- Fix typos, spelling, and improve translation in the Hungarian Handbook,
Chapter 11 Submitted by: Katalin Konkoly <katalin.konkoly@gmail.com> Obtained from: The FreeBSD Hungarian Documentation Project
This commit is contained in:
Gabor Pali
parent
06328b5cb1
commit
1bdb14da35
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/head/; revision=36180
1 changed files with 186 additions and 184 deletions
|
|
@ -82,7 +82,7 @@
|
|||
<listitem>
|
||||
<para>hogyan állítsunk be virtuális
|
||||
címeket a hálózati
|
||||
eszközökeinken;</para>
|
||||
eszközeinken;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>hogyan használjuk az <filename
|
||||
|
|
@ -183,7 +183,7 @@
|
|||
egy friss szoftvert telepítünk a
|
||||
rendszerünkre, akkor a program a <filename
|
||||
class="directory">/var/tmp</filename> könyvtárba
|
||||
tömöríti ki a hozzátartozó
|
||||
tömöríti ki a hozzá tartozó
|
||||
csomag tartalmát. Ezért a nagyobb
|
||||
szoftvercsomagok, mint például a
|
||||
<application>Firefox</application> vagy az
|
||||
|
|
@ -195,21 +195,20 @@
|
|||
</note>
|
||||
|
||||
<para>A <filename class="directory">/usr</filename>
|
||||
partíció tartalmaz a rendszer
|
||||
partíció tartalmaz számos, a rendszer
|
||||
mûködéséhez elengedhetetlenül
|
||||
számos fontos állományt, többek
|
||||
közt a portok gyûjteményét
|
||||
(ajánlott, lásd &man.ports.7;) és a
|
||||
forráskódot (választható). A
|
||||
portok és az alaprendszer forrásai
|
||||
telepítés során
|
||||
választhatóak, de telepítésük
|
||||
esetén akkor ezen a partíción
|
||||
legalább két gigabyte-nyi hely
|
||||
ajánlott.</para>
|
||||
fontos állományt, többek közt a portok
|
||||
gyûjteményét (ajánlott, lásd
|
||||
&man.ports.7;) és a forráskódot
|
||||
(választható). A portok és az
|
||||
alaprendszer forrásai telepítés
|
||||
során választhatóak, de
|
||||
telepítésük esetén akkor ezen a
|
||||
partíción legalább két
|
||||
gigabyte-nyi hely ajánlott.</para>
|
||||
|
||||
<para>Vegyük figyelembe a tárbeli igényeket,
|
||||
amikor megválasztjuk partíciók
|
||||
amikor megválasztjuk a partíciók
|
||||
méretét. Igen kellemetlen lehet, amikor
|
||||
úgy futunk ki az egyik partíción a szabad
|
||||
helybõl, hogy a másikat alig
|
||||
|
|
@ -222,7 +221,7 @@
|
|||
class="directory">/var</filename> és <filename
|
||||
class="directory">/</filename> partíciók
|
||||
méretét túl kicsire választja.
|
||||
Partícionáljuk okosan és
|
||||
Particionáljunk okosan és
|
||||
nagylelkûen!</para>
|
||||
</note>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
|
@ -293,7 +292,7 @@
|
|||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Miért partícionáljunk?</title>
|
||||
<title>Miért particionáljunk?</title>
|
||||
|
||||
<para>Egyes felhasználók úgy
|
||||
gondolják, hogy egyetlen nagyobb méretû
|
||||
|
|
@ -434,7 +433,7 @@
|
|||
|
||||
<para>A telepített alkalmazások
|
||||
általában saját konfigurációs
|
||||
állományokkal, amelyek pedig saját
|
||||
állományokkal, azok pedig saját
|
||||
formátummal stb. rendelkeznek. Fontos, hogy ezeket az
|
||||
állományokat az alaprendszertõl
|
||||
elkülönítve tároljuk, ezáltal a
|
||||
|
|
@ -502,7 +501,7 @@
|
|||
választják a &os;
|
||||
Portgyûjteményében található
|
||||
külsõ szoftverek telepítését. A
|
||||
telepített szoftvert gyakran ilyenkor úgy kell
|
||||
telepített szoftvert ilyenkor gyakran úgy kell
|
||||
beállítani, hogy a rendszer
|
||||
indulásával együtt induljon. Az olyan
|
||||
szolgáltatások, mint például a
|
||||
|
|
@ -587,7 +586,7 @@ run_rc_command "$1"</programlisting>
|
|||
|
||||
<programlisting>utility_enable="YES"</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ez a módszer megkönnyíti a paranccsorban
|
||||
<para>Ez a módszer megkönnyíti a parancssorban
|
||||
átadott paraméterek
|
||||
módosítását, az
|
||||
<filename>/etc/rc.subr</filename> állományban
|
||||
|
|
@ -610,7 +609,7 @@ run_rc_command "$1"</programlisting>
|
|||
Portgyûjteménybõl telepített
|
||||
szolgáltatások esetén magával vonja
|
||||
az adott segédprogram felvételét vagy a
|
||||
hozzátartozó sor
|
||||
hozzá tartozó sor
|
||||
engedélyezését az
|
||||
<filename>/etc/inetd.conf</filename> állományban.
|
||||
Az <application>inetd</application>
|
||||
|
|
@ -629,7 +628,7 @@ run_rc_command "$1"</programlisting>
|
|||
állománya alapján futtatja. Ezzel a mezei
|
||||
felhasználók számára is
|
||||
lehetõvé válik, hogy elindítsanak
|
||||
és karbantsanak alkalmazásokat.</para>
|
||||
és karbantartsanak alkalmazásokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <command>cron</command> segédprogramnak van egy
|
||||
olyan speciális lehetõsége, hogy az idõ
|
||||
|
|
@ -706,7 +705,7 @@ run_rc_command "$1"</programlisting>
|
|||
<para>Az átlagos felhasználókhoz
|
||||
hasonlóan a <username>root</username>
|
||||
felhasználónak is lehet crontabja, ami nem
|
||||
ugyanazt, mint az <filename>/etc/crontab</filename> (a rendszer
|
||||
ugyanaz, mint az <filename>/etc/crontab</filename> (a rendszer
|
||||
saját crontab állománya). De mivel a
|
||||
rendszernek külön crontabja van, ezért a
|
||||
<username>root</username> felhasználónak nem kell
|
||||
|
|
@ -831,9 +830,9 @@ HOME=/var/log
|
|||
felvilágosítást.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az itt szereplõ parancsoknak tetszõleges
|
||||
mennyiségû paraméter
|
||||
átadható, azonban a több soron
|
||||
keresztül átívelõ parancsok
|
||||
mennyiségû paraméter adható
|
||||
át, azonban a több soron keresztül
|
||||
átívelõ parancsok
|
||||
tördelését a sor végén a
|
||||
<quote>\</quote> karakterrel kell jelezni.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
|
@ -857,7 +856,7 @@ HOME=/var/log
|
|||
kerülõ módon szerkeszteni vagy
|
||||
telepíteni a rendszer crontabját.
