From ea7c7baa78199252b911e2cbad596907ae923c29 Mon Sep 17 00:00:00 2001 From: Gabor Pali Date: Mon, 26 May 2008 20:21:05 +0000 Subject: [PATCH] Add a new translation: articles/linux-users. --- hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile | 1 + hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile | 27 + .../articles/linux-users/article.sgml | 840 ++++++++++++++++++ 3 files changed, 868 insertions(+) create mode 100644 hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile create mode 100644 hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.sgml diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile index bf8de38d5a..ebbfedae43 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile @@ -10,6 +10,7 @@ SUBDIR= dialup-firewall SUBDIR+= explaining-bsd SUBDIR+= laptop SUBDIR+= linux-comparison +SUBDIR+= linux-users SUBDIR+= multi-os SUBDIR+= version-guide diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile new file mode 100644 index 0000000000..5c727a5a18 --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile @@ -0,0 +1,27 @@ +# +# $FreeBSD$ +# +# Article: FreeBSD Quickstart for Linux Users + +# +# Tidy messes up iso-8859-2 characters +# + +NO_TIDY = yes + +MAINTAINER = pgj@FreeBSD.org + +DOC?= article + +FORMATS?= html +WITH_ARTICLE_TOC?= YES + +INSTALL_COMPRESSED?= gz +INSTALL_ONLY_COMPRESSED?= + +SRCS= article.sgml + +URL_RELPREFIX?= ../../../.. +DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../.. + +.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk" diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.sgml new file mode 100644 index 0000000000..b1bdad3df4 --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.sgml @@ -0,0 +1,840 @@ + + + + + +%articles.ent; +]> + +
+ + &os; gyorstalpaló &linux; felhasználók + számára + + + + John + Ferrell + + + + + 2008 + A FreeBSD Dokumentációs Projekt + + + $FreeBSD$ + + + &tm-attrib.freebsd; + &tm-attrib.linux; + &tm-attrib.intel; + &tm-attrib.redhat; + &tm-attrib.unix; + &tm-attrib.general; + + + + Ez a cikk azért íródott, hogy + röviden megismertesse a &os; alapjait a + középhaladó-haladó &linux; + felhasználókkal. + + Fordította: &a.hu.pgj; + + + + + Bevezetés + + Ebben a leírásban a &os; és a &linux; + közti alapvetõ eltéréseket igyekszünk + szemléltetni, aminek révén a + középhaladó és haladó &linux; + felhasználók pillanatok alatt bepillantást + nyerhetnek a &os; alapjaiba. Ez egyszerûen csak egy szakmai + jellegû bevezetés, és nem foglalkozik a + két rendszer felépítése közti + filozófiai + különbségekkel. + + A leírás feltételezi, hogy + korábban már telepítettük a &os; + rendszert. Amennyiben ezt még nem tettük volna meg, + vagy segítségre lenne szükségünk a + telepítésben, akkor olvassuk el a + &os; kézikönyv A &os; telepítése + címû fejezetét. + + + + Parancsértelmezõk: hova tûnt a Bash? + + A Linuxról áttérõ + felhasználók gyakran meglepõdnek azon, hogy a + &os;-ben nem a Bash az + alapértelmezett parancsértelmezõ. Sõt, a + Bash még az alaprendszerben sem + található meg. Helyette a &man.tcsh.1; az + alapértelmezett parancsértelmezõ a &os;-ben. + Természetesen a Bash, a + többi szintén közkedvelt + parancsértelmezõhöz hasonlóan + megtalálható a &os; Csomag- és Portgyûjteményében. + + Ha más parancsértelmezõket is + telepítettünk, akkor a &man.chsh.1; parancs + segítségével tudjuk megváltoztatni az + alapértelmezett parancsértelmezõnket. A + root felhasználó + alapértelmezett parancsértelmezõjének + megváltoztatását