diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml index 92fc320e58..1482d966e4 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml @@ -147,11 +147,11 @@ login: architektúrájú processzoron fut Erre utal pontosan az i386 - jelzés. Még abban az esetben is a + jelzés. Még abban az esetben is az i386 kiírást fogjuk - látni, hogy ha a &os;-t konkrétan nem is az - &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis - nem a processzorunk típusát, hanem annak + látni, ha a &os;-t konkrétan nem is az &intel; + 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis nem a + processzorunk típusát, hanem annak architektúráját láthatjuk. . A gépünk neve (mivel minden &unix;-os @@ -234,7 +234,7 @@ login: Password: Most pedig gépeljük be pgj - jelszavát és nyomjunk után egy + jelszavát és nyomjunk utána egy Enter billentyût. Vigyázzunk, hogy a jelszót nem látjuk a beírás során! Emiatt most ne @@ -278,7 +278,7 @@ Password: csatornája, és a virtuális konzolok közti váltás folyamán a &os; gondoskodik a billentyûzetrõl érkezõ - bemenet valamint a monitorra irányított kimenet + bemenet, valamint a monitorra irányított kimenet megfelelõ kezelésérõl. A konzolok közti váltásra a &os; @@ -301,7 +301,7 @@ Password: virtuális konzolok közti váltásra az AltF1, AltF2 - billentyûket, a + billentyûket, az AltF8 billentyûkombinációval bezárólag használhatjuk. @@ -361,8 +361,8 @@ ttyv7 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure Az állományban található - oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve - a virtuális konzolok + oszlopok kimerítõ magyarázatát, + illetve a virtuális konzolok beállításához használható kapcsolókat a &man.ttys.5; man oldalon olvashatjuk. @@ -391,7 +391,7 @@ ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure # Ha a konzolt "insecure" (nem biztonságos) típusúnak választjuk meg, # akkor a használatához az egyfelhasználós mód aktivilásá elõtt a rendszer # kérni fogja a rendszeradminisztrátori jelszót. -onsole none unknown off secure +console none unknown off secure A console felett látható @@ -496,7 +496,7 @@ options SC_PIXEL_MODE Mivel a rendszer több felhasználót is képes támogatni, az általa kezelt erõforrások rendelkeznek engedélyek egy adott - halmazával, amelyek eldöntik ki tudja ezeket olvasni, + halmazával, amelyek eldöntik, ki tudja ezeket olvasni, írni és végrehajtani. Az engedélyek háromszor három bit formájában jelennek meg, amelyek közül az elsõ bitcsoport az @@ -604,20 +604,20 @@ total 530 -rw-r--r-- - Az elsõ (legbaloldalibb) karakter mondja meg, hogy ez egy - hagyományos állomány, könyvtár, - speciális karakteres eszköz, socket vagy - bármilyen más különleges + Az elsõ (bal szélsõ) karakter mondja meg, + hogy ez egy hagyományos állomány, + könyvtár, speciális karakteres eszköz, + socket vagy bármilyen más különleges pszeudoállomány. Ebben az esetben a - jelzi, hogy egy hagyományos állományról van szó. A következõ három karakter, ami ebben a példában az rw-, adja meg az állomány tulajdonosának engedélyeit. - Az ezután következõ három karakter, a + Az ezután következõ három karakter, az r-- mutatja az állomány csoportjának engedélyeit. Az utolsó - három karakter, vagyis itt a r-- adja + három karakter, vagyis itt az r-- adja meg a többiek engedélyeit. A kötõjel arra utal, hogy az adott engedélyû tevékenység nem engedélyezett. Tehát @@ -841,7 +841,7 @@ total 530 állományok felett további vezérlést adnak a kezünkbe, aminek révén gondoskodhatunk róla, hogy - akár mgé a root + akár még a root felhasználó (a rendszer adminisztrátora) se legyen képes állományokat eltávolítani vagy módosítani. @@ -936,7 +936,7 @@ total 530 adatbázis elérésékor már a root felhasználó effektív azonosítójával fut. - Ezáltal a