MFen:
1.109 -> 1.110 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/Makefile
1.172 -> 1.173 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/book.sgml
1.37 -> 1.38 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/chapters.ent
1.153 -> 1.154 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml
1.286 -> 1.287 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/disks/chapter.sgml
(new) 1.1 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/Makefile
(new) 1.1 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.sgml
1.186 -> 1.190 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources/chapter.sgml
(new) 1.1 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/Makefile
(new) 1.3 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/chapter.sgml
1.42 -> 1.43 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/chapter.sgml
1.450 -> 1.451 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.sgml
1.108 -> 1.109 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/network-servers/chapter.sgml
1.282 -> 1.283 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/chapter.sgml
1.330 -> 1.331 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/chapter.sgml
(new) 1.1 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/updating/Makefile
(new) 1.1 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/updating/chapter.sgml
1.1099 -> 1.1100 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml
1.61 -> 1.62 hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/mailing-lists.ent
Obtained from: The FreeBSD Hungarian Documentation Project
This commit is contained in:
Gabor Pali
parent
ace17724d6
commit
c5dafa0b33
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/head/; revision=33003
19 changed files with 2486 additions and 454 deletions
hu_HU.ISO8859-2
books
faq
handbook
Makefile
basics
book.sgmlchapters.entdisks
dtrace
eresources
filesystems
geom
mirrors
network-servers
ports
security
updating
share/sgml
|
|
@ -9,7 +9,7 @@
|
|||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml
|
||||
%SRCID% 1.1099
|
||||
%SRCID% 1.1100
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<book lang="hu">
|
||||
|
|
@ -11454,31 +11454,42 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
|
|||
|
||||
<qandaentry>
|
||||
<question id="extra-named-port">
|
||||
<para>A BIND (<command>named</command>) az 53-as és
|
||||
más egyik nagyobb sorszámú portot
|
||||
használ. Miért?</para>
|
||||
<para>A BIND (<command>named</command>)
|
||||
különféle nagyobb sorszámú
|
||||
portokat használ. Miért?</para>
|
||||
</question>
|
||||
|
||||
<answer>
|
||||
<para>A BIND a kimenõ kérések
|
||||
részére egy véletlenszerûen
|
||||
választott nagyobb sorszámú portot
|
||||
használ. Amennyiben a ilyenkor is az 53-as portot
|
||||
akarjuk használni, például ahhoz, hogy
|
||||
át tudjon menni a tûzfalon vagy hogy
|
||||
egyszerûen csak jobban érezzük magunkat,
|
||||
akkor próbálkozzunk meg a következõ
|
||||
beállítással az
|
||||
<filename>/etc/namedb/named.conf</filename>
|
||||
állományban:</para>
|
||||
<para>A BIND a kimenõ kérésekhez
|
||||
véletlenszerûen kiválaszt egy nagyobb
|
||||
sorszámú portot. A legújabb
|
||||
változataiban már minden egyes
|
||||
kéréshez külön
|
||||
véletlenszerûen keres új UDP portot. Ez
|
||||
bizonyos hálózati konfigurációk
|
||||
esetén problémákhoz vezethet,
|
||||
különösen olyankor, amikor a
|
||||
beérkezõ UDP csomagokat egy tûzfal
|
||||
megállítja. A tûzfalak által
|
||||
blokkolt porttartományok használatát az
|
||||
<literal>avoid-v4-udp-ports</literal> vagy az
|
||||
<literal>avoid-v6-udp-ports</literal>
|
||||
beállítással tilthatjuk le a program
|
||||
számára.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>options {
|
||||
query-source address * port 53;
|
||||
};</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ha egyetlen IP-címre szeretnénk
|
||||
leszûkíteni a küldést, akkor
|
||||
<literal>*</literal> helyett adjuk meg azt.</para>
|
||||
<warning>
|
||||
<para>Ha ezt a portot (mint például az 53) az
|
||||
<filename>/etc/namedb/named.conf</filename>
|
||||
állományban a
|
||||
<literal>query-source</literal> vagy a
|
||||
<literal>query-source-v6</literal>
|
||||
beállításokkal adjuk meg explicit
|
||||
módon, akkor a program nem fogja
|
||||
véletlenszerûen váltogatni a portokat.
|
||||
Határozottan javasoljuk, hogy ezekkel az
|
||||
opciókkal ne adjunk meg elõre
|
||||
rögzített portokat.</para>
|
||||
</warning>
|
||||
|
||||
<para>Mindenesetre örülünk, hogy ezt is valaki
|
||||
megkérdezte! Hiába, nem árt néha
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -4,7 +4,7 @@
|
|||
|
||||
# $FreeBSD$
|
||||
# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/Makefile
|
||||
# %SRCID% 1.109
|
||||
# %SRCID% 1.110
|
||||
#
|
||||
# Build the FreeBSD Handbook.
|
||||
#
|
||||
|
|
@ -209,6 +209,7 @@ IMAGES_LIB+= callouts/15.png
|
|||
SRCS+= audit/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= book.sgml
|
||||
SRCS+= colophon.sgml
|
||||
SRCS+= dtrace/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= freebsd-glossary.sgml
|
||||
SRCS+= advanced-networking/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= basics/chapter.sgml
|
||||
|
|
@ -220,6 +221,7 @@ SRCS+= desktop/chapter.sgml
|
|||
SRCS+= disks/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= eresources/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= firewalls/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= filesystems/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= geom/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= install/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= introduction/chapter.sgml
|
||||
|
|
@ -239,6 +241,7 @@ SRCS+= preface/preface.sgml
|
|||
SRCS+= printing/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= security/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= serialcomms/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= updating/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= users/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= vinum/chapter.sgml
|
||||
SRCS+= virtualization/chapter.sgml
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -7,7 +7,7 @@
|
|||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/basics/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.153
|
||||
%SRCID% 1.154
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="basics" lang="hu">
|
||||
|
|
@ -888,7 +888,202 @@ total 530
|
|||
javasoljuk, hogy ezzel kapcsolatban a &man.chflags.1; és
|
||||
&man.chflags.2; man oldalakat tanulmányozzák
|
||||
át.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<sect2info>
|
||||
<authorgroup>
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>Tom</firstname>
|
||||
<surname>Rhodes</surname>
|
||||
<contrib>Készítette: </contrib>
|
||||
</author>
|
||||
</authorgroup>
|
||||
</sect2info>
|
||||
|
||||
<title>A setuid, setgid és sticky engedélyek</title>
|
||||
|
||||
<para>A korábban említett engedélyeken
|
||||
kívül létezik még további
|
||||
három, amelyekkel minden rendszergazdának illik
|
||||
tisztában lennie. Ezek név szerint a
|
||||
<literal>setuid</literal>, <literal>setgid</literal> és
|
||||
<literal>sticky</literal> típusú
|
||||
engedélyek.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezek a beállítások bizonyos &unix;
|
||||
mûveletek esetén nagyon fontosak, mivel az
|
||||
átlagos felhasználók számára
|
||||
általában el nem érhetõ
|
||||
funkciók használatát
|
||||
támogatják. A
|
||||
megértésükhöz elsõként a
|
||||
felhasználók valódi és
|
||||
effektív azonosítója közti
|
||||
különbségeket kell tisztáznunk.</para>
|
||||
|
||||
<para>A valódi azonosító
|
||||
tulajdonképpen az a felhasználói
|
||||
azonosító, amellyel a programot indítjuk el
|
||||
vagy futás elõtt birtokoljuk. A program
|
||||
futása közben azonban az effektív
|
||||
felhasználói azonosítóval fut.
|
||||
Például a &man.passwd.1; segédprogram a
|
||||
jelszavát megváltoztatni
|
||||
kívánó felhasználó
|
||||
valódi azonosítójával indul,
|
||||
miközben a jelszavakat tároló
|
||||
adatbázis elérésékor már a
|
||||
<username>root</username> felhasználó
|
||||
effektív azonosítójával fut.
|
||||
Ezáltal a privilegiumokkal nem rendelkezõ
|
||||
felhasználók is meg tudják
|
||||
anélkül változtatni a jelszavaikat, hogy a
|
||||
<errorname>Permission Denied</errorname> hibaüzenettel
|
||||
találkoznának.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A &man.mount.8; <literal>nosuid</literal>
|
||||
beállításával azonban az ilyen
|
||||
típusú binárisok minden
|
||||
különösebb jel nélkül
|
||||
csõdöt fognak mondani. Mellesleg a &man.mount.8;
|
||||
man oldala szerint ez az opció nem is teljesen
|
||||
megbízható, mivel <literal>nosuid</literal>
|
||||
wrapperek segítségével meg lehet
|
||||
kerülni.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Ahogy azt az alábbi példa is
|
||||
szemlélteti, a setuid engedélyt a többi
|
||||
elé egy négyes (4)
|
||||
beszúrásával tudjuk
|
||||
beállítani:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>chmod 4755 suidexample.sh</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A
|
||||
<filename><replaceable>suidexample.sh</replaceable></filename>
|
||||
állomány engedélyei ezt követõen
|
||||
már így fognak megjelenni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>-rwsr-xr-x 1 trhodes trhodes 63 Aug 29 06:36 suidexample.sh</screen>
|
||||
|
||||
<para>Most már jól látható, hogy az
|
||||
állomány tulajdonosához tartozó
|
||||
engedélyek között a
|
||||
végrehajthatóságot szabályozó
|
||||
bit lecserélõdött egy <literal>s</literal>
|
||||
bitre. Ennek köszönhetõen a
|
||||
<command>passwd</command> parancshoz hasonló módon
|
||||
kibõvített engedélyekkel leszünk
|
||||
képesek futtatni programokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>Két terminál megnyitásával
|
||||
mindezt valós idõben is megvizsgálhatjuk. Az
|
||||
egyiken indítsuk el normál
|
||||
felhasználóként a <command>passwd</command>
|
||||
programot. Miközben a program várakozik az
|
||||
új jelszó megadására, a másik
|
||||
terminálon kérdezzük le a programhoz
|
||||
tartozó felhasználói
|
||||
információkat.</para>
|
||||
|
||||
<para>Tehát az egyik terminálon a
|
||||
következõt látjuk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>passwd</userinput>
|
||||
Changing local password for trhodes
|
||||
Old Password:</screen>
|
||||
|
||||
<para>Eközben pedig a másikon:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>ps aux | grep passwd</userinput>
|
||||
trhodes 5232 0.0 0.2 3420 1608 0 R+ 2:10AM 0:00.00 grep passwd
|
||||
root 5211 0.0 0.2 3620 1724 2 I+ 2:09AM 0:00.01 passwd</screen>
|
||||
|
||||
<para>A <command>passwd</command> parancsot egyszerû
|
||||
felhasználóként adtunk ki, azonban
|
||||
jól látható valójában a
|
||||
<username>root</username> felhasználó
|
||||
azonosítójával fut.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>setgid</literal> a <literal>setuid</literal>
|
||||
engedélyhez hasonlóan mûködik,
|
||||
egyedül annyiban tér el, hogy a csoportra
|
||||
vonatkozó beállításokat
|
||||
módosítja. Amikor egy alkalmazást vagy
|
||||
segédprogramot ilyen engedéllyel futtatunk, akkor
|
||||
az adott programot birtokló csoport engedélyeit
|
||||
kapjuk meg.</para>
|
||||
|
||||
<para>Úgy tudjuk állományokon
|
||||
beállítani a <literal>setgid</literal>
|
||||
típusú engedélyt, ha az iménti
|
||||
példához hasonlóan a
|
||||
<command>chmod</command> parancs hívásakor
|
||||
még egy kettest (2) írunk az engedélyek
|
||||
elé:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>chmod 2755 suidexample.sh</userinput></screen>
|
||||
<para>Az így beállított engedélyek az
|
||||
elõbbihöz hasonló módon
|
||||
szemlélhetõek meg, azonban ebben az esetben a
|
||||
csoporthoz tartozó engedélyeknél jelenik
|
||||
meg az <literal>s</literal> bit:</para>
|
||||
|
||||
<screen>-rwxr-sr-x 1 trhodes trhodes 44 Aug 31 01:49 suidexample.sh</screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Az elõbb tárgyalt példákkal
|
||||
kapcsolatban fontos megemlítenünk, hogy habár
|
||||
a szkriptek is végrehajtható
|
||||
állományok, nem fognak a valóditól
|
||||
eltérõ effektív felhasználói
|
||||
azonosítóval futni. Ennek oka abban
|
||||
keresendõ, hogy a parancssori szkriptek nem
|
||||
hívhatják a &man.setuid.2;
|
||||
rendszerhívást.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Ez a két speciális engedély (a
|
||||
<literal>setuid</literal> és a <literal>setgid</literal>) a
|
||||
programhoz tartozó engedélyek
|
||||
kiterjesztésével csökkentheti
|
||||
rendszerünk biztonságát. Ezzel szemben
|
||||
viszont a harmadik bemutatandó speciális
|
||||
engedély rendszerünk védelmének
|
||||
erõsítésére szolgál: ez az
|
||||
ún. <literal>sticky</literal> bit.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha a <literal>sticky</literal> típusú
|
||||
engedélyt könyvtárra adjuk meg, akkor a benne
|
||||
levõ állományok törlését
|
||||
kizárólag azok tulajdonosainak engedi. Ezzel az
|
||||
engedéllyel lényegében a <filename
|
||||
class="directory">/tmp</filename> könyvtárhoz
|
||||
hasonló nyilvános, bárki által
|
||||
elérhetõ könyvtárakban
|
||||
akadályozhatjuk meg az állományok idegen
|
||||
felhasználók általi
|
||||
törlését. Az engedély
|
||||
beállításához egy egyest (1) kell a
|
||||
többi elé fûznünk, mint
|
||||
például:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>chmod 1777 /tmp</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Most már az <command>ls</command> parancs
|
||||
segítségével láthatjuk ennek a
|
||||
hatását:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>ls -al / | grep tmp</userinput>
|
||||
drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>sticky</literal> bit a
|
||||
beállítások végén
|
||||
felbukkanó <literal>t</literal> révén
|
||||
azonosítható be.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -7,7 +7,7 @@
|
|||
The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/book.sgml
|
||||
%SRCID% 1.172
|
||||
%SRCID% 1.173
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!DOCTYPE BOOK PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
|
||||
|
|
@ -54,6 +54,9 @@
|
|||
<!ENTITY % chap.freebsd-glossary "IGNORE">
|
||||
<!ENTITY % chap.mac "IGNORE">
|
||||
<!ENTITY % chap.audit "IGNORE">
|
||||
<!ENTITY % chap.filesystems "IGNORE">
|
||||
<!ENTITY % chap.dtrace "IGNORE">
|
||||
<!ENTITY % chap.updating "IGNORE">
|
||||
|
||||
<!ENTITY % pgpkeys SYSTEM "../../../share/pgpkeys/pgpkeys.ent"> %pgpkeys;
|
||||
]>
|
||||
|
|
@ -315,10 +318,12 @@
|
|||
<![ %chap.audit; [ &chap.audit; ]]>
|
||||
<![ %chap.disks; [ &chap.disks; ]]>
|
||||
<![ %chap.geom; [ &chap.geom; ]]>
|
||||
<![ %chap.filesystems; [ &chap.filesystems; ]]>
|
||||
<![ %chap.vinum; [ &chap.vinum; ]]>
|
||||
<![ %chap.virtualization; [ &chap.virtualization; ]]>
|
||||
<![ %chap.l10n; [ &chap.l10n; ]]>
|
||||
<![ %chap.cutting-edge; [ &chap.cutting-edge; ]]>
|
||||
<![ %chap.dtrace; [ &chap.dtrace; ]]>
|
||||
</part>
|
||||
|
||||
<part id="network-communication">
|
||||
|
|
@ -370,6 +375,7 @@
|
|||
tudjuk.</para>
|
||||
</partintro>
|
||||
|
||||
<![ %chap.updating; [ &chap.updating; ]]>
|
||||
<![ %chap.serialcomms; [ &chap.serialcomms; ]]>
|
||||
<![ %chap.ppp-and-slip; [ &chap.ppp-and-slip; ]]>
|
||||
<![ %chap.mail; [ &chap.mail; ]]>
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -11,7 +11,7 @@
|
|||
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/chapters.ent
|
||||
%SRCID% 1.37
|
||||
%SRCID% 1.38
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!ENTITY chap.preface SYSTEM "preface/preface.sgml">
|
||||
|
|
@ -40,12 +40,15 @@
|
|||
<!ENTITY chap.audit SYSTEM "audit/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.disks SYSTEM "disks/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.geom SYSTEM "geom/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.filesystems SYSTEM "filesystems/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.vinum SYSTEM "vinum/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.virtualization SYSTEM "virtualization/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.l10n SYSTEM "l10n/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.cutting-edge SYSTEM "cutting-edge/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.dtrace SYSTEM "dtrace/chapter.sgml">
|
||||
|
||||
<!-- Part four -->
|
||||
<!ENTITY chap.updating SYSTEM "updating/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.serialcomms SYSTEM "serialcomms/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.ppp-and-slip SYSTEM "ppp-and-slip/chapter.sgml">
|
||||
<!ENTITY chap.mail SYSTEM "mail/chapter.sgml">
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -1,13 +1,13 @@
|
|||
<!--
|
||||
The FreeBSD Documentation Project
|
||||
|
||||
$FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/disks/chapter.sgml,v 1.2 2008/06/25 11:28:06 gabor Exp $
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/disks/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.286
|
||||
%SRCID% 1.287
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="disks" lang="hu">
|
||||
|
|
@ -1181,10 +1181,13 @@ add path 'da*' mode 0660 group operator</programlisting>
|
|||
néven (ahol a
|
||||
<replaceable>felhasználó</replaceable> nevet
|
||||
cseréljük a tényleges
|
||||
felhasználó nevére):</para>
|
||||
felhasználó nevére, a
|
||||
<replaceable>csoport</replaceable> nevet pedig a
|
||||
felhasználóhoz tartozó elsõdleges
|
||||
csoport nevére):</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>mkdir /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>chown <replaceable>felhasználó</replaceable>:<replaceable>felhasználó</replaceable> /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput></screen>
|
||||
&prompt.root; <userinput>chown <replaceable>felhasználó</replaceable>:<replaceable>csoport</replaceable> /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Most tegyük fel, hogy csatlakoztatnuk egy USB pen
|
||||
drive-ot és ennek megfelelõen megjelenik a
|
||||
|
|
@ -1193,7 +1196,7 @@ add path 'da*' mode 0660 group operator</programlisting>
|
|||
állományrendszert tesznek, ezért így
|
||||
kell ezeket csatlakoztatni a &man.mount.8; paranccsal:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>mount -t msdosfs -m 644 -M 755 /dev/da0s1 /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>mount -t msdosfs -o -m=644,-M=755 /dev/da0s1 /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha leválasztjuk az eszközt (miután
