diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile index 709cab5969..5c10627e8a 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile @@ -4,7 +4,10 @@ # The FreeBSD Hungarian Documentation Project # -SUBDIR= linux-comparison +MAINTAINER= gabor@FreeBSD.org + +SUBDIR= explaining-bsd +SUBDIR+= linux-comparison DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../.. .include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk" diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile new file mode 100644 index 0000000000..38e837895d --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile @@ -0,0 +1,24 @@ +# $FreeBSD$ +# +# Article: Explaining BSD + +# +# Tidy messes up iso-8859-2 characters +# + +NO_TIDY= yes + +MAINTAINER= gabor@FreeBSD.org + +DOC?= article + +FORMATS?= html +INSTALL_COMPRESSED?= gz +INSTALL_ONLY_COMPRESSED?= + +SRCS= article.sgml + +URL_RELPREFIX?= ../../../.. +DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../.. + +.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk" diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml new file mode 100644 index 0000000000..6e50db26ad --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml @@ -0,0 +1,780 @@ + + + + + +%articles.ent; +]> + +
+ + A BSD bemutatása + + + Greg + Lehey + + +
grog@FreeBSD.org
+ + + + + &tm-attrib.freebsd; + &tm-attrib.amd; + &tm-attrib.apple; + &tm-attrib.linux; + &tm-attrib.opengroup; + &tm-attrib.sun; + &tm-attrib.xfree86; + &tm-attrib.general; + + + + A nyílt forrású világban a + &linux; szó majdnem az + operációs rendszer + szinonimájává vált, pedig nem ez az + egyetlen nyílt forrású &unix;-szerû + operációs rendszer. Az Internet + Operating System Counter szerint 1999 + áprilisában a világ hálózatra + kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a + &linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;ot. A világ + legnagyobb webes szervizei közül néhány, mint + például a Yahoo!, BSD-t használ. + A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már + halott), az ftp.cdrom.com, BSD-t + használt a napi 1,4 TB adatforgalom + biztosításához. Ez egyértelmûen nem + egy szûk piaci réteg: a BSD egy jól + megõrzött titok. + + Tehát mi is a titok? Miért nem ismert jobban a BSD? + Ez a dokumentum többek között ezt a + kérdést hivatott megvizsgálni. + + A dokumentumban a BSD és &linux; közötti + különbségeket így + olvashatja. + + Fordította: &a.hu.gabor; + + + + + Mi az a BSD? + + A BSD Berkeley Software Distribution + rövidítése, amely annak a + disztribúciónak a neve, amit a berkeley-i egyetemen + fejlesztettek ki Californiában az AT&T &unix; + operációs rendszerének a + kiterjesztéseként. Számos + nyílt forású operációs rendszer + épül a 4.4BSD-Lite néven ismertté + vált kiadásra. Ráadásul tartalmaznak + több csomagot más nyílt forrású + projektekbõl, különösen a GNU projektbõl. + A teljes operációs rendszer a következõket + tartalmazza: + + + + A BSD kernel, amely a processzütemezést, illetve + a memóriakezelést végzi, kezeli a + szimmetrikus többprocesszoros rendszereket (SMP), + az eszközmeghajtókat, stb. + + A &linux; kernellel ellentétben, BSD + kernelbõl több van, különbözõ + adottságokkal. + + + + A C könyvtár, a rendszer alapvetõ API-ja. + + A BSD C könyvtár a Berkeley kódon + alapszik, nem a GNU projekten. + + + + Segédprogramok, mint shellek, fájlkezelõ + eszközök, fordítók és linkerek. + + Néhány segédprogram a GNU + projektbõl származik, mások + nem. + + + + Az X Window rendszer, amely a grafikus + megjelenítést kezeli. + + Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer + használ, két különbözõ projekt + fejleszti, az + &xfree86; projekt + és az + X.Org projekt. + A &linux; is ezeket használja. A BSD + általában nem jelöl ki egy + ablakkezelõ rendszer mint például a + GNOME, vagy KDE, de ennek ellenére ezek is + elérhetõek. + + + + Sok egyéb program és + segédeszköz. + + + + + + Micsoda? Egy igazi &unix;? + + A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem + az AT&T's Research &unix; operációs rendszer + nyílt forráskódú leszármazottai, amely + a modern &unix; System V õse. Talán meglepõnek + találja, hogy hogyan lehetséges ez, amikor az AT&T soha + nem tette nyílt forrásúvá a + kódját? + + Igaz, hogy az AT&T &unix; nem nyílt forrású + és jogi szempontból a BSD határozottan + nem &unix;, de az AT&T átvett + kódot más projektekbõl is, különösen a + kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer Sciences + Research Group-tól. 1976-tól a CSRG szalagokon kiadta + a szoftverét, amelynek neve Berkeley Software + Distribution, avagy BSD volt. + + A BSD kezdeti kiadásai leginkább + felhasználói programokból álltak, de a + helyzet drámaian megváltozott, amint a CSRG + szerzõdött az Advanced Projects Research Agency-vel (DARPA) a + hálózataik ARPANET-re történõ + aktualizálásával kapcsolatban. Az új + protokollok, mint Internet Protokollok + voltak ismertek, késõbb mint TCP/IP, a + protokollcsalád két legfontosabb protokollja után. + A legelsõ szélesebb körben használt + implementáció a 4.2BSD része volt, 1982-ben. + + Az 1980-as években számos új + munkaállomásokkal foglalkozó cég tûnt + fel. Sokuk a &unix; licencelését + részesítette elõnyben egy saját + operációs rendszer fejlesztésével szemben. + Különösen a Sun Microsystems licencelte a &unix;-ot + és megvalósította a 4.2BSD egy új + verzióját, amelyet &sunos;-nak nevezett. Amikor az + AT&T jogosulttá vált arra, hogy maguk + árusítsák a &unix;-ot kereskedelmi forgalomban, + a valamelyest mérföldkõnek számító + System III rendszerüket hamarosan a System V követte. A + System V ködja nem tartalmazott + hálózatkezelést, így minden + implementációjukhoz a BSD-bõl vettek át + szoftvereket, ideértve a TCP/IP szoftvert és egyéb + más programokat is, mint például a + csh shell és a vi + editor. Ezek az eszközök kollektívan a + Berkeley Extensions (berkeley-i + kiegészítések) néven váltak + ismertté. + + A BSD szalagok az AT&T tulajdonában lévõ + kódot is tartalmaztak, így használatuk &unix; + source licencet igényelt. 1990-re a CSRG kifogyott a + támogatásokból, így be kellett + szüntetniük a munkát. A csoport néhány + tagja úgy döntött, hogy kiadja a BSD + kódját, amely nyílt forráskódú + volt az AT&T kód nélkül. Ez végül a + Networking Tape 2 kiadással valósult + meg, amely általában mint Net/2 + ismert. A Net/2 nem volt komplett operációs rendszer, a + kernel kódjának kb. 20%-a hiányzott. A CSRG + tagok egyike, William F. Jolitz megírta a hiányzó + kódrészeket és 1992 elején kiadta a + 386BSD rendszert. Ezzel egyidõben a + volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy + kereskedelmi céget + Berkeley Software Design Inc. + néven és kiadtak egy béta verziójú + operációs rendszert, a + BSD/386-ot, amely + ugyanarra a kódra épült. Az operációs + rendszer neve késõbb BSD/OS-re változott. + + A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett + két másik projekt nõtt ki belõle 1993-ban: + a NetBSD és a + FreeBSD. A két + projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD + fejlõdését várták: a NetBSD az év + elején startolt, a &os; elsõ kiadása pedig csak az + év végére készült el. Eközben + a kód eléggé más irányba + fejlõdött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék + azt. Ezen kívül a projektek küönbözõ + célokat tûztek ki, ahogyan majd lentebb látni + fogjuk. 