Add translation of the ``FreeBSD Documentation Project Primer for New
Contributors''. I will be its maintainer. Obtained from: The FreeBSD Hungarian Documentation Project
This commit is contained in:
Gabor Pali
parent
b42414eae4
commit
873824e799
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/head/; revision=33470
18 changed files with 10598 additions and 0 deletions
hu_HU.ISO8859-2/books
Makefile
fdp-primer
Makefilebook.sgmlchapter.declchapters.ent
doc-build
examples
overview
psgml-mode
see-also
sgml-markup
sgml-primer
structure
stylesheets
the-website
tools
translations
writing-style
|
|
@ -8,6 +8,7 @@
|
|||
#
|
||||
|
||||
SUBDIR = faq
|
||||
SUBDIR+= fdp-primer
|
||||
SUBDIR+= handbook
|
||||
|
||||
ROOT_SYMLINKS= faq handbook
|
||||
|
|
|
|||
56
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/Makefile
Normal file
56
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/Makefile
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,56 @@
|
|||
#
|
||||
# $FreeBSD$
|
||||
#
|
||||
# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/Makefile
|
||||
# %SRCID% 1.14
|
||||
#
|
||||
# Build the FreeBSD Documentation Project Primer.
|
||||
#
|
||||
|
||||
NO_TIDY=yes
|
||||
|
||||
MAINTAINER=pgj@FreeBSD.org
|
||||
|
||||
DOC?= book
|
||||
|
||||
FORMATS?= html-split html
|
||||
|
||||
INSTALL_COMPRESSED?= gz
|
||||
INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
|
||||
|
||||
#
|
||||
# SRCS lists the individual SGML files that make up the document. Changes
|
||||
# to any of these files will force a rebuild
|
||||
#
|
||||
|
||||
# SGML content
|
||||
SRCS= book.sgml
|
||||
SRCS+= overview/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= psgml-mode/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= see-also/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= sgml-markup/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= sgml-primer/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= stylesheets/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= structure/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= doc-build/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= the-website/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= tools/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= translations/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= writing-style/chapter.sgml
|
||||
|
||||
SRCS+= examples/appendix.sgml
|
||||
|
||||
# Images from the cross-document image library
|
||||
IMAGES_LIB= callouts/1.png
|
||||
IMAGES_LIB+= callouts/2.png
|
||||
IMAGES_LIB+= callouts/3.png
|
||||
IMAGES_LIB+= callouts/4.png
|
||||
IMAGES_LIB+= callouts/5.png
|
||||
|
||||
# Entities
|
||||
SRCS+= chapters.ent
|
||||
|
||||
URL_RELPREFIX?= ../../../..
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
|
||||
|
||||
.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
|
||||
318
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.sgml
Normal file
318
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,318 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML, HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/book.sgml
|
||||
%SRCID% 1.31
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY % books.ent PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Books Entity Set//HU">
|
||||
%books.ent;
|
||||
<!ENTITY % chapters SYSTEM "chapters.ent"> %chapters;
|
||||
<!ENTITY % not.published "INCLUDE">
|
||||
<!-- ENTITY index SYSTEM "index.sgml" -->
|
||||
]>
|
||||
|
||||
<book lang="hu">
|
||||
<bookinfo>
|
||||
<title>A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei
|
||||
kezdõknek</title>
|
||||
|
||||
<corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor>
|
||||
|
||||
<copyright>
|
||||
<year>1998</year>
|
||||
<year>1999</year>
|
||||
<year>2000</year>
|
||||
<year>2001</year>
|
||||
<year>2002</year>
|
||||
<year>2003</year>
|
||||
<year>2004</year>
|
||||
<year>2005</year>
|
||||
<year>2006</year>
|
||||
<year>2007</year>
|
||||
<year>2008</year>
|
||||
<holder role="mailto:doceng@FreeBSD.org">DocEng</holder>
|
||||
</copyright>
|
||||
|
||||
<pubdate role="rcs">$FreeBSD$</pubdate>
|
||||
|
||||
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
|
||||
|
||||
&bookinfo.legalnotice;
|
||||
|
||||
<abstract>
|
||||
<para>Köszönjük a részvételt a &os;
|
||||
Dokumentációs Projektben! Minden
|
||||
segítség nagyon fontos számunkra.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ebben az ismertetõben megtalálható a &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt munkáját
|
||||
segítõ (kötelezõ és
|
||||
ajánlott) szoftverek és
|
||||
segédeszközök
|
||||
leírásától kezdõdõen a
|
||||
Dokumentációs Projekt mögött
|
||||
álló elképzelések
|
||||
bemutatásáig minden olyan hasznos
|
||||
információ, amelyre szükségünk
|
||||
lehet a munkánk megkezdéséhez.</para>
|
||||
|
||||
<para>A leíráson folyamatosan dolgozunk, nem
|
||||
tekinthetõ még véglegesnek. A befejezetlen
|
||||
szakaszokat a címükben csillaggal jelöltük
|
||||
meg.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.pgj;</emphasis></para>
|
||||
</abstract>
|
||||
</bookinfo>
|
||||
|
||||
<preface id="preface">
|
||||
<title>Bevezetés</title>
|
||||
|
||||
<sect1 id="preface-prompts">
|
||||
<title>Parancssori promptok</title>
|
||||
|
||||
<para>A következõ táblázatban
|
||||
láthatjuk a rendszer alapértelmezett
|
||||
promptját és a rendszeradminisztrátor
|
||||
promptját. A példákban ilyen elemek
|
||||
segítségével fogjuk jelezni, hogy milyen
|
||||
felhasználóként kell azokat
|
||||
lefuttatni.</para>
|
||||
|
||||
<informaltable frame="none" pgwide="1">
|
||||
<tgroup cols="2">
|
||||
<thead>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Felhasználó</entry>
|
||||
<entry>Prompt</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</thead>
|
||||
|
||||
<tbody>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Egyszerû felhasználó</entry>
|
||||
<entry>&prompt.user;</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Rendszeradminisztrátor</entry>
|
||||
<entry>&prompt.root;</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</tbody>
|
||||
</tgroup>
|
||||
</informaltable>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="preface-conventions">
|
||||
<title>Szedési szabályok</title>
|
||||
|
||||
<para>Az alábbi táblázatban röviden
|
||||
összefoglaljuk a könyvben alkalmazott szedési
|
||||
irányelveket.</para>
|
||||
|
||||
<informaltable frame="none" pgwide="1">
|
||||
<tgroup cols="2">
|
||||
<thead>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Leírás</entry>
|
||||
<entry>Példa</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</thead>
|
||||
|
||||
<tbody>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Parancsok</entry>
|
||||
<entry>A <command>ls -l</command>
|
||||
használatával listázzuk ki az
|
||||
összes állományt.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Állománynevek</entry>
|
||||
<entry>Nyissuk meg a <filename>.login</filename>
|
||||
állományt.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Képernyõn megjelenõ
|
||||
üzenetek</entry>
|
||||
<entry><screen>You have mail.</screen></entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Felhasználói parancsok</entry>
|
||||
|
||||
<entry><screen>&prompt.user; <userinput>su</userinput>
|
||||
Password:</screen></entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Hivatkozások man oldalakra</entry>
|
||||
|
||||
<entry>A &man.su.1; használatával
|
||||
váltsunk felhasználót.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Felhasználói- és
|
||||
csoportnevek</entry>
|
||||
|
||||
<entry>Ezt kizárólag csak a
|
||||
<username>root</username> felhasználó
|
||||
végezheti el.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Kiemelések</entry>
|
||||
|
||||
<entry>Ezt meg <emphasis>kell</emphasis>
|
||||
csinálni.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Parancssori változók:
|
||||
helyettesítsük egy valódi névvel
|
||||
vagy változóval</entry>
|
||||
|
||||
<entry>Az állomány
|
||||
törléséhez adjuk ki az <command>rm
|
||||
<filename><replaceable>állománynév</replaceable></filename></command>
|
||||
parancsot.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Környezeti változók</entry>
|
||||
|
||||
<entry>A <envar>$HOME</envar> a saját
|
||||
felhasználói könyvtárunkat
|
||||
tartalmazza.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</tbody>
|
||||
</tgroup>
|
||||
</informaltable>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="preface-notes">
|
||||
<title>Megjegyzések, tanácsok, fontosabb
|
||||
információk, figyelmeztetések és
|
||||
példák</title>
|
||||
|
||||
<para>A szövegben elõfordulhatnak megjegyzések,
|
||||
figyelmeztetések és példák.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Így jelennek meg a megjegyzések és
|
||||
általában ránk hatással levõ
|
||||
információkat tartalmaznak, amelyeket
|
||||
érdemes figyelembe vennünk.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<tip>
|
||||
<para>Így jelennek meg a gyakorta hasznos
|
||||
tanácsok, amelyek esetenként egy másik,
|
||||
gyakran egyszerûbb megoldást mutatnak be.</para>
|
||||
</tip>
|
||||
|
||||
<important>
|
||||
<para>Így jelennek meg a fontosabb
|
||||
információk. Általában még
|
||||
további elvégzendõ lépéseket
|
||||
adnak meg.</para>
|
||||
</important>
|
||||
|
||||
<warning>
|
||||
<para>Így jelennek meg a figyelmeztetések.
|
||||
Határozottan érdemes rájuk figyelni, mert
|
||||
ha nem követjük pontosan a bennük megadott
|
||||
utasításokat, akkor azzal kárt okozhatunk
|
||||
a rendszerünkben. Ez lehet fizikai, tehát a
|
||||
hardvereszközeink sérülését
|
||||
okozó probléma, vagy nem fizikai, tehát
|
||||
például egy fontos állomány
|
||||
akartlan törlése.</para>
|
||||
</warning>
|
||||
|
||||
<example>
|
||||
<title>Mintapélda</title>
|
||||
|
||||
<para>Így jelennek meg a példák, amelyek
|
||||
jellemzõen valaminek a részletes
|
||||
bemutatását vagy egy konkrét mûvelet
|
||||
eredményét tartalmazzák.</para>
|
||||
</example>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="preface-acknowledgements">
|
||||
<title>Köszönetnyilvánítás</title>
|
||||
|
||||
<para>Szeretnénk megköszönni Sue Blake, Patrick
|
||||
Durusau, Jon Hamilton, Peter Flynn és Christopher Maden
|
||||
munkáját, akik kellõ fordítottak
|
||||
idõt arra, hogy átolvassák a könyv
|
||||
kezdeti változatait, majd azt számos
|
||||
értékes megjegyzéssel és javaslattal
|
||||
gazdagítsák.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
</preface>
|
||||
|
||||
&chap.overview;
|
||||
&chap.tools;
|
||||
&chap.sgml-primer;
|
||||
&chap.sgml-markup;
|
||||
&chap.stylesheets;
|
||||
&chap.structure;
|
||||
&chap.doc-build;
|
||||
&chap.the-website;
|
||||
&chap.translations;
|
||||
&chap.writing-style;
|
||||
&chap.psgml-mode;
|
||||
&chap.see-also;
|
||||
|
||||
&app.examples;
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
&index;
|
||||
-->
|
||||
</book>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
7
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/chapter.decl
Normal file
7
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/chapter.decl
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,7 @@
|
|||
<!--
|
||||
The FreeBSD Documentation Project
|
||||
The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
<!DOCTYPE chapter PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V3.1-Based Extension//EN">
|
||||
30
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/chapters.ent
Normal file
30
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/chapters.ent
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,30 @@
|
|||
<!--
|
||||
Creates entities for each chapter in the Documentation Project Primer.
|
||||
Each entity is named chap.foo, where foo is the value of the id
|
||||
attribute on that chapter, and corresponds to the name of the
|
||||
directory in which that chapter's .sgml file is stored.
|
||||
|
||||
Chapters should be listed in the order in which they are referenced.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/chapters.ent
|
||||
%SRCID% 1.6
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!ENTITY chap.overview SYSTEM "overview/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.sgml-primer SYSTEM "sgml-primer/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.tools SYSTEM "tools/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.sgml-markup SYSTEM "sgml-markup/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.stylesheets SYSTEM "stylesheets/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.structure SYSTEM "structure/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.the-website SYSTEM "the-website/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.translations SYSTEM "translations/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.writing-style SYSTEM "writing-style/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.psgml-mode SYSTEM "psgml-mode/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.see-also SYSTEM "see-also/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.doc-build SYSTEM "doc-build/chapter.sgml">
|
||||
|
||||
<!ENTITY app.examples SYSTEM "examples/appendix.sgml">
|
||||
684
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.sgml
Normal file
684
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,684 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1999 Neil Blakey-Milner, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY THE AUTHOR "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/doc-build/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.16
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="doc-build" lang="hu">
|
||||
<title>A dokumentáció
|
||||
elõállításának folyamata</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a fejezetben szeretnénk pontosan tisztázni
|
||||
<emphasis>hogyan szervezõdik a dokumentáció
|
||||
elõállításának folyamata</emphasis>
|
||||
és <emphasis>hogyan tudunk ebbe
|
||||
beavatkozni</emphasis>.</para>
|
||||
|
||||
<para>A fejezet elolvasása során
|
||||
megismerjük:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>az <link linkend="tools">SGML eszközeirõl
|
||||
szóló fejezetben</link> említetteken
|
||||
túl a &os; Dokumentációs Projekt keretein
|
||||
belül készített dokumentáció
|
||||
különbözõ változatainak
|
||||
elõállításához mire van
|
||||
még szükségünk;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a dokumentumokhoz tartozó
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományokban
|
||||
szereplõ <command>make</command>
|
||||
utasításokat, valamint a hivatkozott
|
||||
<filename>doc.project.mk</filename> vázlatos
|
||||
felépítését;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>további <command>make</command>
|
||||
változókon és célokon keresztül
|
||||
miként tudjuk testreszabni a dokumentáció
|
||||
különbözõ változatainak
|
||||
elõállítási folyamatát.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<sect1 id="doc-build-toolset">
|
||||
<title>A &os; dokumentáció
|
||||
elõállításának
|
||||
eszközei</title>
|
||||
|
||||
<para>Munkánk folyamán az itt felsorolt
|
||||
eszközök állnak rendelkezésünkre.
|
||||
Használjuk ki az általuk nyújtott
|
||||
lehetõségeket, amennyire csak tudjuk.</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az elsõdleges eszköz maga a
|
||||
<command>make</command> parancs, pontosabban a
|
||||
<application>Berkeley Make</application>.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Csomagokat a &os; alaprendszerében
|
||||
megtalálható <command>pkg_create</command>
|
||||
programmal tudunk készíteni. Ha nem &os; alatt
|
||||
dolgozunk, akkor vagy csomagok nélkül kell
|
||||
dolgoznunk, vagy magunknak kell ezeket
|
||||
elkészítenünk.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <command>gzip</command>
|
||||
segítségével lehet az
|
||||
elõállított dokumentumok
|
||||
tömörített változatát
|
||||
elkészíteni. Emellett még a
|
||||
<command>bzip2</command> és <command>zip</command>
|
||||
típusú tömörítés is
|
||||
támogatott. A <command>tar</command> programot is
|
||||
támogatjuk, a csomagok
|
||||
készítéséhez kell.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A dokumentáció
|
||||
telepítésének elfogadott eszköze az
|
||||
<command>install</command> program. Természetesen
|
||||
léteznek egyéb megoldások is.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Nem valószínû, hogy ez az utolsó
|
||||
két eszközt ne lenne elérhetõ a
|
||||
rendszerünkön, csupán a teljesség
|
||||
kedvéért említettük meg ezeket.</para>
|
||||
</note>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="doc-build-makefiles">
|
||||
<title>A dokumentációt tároló
|
||||
könyvtárban található
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományok</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; Dokumentációs Projekt által
|
||||
használt könyvtárakban megtalálható
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományoknak
|
||||
három típusa létezik:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az <link linkend="sub-make">alkönyvtári
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományok</link>
|
||||
egyszerûen csak továbbadják a parancsokat
|
||||
az alkönyvtáraiknak.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <link linkend="doc-make">dokumentumokra vonatkozó
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományok</link>
|
||||
írják le, hogy milyen dokumentumokat kellene az
|
||||
adott könyvtárban
|
||||
elõállítani.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az <link linkend="make-includes"><filename>.mk</filename>
|
||||
állományok</link> segítik valamilyen
|
||||
formában a dokumentumok
|
||||
elõállítását. Többnyire
|
||||
<filename>doc.<replaceable>xxx</replaceable>.mk</filename>
|
||||
névvel láthatóak.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<sect2 id="sub-make">
|
||||
<title>Az alkönyvtári <filename>Makefile</filename>
|
||||
állományok</title>
|
||||
|
||||
<para>Ezek a típusú <filename>Makefile</filename>
|
||||
állományok általában a
|
||||
következõ alakúak:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>SUBDIR =articles
|
||||
SUBDIR+=books
|
||||
|
||||
COMPAT_SYMLINK = en
|
||||
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/..
|
||||
.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Röviden összefoglalva: az elsõ négy
|
||||
nem üres sorban ún. <command>make</command>
|
||||
változókat definiálunk. Ezek rendre a
|
||||
<makevar>SUBDIR</makevar>, <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar>
|
||||
és <makevar>DOC_PREFIX</makevar>.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az elsõ <makevar>SUBDIR</makevar> sornál,
|
||||
illetve a <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar> sorában
|
||||
láthatjuk hogyan kell egy új értéket
|
||||
beállítani egy ilyen
|
||||
változónak.</para>
|
||||
|
||||
<para>A második <makevar>SUBDIR</makevar> sorban azt
|
||||
láthatjuk, hogyan tudunk a változó
|
||||
aktuális értékéhez
|
||||
továbbiakat hozzáfûzni. Ebben az esetben
|
||||
tehát az utasítás
|
||||
végrehajtása után a
|
||||
<makevar>SUBDIR</makevar> értéke <literal>articles
|
||||
books</literal> lesz.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>DOC_PREFIX</makevar> esetében pedig olyan
|
||||
értékadást figyelhetünk meg, amelyik
|
||||
csak akkor hajtódik végre ténylegesen, ha a
|
||||
változónak addig még nem volt
|
||||
értéke. Ez olyankor tud kapóra jönni,
|
||||
amikor a <makevar>DOC_PREFIX</makevar> nem pontosan az, amire a
|
||||
<filename>Makefile</filename> számít — a
|
||||
felhasználó ekkor meg tudja adni a helyes
|
||||
értéket.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez így együttesen tehát mit is jelent? A
|
||||
<makevar>SUBDIR</makevar> összefoglalja azokat a
|
||||
könyvtárakat, amelyekben a dokumentumok
|
||||
elõállításának
|
||||
folyamatának folytatódnia kell majd.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar> a kompatibilitás
|
||||
céljából létrehozott szimbolikus
|
||||
linkekre vonatkozik, amelyek (valamilyen csoda folytán)
|
||||
az adott nyelv hivatalos kódolására
|
||||
mutatnak (tehát például a
|
||||
<filename>doc/en</filename> a
|
||||
<filename>en_US.ISO8859-1</filename>
|
||||
könyvtárra).</para>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>DOC_PREFIX</makevar> a &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt
|
||||
fõkönyvtárához vezetõ utat adja
|
||||
meg. Ezt nem mindig egyszerû megtalálni,
|
||||
ezért a rugalmasság kedvéért
|
||||
könnyedén felül is definiálható.