|
||||
Egyszerûen nyissuk meg a kedvenc
|
||||
szövegszerkesztõnkkel és a
|
||||
szövegszerkesztõnkkel, és a
|
||||
<command>cron</command> segédprogram majd
|
||||
észreveszi, hogy az állomány
|
||||
megváltozott, majd ennek megfelelõen neki is
|
||||
|
|
@ -888,8 +887,8 @@ HOME=/var/log
|
|||
telepített <filename>crontab</filename>
|
||||
állományokat: egyszerûen adjuk át a
|
||||
<option>-l</option> kapcsolót a
|
||||
<command>crontab</command> parancsnak és
|
||||
nézzük meg mit ad vissza.</para>
|
||||
<command>crontab</command> parancsnak, és
|
||||
nézzük meg, mit ad vissza.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <command>crontab -e</command> használata olyan
|
||||
felhasználók számára
|
||||
|
|
@ -927,10 +926,10 @@ HOME=/var/log
|
|||
<para>A rendszer indítására a &os; 2002-ben
|
||||
átvette a NetBSD <filename>rc.d</filename>
|
||||
rendszerét. Ezt a felhasználók könnyen
|
||||
felismerhetik a <filename class="directory">/etc/rc.d</filename>
|
||||
felismerhetik az <filename class="directory">/etc/rc.d</filename>
|
||||
könyvtárban található
|
||||
állományokról. A legtöbbjük olyan
|
||||
alapvetõ szolgáltatások, amelyeket a
|
||||
alapvetõ szolgáltatás, amelyet a
|
||||
<option>start</option>, <option>stop</option> és
|
||||
<option>restart</option> paraméterekkel lehet
|
||||
vezérelni. Például az &man.sshd.8; az
|
||||
|
|
@ -943,8 +942,8 @@ HOME=/var/log
|
|||
szolgáltatás esetén is. Természetesen
|
||||
ezek a szolgáltatások általában
|
||||
maguktól indulnak el a rendszer indítása
|
||||
során az &man.rc.conf.5; állományban megadott
|
||||
szerint. Például ha a rendszerünk
|
||||
során az &man.rc.conf.5; állományban
|
||||
megadottak szerint. Például ha a rendszerünk
|
||||
indulásakor szeretnénk aktiválni a
|
||||
hálózati címfordítással
|
||||
foglalatoskodó démont, akkor csak adjuk hozzá
|
||||
|
|
@ -956,11 +955,10 @@ HOME=/var/log
|
|||
<para>Amennyiben a <option>natd_enable="NO"</option> sor már
|
||||
szerepel benne, akkor egyszerûen írjuk át a
|
||||
<option>NO</option> értéket <option>YES</option>-re.
|
||||
Ezután az rc szkriptek a a rendszer következõ
|
||||
Ezután az rc szkriptek a rendszer következõ
|
||||
indításakor a lentieknek megfelelõen
|
||||
automatikusan elindítják a
|
||||
hozzátartozó szolgáltatásokat
|
||||
is.</para>
|
||||
automatikusan elindítják a hozzá
|
||||
tartozó szolgáltatásokat is.</para>
|
||||
|
||||
<para>Mivel az <filename>rc.d</filename> rendszert elsõsorban
|
||||
arra használják, hogy szolgáltatásokat
|
||||
|
|
@ -968,10 +966,10 @@ HOME=/var/log
|
|||
operációs rendszerrel együtt, a
|
||||
szabványos <option>start</option>, <option>stop</option>
|
||||
és <option>restart</option> paraméterek csak abban
|
||||
az esetben látják a feladatukat, ha a nekik
|
||||
az esetben látják el a feladatukat, ha a nekik
|
||||
megfelelõ változókat beállítottuk
|
||||
az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban.
|
||||
Tehát például a <command>sshd
|
||||
Tehát például az <command>sshd
|
||||
restart</command> csak abban az esetben fog bármit is
|
||||
csinálni, ha az <filename>/etc/rc.conf</filename>
|
||||
állományban az <varname>sshd_enable</varname>
|
||||
|
|
@ -992,13 +990,13 @@ HOME=/var/log
|
|||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd onerestart</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Könnyen le tudjuk ellenõrizni, hogy az adott
|
||||
<para>Könnyen ellenõrizni tudjuk, hogy az adott
|
||||
szolgáltatás az <filename>/etc/rc.conf</filename>
|
||||
részérõl engedélyezett-e, ha a neki
|
||||
megfelelõ <filename>rc.d</filename> szkriptnek megadjuk az
|
||||
<option>rcvar</option> paramétert. Ennek
|
||||
segítségével például a
|
||||
rendszergazda így képes ellenõrizni, hogy a
|
||||
rendszergazda így képes ellenõrizni, hogy az
|
||||
<command>sshd</command> szolgáltatást
|
||||
engedélyezi-e az <filename>/etc/rc.conf</filename>:</para>
|
||||
|
||||
|
|
@ -1015,7 +1013,7 @@ $sshd_enable=YES</screen>
|
|||
<para>A <option>status</option> paraméterrel
|
||||
kideríthetjük, hogy egy szolgáltatás
|
||||
aktív-e. Ezzel például így tudjuk
|
||||
ellenõrizni a <command>sshd</command>
|
||||
ellenõrizni az <command>sshd</command>
|
||||
szolgáltatás
|
||||
mûködését:</para>
|
||||
|
||||
|
|
@ -1027,7 +1025,7 @@ sshd is running as pid 433.</screen>
|
|||
<screen>Az sshd a 433-as azonosítóval fut.</screen>
|
||||
|
||||
<para>Bizonyos esetekben a <option>reload</option> paraméter
|
||||
használatával lehetõségünk a
|
||||
használatával lehetõségünk van a
|
||||
szolgáltatások
|
||||
újraindítására is. Ilyenkor a
|
||||
rendszer megpróbál egy olyan jelzést
|
||||
|
|
@ -1035,7 +1033,7 @@ sshd is running as pid 433.</screen>
|
|||
konfigurációs állományainak
|
||||
újraolvasását kéri. A
|
||||
legtöbbször lényegében ez a
|
||||
<literal>SIGHUP</literal> jelzést
|
||||
<literal>SIGHUP</literal> jelzés
|
||||
kiküldését rejti magában. Ez a
|
||||
lehetõség azonban nem mindegyik
|
||||
szolgáltatás esetén érhetõ
|
||||
|
|
@ -1131,14 +1129,14 @@ sshd is running as pid 433.</screen>
|
|||
szabályozni és a többi &unix; alapú
|
||||
operációs rendszerbõl ismert
|
||||
<quote>futtatási szintek</quote> használata
|
||||
nélkül vezérlelni a rendszerben megjelenõ
|
||||
nélkül vezérelni a rendszerben megjelenõ
|
||||
szolgáltatásokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az <filename>rc.d</filename> rendszerrõl bõvebben az
|
||||
&man.rc.8; és &man.rc.subr.8; man oldalakon olvashatunk.