1996-ban az OpenBSD + kivált a NetBSD-bõl, 2003-ban pedig a + DragonFlyBSD a + &os;-bõl. + + + + Miért nem ismert jobban a BSD? + + Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen: + + + + A BSD fejlesztõit gyakran jobban érdekli, hogy a + kódot javítgassák, minthogy marketinget + szervezzenek köré. + + + + A &linux; ismertsége a projekten kívüli + okoknak köszönhetõ, mint a sajtó vagy a + cégek, amelyek linuxos szolgáltatásokat + kínálnak. Ezidáig a nyílt + forrású BSD-k nem rendelkeznek ilyen + kiváltságokkal. + + + + A BSD fejlesztõi gyakran több tapasztalattal + rendelkeznek, mint a &linux; fejlesztõi, így + kevésbé érdekeltek abban, hogy a rendszert + könnyen használhatóvá tegyék. Az + új felhasználók általában + kényelmesebbnek találják a &linux;ot. + + + + 1992-ben az AT&T beperelte a + BSDI-t, a BSD/386 + terjesztõjét azzal az indokkal, hogy a termék + az AT&T tulajdonában lévõ + kódrészleteket tartalmaz. A + bíróság 1994-ben lezárta az ügyet, + de a per szelleme továbbra is kísérti az + embereket. Mostanában, 2000 márciusában + egy webes cikk is azt állította, hogy a + bírósági ügy nemrég + fejezõdött be. + + A név volt az egyik kérdés, amit a per + tisztázott: az 1980-as években a BSD mint + BSD &unix; volt ismert. Az AT&T birtokolta + kódok utolsó nyomainak + eltávolításával a BSD elvesztett a + &unix; névhez való jogát. Ennek + eredményeképp olyan hivatkozásokat olvashat + a könyvcímekben, mint 4.3BSD &unix; + operációs rendszer és 4.4BSD + operációs rendszer. + + + + Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek + szétdarabolódtak és ellenségesek + egymással. A + Wall Street + Journal a BSD projektek + balkánizációjáról + beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt + õsi történetekre épül. + + + + + + A BSD és a &linux; összehasonlítása + + Tehá valójában mi is a + különbség mondjuk a Debian &linux; és a &os; + közt? Az átlag felhasználó + számára a különbség meglepõen + csekély: mindkettõ &unix;-szerû operációs + rendszer. Mindkettõt non-profit projektek fejlesztik. + (Természetesen ez nem igaz sok más &linux; + disztribúcióra.) A következõ fejezetben a + BSD és a &linux; közötti különbségeket + tekintjük át. A leírás leginkább a + &os;-re illik, amely a BSD telepítések kb. 80%-át + teszi ki, de a NetBSD, OpenBSD és DragonflyBSD nem sokban + különbözik tõle. + + + Kinek a birtokában van a BSD? + + A BSD nem egy személy vagy egy vállalat tulajdona. + Egy magasan képzett és elkötelezett + közösség fejleszti és terjeszti + világszerte. A BSD néhány összetevõje + különálló nyílt forrású + projekt, amelyet más fejlesztõk tartanak karban. + + + + Hogyan fejlesztik és aktualizálják a + BSD-t? + + A BSD kerneleket a nyílt forrású + fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják + naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan + elérheõ forrásfát a + Concurrent Versions + System (CVS) verziókezelõ rendszer + segítségével, amely a projekt minden + forráfájlját tartalmazza a + dokumentációval és egyéb fontos + fájlokkal együtt. A CVS segítségével + a felhasználók lekérhetik + (check out) a rendszer bármely + óhajtott verzióját. + + Világszerte sok fejlesztõ járul hozzá a + BSD fejlõdéséhez. Három + kategóriába soroljuk õket: + + + + A contributor-ok (külsõ + munkatársak) kódot vagy + dokumentációt írnak. Nincs + jogosultságuk a forráskódban + közvetlenül változtatásokat + vérehajtani. Ahhoz, hogy a munkájuk + bekerüjön a rendszerbe, egy hivatalos fejlesztõnek + - committernek - kell azt + átnéznie és a kódbázishoz + adnia. + + + + A Committerek azok a