|
||||
A <makevar>.CURDIR</makevar> a <command>make</command> egyik
|
||||
saját belsõ változója, amelyben az
|
||||
aktuális könyvtár elérési
|
||||
útját tárolja.</para>
|
||||
|
||||
<para>Végül az utolsó sorban a &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt összes
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományára
|
||||
vonatkozó, rendszerszintû
|
||||
<filename>doc.project.mk</filename> állományra
|
||||
hivatkozunk, amelyen keresztül az iménti
|
||||
változókból épül fel a
|
||||
dokumentumok elõállításának
|
||||
pontos menete.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="doc-make">
|
||||
<title>A dokumentumokra vonatkozó
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományok</title>
|
||||
|
||||
<para>Ezekben a <filename>Makefile</filename>
|
||||
állományokban az adott könyvtárban
|
||||
található dokumentumok
|
||||
elõállítását
|
||||
leíró különbözõ
|
||||
<command>make</command> változók
|
||||
szerepelnek.</para>
|
||||
|
||||
<para>Lássunk erre egy példát:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>MAINTAINER=pgj@FreeBSD.org
|
||||
|
||||
DOC?= book
|
||||
|
||||
FORMATS?= html-split html
|
||||
|
||||
INSTALL_COMPRESSED?= gz
|
||||
INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
|
||||
|
||||
# Az SGML forrás
|
||||
SRCS= book.sgml
|
||||
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
|
||||
|
||||
.include "$(DOC_PREFIX)/share/mk/docproj.docbook.mk"</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>MAINTAINER</makevar> változó nagyon
|
||||
fontos. A &os; Dokumentációs Projekten belül
|
||||
ezen a változón keresztül jelezhetjük a
|
||||
dokumentum birtoklását, vagyis
|
||||
karbantartási kötelezettségünket.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>DOC</makevar> hivatkozik (az
|
||||
<filename>.sgml</filename> kiterjesztés
|
||||
nélkül) az adott könyvtárban
|
||||
található dokumentum fõ
|
||||
forrására. Emellett az <makevar>SRCS</makevar>
|
||||
változóban kell összefoglalnunk a
|
||||
dokumentumot alkotó források neveit. Ebben
|
||||
érdemes megadni minden olyan állományt,
|
||||
amelynek megváltozása esetén újra
|
||||
elõ kell állítani az érintett
|
||||
dokumentumot.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>FORMATS</makevar>
|
||||
segítségével definiáljuk a dokumentum
|
||||
alapértelmezetten elõállítandó
|
||||
formátumait. A <makevar>INSTALL_COMPRESSED</makevar>
|
||||
változóban a dokumentum
|
||||
elkészítésekor felhasználandó
|
||||
tömörítési formákat adhatjuk meg.
|
||||
A <makevar>INSTALL_ONLY_COMPRESSED</makevar>
|
||||
változó alapból üres, de ha adunk neki
|
||||
valamilyen egyéb értéket, akkor a
|
||||
dokumentumoknak csak a tömörített
|
||||
változata fog elkészülni.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A változók feltételes
|
||||
értékadásáról már
|
||||
volt szó <link linkend="sub-make">az elõzõ
|
||||
szakaszban</link>.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>DOC_PREFIX</makevar> változó
|
||||
és az <literal>.include</literal> utasítás a
|
||||
korábbiak alapján már ismerõs
|
||||
lehet.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="make-includes">
|
||||
<title>A &os; Dokumentációs Projekt
|
||||
<filename>.mk</filename> állományai</title>
|
||||
|
||||
<para>Ezek az állományok legjobban talán
|
||||
önmagukon keresztül mutathatóak be. A
|
||||
következõ rendszerszintû <filename>.mk</filename>
|
||||
állományokat használjuk a &os;
|
||||
Dokumentációs Projektben:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <filename>doc.project.mk</filename> a központi
|
||||
<filename>.mk</filename> állomány, amely
|
||||
szükség szerint hivatkozik az összes
|
||||
többi <filename>.mk</filename>
|
||||
állományra.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az elõállítás és a
|
||||
telepítés során a
|
||||
<filename>doc.subdir.mk</filename> felelõs a dokumentumokat
|
||||
tároló könyvtárak
|
||||
bejárásért.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <filename>doc.install.mk</filename> tartalmazza a
|
||||
karbantartóval és a telepítéssel
|
||||
kapcsolatos változókat.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <filename>doc.docbook.mk</filename>
|
||||
állomány csak akkor kerül
|
||||
feldolgozásra, ha a <makevar>DOCFORMAT</makevar>
|
||||
értéke <literal>docbook</literal> és a
|
||||
<makevar>DOC</makevar> változónak van
|
||||
értéke.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A <filename>doc.project.mk</filename>
|
||||
állomány</title>
|
||||
|
||||
<para>Nézzünk bele:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>DOCFORMAT?= docbook
|
||||
MAINTAINER?= doc@FreeBSD.org
|
||||
|
||||
PREFIX?= /usr/local
|
||||
PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
|
||||
|
||||
.if defined(DOC)
|
||||
.if ${DOCFORMAT} == "docbook"
|
||||
.include "doc.docbook.mk"
|
||||
.endif
|
||||
.endif
|
||||
|
||||
.include "doc.subdir.mk"
|
||||
.include "doc.install.mk"</programlisting>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Változók</title>
|
||||
|
||||
<para>Ha nem állítjuk be a dokumentum
|
||||
<filename>Makefile</filename>
|
||||
állományában, akkor a
|
||||
<makevar>DOCFORMAT</makevar> és a
|
||||
<makevar>MAINTAINER</makevar> változók ezen a
|
||||
helyen kapnak értéket.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>PREFIX</makevar> adja azt a
|
||||
könyvtárat, amelyen belül
|
||||
elérhetõek <link linkend="tools">a
|
||||
dokumentáció
|
||||
elõállításához
|
||||
szükséges eszközök</link>.
|
||||
A csomagok és portok átlagos használata
|
||||
esetén ez a <filename>/usr/local</filename>.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>PRI_LANG</makevar> adja meg azt a nyelvet
|
||||
és kódolást, amely a
|
||||
dokumentációt olvasó
|
||||
felhasználó számára
|
||||
elsõdlegesként leginkább elfogadott.
|
||||
Alapértelmezés szerint ez az amerikai
|
||||
angol.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A <makevar>PRI_LANG</makevar> változó
|
||||
semmilyen hatással nincs a dokumentumok
|
||||
elõállítására.
|
||||
Egyedül a &os; dokumentáció
|
||||
telepítésekor a leggyakrabban hivatkozott
|
||||
dokumentumokhoz létrehozandó szimbolikus
|
||||
linkek készítésénel van
|
||||
szerepe.</para>
|
||||
</note>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Elágazások</title>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>.if defined(DOC)</literal> sorban a
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományokban
|
||||
megadható elágazásokra láthatunk
|
||||
példát. Hasonlóan más
|
||||
programokhoz, a <filename>Makefile</filename>
|
||||
mûködését tudjuk meghatározni
|
||||
egy logikai kifejezés
|
||||
igazságértéktõl függõen.
|
||||
Ebben a kifejezésben a <literal>defined</literal>
|
||||
függvény, amely megadja, hogy a
|
||||
paramétereként megadott változó
|
||||
definiált-e.</para>
|
||||
|
||||
<para>A következõ elágazásban, vagyis az
|
||||
<literal>.if ${DOCFORMAT} == "docbook"</literal>
|
||||
utasításban azt vizsgáljuk meg, hogy a
|
||||
<makevar>DOCFORMAT</makevar> változó
|
||||
értéke <literal>"docbook"</literal> vagy sem.
|
||||
Amennyiben a válasz erre igen (vagyis
|
||||
<quote>igaz</quote>), beemeljük a
|
||||
<filename>doc.docbook.mk</filename> tartalmát.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az elõbb említett két
|
||||
elágazást rendre az <literal>.endif</literal>
|
||||
kulcsszóval zárjuk le.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A <filename>doc.subdir.mk</filename>
|
||||
állomány</title>
|
||||
|
||||
<para>Ez az állomány már
|
||||
túlságosan nagy ahhoz, hogy a fejezeten belül
|
||||
könnyen ki lehessen elemezni. Ezért az
|
||||
elõzõ szakaszok alapján a részleteket a
|
||||
kedves Olvasóra bízzuk, ehhez adunk még itt
|
||||
némi segítséget.</para>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Változók</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <makevar>SUBDIR</makevar> tartalmazza azokat az
|
||||
alkönyvtárakat, amelyeket a feldolgozás
|
||||
során be kell járnunk.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <makevar>ROOT_SYMLINKS</makevar> a
|
||||
dokumentáció
|
||||
fõkönyvtárából
|
||||
szimbolikusan linkelendõ könyvtárak
|
||||
neveit adja meg, amennyiben az adott nyelv (a
|
||||
<makevar>PRI_LANG</makevar> változó szerint)
|
||||
az elsõdleges.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar>
|
||||
változót már korábban bemutattuk
|
||||
<link linkend="sub-make">az alkönyvtári
|
||||
<filename>Makefile</filename>
|
||||
állományok</link> címû
|
||||
szakaszban.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Célok és makrók</title>
|
||||
|
||||
<para>A függõségi viszonyokat
|
||||
<literal><replaceable>cél</replaceable>:
|
||||
<replaceable>függõség1
|
||||
függõség2 ...</replaceable></literal>
|
||||
formában írjuk fel, ahol így megmondjuk,
|
||||
hogy a <literal>cél</literal>
|
||||
létrehozásához elõször milyen
|
||||
elemeknek kell létezniük. Ezeket nevezzük
|
||||
függõségeknek.</para>
|
||||
|
||||
<para>A függõségi viszony megadása alatt
|
||||
lehetõségünk van részletezni a
|
||||
függõségekbõl a cél
|
||||
elõállításához
|
||||
szükséges utasításokat. Ezt akkor
|
||||
kell megtenni, ha a cél és a
|
||||
függõségek közti
|
||||
átalakítást elõzõleg még
|
||||
nem definiáltuk, vagy ha az adott esetben az
|
||||
átalakítás eltér a
|
||||
korábbiaktól.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>.USE</literal> nevû speciális
|
||||
függõség egy makróval
|
||||
egyenértékû eszköz
|
||||
használatára ad lehetõséget.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>_SUBDIRUSE: .USE
|
||||
.for entry in ${SUBDIR}
|
||||
@${ECHO} "===> ${DIRPRFX}${entry}"
|
||||
@(cd ${.CURDIR}/${entry} && \
|
||||
${MAKE} ${.TARGET:S/realpackage/package/:S/realinstall/install/} DIRPRFX=${DIRPRFX}${entry}/ )
|
||||
.endfor</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A fenti kódrészletben tehát a
|
||||
<maketarget>_SUBDIRUSE</maketarget> most már egy
|
||||
<quote>makró</quote> lesz, amely ha megjelenik a
|
||||
függõségek között, akkor a
|
||||
törzsében megadott parancsokat hajtja
|
||||
végre.</para>
|
||||
|
||||
<para>Mi különbözteti meg ezt a makrót a
|
||||
többi céltól? Két lényeges
|
||||
eltérés: elõször is, a benne megadott
|
||||
utasítások a rá
|
||||
függõségként hivatkozó
|
||||
célhoz társított
|
||||
átalakítást végzõ
|
||||
utasítások <emphasis>után</emphasis>
|
||||
fognak lefutni, másrészt nem befolyásolja
|
||||
a jelenleg feldolgozás alatt álló
|
||||
cél nevét tároló
|
||||
<makevar>.TARGET</makevar> változó
|
||||
értékét.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>clean: _SUBDIRUSE
|
||||
rm -f ${CLEANFILES}</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a kódrészletben a tehát
|
||||
<maketarget>clean</maketarget> esetében csak az
|
||||
<command>rm -r ${CLEANFILES}</command> parancs lefutása
|
||||
után fog végrehajtódni a
|
||||
<maketarget>_SUBDIRUSE</maketarget> makró tartalma.
|
||||
Ennek hatására a <maketarget>clean</maketarget>
|
||||
megy egyre lentebb és lentebb a
|
||||
könyvtárszerkezetben,
|
||||
<emphasis>miközben</emphasis> törli a
|
||||
elõzõleg elõállított
|
||||
állományokat.</para>
|
||||
|
||||
<sect4>
|
||||
<title>Definiált célok</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az <maketarget>install</maketarget> és a
|
||||
<maketarget>package</maketarget> célok
|
||||
egyaránt folyamatosan haladnak lefelé a
|
||||
könyvtárszerkezetben és az
|
||||
alkönyvtárakban hívják
|
||||
saját maguk tényleges
|
||||
változatát (ezek a
|
||||
<maketarget>realinstall</maketarget> és
|
||||
<maketarget>realpackage</maketarget>).</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <maketarget>clean</maketarget>
|
||||
eltávolítja a folyamat során
|
||||
keletkezett állományokat (és az
|
||||
elõbbiekhez hasonlóan lefele halad a
|
||||
könyvtárszerkezetben). A
|
||||
<maketarget>cleandir</maketarget> ugyanezt
|
||||
csinálja, de ha talál a
|
||||
tárgykódokhoz tartozó
|
||||
könyvtárat, akkor azt is törli.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect4>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Bõvebben a feltételes
|
||||
kifejezésekrõlzekrõl</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az <literal>exists</literal> egy másik logikai
|
||||
függvény, amellyel lekérdezhetjük,
|
||||
hogy a paramétereként megadott
|
||||
állomány létezik-e.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az <literal>empty</literal> logikai
|
||||
függvény igaz értékû, ha a
|
||||
paramétereként megadott
|
||||
változó értéke
|
||||
üres.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <literal>target</literal> logikai
|
||||
függvény igaz értékû, ha a
|
||||
paraméterként megadott cél még
|
||||
nem létezik.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Ciklusszerverzési lehetõségek
|
||||
(<literal>.for</literal>)</title>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>.for</literal> utasítás
|
||||
segítségével adott
|
||||
utasításokat tudunk elvégezni egy
|
||||
változó tartalmaként megadott,
|
||||
szóközökkel határolt elemekre. A
|
||||
ciklus belsejében egy változóból
|
||||
érhetjük el az aktuálisan feldolgozott
|
||||
elemet.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>_SUBDIRUSE: .USE
|
||||
.for entry in ${SUBDIR}
|
||||
@${ECHO} "===> ${DIRPRFX}${entry}"
|
||||
@(cd ${.CURDIR}/${entry} && \
|
||||
${MAKE} ${.TARGET:S/realpackage/package/:S/realinstall/install/} DIRPRFX=${DIRPRFX}${entry}/ )
|
||||
.endfor</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A fenti kódrészletben ha a
|
||||
<makevar>SUBDIR</makevar> üres, akkor nem
|
||||
történik semmi. Ha viszont egy vagy több
|
||||
elemet is tartalmaz, akkor a <literal>.for</literal> és
|
||||
az <literal>.endfor</literal> között megadott
|
||||
utasítások megismétlõdnek minden
|
||||
egyes elem esetén. Ezek értékét a
|
||||
ciklus belsejében rendre a <makevar>entry</makevar>
|
||||
változóban veszi fel.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
|
||||
452
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.sgml
Normal file
452
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,452 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 2000 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/examples/appendix.sgml
|
||||
%SRCID% 1.17
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<appendix id="examples" lang="hu">
|
||||
<title>Példatár</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a függelékben bemutatunk néhány
|
||||
minta SGML forrást, illetve azokat a parancsokat, amelyekkel
|
||||
egyik formátumból a másikba lehet ezeket
|
||||
alakítani. Amennyiben sikeresen telepítettük
|
||||
rendszerünkre a Dokumentációs Projektben
|
||||
használt segédprogramokat, akkor az itt megadott minta
|
||||
forrásokat akár közvetlenül is fel tudjuk
|
||||
használni.</para>
|
||||
|
||||
<para>A mintáképp mellékelt források nem
|
||||
fednek le mindent — nem tartalmazzák az összes
|
||||
korábban ismertetett elemet, és
|
||||
egyáltalán nem térnek ki a rövidebb
|
||||
részek, például bevezetés,
|
||||
elõszó,
|
||||
köszönetnyilvánítás stb.