|
||||
Ha szeretnénk saját <filename>rc.d</filename>
|
||||
szkripteket írni vagy javítani a már
|
||||
meglevõeken, akkor ez <ulink
|
||||
meglévõkön, akkor ez <ulink
|
||||
url="&url.articles.rc-scripting.en;">a cikk</ulink> (angolul)
|
||||
segítségünkre lehet.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
|
@ -1192,8 +1190,8 @@ sshd is running as pid 433.</screen>
|
|||
|
||||
<para>Miután meggyõzõdtünk róla, hogy
|
||||
a kártyánkat ismeri a rendszer, meg kell
|
||||
keresnünk a hozzátartozó meghajtót. A
|
||||
<filename>/usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és a
|
||||
keresnünk a hozzá tartozó meghajtót.
|
||||
A <filename>/usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és a
|
||||
<filename>/usr/src/sys/<replaceable>arch</replaceable>/conf/NOTES</filename>
|
||||
állományok tartalmazzák a
|
||||
hálózati kártyák meghajtóinak
|
||||
|
|
@ -1203,8 +1201,8 @@ sshd is running as pid 433.</screen>
|
|||
biztosággal eldönteni, hogy melyik a
|
||||
számunkra megfelelõ meghajtó,
|
||||
nézzük meg a saját man oldalát. Ezen
|
||||
a man oldalon megtaláljuk az által ismert
|
||||
összes eszközt és velük kapcsolatban
|
||||
a man oldalon megtaláljuk az általa ismert
|
||||
összes eszközt és a velük kapcsolatban
|
||||
elõforduló jellemzõ
|
||||
problémákat.</para>
|
||||
|
||||
|
|
@ -1301,7 +1299,7 @@ ukphy1: 10baseT, 10baseT-FDX, 100baseTX, 100baseTX-FDX, auto</screen>
|
|||
közösség számára nem
|
||||
adják ki a meghajtóik
|
||||
mûködésének alapjait, mivel az ilyen
|
||||
adatokat szakmai titkoknak tekintik. Ebbõl
|
||||
adatokat szakmai titoknak tekintik. Ebbõl
|
||||
következik, hogy a &os; és más
|
||||
operációs rendszerek fejlesztõi
|
||||
számára két választás
|
||||
|
|
@ -1323,11 +1321,12 @@ ukphy1: 10baseT, 10baseT-FDX, 100baseTX, 100baseTX-FDX, auto</screen>
|
|||
támogatása. A &os; NDISulator
|
||||
(másnéven Project Evil, a Gonosz terve)
|
||||
nevû komponense fog egy &windows;-os meghajtót
|
||||
és elhiteti vele, hogy a &windows;-szal
|
||||
kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; meghajtó
|
||||
&windows; binárisokat használ fel, ezért
|
||||
csak &arch.i386; és &arch.amd64; rendszerek
|
||||
esetén érhetõ el.</para>
|
||||
és elhiteti vele, hogy a &windows;
|
||||
operációs rendszerrel kommunikál. Mivel
|
||||
az &man.ndis.4; meghajtó &windows; binárisokat
|
||||
használ fel, ezért csak &arch.i386; és
|
||||
&arch.amd64; rendszerek esetén érhetõ
|
||||
el.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Az &man.ndis.4; meghajtó leginkább a PCI,
|
||||
|
|
@ -1381,7 +1380,7 @@ ukphy1: 10baseT, 10baseT-FDX, 100baseTX, 100baseTX-FDX, auto</screen>
|
|||
&man.ndisgen.8; parancsot a <username>root</username>
|
||||
felhasználóval:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowszos/meghajtó/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Az &man.ndisgen.8; egy interaktív
|
||||
segédprogram, amely mûködése
|
||||
|
|
@ -1401,7 +1400,7 @@ ukphy1: 10baseT, 10baseT-FDX, 100baseTX, 100baseTX-FDX, auto</screen>
|
|||
általában minden olyan modul esetén
|
||||
megtörténik magától, amely függ
|
||||
az &man.ndis.4; használatától.
|
||||
Kézileg az következõ parancsokkal tudjuk
|
||||
Kézileg a következõ parancsokkal tudjuk
|
||||
ezeket betölteni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>kldload ndis</userinput>
|
||||
|
|
@ -1490,10 +1489,9 @@ tun0: flags=8010<POINTOPOINT,MULTICAST> mtu 1500</screen>
|
|||
&man.ifconfig.8; parancsnak ehhez még meg kell adni az
|
||||
<option>-a</option> kapcsolót is. Az &man.ifconfig.8;
|
||||
érvényes paraméterezésével
|
||||
kapcsolatban legyünk szívesek elolvasni a
|
||||
hozzátartozó man oldalt.