|
||||
kiadtuk a &man.umount.8; parancsot), akkor a
|
||||
|
|
|
|||
18
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/Makefile
Normal file
18
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/Makefile
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,18 @@
|
|||
#
|
||||
# Build the Handbook with just the content from this chapter.
|
||||
#
|
||||
# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/dtrace/Makefile
|
||||
# %SRCID% 1.1
|
||||
#
|
||||
# $FreeBSD$
|
||||
#
|
||||
|
||||
CHAPTERS= dtrace/chapter.sgml
|
||||
|
||||
VPATH= ..
|
||||
|
||||
MASTERDOC= ${.CURDIR}/../${DOC}.${DOCBOOKSUFFIX}
|
||||
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../../..
|
||||
|
||||
.include "../Makefile"
|
||||
480
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.sgml
Normal file
480
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,480 @@
|
|||
<!--
|
||||
The FreeBSD Documentation Project
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/dtrace/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.1
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="dtrace" lang="hu">
|
||||
<chapterinfo>
|
||||
<authorgroup>
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>Tom</firstname>
|
||||
<surname>Rhodes</surname>
|
||||
<contrib>Írta: </contrib>
|
||||
</author>
|
||||
</authorgroup>
|
||||
</chapterinfo>
|
||||
|
||||
<title>DTrace</title>
|
||||
|
||||
<para>A DTrace, vagy más néven Dynamic Tracing
|
||||
technológiát a &sun; dolgozta ki szerverek
|
||||
teljesítményében jelentkezõ szûk
|
||||
keresztmetszetek felderítésének
|
||||
megkönnyítésére. Ez nem egy
|
||||
nyomkövetésre szolgáló megoldást
|
||||
takar, hanem inkább a rendszer valós idejû
|
||||
elemzését és
|
||||
teljesítményének vizsgálatát
|
||||
elõsegítõ eszközt.</para>
|
||||
|
||||
<para>A DTrace figyelemre méltó elemzõeszköz,
|
||||
rengeteg rendkívül hasznos képességgel
|
||||
rendelkezik a rendszerben felbukkanó problémák
|
||||
diagnosztizálására. Elõre programozott
|
||||
szkriptek segítségével pedig ezen
|
||||
képességek további elõnyeit tudjuk
|
||||
kihasználni, ugyanis a DTrace programozható egy
|
||||
ún. D nyelven, amelynek révén a
|
||||
különbözõ vizsgálatokat könnyen a
|
||||
saját igényeink szerint tudjuk
|
||||
alakítani.</para>
|
||||
|
||||
<sect1 id="dtrace-synopsis">
|
||||
<title>Áttekintés</title>
|
||||
|
||||
<indexterm><primary>DTrace</primary></indexterm>
|
||||
<indexterm>
|
||||
<primary>DTrace támogatás</primary>
|
||||
<see>DTrace</see>
|
||||
</indexterm>
|
||||
|
||||
<para>A fejezet elolvasása során
|
||||
megismerjük:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>mi is az a DTrace és milyen lehetõségei
|
||||
vannak;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a &solaris; és &os; operációs
|
||||
rendszereken megtalálható DTrace
|
||||
implementációk közti
|
||||
eltéréseket;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a DTrace &os; alatt hogyan engedélyezhetõ
|
||||
és használható.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a &unix; és &os; alapvetõ ismerete (<xref
|
||||
linkend="basics">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a rendszermag konfigurációjának
|
||||
és fordításának alapvetõ
|
||||
ismerete (<xref linkend="kernelconfig">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>az operációs rendszerek és azon
|
||||
belül a &os; biztonsági fogalmainak minimális
|
||||
ismerete (<xref linkend="security">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a &os; forrásainak megszerzésének
|
||||
és azok lefordításának ismerete
|
||||
(<xref linkend="cutting-edge">).</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<warning>
|
||||
<para>Ez a funkció még folyamatos tesztelés
|
||||
alatt áll. Bizonyos részei még
|
||||
egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan
|
||||
érhetõek el. A dokumentáció annak
|
||||
megfelelõen fog majd változni, hogy ezek az elemek
|
||||
fokozatosan elérik az éles
|
||||
felhasználáshoz szükséges
|
||||
szintet.</para>
|
||||
</warning>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="dtrace-implementation">
|
||||
<title>Eltérések az
|
||||
implementációban</title>
|
||||
|
||||
<para>Noha a &os; alatt megtalálható DTrace
|
||||
implementáció nagyon hasonló az eredeti,
|
||||
&solaris; alatt futó változathoz, tartalmaz bizonyos
|
||||
különbségeket, amelyeket a
|
||||
továbblépés elõtt mindenképpen
|
||||
érdemes megemlítenünk. Az egyik legfontosabb
|
||||
ilyen szembetûnõ különbség, hogy a &os;
|
||||
esetén a DTrace használatát külön
|
||||
engedélyezni kell. A DTrace megfelelõ
|
||||
mûködéséhez tehát a rendszermag
|
||||
konfigurációs állományában meg
|
||||
kell adnunk bizonyos beállításokat és
|
||||
modulokat kell betöltenünk. Ezekrõl hamarosan
|
||||
szó lesz.</para>
|
||||
|
||||
<para>A rendszermag konfigurációs
|
||||
állományában a <literal>DDB_CTF</literal>
|
||||
opció segítségével tudjuk
|
||||
engedélyezni ún. <acronym>CTF</acronym> adatok
|
||||
betöltését mind a rendszermag
|
||||
moduljaiból, mind pedig magából a
|
||||
rendszermagból egyaránt. A <acronym>CTF</acronym> a
|
||||
&solaris; <quote>Compressed Type Format</quote>
|
||||
elnevezésû formátumára utal, amellyel
|
||||
például a <acronym>DWARF</acronym>
|
||||
megoldásához hasonló módon
|
||||
tárolhatunk tömörített alakban
|
||||
különbözõ típusú
|
||||
nyomkövetési információkat. Ilyen
|
||||
<acronym>CTF</acronym> adatok többek közt a
|
||||
<command>ctfconvert</command> és a
|
||||
<command>ctfmerge</command> használatával
|
||||
rendelhetõek hozzá bináris
|
||||
állományokhoz. A <command>ctfconvert</command>
|
||||
segédprogram a fordítóprogram által az
|
||||
<acronym>ELF</acronym> állományokban szereplõ
|
||||
<acronym>DWARF</acronym> típusú szakaszokban
|
||||
tárolt információkat képes beolvasni,
|
||||
és a <command>ctfmerge</command> a
|
||||
tárgykódban található
|
||||
<acronym>CTF</acronym> típusú <acronym>ELF</acronym>
|
||||
szakaszokat tudja végrehajtható
|
||||
állományokká vagy osztott
|
||||
könyvtárakka összefûzni. Röviden
|
||||
beszélni fogunk arról, hogyan lehet mindezeket a
|
||||
&os; alaprendszerébe és rendszermagjába is
|
||||
beépíteni.</para>
|
||||
|
||||
<para>&os; és &solaris; esetén elõfordulhat, hogy
|
||||
más fajta providerek állnak
|
||||
rendelkezésünkre. Ezek közül talán a
|
||||
legfontosabb a <literal>dtmalloc</literal>, amely a &os;
|
||||
rendszermagjában típus szerint teszi
|
||||
lehetõvé a <function>malloc()</function>
|
||||
függvény követését.</para>
|
||||
|
||||
<para>&os; alatt kizárólag csak a
|
||||
<username>root</username> tudja használni a DTrace-t. Ennek
|
||||
oka a két operációs rendszer
|
||||
biztonsági megoldásai közti
|
||||
különbségekben keresendõ, mivel a &solaris;
|
||||
esetén létezik néhány olyan
|
||||
alacsonyszintû ellenõrzés, amely a
|
||||
&os;-nél még nincs. Ezért
|
||||
például a <devicename>/dev/dtrace/dtrace</devicename>
|
||||
eszköz szigorúan csak a <username>root</username>
|
||||
számára érhetõ el.</para>
|
||||
|
||||
<para>Végezetül megemlítjük, hogy a DTrace
|
||||
felhasználására a &sun; <acronym>CDDL</acronym>
|
||||
licence vonatkozik. A <literal>Common Development and
|
||||
Distribution License</literal> &os; a
|
||||
<filename>/usr/src/cddl/contrib/opensolaris/OPENSOLARIS.LICENSE</filename>
|
||||
állományban található, vagy interneten
|
||||
keresztül a <ulink
|
||||
url="http://www.opensolaris.org/os/licensing"></ulink>
|
||||
címen.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezen licenc értelmében a DTrace
|
||||
támogatással készített &os;
|
||||
rendszermagok továbbra is <acronym>BSD</acronym>
|
||||
licencûek maradnak, azonban a rendszerrel terjesztett
|
||||
binárisok futtatásakor vagy a modulok
|
||||
betöltésekor már a <acronym>CDDL</acronym>
|
||||
érvényesül.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="dtrace-enable">
|
||||
<title>A DTrace támogatásának
|
||||
engedélyezése</title>
|
||||
|
||||
<para>A DTrace által felkínált
|
||||
lehetõségeket a következõ sorok
|
||||
hozzáadásával tudjuk engedélyezni a
|
||||
rendszermag konfigurációs
|
||||
állományában:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>options KDTRACE_HOOKS
|
||||
options DDB_CTF</programlisting>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>AMD64 architektúrán ezeken kívül
|
||||
még az alábbi sor is kelleni fog:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>options KDTRACE_FRAME</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ezzel a beállítással az
|
||||
<acronym>FBT</acronym> (<quote>function boundary tracing</quote>)
|
||||
részére nyújtunk támogatást.
|
||||
A DTrace ugyan enélkül is képes lesz
|
||||
mûködni, de akkor csak korlátozott
|
||||
mértékben tudunk ilyen típusú
|
||||
vizsgálatokat végezni.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Az egész rendszert újra kell fordítanunk
|
||||
a <acronym>CTF</acronym> használatával. Ennek
|
||||
elvégzéséhez a következõ
|
||||
parancsokat kell kiadnunk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/src</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>make WITH_CTF=1 buildworld</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>make WITH_CFT=1 kernel</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>make WITH_CFT=1 installworld</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>mergemaster -Ui</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A fordítás befejezõdése után
|
||||
indítsuk újra a rendszerünket.</para>
|
||||
|
||||
<para>A rendszer újraindulása és az új
|
||||
rendszermag betöltõdése után
|
||||
szükségünk lesz egy Korn-féle
|
||||
parancsértelmezõre is, mivel a DTrace
|
||||
eszköztárában rengeteg, a
|
||||
<command>ksh</command> programra épülõ
|
||||
eszközt fogunk találni. Ezért tehát
|
||||
telepítsük a <filename
|
||||
role="package">shells/ksh93</filename> csomagot, de
|
||||
megjegyezzük, hogy ugyanezen eszközök
|
||||
számára a <filename
|
||||
role="package">shells/pdksh</filename> vagy <filename
|
||||
role="package">shells/mksh</filename> csomagok is
|
||||
megfelelnek.</para>
|
||||
|
||||
<para>Végül töltsük le a DTrace
|
||||
eszköztárának legfrissebb
|
||||
változatát. Az aktuális verzió a <ulink
|
||||
url="http://www.opensolaris.org/os/community/dtrace/dtracetoolkit/"></ulink>
|
||||
címen érhetõ el. Képes
|
||||
önmagát telepíteni, de a benne
|
||||
található eszközök
|
||||
használatához nem kötelezõ ezt
|
||||
elvégezni.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="dtrace-using">
|
||||
<title>A DTrace használata</title>
|
||||
|
||||
<para>A DTrace funkcióinak alkalmazásához
|
||||
léteznie kell egy DTrace eszköznek. Ennek
|
||||
létrehozásához be kell töltenünk a
|
||||
megfelelõ modult:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>kldload dtraceall</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Innentõl már mûködésre
|
||||
kész a DTrace. Rendszeradminisztrátorként a
|
||||
következõ módon kérdezhetjük le a
|
||||
rendelkezésre álló
|
||||
vizsgálatokat:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>dtrace -l | more</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Mivel lekérdezés eredménye pillanatok
|
||||
alatt betöltené az egész képernyõt,
|
||||
ezért az egészet még
|
||||
átirányítjuk a <command>more</command>
|
||||
parancshoz. Ha ez rendesen lefut, akkor a DTrace
|
||||
ténylegesen használhatónak tekinthetõ.
|
||||
Ezt követõen tekintsük át a
|
||||
hozzátartozó eszközkészletet.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez a mellékelt eszközkészlet
|
||||
lényegében a rendszerrel kapcsolatos
|
||||
információk összegyûjtésére
|
||||
alkalmas szkripteket tartalmaz. Vannak szkriptek, amelyekkel a
|
||||
megnyitott állományokat, a memóriát, a
|
||||
processzorhasználatot és még sok minden
|
||||
mást kérdezhetünk le. A szkriptek a
|
||||
következõ parancs segítségével
|
||||
tömöríthetõek ki:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gunzip -c DTraceToolkit* | tar xvf -</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A <command>cd</command> parancs
|
||||
segítségével lépjünk be az
|
||||
így keletkezõ könyvtárba, és a
|
||||
kisbetûs névvel rendelkezõ
|
||||
állományok engedélyeit állítsuk
|
||||
be a <literal>755</literal> módra.</para>
|
||||
|
||||
<para>Mindegyik szkriptben el kell végeznünk némi
|
||||
módosítást: a <filename>/usr/bin/ksh</filename>
|
||||
hivatkozásokat írjuk át mindenhol a
|
||||
<filename>/usr/local/bin/ksh</filename> névre, illetve a
|
||||
<filename>/usr/bin/sh</filename> hivatkozásokat
|
||||
<filename>/bin/sh</filename> névre, majd
|
||||
végezetül pedig a <filename>/usr/bin/perl</filename>
|
||||
hivatkozásokat a <filename>/usr/local/bin/perl</filename>
|
||||
névre.</para>
|
||||
|
||||
<important>
|
||||
<para>Itt még egyszer kiemelnénk, hogy a &os;-ben
|
||||
jelenleg megtalálható DTrace támogatás
|
||||
<emphasis>még nem teljes</emphasis> és
|
||||
<emphasis>kísérleti jelleggel</emphasis> szerepel.