fejlesztõk, + akiknek írási jogosultságuk van a + forráskódhoz. Ahhoz, hogy valaki committerré + váljon, be kell bizonyítania, hogy megfelelõ + tudással rendelkezik azon a területen, amelyen + dolgozik. + + + A committer egyéni döntése, hogy él-e + a felhatalmazásával, mielõtt + változtatást hajt végre a + forráskódon. Általában, egy + tapasztalt committer végrehajthat olyan + változtatásokat, amelyek nyilvánvalóan + helyesek, anélkül, hogy ehhez más + beleegyezését kérné. + Példál egy dokumentáción dolgozó + committer kijavíthat helyesírási, vagy + nyelvtani hibákat, anélkül, hogy azt + más megvizsgálná. Másrészt, + azoktól a fejlesztõktõl, akik messzemenõ vagy + összetett változtatásokon dolgoznak, + elvárt, hogy ánézésre + közzétegyék a kódot a tényleges + változtatások elõtt. Extrém esetekben + a core team egy tagja, mint elöljáró + tervezõ, elrendelheti a változtatások + törlését a forráskódból, + azon a folyamaton keresztül, amelynek neve + backing out. Minden committer kap + értesítést minden + változásról, így nem lehet + titokban változtatásokat eszközölni. + + + + A Core team + (projektvezetõk). A &os; és a NetBSD + is rendelkezik egy core csapattal, amely a projektet menedzseli. A + core csapatok a projekt elõremenetele során alakultak + ki, és a szerepük nem mindig pontosan + meghatározott. Nem szükséges fejlesztõnek + lenni ahhoz, hogy valaki a core csapat tagja legyen, habár + ez a megszokott. A core csapat feladata egyik projektrõl a + másikra változik, de általában + több beleszólásuk van a projekt menetébe, + mint a nem core tagoknak. + + + + Ez a rendszer számos pontban eltér a + &linux;étól: + + + + Nem egyetlen ember irányítja a rendszert. A + gyakorlatban ez az eltérés + túlértékelt, hiszen az + elöljáró tervezõ kérheti a + kód visszaállítását és + még a &linux; projektben is több embernek van + jogosultsága változtatni. + + + + Másrészt, van egy központi + repository, azaz a teljes operációs rendszer + forráskódja egy helyen érhetõ el, + beleértve a régi verziókat is. + + + + A BSD projektek az egész operációs + rendszert karbantartják, nemcsak a kernelt. Ez a + megkülönböztetés csak részben hasznos: + a BSD és a &linux; is haszontalan alkalmazások + nélkül. A BSD alatt használt + alkalmazások gyakran azonosak a &linux;on + használtakkal. + + + + A központilag karbantartott CVS forrásfának + köszönhetõen a BSD fejlesztése + áttekinthetõ, továbbá + lehetõség van arra, hogy bármely verziót + elérjünk a kiadási verzió vagy a + dátum alapján. A CVS + segítségével növekményesen is + frissíthetjük rendszerünket: például + a FreeBSD repositoryja kb. 100 alkalommal frissül naponta. + Ezek közül a változások közül a + legtöbb kicsi. + + + + + + A BSD kiadások + + A &os;, NetBSD és OpenBSD háromféle + kiadáson keresztül teszi + elérhetõvé a rendszert. Ahogyan a &linux; + esetében is, a kiadások kapnak egy + verziószámot, mint pl. 1.4.1 vagy 3.5. + Továbbá, a verziószám rendelkezik egy + utótaggal, amelyik a kiadás célját + jelöli: + + + + A rendszer fejlesztõi verziójának neve + CURRENT. A &os; egy számot rendel + ehhez, pl. 5.0-CURRENT. A NetBSD egy kicsit más + elnevezési konvenciót alkalmaz, egy egybetûs + utótagot fûz a névhez, amely azt jelzi, hogy + csak a belsõ interfészeket érinti a + változás, ilyen pl. a NetBSD 1.4.3G. Az OpenBSD nem + használ számokat (OpenBSD-current). + Minden új fejlesztés elõször ebbe az + ágba kerül bele. + + + + Meghatározott idõnként, 2-4 alkalommal + évente, a projekt kiad egy + RELEASE (kiadás) verziót, + amely elérhetõ CD-ROM-on és szabadon + letölthetõ az FTP szerverekrõl, ilyen pl. az + OpenBSD 2.6-RELEASE vagy a NetBSD 