|
||||
Hozzátennénk, hogy IPv6
|
||||
(<literal>inet6</literal> stb.) típusú
|
||||
kapcsolatban érdemes elolvasni a hozzá
|
||||
tartozó man oldalt. Hozzátennénk, hogy
|
||||
IPv6 (<literal>inet6</literal> stb.) típusú
|
||||
bejegyzések nem szerepelnek a
|
||||
példában.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
|
@ -1578,7 +1576,7 @@ tun0: flags=8010<POINTOPOINT,MULTICAST> mtu 1500</screen>
|
|||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A hozzátartozó fizikai eszköz
|
||||
<para>A hozzá tartozó fizikai eszköz
|
||||
kiválasztása automatikus (<literal>media:
|
||||
Ethernet autoselect (100baseTX
|
||||
<full-duplex>)</literal>). Láthatjuk, hogy a
|
||||
|
|
@ -1651,8 +1649,8 @@ ifconfig_dc1="inet 10.0.0.1 netmask 255.255.255.0 media 10baseT/UTP"</programlis
|
|||
beállítottuk volna a hálózati
|
||||
kapcsolatokat, akkor tapasztalhatjuk, hogy egyes
|
||||
hálózati kártyák sorai itt
|
||||
már szerepelnek. Ellenõrizzük le az
|
||||
<filename>/etc/rc.conf</filename> tartalmát mielõtt
|
||||
már szerepelnek. Ellenõrizzük az
|
||||
<filename>/etc/rc.conf</filename> tartalmát, mielõtt
|
||||
bõvítenénk!</para>
|
||||
|
||||
<para>Mindezek mellett az <filename>/etc/hosts</filename>
|
||||
|
|
@ -1787,7 +1785,7 @@ round-trip min/avg/max/stddev = 0.700/0.729/0.766/0.025 ms</screen>
|
|||
válnak, érdemes utánanéznünk,
|
||||
hogy az eszköz nem ütközik-e valamelyik
|
||||
másikkal. Mindenképpen
|
||||
gyõzödjünk meg a kábelek
|
||||
gyõzõdjünk meg a kábelek
|
||||
épségérõl és
|
||||
csatlakoztatásáról. Még az is
|
||||
elképzelhetõ, hogy egyszerûen csak egy
|
||||
|
|
@ -1810,7 +1808,7 @@ round-trip min/avg/max/stddev = 0.700/0.729/0.766/0.025 ms</screen>
|
|||
|
||||
<para>A <errorname>No route to host</errorname> üzenet
|
||||
akkor jelenik meg, ha a rendszer képtelen
|
||||
megállapítani, milyen úton jutassa el a
|
||||
megállapítani, milyen úton juttassa el a
|
||||
csomagokat a megadott célhoz. Ez többnyire
|
||||
olyankor történik meg, amikor nem adtunk meg
|
||||
alapértelmezett kézbesítési
|
||||
|
|
@ -1894,7 +1892,7 @@ round-trip min/avg/max/stddev = 0.700/0.729/0.766/0.025 ms</screen>
|
|||
maszkjának pontos meghatározása nagyon
|
||||
fontos, de szerencsére nem különösebben
|
||||
bonyolult. Minden felület esetén lennie kell egy
|
||||
olyan címnek, ami helyesen reprezentálja a
|
||||
olyan címnek, amely helyesen reprezentálja a
|
||||
hálózat hálózati maszkját.
|
||||
Minden egyéb olyan címnek, ami ugyanabba az
|
||||
alhálózatba esik, végig
|
||||
|
|
@ -1914,8 +1912,8 @@ round-trip min/avg/max/stddev = 0.700/0.729/0.766/0.025 ms</screen>
|
|||
<hostid role="ipaddr">202.0.75.16</hostid>, amelynek
|
||||
hálózati maszkja <hostid
|
||||
role="netmask">255.255.255.240</hostid>. Azt szeretnénk
|
||||
elérni, hogy a rendszerünk az <hostid
|
||||
role="ipaddr">10.1.1.1</hostid> címtõl az <hostid
|
||||
elérni, hogy a rendszerünk a <hostid
|
||||
role="ipaddr">10.1.1.1</hostid> címtõl a <hostid
|
||||
role="ipaddr">10.1.1.5</hostid> címig, valamint a <hostid
|
||||
role="ipaddr">202.0.75.17</hostid> címtõl a <hostid
|
||||
role="ipaddr">202.0.75.20</hostid> címig jelenjen meg a
|
||||
|
|
@ -1976,7 +1974,7 @@ ifconfig_fxp0_alias7="inet 202.0.75.20 netmask 255.255.255.255"</programlisting>
|
|||
<entry><filename class="directory">/etc/defaults</filename></entry>
|
||||
<entry>A rendszer konfigurációs
|
||||
állományainak alapértelmezett
|
||||
változatait.</entry>
|
||||
változatai.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
<row>
|
||||
<entry><filename class="directory">/etc/mail</filename></entry>
|
||||
|
|
@ -2237,7 +2235,7 @@ cron.* /var/log/cron
|
|||
|
||||
<para>A <filename>newsyslog.conf</filename> a &man.newsyslog.8;
|
||||
beállításait tároló
|
||||
állomány. Ez egy olyan program, ami
|
||||
állomány. Ez egy olyan program, amelyet
|
||||
általában a &man.cron.8; futtat le. A
|
||||
&man.newsyslog.8; dönti el, hogy mikor van
|
||||
szükség a naplók
|
||||
|
|
@ -2430,7 +2428,7 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
írásvédettek. Ilyenkor tegyük az
|
||||
érintett &man.sysctl.8; változó
|
||||
<quote>objektumazonosítóját</quote> (OID)
|
||||
és a hozzátartozó értéket a
|
||||
és a hozzá tartozó értéket a
|
||||
<filename>/boot/loader.conf</filename>