|
||||
jelölésére. Ha konkrét
|
||||
jelölési megoldásokra lenne
|
||||
szükségünk, akkor kérjük le a
|
||||
repositoryból a <literal>doc</literal>
|
||||
<application>CVSup</application> gyûjteményt, és
|
||||
nézzük át a benne szereplõ SGML
|
||||
forrásokat, vagy böngésszük ezeket
|
||||
közvetlenül a <ulink
|
||||
url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/doc/"></ulink> honlapon
|
||||
keresztül.</para>
|
||||
|
||||
<para>A félreértések elkerülése
|
||||
végett ezek a példák a szabvány DocBook
|
||||
4.1 DTD szerint íródtak, mellõzik a &os;
|
||||
kiterjesztéseit. Ugyanúgy nem
|
||||
építkeznek a &os; Dokumentációs Projekt
|
||||
által módosított stíluslapokra sem,
|
||||
hanem a Norm Walsh eredetileg kiadott stíluslapjait
|
||||
használják. Ennek köszönhetõen
|
||||
általános DocBook mintáknak is
|
||||
tekinthetõek.</para>
|
||||
|
||||
<sect1 id="examples-docbook-book">
|
||||
<title>DocBook könyv, a <sgmltag>book</sgmltag> elem</title>
|
||||
|
||||
<example>
|
||||
<title>DocBook <sgmltag>book</sgmltag></title>
|
||||
|
||||
<programlisting><![ CDATA [<!DOCTYPE book PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V4.1//EN">
|
||||
|
||||
<book>
|
||||
<bookinfo>
|
||||
<title>]]>Könyvminta<![ CDATA [</title>
|
||||
|
||||
<author>
|
||||
<surname>]]>Vezetéknév<![ CDATA [</surname>
|
||||
<firstname>]]>Keresztnév<![ CDATA [</firstname>
|
||||
<affiliation>
|
||||
<address><email>]]>ize@minta.hu<![ CDATA [</email></address>
|
||||
</affiliation>
|
||||
</author>
|
||||
|
||||
<copyright>
|
||||
<year>2008</year>
|
||||
<holder>]]>A copyright szövege<![ CDATA [</holder>
|
||||
</copyright>
|
||||
|
||||
<abstract>
|
||||
<para>]]>Ha tartozik a könyvhöz rövid tartalmi összefoglaló
|
||||
(absztrakt), akkor azt ide írjuk.<![ CDATA [</para>
|
||||
</abstract>
|
||||
</bookinfo>
|
||||
|
||||
<preface>
|
||||
<title>]]>Elõszó<![ CDATA [</title>
|
||||
|
||||
<para>]]>A könyvhöz tartozhat elõszó is, amelyet itt kell
|
||||
szerepeltetnünk.<![ CDATA [</para>
|
||||
</preface>
|
||||
|
||||
<chapter>
|
||||
<title>]]>Elsõ fejezet<![ CDATA [</title>
|
||||
|
||||
<para>]]>Ez a könyv elsõ fejezetének tartalma.<![ CDATA [</para>
|
||||
|
||||
<sect1>
|
||||
<title>]]>Az elsõ szakasz<![ CDATA [</title>
|
||||
|
||||
<para>]]>Ez a könyv elsõ szakasza.<![ CDATA [</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
</book>]]></programlisting>
|
||||
</example>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="examples-docbook-article">
|
||||
<title>DocBook cikk, az <sgmltag>article</sgmltag> elem</title>
|
||||
|
||||
<example>
|
||||
<title>DocBook <sgmltag>article</sgmltag></title>
|
||||
|
||||
<programlisting><![ CDATA [<!DOCTYPE article PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V4.1//EN">
|
||||
|
||||
<article>
|
||||
<articleinfo>
|
||||
<title>]]>Cikkminta<![ CDATA [</title>
|
||||
|
||||
<author>
|
||||
<surname>]]>Vezetéknév<![ CDATA [</surname>
|
||||
<firstname>]]>Keresztnév<![ CDATA [</firstname>
|
||||
<affiliation>
|
||||
<address><email>ize@minta.hu</email></address>
|
||||
</affiliation>
|
||||
</author>
|
||||
|
||||
<copyright>
|
||||
<year>2008</year>
|
||||
<holder>]]>A copyright szövege<![ CDATA [</holder>
|
||||
</copyright>
|
||||
|
||||
<abstract>
|
||||
<para>]]>Ha tartozik a cikkhez rövid tartalmi összefoglalás
|
||||
(absztrakt), akkor annak ide kell kerülnie.<![ CDATA [</para>
|
||||
</abstract>
|
||||
</articleinfo>
|
||||
|
||||
<sect1>
|
||||
<title>]]>Elsõ szakasz<![ CDATA [</title>
|
||||
|
||||
<para>]]>Ez a cikk elsõ szakasza.<![ CDATA [</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>]]>Elsõ alszakasz<![ CDATA [</title>
|
||||
|
||||
<para>]]>Ez a cikk elsõ alszakasza.<![ CDATA [</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</article>]]></programlisting>
|
||||
</example>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="examples-formatted">
|
||||
<title>A formázott kimenet
|
||||
elõállítása</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a szakaszban feltételezzük, hogy már
|
||||
vagy kézzel vagy pedig a hozzátartozó port
|
||||
segítségével telepítettük a
|
||||
<filename
|
||||
role="package">textproc/docproj</filename> portban szereplõ
|
||||
segédeszközöket. Emellett továbbá
|
||||
még feltesszük, hogy az összes eszközt a
|
||||
<filename class="directory">/usr/local</filename>
|
||||
könyvtár alá telepítettük és
|
||||
a binárisok elérési útvonala
|
||||
része a <envar>PATH</envar> környezeti
|
||||
változónak. Amennyiben ezektõl a
|
||||
feltételezésektõl valamilyen módon
|
||||
eltértünk, akkor a példákat
|
||||
értelemszerûen a saját környezetünkre
|
||||
alkalmazva kell végrehajtani.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A Jade használata</title>
|
||||
|
||||
<example>
|
||||
<title>DocBook forrás átalakítása
|
||||
HTML formátumúra (egyetlen nagy
|
||||
állomány)</title>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>jade -V nochunks \ <co id="examples-co-jade-1-nochunks">
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co id="examples-co-jade-1-catalog">
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/docbook/catalog \
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/jade/catalog \
|
||||
-d /usr/local/share/sgml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \<co id="examples-co-jade-1-dsssl">
|
||||
-t sgml <co id="examples-co-jade-1-transform"> <replaceable>állomány</replaceable>.sgml > <replaceable>állomány</replaceable>.html <co id="examples-co-jade-1-filename"></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<calloutlist>
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-1-nochunks">
|
||||
<para>A <literal>nochunks</literal> paramétert adja
|
||||
át a stíluslapoknak és az
|
||||
eredményt a szabványos kimenetre
|
||||
irányítattja át (Norm Walsh
|
||||
stíluslapjait használjuk).</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-1-catalog">
|
||||
<para>Megadjuk a <application>Jade</application>
|
||||
által feldolgozandó katalógusokat. Itt
|
||||
három katalógust kell megadni. Az elsõ
|
||||
katalógus a DSSSL stíluslapok, a
|
||||
második a DocBook DTD és a harmadik a
|
||||
<application>Jade</application> számára
|
||||
tartalmaz információkat.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-1-dsssl">
|
||||
<para>A <application>Jade</application> a dokumentum
|
||||
feldolgozásához az itt megadott DSSSL
|
||||
stíluslapot fogja felhasználni.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-1-transform">
|
||||
<para>A <application>Jade</application> itt kap
|
||||
utasítást arra, hogy az egyik DTD-ból a
|
||||
másikba <emphasis>alakítsa
|
||||
át</emphasis> a dokumentumot. Ebben a
|
||||
példában most a DocBook DTD-ból
|
||||
alakítunk át a HTML DTD-ba.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-1-filename">
|
||||
<para>Megadjuk a feldolgozandó
|
||||
állományt a <application>Jade</application>
|
||||
számára és
|
||||
átirányítjuk a kimenetet egy
|
||||
<filename>.html</filename> kiterjesztésû
|
||||
állományba.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
</calloutlist>
|
||||
</example>
|
||||
|
||||
<example>
|
||||
<title>DocBook forrás átalakítása
|
||||
HTML formátumúra (több kisebb
|
||||
állomány)</title>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>jade \
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co id="examples-co-jade-2-catalog">
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/docbook/catalog \
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/jade/catalog \
|
||||
-d /usr/local/share/sgml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \<co id="examples-co-jade-2-dsssl">
|
||||
-t sgml <co id="examples-co-jade-2-transform"> <replaceable>állomány</replaceable>.sgml <co id="examples-co-jade-2-filename"></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<calloutlist>
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-2-catalog">
|
||||
<para>Megadjuk a <application>Jade</application>
|
||||
által feldolgozandó katalógusokat. Itt
|
||||
három katalógust kell megadni. Az elsõ
|
||||
katalógus a DSSSL stíluslapok, a
|
||||
második a DocBook DTD és a harmadik a
|
||||
<application>Jade</application> számára
|
||||
tartalmaz információkat.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-2-dsssl">
|
||||
<para>A <application>Jade</application> a dokumentum
|
||||
feldolgozásához az itt megadott DSSSL
|
||||
stíluslapot fogja felhasználni.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-2-transform">
|
||||
<para>A <application>Jade</application> itt kap
|
||||
utasítást arra, hogy az egyik DTD-ból a
|
||||
másikba <emphasis>alakítsa
|
||||
át</emphasis> a dokumentumot. Ebben a
|
||||
példában most a DocBook DTD-ból
|
||||
alakítunk át a HTML DTD-ba.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-2-filename">
|
||||
<para>Megadjuk a feldolgozandó
|
||||
állományt a <application>Jade</application>
|
||||
számára. A stíluslap fogja majd
|
||||
eldönteni, hogy mi legyen a neve a menet közben
|
||||
keletkezõ egyes HTML állományoknak,
|
||||
illetve a <quote>gyökérnek</quote> (ez az az
|
||||
állomány, ahonnan a dokumentum
|
||||
kezdõdik).</para>
|
||||
</callout>
|
||||
</calloutlist>
|
||||
|
||||
<para>Elõfordulhat, hogy ez a parancs szintén csak
|
||||
egyetlen HTML állományt generál. Ez
|
||||
függ a feldolgozandó dokumentum
|
||||
szerkezetétõl és a stíluslap
|
||||
feldarabolást vezérlõ
|
||||
szabályaitól.</para>
|
||||
</example>
|
||||
|
||||
<example id="examples-docbook-postscript">
|
||||
<title>DocBook forrás átalakítása
|
||||
Postscript formátumúra</title>
|
||||
|
||||
<para>Az SGML forrást &tex;
|
||||
állománnyá akarjuk alakítani.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>jade -V tex-backend \ <co id="examples-co-jade-3-tex-backend">
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co id="examples-co-jade-3-catalog">
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/docbook/catalog \
|
||||
-c /usr/local/share/sgml/jade/catalog \
|
||||
-d /usr/local/share/sgml/docbook/dsssl/modular/print/docbook.dsl \<co id="examples-co-jade-3-dsssl">
|
||||
-t tex <co id="examples-co-jade-3-tex"> <replaceable>állomány</replaceable>.sgml</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<calloutlist>
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-3-tex-backend">
|
||||
<para>Felparaméterezzük a stíluslapot a
|
||||
&tex; formátumú kimenet
|
||||
elõállításához.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-3-catalog">
|
||||
<para>Megadjuk a <application>Jade</application>
|
||||
által feldolgozandó katalógusokat. Itt
|
||||
három katalógust kell megadni. Az elsõ
|
||||
katalógus a DSSSL stíluslapok, a
|
||||
második a DocBook DTD és a harmadik a
|
||||
<application>Jade</application> számára
|
||||
tartalmaz információkat.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-3-dsssl">
|
||||
<para>A <application>Jade</application> a dokumentum
|
||||
feldolgozásához az itt megadott DSSSL
|
||||
stíluslapot fogja felhasználni.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
|
||||
<callout arearefs="examples-co-jade-3-tex">
|
||||
<para>Megadjuk a <application>Jade</application>
|
||||
számára, hogy &tex; formátumú
|
||||
kimenetet készítsen.</para>
|
||||
</callout>
|
||||
</calloutlist>
|
||||
|
||||
<para>Az így keletkezõ <filename>.tex</filename>
|
||||
kiterjesztésû állomány aztán a
|
||||
<literal>&jadetex</literal> makrócsomaggal
|
||||
együtt átadható bemenetként a
|
||||
<command>tex</command> parancsnak.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>tex "&jadetex" <replaceable>állomány</replaceable>.tex</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A <command>tex</command> parancsot
|
||||
<emphasis>legalább</emphasis> háromszor le kell
|
||||
futtatni. Elõször feldolgozza a dokumentumot,
|
||||
és szétválogatja az egyes részeit,
|
||||
hogy meg tudja állapítani részeit
|
||||
hivatkoztuk valahonnan máshonnan, hogyan indexelje
|
||||
stb.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha ebben a fázbisban különbözõ
|
||||
figyelmeztetéseket látunk, mint
|
||||
például <errorname>LaTeX Warning: Reference
|
||||
`136' on page 5 undefined on input line 728.</errorname>,
|
||||
akkor még ilyenkor ne foglalkozzunk
|
||||
különösebben velük.</para>
|
||||
|
||||
<para>A második futtatás során újra
|
||||
feldolgozza a dokumentumot a korábbi
|
||||
feldolgozásból származó bizonyos
|
||||
elõismeretek (például a dokumentum
|
||||
oldalszámának) alapján. Ekkor az indexek
|
||||
és a kereszthivatkozások már gond
|
||||
nélkül feloldhatóak.</para>
|
||||
|
||||
<para>A harmadik menetben elvégzi az utolsó
|
||||
simításokat, amennyiben szükség van
|
||||
rájuk.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a fázisban egy
|
||||
<filename><replaceable>állomány</replaceable>.dvi</filename>
|
||||
alakú eredményt kapunk.</para>
|
||||
|
||||
<para>Végezetül az imént kapott
|
||||
<filename>.dvi</filename> állomány Postscript
|
||||
formátumúra alakításához
|
||||
futtassuk le a <command>dvips</command> parancsot:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>dvips -o <replaceable>állomány</replaceable>.ps <replaceable>állomány.dvi</replaceable></userinput></screen>
|
||||
</example>
|
||||
|
||||
<example>
|
||||
<title>DocBook forrás átalakítása
|
||||
PDF formátumúra</title>
|
||||
|
||||
<para>A feldolgozási folyamat elsõ része
|
||||
hasonló ahhoz, amikor DocBook forrásból
|
||||
akarunk Postscript formátumú
|
||||
állományt készíteni, tehát
|
||||
elegendõ a <command>jade</command> parancsot az
|
||||
elõbb megadott paraméterekkel meghívni
|
||||
(lásd <xref linkend="examples-docbook-postscript">).</para>
|
||||
|
||||
<para>Amikor viszont megkaptuk a <filename>.tex</filename>
|
||||
állományt, akkor a
|
||||
<application>pdfTeX</application> programot futtassuk le
|
||||
rá. Ügyeljünk arra, hogy ekkor már a
|
||||
<literal>&pdfjadetex</literal> makrócsomagot kell
|
||||
használnunk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>pdftex "&pdfjadetex" <replaceable>állomány</replaceable>.tex</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ebben az esetben is háromszor kell lefuttatnunk a
|
||||
parancsot.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ennek eredményeképpen aztán
|
||||
végül elõáll egy további
|
||||
feldolgozást már nem igénylõ
|
||||
<filename><replaceable>állomány</replaceable>.pdf</filename>
|
||||
állomány.</para>
|
||||
</example>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</appendix>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../appendix.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "appendix")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
378
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.sgml
Normal file
378
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,378 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/overview/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.23
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="overview" lang="hu">
|
||||
<title>Áttekintés</title>
|
||||
|
||||
<para>Üdvözöljük a &os;
|
||||
Dokumentációs Projektben! A &os;
|
||||
sikerességéhez elegendhetetlenül fontos a
|
||||
jó minõségû dokumentáció,
|
||||
amelynek jelentõs részét a &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt (röviden FDP)
|
||||
állítja elõ. Ez a projekt rendkívül
|
||||
értékesnek tart bármilyen fajta
|
||||
támogatást.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ennek a dokumentumnak fõ célja, hogy bemutassa
|
||||
<emphasis>az FDP szervezõdését</emphasis>,
|
||||
<emphasis>hogyan készítsünk és
|
||||
küldjünk az FDP részére
|
||||
dokumentációt</emphasis>, és <emphasis>hogyan
|
||||
használjuk hatékonyan a dokumentációk
|
||||
írásához készített
|
||||
eszközöket</emphasis>. </para>
|
||||
|
||||
<indexterm><primary>tagság</primary></indexterm>
|
||||
|
||||
<para>Az FDP bárkit szívesen fogad. A tagságnak
|
||||
nincs semmiféle elõfeltétele, a tagoknak nem
|
||||
kötelezõ havonta adott mennyiségû
|
||||
dokumentációk írniuk. A
|
||||
belépésnek mindössze annyit kell tennünk,
|
||||
hogy feliratkozunk a &a.doc; tagjai közé.</para>
|
||||
|
||||
<para>A könyv elolvasása során
|
||||
megismerjük:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>milyen dokumentációkat tart karban az FDP;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>az FDP által karbantartott
|
||||
dokumentációk megírásához
|
||||
használt SGML nyelvet;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>hogyan készítsünk
|
||||
módosításokat a
|
||||
dokumentációhoz;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>hogyan küldjük be és nézessük
|
||||
át a módosításainkat, ezek
|
||||
miként kerülhetnek be a &os; hivatalos
|
||||
dokumentációjába.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<sect1 id="overview-doc">
|
||||
<title>A &os; dokumentációja</title>
|
||||
|
||||
<para>Az FDP a &os;-hez mellékelt dokumentációk
|
||||
négy fajtájáért felelõs:</para>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Man oldalak</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az angol nyelvû man oldalakat nem az FDP tagjai
|
||||
készítik, azok az alaprendszer részei.
|
||||
Az FDP viszont az olvashatóság vagy az
|
||||
esetleges pontatlanságok javítása
|
||||
érdekében át tudja fogalmazni
|
||||
ezeket.</para>
|
||||
|
||||
<para>Továbbá a különbözõ
|
||||
fordítói csoportok felelõsek a rendszerhez
|
||||
tartozó egyes man oldalak
|
||||
fordításaiért, amelyek szintén
|
||||
az FDP keretein belül készülnek.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>GYIK</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A GYIK célja a &os;-vel foglalkozó
|
||||
különbözõ levelezõ listákon
|
||||
és hírcsoportokon felbukkanó gyakran
|
||||
ismételt kérdések (rövid,
|
||||
lényegretörõ) megválaszolása.
|
||||
Ez a formátum nem teszi lehetõvé hosszabb
|
||||
és minden részletre kiterjedõ
|
||||
válaszok megfogalmazását.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Kézikönyv</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A kézikönyv a &os;
|
||||
felhasználók számára
|
||||
összeállított átfogó,
|
||||
intereten keresztül is olvasható
|
||||
referencia.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Honlap</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <ulink
|
||||
url="&url.base;/index.html">http://www.FreeBSD.org/</ulink>
|
||||
címen, illetve annak különbözõ
|
||||
tükrözésein keresztül
|
||||
elérhetõ honlapok képviselik a &os;
|
||||
elsõdleges megjelenési formáját a
|
||||
világhálón. Legtöbben ezen az
|
||||
oldalon találkoznak a &os;-vel
|
||||
elõször.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
|
||||
<para>Az imént felsorolt kategóriák mindegyike
|
||||
megtalálható a &os; repositoryjában,
|
||||
ezért a velük kapcsolatos
|
||||
változtatásokhoz tartozó
|
||||
naplóbejegyzések mindenki számára
|
||||
láthatóak, illetve a
|
||||
<application>CVSup</application> vagy
|
||||
<application>CTM</application> alkalmazások
|
||||
használatával a
|
||||
dokumentációkból létre tudunk hozni
|
||||
egy helyi másolatot.</para>
|
||||
|
||||
<para>Mindezek mellett sokan készítettek
|
||||
további oktatóanyagokat és &os;-hez
|
||||
kapcsolódó honlapokat. Ezek némelyike (a
|
||||
szerzõ elõzetes engedélyével) a
|
||||
repositoryban is megtalálható. A többi esetben
|
||||
a szerzõk úgy döntöttek, hogy a &os;
|
||||
forrásaitól független helyen szeretnék
|
||||
tárolni a leírásaikat. Ilyenkor pedig az FDP
|
||||
törekszik belinkelni ezeket.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="overview-before">
|
||||
<title>Mielõtt belekezdenénk</title>
|
||||
|
||||
<para>Az alábbi ismereteket feltételezzük az
|
||||
olvasó részérõl:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Képesek vagyunk lekérni és
|
||||
folyamatosan frissíteni a &os; repository egy helyi
|
||||
számítógépen tárolt
|
||||
változatát (például a
|
||||
<application>CVS</application>,
|
||||
<application>CVSup</application> vagy
|
||||
<application>CTM</application> alkalmazások
|
||||
valamelyikének használatával), vagy
|
||||
egyszerûen csak letölteni belõle a
|
||||
<application>CVSup</application>
|
||||
segítségével egy <emphasis>elõre
|
||||
kikért</emphasis> példányt.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Tudunk szoftvereket telepíteni a &os;
|
||||
Portgyûjteményébõl vagy a
|
||||
&man.pkg.add.1; használatával.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="overview-quick-start">
|
||||
<title>A legfontosabb tudnivalók</title>
|
||||
|
||||
<para>Ha most csak a legalapvetõbb ismeretekre van
|
||||
szükségünk, és a részletekkel
|
||||
csupán késõbb akarunk majd foglalkozni, akkor
|
||||
az alábbi utasítások alapján javasolt
|
||||
elindulni:</para>
|
||||
|
||||
<procedure>
|
||||
<step>
|
||||
<para>Telepítsük a <filename
|
||||
role="package">textproc/docproj</filename> metaportot:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/textproc/docproj</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>make JADETEX=no install</userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>Készítsünk egy helyi másolatot a
|
||||
&os; forrásának <filename>doc</filename>
|
||||
könyvtáráról. Erre megfelel a
|
||||
<application>CVSup</application> <literal>checkout</literal>
|
||||
módja vagy a repository teljes tartalmának
|
||||
letöltése.</para>
|
||||
|
||||
<para>Egy használható helyi másolathoz
|
||||
legalább a <filename>doc/share</filename> és
|
||||
<filename>doc/en_US.ISO8859-1/share</filename>
|
||||
könyvtárakat kell kikérnünk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>cvs checkout doc/share</userinput>
|
||||
&prompt.user; <userinput>cvs checkout doc/en_US.ISO8859-1/share</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha viszont sok tárhellyel rendelkezük, akkor
|
||||
akár mindent kikérhetünk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>cvs checkout doc</userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>Amikor egy korábban felrakott könyvhöz
|
||||
vagy cikkhez készítünk
|
||||
módosításokat, elõtte
|
||||
kérjük ki a repositoryból. Ha egy
|
||||
új könyvet vagy cikket szeretnék
|
||||
beküldeni, akkor építkezzünk a
|
||||
meglevõekbõl.</para>
|
||||
|
||||
<para>Tegyük fel például, hogy írtunk
|
||||
egy cikket a &os; és &windows; 2000 rendszerek közti
|
||||
VPN-hálózatok
|
||||
létrehozásáról:</para>
|
||||
|
||||
<procedure>
|
||||
<step>
|
||||
<para>Kérjük ki az <filename>articles</filename>
|
||||
könyvtár tartalmát.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>cvs checkout doc/en_US.ISO8859-1/articles</userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>Másoljunk le valamelyik cikket és
|
||||
használjuk fel sablonként. Most úgy
|
||||
döntöttük, hogy az új cikket a
|
||||
<filename>vpn-w2k</filename> könyvtárba
|
||||
helyezzük el:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>cd doc/en_US.ISO8859-1/articles</userinput>
|
||||
&prompt.user; <userinput>cp -R committers-guide vpn-w2k</userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
</procedure>
|
||||
|
||||
<para>Ha viszont egy már létezõ dokumentumot
|
||||
akarunk szerkeszteni, például a GYIK-ot, akkor
|
||||
kérjük ki azt a könyvtárat, amelyikben
|
||||
található. Ez ebben az esetben a
|
||||
<filename>doc/en_US.ISO8859-1/books/faq</filename>:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>cvs checkout doc/en_US.ISO8859-1/books/faq</userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>A könyvtárban található
|
||||
<filename>.sgml</filename> állományokat
|
||||
írjuk át a kedvenc
|
||||
szövegszerkesztõnkkel.</para>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>A forrásban használt jelölõket a
|
||||
<maketarget>lint</maketarget> cél
|
||||
segítségével ellenõrizhetjük.