azonban nem javasoljuk. + Ennek oka, hogy azok a parancsértelmezõk, amelyek nem + részei az alaprendszernek, általában a + /usr/local/bin vagy a + /usr/bin könyvtárakban + találhatóak, és bizonyos + vészhelyzetekben elõfordulhat, hogy az ezeket az + állományrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni. + Ilyen esetekben a root sem lesz képes + elérni a saját alapértelmezett + parancsértelmezõjét, amivel + lényegében megakadályozzuk, hogy be tudjon + jelentkezni. Erre a célra a root + felhasználó egy alternatíváját, + a toor felhasználót + hozták létre, amelyet az alaprendszeren + kívül található + parancsértelmezõkkel is használhatunk. A toor hozzáférésérõl + a GYIK biztonsági kérdésekkel foglalkozó + részében tudhatunk meg többet (angolul). + + + + + Csomagok és portok: szoftverek + telepítése &os; alatt + + A szoftverek telepítésének + hagyományos &unix;-os megoldásain (a forrás + letöltésén, + kitömörítésén, a + forráskód módosításán + és lefordításán) túl az + alkalmazások telepítésének + további két módját is + felkínálja a &os;: ezek a csomagok és a + portok. A rendszerhez elérhetõ összes port + és csomag teljes listáját ezen + a címen érhetjük el. + + + Csomagok + + A csomagok lényegében elõre + lefordított alkalmazások, amelyek megfelelnek a + Debian/Ubuntu rendszerekben megtalálható + .deb, vagy a Red Hat/Fedora + rendszerekben megtalálható + .rpm állományoknak. A + csomagok a &man.pkg.add.1; segítségével + telepíthetõek. Például az + alábbi parancs az + Apache 2.2 alkalmazást + rakja fel: + + &prompt.root; pkg_add /tmp/apache-2.2.6_2.tbz + + Az kapcsolóval arra + utasítjuk a &man.pkg.add.1; programot, hogy + magától töltse le és telepítse + a csomagot, valamint annak függõségeit: + + &prompt.root; pkg_add -r apache22 +Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/Latest/apache22.tbz... Done. +Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/expat-2.0.0_1.tbz... Done. +Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/perl-5.8.8_1.tbz... Done. +[nyissz] + +To run apache www server from startup, add apache22_enable="YES" +in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script. + + + Ha a &os; valamelyik kiadását + használjuk (6.2, 6.3, 7.0 stb., tehát + CD-rõl telepítettük), akkor a + pkg_add -r az adott kiadáshoz + tartozó csomagokat fogja letölteni. Ezek a + csomagok azonban nem + feltétlenül az alkalmazás + legújabb verziójához tartoznak. Ezt az + alapértelmezett viselkedést felül tudjuk + bírálni, ha a PACKAGESITE + környezeti változót a + értékre állítjuk, és + így például a 6.X sorozathoz + készült legfrissebb csomagokat + tölthetjük le. + + A &os; különbözõ + változatairól a Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os; verziót! + címû cikkben + olvashatunk bõvebben. + + + A csomagok használatával kapcsolatban a &os; + kézikönyvében kaphatunk részletesebb + felvilágosítást, lásd A csomagrendszer használata. + + + + + Portok + + A &os;-ben az alkalmazások + telepítésének másik módja a + Portgyûjtemény használata. A + Portgyûjtemény lényegében + Makefile állományok és + javítások gyûjteménye, amelyek a + különféle alkalmazások + forráskódját készítik fel + arra, hogy a &os;-n is használhatóak legyenek. + Amikor telepítünk egy portot, akkor a rendszer + elõször letölti az alkalmazás + forráskódját, elvégzi a + szükséges módosításokat, + lefordítja a forrást és végül + telepíti az alkalmazást (valamint mindezt megteszi + az összes függõsége + esetében). + + A