|
||||
állományunkba. Az alapértelmezéseket
|
||||
a <filename>/boot/defaults/loader.conf</filename>
|
||||
|
|
@ -2613,7 +2611,7 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
|
||||
<indexterm><primary><varname>hw.ata.wc</varname></primary></indexterm>
|
||||
|
||||
<para>A &os; 4.3 egyszer már kacérkodott a
|
||||
<para>A &os; 4.3 egyszer már kacérkodott az
|
||||
IDE-lemezek írási pufferének
|
||||
kikapcsolásával. Ez ugyan csökkentette az
|
||||
IDE-lemezek írási
|
||||
|
|
@ -2678,8 +2676,8 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
értéke viszonylag magas, innen származik
|
||||
a rendszer indítása során keletkezõ
|
||||
<literal>15</literal> másodperces
|
||||
csúszást. Általában az is
|
||||
megfelelõ, aa ezt visszavesszük az
|
||||
csúszás. Általában az is
|
||||
megfelelõ, ha ezt visszavesszük az
|
||||
<literal>5</literal> értékre (fõleg a
|
||||
modernebb meghajtók számára). A &os;
|
||||
újabb (5.0 vagy késõbbi)
|
||||
|
|
@ -2898,7 +2896,7 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
kockázata alacsony. Hátránya, hogy
|
||||
minden metaadat kétszer íródik ki
|
||||
(egyszer a naplózási területre,
|
||||
aztán a megfelelõ helyre), ezért ez a
|
||||
aztán a megfelelõ helyre), ezért a
|
||||
hétköznapi használat során
|
||||
<quote>visszaesés</quote> tapasztalható a
|
||||
teljesítményben. Másrészrõl
|
||||
|
|
@ -2908,7 +2906,7 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
levõ metaadattal kapcsolatos mûvelet könnyen
|
||||
visszafordítható vagy lezárható a
|
||||
rendszer következõ indításakor,
|
||||
és ezzel így egy gyors
|
||||
így ezzel egy gyors
|
||||
helyreállítást nyerünk.</para>
|
||||
|
||||
<para>Kirk McKusick, a Berkeley FFS fejlesztõje ezt a
|
||||
|
|
@ -2928,7 +2926,7 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
könyvtárakon végzett, mûvelet a
|
||||
lemezre írás elõtt általában
|
||||
elõször a memóriában
|
||||
játszódik le (a adatblokkok a
|
||||
játszódik le (az adatblokkok a
|
||||
pozíciójuknak megfelelõen kerülnek
|
||||
rendezésre, ezért a rájuk
|
||||
vonatkozó metaadatok elõtt nem jutnak ki a
|
||||
|
|
@ -2947,20 +2945,21 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
erõforrások kiosztásával
|
||||
kapcsolatban csak egyetlen hiba léphet fel: amikor
|
||||
olyan erõforrások jelölõdnek
|
||||
<quote>használtnak</quote> amely igazából
|
||||
<quote>szabadok</quote>. Az &man.fsck.8; azonban képes
|
||||
felismerni ezeket a helyzeteket és
|
||||
felszabadítani a nem használt
|
||||
erõforrásokat. A <command>mount -f</command>
|
||||
parancs kiadásával minden további
|
||||
következmény nélkül figyelmen
|
||||
kívül hagyhatjuk az állományrendszer
|
||||
félkész állapotát és
|
||||
csatlakoztathatjuk az állományrendszereket. Az
|
||||
használatban már nem levõ
|
||||
erõforrások felszabadításához
|
||||
az &man.fsck.8; parancsot késõbb kell futtatni.
|
||||
Ez az alapötlet húzódik meg a
|
||||
<quote>használtnak</quote>, amelyek
|
||||
igazából <quote>szabadok</quote>. Az
|
||||
&man.fsck.8; azonban képes felismerni ezeket a
|
||||
helyzeteket és felszabadítani a nem
|
||||
használt erõforrásokat. A <command>mount
|
||||
-f</command> parancs kiadásával minden
|
||||
további következmény nélkül
|
||||
figyelmen kívül hagyhatjuk az
|
||||
állományrendszer félkész
|
||||
állapotát és csatlakoztathatjuk az
|
||||
állományrendszereket. A használatban
|
||||
már nem levõ erõforrások
|
||||
felszabadításához az &man.fsck.8;
|
||||
parancsot késõbb kell futtatni. Ez az
|
||||
alapötlet húzódik meg a
|
||||
<emphasis>háttérben végzett
|
||||
lemezellenõrzés</emphasis> mögött. A
|
||||
rendszer indításakor az
|
||||
|
|
@ -2987,18 +2986,18 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
<para>A módszer elõnye, hogy így a
|
||||
metaadatokkal kapcsolatos mûveletek közel olyan
|
||||
gyorsak, mint az aszinkron módon végzett
|
||||
frissítések (tehát gyorsabb mintha
|
||||
frissítések (tehát gyorsabb, mintha
|
||||
<emphasis>naplóznánk</emphasis>, ami ugye minden
|
||||
metaadatot kétszer ír ki). A
|
||||
hátránya a bonyolultabb kód (ami miatt
|
||||
növekszik az olyan hibák lehetõsége,
|
||||
amik érzékenyen befolyásolhatják a
|
||||
felhasználói adatok elvesztését)
|
||||
és a nagyobb memóriaigény.