|
||||
Ezért bizonyos szkriptek nem fognak mûködni,
|
||||
vagy azért, mert túlságosan &solaris;
|
||||
lehetõségeihez igazodnak, vagy pedig azért,
|
||||
mert a jelenlegi implementáció által
|
||||
még nem ismert vizsgálatokra
|
||||
támaszkodnak.</para>
|
||||
</important>
|
||||
|
||||
<para>Jelenlegi ismereteink szerint a &os; egyelõre csak
|
||||
két szkriptet támogat teljes mértékben,
|
||||
ezek a <filename>hotkernel</filename> és a
|
||||
<filename>procsystime</filename>. A szakasz további
|
||||
részében ezzel a kettõvel fogunk
|
||||
részletesebben foglalkozni.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <filename>hotkernel</filename> feladata segíteni
|
||||
beazonosítani azokat a függvényeket, amelyek a
|
||||
legtöbb idõt veszik igénybe a rendszermagon
|
||||
belül. A szkript futtatásakor nagyjából
|
||||
a következõt csinálja:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>./hotkernel</userinput>
|
||||
Sampling... Hit Ctrl-C to end.</screen>
|
||||
|
||||
<para>A folyamat <keycombo
|
||||
action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>C</keycap> </keycombo>
|
||||
billentyûkombináció hatására
|
||||
állítható meg. A szkript
|
||||
futásának befejezõdésekor
|
||||
különbözõ rendszermagbeli
|
||||
függvények és a hozzájuk tartozó
|
||||
idõk jelennek meg, az utóbbi szerint növekvõ
|
||||
sorrendben:</para>
|
||||
|
||||
<screen>kernel`_thread_lock_flags 2 0.0%
|
||||
0xc1097063 2 0.0%
|
||||
kernel`sched_userret 2 0.0%
|
||||
kernel`kern_select 2 0.0%
|
||||
kernel`generic_copyin 3 0.0%
|
||||
kernel`_mtx_assert 3 0.0%
|
||||
kernel`vm_fault 3 0.0%
|
||||
kernel`sopoll_generic 3 0.0%
|
||||
kernel`fixup_filename 4 0.0%
|
||||
kernel`_isitmyx 4 0.0%
|
||||
kernel`find_instance 4 0.0%
|
||||
kernel`_mtx_unlock_flags 5 0.0%
|
||||
kernel`syscall 5 0.0%
|
||||
kernel`DELAY 5 0.0%
|
||||
0xc108a253 6 0.0%
|
||||
kernel`witness_lock 7 0.0%
|
||||
kernel`read_aux_data_no_wait 7 0.0%
|
||||
kernel`Xint0x80_syscall 7 0.0%
|
||||
kernel`witness_checkorder 7 0.0%
|
||||
kernel`sse2_pagezero 8 0.0%
|
||||
kernel`strncmp 9 0.0%
|
||||
kernel`spinlock_exit 10 0.0%
|
||||
kernel`_mtx_lock_flags 11 0.0%
|
||||
kernel`witness_unlock 15 0.0%
|
||||
kernel`sched_idletd 137 0.3%
|
||||
0xc10981a5 42139 99.3%</screen>
|
||||
|
||||
<para>Ez a szkript modulok esetén is alkalmazható.
|
||||
Ezt a módját a <option>-m</option> kapcsoló
|
||||
megadásával aktiválhatjuk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>./hotkernel -m</userinput>
|
||||
Sampling... Hit Ctrl-C to end.
|
||||
^C
|
||||
MODULE COUNT PCNT
|
||||
0xc107882e 1 0.0%
|
||||
0xc10e6aa4 1 0.0%
|
||||
0xc1076983 1 0.0%
|
||||
0xc109708a 1 0.0%
|
||||
0xc1075a5d 1 0.0%
|
||||
0xc1077325 1 0.0%
|
||||
0xc108a245 1 0.0%
|
||||
0xc107730d 1 0.0%
|
||||
0xc1097063 2 0.0%
|
||||
0xc108a253 73 0.0%
|
||||
kernel 874 0.4%
|
||||
0xc10981a5 213781 99.6%</screen>
|
||||
|
||||
<para>A <filename>procsystime</filename> szkript egy adott
|
||||
azonosítóval vagy névvel rendelkezõ
|
||||
programhoz tudja megadni az általa kezdeményezett
|
||||
rendszerhívások által felhasznált
|
||||
idõt. A most következõ példában
|
||||
elindítjuk a <filename>/bin/csh</filename> egy újabb
|
||||
példányát. A
|
||||
<filename>procsystime</filename> elindul, majd megvárja,
|
||||
amíg kiadunk néhány parancsot a
|
||||
<command>csh</command> frissen indított
|
||||
másolatában. A teszt eredményei tehát
|
||||
a következõk lesznek:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>./procsystime -n csh</userinput>
|
||||
Tracing... Hit Ctrl-C to end...
|
||||
^C
|
||||
|
||||
Elapsed Times for processes csh,
|
||||
|
||||
SYSCALL TIME (ns)
|
||||
getpid 6131
|
||||
sigreturn 8121
|
||||
close 19127
|
||||
fcntl 19959
|
||||
dup 26955
|
||||
setpgid 28070
|
||||
stat 31899
|
||||
setitimer 40938
|
||||
wait4 62717
|
||||
sigaction 67372
|
||||
sigprocmask 119091
|
||||
gettimeofday 183710
|
||||
write 263242
|
||||
execve 492547
|
||||
ioctl 770073
|
||||
vfork 3258923
|
||||
sigsuspend 6985124
|
||||
read 3988049784</screen>
|
||||
|
||||
<para>Jól megfigyelhetõ, hogy (nanomásodpercekben
|
||||
mérve) a legtöbb idõt a
|
||||
<function>read()</function>, a legkevesebb idõt pedig a
|
||||
<function>getpid()</function> rendszerhívás vette
|
||||
igénybe.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="dtrace-language">
|
||||
<title>A D nyelv</title>
|
||||
|
||||
<para>A DTrace eszköztárában
|
||||
megtalálható számos szkript a DTrace
|
||||
saját programozási nyelvén
|
||||
íródott. Ezt a nyelvet nevezik a &sun;
|
||||
implementációjában <quote>a D
|
||||
nyelvnek</quote>. Ennek ismertetésére itt most
|
||||
külön nem térünk ki, azonban a <ulink
|
||||
url="http://wikis.sun.com/display/DTrace/Documentation"></ulink>
|
||||
címen igen részletesen olvashatunk
|
||||
róla.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
|
@ -7,11 +7,11 @@
|
|||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/eresources/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.186
|
||||
%SRCID% 1.190
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<appendix id="eresources" lang="hu">
|
||||
<title>Erõforrások az interneten</title>
|
||||
<title>Források az interneten</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; gyors ütemû fejlõdése a nyomtatott
|
||||
médiát alkalmatlanná teszi a legfrissebb
|
||||
|
|
@ -124,13 +124,6 @@
|
|||
</thead>
|
||||
|
||||
<tbody>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>&a.cvsall.name;</entry>
|
||||
<entry>Értesítés a &os;
|
||||
forrásfájában elvégzett
|
||||
változtatásokról</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>&a.advocacy.name;</entry>
|
||||
<entry>A &os; igéjének
|
||||
|
|
@ -740,9 +733,9 @@
|
|||
kiválaszthatjuk, hogy kivonatolt formátumban
|
||||
kívánjuk-e kapni a leveleket.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>CVS listák:</emphasis> (CVS lists) A
|
||||
következõ listák a forrásfa
|
||||
különbözõ részeinek
|
||||
<para><emphasis>CVS és SVN listák:</emphasis> (CVS
|
||||
& SVN lists) A következõ listák a
|
||||
forrásfa különbözõ részeinek
|
||||
változtatásáról és a
|
||||
hozzájuk tartozó üzenetekrõl adnak
|
||||
értesítést. Ezek a listák
|
||||
|
|
@ -792,7 +785,9 @@
|
|||
<entry>&a.cvs-src.name;</entry>
|
||||
<entry><filename>/usr/src</filename></entry>
|
||||
<entry>A rendszer forrásának
|
||||
változásai</entry>
|
||||
változásai (az svn és cvs
|
||||
közti importer mûködése
|
||||
alapján generálódik)</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</tbody>
|
||||
</tgroup>
|
||||
|
|
@ -2354,7 +2349,7 @@
|
|||
<row>
|
||||
<entry>ukug.uk.FreeBSD.org</entry>
|
||||
<entry>Csak továbbítás</entry>
|
||||
<entry><email>freebsd-users@uk.FreeBSD.org</email></entry>
|
||||
<entry><email>ukfreebsd@uk.FreeBSD.org</email></entry>
|
||||
<entry>Lee Johnston
|
||||
<email>lee@uk.FreeBSD.org</email></entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
|
|
|||
18
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/Makefile
Normal file
18
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/Makefile
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,18 @@
|
|||
#
|
||||
# Build the Handbook with just the content from this chapter.
|
||||
#
|
||||
# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/filesystems/Makefile
|
||||
# %SRCID% 1.1
|
||||
#
|
||||
# $FreeBSD$
|
||||
#
|
||||
|
||||
CHAPTERS= filesystems/chapter.sgml
|
||||
|
||||
VPATH= ..
|
||||
|
||||
MASTERDOC= ${.CURDIR}/../${DOC}.${DOCBOOKSUFFIX}
|
||||
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../../..
|
||||
|
||||
.include "../Makefile"
|
||||
756
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/chapter.sgml
Normal file
756
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,756 @@
|
|||
<!--
|
||||
The FreeBSD Documentation Project
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/filesystems/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.3
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="filesystems" lang="hu">
|
||||
<chapterinfo>
|
||||
<authorgroup>
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>Tom</firstname>
|
||||
<surname>Rhodes</surname>
|
||||
<contrib>Írta: </contrib>
|
||||
</author>
|
||||
</authorgroup>
|
||||
</chapterinfo>
|
||||
|
||||
<title>Támogatott állományrendszerek</title>
|
||||
|
||||
<sect1 id="filesystems-synopsis">
|
||||
<title>Áttekintés</title>
|
||||
|
||||
<indexterm><primary>állományrendszerek</primary></indexterm>
|
||||
<indexterm>
|
||||
<primary>támogatott
|
||||
állományrendszerek</primary>
|
||||
<see>állományrendszerek</see>
|
||||
</indexterm>
|
||||
|
||||
<para>Az állományrendszerek szerves
|
||||
részét képezik napjaink operációs
|
||||
rendszereinek. Segítségükkel a
|
||||
felhasználók adatokat tölthetnek fel és
|
||||
tárolhatnak a számítógépen,
|
||||
szabályozhatják a
|
||||
hozzáférésüket, és
|
||||
természetesen mûködtethetik a merevlemezeiket. A
|
||||
különféle operációs rendszerekben
|
||||
általában azért annyi közös, hogy
|
||||
mindannyiukhoz tartozik egy natív, vagyis általuk
|
||||
alapból ismert állományrendszer. A &os;
|
||||
esetében ezt konkrétan a Fast File System vagy
|
||||
röviden <acronym>FFS</acronym>, amely az eredeti Unix™
|
||||
File System, vagy más néven <acronym>UFS</acronym>
|
||||
megoldásain alapszik. A &os; tehát a merevlemezeken
|
||||
ebben a natív állományrendszerben
|
||||
tárol adatokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>A &os; természetesen ezen kívül még
|
||||
ismer számos egyéb állományrendszert,
|
||||
ezáltal képes adatokat olvasni más
|
||||
operációs rendszerek részérõl is
|
||||
kezelhetõ partíciókról,
|
||||
például helyi
|
||||
<acronym>USB</acronym>-eszközökrõl,
|
||||
flashkártyákról és
|
||||
merevlemezekrõl. Továbbá ismeri
|
||||
néhány más operációs rendszer
|
||||
natív állományrendszerét, mint
|
||||
például a &linux; Extended File System
|
||||
(<acronym>EXT</acronym>) vagy éppen a &sun; Z File System
|
||||
(<acronym>ZFS</acronym>).</para>
|
||||
|
||||
<para>&os; alatt az egyes állományrendszerek ismerete
|
||||
változó. Bizonyos esetekben elegendõ
|
||||
csupán egy megfelelõ modul betöltése,
|
||||
máskor viszont egy komplett eszközkészlet
|
||||
segítségével tudunk velük dolgozni. Ez
|
||||
a fejezet igyekszik a &sun;-féle Z
|
||||
állományrendszerrel kezdõdõen bemutatni a
|
||||
&os; felhasználói számára más
|
||||
állományrendszerek használatát.</para>
|
||||
|
||||
<para>A fejezet elolvasása során
|
||||
megismerjük:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a natív és támogatott
|
||||
állományrendszerek közti
|
||||
különbségeket;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a &os; által ismert
|
||||
állományrendszereket;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>hogyan engedélyezzünk, állítsunk
|
||||
be és érjünk el nem natív
|
||||
állományrendszereket.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a &unix; és &os; alapjainak ismerete (<xref
|
||||
linkend="basics">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a rendszermag konfigurációjának
|
||||
és fordításának alapvetõ
|
||||
fogásainak ismerete (<xref
|
||||
linkend="kernelconfig">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a különbözõ külsõ
|
||||
fejlesztésû szoftverek
|
||||
telepítésének ismerete (<xref
|
||||
linkend="ports">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a lemezek és egyéb
|
||||
tárolóeszközök, valamint a &os; alatt az
|
||||
eszközök elnevezésének
|
||||
minimális ismerete (<xref linkend="disks">).</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<warning>
|
||||
<para>Jelenleg a <acronym>ZFS</acronym> támogatása
|
||||
még nem tekinthetõ hétköznapi
|
||||
használatra alkalmasnak. Ennek
|
||||
következményeképpen bizonyos funkciók
|
||||
nem megfelelõen vagy egyáltalán nem
|
||||
mûködnek. Ahogy ez a támogatás
|
||||
megbízhatóvá válik, úgy
|
||||
fogjuk tovább finomítani a
|
||||
dokumentációt.</para>
|
||||
</warning>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="filesystems-zfs">
|
||||
<title>A Z állományrendszer</title>
|
||||
|
||||
<para>A &sun; Z állományrendszere egy új,
|
||||
közös tárolási módszeren
|
||||
nyugvó technológia. Ez annyit jelent a
|
||||
gyakorlatban, hogy mindig csak annyi helyet foglal, amennyire az
|
||||
adatoknak közvetlenül szüksége van.
|
||||
Emellett úgy alakították ki, hogy az adatok
|
||||
épségét minél inkább
|
||||
védje, ezért például
|
||||
megtalálhatjuk benne a pillanatképek
|
||||
készítését, a másolatok
|
||||
létrehozását és az adatok
|
||||
sértetlenségének
|
||||
ellenõrzését. Továbbá egy
|
||||
<acronym>RAID</acronym>-Z néven bemutatott új
|
||||
replikációs modellt is támogat. A
|
||||
<acronym>RAID</acronym>-Z alapvetõen a
|
||||
<acronym>RAID</acronym>-5 megoldásához
|
||||
hasonlít, azonban írás során
|
||||
keletkezõ hibák ellen igyekszik védelmet
|
||||
nyújtani.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A ZFS finomhangolása</title>
|
||||
|
||||
<para>A <acronym>ZFS</acronym> funkcióit
|
||||
megvalósító alrendszer
|
||||
alapértelmezés szerint meglehetõsen sok
|
||||
erõforrást kíván, ezért nem
|
||||
árt a legjobb hatékonyságra behangolnunk a
|
||||
mindennapokban felmerülõ igények mentén.