1.4-RELEASE. A RELEASE + verzió végfelhasználók + számára készül és ez a + rendszer normális verziója. A NetBSD ezen + kívül patch release + kiadásokat is kínál egy harmadik + számjeggyel, pl. NetBSD 1.4.2. + + + + Ahogy hibák bukkannak fel a RELEASE verzióban + és javításra kerülnek, a + javítások bekerülnek a CVS fába. + Az így létrejövõ verzió neve a + &os;-nél STABLE, de a NetBSD + és az OpenBSD továbra is RELEASE néven + hívja ezt a verziót. Kisebb új + funkciók szintén bekerülhetnek ebbe az + elágazásba, miután a CURRENT ágban + már egy ideje stabilnak bizonyultak. + + + + Ezzel ellentében a &linux; két + különbözõ forrásfát tart fenn: + a stabil- és a fejlesztõi verziót. A stabil + verzióknak egy páros minor számuk van, mint + pl. 2.0, 2.2 vagy 2.4. A fejlesztõi verziók minor + száma páratlan, mint pl. 2.1, 2.3 vagy 2.5. Ezt a + verziószámot minden esetben egy harmadik szám + követi, ez adja meg a pontos verziót. Ezen + kívül, minden terjesztõ saját programokat + és segédeszközöket mellékel, + így a disztribúció neve is + meghatározó. Minden disztribútor + külön verziószámmal látja el a + disztribúciót is, tehát egy teljes + meghatározás valahogy így hangzana: + TurboLinux 6.0 2.2.14-es kernellel. + + + + Milyen BSD verziók vannak? + + A rengeteg &linux; disztribúcióval ellentétben + csak négy jelentõsebb nyílt forrású + BSD van. Minden BSD projekt karbantartja a saját + forrásfáját és saját + kernelét. A gyakorlatban azonban kevesebb az + eltérés a userland kódokban, mint a &linux; + esetében. + + Nehéz kategorizálni a projektek céljait, mert + a különbségek nagyon szubjektívak. + Alapvetõen a következõek + érvényesek: + + + + A &os; a nagy teljesítményt és a + könnyû használhatóságot + célozza meg, a webszolgáltatók kedvence. + Számos platformon fut, ide értve az i386 alapú + rendszereket (PC-ket), az AMD 64-bites + processzorait, az &ultrasparc; rendszereket, a Compaq Alpha + rendszereit, illetve a NEC PC-98 + specifikációján alapuló rendszereket. + A &os; Projekt jelentõsen több + felhasználóval rendelkezik, mint más + projektek. + + + + A NetBSD a lehetõ legnagyobb hordozhatóságra + törekszik, ahogyan az idézet is mutatja: of + course it runs NetBSD. Elfut a palmtopokon és a + nagy szervereken egyaránt, és a NASA is + használja az ûrkutatásai során. + Különösen jó választás + régi, nem Intel alapú hardverhez. + + + + Az OpenBSD a biztonságra és a kód + egyszerûségére koncentrál: a nyílt + forrású koncepciót kombinálják + a szigorú ellenõrzésekkel, hogy így egy + bizonyítottan korrekt rendszert hozzanak létre, + megoldást kínálva ezzel a biztonságot + megkövetelõ szervezeteknek, mint például + bankoknak, tõzsdéknek és amerikai + kormányügyi szervezeteknek. Ahogyan a NetBSD, az + OpenBSD is több platformon fut. + + + + A DragonFlyBSD a nagy teljesítményt és a + skálázhatóságot célozza meg + az egyszerû UP rendszerektõl kezdve a hatalmas, + fürtözött rendszerekig. Számos + hosszútávú technikai célja van, de a + legfontosabb, hogy egy olyan SMP-képes + infrastruktúrát hozzon lére, amely + könnyen érthetõ és karbantartható, + valamint könnyû rá fejleszteni. + + + + Létezik még két másik BSD &unix;, + amelyek azonban nem nyílt forrásúak: a BSD/OS + és az Apple &macos; X: + + + + A BSD/OS volt a legrégebbi leszármazottja a + 4.4BSD-nek. Nem volt ugyan nyílt forrású, + de viszonylag alacsony áron lehetett licencet + vásárolni a forráskódhoz. Sok + tekintetben hasonlított a &os;-hez. Két évvel + azután, hogy a Wind River Systems megvette a BSDi-t, + a BSD/OS, mint önálló termék + megszûnt létezni. Támogatás és + a forráskód még mindig elérhetõ + a Wind Rivernél, de az új