|
||||
Ezenkívül még van néhány
|
||||
olyan egyéni jellemzõje, amit meg kell szokni. A
|
||||
rendszer összeomlása után az
|
||||
állományrendszer valamivel
|
||||
amelyek érzékenyen
|
||||
befolyásolhatják a felhasználói
|
||||
adatok elvesztését) és a nagyobb
|
||||
memóriaigény. Ezenkívül még
|
||||
van néhány olyan egyéni jellemzõje,
|
||||
amelyet meg kell szokni. A rendszer összeomlása
|
||||
után az állományrendszer valamivel
|
||||
<quote>régebbi</quote> lesz. Amikor pedig megszokott
|
||||
szinkron megközelítés szerint az
|
||||
<command>fsck</command> lefutása után nulla
|
||||
|
|
@ -3130,8 +3129,8 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
memóriának megfelelõen legalább
|
||||
32-re, legfeljebb 384-re állítja.</para>
|
||||
</footnote>. A <literal>maxusers</literal> paraméter
|
||||
beállításakor legalább
|
||||
érdemes 4-et megadni, különösen akkor,
|
||||
beállításakor érdemes
|
||||
legalább 4-et megadni, különösen akkor,
|
||||
ha használjuk az X Window Systemet vagy szoftvereket
|
||||
fordítunk le. Azért van erre
|
||||
szükség, mert a <literal>maxusers</literal>
|
||||
|
|
@ -3141,17 +3140,18 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
mérete, amelyet így számolunk ki:
|
||||
<literal>20 + 16 * maxusers</literal>. Tehát ha a
|
||||
<literal>maxusers</literal> értékét 1-re
|
||||
állítjuk be, akkor az elõbb képlet
|
||||
állítjuk be, akkor az elõbbi képlet
|
||||
értelmében csak 36 programunk futhat
|
||||
egymással párhuzamosan, beleértve mindazt
|
||||
a kb. 18 programot, amik a rendszerrel együtt indulnak,
|
||||
illetve még azt a további 15 programot, amit az
|
||||
X Window System használatával indítunk
|
||||
el. Még egy olyan egyszerû dolog is, mint
|
||||
például egy man oldal megnézése
|
||||
legalább kilenc programot elindít a
|
||||
szûréshez, kitömörítéshez
|
||||
és megnézéshez. Azonban ha a
|
||||
a kb. 18 programot, amelyek a rendszerrel együtt
|
||||
indulnak, illetve még azt a további 15
|
||||
programot, amelyeket az X Window System
|
||||
használatával indítunk el. Még
|
||||
egy olyan egyszerû dolog is, mint például
|
||||
egy man oldal megnézése, legalább kilenc
|
||||
programot indít el a szûréshez,
|
||||
kitömörítéshez és
|
||||
megnézéshez. Azonban ha a
|
||||
<literal>maxusers</literal> értékét 64-re
|
||||
állítjuk, akkor egyszerre akár már
|
||||
1044 programot futtathatunk, ami szinte mindenre
|
||||
|
|
@ -3159,7 +3159,7 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
indításakor kapunk egy <errortype>proc table
|
||||
full</errortype> típusú üzenetet vagy nagy
|
||||
számú konkurens felhasználóval
|
||||
futtatunk szervert (ilyen például a <hostid
|
||||
futtatunk szervert (ilyen például az <hostid
|
||||
role="fqdn">ftp.FreeBSD.org</hostid>), akkor érdemes
|
||||
növelni ezt a számot és
|
||||
újrafordítani a rendszermagot.</para>
|
||||
|
|
@ -3196,7 +3196,7 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
értéket javasolt <literal>1024</literal>-re vagy
|
||||
még annál is nagyobbra állítani.
|
||||
Az egyes szolgáltatások démonai ugyan
|
||||
szintén le szokták korlátozni a
|
||||
szintén korlátozni szokták a
|
||||
fogadósoruk méretét
|
||||
(például a &man.sendmail.8; vagy az
|
||||
<application>Apache</application>), de gyakran találunk
|
||||
|
|
@ -3224,10 +3224,10 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
rendszermag memóriájából 2
|
||||
megabyte-ot fordítunk a hálózati
|
||||
pufferelésre. Egyszerûen
|
||||
kiszámítható mennyire is van
|
||||
szükségünk: ha van egy webszerverünk, ami
|
||||
egyszerre legfeljebb 1000 párhuzamos kapcsolatot fogad,
|
||||
és minden kapcsolat lefoglal 16 KB-ot a
|
||||
kiszámítható, mennyire is van
|
||||
szükségünk: ha van egy webszerverünk,
|
||||
amely egyszerre legfeljebb 1000 párhuzamos kapcsolatot
|
||||
fogad, és minden kapcsolat lefoglal 16 KB-ot a
|
||||
fogadó-, valamint újabb 16 KB-ot a
|
||||
küldõpuffer számára, akkor
|
||||
megközelítõleg 32 MB-nyi
|
||||
|
|
@ -3370,8 +3370,8 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
korlátozni a hálózat felé
|
||||
küldött adatok sorának hosszát.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez a lehetõség még olyankor hasznosnak
|
||||
bizonyulhat, amikor modemen, Gigabit Etherneten vagy
|
||||
<para>Ez a lehetõség még olyankor bizonyulhat
|
||||
hasznosnak, amikor modemen, Gigabit Etherneten vagy
|
||||
nagysebességû WAN (vagy bármilyen
|
||||
más nagy
|
||||
sávszélesség-késleltetés
|
||||
|
|
@ -3385,8 +3385,8 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
<varname>net.inet.tcp.infligt.debug</varname>
|
||||
változót sem beállítani
|
||||
<literal>0</literal>-ra (amivel így kikapcsoljuk a
|
||||
nyomkövetést) és éles
|
||||
használat esetén pedig elõnyös lehet a
|
||||
nyomkövetést),éles használat
|
||||
esetén pedig elõnyös lehet a
|
||||
<varname>net.inet.cp.inflight.min</varname>
|
||||
változót legalább
|
||||
<literal>6144</literal>-re állítani. Azonban
|
||||
|
|
@ -3396,15 +3396,15 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
kikapcsolják a
|
||||
sávszélességkorlátozást.
|
||||
Ez a korlátozási lehetõség
|
||||
csökkenti a közbensõ út adatinak
|
||||
és csomagváltásokhoz tartozó sorok
|
||||
méretét, miközben csökkenti a helyi
|
||||
számítógép felületén
|
||||
felépülõ sorok méretét is. Ha
|
||||
kevesebb csomagot rakunk be a sorba, akkor az
|
||||
interaktív kapcsolatok, különösen a
|
||||
lassabb modemek esetében, kisebb
|
||||
<emphasis>körbejárási
|
||||
csökkenti a közbensõ út adatainak
|
||||
és csomagváltásokhoz tartozó
|
||||
soroknak a méretét, miközben csökkenti
|
||||
a helyi számítógép
|
||||
felületén felépülõ sorok
|
||||
méretét is. Ha kevesebb csomagot rakunk be a
|
||||
sorba, akkor az interaktív kapcsolatok,
|
||||
különösen a lassabb modemek esetében,
|
||||
kisebb <emphasis>körbejárási
|
||||
idõvel</emphasis> (Round Trip Time) mûködnek.
|
||||
Továbbá megemlítenénk, hogy ez a
|
||||
lehetõség csak az adatok
|
||||
|
|
@ -3456,9 +3456,9 @@ device_probe_and_attach: cbb0 attach returned 12</screen>
|
|||
nincs szükség a finomhangolására.