|
||||
Mivel ez még egy fejlesztés és
|
||||
tesztelés alatt álló része a
|
||||
&os;-nek, elképzelhetõ, hogy ez a jövõben
|
||||
változik, viszont jelen pillanatban a következõ
|
||||
lépéseket javasoljuk.</para>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Memória</title>
|
||||
|
||||
<para>Hasznos, ha a rendszerünkben legalább
|
||||
1 GB memória található, de
|
||||
inkább 2 vagy több az ajánlott. Az itt
|
||||
szereplõ példákban ehelyett azonban
|
||||
mindenhol csupán 1 GB-ot
|
||||
feltételezünk.</para>
|
||||
|
||||
<para>Néhányaknak sikerült
|
||||
1 GB-nál kevesebb központi
|
||||
memóriával is használni ezt az
|
||||
állományrendszert, azonban ilyenkor nagyon
|
||||
könnyen elõfordulhat, hogy komolyabb terhelés
|
||||
esetén a &os; a memória elfogyása miatt
|
||||
egyszerûen összeomlik.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>A rendszermag beállításai</title>
|
||||
|
||||
<para>A rendszermag konfigurációs
|
||||
állományából javasolt
|
||||
eltávolítani az összes nem használt
|
||||
meghajtót és funkciót. A legtöbb
|
||||
meghajtó egyébként is
|
||||
elérhetõ modul formájában, és
|
||||
a <filename>/boot/loader.conf</filename>
|
||||
állományon keresztül minden gond
|
||||
nélkül betölthetõek.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az i386 architektúránál
|
||||
szükségünk lesz az alábbi
|
||||
konfigurációs beállítás
|
||||
megadására, majd a rendszermag
|
||||
újrafordítására, végül
|
||||
a rendszer újraindítására:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>options KVA_PAGES=512</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ezzel az opcióval a rendszermag
|
||||
címterét növeljük meg, aminek
|
||||
eredményeképpen a <varname>vm.kvm_size</varname>
|
||||
változót immáron az eredetileg
|
||||
1 GB-os (<acronym>PAE</acronym> használata
|
||||
esetén pedig 2 GB-os) határ felé
|
||||
tudjuk állítani. Az itt megadandó
|
||||
értéket úgy tudjuk meghatározni,
|
||||
ha a beállítani kívánt
|
||||
méret MB-okban számolt
|
||||
értékét elosztjuk néggyel. A
|
||||
példában tehát az <literal>512</literal>
|
||||
egy 2 GB nagyságú címteret ad
|
||||
meg.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>A rendszertöltõ
|
||||
beállításai</title>
|
||||
|
||||
<para>A <devicename>kmem</devicename> címterét az
|
||||
összes &os; által ismert architektúra
|
||||
esetében érdemes megnövelnünk. A
|
||||
teszteléshez használt rendszeren 1 GB
|
||||
fizikai memória állt rendelkezésre, itt a
|
||||
<filename>/boot/loader.conf</filename>
|
||||
állományban a következõ
|
||||
értékek megadásával minden
|
||||
remekül mûködött:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>vm.kmem_slze="330M"
|
||||
vm.kmem_size_max="330M"
|
||||
vfs.zfs.arc_max="40M"
|
||||
vfs.zfs.vdev.cache.size="5M"</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A ZFS finomhangolásával kapcsolatos
|
||||
további javasolatokat a <ulink
|
||||
url="http://wiki.freebsd.org/ZFSTuningGuide"></ulink>
|
||||
címen olvashatunk.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A <acronym>ZFS</acronym> használata</title>
|
||||
|
||||
<para>A Z állományrendszerhez létezik egy
|
||||
olyan mechanizmus, amelyen keresztül már a &os;
|
||||
indítása során el tudjuk végezni a
|
||||
közös tárolók
|
||||
csatlakoztatását:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>echo 'zfs_enable="YES"' >> /etc/rc.conf</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/zfs start</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A leírás fennmaradó
|
||||
részében feltételezzük, hogy
|
||||
két <acronym>SCSI</acronym>-lemezünk van,
|
||||
amelyeket rendre a
|
||||
<devicename><replaceable>da0</replaceable></devicename>
|
||||
és
|
||||
<devicename><replaceable>da1</replaceable></devicename>
|
||||
eszközök formájában tudunk
|
||||
elérni. Az <acronym>IDE</acronym> lemezek
|
||||
tulajdonosainak értelemszerûen itt majd az
|
||||
<devicename><replaceable>ad</replaceable></devicename>
|
||||
eszközneveket kell használniuk a
|
||||
<acronym>SCSI</acronym>-eszközök hivatkozásai
|
||||
helyett.</para>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Egyetlen közös tároló
|
||||
használata</title>
|
||||
|
||||
<para>A <command>zpool</command> kiadásával
|
||||
egyetlen lemezen is létre tudunk hozni
|
||||
<acronym>ZFS</acronym> partíciót:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool create minta /dev/da0</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Az új közös tárterület a
|
||||
<command>df</command> parancs
|
||||
felhasználásával rögtön
|
||||
láthatóvá válik:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>df</userinput>
|
||||
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
||||
/dev/ad0s1a 2026030 235230 1628718 13% /
|
||||
devfs 1 1 0 100% /dev
|
||||
/dev/ad0s1d 54098308 1032846 48737598 2% /usr
|
||||
minta 17547136 0 17547136 0% /minta</screen>
|
||||
|
||||
<para>A parancs kimenetében tisztán
|
||||
láthatjuk, hogy a <literal>minta</literal> nevû
|
||||
tároló nem csak egyszerûen
|
||||
elkészült, hanem egyúttal
|
||||
<emphasis>csatolódott</emphasis>. Innentõl
|
||||
már a többi állományrendszerhez
|
||||
hasonlóan tetszõlegesen elérhetõ, az
|
||||
alábbi példához hasonlóan
|
||||
állományok hozhatóak rajta létre
|
||||
vagy listázható a tartalma:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root <userinput>cd /minta</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>ls</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>touch proba</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>ls -al</userinput>
|
||||
total 4
|
||||
drwxr-xr-x 2 root wheel 3 Aug 29 23:15 .
|
||||
drwxr-xr-x 21 root wheel 512 Aug 29 23:12 ..
|
||||
-rw-r--r-- 1 root wheel 0 Aug 29 23:15 proba</screen>
|
||||
|
||||
<para>Sajnos azonban ez a tároló még ki sem
|
||||
használja a <acronym>ZFS</acronym> által
|
||||
felkínált lehetõségeket.
|
||||
Ezért most hozzunk létre egy
|
||||
állományrendszert ezen a tárolón
|
||||
belül és engedélyezzük rajta a
|
||||
tömörítést:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs create minta/tomoritett</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>zfs set compression=gzip minta/tomoritett</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>minta/tomoritett</literal> most már egy
|
||||
tömörített Z állományrendszer.
|
||||
Próbáljuk ki mit tud, és másoljunk
|
||||
néhány nagyobb méretû
|
||||
állományt a <filename
|
||||
class="directory">/minta/tomoritett</filename>
|
||||
könyvtárba.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezután a tömörítés
|
||||
akár ki is kapcsolható:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs set compression=off minta/tomoritett</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Az állományrendszer
|
||||
leválasztásához adjuk ki a lenti parancsot,
|
||||
majd ellenõrizzük az eredményét a
|
||||
<command>df</command> használatával:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs umount minta/tomoritett</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>df</userinput>
|
||||
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
||||
/dev/ad0s1a 2026030 235232 1628716 13% /
|
||||
devfs 1 1 0 100% /dev
|
||||
/dev/ad0s1d 54098308 1032864 48737580 2% /usr
|
||||
minta 17547008 0 17547008 0% /minta</screen>
|
||||
|
||||
<para>Tegyük ismét elérhetõvé
|
||||
és csatlakoztassuk újra az
|
||||
állományrendszert, majd nézzük meg
|
||||
az eredményt a <command>df</command> paranccsal:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs mount minta/tomoritett</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>df</userinput>
|
||||
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
||||
/dev/ad0s1a 2026030 235234 1628714 13% /
|
||||
devfs 1 1 0 100% /dev
|
||||
/dev/ad0s1d 54098308 1032864 48737580 2% /usr
|
||||
minta 17547008 0 17547008 0% /minta
|
||||
minta/tomoritett 17547008 0 17547008 0% /minta/tomoritett</screen>
|
||||
|
||||
<para>A közös terület és az
|
||||
állományrendszer mellesleg a
|
||||
<command>mount</command> parancs kimenetébõl is
|
||||
megfigyelhetõ:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>mount</userinput>
|
||||
/dev/ad0s1a on / (ufs, local)
|
||||
devfs on /dev (devfs, local)
|
||||
/dev/ad0s1d on /usr (ufs, local, soft-updates)
|
||||
minta on /minta (zfs, local)
|
||||
minta/tomoritett on /minta/tomoritett (zfs, local)</screen>
|
||||
|
||||
<para>Látható, hogy a létrehozásuk
|
||||
után a Z állományrendszerek teljesen
|
||||
hétköznapi módon viselkednek, de
|
||||
természetesen további lehetõségek is
|
||||
elérhetõek hozzájuk. A következõ
|
||||
példában <literal>adat</literal> néven
|
||||
készítünk egy új
|
||||
állományrendszert. Mivel ide majd nagyon fontos
|
||||
állományokat akarunk elhelyezni,
|
||||
állítsuk be, hogy minden adatblokkból
|
||||
két példány legyen:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs create minta/adat</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>zfs set copies=2 minta/adat</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A <command>df</command> újbóli
|
||||
kiadásával most már látható
|
||||
is ez az állományrendszer és annak
|
||||
tárfoglalása:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>df</userinput>
|
||||
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
||||
/dev/ad0s1a 2026030 235234 1628714 13% /
|
||||
devfs 1 1 0 100% /dev
|
||||
/dev/ad0s1d 54098308 1032864 48737580 2% /usr
|
||||
minta 17547008 0 17547008 0% /minta
|
||||
minta/tomoritett 17547008 0 17547008 0% /minta/tomoritett
|
||||
minta/adat 17547008 0 17547008 0% /minta/adat</screen>
|
||||
|
||||
<para>Vegyük észre, hogy a közös
|
||||
területen levõ állományrendszerek
|
||||
mindegyikén ugyanannyi szabad terület van. A
|
||||
<command>df</command> segítségével a
|
||||
késõbbiekben remekül megfigyelhetõ lesz,
|
||||
hogy az egyes állományrendszerek mindig csak
|
||||
annyi területet foglalnak el a közös
|
||||
területbõl, amennyire abban a pillanatban
|
||||
ténylegesen szükségünk van. A Z
|
||||
állományrendszerek esetén megszûnik
|
||||
a partíciók és kötetek fogalma,
|
||||
és több állományrendszer
|
||||
tárolódik egyazon közös
|
||||
területen. Ha már nem akarjuk használni,
|
||||
egyszerûen csak töröljük le az
|
||||
állományrendszereket és ezt a
|
||||
közös tárolót:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs destroy minta/tomoritett</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>zfs destroy minta/adat</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>zpool destroy minta</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Nyilván tapasztalhattunk már, hogy a
|
||||
lemezeink olykor menthetetlenül meghibásodnak.
|
||||
Amikor egy lemezes meghajtó tönkremegy, a rajta
|
||||
tárolt adatok általában elvesznek. Az
|
||||
ilyen jellegû kellemetlenségek
|
||||
elkerülésének egyik módja az
|
||||
ún. <acronym>RAID</acronym>-tömbök
|
||||
építése. A következõ
|
||||
szakaszban bemutatjuk, hogy a Z
|
||||
állományrendszerek esetén hogyan tudunk
|
||||
ilyen tömböket készíteni.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title><acronym>RAID</acronym>-Z tömbök</title>
|
||||
|
||||
<para>Korábban már utaltunk rá, hogy ebben
|
||||
a szakaszban két <acronym>SCSI</acronym>-lemez, vagyis a
|
||||
<devicename>da0</devicename> és
|
||||
<devicename>da1</devicename> eszközök
|
||||
használatát feltételezzük. Egy
|
||||
<acronym>RAID</acronym>-Z formátumú
|
||||
közös tároló
|
||||
készítéséhez a következõ
|
||||
parancsot kell kiadni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool create tarolo raidz da0 da1</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ennek hatására tehát keletkezik egy
|
||||
<literal>tarolo</literal> nevû Z-tároló.
|
||||
Ez a korábbiakhoz hasonló módon
|
||||
ellenõrizhetõ is a &man.mount.8; és
|
||||
&man.df.1; parancsokon keresztül. Természetesen
|
||||
az iménti listába további
|
||||
lemezeszközök tetszõlegesen felvehetõek.
|
||||
Most hozzunk létre ezen a közös
|
||||
területen egy <literal>felhasznalok</literal> nevû
|
||||
állományrendszert, ahová majd a
|
||||
felhasználók adatait fogjuk tenni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs create tarolo/felhasznalok</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Miután ezzel megvagyunk, az imént
|
||||
létrehozott állományrendszerre nyugodtan
|
||||
beállíthatunk tömörítést
|
||||
és biztonsági másolatokat. Ebben az
|
||||
alábbi parancsok lesznek a
|
||||
segítségünkre:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs set copies=2 tarolo/felhasznalok</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>zfs set compression=gzip tarolo/felhasznalok</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ezt követõen költöztessük
|
||||
át a felhasználókat, vagyis másoljuk
|
||||
át az adataikat ide és hozzuk létre a
|
||||
megfelelõ szimbolikus linkeket:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>cp -rp /home/* /tarolo/felhasznalok</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>rm -rf /home /usr/home</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>ln -s /tarolo/felhasznalok /home</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>ln -s /tarolo/felhasznalok /usr/home</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A felhasználók adatai immáron a
|
||||
frissen létrehozott <filename
|
||||
class="directory">/tarolo/felhasznalok</filename>
|
||||
állományrendszeren tárolódnak.
|
||||
Próbáljuk ki, hozzunk létre egy új
|
||||
felhasználót és jelentkezzünk be
|
||||
vele.</para>
|
||||
|
||||
<para>Készítsünk most egy
|
||||
pillanatképet is, amelyet aztán késõbb
|
||||
szükség esetén vissza tudunk
|
||||
állítani:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs snapshot tarolo/felhasznalok@08-08-30</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A <literal>snapshot</literal> csak valós
|
||||
állományrendszerekkel mûködik,
|
||||
könyvtárakra vagy állományokra nem.
|
||||
A nevében a <literal>@</literal> karakter
|
||||
választja el egymástól a
|
||||
hozzátartozó címkét az
|
||||
állományrendszer vagy kötet
|
||||
nevétõl. Ha netalán a
|
||||
felhasználói könyvtárak
|
||||
valamiért megsérültek volna, a
|
||||
következõ paranccsal
|
||||
állíthatóak vissza:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs rollback tarolo/felhasznalok@08-08-30</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Az adott idõpontban aktív
|
||||
pillanatképeket az adott állományrendszer
|
||||
<filename class="directory">.zfs/snapshot</filename>
|
||||
könyvtárában találhatjuk meg.
|
||||
Például az elõbb készített
|
||||
pillanatkép az alábbi paranccsal
|
||||
nézhetõ meg:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>ls /tarolo/felhasznalok/.zfs/snapshot</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha ebbõl elindulunk, akkor pillanatok alatt
|
||||
írható egy olyan szkript, amely a
|
||||
felhasználók adatairól havonta
|
||||
készít egy pillanatképet. Ilyenkor
|
||||
azonban fontos számításba vennünk,
|
||||
hogy az idõvel felgyülemlõ pillanatképek
|
||||
rengeteg helyet el tudnak foglalni. A korábbi
|
||||
pillanatkép így távolítható
|
||||
el:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs destroy tarolo/felhasznalok@08-08-30</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Miután alaposan kipróbáltuk a
|
||||
<filename class="directory">/tarolo/felhasznalok</filename>
|
||||
néven létrehozott
|
||||
állományrendszerünket,
|
||||
állítsuk be véglegesen ez eddigi
|
||||
<filename class="directory">/home</filename>
|
||||
állományrendszer helyére:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs set mountpoint=/home tarolo/felhasznalok</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ekkor a <command>df</command> és
|
||||
<command>mount</command> parancsok használatával
|
||||
meggyõzõdhetünk róla, hogy ezt az
|
||||
állományrendszert innentõl már
|
||||
valóban a <filename class="directory">/home</filename>
|
||||
könyvtárnak tekintjük:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>mount</userinput>
|
||||
/dev/ad0s1a on / (ufs, local)
|
||||
devfs on /dev (devfs, local)
|
||||
/dev/ad0s1d on /usr (ufs, local, soft-updates)
|
||||
tarolo on /tarolo (zfs, local)
|
||||
tarolo/felhasznalok on /home (zfs, local)
|
||||
&prompt.root; <userinput>df</userinput>
|
||||
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
||||
/dev/ad0s1a 2026030 235240 1628708 13% /
|
||||
devfs 1 1 0 100% /dev
|
||||
/dev/ad0s1d 54098308 1032826 48737618 2% /usr
|
||||
tarolo 17547008 0 17547008 0% /tarolo
|
||||
tarolo/felhasznalok 17547008 0 17547008 0% /home</screen>
|
||||
|
||||
<para>Ezzel lényegében befejeztük a
|
||||
<acronym>RAID</acronym>-Z tömb
|
||||
konfigurációját. Az
|
||||
állományrendszerek állapotára
|
||||
vonatkozóan a &man.periodic.8;
|
||||
alkalmazásával akár naponta
|
||||
kérhetünk ellenõrzést:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>echo 'daily_status_zfs_enable="YES"' >> /etc/periodic.conf</userinput></screen>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>A <acronym>RAID</acronym>-Z
|
||||
helyreállítása</title>
|
||||
|
||||
<para>Minden szoftveres <acronym>RAID</acronym>
|
||||
implementáció kínál valamilyen
|
||||
megoldást az állapotának
|
||||
ellenõrzésére, ez alól
|
||||
tulajdonképpen a <acronym>ZFS</acronym> sem
|
||||
kivétel. A <acronym>RAID</acronym>-Z
|
||||
eszközök állapota a következõ
|
||||
paranccsal kérdezhetõ le:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool status -x</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ezt az üzenetet láthatjuk, amikor minden
|
||||
tároló kifogástalanul mûködik
|
||||
és semmilyen probléma sincs:</para>
|
||||
|
||||
<screen>all pools are healthy</screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha viszont valamilyen gond lenne valamelyik lemezzel,
|
||||
például leállt, akkor az elõbbi
|
||||
parancs eredménye ehhez lesz hasonló:</para>
|
||||
|
||||
<screen> pool: tarolo
|
||||
state: DEGRADED
|
||||
status: One or more devices has been taken offline by the administrator.