|
||||
Ilyenkor anélkül tudjuk megtalálni a
|
||||
dokumentum forrásában rejtõzõ
|
||||
hibákat, hogy ténylegesen el kellene
|
||||
végeznünk azok idõigényes
|
||||
átalakítását:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>make lint</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Amikor viszont valóban le akarjuk
|
||||
generáltatni a dokumentumot, a <makevar>FORMATS</makevar>
|
||||
változóban tudjuk felsorolt a kért
|
||||
formátumokat. Itt jelen pillanatban a
|
||||
<literal>html</literal>, <literal>html-split</literal>,
|
||||
<literal>txt</literal>, <literal>ps</literal>,
|
||||
<literal>pdf</literal> és <literal>rtf</literal>
|
||||
értékeket szerepeltethetjük. A
|
||||
támogatott formátumok legfrissebb
|
||||
listáját mellesleg a
|
||||
<filename>doc/share/doc.docbook.mk</filename>
|
||||
állományban találhatjuk meg. Ha
|
||||
egyszerre több formátumot kértünk,
|
||||
akkor ne felejtsük el idézõjelek
|
||||
közé tenni a felsorolást.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például így lehet egy dokumentumot
|
||||
csak <literal>html</literal> formátumra
|
||||
alakítani:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>make FORMATS=html</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha viszont egyszerre szeretnénk a
|
||||
dokumentumból <literal>html</literal> és
|
||||
<literal>txt</literal> formátumot létrehozatni,
|
||||
akkor megtehetjük azt két külön
|
||||
&man.make.1; paranccsal:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>make FORMATS=html</userinput>
|
||||
&prompt.user; <userinput>make FORMATS=txt</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Vagy egyetlen paranccsal:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>make FORMATS="html txt"</userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>Küldjük be a
|
||||
módosításainkat a &man.send-pr.1;
|
||||
használatával.</para>
|
||||
</step>
|
||||
</procedure>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
|
||||
242
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.sgml
Normal file
242
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,242 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.10
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="psgml-mode" lang="hu">
|
||||
<title>Az <literal>sgml-mode</literal> használata az
|
||||
<application>Emacs</application>
|
||||
szövegszerkesztõben</title>
|
||||
|
||||
<para>Az <application>Emacs</application> és
|
||||
<application>XEmacs</application> újabb változataihoz
|
||||
tartozik egy <literal>psgml</literal> nevû, nagyon hasznos
|
||||
csomag (a Portgyûjteménybõl a <filename
|
||||
role="package">editors/psgml</filename> portból
|
||||
telepíthetjük fel). Ez a
|
||||
kiegészítés vagy az <filename>.sgml</filename>
|
||||
állományok megnyitásakor töltõdik be
|
||||
automatikusan, vagy pedig az <command>M-x sgml-mode</command>
|
||||
parancs begépelésével.
|
||||
Általánosságban véve ez az SGML
|
||||
állományok és a bennük
|
||||
található elemek és tulajdonságok
|
||||
szerkesztésére alkalmas mód.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan
|
||||
alapvetõ parancsot ebben a módban, amelyekkel
|
||||
könnyebbé válik a különbözõ
|
||||
SGML dokumentumok, többek közt a kézikönyv
|
||||
szerkesztése.</para>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c C-e</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az
|
||||
<function>sgml-insert-element</function> függvényt.
|
||||
Ekkor meg kell adnunk az adott pontra beillesztendõ elem
|
||||
nevét. Itt a <keycap>Tab</keycap>
|
||||
lenyomásával kérhetjük a név
|
||||
kiegészítését, az adott ponton
|
||||
érvénytelen elemek neveit ilyenkor nem
|
||||
érhetjük el.</para>
|
||||
|
||||
<para>A szövegbe ekkor bekerülnek az elemhez
|
||||
tartozó kezdõ- és
|
||||
zárócímkék. Amennyiben az elemhez
|
||||
még tartoznak más egyéb
|
||||
kötelezõ elemek is, akkor egyúttal ezek is
|
||||
beszúródnak.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c =</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az
|
||||
<function>sgml-change-element-name</function>
|
||||
függvényt. A parancs használatához
|
||||
álljunk a módosítandó elembe. A
|
||||
végrehajtáshoz meg kell még adnunk azt
|
||||
is, hogy mire akarjuk átírni az elem
|
||||
nevét. Ezután az érintett elem
|
||||
kezdõ- és zárócímkéi
|
||||
lecserélõdnek.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c C-r</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az <function>sgml-tag-region</function>
|
||||
függvényt. A használatához
|
||||
elõször jelöljük ki a szöveg egy
|
||||
részét (vigyük a kurzort a
|
||||
kijelölés kezdetéhez, adjuk ki a
|
||||
<command>C-space</command> billentyûparancsot, vigyük a kurzort a
|
||||
kijelölés végéhez és
|
||||
ismét adjuk ki a <command>C-space</command> parancsot).
|
||||
Ezután meg kell adnunk még a bejelölt
|
||||
rész jelöléséhez használni
|
||||
kívánt elemet. Ennek
|
||||
eredményeképpen végül a
|
||||
kijelölt szakasz elejére és
|
||||
végére bekerül az adott elem kezdõ-
|
||||
és zárócímkéje.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c -</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az <function>sgml-untag-element</function>
|
||||
függvényt. Álljunk a kurzorral az
|
||||
eltávolítani kívánt elem
|
||||
kezdõ- vagy
|
||||
zárócímkéjére és
|
||||
adjuk ki a parancsot. Ekkor az elem kezdõ- és
|
||||
zárócímkéi törlésre
|
||||
kerülnek.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c C-q</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az <function>sgml-fill-element</function>
|
||||
függvényt. Ennek hatására az elem,
|
||||
amelyben állunk a kurzorral rekurzívan
|
||||
feldolgozásra kerül (például
|
||||
újraformázódik). Ez a
|
||||
változtatás a tördelést is
|
||||
érinteni <emphasis>fogja</emphasis>, tehát
|
||||
például még
|
||||
<sgmltag>programlisting</sgmltag> elemek esetében is.
|
||||
Ezért mindig csak körültekintéssel
|
||||
alkalmazzuk!</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c C-a</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az
|
||||
<function>sgml-edit-attributes</function> függvényt.
|
||||
Ekkor a legközelebbi befoglaló elemhez
|
||||
megnyílik egy másik szerkesztési
|
||||
pufferben az összes hozzátartozó
|
||||
tulajdonság, értékekkel együtt. Itt
|
||||
a <keycap>Tab</keycap> lenyomásával tudunk
|
||||
lépkedni az egyes elemek között, a
|
||||
<command>C-k</command> paranccsal lecserélni egy
|
||||
meglevõ értéket egy újra, illetve a
|
||||
<command>C-c C-c</command> paranccsal bezárni a puffert
|
||||
és visszatérni az eredeti dokumentum
|
||||
szerkesztéséhez.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c C-v</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az <function>sgml-validate</function>
|
||||
függvényt. Felajánlja a jelenleg megnyitott
|
||||
dokumentum mentését (amennyiben
|
||||
szükséges) és ellenõrzi az SGML
|
||||
szabvány szerinti
|
||||
érvényességét. A vizsgálat
|
||||
eredménye egy új pufferbe kerül, ahol
|
||||
szépen sorban végig tudjuk nézni az
|
||||
összes hibát és javítani ezeket
|
||||
menet közben.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><command>C-c /</command></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghívja az
|
||||
<function>sgml-insert-end-tag</function>
|
||||
függvényt. Bezárja a kurzor elõtt
|
||||
megkezdett elemet.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
|
||||
<para>Nyilvánvalóan ebben a módban még
|
||||
vannak további hasznos funkciók, de az
|
||||
említetteket használják a leggyakrabban.</para>
|
||||
|
||||
<para>A Dokumentációs Projekten belüli
|
||||
munkához az <filename>.emacs</filename>
|
||||
állományban a következõ bejegyzéseket
|
||||
érdemes megadni a megfelelõ tördeléshez,
|
||||
elrendezéshez és sorszélességhez:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>
|
||||
(defun local-sgml-mode-hook
|
||||
(setq fill-column 70
|
||||
indent-tabs-mode nil
|
||||
next-line-add-newlines nil
|
||||
standard-indent 4
|
||||
sgml-indent-data t)
|
||||
(auto-fill-mode t)
|
||||
(setq sgml-catalog-files '("/usr/local/share/sgml/catalog")))
|
||||
(add-hook 'psgml-mode-hook
|
||||
'(lambda () (local-psgml-mode-hook)))
|
||||
</programlisting>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
|
||||
148
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.sgml
Normal file
148
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,148 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/see-also/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.13
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="see-also" lang="hu">
|
||||
<title>Lásd még...</title>
|
||||
|
||||
<para>Ez a dokumentum szándékosan nem törekszik az
|
||||
SGML és az említett DTD-k, valamint a &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt részletes
|
||||
bemutatására. Ezekrõl részletesebb
|
||||
információkat az ebben a fejezetben
|
||||
összegyûjtött hivatkozások mentén
|
||||
kaphatunk.</para>
|
||||
|
||||
<sect1 id="see-also-fdp">
|
||||
<title>&os; Dokumentációs Projekt</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="&url.base;/docproj/index.html">A &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt honlapja</ulink></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="&url.books.handbook;/index.html">A &os;
|
||||
kézikönyv</ulink></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="see-also-sgml">
|
||||
<title>SGML</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="http://www.oasis-open.org/cover/">Az SGML/XML
|
||||
honlapja</ulink>, minden, ami SGML</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink
|
||||
url="http://etext.virginia.edu/bin/tei-tocs?div=DIV1&id=SG">Könnyed
|
||||
bevezetés az SGML használatába</ulink>
|
||||
(angolul)</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="see-also-html">
|
||||
<title>HTML</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="http://www.w3.org/">A World Wide Web
|
||||
Consortium honlapja</ulink></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="http://www.w3.org/TR/REC-html40/">A HTML 4.0
|
||||
specifikációja</ulink></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="see-also-docbook">
|
||||
<title>DocBook</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="http://www.oasis-open.org/docbook/">DocBook
|
||||
Mûszaki Bizottság</ulink>, a DocBook DTD
|
||||
karbantartói</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="http://www.docbook.org/">DocBook: The
|
||||
Definitive Guide</ulink>, a DocBook DTD interneten
|
||||
olvasható dokumentációja</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="http://docbook.sourceforge.net/">Nyílt
|
||||
DocBook Repository</ulink>, különbözõ
|
||||
DSSSL stíluslapok és egyéb
|
||||
források a DocBook felhasználók
|
||||
számára</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="see-also-linuxdoc">
|
||||
<title>Linux Dokumentációs Projekt</title>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><ulink url="http://www.linuxdoc.org/">A Linux
|
||||
Dokumentációs Projekt honlapja</ulink></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
|
||||
3425
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.sgml
Normal file
3425
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.sgml
Normal file
File diff suppressed because it is too large
Load diff
2126
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.sgml
Normal file
2126
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.sgml
Normal file
File diff suppressed because it is too large
Load diff
412
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.sgml
Normal file
412
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,412 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/structure/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.17
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="structure" lang="hu">
|
||||
<title>A dokumentumok szervezése a <filename>doc/</filename>
|
||||
könyvtáron belül</title>
|
||||
|
||||
<para>A <filename>doc/</filename> könyvtár tartalma egy
|
||||
adott módon szervezõdik, és ennek megfelelõen
|
||||
a &os; Dokumentációs Projektben
|
||||
készített dokumentumok is adott módon
|
||||
kerülnek elrendezésre. Célunk ezzel
|
||||
megkönnyíteni az újabb
|
||||
dokumentációk felvételét,
|
||||
illetve:</para>
|
||||
|
||||
<orderedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>leegyszerûsíteni az új dokumentum
|
||||
automatikus átalakítását
|
||||
különbözõ formátumokba;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>megteremteni a különbözõ dokumentumok
|
||||
közti következetes elrendezést, így
|
||||
könnyebben lehet köztük váltani munka
|
||||
közben;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>segíteni az új dokumentumok helyének
|
||||
egyszerû eldöntésében.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</orderedlist>
|
||||
|
||||
<para>Mindezek mellett a dokumentációt
|
||||
tároló könyvtárnak olyan
|
||||
felépítésûnek kell lennie, amely
|
||||
lehetõvé teszi több különbözõ
|
||||
nyelven és több különbözõ
|
||||
kódolásban írt dokumentumok kényelmes
|
||||
elhelyezését. Fontos hozzátennünk, hogy a
|
||||
könyvtár szerkezete nem követel meg semmilyen
|
||||
különleges elõfeltételezést vagy
|
||||
kulturális berendezkedést.</para>
|
||||
|
||||
<sect1 id="structure-top">
|
||||
<title>A legfelsõ szint: a <filename>doc/</filename>
|
||||
könyvtár</title>
|
||||
|
||||
<para>A <filename>doc/</filename> további két,
|
||||
különleges névvel és jelentéssel
|
||||
rendelkezõ könyvtárat rejt.</para>
|
||||
|
||||
<segmentedlist>
|
||||
<segtitle>Könyvtár</segtitle>
|
||||
|
||||
<segtitle>Leírás</segtitle>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg><filename>share/</filename></seg>
|
||||
|
||||
<seg>Ebben a könyvtárban találjuk azokat az
|
||||
állományokat, amelyek függetlenek az egyes
|
||||
fordításoktól és
|
||||
kódolásoktól. A benne
|
||||
található alkönyvtárakon
|
||||
keresztül tovább csoportosítódik a
|
||||
tartalmuk. Például a dokumentáció
|
||||
elõállításához
|
||||
kapcsolódó &man.make.1; infrastruktúra
|
||||
állományai a <filename>share/mk</filename>,
|
||||
miközben a SGML használatához
|
||||
szükséges további állományok
|
||||
(mint például a &os; kiterjesztéseit
|
||||
tartalmazó DocBook DTD) a
|
||||
<filename>share/sgml</filename> alkönyvtárban
|
||||
helyezkednek el.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg><filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable>/</filename></seg>
|
||||
|
||||
<seg>Minden fordításhoz és annak
|
||||
kódolásához tartozik egy
|
||||
könyvtár, például
|
||||
<filename>en_US.ISO8859-1</filename> vagy
|
||||
<filename>hu_HU.ISO8859-2</filename>. A nevek alapvetõen
|
||||
hosszúak, de pontosan meghatározzák az
|
||||
adott nyelvet és a dokumentáció
|
||||
írásához alkalmazott
|
||||
kódolást. Ezzel igyekszük
|
||||
felkészülni olyan esetekre, amikor a
|
||||
fordítócsapatok egy nyelven többféle
|
||||
kódolás szerint is szeretnének
|
||||
dokumentációt készíteni. Ez a
|
||||
megoldás egyben kiutat szolgáltat egy esetleges
|
||||
késõbbi, Unicode kódolásra
|
||||
váltás során felmerülõ
|
||||
problémák elõl.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
</segmentedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="structure-locale">
|
||||
<title>A
|
||||
<filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable>/</filename>
|
||||
könyvtárak</title>
|
||||
|
||||
<para>Ezek a könyvtárak tartalmazzák magukat a
|
||||
dokumentumokat. A dokumentumokat ezen a szinten a
|
||||
különbözõ könyvtárak neveinek
|
||||
megfelelõen három vagy több
|
||||
kategóriára osztjuk.</para>
|
||||
|
||||
<segmentedlist>
|
||||
<segtitle>Könyvtár</segtitle>
|
||||
|
||||
<segtitle>Tartalom</segtitle>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg><filename>articles</filename></seg>
|
||||
|
||||
<seg>Az itt található dokumentumokat a DocBook
|
||||
<sgmltag>article</sgmltag> eleme szerint (vagy egy azzal
|
||||
egyenlõ megoldással) jelöltük.
|
||||
Viszonylag rövid, szakaszokra osztott dokumentumokat
|
||||
találhatunk itt. Általában egyetlen HTML
|
||||
állományként érhetõek
|
||||
el.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg><filename>books</filename></seg>
|
||||
|
||||
<seg>Ebben a könyvtárban a DocBook
|
||||
<sgmltag>book</sgmltag> eleme szerint (vagy egy azzal
|
||||
egyenlõ megoldással) jelöltük.
|
||||
Hosszabb, fejezetekre osztott dokumentum.
|
||||
Általában egyetlen nagyobb HTML
|
||||
állományként (a gyors
|
||||
internetkapcsolattal rendelkezõ, vagy a dokumentumot a
|
||||
böngészõbõl nyomtatni
|
||||
kívánó egyének
|
||||
számára), illetve több kisebb
|
||||
állományként együtteseként is
|
||||
elérhetõ.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg><filename>man</filename></seg>
|
||||
|
||||
<seg>A rendszerhez tartozó man oldalak
|
||||
fordításai. A lefordított szakaszoknak
|
||||
megfelelõen ebben a könyvtárban egy vagy
|
||||
több <filename>man<replaceable>n</replaceable></filename>
|
||||
nevû alkönyvtárat találhatunk.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
</segmentedlist>
|
||||
|
||||
<para>Nem mindegyik
|
||||
<filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable></filename>
|
||||
könyvtár tartalmazza ezeket az
|
||||
alkönyvtárakat. Az egyes fordítások
|
||||
tartalma mindig attól függ, hogy az adott
|
||||
fordítócsapatnak mennyit sikerült eddig
|
||||
lefordítania.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="structure-document">
|
||||
<title>Az egyes dokumentumokkal kapcsolatos
|
||||
tudnivalók</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a szakaszban a &os; Dokumentációs Projekt
|
||||
keretein belül gondozott különbözõ
|
||||
dokumentumokat ismerhetjük meg részletesebben.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A kézikönyv</title>
|
||||
|
||||
<subtitle><filename>books/handbook/</filename></subtitle>
|
||||
|
||||
<para>A kézikönyv a &os; kiterjesztéseit
|
||||
tartalmazó DocBook DTD szerint készült.</para>
|
||||
|
||||
<para>A kézikönyv a DocBook <sgmltag>book</sgmltag>
|
||||
elemének megfelelõen szervezõdik. Több
|
||||
<sgmltag>part</sgmltag> elemmel jelölt részbõl
|
||||
áll, amelyek mindegyike több
|
||||
<sgmltag>chapter</sgmltag> elemmel jelölt fejezetet foglal
|
||||
magában. Ezek a fejezetek további szakaszokra
|
||||
(<sgmltag>sect1</sgmltag>) bomlanak, amelyek helyenként
|
||||
alszakaszokra (<sgmltag>sect2</sgmltag>,
|
||||
<sgmltag>sect3</sgmltag>) oszlanak, és így
|
||||
tovább.</para>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Fizikai szervezés</title>
|
||||
|
||||
<para>A kézikönyv forrásai több
|
||||
különbözõ állományban
|
||||
és könyvtárban a
|
||||
<filename>handbook</filename> könyvtáron
|
||||
belül találhatóak.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A kézikönyv szervezése
|
||||
idõrõl-idõre változik, ezért
|
||||
könnyen elõfordulhat, hogy ez a dokumentum csak
|
||||
kissé késve követi ezeket a
|
||||
változtatásokat. Ha további
|
||||
kérdéseink lennének a
|
||||
kézikönyv szervezésérõl,
|
||||
bátran írjunk a &a.doc;
|
||||
címére!</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<sect4>
|
||||
<title><filename>Makefile</filename></title>
|
||||
|
||||
<para>A <filename>Makefile</filename>
|
||||
állományban definiálódnak olyan
|
||||
változók, amelyek a SGML források
|
||||
különbözõ formátumúra
|
||||
alakításának menetét
|
||||
befolyásolják, illetve hivatkozik a
|
||||
kézikönyv forrásaira. Ezután
|
||||
beemeli a <filename>doc.project.mk</filename>
|
||||
állományt, és így
|
||||
lényegében betölti a dokumentumok
|
||||
átalakításáért
|
||||
felelõs további
|
||||
utasításokat.</para>
|
||||
</sect4>
|
||||
|
||||
<sect4>
|
||||
<title><filename>book.sgml</filename></title>
|
||||
|
||||
<para>Ez a kézikönyv legfelsõ szintû
|
||||
dokumentuma. Ebben van a kézikönyv <link
|
||||
linkend="sgml-primer-doctype-declaration">dokumentípus-deklarációja</link>,
|
||||
illetve a szerkezetét leíró
|
||||
további elemek.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <filename>book.sgml</filename> az
|
||||
<filename>.ent</filename> kiterjesztésû
|
||||
állományokat <link
|
||||
linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméteregyedek</link>
|
||||
segítségével tölti be. Ezek az
|
||||
állományok (amelyekrõl késõbb
|
||||
még szó lesz) aztán a
|
||||
kézikönyv további részeiben
|
||||
használt <link
|
||||
linkend="sgml-primer-general-entities">általános
|
||||
egyedeket</link> definiálnak.</para>
|
||||
</sect4>
|
||||
|
||||
<sect4>
|
||||
<title><filename><replaceable>könyvtár</replaceable>/chapter.sgml</filename></title>
|
||||
|
||||
<para>A kézikönyv egyes fejezetei
|
||||
egymástól különálló
|
||||
könyvtárakban, <filename>chapter.sgml</filename>
|
||||
nevû állományokban
|
||||
tárolódnak. Ezeket a könyvtárakat
|
||||
az adott fejezetet jelölõ
|
||||
<sgmltag>chapter</sgmltag> <literal>id</literal>
|
||||
tulajdonsága szerint szokták elnevezni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például ha az egyik fejezet
|
||||
forrásában a következõ sor
|
||||
olvasható:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting><![ CDATA [
|
||||
<chapter id="kernelconfig">
|
||||
...