|
||||
Néhány esetben, amikor a lemezmûveletek
|
||||
jelentik a rendszerben a szûk keresztmetszetet és
|
||||
a kezdenek elfogyni a vnode-ok, szükség lehet
|
||||
ennek a számnak a növelésére. Ehhez
|
||||
az inaktív és szabad fizikai memória
|
||||
kezdenek elfogyni a vnode-ok, szükség lehet ennek
|
||||
a számnak a növelésére. Ehhez az
|
||||
inaktív és szabad fizikai memória
|
||||
mennyiségét kell számításba
|
||||
vennünk.</para>
|
||||
|
||||
|
|
@ -3499,7 +3499,7 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
<title>A lapozóterület
|
||||
bõvítése</title>
|
||||
|
||||
<para>Nem számít mennyire tervezük jól
|
||||
<para>Nem számít, mennyire tervezünk jól
|
||||
elõre, mindig elõfordulhat, hogy a rendszerünk
|
||||
mégsem teljesíti a kitûzött
|
||||
elvárásokat. Amennyiben további
|
||||
|
|
@ -3669,8 +3669,8 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
konfigurációs illesztõ felület (Advanced
|
||||
Configuration and Power Interface, avagy
|
||||
<acronym>ACPI</acronym>) gyártók egy csoportja
|
||||
által létrehozott szabvány, amely hardveres
|
||||
erõforrások és az
|
||||
által létrehozott szabvány, amely a
|
||||
hardveres erõforrások és az
|
||||
energiagazdálkodás egységes
|
||||
felületét rögzíti (innen a neve).
|
||||
Döntõ szerepet játszik a
|
||||
|
|
@ -3724,19 +3724,19 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
le, és teljesen az operációs rendszer
|
||||
hatáskörén túl tevékenykedik.
|
||||
Ez azt jelenti, hogy a felhasználó csak úgy
|
||||
tudjuk korrigálni az APM-es BIOS-ok
|
||||
tudja korrigálni az APM-es BIOS-ok
|
||||
problémáit, ha frissíti az alaplapi ROM-ot.
|
||||
Ez viszont egy nagyon kockázatos folyamat, aminek
|
||||
Ez viszont egy nagyon kockázatos folyamat, amelynek
|
||||
hibája révén a rendszerünk
|
||||
helyrehozhatatlan állapotba kerül. Harmadszor: az
|
||||
APM alapvetõen egy gyártófüggõ
|
||||
helyrehozhatatlan állapotba kerülhet. Harmadszor:
|
||||
az APM alapvetõen egy gyártófüggõ
|
||||
megoldás, ami azt vonja maga után, hogy sok az
|
||||
átfedés (ugyanazt valósítják
|
||||
meg több módon), és ha az egyik
|
||||
gyártó BIOS-ában hibát
|
||||
találnak, akkor a másikéban az nem
|
||||
feltétlenül javítható.
|
||||
Végül, de nem utolsó sorban, az APM
|
||||
Végül, de nem utolsósorban, az APM
|
||||
alapú BIOS-okban nincs elég hely az igazán
|
||||
kifinomult energiagazdálkodási sémák
|
||||
vagy bármi más kialakítására,
|
||||
|
|
@ -3770,7 +3770,7 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
rendszermag újrafordítása
|
||||
nélkül egy másik <filename>acpi.ko</filename>
|
||||
modult akarunk használni. Ezzel a
|
||||
lényegében tesztelés is
|
||||
lényegében a tesztelés is
|
||||
egyszerûbbé válik. Másik
|
||||
magyarázat, hogy a rendszer <acronym>ACPI</acronym>
|
||||
támogatása nem minden esetben mûködik
|
||||
|
|
@ -3788,12 +3788,12 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
vagy a &man.loader.8; parancssorában.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Az <acronym>ACPI</acronym> és
|
||||
<acronym>APM</acronym> egyszerre nem
|
||||
használatóak. Közülük a
|
||||
késõbb betöltött magától
|
||||
kilép, ha észreveszi, hogy a másikuk
|
||||
már mûködésbe lépett.</para>
|
||||
<para>Az <acronym>ACPI</acronym> és az
|
||||
<acronym>APM</acronym> nem használató egyszerre.
|
||||
Közülük a késõbb
|
||||
betöltött magától kilép, ha
|
||||
észreveszi, hogy a másikuk már
|
||||
mûködésbe lépett.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Az <acronym>ACPI</acronym> és az &man.acpiconf.8;
|
||||
|
|
@ -3801,8 +3801,8 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
készenléti módba helyezhetõ az
|
||||
<option>-s</option> valamint az <literal>1-5</literal>
|
||||
paraméterek megadásával. Ezek
|
||||
közül is csak a legtöbb felhasználó
|
||||
számára az <literal>1</literal> vagy a
|
||||
közül is a legtöbb felhasználó
|
||||
számára csak az <literal>1</literal> vagy a
|
||||
<literal>3</literal> (állapot mentése a fizikai
|
||||
memóriába) érdekes. Az
|
||||
<literal>5</literal> opció egy szoftveres
|
||||
|
|
@ -3870,12 +3870,13 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
készült, hogy segítsünk a
|
||||
felhasználóknak megtalálni az általuk
|
||||
tapasztalt problémák gyökerét és
|
||||
ezzel kisegíteni az <acronym>ACPI</acronym>
|
||||
fejlesztõket a nyomonkövetésében és
|
||||
kijavításában. Köszönjük,
|
||||
hogy ezt elolvassuk és segédkezünk a
|
||||
rendszerünkkel kapcsolatban felmerült
|
||||
problémák orvosolásában!</para>
|
||||
ezzel segíteni az <acronym>ACPI</acronym> fejlesztõket
|
||||
a nyomonkövetésében és
|
||||
kijavításában. A fejlesztõk
|
||||
köszönik, hogy ezt elolvassuk és
|
||||
segédkezünk a rendszerünkkel kapcsolatban
|
||||
felmerülõ problémák
|
||||
orvosolásában!</para>
|
||||
|
||||
<sect2 id="ACPI-submitdebug">
|
||||
<title>A nyomkövetési információk
|
||||
|
|
@ -3911,7 +3912,7 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
<para>A <command>boot -v</command> paranccsal indított
|
||||
rendszer &man.dmesg.8; kimenetét, beleértve a
|
||||
vizsgálni kívánt hiba által
|
||||
okoztt összes hibaüzenetet.</para>
|
||||
okozott összes hibaüzenetet.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
|
|
@ -3925,7 +3926,7 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
<listitem>
|
||||
<para>A <command>sysctl hw.acpi</command> parancs kimenete.