|
||||
Sufficient replicas exist for the pool to continue functioning in a
|
||||
degraded state.
|
||||
action: Online the device using 'zpool online' or replace the device with
|
||||
'zpool replace'.
|
||||
scrub: none requested
|
||||
config:
|
||||
|
||||
NAME STATE READ WRITE CKSUM
|
||||
tarolo DEGRADED 0 0 0
|
||||
raidz1 DEGRADED 0 0 0
|
||||
da0 ONLINE 0 0 0
|
||||
da1 OFFLINE 0 0 0
|
||||
|
||||
errors: No known data errors</screen>
|
||||
|
||||
<para>A válasz szerint az eszközt az
|
||||
adminisztrátor állította le. Ez
|
||||
ennél a példánál valóban
|
||||
igaz. Lemezeket a következõ módon lehet
|
||||
leállítani:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool offline tarolo da1</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Így miután leállítottuk a
|
||||
rendszert, a <devicename>da1</devicename> eszköz
|
||||
cserélhetõ. A rendszer soron következõ
|
||||
indításakor ezzel a paranccsal tudjuk jelezni
|
||||
logikailag is a lemez cseréjét:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool replace tarolo da1</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Nézzük meg újra a tömb
|
||||
állapotát, de ezúttal a <option>-x</option>
|
||||
kapcsoló megadása nélkül, mivel csak
|
||||
így fogjuk látni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool status tarolo</userinput>
|
||||
pool: tarolo
|
||||
state: ONLINE
|
||||
scrub: resilver completed with 0 errors on Sat Aug 30 19:44:11 2008
|
||||
config:
|
||||
|
||||
NAME STATE READ WRITE CKSUM
|
||||
tarolo ONLINE 0 0 0
|
||||
raidz1 ONLINE 0 0 0
|
||||
da0 ONLINE 0 0 0
|
||||
da1 ONLINE 0 0 0
|
||||
|
||||
errors: No known data errors</screen>
|
||||
|
||||
<para>A példa szerint minden megfelelõen
|
||||
mûködik.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Az adatok ellenõrzése</title>
|
||||
|
||||
<para>Elõzetesen már szó esett róla,
|
||||
hogy a <acronym>ZFS</acronym> képes a tárolt
|
||||
adatok sértetlenségének
|
||||
ellenõrzésére. Az új
|
||||
állományrendszerek
|
||||
létrehozásánál ez a
|
||||
lehetõség automatikusan aktiválódik,
|
||||
de tetszés szerint letiltható:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zfs set checksum=off tarolo/felhasznalok</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ez a lépés viszont nem
|
||||
feltétlenül jó döntés, mivel az
|
||||
adatintegritás megtartásához
|
||||
felhasznált ellenõrzõ összegek nagyon
|
||||
kevés helyet foglalnak és meglehetõsen
|
||||
hasznosak. Emellett semmilyen észlelhetõ
|
||||
lassulást nem okoznak az állományrendszer
|
||||
használata során. Ha engedélyezzük,
|
||||
a <acronym>ZFS</acronym> ilyen ellenõrzõ
|
||||
összegek segítségével folyamatosan
|
||||
figyelni tudja az adatok épségét. Ezt az
|
||||
ellenõrzést a <literal>scrub</literal> paranccsal
|
||||
válthatjuk ki. Nézzük meg
|
||||
például a <literal>tarolo</literal>
|
||||
esetében:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool scrub tarolo</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ez a vizsgálat a tárolt adatok
|
||||
mennyiségétõl függõen nagyon
|
||||
sokáig is eltarthat, illetve rengeteg
|
||||
lemezmûveletet foglal magában, ezért
|
||||
egyszerre csak egy ilyen futtatása javasolt.
|
||||
Miután befejezõdött, a tároló
|
||||
állapota az eredményének megfelelõen
|
||||
frissül, amelyet közvetlenül utána le is
|
||||
kérdezhetünk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>zpool status tarolo</userinput>
|
||||
pool: tarolo
|
||||
state: ONLINE
|
||||
scrub: scrub completed with 0 errors on Sat Aug 30 19:57:37 2008
|
||||
config:
|
||||
|
||||
NAME STATE READ WRITE CKSUM
|
||||
tarolo ONLINE 0 0 0
|
||||
raidz1 ONLINE 0 0 0
|
||||
da0 ONLINE 0 0 0
|
||||
da1 ONLINE 0 0 0
|
||||
|
||||
errors: No known data errors</screen>
|
||||
|
||||
<para>A példában látható az
|
||||
utolsó ellenõrzés ideje. Ezen
|
||||
lehetõség használatával
|
||||
hosszú idõn keresztül szavatolni tudjuk az
|
||||
adataink épségét.</para>
|
||||
|
||||
<para>A Z állományrendszerrel kapcsolatos
|
||||
további beállítási
|
||||
lehetõségekrõl a &man.zfs.8; és
|
||||
&man.zpool.8; man oldalakon olvashatunk.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
|
@ -1,12 +1,12 @@
|
|||
<!--
|
||||
The FreeBSD Documentation Project
|
||||
$FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/chapter.sgml,v 1.2 2008/06/25 11:28:06 gabor Exp $
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/geom/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.42
|
||||
%SRCID% 1.43
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="GEOM" lang="hu">
|
||||
|
|
@ -301,185 +301,156 @@
|
|||
fizikailag is biztonságosan tárolhatóak.
|
||||
|
||||
<para>Elõször is szereznünk kell két egyforma
|
||||
méretû lemezt, valamint ez a példa
|
||||
feltételezi, hogy ezek a lemezek közvetlen
|
||||
méretû lemezt, valamint a példák
|
||||
feltételezik, hogy ezek a lemezek közvetlen
|
||||
elérésû (&man.da.4;)
|
||||
<acronym>SCSI</acronym>-lemezek.</para>
|
||||
|
||||
<para>Kezdetnek telepítsük fel a &os;-t az elsõ
|
||||
lemezre, de csak két partícióval. Ezek
|
||||
egyike legyen a lapozóállományt
|
||||
tartalmazó partíció, aminek mérete
|
||||
pedig a fizikailag rendelkezésre álló
|
||||
memória (<acronym>RAM</acronym>) méretének
|
||||
kétszere legyen. A többi helyet adjuk oda a
|
||||
gyökérpartíciónak (<filename
|
||||
class="directory">/</filename>). Természetesen a többi
|
||||
csatolási pontot is kihasználhatjuk, külön
|
||||
partíciókkal, de ezzel a feladat
|
||||
nehézsége tízszeresére növekszik,
|
||||
mivel ekkor manuálisan kell átírnunk a
|
||||
&man.bsdlabel.8; és &man.fdisk.8;
|
||||
beállításokat.</para>
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Az elsõdleges lemezek
|
||||
tükrözése</title>
|
||||
|
||||
<para>Indítsuk újra a
|
||||
számítógépet és várjuk
|
||||
meg, amíg a rendszer teljesen készen nem áll.
|
||||
Amint ez a folyamat véget ért, jelentkezzük be
|
||||
a <username>root</username> felhasználóval.</para>
|
||||
<para>Tegyük fel, hogy a &os; az elsõ,
|
||||
<devicename>da0</devicename> nevû lemezmeghajtón
|
||||
található, és a &man.gmirror.8;
|
||||
számára ezt szeretnénk megadni az
|
||||
elsõdleges adatok tárolásához.</para>
|
||||
|
||||
<para>Hozzuk létre a <filename>/dev/mirror/gm</filename>
|
||||
eszközt és kössük hozzá a
|
||||
<filename>/dev/ad1</filename> eszközhöz:</para>
|
||||
<para>A tükrözés
|
||||
létrehozásának megkezdése elõtt a
|
||||
<varname>kern.geom.debugflags</varname> &man.sysctl.8;
|
||||
változó megfelelõ
|
||||
beállításával
|
||||
engedélyezzünk további
|
||||
nyomkövetési információkat és
|
||||
hozzáférést az eszközhöz:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror label -vnb round-robin gm0 /dev/da1</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.geom.debugflags=17</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A rendszernek erre így kell reagálnia:</para>
|
||||
<para>Most építsük fel a
|
||||
tükrözést. Kezdjük az egészet a
|
||||
metaadatok elhelyezésével az elsõdleges
|
||||
lemezmeghajtón, tehát tulajdonképpen az
|
||||
alábbi parancs segítségével hozzuk
|
||||
létre a <filename
|
||||
class="devicefile">/dev/mirror/gm</filename>
|
||||
eszközt:</para>
|
||||
|
||||
<screen>
|
||||
Metadata value stored on /dev/da1.
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror label -vb round-robin gm0 /dev/da0</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Erre a rendszernek a következõ módon kell
|
||||
reagálnia:</para>
|
||||
|
||||
<screen>Metadata value stored on /dev/da0.
|
||||
Done.</screen>
|
||||
|
||||
<para>Keltsük életre a GEOM-ot, aminek során
|
||||
betöltõdik a
|
||||
<filename>/boot/kernel/geom_mirror.ko</filename> modul:</para>
|
||||
<para>A GEOM inicializálásához
|
||||
szükségünk lesz a
|
||||
<filename>/boot/kernel/geom_mirror.ko</filename> modul
|
||||
betöltésére:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror load</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror load</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Ezzel a paranccsal létre kellett jönnie a
|
||||
<devicename>gm0</devicename> eszköznek a <filename
|
||||
class="directory">/dev/mirror</filename>
|
||||
könyvtárban.</para>
|
||||
</note>
|
||||
<note>
|
||||
<para>A parancs sikeres lefutása után a <filename
|
||||
class="directory">/dev/mirror</filename>
|
||||
könyvtárban létrehoz egy
|
||||
<devicename>gm0</devicename>
|
||||
eszközleírót.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Helyezzünk el egy partíciós
|
||||
táblát és rendszerindító
|
||||
programot az <command>fdisk</command>
|
||||
segítségével az újonnan
|
||||
létrehozott <devicename>gm0</devicename>
|
||||
eszközön:</para>
|
||||
<para>A <filename>geom_mirror.ko</filename> modul betöltését így
|
||||
tudjuk engedélyezni a rendszer indításakor:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>fdisk -vBI /dev/mirror/gm0</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>echo 'geom_mirror_load="YES"' >gt; /boot/loader.conf</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Most pedig tegyünk fel egy általános
|
||||
címkét a <command>bsdlabel</command>
|
||||
programmal:</para>
|
||||
<para>Rendszeradminisztrátorként nyissuk meg az
|
||||
<filename>/etc/fstab</filename> állományt, és
|
||||
cseréljük le benne az összes korábbi
|
||||
<devicename>da0</devicename> hivatkozást az
|
||||
újonnan kialakított <devicename>gm0</devicename>
|
||||
tükrözés
|
||||
eszközleírójával:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>bsdlabel -wB /dev/mirror/gm0s1</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>vi /etc/fstab</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Ha több slice-unk és partíciónk is
|
||||
van, az iménti két parancsban máshogy kell
|
||||
megadnunk a paramétereket. Meg kell egyezniük a
|
||||
másik lemezen található slice-al és
|
||||
a partíciójának
|
||||
méretével.</para>
|
||||
</note>
|
||||
<para>A &man.vi.1; indítása után a
|
||||
<userinput>:w /etc/fstab.bak</userinput> kiadásával
|
||||
készítsünk az <filename>fstab</filename>
|
||||
állomány jelenlegi tartalmáról
|
||||
másolatot. Ezután a
|
||||
<userinput>:%s/da/mirror\/gm/g</userinput> parancs
|
||||
használatával cseréljük ki az
|
||||
összes <devicename>da0</devicename> hivatkozást a
|
||||
<devicename>gm0</devicename> eszköz nevére.</para>
|
||||
|
||||
<para>Használjuk a &man.newfs.8; segédprogramot a
|
||||
<devicename>gm0s1a</devicename> eszközön egy
|
||||
<acronym>UFS</acronym> típusú
|
||||
állományrendszer
|
||||
létesítésére:</para>
|
||||
<para>Az így keletkezõ <filename>fstab</filename>
|
||||
állomány nagyjából következõ
|
||||
módon fog kinézni. Most teljesen független,
|
||||
hogy <acronym>SCSI</acronym> vagy <acronym>ATA</acronym>
|
||||
meghajtókkal dolgozunk, a <acronym>RAID</acronym>
|
||||
eszköz neve mindig <devicename>gm</devicename> lesz:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>newfs -U /dev/mirror/gm0s1a</userinput></screen>
|
||||
<programlisting># Eszköz Csatlakozási pont Típus Beállítások Dump Menet
|
||||
/dev/mirror/gm0s2b none swap sw 0 0
|
||||
/dev/mirror/gm0s2a / ufs rw 1 1
|
||||
#/dev/mirror/gm0s2d /store ufs rw 2 2
|
||||
/dev/mirror/gm0s2e /usr ufs rw 2 2
|
||||
/dev/acd0 /cdrom cd9660 ro,noauto 0 0</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ennek eredményeképpen kapunk egy halom
|
||||
számot a képernyõn. Nagyon jó!
|
||||
Ellenõrizzük, nem látunk-e a
|
||||
képernyõn valamilyen hibaüzenetet, majd
|
||||
csatlakoztassuk az eszközt a a <filename
|
||||
class="directory">/mnt</filename> pontra:</para>
|
||||
<para>Indítsuk újra a rendszert:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>mount /dev/mirror/gm0s1a /mnt</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>shutdown -r now</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ezt követõen pedig mozgassunk át minden
|
||||
adatot a frissen létrehozott
|
||||
állományrendszere arról a lemezrõl,
|
||||
ahonnan elindítottuk a rendszert. Ebben a
|
||||
példában ezt ugyan a &man.dump.8; és
|
||||
&man.restore.8; parancsokkal oldjuk meg, erre a célra
|
||||
viszont a &man.dd.1; is remekül
|
||||
használható.</para>
|
||||
<para>Ennek megfelelõen a rendszer indítása
|
||||
közben a <devicename>da0</devicename> eszköz helyett a
|
||||
<devicename>gm0</devicename> eszközt fogjuk
|
||||
használni. Miután sikeresen
|
||||
befejezõdött a rendszerindítás, a
|
||||
<command>mount</command> parancs kiadásával a
|
||||
saját szemünkkel is meggyõzõdhetünk
|
||||
az eredményrõl:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>dump -L -0 -f- / |(cd /mnt && restore -r -v -f-)</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>mount</userinput>
|
||||
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
||||
/dev/mirror/gm0s1a 1012974 224604 707334 24% /
|
||||
devfs 1 1 0 100% /dev
|
||||
/dev/mirror/gm0s1f 45970182 28596 42263972 0% /home
|
||||
/dev/mirror/gm0s1d 6090094 1348356 4254532 24% /usr
|
||||
/dev/mirror/gm0s1e 3045006 2241420 559986 80% /var
|
||||
devfs 1 1 0 100% /var/named/dev</screen>
|
||||
|
||||
<para>Ezt el kell végeznünk mindegyik
|
||||
állományrendszerre. Egyszerûen másoljuk
|
||||
be az érintett állományrendszert a
|
||||
megfelelõ helyre az elõbb bemutatott parancsban.</para>
|
||||
<para>A parancs kimenete az elvárásainknak
|
||||
megfelelõen remekül néz ki.
|
||||
Zárásképpen a szinkronizálás
|
||||
megkezdéséhez a következõ paranccsal
|
||||
illesszük be a <devicename>da1</devicename> eszközt a
|
||||
tükrözésbe:</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezután írjuk át a duplikált
|
||||
<filename>/mnt/etc/fstab</filename> állományt,
|
||||
és távolítsuk el vagy csak kommentezzük
|
||||
ki belõle a lapozóállományt
|
||||
<footnote>
|
||||
<para>Megjegyezzük, hogy az <filename>fstab</filename>
|
||||
állományból kiszedett bejegyzés
|
||||
miatt valószínûleg más módon
|
||||
kell majd engedélyeznünk a
|
||||
lapozóállomány használatát.
|
||||
Errõl bõvebben lásd a <xref
|
||||
linkend="adding-swap-space">.</para>
|
||||
</footnote>.