privilegiumokkal nem rendelkezõ + Ezáltal a privilégiumokkal nem rendelkezõ felhasználók is meg tudják anélkül változtatni a jelszavaikat, hogy a Permission Denied hibaüzenettel @@ -1004,7 +1004,7 @@ root 5211 0.0 0.2 3620 1724 2 I+ 2:09AM 0:00.01 passwd A passwd parancsot egyszerû felhasználóként adtunk ki, azonban - jól látható valójában a + jól látható, hogy valójában a root felhasználó azonosítójával fut. @@ -1094,7 +1094,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp A &os; könyvtárszerkezetének ismerete alapvetõ jelentõségû a rendszer - egészének megértésének + egészének megértése szempontjából. Ezen belül is a legfontosabb a gyökérkönyvtár, a /. Ez az elsõ könyvtár, amelyet a rendszer a @@ -1111,11 +1111,11 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp A csatlakozási pont egy olyan könyvtár, ahová a szülõ állományrendszeren - (ami gyakran maga a gyökér - állományrendszer) belül további - állományrendszereket tudunk beoltani. Errõl - bõvebben a ban olvashatunk. - A szabványos csatlakozási pontok: + (ami gyakran maga a + gyökér-állományrendszer) belül + további állományrendszereket tudunk beoltani. + Errõl bõvebben a ban + olvashatunk. A szabványos csatlakozási pontok: /usr, /var, /tmp, /mnt és /cdrom. Ezekre a könyvtárakra @@ -1451,7 +1451,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp szervezhetõvé válnak az adataink. Az állományokat és - könyvtárakat úgy tudunk elérni, ha + könyvtárakat úgy tudjuk elérni, ha megadjuk az állomány vagy a könyvtárt tároló könyvtár nevét, amit egy perjel, a / követ, valamint így @@ -1492,16 +1492,16 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp hogy a c:/ize/mize/readme.txt. Helyette az egyik állományrendszert - kijelölik gyökér - állományrendszernek. A - gyökér állományrendszer + kijelölik + gyökér-állományrendszernek. + A gyökér-állományrendszer gyökérkönyvtárára hivatkoznak késõbb / könyvtárként. Ezután minden más - állományrendszert a gyökér - állományrendszerhez + állományrendszert a + gyökér-állományrendszerhez csatlakoztatunk. Ennek - értelmében nem számít, hogy a mennyi + értelmében nem számít, hogy mennyi lemezünk is van a &os; rendszerünkben, hiszen minden könyvtár egyazon lemez részeként jelenik meg. @@ -1518,10 +1518,11 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp valamint C1 és C2-t). - Nevezzük A-t a gyökér - állományrendszernek. Ha a könyvtár - tartalmának megjelenítéséhez most - kiadnánk az ls parancsot, két + Nevezzük A-t a + gyökér-állományrendszernek. Ha a + könyvtár tartalmának + megjelenítéséhez most kiadnánk az + ls parancsot, két alkönyvtárat látnánk, az A1-et és A2-t. A létrejött könyvtárfa valahogy így @@ -1680,12 +1681,12 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp telepítése során hozunk létre állományrendszereket és választjuk meg a csatlakozási pontjukat. A késõbbiekben - legfeljebb ez akkor kerül elõ ismét, amikor + ez legfeljebb akkor kerül elõ ismét, amikor újabb lemezeket adunk hozzá a rendszerhez. Teljességgel megengedhetõ, hogy elhagyjuk a többit és csak egyetlen óriási - gyökérállományrendszert + gyökér-állományrendszert használjunk. Ennek viszont megvannak a maga hátrányai és az egyetlen elõnye. @@ -1701,7 +1702,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp beállításai (mount options) lehetnek. Például, ha kellõen elõvigyázatosak akarunk lenni, a - gyökérállományrendszer + gyökér-állományrendszer írásvédett módon is csatlakoztatható, aminek köszönhetõen lehetetlenné válik a rendszer @@ -1734,7 +1735,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp optimális kiosztását illetõen. Így tehát a gyakorta módosított, kisebb állományokat tartalmazó - állományrendszerek esetén teljes + állományrendszerek esetén