Miközben a BSD projektek (DragonflyBSD, &os;, NetBSD és az OpenBSD) nagyra nőttek, számos mítosz kezdett terjedni róluk. Ezek közül néhányat jó szándékú, ám megfontolatlan személyek indítottak el, másokat pedig önhitt emberek.

Ennek az oldalnak az a célja, hogy a lehető legnagyobb tárgyilagosság mellett eloszlassa ezeket a tévhiteket.

Megjegyzés: Ezen az oldalon a *BSD kifejezés mind a négy BSD projektre vonatkozik. Ahol az adott mende-monda csak az egyik különálló projektre vonatkozik, ott azt külön említjük.

Ha úgy érezzük, hogy az oldal valamely témában hiányos ismereteket közöl, akkor értesítsük az oldal fenntartóját, &a.trhodes;-ot a következő e-mail címen: <trhodes@FreeBSD.org>

Tartalom

• A *BSD rendszerek zárt fejlesztési modellel rendelkeznek, sokkal inkább katedrálisok mintsem bazárok
• A *BSD rendszerekről nem készíthető saját disztribúció, vagy nem származtatható egyéb munka
• A *BSD rendszerek remek kiszolgálók, de rossz asztali rendszerek
• A *BSD rendszerek forráskódja régi, elavult és haldoklik
• A *BSD projektek egymással háborúznak, hetente válnak ki újabb felhasználói csoportok
• A *BSD rendszereket nem fürtözni (párhuzamos számításokra)
• Nincs kereskedelmi támogatás a *BSD rendszerekhez
• Nincsenek alkalmazások a *BSD rendszerekhez
• A *BSD rendszerek jobbak, mint más rendszerek
• Más rendszerek jobbak, mint a *BSD a rendszerek

Mítoszok

A *BSD rendszerek zárt fejlesztési modellel rendelkeznek, sokkal inkább katedrálisok mintsem bazárok

Eric Raymond nagy hatású írása A katedrális és a bazár címmel a Linux fejlesztési modellt (és azt a modellt, amelyet Eric a fetchmail kifejlesztéséhez használt) említi mint a nyílt fejlesztési modell példáját. Ezzel szemben a *BSD fejlesztési modelljét gyakran jellemzik zártként.

A hallgatólagos bírálat szerint a bazár (nyílt) jó, és a katedrális (zárt) rossz.

Ha valami, akkor a *BSD rendszerek által alkalmazott fejlesztési modell még inkább hasonlít a bazárhoz, mint a Linux vagy a fetchmail esetében, amelyeket Eric említ.

Ehhez elég csupán a következőket figyelembe vennünk:

• Minden *BSD projekt esetén: A forráskód aktuális változata a &os;, NetBSD, és az OpenBSD esetében is a nap 24 órájában bárki számára elérhető az Interneten keresztül. Nem szükséges arra várni, hogy egy új kiadás jelenjen meg.

  &os;, NetBSD: Egy telepíthető pillanatverzió 24 óránként válik elérhetővé. Ezek a pillanatképek teljesen ugyanúgy telepíthetők mint a közönséges kiadások, és a telepítéshez nem szükséges egy meglévő rendszer.

  OpenBSD: OpenBSD pillanatképei naponta készülnek, és ha Theo elég jónak találja ezeket, felkerülnek a tükörszerverekre.

  Ezzel ellentétben a Linux kernelnek csak alkalmilag válik elérhetővé új verziója, és a különböző disztribúciók kiadási gyakorisága a disztribúció fejlesztőitől függ.

  Itt nem kíséri harsonaszó egy új kernel megjelenését, mivel a legtöbb *BSD felhasználó számára ez egy teljesen megszokott esemény.

• A *BSD projektek mind CVS-t használnak a forráskód karbantartásához.

  Minden *BSD projekt esetén: a CVS Repository a nap 24 órájában böngészhető, és a repositoryból az egész rendszer letölthető. A forrás elérhető anonim CVS, CVSup, CVSupit, CTM (e-mail-en keresztül) vagy egyszerű FTP segítségével.

• Bárki küldhet javításokat, hibajelentéseket, dokumentációt, és egyéb módokon is hozzájárulhat a munkához. Ezt a *BSD rendszerek részét képező send-pr program vagy a webes felület segítségével lehet megtenni.

  A dokumentáció hemzseg az erre utaló hivatkozásoktól.

• Nem mindenki hajthat végre változtatásokat a *BSD rendszerek forráskódjában, ehhez először committerré kell válnia. Általában olyan emberek kapnak commit jogot, akik már a send-pr segítségével vagy más hasonló módon beküldtek már pár alapos változtatást a projektnek.