|
||||
Írjuk felül a másik
|
||||
állományrendszer adatait is az új
|
||||
eszköznek megfelelõ beállításokkal,
|
||||
ahogy a példa is mutatja:</para>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror insert gm0 /dev/da1</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<programlisting># Device Mountpoint FStype Options Dump Pass#
|
||||
#/dev/da0s2b none swap sw 0 0
|
||||
/dev/mirror/gm0s1a / ufs rw 1 1</programlisting>
|
||||
<para>A tükrözés állapota a
|
||||
létrejöttét követõen az alábbi
|
||||
paranccsal ellenõrizhetõ:</para>
|
||||
|
||||
<para>Az alábbi paranccsal gondoskodjunk róla, hogy a
|
||||
<filename>geom_mirror.ko</filename> modul
|
||||
betöltõdjön a rendszerindítás
|
||||
során:</para>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror status</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>echo 'geom_mirror_load="YES"' >> /mnt/boot/loader.conf</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>echo 'geom_mirror_load="YES"' >> /boot/loader.conf</userinput></screen>
|
||||
<para>Az iménti parancs eredményének
|
||||
nagyjából a következõnek kell lennie
|
||||
miután a felépítettük a
|
||||
tükrözést és szinkronizáltuk az
|
||||
adatokat:</para>
|
||||
|
||||
<para>Indítsuk újra a rendszert:</para>
|
||||
<screen> Name Status Components
|
||||
mirror/gm0 COMPLETE da0
|
||||
da1</screen>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>shutdown -r now</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A rendszerindító képernyõn az
|
||||
egyfelhasználós mód
|
||||
eléréséhez válasszuk a negyedik (4)
|
||||
opciót. A konzol használatával
|
||||
gyõzödjünk meg róla, hogy a rendszer a
|
||||
<devicename>gm0s1a</devicename> eszközrõl indult. Ezt a
|
||||
&man.df.1; kimenetébõl deríthetjük
|
||||
ki.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha minden rendben zajlott, akkor a rendszerünk elindult a
|
||||
<devicename>gm0s1a</devicename> eszközrõl, és a
|
||||
<command>login</command> vár minket. Innen a lemez a
|
||||
következõ parancsok kiadásával
|
||||
törölhetõ és illeszhetõbe a
|
||||
tükrözések közé:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/da0 bs=512 count=79</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror configure -a gm0</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>gmirror insert gm0 /dev/da0</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Az <option>-a</option> paraméter tudatja a
|
||||
&man.gmirror.8;-al, hogy automatikus szinkronizációt
|
||||
használjon, tehát az lemezre írást
|
||||
magától tükrözze. A
|
||||
hozzátartozó man oldal elmagyarázza, hogyan
|
||||
építsük át a tömböt és
|
||||
hogyan cseréljük benne a lemezeket, habár az
|
||||
<devicename>data</devicename> névvel hivatkozik az itt
|
||||
említett <devicename>gm0</devicename> eszközre.</para>
|
||||
|
||||
<para>A frissen létrehozott tükrözés
|
||||
állapotát az alábbi paranccsal
|
||||
ellenõrizhetjük:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror status</userinput></screen>
|
||||
<para>Hiba esetén a tükrözés
|
||||
továbbra is folytatódik, azonban ilyenkor a
|
||||
példában szereplõ <literal>COMPLETE</literal>
|
||||
helyett a <literal>DEGRADED</literal> jelzést fogjuk
|
||||
látni.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Hibakeresés</title>
|
||||
|
|
@ -517,9 +488,39 @@ OK? <userinput>boot</userinput></screen>
|
|||
újra és telepítsük. Ezzel
|
||||
várhatóan orvosoltuk a
|
||||
problémát.</para>
|
||||
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A meghibásodott lemezek cseréje</title>
|
||||
|
||||
<para>A lemezek tükrözésének egyik
|
||||
legcsodálatosabb elõnye, hogy a menet közben
|
||||
meghibásodott meghajtókat gond, és
|
||||
így feltehetõen adatvesztés
|
||||
nélkül ki tudjuk cserélni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Vegyük az iménti <acronym>RAID</acronym>-1
|
||||
konfigurációt, és tételezzük fel,
|
||||
hogy a <devicename>da1</devicename> eszköz felmondta a
|
||||
szolgáltatot és cserére szorul. A
|
||||
meghajtó leváltásához keressük
|
||||
meg a hibás eszközt, majd állítsuk le
|
||||
a rendszert. Tegyük be a helyére az újat
|
||||
és indítsuk újra a rendszerünket.
|
||||
Miután elindult az operációs rendszer, a
|
||||
következõ parancsok kiadásával tujduk
|
||||
logikailag is lecserélni a meghibásodott
|
||||
lemezt:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gmirror forget gm0</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>gmirror insert gm0 /dev/da1</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Innen a <command>gmirror</command> <option>status</option>
|
||||
parancsával kísérhetjük figyelemmel a
|
||||
tükrözés újraszervezésének
|
||||
menetét. Csupán ennyi az egész.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="geom-ggate">
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -7,7 +7,7 @@
|
|||
The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/mirrors/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.450
|
||||
%SRCID% 1.451
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<appendix id="mirrors" lang="hu">
|
||||
|
|
@ -2994,252 +2994,6 @@ doc/zh_*</screen>
|
|||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="portsnap">
|
||||
<title>A <application>Portsnap</application>
|
||||
használata</title>
|
||||
|
||||
<sect2 id="portsnap-intro">
|
||||
<title>Bevezetés</title>
|
||||
|
||||
<para>A <application>Portsnap</application> a &os;
|
||||
portfájának biztonságos
|
||||
terjesztésére megalkotott rendszer.
|
||||
Hozzávetõleg óránként egyszer a
|
||||
portfa egy újabb <quote>pillanatképe</quote>
|
||||
jön létre, amit ezután
|
||||
tömörítenek és digitálisan
|
||||
aláírnak. Az így keletkezõ
|
||||
állományokat végül HTTP-n
|
||||
keresztül terjesztik.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <application>CVSup</application>hoz hasonlóan a
|
||||
<application>Portsnap</application> szintén
|
||||
<emphasis>lehúzással</emphasis> frissít.
|
||||
Ennek folyamán a becsomagolt és
|
||||
aláírt portfák egy webszerveren
|
||||
tároltan várják passzívan a kliensek
|
||||
kéréseit. A felhasználók így
|
||||
vagy a &man.portsnap.8; elindításával
|
||||
azonnal, vagy pedig a &man.cron.8;
|
||||
segítségével rendszeresen automatikusan
|
||||
kérhetnek frissítéseket.</para>
|
||||
|
||||
<para>Technikai megfontolásokból a
|
||||
<application>Portsnap</application> nem közvetlenül a
|
||||
<filename>/usr/ports/</filename> könyvtárban
|
||||
található <quote>éles</quote>
|
||||
portfát változtatja meg. Helyette
|
||||
alapértelmezés szerint a
|
||||
<filename>/var/db/portsnap/</filename> könyvtárba
|
||||
kerülõ tömörített
|
||||
változatával dolgozik. A frissítés
|
||||
befejeztével ezzel a tömörített
|
||||
változattal módosítja az éles
|
||||
portfát.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Ha a <application>Portsnap</application>et a &os;
|
||||
Portgyûjteményébõl
|
||||
telepítjük, akkor alapértelmezés
|
||||
szerint a tömörített pillanatképet a
|
||||
<filename>/var/db/portsnap/</filename> könyvtár
|
||||
helyett a <filename>/usr/local/portsnap/</filename>
|
||||
könyvtárban hozza létre.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="portsnap-install">
|
||||
<title>Telepítés</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; 6.0 vagy késõbbi változataiban
|
||||
már a <application>Portsnap</application> az alaprendszer
|
||||
része. A &os; korábbi verzióra a <filename
|
||||
role="package">ports-mgmt/portsnap</filename> porton
|
||||
keresztül telepíthetjük.</para>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="portsnap-config">
|
||||
<title>A <application>Portsnap</application>
|
||||
beállítása</title>
|
||||
|
||||
<para>A <application>Portsnap</application>
|
||||
mûködését az
|
||||
<filename>/etc/portsnap.conf</filename>
|
||||
konfigurációs állomány
|
||||
vezérli. A felhasználók
|
||||
többségének a benne helyet kapott
|
||||
alapbeállítások megfelelõek. Aki
|
||||
kíváncsi a részletekre, nézze meg a
|
||||
&man.portsnap.conf.5; man oldalt.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Amennyiben a <application>Portsnap</application>et a &os;
|
||||
Portgyûjteményébõl
|
||||
telepítettük, a
|
||||
<filename>/etc/portsnap.conf</filename> helyett a
|
||||
<filename>/usr/local/etc/portsnap.conf</filename>
|
||||
konfigurációs állományt fogja
|
||||
használni. Ez az állomány a port
|
||||
telepítésekor ugyan nem jön létre
|
||||
automatikusan, de találhatunk belõle egy
|
||||
mintát, amit a következõ paranccsal tudunk a
|
||||
helyére másolni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/local/etc && cp portsnap.conf.sample portsnap.conf</userinput></screen>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A <application>Portsnap</application> elsõ
|
||||
futtatása</title>
|
||||
|
||||
<para>A &man.portsnap.8; elsõ futtatásakor le kell
|
||||
töltenünk a <filename>/var/db/portsnap/</filename>
|
||||
(vagy <filename>/usr/local/portsnap/</filename>, ha a
|
||||
<application>Portsnap</application>et a
|
||||
Portgyûjteménybõl telepítettük)
|
||||
könyvtárba az egész portfa
|
||||
tömörített képét. Ez 2006
|
||||
elejétõl nagyjából 41 MB
|
||||
méretûre dagadt.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portsnap fetch</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Miután sikerült letöltenünk a
|
||||
tömörített képet, az
|
||||
<quote>éles</quote> portfa egy
|
||||
példányát tudjuk kibontani a
|
||||
<filename>/usr/ports/</filename> könyvtárba. Ez a
|
||||
lépés még abban az esetben is
|
||||
kötelezõ, ha már valamilyen módon
|
||||
feltöltöttük volna ezt a könyvtárat
|
||||
(például a <application>CVSup</application>
|
||||
segítségével), hiszen ekkor hozza
|
||||
létre a <command>portsnap</command> a
|
||||
mûködéséhez szükséges
|
||||
adatokat is, amelyek révén el tudja majd
|
||||
dönteni, hogy a portfa pontosan mely részeit kell
|
||||
frissítenie.</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portsnap extract</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A telepítés során alapból nem
|
||||
jön létre a <filename
|
||||
class="directory">/usr/ports/</filename> könyvtár.
|
||||
Ha a &os; 6.0-RELEASE kiadását
|
||||
használjuk, akkor a <command>portsnap</command>
|
||||
indítása elõtt ezt a könyvtárat
|
||||
el kell készítenünk. A &os; vagy a
|
||||
<application>Portsnap</application> újabb
|
||||
változataiban a <command>portsnap</command> elsõ
|
||||
használata során ez már azonban
|
||||
önmagától megtörténik.<para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A portfa frissítése</title>
|
||||
|
||||
<para>Miután letöltöttük a portfa
|
||||
kiinduló pillanatképét és kibontottuk
|
||||
a <filename>/usr/ports/</filename> könyvtárba, a
|
||||
frissítése két lépésben
|
||||
végezhetõ el: elõször
|
||||
<emphasis>elkérjük</emphasis> (fetch) a
|
||||
tömörített kép
|
||||
frissítéseit, majd ezután az így
|
||||
nyert módosításokat
|
||||
<emphasis>érvényesítjük</emphasis> az
|
||||
éles portfán (update). Ez a két
|
||||
lépés egyetlen <command>portsnap</command> parancs
|
||||
kiadásával összefoglalható:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portsnap fetch update</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A <command>portsnap</command> némely régebbi
|
||||
változatai nem támogatják ezt a
|
||||
típusú felírást. Ha tehát
|
||||
nem mûködne az iménti parancs, akkor helyette
|
||||
próbáljuk meg ezt:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portsnap fetch</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>portsnap update</userinput></screen>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A <application>Portsnap</application> automatikus
|
||||
futtatása</title>
|
||||
|
||||
<para>A <application>Portsnap</application> szervereken
|
||||
keletkezõ <quote>hirtelen tömeg</quote>
|
||||
elkerülése érdekében a
|
||||
<command>portsnap fetch</command> nem fog &man.cron.8;
|
||||
feladatként futni. Ehelyett erre létezik egy
|
||||
külön <command>portsnap cron</command> parancs, amivel
|
||||
a frissítések letöltése elõtt
|
||||
véletlenszerûen vár legfeljebb 3600
|
||||
másodpercet.</para>
|
||||
|
||||
<para>Emellett a <command>portsnap update</command> parancs
|
||||
futtatását sem javasoljuk <command>cron</command>
|
||||
feladatként, mivel komoly problémákat
|
||||
képes okozni akkor, amikor egy port
|
||||
fordítása vagy telepítése
|
||||
során adjuk ki. Azonban az <option>-I</option>
|
||||
kapcsoló megadásával a portok
|
||||
<filename>INDEX</filename> állományát
|
||||
biztonságosan tudjuk frissíteni. (Ebbõl
|
||||
nyilvánvalóan következik, hogy a
|
||||
<command>portsnap -I update</command> lefutása
|
||||
után a <command>portsnap update</command> parancsot is ki
|
||||
kell majd adni az <option>-I</option> kapcsoló
|
||||
nélkül a fa többi részének
|
||||
frissítéséhez.)</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha felvesszük a következõ sort az
|
||||
<filename>/etc/crontab</filename> állományba,
|
||||
akkor a <command>portsnap</command> frissíteni fogja a
|
||||
tömörített felvételt és a
|
||||
<filename>/usr/ports/</filename> könyvtárban
|
||||
levõ <filename>INDEX</filename> állományokat,
|
||||
és küld egy levelet az elavult feltelepített
|
||||
portokról:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>0 3 * * * root portsnap -I cron update && pkg_version -vIL=</programlisting>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Ha a rendszeróra nem helyi idõ szerint
|
||||
jár, akkor a <literal>3</literal> értéket
|
||||
cseréljük ki egy 0 és 23 között
|
||||
tetszõleges számra, így
|
||||
hozzájárulunk a a
|
||||
<application>Portsnap</application> szerverek
|
||||
terhelésének egyenletes
|
||||
elosztásához.</para>
|
||||
</note>
|
||||
<note>
|
||||
<para>A <command>portsnap</command> egyes korábbi
|
||||
változatai nem engednek meg egyszerre több
|
||||
parancsot (mint például a <literal>cron
|
||||
update</literal>). Ha az iménti
|
||||
felírásban hibát kapunk, akkor
|
||||
próbáljuk meg a <command>portsnap -I cron
|
||||
update</command> parancsot kicserélni a
|
||||
<command>portsnap cron && portsnap -I update</command>
|
||||
parancsra.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="cvs-tags">
|
||||
<title>CVS címkék</title>
|
||||
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -7,7 +7,7 @@
|
|||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/network-servers/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.108
|
||||
%SRCID% 1.109
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="network-servers" lang="hu">
|
||||
|
|
@ -3682,8 +3682,8 @@ nis_client_flags="-S <replaceable>NIS tartomány</replaceable>,<replaceabl
|
|||
következõt is (változtassuk meg
|
||||
igényeink szerint):</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>dhcp_program="/sbin/dhclient"
|
||||
dhcp_flags=""</programlisting>
|
||||
<programlisting>dhclient_program="/sbin/dhclient"
|
||||
dhclient_flags=""</programlisting>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -1,13 +1,13 @@
|
|||
<!--
|
||||
The FreeBSD Documentation Project
|
||||
|
||||
$FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/chapter.sgml,v 1.3 2008/08/09 23:38:57 pgj Exp $
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/ports/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.282
|
||||
%SRCID% 1.283
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="ports" lang="hu">
|
||||
|
|
@ -950,8 +950,8 @@ docbook =
|
|||
<para>A <application>Portsnap</application>
|
||||
lehetõségeinek részletesebb
|
||||
megismeréséhez tekintsük át <link
|
||||
linkend="portsnap">A Portsnap használata</link>
|
||||
címû szakaszt.</para>
|
||||
linkend="updating-portsnap">A Portsnap
|
||||
használata</link> címû szakaszt.</para>
|
||||
|
||||
<step>
|
||||
<para>Mivel a &os; 6.1-RELEASE és az utána
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -7,7 +7,7 @@
|
|||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/security/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.330
|
||||
%SRCID% 1.331
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="security" lang="hu">
|
||||
|
|
@ -3316,7 +3316,7 @@ Aug 27 15:37:58 Aug 28 01:37:58 krbtgt/EXAMPLE.ORG@EXAMPLE.ORG</screen>
|
|||
<para>Miután végeztünk, nyugodtan
|
||||
törölhetjük a jegyet:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>k5destroy</userinput></screen>
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>kdestroy</userinput></screen>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
|
|
|
|||
18
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/updating/Makefile
Normal file
18
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/updating/Makefile
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,18 @@
|
|||
#
|
||||
# Build the Handbook with just the content from this chapter.
|
||||
#
|
||||
# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/updating/Makefile
|
||||
# %SRCID% 1.1
|
||||
#
|
||||
# $FreeBSD$
|
||||
#
|
||||
|
||||
CHAPTERS= updating/chapter.sgml
|
||||
|
||||
VPATH= ..