|
||||
</chapter>]]></programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ekkor a <filename>chapter.sgml</filename> nevû
|
||||
állományt tartalmazó könyvtár
|
||||
neve <filename>kernelconfig</filename> lesz. Egy ilyen
|
||||
állomány általában a teljes
|
||||
fejezetet tartalmazza.</para>
|
||||
|
||||
<para>A kézikönyv HTML változatának
|
||||
készítése során ebbõl a
|
||||
<filename>kernelconfig.html</filename>
|
||||
állomány fog keletkezni. Ezt azonban az
|
||||
<literal>id</literal> értéke határozza
|
||||
meg, semmi köze nincs a könyvtár
|
||||
elnevezéséhez.</para>
|
||||
|
||||
<para>A kézikönyv korábbi
|
||||
változataiban az összes forrás a
|
||||
<filename>book.sgml</filename> állománnyal
|
||||
volt egy szinten, és az adott
|
||||
<sgmltag>chapter</sgmltag> elemek <literal>id</literal>
|
||||
tulajdonságának megfelelõen került
|
||||
elnevezésre. A könyvtárak
|
||||
létrehozásával a kézikönyv
|
||||
szervezésének további
|
||||
átalakításait kívántuk
|
||||
elõkészíteni. Itt
|
||||
különösen gondolunk arra, hogy ezzel
|
||||
szeretnénk lehetõvé tenni képek
|
||||
hozzáadását az egyes fejezetekhez.
|
||||
Véleményünk szerint sokkal több
|
||||
értelme van ugyanis a képeket a fejezetek
|
||||
forrásával együtt egy külön
|
||||
könyvtárban tárolni, mintsem az
|
||||
összes képet és szöveget egyetlen
|
||||
nagy könyvtárban összeömleszteni. A
|
||||
névütközés egy idõ után
|
||||
úgyis elkerülhetetlenné válik,
|
||||
és sok, kevés állományt
|
||||
tartalmazó könyvtárral
|
||||
egyébként is könnyebb dolgozni, mint egy
|
||||
sok állományt tartalmazó
|
||||
könyvtárral.</para>
|
||||
|
||||
<para>A kézikönyv forrásaiban könnyen
|
||||
láthatjuk, hogy sok ilyen könyvtár van,
|
||||
bennük egy-egy <filename>chapter.sgml</filename>
|
||||
állománnyal. Például
|
||||
<filename>basics/chapter.sgml</filename>,
|
||||
<filename>introduction/chapter.sgml</filename> és
|
||||
<filename>printing/chapter.sgml</filename>.</para>
|
||||
|
||||
<important>
|
||||
<para>A fejezeteket és könyvtárakat nem
|
||||
szabad semmilyen sorrendiségre utaló
|
||||
módon elnevezni. A fejezetek elrendezése
|
||||
ugyanis változhat a kézikönyv egy
|
||||
esetleges átszervezése során. Az
|
||||
ilyen átszervezések során pedig
|
||||
(általában) nem lenne szabad
|
||||
állományokat átnevezni (hacsak
|
||||
komplett fejezeteket nem mozgatunk fentebb vagy lentebb a
|
||||
szerkezetben).</para>
|
||||
</important>
|
||||
|
||||
<para>Az egyes <filename>chapter.sgml</filename>
|
||||
állományok önmagukban teljes SGML
|
||||
dokumentumok. Különösen azért, mert
|
||||
semmilyen <literal>DOCTYPE</literal> sor nem
|
||||
található az elejükön.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez abból a szempontból
|
||||
hátrányos, hogy ezeket az
|
||||
állományokat ezért nem tudjuk
|
||||
normál SGML állományokként
|
||||
kezelni. Emiatt ezeket nem lehet egyszerûen, a
|
||||
kézikönyvhöz hasonlóan módon
|
||||
HTML, RTF, PS vagy más egyéb formátumba
|
||||
átalakítani. Ezért tehát
|
||||
könnyen elõfordulhat, hogy a fejezetek
|
||||
megváltoztatásakor a
|
||||
<emphasis>teljes</emphasis> kézikönyvet elõ
|
||||
kell állítanunk.</para>
|
||||
</sect4>
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
|
||||
124
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.sgml
Normal file
124
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,124 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.13
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="stylesheets" lang="hu">
|
||||
<title>* Stíluslapok</title>
|
||||
|
||||
<para>Az SGML szabvány nem rendelkezik arról, hogy a
|
||||
dokumentumokat milyen módon kell megjeleníteni a
|
||||
felhasználónak vagy miként kell papírra
|
||||
vetni. Ennek megvalósításához több
|
||||
különbözõ nyelvet hoztak létre
|
||||
stílusleírások
|
||||
készítéséhez, ilyen
|
||||
például a DynaText, a Panorama, a SPICE, a JSSS, a
|
||||
FOSI, a CSS és a DSSSL.</para>
|
||||
|
||||
<para>A stíluslapok DocBook esetében a DSSSL, míg
|
||||
a HTML esetén a CSS szabályai szerint
|
||||
készülnek.</para>
|
||||
|
||||
<sect1 id="stylesheets-dsssl">
|
||||
<title>* DSSSL</title>
|
||||
|
||||
<para>A Dokumentációs Projekt Norm Walsh eredeti
|
||||
moduláris DocBook stíluslapjainak némileg
|
||||
módosított változatát
|
||||
használja.</para>
|
||||
|
||||
<para>A moduláris stíluslapok a <filename
|
||||
role="package">textproc/dsssl-docbook-modular</filename>
|
||||
portból érhetõek el.</para>
|
||||
|
||||
<para>A Projekt által használt
|
||||
módosított stíluslapok nincsenek a
|
||||
Portgyûjteményben. Ezeket a
|
||||
Dokumentációs Projekt repositoryjában, a
|
||||
<filename>doc/share/sgml/freebsd.dsl</filename>
|
||||
állományban találhatjuk meg. A
|
||||
megértését a benne elhelyezett rengeteg
|
||||
megjegyzés segíti, és láthatjuk benne
|
||||
hogyan alakították át a szabványos
|
||||
stíluslapokat a &os; Dokumentációs Projekt
|
||||
igényeinek megfelelõen. Ebben az
|
||||
állományban további példákat
|
||||
láthatunk a stíluslap által felismert elemek
|
||||
bõvítésére, illetve ezek
|
||||
formázásának leírására.
|
||||
A fejezet elolvasása mellett tehát javasoljuk ennek
|
||||
is az alapos átnézését.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="stylesheets-css">
|
||||
<title>CSS</title>
|
||||
|
||||
<para>A <emphasis>Cascading Stylesheets (CSS)</emphasis> egy olyan
|
||||
megoldás, amellyel anélkül tudunk
|
||||
különbözõ
|
||||
stílusinformációkat (betûtípus,
|
||||
szélesség, méret, szín és
|
||||
így tovább) hozzákapcsolni egy
|
||||
HTML dokumentum elemeihez, hogy errõl a dokumentumból
|
||||
bármit is leírnánk.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>DocBook dokumentumok</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; DSSSL stíluslapok hivatkoznak egy
|
||||
<filename>docbook.css</filename> nevû stíluslapra,
|
||||
amelynek a HTML állományokkal egy
|
||||
könyvtárban kell lennie. A dokumentumok HTML
|
||||
változatának elkészítésekor a
|
||||
<filename>doc/share/misc/docbook.css</filename>
|
||||
állomány fog minden helyre magától
|
||||
bemásolódni és
|
||||
telepítõdni.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
534
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.sgml
Normal file
534
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,534 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/the-website/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.26
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="the-website" lang="hu">
|
||||
<title>A honlap</title>
|
||||
|
||||
<sect1 id="the-website-prep">
|
||||
<title>Elõkészületek</title>
|
||||
|
||||
<para>A honlap elõállításához
|
||||
elsõsorban elegendõ szabad területet kell
|
||||
keresnünk valamelyik merevlemezünkön. Ennek
|
||||
mennyisége a választott módszertõl
|
||||
függõen úgy nagyjából
|
||||
200 MB-tól 500 MB-ig terjedhet. Ez a
|
||||
becslés magában foglalja az SGML
|
||||
eszközökhöz, a <application>CVS</application>
|
||||
repository megfelelõ részeihez, valamint a honlap
|
||||
generálásához szükséges
|
||||
lemezterületet.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Mindig ellenõrizzük, hogy a
|
||||
dokumentáció
|
||||
elõállításához használt
|
||||
portok frissek legyenek. Ha nem vagyunk benne biztosak, akkor a
|
||||
portok telepítése elõtt a &man.pkg.delete.1;
|
||||
paranccsal töröljük a korábbi
|
||||
változatukat. Például ha a jade-1.2
|
||||
csomagra van szükségünk és a
|
||||
rendszerünkön már megtalálható a
|
||||
jade-1.1, akkor a következõt kell tennünk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>pkg_delete</command> jade-1.1</userinput></screen>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>A honlap elõállításához ebben
|
||||
a fejezetben most két módszert adunk meg:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <command>csup</command> parancs
|
||||
használatával hozzuk létre és
|
||||
tartsunk karban a gépünkön a források
|
||||
helyi másolatát valamelyik
|
||||
<application>CVSup</application> szerverrõl. Ez a
|
||||
legegyszerûbb megoldás, mivel semmilyen
|
||||
további szoftver telepítését nem
|
||||
igényli. Ehhez a következõ szakaszban
|
||||
megadott supfile állomány mindig a
|
||||
szükséges állományok legfrissebb
|
||||
változatát kéri le. Ez abban az esetben
|
||||
tökéletesen megfelelõ, ha egyszerûen
|
||||
csak le akarjuk generálni a honlapokat és nem
|
||||
kívánunk a forrásokkal dolgozni.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A &man.csup.1; a &os; 6.2-RELEASE
|
||||
kiadástól az alaprendszer része.
|
||||
Amennyiben még a &os; egy korábbi
|
||||
változatát használjuk, akkor ezt a
|
||||
programot a Portgyûjteménybõl a <filename
|
||||
role="package">net/csup</filename> port
|
||||
telepítésével érhetjük
|
||||
el.</para>
|
||||
</note>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <command>cvsup</command> parancs
|
||||
használatával <quote>CVS módban</quote>
|
||||
hozzunk létre és tartsunk karban egy helyi
|
||||
<application>CVS</application> repositoryt a
|
||||
szükséges állományokkal. Ehhez
|
||||
például a <filename
|
||||
role="package">net/cvsup-without-gui</filename> port
|
||||
telepítését kell elvégeznünk,
|
||||
ezáltal viszont egy sokkal rugalmasabb módszert
|
||||
nyerünk abban az esetben, ha gyorsan és
|
||||
könnyedén hozzá szeretnénk
|
||||
férni a doc és www repositorykban tárolt
|
||||
állományok különbözõ
|
||||
revízióihoz, elõzményeihez vagy
|
||||
éppen tárolni szeretnénk a &os;
|
||||
központi <application>CVS</application>
|
||||
repositoryjába.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<sect2 id="the-website-csup">
|
||||
<title>Az egyszerû megoldás: a <command>csup</command>
|
||||
használata</title>
|
||||
|
||||
<para>A <command>csup</command> az alaprendszer része lett,
|
||||
de egy ideje már nagyon sokan használják,
|
||||
többek közt a saját
|
||||
portgyûjteményük
|
||||
frissítésére. A most következõ
|
||||
példa supfile állománnyal a honlapok
|
||||
elõállításához
|
||||
szükséges állományokat tudjuk
|
||||
elérni:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>#
|
||||
# Ezzel a konfigurációs állománnyal a &os; honlapjának
|
||||
# legenerálásához szükséges gyûjteményeket tudjuk elérni.
|
||||
#
|
||||
# A http://www.freebsd.org/doc/handbook/mirrors.html honlapon található
|
||||
# felsorolásból válasszuk ki a hozzánk legközelebb elhelyezkedõ CVSup
|
||||
# tükrözést.
|
||||
|
||||
*default host=<replaceable>cvsup10.FreeBSD.org</replaceable>
|
||||
*default base=/var/db
|
||||
*default prefix=<replaceable>/usr/build</replaceable>
|
||||
*default release=cvs tag=.
|
||||
*default delete use-rel-suffix
|
||||
*default compress
|
||||
|
||||
# A &os; repository teljes doc ágát lekérjük.
|
||||
|
||||
doc-all
|
||||
|
||||
# Lekérjük a honlap forrásait.
|
||||
|
||||
www
|
||||
|
||||
# A holnapok elõállításához szükséges néhány alapvetõ port lekérése.
|
||||
|
||||
ports-base</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>default host</literal> helyére
|
||||
természetesen ne felejtsük el megadni a hozzánk
|
||||
legközelebb elhelyezkedõ
|
||||
<application>CVSup</application> tükrözést
|
||||
(például <literal>cvsup.hu.FreeBSD.org</literal>),
|
||||
illetve a <literal>default prefix</literal>
|
||||
bejegyzésnél azt a könyvtárat,
|
||||
ahová a lekért állományokat
|
||||
szeretnénk elhelyezni. Ezután az így
|
||||
kitöltött mintát mentsük el
|
||||
például
|
||||
<filename><replaceable>doc-www-supfile</replaceable></filename>
|
||||
néven és adjuk ki a következõ
|
||||
parancsot:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>csup</command> <option>-g</option> <option>-L2</option> <replaceable>doc-www-supfile</replaceable></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A parancs lefutásának
|
||||
eredményeképpen ekkor tehát a
|
||||
<literal>default prefix</literal>
|
||||
értékeként megadott könyvtáron
|
||||
belül létrejönnek a <filename
|
||||
class="directory">doc/</filename>, <filename
|
||||
class="directory">www/</filename> és <filename
|
||||
class="directory">ports/</filename> alkönyvtárak
|
||||
(amely a példánkban a <filename
|
||||
class="directory"><replaceable>/usr/build</replaceable></filename>
|
||||
volt). Ebben a könyvtárban fogjuk
|
||||
egyébként létrehozni az
|
||||
állományokat, ezért ezt érdemes egy
|
||||
olyan állományrendszerre tenni, ahol tehát
|
||||
elegendõ szabad terület áll
|
||||
rendelkezésre.</para>
|
||||
|
||||
<para>Remek! Most lépjünk tovább <link
|
||||
linkend="the-website-build">a honlap
|
||||
elõállításáról</link>
|
||||
szóló részhez.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="the-website-cvsup">
|
||||
<title>A rugalmasabb megoldás: saját doc és
|
||||
www repositoryk létrehozása és
|
||||
karbantartása</title>
|
||||
|
||||
<para>Ez a módszer több lehetõséget
|
||||
kínál, viszont cserébe
|
||||
telepítenünk kell hozzá a <filename
|
||||
role="package">net/cvsup-without-gui</filename> portot vagy
|
||||
csomagot.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A <filename
|
||||
role="package">net/cvsup-without-gui</filename> port
|
||||
fordításához szükséges a
|
||||
<filename role="package">lang/ezm3</filename> port, vagyis egy
|
||||
Modula 3 fordító. Ennek a
|
||||
fordítása viszonylag sok idõt vesz
|
||||
igénybe és ráadásul a
|
||||
legtöbben nem is használják másra,
|
||||
ezért a <application>CVSup</application>
|
||||
telepítéséhez elsõsorban a csomagok
|
||||
használatát javasoljuk.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>A <application>CVSup</application> program rendelkezik egy
|
||||
speciális, ún. <quote>CVS móddal</quote>,
|
||||
amelynek köszönhetõen lehetõvé teszi
|
||||
a <application>CVS</application> repositoryt alkotó
|
||||
<filename>,v</filename> állományok
|
||||
elérését. Ez a funkció jelenleg
|
||||
még nem érhetõ el a
|
||||
<application>csup</application> programban. A
|
||||
<application>CVSup</application> részletes
|
||||
bemutatását a &os; kézikönyv <ulink
|
||||
url="&url.books.handbook;/synching.html#CVSUP">A
|
||||
források szinkronizálása</ulink>
|
||||
címû részében olvashatjuk.</para>
|
||||
|
||||
<para>A most következõ supfile állomány
|
||||
lekéri a holnapok
|
||||
elõállításához
|
||||
szükséges gyûjteményeket és
|
||||
létrehozza a <application>CVS</application> repository
|
||||
helyi másolatát:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>#
|
||||
# Ezzel az állománnyal létre tudjuk hozni a CVS repository egy olyan
|
||||
# helyi másolatát, amelyben csak a &os; holnapjának elõállításához
|
||||
# szükséges gyûjtemények találhatóak meg. Jelen pillanatban *kizárólag*
|
||||
# a cvsup paranccsal fog mûködni (a csup programmal tehát nem)
|
||||
|
||||
*default host=<replaceable>cvsup10.FreeBSD.org</replaceable>
|
||||
*default base=/var/db
|
||||
*default prefix=<replaceable>/usr/dcvs</replaceable>
|
||||
*default release=cvs
|
||||
*default delete use-rel-suffix
|
||||
*default compress
|
||||
|
||||
# A honlapok generálásához az alábbi gyûjteményekre lesz szükségünk:
|
||||
|
||||
ports-base
|
||||
doc-all
|
||||
www
|
||||
|
||||
# A CVS funkciókhoz még ezek a gyûjtemények is kelleni fognak:
|
||||
|
||||
cvsroot-common
|
||||
cvsroot-ports
|
||||
cvsroot-doc</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>default host</literal> sorban
|
||||
értelemszerûen a hozzánk legközelebb
|
||||
elhelyezkedõ <application>CVSup</application>
|
||||
tükrözést adjuk meg (például
|
||||
<literal>cvsup.hu.FreeBSD.org</literal>), illetve a
|
||||
<literal>default prefix</literal> bejegyzésnél
|
||||
pedig azt a könyvtárat, ahol a repository
|
||||
állományait kívánjuk tárolni.