Portgyûjtemény, vagy gyakran egyszerûen + csak a portfa, a /usr/ports + könyvtárban található. Itt + nyilván feltételezzük, hogy a + Portgyûjteményt is kiválasztottuk a &os; + telepítése során. Amennyiben a + Portgyûjteményt még nem + telepítettük volna, a &man.sysinstall.8; + segítségével feltehetjük a + telepítõlemezrõl, vagy esetleg a &man.csup.1;, + illetve &man.portsnap.8; használatával + letölthetjük a &os; Projekt valamelyik + szerverérõl. A Portgyûjtemény + telepítésének részletes + bemutatása megtalálható a + kézikönyv 4.5.1. szakaszában. + + A telepítéshez (általában) csak + be kell lépnünk az adott port + könyvtárába és el kell + indítanunk a fordítást. A + következõ példában az + Apache 2.2 alkalmazást + telepítjük a + Portgyûjteménybõl: + + &prompt.root; cd /usr/ports/www/apache22 +&prompt.root; make install clean + + A portok alkalmazásának egyik legnagyobb + elõnye, hogy a szoftverek telepítése + során testre tudjuk szabni azok + beállításait. Például amikor + az Apache 2.2 alkalmazást + portként telepítjük, a + WITH_LDAP &man.make.1; változó + megadásával engedélyezhetjük a + mod_ldap + használatát: + + &prompt.root; cd /usr/ports/www/apache22 +&prompt.root; make WITH_LDAP="YES" install clean + + A Portgyûjteménnyel kapcsolatos további + információk tekintetében olvassuk el a + &os; kézikönyv A Portgyûjtemény használata + címû szakaszát. + + + + + Portok vagy csomagok, mégis melyiket + használjam? + + A csomagok tulajdonképpen elõre + lefordított portok, ezért igazából + csak abban van köztük különbség, hogy + forrásból (portok) vagy binárisan + telepítjük-e az alkalmazásokat. Mindegyik + módszernek megvannak a maga elõnyei: + + + Csomagok (bináris) + + Gyorsabb telepítés (a nagyobb + alkalmazások lefordítása viszont nagyon + sokáig is eltarthat). + + Nem szükséges + megértenünk a szoftverek + lefordításának + mikéntjét. + + Nem kell fordítóprogramokat + telepítenünk a + rendszerünkre. + + + + Portok (forrás) + + A telepítés + beállításait tetszõlegesen + szabályozhatjuk. (A csomagok általában + szabványos beállításokkal + készülnek. A portok esetében azonban + lehetõségünk van ezeket kedvünk szerint + megváltoztatni, mint például + további modulok fordítását + kérni vagy átállítani a + telepítés alapértelmezett + helyét.) + + Ha késztetést + érzünk, akkor akár a saját + javításainkat is beletehetjük a + forráskódba. + + + Ha nincsenek különös igényeink, akkor + a csomagok minden bizonnyal tökéletesen megfelelnek + számunkra. Amikor viszont valamit külön be + szeretnénk állítani, akkor ahhoz a portokat + érdemes választanunk. (Ne felejtsük el + azonban, hogy ha elsõsorban a csomagokhoz ragaszkodunk, de + mégis módosítanunk kell valamit + bennük, akkor a make + package parancs + kiadásával a portokból is tudunk csomagot + készíteni, majd átmásolni azokat + más szerverekre.) + + + + + + A rendszer indítása: hova lettek a + futási szintek? + + A &linux; a SysV rendszerindítási + sémáját alkalmazza, miközben a &os; a + hagyományos BSD típusú &man.init.8; + megoldást. A BSD típusú &man.init.8; + esetén nincsenek futási szintek és nem + létezik /etc/inittab + állomány. Helyette az &man.rc.8; vezérli a + rendszer indítását. Az + /etc/rc szkript beolvassa az + /etc/defaults/rc.conf és + /etc/rc.conf állományokat, + amibõl megállapítja, hogy milyen + szolgáltatásokat indítson el. A megadott + szolgáltatásokat ezután az + /etc/rc.d és a + /usr/local/etc/rc.d könyvtárakban + található megfelelõ + indítószkriptek