fejlesztések + már a VxWorks beágyazott operációs + rendszerre irányulnak. + + + + A &macos; + X az + Apple Computer Inc. + operációs rendszerének legújabb + verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a + rendszernek a BSD magja, a Darwin + egy teljes értékû nyílt + forrású operációs rendszerként + érhetõ el x86 és PPC + számítógépekhez. Az Aqua/Quartz + grafikus rendszer és a &macos; X pár egyéb + saját fejlesztése zárt forrású + maradt. Számos Darwin fejlesztõ egyben &os; committer + is, és fordítva. + + + + + + Hogyan tér el a BSD licenc a GNU General Public + licenctõl? + + A &linux; a + GNU General Public + Licenc (GPL) alatt érhetõ el, amely azért + jött létre, hogy felszámolja a zárt + forráskódú szoftverfejlesztést. + Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt + kiadott termékre épül, szintén nyílt + forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a + BSD + licenc kevésbé korlátozó: + tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez + különösen vonzó a beágyazott + alkalmazások számára. + + + + Mi mást kell még tudnom? + + Mivel a BSD-hez kevesebb alkalmazás érhetõ el, + mint a &linux;hoz, ezért a BSD felesztõi + készítettek egy &linux; kompatibilitási csomagot, + amellyel &linux; programok futtathatók BSD rendszeren. A csomag + egyaránt tartalmaz kernel módosításokat a + &linux; rendszerhívások megfelelõ + végrehajtásához, és kompatibilitási + fájlokat, mint például a C könyvtár. + A BSD rendszeren futtatott &linux; alkalmazások és a + natív &linux; környezetben futó &linux; + alkalmazások között nincs észrevehetõ + sebességkülönbség. + + A BSD mindent együtt + természetének köszönhetõen a + frissítések sokszor sokkal könnyebben + kezelhetõek, mint a &linux; esetében. A BSD + úgy kezeli a könyvtárak verzióit, hogy + kompatibilitási modulokat bizosít a régebbi + könyvtárakhoz, így több éves programok + is probléma nélkül futtathatóak. + + + + Melyiket használjam, a BSD-t, vagy a &linux;ot? + + Mit jelent mindez a gyakorlatban? Kinek való a BSD + és kinek a &linux;? + + Ezt a kérdést nagyon nehéz + megválaszoli. Pár irányelv: + + + + Ha nem romlott el, ne javítsd meg: Ha + már egy olyan nyílt forrású + operációs rendszert használ, amellyel + elégedett, várhatóan nincs semmi nyomós + oka, hogy váltson. + + + + A BSD rendszerek, különösen a &os; + jelentõsen nagyobb teljesítményt + produkálhatnak, mint a &linux;. Ez azonban nem mindenkire + érvényes. Sok esetben kicsi a + különbség, vagy egyáltalán nincs + különbség a teljesítményben. + Néhány esetben pedig a &linux; teljesít jobban + a &os;-nél. + + + + Általában a BSD rendszerek nagyobb tiszteletnek + örvendenek a megbízhatóság terén, + amely leginkább a kiforrottabb kód + eredménye. + + + + A BSD projektek nagyobb tiszteletnek örvendenek a + minõségi és átfogó + dokumentációjukért. A + különbözõ dokumentációs projektek + célja, hogy jól karbantartott + dokumentációt biztosítsanak sok nyelven + és a rendszer minden területét + tárgyalják. + + + + A BSD licenc vonzóbb lehet, mint a GPL. + + + + A BSD a legtöbb &linux; programot képes futtatni, + amíg a &linux; nem képes BSD programokat futtatni. + Ezenkívül sok BSD implementáció + más &unix;-szerû operációs rendszerek + programjait is képes futtatni, így a BSD rendszerekre + könnyebb migrálni más rendszereket, mint a + &linux;ra. + + + + + + Ki kínál terméktámogatást + és tréninget a BSD-hez? + + A BSDi / FreeBSD + Mall, Inc. közel egy évtizede kínál + terméktámogatási szerzõdéseket a + &os;-hez. + + Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy + listával a konzultánsairól: + FreeBSD, + NetBSD, + és OpenBSD. + + +
+ +