|
||||
Valamilyen, például
|
||||
<filename><replaceable>doc-ww-cvsfile</replaceable></filename>
|
||||
néven mentsük el ezt a mintát és adjuk
|
||||
ki a következõ parancsot:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>cvsup</command> <option>-g</option> <option>-L2</option> <replaceable>doc-www-cvsfile</replaceable></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Továbbá érdemes még a
|
||||
parancsértelmezõnk
|
||||
indítóállományaiban
|
||||
beállítani a <envar>CVSROOT</envar>
|
||||
környezeti változó
|
||||
értékét is. Például
|
||||
vegyük fel az alábbi sort a
|
||||
<filename>.cshrc</filename> állományunkba:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>setenv <envar>CVSROOT</envar> <replaceable>/usr/dcvs</replaceable></programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ennek megadásával a repositoryval kapcsolatos
|
||||
mûveletek elvégzésekor a (lentebb
|
||||
látható) parancsból elhagyhatjuk a
|
||||
<option>-d</option> paraméter
|
||||
megadását.</para>
|
||||
|
||||
<para>Jelenleg a repositoryban tárolt
|
||||
állományok befogadásához
|
||||
legalább 400 MB tárterületre lesz
|
||||
szükségünk. A honlapok
|
||||
elõállítása során ezen
|
||||
felül ideiglenesen még nagyjából
|
||||
további 200 MB hely kellhet. A
|
||||
<command>cvsup</command> parancs lefutása után
|
||||
már ki is kérhetjük a forrásokat a
|
||||
munkakönyvtárunkba:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>mkdir</command> <replaceable>/usr/build</replaceable></userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <replaceable>/usr/build</replaceable></userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput><command>cvs</command> <option>-d</option> <replaceable>/usr/dcvs</replaceable> <option>-R</option> co <option>-AP</option> doc www ports</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ez a parancs lényegében ugyanannak felel meg,
|
||||
ahogy a <application>csup</application> kéri le az
|
||||
állományokat a <application>CVSup</application>
|
||||
szervertõl. A folyamat befejezõdése
|
||||
után a munkakönyvtárban tehát
|
||||
tulajdonképpen ugyanazokat fogjuk találni, mint az
|
||||
egyszerûbb, <application>csup</application> alapú
|
||||
módszer esetében.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az imént bemutatott <command>cvsup</command> parancs
|
||||
folyamatos használatával tudjuk rendszeresen
|
||||
karbantartani a <application>CVS</application> repository helyi
|
||||
másolatát. Az elsõ esetben még
|
||||
viszonylag sok állomány fog letöltõdni,
|
||||
azonban a késõbbiekben már viszont csak
|
||||
néhány percet vesz igénybe a
|
||||
frissítés.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="the-website-build">
|
||||
<title>A honlapok elõállítása</title>
|
||||
|
||||
<para>Miután az elõbb tárgyalt módszerek
|
||||
valamelyikével elõkészítettük
|
||||
rendszerünkön a honlapok forrásainak egy
|
||||
naprakész másolatát, készen
|
||||
állunk a honlapok létrehozására. A
|
||||
példánkban az ehhez használt
|
||||
munkakönyvtár a <filename
|
||||
class="directory"><replaceable>/usr/build</replaceable></filename>
|
||||
volt, ahol már minden szükséges
|
||||
állomány megtalálható.</para>
|
||||
|
||||
<procedure>
|
||||
<step>
|
||||
<para>Lépjünk be a
|
||||
munkakönyvtárba:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <replaceable>/usr/build</replaceable></userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>A honlapok elõállítása a
|
||||
<filename class="directory">www/en</filename>
|
||||
könyvtárból indul, az
|
||||
<maketarget>all</maketarget> &man.make.1; cél
|
||||
végrehajtásával megkezdõdik a
|
||||
honlapok készítése.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> www/en</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>all</maketarget></userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
</procedure>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="the-website-install">
|
||||
<title>A generált honlapok telepítése a
|
||||
webszerverre</title>
|
||||
|
||||
<procedure>
|
||||
<step>
|
||||
<para>Ha nem az <filename class="directory">en</filename>
|
||||
könyvtárban állunk, akkor váltsunk
|
||||
vissza rá.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <replaceable>/usr/build/www/en</replaceable></userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>A <makevar>DESTDIR</makevar> változóban
|
||||
állítsuk be a honlapok tényleges
|
||||
helyét, és futtassuk le vele a
|
||||
<maketarget>install</maketarget> &man.make.1;
|
||||
célt.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>env</command> <makevar>DESTDIR</makevar>=<replaceable>/usr/local/www</replaceable> <command>make</command> <maketarget>install</maketarget></userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>Ha az elõbb megadott könyvtárba
|
||||
korábban már másoltunk honlapokat, akkor az
|
||||
újabb másolás során nem
|
||||
törlõdnek a régi vagy elavult lapok.
|
||||
Például ha a honlapokat napi
|
||||
rendszereséggel frissítjük, akkor a
|
||||
következõ paranccsal meg tudjuk keresni és
|
||||
törölhetjük azokat a lapokat, amelyeket
|
||||
már három napja nem
|
||||
frissítettünk.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>find</command> <replaceable>/usr/local/www</replaceable> <option>-ctime</option> 3 <option>-print0</option> | <command>xargs</command> <option>-0</option> <command>rm</command></userinput></screen>
|
||||
</step>
|
||||
</procedure>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="the-website-env">
|
||||
<title>Környezeti változók</title>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><envar>CVSROOT</envar></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A CVS állományait tároló
|
||||
könyvtár gyökere. Ha a
|
||||
<application>CVSup</application> alapú
|
||||
módszert alkalmazzuk, akkor érdemes a
|
||||
hozzátartozó változót
|
||||
beállítanunk:</para>
|
||||
|
||||
<screen><userinput>&prompt.root; <makevar>CVSROOT</makevar>=<replaceable>/usr/dcvs</replaceable>; <command>export</command> <makevar>CVSROOT</makevar></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A <envar>CVSROOT</envar> egy környezeti
|
||||
változó. Vagy a paranccsorban, vagy pedig a
|
||||
parancsértelmezõnknek megfelelõ
|
||||
konfigurációs állományban
|
||||
(például <filename>.profile</filename>) kell
|
||||
beállítanunk. Ennek pontos
|
||||
mikéntjét maga a parancsértelmezõ
|
||||
határozza meg (a fenti parancsban
|
||||
például a <application>bash</application>
|
||||
és a hozzá hasonló
|
||||
parancsértelmezõk által alkalmazott
|
||||
megadási mód látható).</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><makevar>ENGLISH_ONLY</makevar></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ha beállítjuk és nem üres,
|
||||
akkor a folyamat során csak az angol nyelvû
|
||||
oldalak fognak elkészülni, a
|
||||
fordítások figyelmen kívül
|
||||
maradnak. Például:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <makevar>ENGLISH_ONLY=YES</makevar> <maketarget>all</maketarget> <maketarget>install</maketarget></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha le akarjuk tiltani az <makevar>ENGLISH_ONLY</makevar>
|
||||
hatását és az összes oldalt az
|
||||
összes elérhetõ fordítással
|
||||
létrehozni, akkor az <makevar>ENGLISH_ONLY</makevar>
|
||||
változónak adjunk üres
|
||||
értéket:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <makevar>ENGLISH_ONLY=""</makevar> <maketarget>all</maketarget> <maketarget>install</maketarget> <maketarget>clean</maketarget></userinput></screen>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><makevar>WEB_ONLY</makevar></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ha beállítottuk és az
|
||||
értéke nem üres, akkor
|
||||
hatására csak a <filename
|
||||
class="directory">www</filename> könyvtárban
|
||||
található HTML oldalak
|
||||
állítódnak elõ és
|
||||
telepítõdnek. Ilyenkor a <filename
|
||||
class="directory">doc</filename> könyvtár teljes
|
||||
tartalma (kézikönyv, GYIK és egyéb
|
||||
leírások) figyelmen kívül
|
||||
marad.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <makevar>WEB_ONLY=YES</makevar> <maketarget>all</maketarget> <maketarget>install</maketarget></userinput></screen>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><makevar>NOPORTSCVS</makevar></term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ennek megadásakor a <filename>Makefile</filename>
|
||||
állományok nem kérnek ki
|
||||
állományokat a portokhoz tartozó
|
||||
repositoryból. Ehelyett a szükséges
|
||||
állományokat közvetlenül a <filename
|
||||
class="directory">/usr/ports</filename>
|
||||
könyvtárból (vagy ahova a
|
||||
<envar>PORTSBASE</envar> változó
|
||||
értéke mutat) fogják
|
||||
átmásolni.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
|
||||
<para>A <makevar>WEB_ONLY</makevar>, <makevar>ENGLISH_ONLY</makevar>
|
||||
és <makevar>NOPORTSCVS</makevar> változók a
|
||||
<command>make</command> programhoz tartoznak. Ezek
|
||||
értékét az
|
||||
<filename>/etc/make.conf</filename> állományban,
|
||||
vagy környezeti változókhoz hasonlóan
|
||||
parancssorból, illetve a parancsértelmezõ
|
||||
konfigurációs állományaiban
|
||||
állíthatjuk be.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
376
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.sgml
Normal file
376
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,376 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML, HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/tools/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.33
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="tools" lang="hu">
|
||||
<title>Eszközök</title>
|
||||
|
||||
<para>Az FDP a &os; dokumentációját
|
||||
többféle eszköz segítségével
|
||||
tartja karban, alakítja át
|
||||
különbözõ kimeneti formátumokra és
|
||||
így tovább. Ha tehát a &os;
|
||||
dokumentációjával akarunk dolgozni, akkor
|
||||
mindezekre az eszközökre nekünk is
|
||||
szükségünk lesz.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezek az eszközök a &os; csomag- és
|
||||
portgyûjteményében is megtalálhatóak,
|
||||
ami így nagyban megkönnyíti a
|
||||
telepítésüket.</para>
|
||||
|
||||
<para>Tehát érdemes elvégeznünk a
|
||||
telepítésüket mielõtt foglalkoznánk a
|
||||
késõbbi fejezetekben található
|
||||
példákkal. Az egyes programok konkrét
|
||||
használatával is majd ezekben a fejezetekben fogunk
|
||||
részletesebben foglalkozni.</para>
|
||||
|
||||
<tip>
|
||||
<title>Lehetõség szerint a <filename
|
||||
role="package">textproc/docproj</filename> portot
|
||||
használjuk</title>
|
||||
|
||||
<para>A <filename role="package">textproc/docproj</filename> port
|
||||
telepítésével rengeteg idõt és
|
||||
fáradalmat megtakaríthatunk magunknak. Ez egy
|
||||
ún. <emphasis>metaport</emphasis>, amely önmaga nem
|
||||
tartalmaz semmilyen szoftvert, helyette azonban függ az
|
||||
egyébként telepítendõ portoktól.
|
||||
Így tehát csupán ezen port
|
||||
telepítésével automatikusan le
|
||||
<emphasis>kellene</emphasis> töltõdnie és
|
||||
települnie <emphasis>kellene</emphasis> a fejezetben
|
||||
ismertetett összes csomagnak.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az egyik telepítésre javasolt csomag a
|
||||
<application>JadeTeX</application> elnevezésû
|
||||
makrókészlet, amelynek viszont szüksége
|
||||
van a &tex; csomagra. A &tex; egy viszonylag nagy
|
||||
méretû csomag, ennek a tényleges
|
||||
telepítését csak abban az esetben javasoljuk,
|
||||
ha a dokumentációból Postscript vagy PDF
|
||||
változatot akarunk készíteni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Telepítési idõ és
|
||||
tárterület szempontjából nyilatkoznunk
|
||||
kell róla, hogy a port részeként a JadeTeX
|
||||
(és így a &tex;) felkerüljön vagy sem.
|
||||
Ennek megfelelõen választhatunk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>make JADETEX=yes install</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>vagy</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>make JADETEX=no install</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ugyanezt a választást a <filename
|
||||
role="package">textproc/docproj-jadetex</filename> vagy a
|
||||
<filename role="package">textproc/docproj-nojadetex</filename>
|
||||
portok valamelyikének telepítésével is
|
||||
megtehetjük. Ezek a segédportok helyettünk
|
||||
már definiálják a <makevar>JADETEX</makevar>
|
||||
változó értékét, és
|
||||
ennek megfelelõen telepítik gépünkre az
|
||||
alkalmazásokat. Ne felejtsük el, hogy ha nem
|
||||
tesszük fel a <application>JadeTeX</application> csomagot,
|
||||
akkor csak HTML és ASCII formátumú
|
||||
dokumentációt leszünk képesek
|
||||
elõállítani. Postscript vagy PDF
|
||||
készítéséhez mindenképpen
|
||||
szükséges a &tex;.</para>
|
||||
</tip>
|
||||
|
||||
<sect1 id="tools-mandatory">
|
||||
<title>Alapeszközök</title>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Szoftverek</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; dokumentációjával csak az ebben
|
||||
a szakaszban ismertetett programok
|
||||
segítségével tudunk érdemben
|
||||
dolgozni. Ezekkel a programokkal tudjuk
|
||||
lényegében átalakítani a
|
||||
dokumentációt többek közt egyszerû
|
||||
ASCII szöveggé, HTML oldalakká vagy RTF
|
||||
dokumentumokká. Mindegyikük része a
|
||||
<filename role="package">textproc/docproj</filename>
|
||||
csomagnak.</para>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><application>Jade</application>
|
||||
(<filename role="package">textproc/jade</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Egy DSSSL implementáció, ezen
|
||||
keresztül alakíthatóak át a
|
||||
dokumentumok jelölõkkel ellátott
|
||||
forrásai más, például HTML
|
||||
vagy &tex; formátumokba.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><application>Tidy</application>
|
||||
(<filename role="package">www/tidy</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Egy HTML forrásokra alkalmazható
|
||||
<quote>formázó</quote>, amellyel a
|
||||
többi program által automatikusan
|
||||
létrehozott egyes HTML állományokat
|
||||
lehet emberek számára könnyebben
|
||||
érthetõ alakra hozni.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><application>Links</application>
|
||||
(<filename role="package">www/links</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Egy szöveges módban mûködõ
|
||||
webböngészõ, amely remekül
|
||||
használható HTML oldalak egyszerû
|
||||
szöveges változatainak
|
||||
létrehozására.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><application>peps</application>
|
||||
(<filename role="package">graphics/peps</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A dokumentációban néhol
|
||||
találhatóak ábrák, amelyek
|
||||
némelyike EPS állományokban
|
||||
tárolódik. A webböngészõk
|
||||
azonban csak akkor fogják tudni ezeket
|
||||
megjeleníteni, ha elõtte
|
||||
átalakítjuk PNG
|
||||
állományokká.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Dokumentumtípus-definíciók és
|
||||
egyedek</title>
|
||||
|
||||
<para>Az FDP az itt felsorolt
|
||||
dokumentumtípus-definíciókat (DTD-ket)
|
||||
használja. A dokumentációval csak ezek
|
||||
telepítése után tudunk dolgozni.</para>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>HTML DTD (<filename role="package">textproc/html</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A HTML a World Wide Web nyelveként
|
||||
egységesen elfogadott jelölõnyelv, amely
|
||||
ezáltal a &os; honlapjának is alapja.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>DocBook DTD (<filename role="package">textproc/docbook</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A DocBook a különféle szakmai
|
||||
jellegû dokumentációk
|
||||
készítéséhez
|
||||
kialakított jelölõnyelv. A &os; teljes
|
||||
dokumentációja DocBook formátumban
|
||||
készül.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>ISO 8879 szabványú egyedek
|
||||
(<filename role="package">textproc/iso8879</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az ISO 8879:1986 szabványban
|
||||
meghatározott karakteregyed-készletek
|
||||
közül 19 elõfordul számos DTD
|
||||
részeként. Ezekben szerepelnek matematikai
|
||||
szimbólumok, a Latin karakterkészletekben
|
||||
megjelenõ további (ékezetes,
|
||||
mellékjeles stb.) karakterek és
|
||||
görög szimbólumok.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Stíluslapok</title>
|
||||
|
||||
<para>A stíluslapok felhasználásával
|
||||
tudjuk a képernyõ, a nyomtatás stb.