|
||||
Ezzel egyébként kitûnõen
|
||||
kideríthetõ milyen lehetõségeket is
|
||||
kideríthetõ, milyen lehetõségeket is
|
||||
kínál fel a rendszerünk.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
|
|
@ -3946,9 +3947,9 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
|
||||
<para>(Adjuk meg a <replaceable>név</replaceable>
|
||||
helyett a bejelentkezéshez használt
|
||||
nevünket és a
|
||||
<replaceable>rendszer</replaceable> helyett pedig a
|
||||
gyártót/típust. Például:
|
||||
nevünket, a <replaceable>rendszer</replaceable> helyett
|
||||
pedig a gyártót/típust.
|
||||
Például:
|
||||
<filename>njl-FooCo6000.asl</filename>)</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
|
@ -3957,17 +3958,18 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
figyeli, a problémáink
|
||||
leírását mindenképpen a
|
||||
&a.acpi.name; listára küldjük, hogy biztosan
|
||||
észrevegyék. Legyünk türelmesek, hiszen
|
||||
emellett mindannyiunk dolgozik. Ha az általunk
|
||||
felfedezett hiba nem teljesen egyértelmû, akkor a
|
||||
fejlesztõk valószínûleg meg fognak
|
||||
kérni arra, hogy a &man.send-pr.1;
|
||||
használatával hozzunk róla létre egy
|
||||
hivatalos hibajelentést. A hibajelentés
|
||||
készítésekor lehetõleg a fentebb
|
||||
megadott információkat ugyanúgy adjuk meg.
|
||||
Ez segít a probléma szemmel
|
||||
tartásában és
|
||||
észrevegyék. A fejlesztõk azt kérik,
|
||||
hogy legyünk türelmesek, hiszen emellett mindannyian
|
||||
teljes állásban is dolgoznak. Ha az
|
||||
általunk felfedezett hiba nem teljesen
|
||||
egyértelmû, akkor a fejlesztõk
|
||||
valószínûleg meg fognak kérni arra,
|
||||
hogy a &man.send-pr.1; használatával hozzunk
|
||||
róla létre egy hivatalos hibajelentést. A
|
||||
hibajelentés készítésekor
|
||||
lehetõleg a fentebb megadott információkat
|
||||
ugyanúgy adjuk meg. Ez segít a probléma
|
||||
szemmel tartásában és
|
||||
elhárításában. Az &a.acpi.name;
|
||||
lista kihagyása nélkül közvetlenül
|
||||
ne küldjünk hibajelentést, mivel a
|
||||
|
|
@ -3975,7 +3977,7 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
emlékeztetõnek használjuk, nem pedig a
|
||||
hibák tényleges bejelentésére.
|
||||
Gyakran elõfordul, hogy valaki korábban már
|
||||
találkozott a problémánkkal.</para>
|
||||
találkozott az adott problémával.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="ACPI-background">
|
||||
|
|
@ -4023,14 +4025,14 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
táblának</firstterm>, Differentiated System
|
||||
Description Table, <acronym>DSDT</acronym> nevezünk) is
|
||||
megtalálható, ahol az eszközök és
|
||||
módszerek neveit szerepelnek faszerû
|
||||
módszerek nevei szerepelnek faszerû
|
||||
elrendezésben.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az <acronym>ACPI</acronym>-hoz tartozó
|
||||
meghajtónak értelmeznie kell tudnia ezeket a
|
||||
rögzített táblázatokat,
|
||||
implementálnia egy bytekód-értelmezõt,
|
||||
módosítania az eszközmeghajtókat
|
||||
meghajtónak képesnek kell lennie értelmezni
|
||||
ezeket a rögzített táblázatokat,
|
||||
implementálni egy bytekód-értelmezõt,
|
||||
módosítani az eszközmeghajtókat
|
||||
és a rendszermagot az <acronym>ACPI</acronym>
|
||||
alrendszerbõl érkezõ információk
|
||||
befogadásához. A Linuxszal és a NetBSD-vel
|
||||
|
|
@ -4039,8 +4041,8 @@ kern.maxvnodes: 100000</screen>
|
|||
<acronym>ACPI-CA</acronym> forráskódja a rendszer
|
||||
forrásai között, a <filename
|
||||
class="directory">src/sys/dev/acpica</filename>
|
||||
könyvtárban találhatóak. A
|
||||
<filename class="directory">src/sys/dev/acpica/0sd</filename>
|
||||
könyvtárban található. A <filename
|
||||
class="directory">src/sys/dev/acpica/0sd</filename>
|
||||
könyvtárban található források
|
||||
pedig lehetõvé teszik, hogy az
|
||||
<acronym>ACPI-CA</acronym> mûködhessen &os;-n.
|
||||
|
|
@ -4236,9 +4238,9 @@ hw.acpi.s4bios: 0</screen>
|
|||
valószínûsége, hogy ez &os; alatt az
|
||||
egyik meghajtó hibájából
|
||||
fakadóan nem használható. Így
|
||||
fokozatosan le is tudjuk szûkíteni a pontosan
|
||||
melyikkel lehet a gond, és ezzel pedig a
|
||||
fejlesztõk munkáját segítjük.
|
||||
fokozatosan le is tudjuk szûkíteni, hogy pontosan
|
||||
melyikkel lehet a gond, és ezzel a fejlesztõk
|
||||
munkáját segítjük.
|
||||
Megjegyeznénk, hogy az <acronym>ACPI</acronym>-t
|
||||
karbantartó fejlesztõk általában nem
|
||||
foglalkoznak más meghajtókkal
|
||||
|
|
@ -4645,7 +4647,7 @@ acpi_dsdt_name="/boot/DSDT.aml"</programlisting>
|
|||
támogatást. Ha az
|
||||
<filename>/etc/make.conf</filename> állományba
|
||||
írjuk bele az <literal>ACPI_DEBUG=1</literal> sort, akkor
|
||||
azt globális engedélyezhetjük. Ha
|
||||
azt globálisan engedélyezhetjük. Ha
|
||||
modulként használjuk, elegendõ csak a
|
||||
következõ módon újrafordítani az
|
||||
<filename>acpi.ko</filename> modult:</para>
|
||||
|
|
|
|||
Loading…
Reference in a new issue