teljesen más technikákat alkalmaz, mint például a nagyobb, kevésbé változó állományok esetén. @@ -1748,9 +1749,9 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp jól tûrik a hirtelen áramkimaradásokat, egy döntõ ponton bekövetkezõ váratlan leállás - továbbra is kárt okozhat a szerkezetükben. - Ha azonban több állományrendszerre osztjuk - a tárolandó adatainkat, sokkal + mégis kárt okozhat a szerkezetükben. Ha + azonban több állományrendszerre osztjuk a + tárolandó adatainkat, sokkal valószínûbbé válik, hogy egy ilyen eset után a rendszerünk talpra tud állni, és szükség esetén @@ -1841,8 +1842,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp a Általában ez tartalmazza a - gyökér - állományrendszert. + gyökér-állományrendszert. b @@ -1858,7 +1858,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp hibás szektorokat keresõ program) a c partíción keresztül képesek akár az egész - slice-al dolgozni. Normális esetben ezen a + slice-szal dolgozni. Normális esetben ezen a partíción nem hozunk létre állományrendszert. @@ -2050,7 +2050,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp A három partíció mindegyikén találhatunk egy-egy állományrendszert. Az a partíció lesz a - gyökér állományrendszer, az + gyökér-állományrendszer, az e lesz a rendszerünkben a /var és az f pedig a /usr könyvtár. @@ -2108,10 +2108,9 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp a /usr/local és így tovább. - gyökér - állományrendszer + gyökér-állományrendszer - Különféle okainak vannak annak, hogy egyes + Különféle okai vannak annak, hogy egyes könyvtárakat különálló állományrendszereken tárolunk. A /var könyvtár tartalmazza a @@ -2120,14 +2119,14 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp átmeneti állományokat, azonban az ilyen állományok könnyen megszaporodhatnak és megtölthetik az állományrendszert. Mivel a - gyökér állományrendszert nem + gyökér-állományrendszert nem tanácsos elárasztani mindenféle állománnyal, ezért gyakran a hasznunkra - válthat, ha a /var + válhat, ha a /var könyvtárat leválasztjuk a / könyvtárból. - Másik gyakori ok, ami az imént említett + A másik gyakori ok, ami az imént említett fa egyes ágainak különbözõ állományrendszereken történõ tárolását indokolja, hogy ezek gyakran @@ -2228,7 +2227,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp pass értékkel rendelkezõ állományrendszerek nem kerülnek ellenõrzésre. A - gyökér állományrendszer (melyet + gyökér-állományrendszer (melyet minden más elõtt kell ellenõrizni) passno értéke egy, míg az összes többi @@ -2336,7 +2335,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp típus - Az adott állományrendszer az adott + Az adott állományrendszert az adott típusnak megfelelõen csatlakoztatja, vagy az használata esetén csak az adott típusú @@ -2436,7 +2435,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp csatlakoztatott állományrendszer leválasztására, amelyek típusait a opció megadása után - sorolhatunk fel. Fontos különbség azonban, + sorolhatjuk fel. Fontos különbség azonban, hogy az opció a gyökér állományrendszert nem próbálja meg leválasztani. @@ -2542,11 +2541,11 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp átugorható. A TIME a program processzoron eltöltött idejét mutatja — ez általában nem arra utal, hogy mennyi ideje fut maga - a program, hiszen a legtöbb programnak meglehetõsen - sokat kell várakoznia egyáltalán mielõtt - a processzorra lenne szüksége. Végezetül - a COMMAND oszlopban olvashatjuk azt a - parancsot, amellyel a programot elindították. + a program, hiszen a legtöbb program sok idõt tölt + tétlenül, mielõtt egyáltalán + szüksége lenne processzora. Végezetül a + COMMAND oszlopban olvashatjuk azt a parancsot, + amellyel a programot