segítségével + indítja el. Ezek a szkriptek hasonlóak a &linux; + rendszereken az /etc/init.d + könyvtárban található + szkriptekhez. + + + A szolgáltatások + indításáért felelõs szkriptek + miért két különbözõ helyen + találhatóak? Az + /etc/rc.d könyvtárban + található szkriptek az alaprendszer + részei (mint például a &man.cron.8;, + &man.sshd.8;, &man.syslog.3; és a többi). A + /usr/local/etc/rc.d könyvtárban + pedig a felhasználó által + telepíthetõ alkalmazások, + például az Apache, + Squid stb. szkriptjei + találhatóak. + + Mi a különbség az + alaprendszerben található és + a felhasználó által telepített + alkalmazások között? A &os;-t egy + összefüggõ operációs + rendszerként fejlesztik. Ezt másképpen + úgy lehetne fogalmazni, hogy a rendszermagot, a + rendszerszintû függvénykönyvtárakat + és a hozzájuk tartozó programokat (mint + például a &man.ls.1;, &man.cat.1;, &man.cp.1; + stb.) együtt fejlesztik és adják ki. Ezt + nevezzük az alaprendszernek. A + felhasználó által telepíthetõ + alkalmazások lényegében azok, amelyek nem + részei ennek az alaprendszernek, + például az Apache, + X11, + Mozilla Firefox stb. Ezek + általában a &os; Csomag- és Portgyûjteményébõl + telepíthetõek. Mivel a felhasználók + által telepített alkalmazásokat + igyekszünk elkülöníteni az + alaprendszertõl, ezért ezek a + /usr/local/ könyvtárba + kerülnek. Ennek következtében a + felhasználók által telepített + binárisok a /usr/local/bin + könyvtárban, míg a hozzájuk + tartozó konfigurációs + állományok a /usr/local/etc + könyvtárban találhatóak, és + így tovább. + + + A szolgáltatásokat az + /etc/rc.conf állományban + (lásd &man.rc.conf.5;) tudjuk engedélyezni a + SzolgáltatásNév_enable="YES" + sor megadásával. A rendszer alapértelmezett + beállításait az + /etc/defaults/rc.conf + állományban találhatjuk meg, amelyeket az + /etc/rc.conf állományban tudjuk + felülbírálni. Az alkalmazásokhoz + tartozó szolgáltatások + engedélyezésének lépéseihez + pedig a telepítésük után ne + felejtsük el átolvasni a hozzájuk + tartozó dokumentációt. + + Az /etc/rc.conf + állományból származó most + következõ rövid kódrészlet az + &man.sshd.8; és Apache 2.2 + szolgáltatásokat engedélyezi, valamint az + Apache számára + beállítja az SSL használatát. + + # az SSHD engedélyezése +sshd_enable="YES" +# az Apache és benne az SSL támogatásának engedélyezése +apache22_enable="YES" +apache22_flags="-DSSL" + + Miután az /etc/rc.conf + állományban engedélyeztük a + szolgáltatásokat, a paranccsorból el is + tudjuk indítani ezeket (a rendszer + újraindítása nélkül): + + &prompt.root; /etc/rc.d/sshd start + + Ha egy szolgáltatást nem + engedélyeztünk, akkor a parancssorból a + paraméter + megadásával tudjuk elindítani: + + &prompt.root; /etc/rc.d/sshd forcestart + + + + + A hálózat + beállítása + + + Hálózati interfészek + + A hálózati csatolófelületekre a + Linux esetén alkalmazott általános + ethX alakú azonosítók + helyett a &os; az adott hálózati kártya + meghajtójának nevével és + utána egy sorszámmal hivatkozik. Az + &man.ifconfig.8; itt látható kimenetében + két &intel; Pro 1000 hálózati + kártya jelenik meg (em0 és em1): + + &prompt.user; ifconfig +em0: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> mtu 1500 + options=b<RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU> + inet 10.10.10.100 netmask 0xffffff00 broadcast 10.10.10.255 + ether 00:50:56:a7:70:b2 + media: Ethernet autoselect (1000baseTX <full-duplex>) + status: active +em1: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> mtu 1500 + options=b<RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU> + inet 192.168.10.222 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.10.255 + ether 00:50:56:a7:03:2b + media: Ethernet autoselect (1000baseTX <full-duplex>) + status: active + + + + + Az IP-cím beállítása + + Az interfészekhez az &man.ifconfig.8; paranccsal + tudunk IP-címet rendelni. Az IP-címek + beállítása azonban csak akkor marad meg az + újraindítást követõen is, ha + felvesszük az /etc/rc.conf + állományba. A most következõ + példában megadunk egy hálózati + nevet, IP-címet és egy alapértelmezett + átjárót: + + hostname="szerver1.minta.com" +ifconfig_em0="inet 10.10.10.100 netmask 255.255.255.0" +defaultrouter="10.10.10.1" + + DHCP esetén használjuk a + következõt: + + hostname="szerver1.minta.com" +ifconfig_em0="DHCP" + + + + + + Tûzfalak + + Hasonlóan a Linuxban található + IPTABLES megoldáshoz, a &os; is + kínál fel rendszermagszintû + tûzfalazást. A &os; jelen pillanatban három + tûzfalat támogat: + + + IPFIREWALL + IPFILTER + PF + + + Az IPFIREWALL avagy + IPFW (az + IPFW szabályrendszereit az + &man.ipfw.8; paranccsal tudjuk kezelni) a &os; fejlesztõi + által készített és karbantartott + tûzfal. A forgalomszabályozás + megvalósításához és + különbözõ típusú + hálózati kapcsolatok + szimulációjához az + IPFW kiegészíthetõ a + &man.dummynet.4; használatával. + + Ez az IPFW szabály + engedélyezi a beérkezõ + SSH-kapcsolatokat: + + ipfw add allow tcp from any to me 22 in via $ext_if + + Az IPFILTER tûzfalat + Darren Reed dolgozta ki. Nem csak &os; alatt + találkozhatunk vele, több operációs + rendszerre is portolták, többek közt NetBSD-re, + OpenBSD-re, SunOS-re, HP/UX-ra és Solarisra. + + Ez az IPFILTER parancs + engedélyezi a beérkezõ + SSH-kapcsolatokat: + + pass in on $ext_if proto tcp from any to any port = 22 + + Az utolsó tûzfal, a PF, + az OpenBSD Projekt fejlesztése. Az + PF eredetileg az + IPFILTER + leváltására készült. Emiatt az + PF szabályainak megadási + módja nagyon hasonlít az + IPFILTER esetében + megismertekhez. A minõségalapú (QoS) + forgalomszabályozás + létrehozásához a + PF az &man.altq.4; + megoldásával egészíthetõ + ki. + + Ez a PF parancs engedélyezi + a beérkezõ + SSH-kapcsolatokat: + + pass in on $ext_if inet proto tcp from any to ($ext_if) port 22 + + + + + A &os; frissítése + + A &os; rendszer háromféleképpen + frissíthetõ: forráskódból, + binárisan és telepítõlemezek + használatával. + + A forráskódon keresztüli + frissítés ugyan a legbonyolultabb ezek + közül, azonban ez kínálja fel egyben a + legnagyobb rugalmasságot is. Ennek során + szinkronizálnunk kell a &os; + forráskódjának nálunk levõ + (helyi) másolatát a &os; + CVS (Concurrent Versioning System) + szervereivel. Miután ezt megtörtént, le tudjuk + fordítani a rendszermagot és a + hozzátartozó programokat. A források + frissítésével kapcsolatban olvassuk el + &os; kézikönyv 23. fejezetét. + + A bináris frissítés a &linux; + típusú rendszereken elérhetõ + yum vagy apt-get parancsok + esetén megszokottakhoz hasonló. A + &man.freebsd-update.8; parancs letölti a + frissítéseket és telepíti ezeket. Ez + a frissítési folyamat a &man.cron.8; + használatával ütemezhetõ. + + + Amikor a &man.cron.8; segítségével + ütemezzük a frissítéseket, a + &man.crontab.1; állományban lehetõség + szerint a freebsd-update cron parancsot + használjuk, ezáltal igyekezzünk + csökkenteni annak + valószínûségét, hogy