  Ez a rendszer hasonló a Linux módszeréhez. Egyetlen ember, Linus jogosult megváltoztatni a kernelt, de a különböző területek (mint például a hálózati kód) fejlesztését más emberek tartják karban.

  Mellesleg Nik (nik@FreeBSD.org) jó példa erre. Miután számos fejlesztést hajtott végre a FreeBSD Dokumentációs Projekten és a weboldalon, felajánlották neki a commit jogot, hogy ne kelljen más committereket zargatnia, hogy hajtsák végre az általa készített fejlesztéseket. Soha nem kérte ezt a jogot, ingyen kapta.

A *BSD rendszerekről nem készíthető saját disztribúció, vagy nem származtatható egyéb munka

Készíthető, csak a dokumentációban és a forrásfájlokban fel kell tüntetni, hogy a forráskód honnan származik. Rengeteg származtatott projekt létezik:

• A DragonflyBSD a &os; 4.X egy leágazásaként indult, de azóta már van saját felhasználói közössége és vannak fejlesztési céljai.

• A TrustedBSD a &os;-hez nyújt a megbízható (trusted) operációs rendszerekre jellemző funkciókat képviselő különböző kiterjesztéseket, és ezzel az IT biztonsági minősítést, a Common Criteria-t (CC) célozza meg. Ez a projekt folyamatos fejlesztés alatt áll, a kód nagy része visszakerül a &os; alaprendszerébe, de a fejlesztés külön történik.

• A Hybrid Cluster egy &os; és ZFS alapokon nyugvó webes klaszter, amely szabványos LAMP alapú honlapok és alkalmazások számára szolgáltat redundáns adatbiztonságot és automatikus terheléskiegyenlítést.

• A Frenzy egy másik live-CD disztribúció, de elsősorban adminisztrációs feladatokhoz. Egyaránt tartalmaz hardvertesztelő, állományrendszer-ellenőrző, biztonsági ellenőrző, hálózatkonfiguráló és -analizáló szoftvereket.

• A PicoBSD egy testreszabott &os; disztribúció, amely elfér akár egy floppy lemezen is. Remek eszköz merevlemez nélküli 386-os PC-k útválasztóvá vagy nyomtatószerverré alakításához. A &os; forrásfájának része, lásd a /usr/src/release/picobsd könyvtárat.

• A NanoBSD egy másik olyan projekt, amely a &os; minimális helyigényű verziójának előállításával foglalkozik. Ez a változat elfér egy Compact Flash kártyán vagy egyéb kisebb méretű adathordozón. Ez a projekt is a &os; forrásfájának része, lásd a /usr/src/tools/tools/nanobsd könyvtárat.

• A TinyBSD olyan shell szripteket foglal össze, amelyek a &os; 5.X és 6.X verzióin alapuló beágyazott rendszerek fejlesztéséhez használhatóak.

• A ThinBSD egy kisméretű rendszerindító lemez, amellyel egy egyszerű PC-t használhatunk Microsoft Windows RDP kliensként, vagy X terminálként. Az egész konfiguráció DHCP protokollon végezhető.

• A PC-BSD egy asztali felhasználásra előkészített &os; leszármazott. A fejlesztés célja, hogy könnyen telepíthető legyen és egy segítőkész közösség alakuljon ki körülötte.

• A DesktopBSD egy másik asztali felhasználásra szánt &os; alapú operációs rendszer.

• A Gentoo/&os; a Gentoo Projekt kezdeményezése arra, hogy a Gentoo adminisztrációs adottságait portolják a megbízható &os; rendszermagjára és szoftverkörnyezetére. A projekt befejezetlen, jelenleg kísérleti stádiumban van.

• A m0n0wall egy &os; alapú tűzfalrendszer. Rengeteg olyan funkcióval rendelkezik, amelyet a drága tűzfalak is nyújtanak, mint például a webes interfész, gyári beállítások visszaállítása, állapottartó csomagszűrés, NAT/PAT átirányítás, DHCP kliens és szerver, gyorstárazó névszerver és még sok minden más.

• A pfSense egy m0n0wall alapú tűzfalrendszer, de a fejlesztés céljai és a támogatott funkciók különbözőek, mint például az OpenBSD Packet Filter (PF) és a &os; 6.1 támogatása, vagy a kitűnő hálózati ütemezéshez az ALTQ támogatása, valamint a funkcionalitás bővíthetőségét egy integrált csomagkezelő rendszer segítségével valósítja meg.