|
||||
számára alkalmassá tenni a
|
||||
dokumentációkat az átalakítás
|
||||
vagy a formázás során.</para>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Moduláris DocBook stíluslapok
|
||||
(<filename role="package">textproc/dsssl-docbook-modular</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A moduláris DocBook stíluslapok
|
||||
alkalmazásával alakítjuk át a
|
||||
DocBook formában elõkészített
|
||||
dokumentációt más,
|
||||
például HTML vagy RTF
|
||||
változatúra.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="tools-optional">
|
||||
<title>Kiegészítõ eszközök</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a szakaszban további választható
|
||||
eszközöket sorolunk fel. Telepítésük
|
||||
nem kötelezõ, azonban jelentõs
|
||||
mértékben meg tudják könnyíteni a
|
||||
munkánkat, illetve a dokumentációból
|
||||
elõállítható kimeneti formátumok
|
||||
terén kínálnak nagyobb
|
||||
rugalmasságot.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Szoftverek</title>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><application>JadeTeX</application> és
|
||||
<application>teTeX</application>
|
||||
(<filename role="package">print/jadetex</filename> és
|
||||
<filename role="package">print/teTeX</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <application>Jade</application> és a
|
||||
<application>teTeX</application> alkalmazások
|
||||
segítségével
|
||||
alakíthatóak át a DocBook
|
||||
dokumentumaink DVI, Postscript és PDF
|
||||
állományokká. Ehhez viszont a
|
||||
<application>JadeTeX</application> makrókat is
|
||||
telepítenünk kell.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha az imént említett formátumok
|
||||
egyikére sincs szükségünk
|
||||
(tehát elegendõ a HTML, szöveges
|
||||
és RTF kimenet), akkor nem kell
|
||||
telepítenünk a
|
||||
<application>JadeTeX</application> és
|
||||
<application>teTeX</application> szoftvereket. Ezzel
|
||||
egyébként viszonylag sok helyet
|
||||
megspórolhatunk, mivel a
|
||||
<application>teTeX</application> közel 30 MB
|
||||
méretû.</para>
|
||||
|
||||
<important>
|
||||
<para>Ha a <application>JadeTeX</application> és a
|
||||
<application>teTeX</application>
|
||||
telepítése mellett döntünk,
|
||||
akkor a <application>JadeTeX</application>
|
||||
telepítése után megfelelõen be
|
||||
kell állítanunk a
|
||||
<application>teTeX</application> alkalmazást. Az
|
||||
erre vonatkozó részletes
|
||||
utasításokat a
|
||||
<filename>print/jadetex/pkg-message</filename>
|
||||
állományban olvashatjuk.</para>
|
||||
</important>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term><application>Emacs</application> vagy
|
||||
<application>XEmacs</application>
|
||||
(<filename role="package">editors/emacs</filename> vagy
|
||||
<filename role="package">editors/xemacs</filename>)</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Mind a két szövegszerkesztõ tartalmaz
|
||||
az SGML DTD-hez igazodó speciális
|
||||
szerkesztési módot. Ebben olyan parancsok
|
||||
találhatóak, amelyekkel
|
||||
csökkenthetõ a munka
|
||||
elvégzéséhez szükséges
|
||||
gépelés és ezáltal a
|
||||
hibák keletkezésének
|
||||
valószínûsége.</para>
|
||||
|
||||
<para>Egyáltalán nem kötelezõ ezeket
|
||||
használni. A feladatra bármilyen szabadon
|
||||
választott szövegszerkesztõ
|
||||
tökéletesen megfelelõ, viszont a fentiek
|
||||
némileg megkönnyíthetik a
|
||||
munkavégzést.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
|
||||
<para>Ha ismerünk az SGML dokumentumok feldolgozása
|
||||
során alkalmazható további hasznos
|
||||
szoftvereket, akkor jelezzük bátran a &a.doceng;
|
||||
felé és felveszik erre a listára.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
621
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.sgml
Normal file
621
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,621 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/translations/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.31
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="translations" lang="hu">
|
||||
<title>Fordítások</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a fejezetben gyakran ismételt
|
||||
kérdések és válaszok
|
||||
formájában próbálunk
|
||||
segítséget nyújtani a &os;
|
||||
dokumentációjának (a kézikönyv, a
|
||||
GYIK, különbözõ leírások, man
|
||||
oldalak és egyebek) különbözõ nyelvekre
|
||||
fordításában.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az itt szereplõ bejegyzések
|
||||
<emphasis>nagyrészt</emphasis> az eredetileg Frank Gründer
|
||||
(<email>elwood@mc5sys.in-berlin.de</email>) által a
|
||||
Német &os; Dokumentációs Projekt
|
||||
számára összeállított GYIK
|
||||
tartalmán alapszanak, amelyet Bernd Warken
|
||||
(<email>bwarken@mayn.de</email>) fordított késõbb
|
||||
angolra.</para>
|
||||
|
||||
<para>A bejegyzéseket jelenleg a &a.doceng; tartja
|
||||
karban.</para>
|
||||
|
||||
<qandaset>
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Miért éppen GYIK?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>A &a.doc.name; levelezési listán egyre
|
||||
többen és többen jelzik, hogy
|
||||
szeretnék lefordítani a &os;
|
||||
dokumentációját
|
||||
különbözõ idegennyelvekre. Az itt
|
||||
összegyûjtött kérdésekben
|
||||
ezért most igyekszünk megválaszolni az
|
||||
ilyenkor általában elõkerülõ
|
||||
problémákat, hogy minél gyorsabban el
|
||||
tudják kezdeni a munkát.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Mit az az <phrase>i18n</phrase> és
|
||||
<phrase>l10n</phrase>?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Az <phrase>i18n</phrase> jelentése
|
||||
<phrase>internationalization</phrase>
|
||||
(idegennyelvûség), az <phrase>l10n</phrase>
|
||||
jelentése pedig <phrase>localization</phrase>
|
||||
(honosítás). Ezeket
|
||||
egyszerûsítették le és
|
||||
rövidítették.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az <phrase>i18n</phrase> úgy
|
||||
értelmezhetõ, hogy elõször egy
|
||||
<quote>i</quote>, majd 18 betû, aztán egy
|
||||
<quote>n</quote>. Ehhez hasonlóan, az
|
||||
<phrase>l10n</phrase> egy <quote>l</quote>, amelyet 10
|
||||
betû követ és egy <quote>n</quote>
|
||||
zár.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Van külön levelezési lista a
|
||||
fordítók számára is?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Igen. Az egyes fordítói csapatoknak
|
||||
többnyire van saját önálló
|
||||
levelezési listájuk. Ezzel, illetve a csapatok
|
||||
által mûködtetett webhelyekkel kapcsolatban
|
||||
<ulink
|
||||
url="http://www.freebsd.org/docproj/translations.html">a
|
||||
fordítói projektekkel</ulink>
|
||||
foglalkozó oldalon találhatunk bõvebb
|
||||
információkat.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Szükség van még
|
||||
fordítókra?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Igen. Minél többen dolgoznak egy
|
||||
fordításon, annál gyorsabban
|
||||
készül el, illetve annál gyorsabban
|
||||
frissül az eredeti angol dokumentáció
|
||||
változásai szerint.</para>
|
||||
|
||||
<para>Nem kell képzett szakfordítónak lenni
|
||||
ahhoz, hogy segíteni tudjunk.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Milyen nyelveket kell ismerni?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Nem árt jól ismernünk az írott
|
||||
angolt és értelemszerûen folyékonyan
|
||||
beszélni a fordítás
|
||||
célnyelvét.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az angol nyelv ismerete egyébként nem
|
||||
kötelezõ. Például a GYIK spanyol
|
||||
fordítását
|
||||
elkészíthetjük a magyar változat
|
||||
alapján is.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Milyen szoftvereket kell ismerni?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Mindenképpen javasoljuk, hogy hozzunk létre
|
||||
magunknak egy helyi másolatot a &os;
|
||||
repositoryjáról (legalább a
|
||||
dokumentációról) a
|
||||
<application>CTM</application> vagy a
|
||||
<application>CVSup</application>
|
||||
segítségével. Az említett
|
||||
alkalmazások használatáról a &os;
|
||||
kézikönyv <ulink
|
||||
url="&url.books.handbook;/synching.html">A forrás
|
||||
szinkronizálása</ulink> címû
|
||||
szakaszában olvashatunk részletesebben.</para>
|
||||
|
||||
<para>Hasznos, ha járatosak vagyunk a
|
||||
<application>CVS</application> használatában.
|
||||
Segítségével meg tudjuk nézni,
|
||||
hogy mi változott a különbözõ
|
||||
revíziókban, így mindig csak a
|
||||
változások lefordításával
|
||||
karban tudjuk tartani a lefordított
|
||||
dokumentációkat.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Honnan lehet kideríteni, hogy esetleg valaki
|
||||
más már dolgozik ugyanazon nyelv
|
||||
fordításán?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>A <ulink
|
||||
url="http://www.FreeBSD.org/docproj/translations.html">Dokumentációs
|
||||
Projekt fordításokkal foglalkozó
|
||||
oldalán</ulink> megtalálhatjuk a jelenleg
|
||||
ismert összes fordítást. Ha valaki vagy
|
||||
valakik már dolgoznak fordításon a
|
||||
kiválasztott nyelvhez, akkor inkább vegyük
|
||||
fel velük a kapcsolatot, hogy ne dolgozzon senki sem
|
||||
feleslegesen.</para>
|
||||
|
||||
<para>Attól függetlenül, hogy az
|
||||
említett oldal szerint senki sem foglalkozik az adott
|
||||
nyelvre fordítással, a biztonság
|
||||
kedvéért küldjünk még egy
|
||||
levelet a &a.doc; címére. Elõfordulhat
|
||||
ugyanis, hogy hozzánk hasonlóan valaki
|
||||
szintén szeretne fordítani, de hivatalosan
|
||||
még nem jelentette be.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Senki sem fordít a kiválasztott nyelvre. Mi
|
||||
a teendõ?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Nos, ebben az esetben gratulálunk, miénk a
|
||||
<quote><replaceable>Nyelv</replaceable> &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt</quote>! Isten hozott a
|
||||
fedélzeten!</para>
|
||||
|
||||
<para>Elsõként alaposan fontoljuk meg, hogy
|
||||
valóban hajlandóak vagyunk kellõ idõt
|
||||
szentelni rá. Mivel jelen pillanatban egyedül
|
||||
csak mi foglalkozunk az adott nyelvi
|
||||
fordítással, nekünk magunknak kell
|
||||
képviselnünk és
|
||||
népszerûsítenünk a munkánkat,
|
||||
illetve irányítani a késõbb
|
||||
csatlakozni kívánó önkéntesek
|
||||
munkáját.</para>
|
||||
|
||||
<para>Írjunk egy levelet a &os;
|
||||
Dokumentációs Projekt levelezési
|
||||
listájára, amelyben bejelentjük, hogy
|
||||
nekikezdünk fordítani az adott nyelvre,
|
||||
ezáltal felkerül az elõbb említett
|
||||
honlapra.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha az adott nyelvhez tartozó országban van a
|
||||
&os; Projektnek valamilyen tükrözése, akkor
|
||||
érdemes kapcsolatba lépnünk az
|
||||
üzemeltetõitõl és kérni a
|
||||
munkánkhoz némi tárhelyet, esetleg a
|
||||
levelezés támogatását vagy
|
||||
saját egy levelezési listát.</para>
|
||||
|
||||
<para>Válasszunk egy dokumentumot és kezdjük
|
||||
el fordítani. Érdemes valamelyik rövidebb
|
||||
résszel kezdeni, például a GYIK-kal vagy
|
||||
valamelyik leírással.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Hova lehet küldeni fordításokat?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Ez változó. Ha már az adott nyelven
|
||||
dolgozik egy fordítócsapat (például
|
||||
a magyar vagy a német), akkor a saját
|
||||
honlapjukon valószínûleg megadják
|
||||
hogyan kezelik és hogy lehet hozzájuk eljuttatni
|
||||
a fordításokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>Amennyiben viszont még csak egyedül dolgozunk
|
||||
az érintett nyelven (vagy a
|
||||
fordítócsapatunk képviseletében
|
||||
szeretnénk eljuttatni a munkánkat a &os;
|
||||
Projektnek), akkor érdemes közvetlenül a &os;
|
||||
Projektnek küldeni a fordításainkat
|
||||
(lásd a következõ
|
||||
kérdést).</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Hova lehet beküldeni a fordításokat, ha
|
||||
senki más nem dolgozik még
|
||||
fordításon az adott nyelvhez?</para>
|
||||
|
||||
<para>avagy:</para>
|
||||
|
||||
<para>A fordítócsapatok hova tudják
|
||||
küldeni a tagjaik által készített
|
||||
fordításokat?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Elõször is az elkészült
|
||||
fordításokat a megfelelõ formára kell
|
||||
hoznunk. Ez nagyjából azt jelenti, hogy
|
||||
tegyük a már meglevõ
|
||||
dokumentációk közé és
|
||||
próbáljuk meg elõállítani
|
||||
belõle a különbözõ
|
||||
formátumokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>A &os; dokumentációja jelenleg a
|
||||
legfelsõ szinten egy <filename
|
||||
class="directory">doc/</filename> könyvtárba
|
||||
szervezõdik. A benne található
|
||||
könyvtárakat az adott nyelvek ISO639
|
||||
szabványú (a &os; 1999. január 20.
|
||||
utáni változataiban a
|
||||
<filename>/usr/share/misc/iso639</filename>
|
||||
állományban definiált) kódja
|
||||
szerint nevezik el.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha az adott nyelv többféle
|
||||
kódolással is rendelkezik (mint
|
||||
például a kínai), akkor ezen a szinten az
|
||||
egyes kódolásokhoz külön
|
||||
könyvtárak fognak tartozni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Végezetül az egyes dokumentumokat tegyünk
|
||||
külön könyvtárakba.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például egy képzeletbeli svéd
|
||||
fordítás körülbelül így
|
||||
nézne ki:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>doc/
|
||||
sv_SE.ISO8859-1/
|
||||
Makefile
|
||||
books/
|
||||
faq/
|
||||
Makefile
|
||||
book.sgml</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Az <literal>sv_SE.ISO8859-1</literal> a
|
||||
fordítás neve, amely tehát a
|
||||
korábban tárgyalt
|
||||
<filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable></filename>
|
||||
alakban szerepel. A dokumentáció
|
||||
elõállításához
|
||||
elhelyeztünk még benne két
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományt
|
||||
is.</para>
|
||||
|
||||
<para>A &man.tar.1; és &man.gzip.1; programok
|
||||
segítségével
|
||||
tömörítsük össze az így
|
||||
összekészített dokumentációt
|
||||
és juttassuk el a Projekthez.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>cd doc</userinput>
|
||||
&prompt.user; <userinput>tar cf swedish-docs.tar sv_SE.ISO8859-1</userinput>
|
||||
&prompt.user; <userinput>gzip -9 swedish-docs.tar</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Az így keletkezõ
|
||||
<filename>swedish-docs.tar.gz</filename> állományt
|
||||
töltsük fel valahova. Ha nincs saját
|
||||
tárhelyünk az interneten (mert
|
||||
például a szolgáltatónk nem
|
||||
bocsátott a rendelkezésünkre), akkor
|
||||
küldjünk egy levelet a &a.doceng;
|
||||
címére és segítenek megszervezni
|
||||
az állomány
|
||||
átvételét.</para>
|
||||
|
||||
<para>Akármelyik megoldást is választjuk, a
|
||||
&man.send-pr.1; használatával ne felejtsük el
|
||||
jelezni, hogy beküldtük a fordítást.
|
||||
Mivel nem nagyon valószínû, hogy a
|
||||
fordítást ténylegesen
|
||||
tároló személy folyékonyan
|
||||
beszélné az adott nyelvet, ezért
|
||||
mielõtt elküldjük, érdemes rendesen
|
||||
átnézetni a fordításunkat.</para>
|
||||
|
||||
<para>Valaki (valószínûleg a
|
||||
Dokumentációs Projekt valamelyik vezetõje, a
|
||||
&a.doceng; tagja) ezután ellenõrzi, hogy
|
||||
beküldött fordítás nem tartalmaz
|
||||
semmilyen technikai hibát. Különösen a
|
||||
következõkre figyelnek ilyenkor:</para>
|
||||
|
||||
<orderedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Minden állományban megvan a
|
||||
verziókezeléshez szükséges
|
||||
azonosító (mint például a
|
||||
Projekt esetében a <quote>FreeBSD</quote>)?</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az <filename>sv_SE.ISO8859-1</filename>
|
||||
könyvtárban hibamentesen lefut a <command>make
|
||||
all</command> parancs?</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A fordítással kiegészítve
|
||||
a teljesen &os; dokumentációra hibamentesen
|
||||
lefut a <command>make install</command> parancs?</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</orderedlist>
|
||||
|
||||
<para>Akárki is nézi majd át a
|
||||
beküldött fordítást, ha az elõbb
|
||||
felsoroltak bármelyikével probléma akad,
|
||||
vissza fogják küldeni, hogy javítsuk
|
||||
ki.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha viszont mindent rendben találnak, akkor a
|
||||
fordításunk hamarosan bekerül a &os;
|
||||
repositoryjába.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>A fordítás tartalmazhat a nyelvre vagy
|
||||
országra vonatkozó további
|
||||
információkat?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Alapvetõen ezt nem javasoljuk.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például a kézikönyv koreai
|
||||
fordításában szeretnénk
|
||||
hozzáadni egy szakaszt a Koreában
|
||||
található boltokról.</para>
|
||||
|
||||
<para>Igazából nem látjuk indokoltnak, hogy
|
||||
ez az információ miért ne lehetne
|
||||
része az angol (vagy német, spanyol, magyar
|
||||
stb.) változatoknak. Könnyen elõfordulhat
|
||||
ugyanis, hogy egy Koreában elõ, angol nyelvi
|
||||
beszélõ szeretne a környéken keresni
|
||||
egy ilyen üzletet. Mellesleg ezzel inkább jobban
|
||||
láthatóvá válik mindenki
|
||||
számára, hogy a &os; a világ mennyi
|
||||
országában elérhetõ. Ez
|
||||
azért nem is olyan rossz.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha tehát valamilyen országfüggõ
|
||||
információt szeretnénk betenni a
|
||||
dokumentációba, akkor elõször
|
||||
küldjünk róla egy hibajelentést (a
|
||||
&man.send-pr.1; segítségével) a
|
||||
kézikönyv számára, és csak
|
||||
ezután fordítsuk vissza az adott nyelvre.</para>
|
||||
|
||||
<para>Köszönjük az
|
||||
együttmûködést!</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Hogyan illeszthetõek be a
|
||||
dokumentációba nemzeti karakterek?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Az alap ASCII készletben meg nem jelenõ
|
||||
karaktereket hivatalosan SGML egyedek formájában
|
||||
kell használnunk.</para>
|
||||
|
||||
<para>Röviden: egy <quote>és jellel</quote> (&)
|
||||
kezdõdnek, majd az azonosítójukat
|
||||
követõen egy pontosvesszõvel (;)
|
||||
zárulnak.</para>
|
||||
|
||||
<para>A nemzeti karakterek
|
||||
ábrázolására
|
||||
használható egyedeket az ISO8879
|
||||
szabványban definiálták, amely a
|
||||
Portgyûjteménybõl a <filename
|
||||
role="package">textproc/iso8879</filename> porton
|
||||
keresztül érhetõ el.</para>
|
||||
|
||||
<para>Néhány példaképpen ezek
|
||||
közül:</para>
|
||||
|
||||
<segmentedlist>
|
||||
<segtitle>Egyed</segtitle>
|
||||
|
||||
<segtitle>Megjelenés</segtitle>
|
||||
|
||||
<segtitle>Leírás</segtitle>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg>&eacute;</seg>
|
||||
<seg>é</seg>
|
||||
<seg>Ékezetes <quote>e</quote>.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg>&Eacute;</seg>
|
||||
<seg>É</seg>
|
||||
<seg>Ékezetes <quote>E</quote>.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
|
||||
<seglistitem>
|
||||
<seg>&uuml;</seg>
|
||||
<seg>ü</seg>
|
||||
<seg>Trémás (umlautos, kétpontos)
|
||||
<quote>u</quote>.</seg>
|
||||
</seglistitem>
|
||||
</segmentedlist>
|
||||
|
||||
<para>Miután telepítettük az említett
|
||||
portot, a <filename>/usr/local/share/sgml/iso8879</filename>
|
||||
könyvtárban található
|
||||
állományokban lesz a
|
||||
szabvány szerint elfogadott összes egyed.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Hogyan szólítsuk meg az
|
||||
Olvasót?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Az angol nyelvû dokumentációban az
|
||||
Olvasót általában a <quote>you</quote>
|
||||
szóval szokták megszólítani,
|
||||
azonban ezzel sok más nyelvtõl
|
||||
eltérõen nem választják
|
||||
külön az informális és formális
|
||||
stílust.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben létezik
|
||||
ez a megkülönböztetés,
|
||||
próbáljunk az adott nyelven írott
|
||||
szakszövegek stílusához illeszkedni. Ha
|
||||
nincs semmilyen ötletünk, akkor írjunk
|
||||
visszafogott, illedelmes megfogalmazásban.</para>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question>
|
||||
<para>Kell más egyéb információt
|
||||
elhelyeznünk a fordításokban?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>Igen!</para>
|
||||
|
||||
<para>Az angol nyelvû dokumentumok fejléce
|
||||
általában valahogy így szokott
|
||||
kinézni:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting><!--
|
||||
The &os; Documentation Project
|
||||
|
||||
$&os;: doc/en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/translations/chapter.sgml,v 1.5 2000/07/07 18:38:38 dannyboy Exp $
|
||||
--></programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A pontos felépítés ettõl
|
||||
némileg eltérhet, de szinte biztos, hogy mindig
|
||||
találunk benne egy $&os;$ kezdetû
|
||||
sort, illetve egy <literal>The &os; Documentation
|
||||
Project</literal> szöveget. A $&os;$
|
||||
részt a verziókezelõ rendszer fogja
|
||||
magától behelyettesíteni, ezért az
|
||||
új állományok esetében ennek
|
||||
üresnek kell lennie (egyszerûen csak
|
||||
<literal>$&os;$</literal>).</para>
|
||||
|
||||
<para>A fordításoknak tartalmazniuk kell egy
|
||||
saját $&os;$ sort, illetve a <literal>&os;
|
||||
Documentation Project</literal> nevet cseréljük ki
|
||||
az adott nyelvhez tartozó <literal>The &os;
|
||||
<replaceable>nyelv-angolul</replaceable> Documentation
|
||||
Project</literal> névre.</para>
|
||||
|
||||
<para>Mindezek mellett érdemes még egy harmadik
|
||||
sort is felvenni a dokumentumba, amellyel jelezzük a
|
||||
forráskódban, hogy a fordítás
|
||||
melyik angol nyelvû szöveg alapján
|
||||
készült.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ennek megfelelõen tehát a magyar
|
||||
fordításokban általában a
|
||||
következõ szöveg szerepel:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting><!--
|
||||
The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
Original revision: 1.31
|
||||
--></programlisting>
|
||||
</answer>
|
||||
</qandaentry>
|
||||
</qandaset>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
664
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.sgml
Normal file
664
hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,664 @@
|
|||
<!-- Copyright (c) 1998 Nik Clayton, All rights reserved.