egyszerre + több számítógép is ugyanakkor + terhelje a szervert. + + 0 3 * * * root /usr/sbin/freebsd-update cron + + + Az utolsó frissítési módszer, a + telepítõlemezek használata + lényegében egy egyértelmû folyamat. + Indítsuk el + számítógépünket a + telepítõlemezrõl és a + telepítõben válasszuk a frissítés + (upgrade) opciót. + + + + + procfs: eltûnt, de nem nyomtalanul + + A &linux; alatt a + /proc/sys/net/ipv4/ip_forward + használatával tudjuk megmondani, hogy az IP-csomagok + továbbítása engedélyezett-e + rendszerünkben. Mivel a &man.procfs.5; a &os; jelenlegi + verzióiban már elavultnak számít, + ezért ezt a &man.sysctl.8; paranccsal nézhetjük + meg a rendszer egyéb beállításai + mellett. (A sysctl viszont &linux; alatt is + egyaránt megtalálható.) + + Ha az IP-csomagok + továbbításáról + szóló példánál maradunk, akkor + ezt az alábbi módon kérdezhetjük le, + hogy engedélyezett-e a &os; rendszerünkön: + + &prompt.user; sysctl net.inet.ip.forwarding +net.inet.ip.forwarding: 0 + + Az paraméter + megadásával a rendszer összes jelenlegi + beállítását le tudjuk + kérdezni: + + &prompt.user; sysctl -a +kern.ostype: FreeBSD +kern.osrelease: 6.2-RELEASE-p9 +kern.osrevision: 199506 +kern.version: FreeBSD 6.2-RELEASE-p9 #0: Thu Nov 29 04:07:33 UTC 2007 + root@i386-builder.daemonology.net:/usr/obj/usr/src/sys/GENERIC + +kern.maxvnodes: 17517 +kern.maxproc: 1988 +kern.maxfiles: 3976 +kern.argmax: 262144 +kern.securelevel: -1 +kern.hostname: server1 +kern.hostid: 0 +kern.clockrate: { hz = 1000, tick = 1000, profhz = 666, stathz = 133 } +kern.posix1version: 200112 +... + + + Bizonyos sysctl-értékek + írásvédettek. + + + Adódhatnak olyan alkalmak, amikor mégis + szükségünk lehet a procfs + használatára, mint például régi + szoftverek futtatása, a rendszerhívások + nyomkövetése a &man.truss.1; + segítségével, vagy a bináris Linux kompatibilitás + használata. (Noha a bináris Linux kompatibilitás + egy saját procfs állományrendszert, egy + &man.linprocfs.5; rendszert használ.) A procfs + típusú állományrendszerek + csatlakoztatásához a következõt kell megadnunk + az /etc/fstab állományban: + + proc /proc procfs rw,noauto 0 0 + + + A beállítás + megadásával megakadályozzuk, hogy a + /proc a rendszerindítás + során magától + csatlakoztatódjon. + + + A procfs típusú + állományrendszereket így lehet + csaltkoztatni: + + &prompt.root; mount /proc + + + + + Gyakori parancsok + + + A csomagok kezelése + + + + + + + Linuxos parancs (Red Hat/Debian) + A &os;-s megfelelõje + Leírás + + + + + + yum install csomag / apt-get install csomag + pkg_add -r csomag + A csomag + telepítése egy távoli + számítógéprõl + + + + rpm -ivh csomag / dpkg -i csomag + pkg_add -v csomag + Csomag telepítése + + + + rpm -qa / dpkg -l + pkg_info + A telepített csomagok + megjelenítése + + + + + + + + + + A rendszer kezelése + + + + + + + Linuxos parancs + A &os;-s megfelelõje + Leírás + + + + + + lspci + pciconf + A PCI-os eszközök + megjelenítése + + + + lsmod + kldstat + A betöltött rendszermagmodulok + felsorolása + + + + modprobe + kldload / kldunload + Modulok betöltése és + eltávolítása + + + + strace + truss + A rendszerhívások + nyomkövetése + + + + + + + + + + + Lezárás + + Bízunk benne, hogy ez a leírás eleget + mutatott be ahhoz, hogy elkezdjünk ismerkedni a &os;-vel. Ha + az érintett témák még jobban + érdekelnek minket vagy olyanról szeretnénk + többet megtudni, ami itt nem szerepelt, akkor + mindenképpen olvassunk bele a &os; kézikönyvbe. + + + +