|
||||
|
||||
MASTERDOC= ${.CURDIR}/../${DOC}.${DOCBOOKSUFFIX}
|
||||
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../../..
|
||||
|
||||
.include "../Makefile"
|
||||
767
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/updating/chapter.sgml
Normal file
767
hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/updating/chapter.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,767 @@
|
|||
<!--
|
||||
The FreeBSD Documentation Project
|
||||
$FreeBSD$
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/updating/chapter.sgml
|
||||
%SRCID% 1.1
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<chapter id="updating" lang="hu">
|
||||
<chapterinfo>
|
||||
<authorgroup>
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>Tom</firstname>
|
||||
<surname>Rhodes</surname>
|
||||
<contrib>Írta: </contrib>
|
||||
</author>
|
||||
</authorgroup>
|
||||
<authorgroup>
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>Colin</firstname>
|
||||
<surname>Percival</surname>
|
||||
<contrib>A megíráshoz felhasznált
|
||||
jegyzeteket készítette: </contrib>
|
||||
</author>
|
||||
</authorgroup>
|
||||
</chapterinfo>
|
||||
|
||||
<title>A &os; frissítése</title>
|
||||
|
||||
<sect1 id="updating-synopsis">
|
||||
<title>Áttekintés</title>
|
||||
|
||||
<indexterm><primary>a &os; frissítése</primary></indexterm>
|
||||
<indexterm>
|
||||
<primary>freebsd-update</primary>
|
||||
<see>frissítés</see>
|
||||
</indexterm>
|
||||
|
||||
<para>A &os; operációs rendszerrel szemben
|
||||
fejlõdése során egy komoly
|
||||
elvárás az idõk folyamán
|
||||
változatlanul fennmaradt: a felhasználóknak
|
||||
szüksége van olyan alkalmazásokra és
|
||||
segédprogramokra, amelyekkel képesek a nagyobb
|
||||
és a kisebb rendszerfrissítéseket
|
||||
letölteni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Hosszú éveken keresztül a rendszerüket
|
||||
frissíteni kívánó
|
||||
felhasználók a <application>CVSup</application>
|
||||
segítségével voltak kénytelenek
|
||||
elvégezni a különféle biztonsági
|
||||
javítások letöltését, valamint a
|
||||
telepített portok és csomagok
|
||||
frissítését a Portgyûjtemény
|
||||
által támogatott módszerekkel
|
||||
összhangban.</para>
|
||||
|
||||
<para>Miközben a <application>CVSup</application>
|
||||
továbbra is használható, illetve
|
||||
bekerült az alaprendszerbe egy teljesen C nyelven
|
||||
íródott változata, egyéb
|
||||
módszerek is születettek a rendszer naprakészen
|
||||
tartására.</para>
|
||||
|
||||
<para>A &man.portsnap.8; és &man.freebsd-update.8;
|
||||
elnevezésû eszközök
|
||||
modernizálták a frissítési
|
||||
folyamatát. Elõdeiknél sokkal
|
||||
hatékonyabbak és a felhasználók
|
||||
számára is könnyebben alkalmazhatóak.
|
||||
Némelyek közülük akár a &man.cron.8;
|
||||
használatával is futtathatóak, aminek
|
||||
köszönhetõen szinte teljesen
|
||||
önállósítható a mûvelet. Ez
|
||||
kifejezetten azok számára jelent elõnyt, akik
|
||||
több száz &os; alapú rendszer
|
||||
felügyeletéért felelõsek.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a fejezetben bemutatjuk ezeket az új
|
||||
módszereket, valamint eláruljuk, hogy a
|
||||
felhasználók és rendszergazdák milyen
|
||||
módon tudnak leginkább profitálni
|
||||
használatukból.</para>
|
||||
|
||||
<para>A fejezet elolvasása során megismerjük:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a Portgyûjtemény
|
||||
frissítésére milyen eszközök
|
||||
állnak rendelkezésre;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a <command>freebsd-update</command> parancs hogyan
|
||||
alkalmazható a &os; biztonsági
|
||||
javításainak, vagy kisebb és nagyobb
|
||||
frissítéseinek
|
||||
letöltésére;</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>hogyan vessük össze a telepített
|
||||
rendszerünk állapotát egy ismert tiszta
|
||||
változattal.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a &unix; és a &os; alapjainak ismerete (<xref
|
||||
linkend="basics">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a rendszermag konfigurációjának
|
||||
és fordításának ismerete (<xref
|
||||
linkend="kernelconfig">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a Portgyûjtemény alapvetõ fogalmainak,
|
||||
valamint a külsõ alkalmazások
|
||||
telepítésének ismerete (<xref
|
||||
linkend="ports">);</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>a &os; alaprendszerét alkotó
|
||||
forráskódok
|
||||
felépítésének, valamint a
|
||||
&man.mergemaster.8; eszköz használatának
|
||||
ismerete (<xref linkend="cutting-edge">).</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="updating-freebsdupdate">
|
||||
<title>A <command>freebsd-update</command></title>
|
||||
|
||||
<para>A biztonsági javítások
|
||||
telepítése minden
|
||||
számítógépes szoftver,
|
||||
különösen az operációs rendszerek
|
||||
számára lényeges mozzanat. Nagyon
|
||||
hosszú ideig ez a &os; esetében nem volt
|
||||
könnyen megoldható: a javításokat
|
||||
közvetlenül a forráskódon kellett
|
||||
elvégezni, ezekbõl újrafordítani a
|
||||
rendszert, majd telepíteni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez a nehézség mostanra viszont már
|
||||
elhárult, mivel a &os; legfrissebb verziói már
|
||||
tartalmaznak egy <command>freebsd-update</command> nevû
|
||||
segédprogramot, amellyel mindez leegyszerûsödik.
|
||||
Ez a program két külön funkciót lát
|
||||
el. Elõször is, lehetõvé teszi, hogy a &os;
|
||||
alaprendszer újrafordítása és
|
||||
-telepítése nélkül javítsunk
|
||||
biztonsági és egyéb apró
|
||||
hibákat, valamint másodsorban támogatja a
|
||||
kisebb és nagyobb verziójú kiadások
|
||||
közti váltást.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Ezek a bináris frissítések azonban csak
|
||||
a &os; biztonsági csapata által is felügyelt
|
||||
architektúrák és kiadások
|
||||
esetén érhetõek el. Emellett bizonyos
|
||||
lehetõségek használatához,
|
||||
például a &os; verziói közti
|
||||
átállás támogatásához
|
||||
a &man.freebsd-update.8; legújabb változata,
|
||||
valamint minimum a &os; 6.3 kiadása
|
||||
szükségeltetik. Ezért ne felejtsük el
|
||||
alaposan átolvasni a legújabb
|
||||
kiadásokról szóló
|
||||
bejelentéseket mielõtt frissítenénk
|
||||
rájuk, mivel ezzel kapcsolatban fontos
|
||||
információkat tartalmazhatnak. Az említett
|
||||
bejelentések a <ulink
|
||||
url="http://www.FreeBSD.org/releases/"></ulink> címen
|
||||
érhetõek el.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Ha a <command>crontab</command> már hivatkozik a
|
||||
<command>freebsd-update</command> programra, akkor a most
|
||||
következõ mûvelet elkezdése elõtt
|
||||
tiltsuk le. A <command>freebsd-update</command> legújabb
|
||||
változatát tartalmazó,
|
||||
<command>gzip</command> és <command>tar</command>
|
||||
parancsokkal tömörített csomagját az
|
||||
elõbbi címrõl tölthetjük le, majd az
|
||||
alábbi parancsok kiadásával
|
||||
telepíthetjük:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>gunzip -c freebsd-update-upgrade.tgz | tar xvf -</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>mv freebsd-update.sh /usr/sbin/freebsd-update</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>mv freebsd-update.conf /etc</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A &os; frissebb változatainál már semmit
|
||||
sem kell telepítenünk a
|
||||
használatához.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A konfigurációs állományok</title>
|
||||
|
||||
<para>Elõfordulhat, hogy változtatni akarunk valamin
|
||||
a frissítési folyamatban és ezért
|
||||
szeretnénk módosítani a programhoz
|
||||
tartozó konfigurációs
|
||||
állományt. Az opciók részletes
|
||||
ismertetéssel rendelkeznek, habár
|
||||
némelyiknél még további
|
||||
magyarázat kellhet:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting># Az alaprendszerben frissíteni kívánt komponensek
|
||||
Components src world kernel</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ezzel a paraméterrel határozhatjuk meg, hogy a
|
||||
&os; mely részei kerüljenek frissítésre.
|
||||
Alapértelmezés szerint a program frissíti a
|
||||
forrásokat, a teljes alaprendszert és a
|
||||
rendszermagot. Komponensként a
|
||||
telepítésnél választható
|
||||
elemeket adhatjuk meg, például "world/games"
|
||||
hozzáadásakor a games kategória elemei is
|
||||
folyamatosan frissülni fognak. Az "src/bin"
|
||||
megadásakor pedig az <filename
|
||||
class="directory">src/bin</filename> könyvtár
|
||||
tartalma frissül.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezt a beállítást a legjobb meghagyni az
|
||||
alapértelmezett értéken, mivel a
|
||||
további elemek megadásánál
|
||||
egyenként fel kell sorolni a frissítendõ
|
||||
komponenseket. Ha itt viszont kifelejtünk valamit, akkor
|
||||
könnyen megeshet, hogy a források és a
|
||||
binárisok verziója elcsúszik
|
||||
egymástól.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting># Az IgnorePaths beállítás után megadott szövegre illeszkedõ összes
|
||||
# bejegyzés frissítése kimarad
|
||||
IgnorePaths</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ennél a beállításnál
|
||||
azokat a könyvtárakat kell megadnunk, amelyeket
|
||||
(és tartalmukat) ki szeretnénk hagyni a
|
||||
frissítés során. Ezek lehetnek
|
||||
például a <filename
|
||||
class="directory">/bin</filename> vagy az <filename
|
||||
class="directory">/sbin</filename>. Így meg tudjuk
|
||||
akadályozni, hogy <command>freebsd-update</command>
|
||||
esetleg felülírjon valamilyen helyi
|
||||
változtatást a rendszerünkben.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting># Az UpdateIfUnmodified beállítás után megadott elérési útvonalakon csak
|
||||
# a felhasználó által még nem módosított állományok fognak frissülni
|
||||
# (hacsak a módosításokat össze nem fésüljük, lásd lentebb)
|
||||
UpdateIfUnmodified /etc/ /var/ /root/ /.cshrc /.profile</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A megadott könyvtárakban csak azokat a
|
||||
konfigurációs állományokat fogja
|
||||
frissíteni, amelyeket nem változtattuk meg.
|
||||
Amennyiben bármelyikük eltér az eredetileg
|
||||
frissítendõ változattól, azt a program
|
||||
nem módosítja. Létezik egy másik
|
||||
hasonló beállítás, a
|
||||
<literal>KeepModifiedMetadata</literal>, amely
|
||||
hatására a <command>freebsd-update</command> az
|
||||
összefésülés során elmenti a
|
||||
változtatásokat.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting># A MergeChanges beállításnál szereplõ állományok helyi módosításait
|
||||
# automatikusan összefésüljük a &os; újabb verziójára frissítése közben
|
||||
MergeChanges /etc/ /var/named/etc/</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Itt azokat a könyvtárakat adhatjuk meg,
|
||||
amelyekben a <command>freebsd-update</command>
|
||||
számára engedélyezzük a
|
||||
konfigurációs állományok új
|
||||
verziójának
|
||||
összefésülését a jelenlegi
|
||||
állapottal. Az összefésülés
|
||||
lényegében a &man.mergemaster.8;
|
||||
használatánál már megszokott
|
||||
módon, &man.diff.1; formátumban érkezõ
|
||||
módosítások sorozata alapján
|
||||
történik. Ekkor egy szövegszerkesztõ
|
||||
segítségével felügyelhetjük az
|
||||
összefésülés menetét vagy
|
||||
megállíthatjuk a <command>freebsd-update</command>
|
||||
futását. Ha kétségeink
|
||||
adódnak, akkor egyszerûen mentsük le az
|
||||
<filename class="directory">/etc</filename>
|
||||
könyvtárat és fogadjuk el mindegyik
|
||||
összefésülés eredményét.
|
||||
A <command>mergemaster</command>
|
||||
mûködésérõl a <xref
|
||||
linkend="cutting-edge"> ad részletesebb
|
||||
tájékoztatást.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting># A &os; frissítésekor ezt a könyvtárat fogja a program használni a
|
||||
# letöltött módosítások és az egyéb ideiglenes állományok tárolására
|
||||
# WorkDir /var/db/freebsd-update</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Az itt megadott könyvtárba fognak kerülni
|
||||
az elvégzendõ módosítások
|
||||
és az egyéb ideiglenesen keletkezõ
|
||||
állományok. A verziók közti
|
||||
váltás során ebben a
|
||||
könyvtárban ajánlott legalább
|
||||
1 GB szabad tárterületnek lennie.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting># A kiadások közti váltás során a Components beállításnál megadott
|
||||
# elemek kerüljenek csak frissítésre (StrictComponents yes), vagy a
|
||||
# program próbálja meg magától kitalálni, hogy milyen komponesek
|
||||
# *lehetnek* fenn a rendszeren és azokat frissítse (StrictComponents
|
||||
# no)?
|
||||
# StrictComponents no</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Ha ennél a beállításnál a
|
||||
<literal>yes</literal> értéket adjuk meg, akkor a
|
||||
<command>freebsd-update</command> feltételezni fogja,
|
||||
hogy a <literal>Components</literal> opciónál
|
||||
felsoroltunk minden frissítendõ komponenst és
|
||||
nem próbál meg mást is
|
||||
megváltoztatni. Ilyenkor tehát a
|
||||
<command>freebsd-update</command> tulajdonképpen
|
||||
egyedül csak a <literal>Components</literal> által
|
||||
meghatározott elemekhez tartozó
|
||||
állományokat fogja frissíteni.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Biztonsági javítások</title>
|
||||
|
||||
<para>A biztonsági javítások mindig egy
|
||||
távoli gépen tárolódnak, a
|
||||
következõ parancsok használatával
|
||||
tölthetõek le és
|
||||
telepíthetõek:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>freebsd-update fetch</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>freebsd-update install</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Amennyiben a rendszermagot is érintik
|
||||
javítások, úgy a rendszert a mûvelet
|
||||
befejezõdésével újra kell
|
||||
indítanunk. Ha minden a megfelelõ módon
|
||||
történt, akkor a rendszerünk már
|
||||
tartalmazni fogja a korábban letöltött
|
||||
és telepített javításokat, és
|
||||
a <command>freebsd-update</command> akár
|
||||
beállítható egy naponta
|
||||
végrehajtandó &man.cron.8; feladatnak. Ehhez
|
||||
mindössze a következõ bejegyzést kell
|
||||
elhelyeznünk az <filename>/etc/crontab</filename>
|
||||
állományban:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>@daily root freebsd-update cron</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>A bejegyzés szerint naponta egyszer le fog futni a
|
||||
<command>freebsd-update</command>. Ilyenkor, vagyis a
|
||||
<option>cron</option> paraméter megadásakor a
|
||||
<command>freebsd-update</command> csak ellenõrzi, hogy
|
||||
vannak-e telepítendõ frissítések. Ha
|
||||
talál, akkor automatikusan letölti ezeket a lemezre,
|
||||
de nem telepíti. Helyette levélben
|
||||
értesíti a <username>root</username>
|
||||
felhasználót, aki ezután bármikor
|
||||
manuálisan kérheti a
|
||||
telepítést.</para>
|
||||
|
||||
<para>Probléma esetén az alábbi paranccsal
|
||||
megkérhetjük a <command>freebsd-update</command>
|
||||
programot a legutóbb telepített
|
||||
módosítások
|
||||
visszavonására:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>freebsd-update rollback</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha ez a visszavonás a rendszermagra vagy annak
|
||||
moduljaira is vonatkozott, akkor a rendszert újra kell
|
||||
indítanunk a parancs futásának
|
||||
befejezõdésével. A &os; csak ilyenkor
|
||||
képes betölteni az új binárisokat
|
||||
betölteni a memóriába.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A <command>freebsd-update</command>
|
||||
kizárólag csak a <filename>GENERIC</filename>
|
||||
konfigurációjú rendszermagok
|
||||
esetén alkalmazható. Amennyiben a
|
||||
<filename>GENERIC</filename> típusú
|
||||
rendszermagot módosítottuk, vagy egy
|
||||
saját rendszermagot telepítettünk, a
|
||||
<command>freebsd-update</command> nem fog rendesen
|
||||
mûködni — az elõbbi esetben
|
||||
megáll, az utóbbiban pedig hibát fog
|
||||
jelezni.</para>
|
||||
</note>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Váltás kisebb és nagyobb
|
||||
verziók között</title>
|
||||
|
||||
<para>Verziók közti váltás során
|
||||
a külsõ alkalmazások
|
||||
mûkõdését akadályozó
|
||||
régi tárgykódok és
|
||||
függvénykönyvtárak törlõdni
|
||||
fognak. Ezért javasoljuk, hogy vagy
|
||||
töröljük le az összes portot és
|
||||
telepítsük újra, vagy az alaprendszer
|
||||
frissítése után hozzuk ezeket is
|
||||
naprakész állapotba a <filename
|
||||
role="package">ports-mgmt/portupgrade</filename>
|
||||
segédprogram segítségével.