• A Whistle Interjet egy hálózati készülék, amely útválasztó, webszerver, e-mail szerver és egyéb funkciókat lát el, továbbá webböngészővel konfigurálható. A készülék alapja a &os; operációs rendszer, és a Whistle a fejlesztéseinek nagy részét visszaküldte a &os; Projektnek (miközben eleget megtartott ahhoz, hogy az üzleti versenyben maradhasson).

A DragonflyBSD esetéhez hasonlóan, az OpenBSD sem volt önálló projekt, a NetBSD projekt alapjaitól indult el és azóta kialakult a saját szemléletmódja.

A *BSD rendszerek remek kiszolgálók, de rossz asztali rendszerek

A *BSD rendszerek remek kiszolgálók, de egyben remek asztali rendszerek is. Sok elvárás a kiszolgálók felé (rövid válaszidő nagy terhelés alatt is, stabilitás, az erőforrások hatékony kihasználása) ugyanúgy elvárás az asztali rendszerek esetén is.

A *BSD rendszerek ugyanazokkal az asztali szoftverekkel (KDE, GNOME, Firefox, ablakkezelők) működnek, mint a Linux, és az irodai szoftverek, mint például az OpenOffice csomag is remekül működnek alattuk.

A *BSD rendszerek forráskódja régi, elavult és haldoklik

Noha a BSD rendszerek forráskódjának egyes részei akár több mint 20 évesek is lehetnek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy elavult lenne vagy éppen haldokolna. Rengeteg profi felhasználó szereti azt a stabilitást, amelyet ez a többéves tesztelés hozott magával.

Technológiai fejlesztések továbbra is bekerülnek a *BSD rendszerekbe, mint például:

• SMP: Symmetric Multi-Processing, vagyis a több processzorral rendelkező rendszerek használata.

• SoftUpdates: A BSD állományrendszert legalább olyan gyorssá teszi mint a Linux által használt állományrendszerek, az aszinkron írási műveletek engedélyezése — és így az ezzel járó kockázat — nélkül.

• VM rendszer: A VM (Virtuális Memória) alrendszer folyamatosan fejlődik. A VM/cache kialakítása segít a wcarchive.cdrom.com szolgáltatásához hasonló kiszolgálóknak a több ezer (konkrétan több mint 10 000) egyidejű FTP kapcsolat kiesésektől mentes kezelésében.

• Különböző architektúrák: A &os; jelenleg hét fő architektúrát támogat: Alpha, AMD64, i386, Itanium, PC-98, PowerPC és UltraSPARC. Jelenleg is folynak fejlesztések további architektúrák támogatására. Bővebb információért lásd a Támogatott platformok oldalt.

• MAC alrendszer: A &os; támogatja a Mandatory Access Controlt, vagyis egy olyan funkciót, amely általában csak drága megbízható (trusted) operációs rendszerekben található meg. A &os; ellenben kiemelkedő biztonságot nyújt ingyen! A témával kapcsolatban a TrustedBSD Projekt kínál további kiegészítéseket.

• GEOM alrendszer: A GEOM egy moduláris lemezkezelő rendszer, amelynek segítségével összefűzhetünk, tükrözhetünk, csíkozhatunk vagy titkosíthatunk lemezeket. Funkcionalitásban gazdag, és biztonságban tartja az adatainkat.

A *BSD projektek egymással háborúznak, hetente válnak ki újabb felhasználói csoportok

Ez nem így van. Noha időnként heves viták zajlanak a *BSD rendszerek képviselői között, a projektek továbbra is együtt dolgoznak. A &os; Alpha portja kezdetben nagyrészt a NetBSD csapat munkáján alapult. A NetBSD és az OpenBSD is a &os; Portgyűjteményét vette alapul a saját portrendszerének kialakításakor. A &os; és a NetBSD is vesznek át olyan biztonsági javításokat, amelyeket az OpenBSD-ben fedeznek fel először.

A &os; és a NetBSD projektek több mint tíz éve váltak szét, azóta csak az OpenBSD és a DragonflyBSD számítanak újabb BSD projektnek.

A *BSD projektek más területen is együttműködnek. Például a DaemonNews havonta frissülő internetes magazin is a négy projekt tagjainak közös munkája.