elindították. A &man.ps.1; számos különféle beállítást ismer az általa @@ -2597,7 +2596,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse és a jelenlegi idõ. A fejlécben még megtalálhatjuk azt is, mennyi program fut (esetünkben ez most 47), mennyi memóriát és - lapozóállományt használnak és + lapozóállományt használnak, és mennyi idõt tölt a rendszer a processzor különbözõ állapotaiban. @@ -2610,7 +2609,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse programok által használt memória mennyiségét is: ez további két oszlopra oszlik, ahol az egyikben a teljes - memóriafoglalást (SIZE), a másikban pedig az + memóriafoglalást (SIZE), a másikban pedig a jelen pillanatban aktívan használt memóriát (RES) láthatjuk. A példában látható is, hogy a @@ -2683,7 +2682,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse arra, hogy felvegyük valahogy a kapcsolatot a démonként futó programokkal is. Ennek egyik lehetséges módja a - jelzésések (signal) + jelzések (signal) küldése (de alapvetõen bármilyen futó programnak küldhetünk). Több különféle jelzés küldhetõ @@ -2758,8 +2757,8 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse SIGHUP, SIGUSR1 és SIGUSR2. Ezek általános célú jelzések, amelyeket az - alkalmazások eltérõ módokon kezelnek - le. + alkalmazások eltérõ módokon + kezelnek. Tegyük fel, hogy megváltoztattuk a webszerverünk beállításait @@ -2852,7 +2851,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse PID: Operation not permitted (a mûvelet nem engedélyezett) hibaüzenetet látunk. Ha - véletlenül elgépeljük volna a + véletlenül elgépeltük volna a futó program azonosítóját, akkor a küldendõ jelzés nem a megfelelõ folyamatnál fog kikötni (ami nem éppen @@ -3095,8 +3094,8 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse A környezeti változók beállítása - parancsértelmezõként valamennyire eltér. - Például egy C-stílusú + parancsértelmezõnként valamennyire eltér. + Például egy C stílusú parancsértelmezõ, mint például a tcsh vagy a csh, a setenv paranccsal állítja a @@ -3108,7 +3107,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse beállítására. Például a csh vagy a tcsh használata során a következõképpen - tudjuk be- vagy átállítani a + tudjuk be- vagy átállítani az EDITOR környezeti változó értékét /usr/local/bin/emacs-re: @@ -3134,7 +3133,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse TERM értékét. A parancsértelmezõk számos speciális - karaktert, ún. metakarakteret az adatok különleges + karaktert, ún. metakaraktert az adatok különleges reprezentációjaként kezelnek. Köztük a leggyakrabban használt a *, amely tetszõleges számú @@ -3322,7 +3321,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse állományban nézhetjük meg újra. - Például a acd0 az + Például az acd0 az elsõ IDE CD-meghajtót, míg a kbd0 a billentyûzetet képviseli. @@ -3433,26 +3432,26 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse táborából indult, ezért kezdetben az &man.a.out.5; formátumot használta, mivel ez a technológia a BSD kiadások számos - generációjában megméretettett + generációjában megmérettetett és bevált, egészen a 3.X ág elindulásáig. Habár már jóval elõtte lehetett fordítani és futtatni natív ELF binárisokat (és rendszermagokat) a &os; rendszereken, a &os; kezdetben - óckodott váltani az alapértelmezés + ódzkodott váltani az alapértelmezés szerinti ELF formátumra. De vajon - miért? Nos, a linuxos tábor már megtette a - maga fájdalmas váltását az - ELF formátummal kapcsolatban, és - gyorsan maguk mögött hagyták a - a.out formátumot a rugalmatlan, - ugrótáblákra alapozott oszott - könyvtár-kezelési mechanizmusai miatt, amivel - viszont megnehezítették a - különbözõ fejlesztõk és - gyártók számára az osztott - könyvtárak létrehozását. Mivel - az ELF formátumhoz rendelkezésre + miért? Nos, amikor a Linux-tábor megtette a maga + fájdalmas váltását az + ELF-re, az nem annyira azért volt, hogy + megszabaduljanak az a.out + végrehajtható formátumtól, hanem mert + a rugalmatlan, ugrótáblákon alapuló + oszottkönyvtár-kezelési mechanizmusaik nagyon + megnehezítették a gyártók és + fejlesztõk számára az osztott + függvénykönyvtárak + létrehozását. Mivel az + ELF formátumhoz rendelkezésre álló eszközök megoldást kínáltak az osztott könyvtárak gondjaira, és mivel általánosan @@ -3483,10 +3482,10 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse Ezután néhány éles elméjû hardvermérnök kitalálta, - hogy ha rá tudnák kényszeríteni a + ha rá tudnák kényszeríteni a programokat egy-két ügyetlen trükkre, akkor a terveken meg tudnának spórolni néhány - logikai kaput és ezzel processzor is gyorsabban tudna + logikai kaput és ezzel a processzor is gyorsabban tudna futni. Miközben az a.out formátumot ilyen hardverre (amit manapság RISC-nek hívnak) is szerették @@ -3499,7 +3498,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse formátumot is kidolgozni. Ekkor jöttek létre a COFF, ECOFF és más hasonló formátumok, amelyek - elõbb-utóbb korlátokba ütköztek + elõbb-utóbb korlátokba ütköztek, még mielõtt a történelem megállapodott volna az ELF formátumnál. @@ -3508,9 +3507,9 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse inkább kezdtek nõni, miközben a lemezek (valamint a fizikai memória) továbbra is viszonylag kicsik maradtak, ezért megszületett az osztott - könyvtár ötlete és a virtuális + könyvtár ötlete, és a virtuális memóriát kezelõ alrendszer is sokat finomodott. - Mivel ezek a különbözõ fejlesztések a + Mivel ezek a különbözõ fejlesztések az a.out formátumra épültek, annak használatósága a beletömött módosítások számával @@ -3530,7 +3529,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse a.out formátum egyre növekvõ teljesítménycsökkenés nélkül már nem volt képes állni a sarat. - Habár az ELF megszûntette a + Habár az ELF megszüntette a fennálló problémák jelentõs részét, egyúttal megnehezítette egy alapvetõen mûködõ rendszer @@ -3563,7 +3562,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse meg. Az új GNU eszköztár (a binutils) viszont ismeri már a keresztfordítást, az ELF - formátumot, az oszott könyvtárakat, a C++ + formátumot, az osztott könyvtárakat, a C++ kiterjesztéseit stb. Idõközben egyre több gyártó ELF formátumú binárisokat adott ki, és @@ -3571,11 +3570,11 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse futtatni. Az ELF sokkal kifejezõbb az - a.out formátumnál és + a.out formátumnál, és jóval több bõvítési lehetõséget enged az alaprendszerben. Az ELF formátumhoz tartozó - eszközöt jobban karbantartják és + eszközöket jobban karbantartják és támogatja a keresztfordítást, ami viszont sokaknak fontos. Az ELF talán némileg lassabb, mint az a.out, @@ -3603,7 +3602,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse A &os; legátfogóbb dokumentációja a benne található man - oldalak összesége. A rendszerben + oldalak összessége. A rendszerben található szinte majdnem mindegyik programhoz létezik egy rövid használati útmutató, amely bemutatja az adott program @@ -3731,11 +3730,11 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse Szabad Szoftver Alapítvány - A &os;-ben megtalálható a Szabad Szofver + A &os;-ben megtalálható a Szabad Szoftver Alapítvány (Free Software Foundation, FSF) által készített számos alkalmazás. Ezek a programok a szokványos man - oldalakon kívül még altalában + oldalakon kívül még általában tartalmaznak egy infonak nevezett, sokkal részletesebb hipertext alapú leírást is, amelyeket az info paranccsal, vagy ha van