|
||||
|
||||
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||||
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||||
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||||
are met:
|
||||
|
||||
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||||
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||||
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||||
|
||||
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||||
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||||
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||||
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||||
provided with the distribution.
|
||||
|
||||
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
||||
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
||||
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
||||
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
||||
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
||||
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
||||
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||||
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||||
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||||
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||||
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% %en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/writing-style/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.48
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="writing-style" lang="hu">
|
||||
<title>A fogalmazás stílusa</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; dokumentációját
|
||||
készítõ rengeteg író
|
||||
munkájának összehangolására ebben a
|
||||
fejezetben megadunk néhány követendõ
|
||||
alapelvet.</para>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Az angol nyelvû dokumentáció
|
||||
írásakor az amerikai angol szerinti
|
||||
helyesírást használjuk!</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A szavak helyesírását tekintve az
|
||||
angolnak több különbözõ
|
||||
változata létezik. Vitás helyzetekben az
|
||||
egységesség kedvéért ezért
|
||||
mindig az amerikai helyesírást tekintsük
|
||||
irányadónak. Ennek megfelelõen
|
||||
tehát <quote>color</quote> és nem
|
||||
<quote>colour</quote>, <quote>rationalize</quote> és
|
||||
nem <quote>rationalise</quote>, stb.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A brit angol használata elfogadott lehet
|
||||
beküldött cikkek esetében, viszont ilyenkor a
|
||||
helyesírásnak egységesnek kell lennie a
|
||||
teljes dokumentumon belül. Az összes többi
|
||||
dokumentum, tehát könyvek, honlapok, man oldalak
|
||||
stb. esetén azonban mindig amerikai angolt kell
|
||||
alkalmazni.</para>
|
||||
</note>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Ne rövidítsünk!</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ne alkalmazzunk rövidítéseket a
|
||||
szövegben. Mindig minden kifejezést, szót
|
||||
írjunk ki teljes alakjában. <quote>Pl. ez a
|
||||
példa</quote> tehát nem helyes. Angol nyelven
|
||||
mindez az összevonások
|
||||
elkerülésére vonatkozik, tehát a
|
||||
formális fogalmazási stílusra.</para>
|
||||
|
||||
<para>A rövidítések
|
||||
elhagyásával könnyebb a szövegnek
|
||||
formális jelleget adni, így sokkal
|
||||
precízebben megfogalmazott, a fordítók
|
||||
számára is érthetõbb mondatokat
|
||||
nyerünk.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>A felsorolásoknál tegyünk ki
|
||||
vesszõket!</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Angol nyelven, ha több elemet sorolunk fel egyetlen
|
||||
bekezdésben, akkor ezeket mindig vesszõkkel kell
|
||||
tagolnunk. Az utolsó elemnél mindezt
|
||||
egészítsük ki még egy
|
||||
<quote>and</quote> (<quote>és</quote>) szóval.
|
||||
A magyarban figyeljünk arra, hogy ez elé
|
||||
már nem kell vesszõ.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például tekintsük a következõ
|
||||
mondatot:</para>
|
||||
|
||||
<blockquote>
|
||||
<para>This is a list of one, two and three items.</para>
|
||||
</blockquote>
|
||||
|
||||
<para>Magyarul:</para>
|
||||
|
||||
<blockquote>
|
||||
<para>Ez a lista egy, két és három
|
||||
elembõl áll.</para>
|
||||
</blockquote>
|
||||
|
||||
<para>Az angol változat esetén felvetõdhet a
|
||||
kérdés, hogy ez a lista most <quote>egy</quote>,
|
||||
<quote>két</quote> és
|
||||
<quote>három</quote> elembõl áll, vagy
|
||||
<quote>egy</quote>, <quote>két és
|
||||
három</quote> elembõl.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezért itt az utolsó tag elõtt is ki
|
||||
kell tenni a vesszõt:</para>
|
||||
|
||||
<blockquote>
|
||||
<para>This is a list of one, two, and three items.</para>
|
||||
</blockquote>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Kerüljük a
|
||||
szóismétlést!</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Lehetõség szerint törekedjünk a
|
||||
szóismétlések
|
||||
elkerülésére. Ez konkrétan a
|
||||
<quote>a parancs</quote>, <quote>az
|
||||
állomány</quote> és <quote>man
|
||||
parancs</quote> jellegû kifejezések
|
||||
mellõzését jelenti, mert ezek sokszor
|
||||
feleslegesen szerepelnek a szövegben. A magyar
|
||||
fordításban azonban néha hasznosnak
|
||||
bizonyulnak, különösen a
|
||||
ragozásban.</para>
|
||||
|
||||
<para>Most mutatunk két példát a
|
||||
parancsokra. Ezek közül a másodikban
|
||||
bemutatott stílust javasoljuk az angol szövegek
|
||||
esetén.</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>Use the command <command>cvsup</command> to update your
|
||||
sources.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>Use <command>cvsup</command> to update your sources.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<para>A magyar szövegben viszont ennek
|
||||
tökéletesen elfogadott a következõ
|
||||
típusú fordítása, mivel így
|
||||
könnyebb ragozni a parancsot:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>A forrásainkat a <command>cvsup</command>
|
||||
paranccsal frissítsük.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<para>Ha a magyarban is el akarjuk kerülni minden
|
||||
áron az ilyen jellegû ismétléseket,
|
||||
akkor próbálkozhatunk úgy írni a
|
||||
mondatot, hogy ne kelljen az idegen szót
|
||||
ragoznunk:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>A <command>cvsup</command>
|
||||
segítségével frissítsük a
|
||||
forrásainkat.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<para>Az alábbi példákban az
|
||||
állományok neveire láthatunk
|
||||
példákat, amelyek közül ismét a
|
||||
másodikat javasoljuk az angol nyelv
|
||||
esetén:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>… in the filename
|
||||
<filename>/etc/rc.local</filename>…</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>… in
|
||||
<filename>/etc/rc.local</filename>…</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<para>A magyarban szintén a korábbiak
|
||||
érvényesek.</para>
|
||||
|
||||
<para>A most következõ példákban man
|
||||
hivatkozásokat láthatunk. Közülük
|
||||
ismét a második lesz a javasolt:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>See <command>man csh</command> for more
|
||||
information.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>See &man.csh.1;.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<para>A magyar fordításban:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>Lásd &man.csh.1;.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<para>Vagy:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<para>Lásd a &man.csh.1; man oldalt.</para>
|
||||
</informalexample>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Mindig hagyjunk két szóközt a mondatok
|
||||
között!</term>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A mondatok végén mindig hagyjunk két
|
||||
szóköznyi helyet. Ezáltal javul a
|
||||
szöveg olvashatósága, valamint
|
||||
megkönnyíti az <application>Emacs</application>
|
||||
és a hozzá hasonló eszközök
|
||||
használatát.</para>
|
||||
|
||||
<para>Habár vitatható, hogy ez a
|
||||
megkülönböztetés egyáltalán
|
||||
szükséges-e, bizonyos esetekben valóban
|
||||
hasznos lehet, különösen neveknél. Erre
|
||||
remek példa <quote>Jordan K. Hubbard</quote>. Ebben a
|
||||
névben középen található egy
|
||||
<literal>H</literal>, amelyet a mondat végéhez
|
||||
hasonlóan egy pont és egy szóköz
|
||||
követ, viszont jól látható, hogy itt
|
||||
nem ér véget a mondat.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
|
||||
<para>Az angol nyelvû fogalmazási stílus
|
||||
szabályairól részletesebb bemutatást
|
||||
William Strunk <ulink
|
||||
url="http://www.bartleby.com/141/">Elements of Style</ulink>
|
||||
címû könyvébõl kaphatunk.</para>
|
||||
|
||||
<sect1 id="writing-style-guide">
|
||||
<title>A forráskód stílusa</title>
|
||||
|
||||
<para>Mivel a dokumentáció forrását
|
||||
egyszerre többen szerkesztik, valamilyen módon
|
||||
egységes formában kell tartani. Ennek
|
||||
érdekében legyünk szívesek az
|
||||
alábbiakban megadott iránymutatások szerint
|
||||
dolgozni.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Kis- és nagybetûk</title>
|
||||
|
||||
<para>A címkéket <emphasis>soha ne</emphasis>
|
||||
nagybetûkkel, hanem mindig kisbetûkkel írjuk,
|
||||
például <sgmltag>para</sgmltag> és
|
||||
<emphasis>nem</emphasis> <sgmltag>PARA</sgmltag>.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az SGML környezetekben megjelenõ szövegeket
|
||||
viszont általában nagybetûvel kell írni,
|
||||
például <literal><!ENTITY…></literal>,
|
||||
<literal><!DOCTYPE…></literal>, és
|
||||
<emphasis>nem</emphasis>
|
||||
<literal><!entity…></literal> vagy
|
||||
<literal><!doctype…></literal>.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Mozaikszavak</title>
|
||||
|
||||
<para>A mozaikszavakat elsõ alkalommal
|
||||
általában illik rendesen kiírni,
|
||||
például: <quote>Network Time Protocol (<acronym
|
||||
role="Network Time Protocol">NTP</acronym>)</quote>.
|
||||
Miután definiáltuk a mozaikszó
|
||||
mögött álló jelentést,
|
||||
elegendõ csak a rövidített alakot
|
||||
használni (nem kell tehát a teljes
|
||||
kifejezést, kivéve, ha az adott
|
||||
szövegkörnyezetben annak több értelme
|
||||
van). A mozaikszavakat dokumentumonként egyszer
|
||||
definiáljuk. Ha viszont nekünk jobban megfelel,
|
||||
akkor akár fejezetenként is kifejthetjük az
|
||||
egyes mozaikszavakat.</para>
|
||||
|
||||
<para>A mozaikszavak elsõ három
|
||||
megjelenését az <sgmltag>acronym</sgmltag> elemmel
|
||||
kell jelölni, ahol egy <literal>role</literal>
|
||||
tulajdonságban megadjuk a mögött
|
||||
álló teljes kifejezést. Ennek
|
||||
köszönhetõen a dokumentumok feldolgozása
|
||||
során létre lehet hozni szószedetet az
|
||||
alkalmazott rövidítésékhez, illetve a
|
||||
honlapokon meg lehet oldani, hogy ha az egérrel
|
||||
felé visszük a kurzort, megjelenjen a teljes
|
||||
megnevezés.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Tördelés</title>
|
||||
|
||||
<para>Mindegyik forrás tördelése a nulladik
|
||||
oszloptól indul, <emphasis>függetlenül</emphasis>
|
||||
attól, hogy az adott állományt milyen
|
||||
más állomány fogja késõbb
|
||||
tartalmazni.</para>
|
||||
|
||||
<para>A nyitócímkék után két
|
||||
szóközzel kell bentebb húzni a szöveget.
|
||||
Ennek megfelelõen a zárócímkék
|
||||
pedig két szóközzel csökkentik az
|
||||
aktuális behúzás
|
||||
mértékét. A sorok elején
|
||||
szereplõ szóközöket nyolcas csoportban
|
||||
cseréljünk tabulátorokra. Ne
|
||||
használjunk szóközöket a
|
||||
tabulátorok elõtt, és ne tegyünk
|
||||
további szóközöket a sorok
|
||||
végére. Ha az elemek tartalma egy sornál
|
||||
hosszabb, akkor a következõ sort az elem
|
||||
nyitócímkéjéhez képest mindig
|
||||
két szóközzel bentebb kell kezdeni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például ennek a szakasznak így
|
||||
néz ki a szabályos tördelése:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>+--- Ez a nulladik oszlop
|
||||
V
|
||||
<chapter>
|
||||
<title>...</title>
|
||||
|
||||
<sect1>
|
||||
<title>...</title>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Tördelés</title>
|
||||
|
||||
<para>Mindegyik forrás tördelése a nulladik oszloptól indul,
|
||||
<emphasis>függetlenül</emphasis> attól, hogy az adott állomány
|
||||
milyen más állomány fogja késõbb tartalmazni.</para>
|
||||
|
||||
...
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter></programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ha az <application>Emacs</application> vagy
|
||||
<application>XEmacs</application> szerkesztõkkel dolgozunk,
|
||||
akkor az állományok megnyitásakor
|
||||
automatikusan be kellene töltõdnie az
|
||||
<literal>sgml-mode</literal>
|
||||
kiegészítésnek, illetve az egyes
|
||||
források végén található
|
||||
változók pontosan a fenti szabályok
|
||||
betartatásáról gondoskodnak.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <application>Vim</application> szerkesztõvel
|
||||
dolgozóknak pedig a következõ
|
||||
beállításokat javasoljuk:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>augroup sgmledit
|
||||
autocmd FileType sgml set formatoptions=cq2l " Speciális formázási beállítások
|
||||
autocmd FileType sgml set textwidth=70 " Legfeljebb 70 oszlop széles sorok
|
||||
autocmd FileType sgml set shiftwidth=2 " Az automatikus behúzás mértéke
|
||||
autocmd FileType sgml set softtabstop=2 " A tabulátor 2 szóközzel visz bentebb
|
||||
autocmd FileType sgml set tabstop=8 " 8 szóköz cseréje egy tabulátorra
|
||||
autocmd FileType sgml set autoindent " Automatikus behúzás
|
||||
augroup END</programlisting>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A címkék stílusa</title>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>A címkék elrendezése</title>
|
||||
|
||||
<para>Az egy behúzási szinten
|
||||
található címkéket mindig
|
||||
válasszuk el egy üres sorral, a többi esetben
|
||||
viszont ne:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<programlisting><article>
|
||||
<articleinfo>
|
||||
<title>NIS</title>
|
||||
|
||||
<pubdate>1999 október</pubdate>
|
||||
|
||||
<abstract>
|
||||
<para>...
|
||||
...
|
||||
...</para>
|
||||
</abstract>
|
||||
</articleinfo>
|
||||
|
||||
<sect1>
|
||||
<title>...</title>
|
||||
|
||||
<para>...</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1>
|
||||
<title>...</title>
|
||||
|
||||
<para>...</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
</article></programlisting>
|
||||
</informalexample>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>A címkék tagolása</title>
|
||||
|
||||
<para>Bizonyos címkék, mint például
|
||||
az <sgmltag>itemizedlist</sgmltag>, amelyekben további
|
||||
címkék szerepelnek és nem karakteres
|
||||
adat, mindig egyedül állnak egy sorban.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <sgmltag>para</sgmltag> és
|
||||
<sgmltag>term</sgmltag> címkék esetén
|
||||
viszont szükség van további
|
||||
címkékre a karakteres adatok
|
||||
befoglalásához, ezért ilyenkor a tartalom
|
||||
közvetlenül a címke után
|
||||
következik, <emphasis>ugyanabban a
|
||||
sorban</emphasis>.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ugyanez érvényes az említett
|
||||
címketípusok zárásakor.</para>
|
||||
|
||||
<para>A címketípusok keveredése egy
|
||||
nyilvánvaló problémát
|
||||
eredményez.</para>
|
||||
|
||||
<para>Amikor egy karakteres adatot tárolni nem
|
||||
képes elemet nyitó címke
|
||||
közvetlenül követ egy karakteres adatokat
|
||||
bevezetõ címkét, külön sorba kell
|
||||
kerülniük. A második címkét a
|
||||
szabályok szerint kell behúzni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Amikor egy karakteres adatokat befoglaló
|
||||
címke záródik közvetlenül a
|
||||
karakteres adatokat tartalmazni nem képes címke
|
||||
után, szerepelhetnek ugyanabban a sorban.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Változtatások a forrás
|
||||
tördelésén</title>
|
||||
|
||||
<para>A források változtatása során
|
||||
ügyeljünk arra, hogy <emphasis>sose tároljunk
|
||||
egyszerre a repositoryba tartalmat és
|
||||
tördelést érintõ
|
||||
módosításokat</emphasis>.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ennek köszönhetõen a
|
||||
dokumentációt fordító csapatok
|
||||
könnyebben észreveszik, hogy mi változott a
|
||||
módosításunk nyomán. Így nem
|
||||
kell azon gondolkozniuk, hogy vajon most tényleg
|
||||
változott a tartalom, vagy csak
|
||||
újratördeltük a sorokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például ha felvettünk két mondatot
|
||||
még egy bekezdéshez, és ezzel az adott
|
||||
bekezdés sorainak hossza túlságosan
|
||||
megnõtt, akkor elõször tároljuk a
|
||||
hosszú sorokat tartalmazó változatot.
|
||||
Ezután végezzük el a szükséges
|
||||
tördelést és tároljuk azt a
|
||||
változatot is. Ez utóbbi esetben azonban ne
|
||||
felejtsük egyértelmûen jelezni a
|
||||
tároláshoz tartozó üzenetben, hogy
|
||||
csak a tördelésen változtattunk
|
||||
(<quote>whitespace-only change</quote>). Így a
|
||||
fordítók tudni fogják, hogy ezt figyelmen
|
||||
kívül kell hagyniuk.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Nem törhetõ szóközök</title>
|
||||
|
||||
<para>Lehetõleg kerüljük a sortöréseket
|
||||
olyan helyeken, ahol csúnyán néznének
|
||||
ki, vagy rontanának a szöveg
|
||||
olvashatóságán. A sortörések
|
||||
mindig a kimeneti formátum által alkalmazott
|
||||
sorszélességtõl függenek.
|
||||
Különösen a HTML oldalakon
|
||||
található formázott bekezdések
|
||||
jelennek meg ízléstelenül egy szöveges
|
||||
böngészõben, mint például ez
|
||||
is:</para>
|
||||
|
||||
<literallayout class="monospaced">Az adattároló kapacitása általában 40 MB és 15
|
||||
GB között változik. Hardveres tömörítéssel …</literallayout>
|
||||
|
||||
<para>Az <literal>&nbsp;</literal> általános
|
||||
egyed viszont megtiltja az egymáshoz szorosan
|
||||
kötõdõ elemek közti sortörést.
|
||||
Az ilyen <quote>nem törhetõ</quote>
|
||||
szóközök használatát
|
||||
elsõsorban a következõ helyeken
|
||||
javasoljuk:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>mennyiségek és egységek
|
||||
között:</para>
|
||||
<programlisting><![ CDATA [57600 bps]]></programlisting>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>program neve és verziószáma
|
||||
között:</para>
|
||||
<programlisting><![ CDATA [FreeBSD 7.1]]></programlisting>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>több szóból álló nevek
|
||||
esetén (óvatosan bánjunk ezzel viszont
|
||||
olyan hosszabb neveknél, mint például a
|
||||
<quote>The &os; Brazilian Portugese Documentation
|
||||
Project</quote>):</para>
|
||||
<programlisting><![ CDATA
|
||||
[Sun Microsystems]]></programlisting>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="writing-style-word-list">
|
||||
<title>Szólista</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a rövid szólistában
|
||||
összefoglalunk néhány angol szót a &os;
|
||||
Dokumentációs Projektben alkalmazandó
|
||||
írásmódjuk szerint. Ha a keresendõ
|
||||
szó nem szerepel ebben a felsorolásban,
|
||||
nézzük meg az <ulink
|
||||
url="http://www.oreilly.com/oreilly/author/stylesheet.html">O'Reilly-féle
|
||||
gyûjteményt</ulink>.</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>2.2.X</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>4.X-STABLE</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>CD-ROM</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>DoS <emphasis>(Denial of Service)</emphasis> </para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ports Collection</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>IPsec</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Internet</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>MHz</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Soft Updates</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Unix</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>disk label</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>email</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>file system</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>manual page</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>mail server</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>name server</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>null-modem</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>web server</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-declaration: "../chapter.decl"
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
|
||||
Loading…
Reference in a new issue