|
||||
Elõször minden bizonnyal szeretnék
|
||||
kipróbálni a frissítést, ezt a
|
||||
következõ paranccsal tehetjük meg:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portupgrade -af</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ezzel gondoskodunk róla, hogy a minden a
|
||||
megfelelõen telepítõdjön újra. Ha a
|
||||
<envar>BATCH</envar> környezeti változót a
|
||||
<literal>yes</literal> értékre
|
||||
állítjuk, akkor a folyamat során
|
||||
megjelenõ összes kérdésre automatikusan
|
||||
a <literal>yes</literal> választ adjuk, ezáltal
|
||||
önállósítani tudjuk.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <command>freebsd-update</command> képes
|
||||
frissíteni rendszerünket egy adott kiadásra.
|
||||
Például a következõ paraméterek
|
||||
megadásával válthatunk a &os; 6.3
|
||||
használatára:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>freebsd-update -r 6.3-RELEASE upgrade</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A parancs elindulása után nem sokkal, a
|
||||
váltáshoz szükséges
|
||||
információk
|
||||
összegyûjtéséhez a
|
||||
<command>freebsd-update</command> elemzi a
|
||||
konfigurációs állományában
|
||||
megadott beállításokat és a rendszer
|
||||
jelenleg használt verzióját. A
|
||||
képernyõn ekkor sorban megjelennek a program
|
||||
részérõl érzékelt és nem
|
||||
érzékelt komponensek. Mint például
|
||||
ahogy itt látható:</para>
|
||||
|
||||
<screen>Looking up update.FreeBSD.org mirrors... 1 mirrors found.
|
||||
Fetching metadata signature for 6.3-BETA1 from update1.FreeBSD.org... done.
|
||||
Fetching metadata index... done.
|
||||
Inspecting system... done.
|
||||
|
||||
The following components of FreeBSD seem to be installed:
|
||||
kernel/smp src/base src/bin src/contrib src/crypto src/etc src/games
|
||||
src/gnu src/include src/krb5 src/lib src/libexec src/release src/rescue
|
||||
src/sbin src/secure src/share src/sys src/tools src/ubin src/usbin
|
||||
world/base world/info world/lib32 world/manpages
|
||||
|
||||
The following components of FreeBSD do not seem to be installed:
|
||||
kernel/generic world/catpages world/dict world/doc world/games
|
||||
world/proflibs
|
||||
|
||||
Does this look reasonable (y/n)? y</screen>
|
||||
|
||||
<para>Ekkor a <command>freebsd-update</command>
|
||||
megpróbálja letölteni a verziók
|
||||
közti váltáshoz szükséges
|
||||
összes állományt. Bizonyos esetekben
|
||||
kérdésekkel fordul a felhasználó
|
||||
felé arra vonatkozóan, hogy miket
|
||||
telepítsen fel vagy mit csináljon.</para>
|
||||
|
||||
<para>A javítások letöltését
|
||||
követõen megkezdõdik a
|
||||
telepítésük. A váltás ezen
|
||||
lépése az adott gép aktuális
|
||||
terhelésétõl és
|
||||
sebességétõl függõen
|
||||
változó hosszúságú lehet.
|
||||
Ezután a konfigurációs
|
||||
állományok összefésülése
|
||||
zajlik le — itt általában a emberi
|
||||
felügyeletre is szükség van az
|
||||
állományok
|
||||
összefésülésének
|
||||
irányításához, amelynek folyamatosan
|
||||
láthatóak az eredményei. A
|
||||
meghiúsult vagy kihagyott
|
||||
összefésülések a teljes
|
||||
frissítési folyamat leállását
|
||||
vonják maguk után. Az <filename
|
||||
class="directory">/etc</filename> könyvtárban
|
||||
tárolt fontosabb állományokról, mint
|
||||
például a <filename>master.passwd</filename> vagy
|
||||
<filename>group</filename> javasolt elõzetesen
|
||||
biztonsági mentést készíteni
|
||||
és késõbb kézzel hozzájuk adni
|
||||
a változtatásaikat.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A rendszerben ekkor még nem lesz jelen semmilyen
|
||||
konkrét változás, az összes
|
||||
említett javítás és
|
||||
összefésülés egy külön
|
||||
könyvtárban történik. A
|
||||
telepített javításokat és az
|
||||
összefésült konfigurációs
|
||||
állományokat a folyamat végén
|
||||
magának a felhasználónak kell
|
||||
véglegesíteni.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>A frissítési eljárás
|
||||
végén a következõ parancs
|
||||
kiadásával tudjuk ténylegesen
|
||||
érvényesíteni az eddig elvégzett
|
||||
módosításokat:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>freebsd-update install</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Elõször mindig a rendszermag és a
|
||||
hozzátartozó modulok cserélõdnek le.
|
||||
Ahogy ez végrehajtódott, újra kell
|
||||
indítanunk a rendszert. Az új rendszermagot
|
||||
tehát a következõ parancs
|
||||
futtatásával tudjuk a rendszer
|
||||
újraindításán keresztül a
|
||||
memóriába juttatni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>shutdown -r now</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A rendszer sikeres újraindulása után
|
||||
ismét el kell indítanunk a
|
||||
<command>freebsd-update</command> programot, amely
|
||||
korábban már elmentette a frissítés
|
||||
állapotát, emiatt a legutóbbi
|
||||
pontról fog folytatódni, illetve törli az
|
||||
osztott könyvtárak és
|
||||
tárgykódok régebbi változatait.
|
||||
Innen az alábbi paranccsal léphetünk
|
||||
tovább:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>freebsd-update install</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A függvénykönyvtárak
|
||||
verziói közti eltérések
|
||||
mértékétõl függõen
|
||||
elképzelhetõ, hogy a telepítés az
|
||||
említett három fázis helyett
|
||||
kettõben történik.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Most pedig újra kell fordítanunk vagy
|
||||
telepítenünk az összes általunk
|
||||
korábban használt külsõ
|
||||
alkalmazást. Erre azért van
|
||||
szükségünk, mert bizonyos alkalmazások a
|
||||
verziók közti váltás során
|
||||
törölt programkönyvtáraktól
|
||||
függtek. Ennek automatizálásában a
|
||||
<filename role="package">ports-mgmt/portupgrade</filename> lesz
|
||||
segítségünkre. Az alkalmazások
|
||||
frissítésének
|
||||
elindításához a következõ
|
||||
parancsokat használjuk:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portupgrade -f ruby</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>rm /var/db/pkg/pkgdb.db</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>portupgrade -f ruby18-bdb</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>rm /var/db/pkg/pkgdb.db /usr/ports/INDEX-*.db</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>portupgrade -af</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A parancsok lefutását követõen a
|
||||
<command>freebsd-update</command> utolsó
|
||||
hívásával zárjuk le a
|
||||
frissítést. Ezzel a paranccsal tudunk
|
||||
tehát pontot tenni a frissítési
|
||||
procedúra végére:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>freebsd-update install</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Indítsuk újra a rendszert a &os;
|
||||
frissített változatával. A folyamat ezzel
|
||||
véget ért.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Rendszerek állapotainak
|
||||
összehasonlítása</title>
|
||||
|
||||
<para>A <command>freebsd-update</command> ragyogóan
|
||||
felhasználható a &os; egy telepített
|
||||
változatának és egy általunk
|
||||
garantáltan megbízható
|
||||
példányának
|
||||
összevetésére. Ilyenkor a rendszerhez
|
||||
tartozó segédprogramokat,
|
||||
programkönyvtárakat és
|
||||
konfigurációs állományokat
|
||||
ellenõriztethetjük le. Az
|
||||
összehasonlítást ezzel a paranccsal
|
||||
kezdhetjük meg:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>freebsd-update IDS >> eredmeny.idk</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<warning>
|
||||
<para>Habár a parancs neve <acronym>IDS</acronym>
|
||||
(intrusion detection system), nem helyettesít semmilyen
|
||||
olyan behatolásjelzõ megoldást, mint
|
||||
amilyen például a <filename
|
||||
role="package">security/snort</filename>. Mivel a
|
||||
<command>freebsd-update</command> adatokat tárol a
|
||||
lemezen, teljesen kézenfekvõ a
|
||||
hamisítás lehetõsége. Míg
|
||||
ennek eshetõsége adott mértékben
|
||||
visszaszorítható a
|
||||
<varname>kern.securelevel</varname>
|
||||
csökkentésével és a
|
||||
<command>freebsd-update</command> által használt
|
||||
adatok írásvédett
|
||||
állományrendszerre helyezésével,
|
||||
erre a problémára az ideális
|
||||
megoldást mégis egy teljes biztonságban
|
||||
tudható referencia rendszer jelentheti. Ennek
|
||||
tárolására alkalmas lehet
|
||||
például egy <acronym>DVD</acronym> vagy egy
|
||||
külsõ <acronym>USB</acronym>-egység.</para>
|
||||
</warning>
|
||||
|
||||
<para>A parancs kiadása után megkezdõdik a
|
||||
rendszer vizsgálata, és az ellenõrzés
|
||||
során folyamatosan jelennek meg az
|
||||
átvizsgált állományok a
|
||||
hozzájuk tartozó ismert és
|
||||
kiszámított &man.sha256.1;-kódjukkal
|
||||
együtt. Mivel a képernyõn
|
||||
túlságosan gyorsan elúsznának az
|
||||
eredmények, ezért ezeket egy
|
||||
<filename>eredmeny.idk</filename> nevû
|
||||
állományba mentjük a késõbbi
|
||||
elemzésekhez.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az így keletkezõ állomány sorai
|
||||
ugyan meglehetõsen hosszúak, de szerencsére
|
||||
viszonylag könnyen értelmezhetõek.
|
||||
Például az adott kiadásban szereplõ
|
||||
állományoktól eltérõeket ezzel
|
||||
a paranccsal kérdezhetjük le:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>cat eredmeny.idk | awk '{ print $1 }' | more</userinput>
|
||||
/etc/master.passwd
|
||||
/etc/motd
|
||||
/etc/passwd
|
||||
/etc/pf.conf</screen>
|
||||
|
||||
<para>A példában most csak az elsõ
|
||||
néhány állományt hagytuk meg, gyakran
|
||||
tapasztalhatunk viszont ennél többet. Ezek
|
||||
közül bizonyos állományok
|
||||
értelemszerûen eltérnek, mint itt
|
||||
például az <filename>/etc/passwd</filename>, mert
|
||||
idõközben új felhasználókat
|
||||
adtunk a rendszerhez. Máskor egyéb
|
||||
állományok, például modulok nevei is
|
||||
felbukkanhatnak, mert tegyük fel, hogy a
|
||||
<command>freebsd-update</command> már frissítette
|
||||
ezeket. Ha ki szeretnénk zárni valamilyen
|
||||
állományokat vagy könyvtárakat az
|
||||
ellenõrzésbõl, egyszerûen csak soroljuk
|
||||
fel ezeket az <filename>/etc/freebsd-update.conf</filename>
|
||||
állományban megjelenõ
|
||||
<literal>IDSIgnorePaths</literal>
|
||||
beállításnál.</para>
|
||||
|
||||
<para>A korábban tárgyaltaktól
|
||||
függetlenül ez a rendszer alkalmas bonyolultabb
|
||||
frissítési folyamatok
|
||||
kisegítésére is.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="updating-portsnap">
|
||||
<title>A Portgyûjtemény frissítése a
|
||||
Portsnap használatával</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; alaprendszer a Portgyûjtemény
|
||||
frissítéséhez is tartalmaz egy &man.portsnap.8;
|
||||
elnevezésû segédprogramot. Ez a program
|
||||
elindítása után csatlakozik egy távoli
|
||||
géphez, ellenõrzi a biztonsági kulcsát
|
||||
és letölti a portok legfrissebb változatait. A
|
||||
biztonsági kulcs feladata a frissítés
|
||||
közben letöltött állományok
|
||||
sértetlenségének szavatolása, ezzel
|
||||
gondoskodik róla, hogy az adatok átvitelük
|
||||
közben nem változtak meg. A
|
||||
Portgyûjtemény legújabb
|
||||
változatát így érhetjük
|
||||
el:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portsnap fetch</userinput>
|
||||
Looking up portsnap.FreeBSD.org mirrors... 3 mirrors found.
|
||||
Fetching snapshot tag from portsnap1.FreeBSD.org... done.
|
||||
Fetching snapshot metadata... done.
|
||||
Updating from Wed Aug 6 18:00:22 EDT 2008 to Sat Aug 30 20:24:11 EDT 2008.
|
||||
Fetching 3 metadata patches.. done.
|
||||
Applying metadata patches... done.
|
||||
Fetching 3 metadata files... done.
|
||||
Fetching 90 patches.....10....20....30....40....50....60....70....80....90. done.
|
||||
Applying patches... done.
|
||||
Fetching 133 new ports or files... done.</screen>
|
||||
|
||||
<para>A példában látható, hogy a
|
||||
&man.portsnap.8; eltéréseket talált a helyi
|
||||
és a távoli rendszerekben fellelhetõ portok
|
||||
között, majd azokat ellenõrizte. Emellett az is
|
||||
megfigyelhetõ, hogy korábban már futtatuk a
|
||||
programot, mivel ha most indítottuk volna az elsõ
|
||||
alkalommal, akkor egyszerûen letöltötte volna a
|
||||
teljes Portgyûjteményt.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ahogy a &man.portsnap.8; sikeresen befejezi az imént
|
||||
kiadott <command>fetch</command> mûvelet
|
||||
végrehajtását, a helyi rendszeren már
|
||||
telepítésre készen fog várakozni a
|
||||
Portgyûjtemény és az hozzátartozó
|
||||
ellenõrzött módosítások. A
|
||||
tényleges telepítésüket a
|
||||
következõképpen kérhetjük:
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>portsnap extract</userinput>
|
||||
/usr/ports/.cvsignore
|
||||
/usr/ports/CHANGES
|
||||
/usr/ports/COPYRIGHT
|
||||
/usr/ports/GIDs
|
||||
/usr/ports/KNOBS
|
||||
/usr/ports/LEGAL
|
||||
/usr/ports/MOVED
|
||||
/usr/ports/Makefile
|
||||
/usr/ports/Mk/bsd.apache.mk
|
||||
/usr/ports/Mk/bsd.autotools.mk
|
||||
/usr/ports/Mk/bsd.cmake.mk
|
||||
<replaceable>...</replaceable></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ezzel lezárult a portok frissítése,
|
||||
innentõl már az aktualizált
|
||||
Portgyûjtemény felhasználásával
|
||||
tetszõlegesen telepíthetõek vagy
|
||||
frissíthetõek az alkalmazások.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
</chapter>
|
||||
|
|
@ -7,7 +7,7 @@
|
|||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||||
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/share/sgml/mailing-lists.ent
|
||||
%SRCID% 1.61
|
||||
%SRCID% 1.62
|
||||
-->
|
||||
|
||||
<!ENTITY a.mailman.listinfo "http://lists.FreeBSD.org/mailman/listinfo">
|
||||
|
|
@ -401,6 +401,10 @@
|
|||
<!ENTITY a.sun4v "<ulink url='&a.sun4v.url;'>FreeBSD sun4v levelezési lista</ulink>">
|
||||
<!ENTITY a.sun4v.name "<ulink url='&a.sun4v.url;'>freebsd-sun4v</ulink>">
|
||||
|
||||
<!ENTITY a.svn-src.url "&a.mailman.listinfo;/svn-src">
|
||||
<!ENTITY a.svn-src "<ulink url='&a.svn-src.url;'>FreeBSD SVN src commit lista</ulink>">
|
||||
<!ENTITY a.svn-src.name "<ulink url='&a.svn-src.url;'>svn-src</ulink>">
|
||||
|
||||
<!ENTITY a.test.url "&a.mailman.listinfo;/freebsd-test">
|
||||
<!ENTITY a.test "<ulink url='&a.test.url;'>FreeBSD test levelezési lista</ulink>">
|
||||
<!ENTITY a.test.name "<ulink url='&a.test.url;'>freebsd-test</ulink>">
|
||||
|
|
|
|||
Loading…
Reference in a new issue