A *BSD rendszereket nem fürtözni (párhuzamos számításokra)

A következő (angol nyelvű) linkek pontosan ezt cáfolják:

• http://www.epm.ornl.gov/pvm/ The Parallel Virtual Machine: egy olyan szoftvercsomag, amellyel egyszerűen össze tudunk állítani egy fürtöt. Ez a forráskód szabadon elérhető, és nagyobb problémák nélkül elfut &os;-n.
• http://www.scl.ameslab.gov/Projects/old/ClusterCookbook/
• http://people.freebsd.org/~brooks/papers/bsdcon2003/fbsdcluster/ Brooks Davis leírása egy olyan &os; fürt implementációjáról, amely több, mint 300 processzort tartalmaz.
• http://www.onlamp.com/pub/a/bsd/2004/07/01/freesbie.html Webkiszolgáló fürt létrehozása FreeSBIE-vel (egy &os; alapú live-CD rendszerrel).
• http://www.openbsd.org/faq/pf/carp.html Az OpenBSD Közös cím redudancia protokollja (Common Address Redundancy Protocol, CARP), amellyel redundáns fürtöket hozhatunk létre a tűzfal szintjén.
• http://www.countersiege.com/doc/pfsync-carp Egy jó áttekintés a CARP-ról.
• http://pf4freebsd.love2party.net/carp.html Az OpenBSD CARP implementációjának &os; portja.

Ezeken kívül még a freebsd-cluster levelezési lista is rendelkezésre áll a FreeBSD fürtözésével kapcsolatos kérdések megvitatására.

Nincs kereskedelmi támogatás a *BSD rendszerekhez

&os;: A &os; kereskedelmi oldala felsorolja azokat a cégeket, amelyek kereskedelmi támogatást nyújtanak a &os;-hez.

A &os; Mall szintén kínál kereskedelmi támogatást, illetve ezenkívül árusít pólókat, sapkákat, könyveket, szoftvereket és promóciós tárgyakat.

Tanfolyamok után a BSDMall.com oldalon érdeklődhetünk, de egyéb termékeket is árulnak, mint például pólókat, sapkákat, könyveket és szoftvereket! Egy pillantást megér.

OpenBSD: Az OpenBSD kereskedelmi oldala tartalmazza a cégeket, amelyek kereskedelmi támogatást kínálnak az OpenBSD-hez.

Nincsenek alkalmazások a *BSD rendszerekhez

A nyílt forrású közösség túlnyomórészt BSD rendszereken (SunOS és hasonlók) kezdett el dolgozni. A *BSD rendszerek felhasználói általában módosítás nélkül le tudják fordítani ezeket az alkalmazásokat.

Továbbá minden *BSD projekt tartalmaz egy ún. portrendszert, amellyel a portolt alkalmazások lefordítását igyekszik megkönnyíteni.

&os;: Jelenleg több, mint 16 000 alkalmazás tölthető le és telepíthető a &os; Portgyűjteményén keresztül. Az i386 és AMD64 platformokon a Linux emulációs réteg képes futtatni a Linux alkalmazások nagy többségét. Az AMD64 és Itanium architektúrákon ezenkívül egy kompatibilitási réteg segítségével futtathatók a 32 bites &os; alkalmazások.

NetBSD: A Linux emulációs réteg futtatja az i386 architektúrára készült Linux alkalmazások nagy többségét, a SunOS4 alkalmazások többsége pedig SPARCStation munkaállomásokon futtatható.

OpenBSD: Jelenleg több, mint 3 700 alkalmazás tölthető le és telepíthető az OpenBSD saját portgyűjteményének segítségével. A Linux emulációs réteg itt is képes futtatni az i386-os Linux alkalmazások nagy többségét, a SunOS4 alkalmazások többsége pedig SPARCStation munkaállomásokon futtatható.

A NetBSD és az OpenBSD is képes némi módosítással használni a &os; Portgyűjteményében található alkalmazásokat, ezt tükrözi a portolt alkalmazásaik kisebb száma is.

Igaz, a legtöbb cég a Linuxot választja először, ha &unix;-ra akarja portolni a szoftvereit. Szerencsére a *BSD rendszerek Linux emulációs rétege képes futtatni ezeket az alkalmazásokat (Acrobat, StarOffice, Mathematica, WordPerfect, Quake, az Intel ICC fordítója, a Compaq Alpha fordítója stb.) viszonylag gond nélkül, ha nem is problémamentesen.

Történeti példaként megemlítjük, hogy a Netscape Navigator első verziója, amely Java támogatással futott a &os; alatt, a linuxos verzió volt. A rendszer azonban most már futtathatja a Mozilla natív &os; verzióját is, natív Java pluginnal. Mindez a Portgyűjtemény segítségével könnyen és kényelmesen telepíthető.

A *BSD rendszerek jobbak, mint más rendszerek

Ez csak a felhasználó ízlésétől függ.

Más rendszerek jobbak, mint a *BSD rendszerek

Ez csak a felhasználó ízlésétől függ.

Hozzájárulók

A &os;, NetBSD, és OpenBSD projekt tagai, akik hozzájárultak ehhez az oldalhoz: