administration.sgml r1.12 -> r1.15 community.sgml r1.3 -> r1.5 index.xsl r1.161 -> r1.162 platforms/amd64.sgml r1.19 -> r1.21 projects/projects.sgml r1.206 -> r1.207 share/sgml/header.l10n.ent r1.7 -> r1.9 share/sgml/navibar.l10n.ent r1.15 -> r1.16
		
			
				
	
	
		
			572 lines
		
	
	
	
		
			30 KiB
		
	
	
	
		
			Text
		
	
	
	
	
	
			
		
		
	
	
			572 lines
		
	
	
	
		
			30 KiB
		
	
	
	
		
			Text
		
	
	
	
	
	
| <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
 | |
| <!ENTITY base CDATA "..">
 | |
| <!ENTITY enbase CDATA "../..">
 | |
| <!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/projects/projects.sgml,v 1.7 2007/10/30 18:32:03 gabor Exp $">
 | |
| <!ENTITY title "FreeBSD Fejlesztési Projektek">
 | |
| <!ENTITY % navinclude.developers "INCLUDE">
 | |
| 
 | |
| <!ENTITY url.articles "../../doc/en_US.ISO8859-1/articles">
 | |
| <!ENTITY url.books "../../doc/en_US.ISO8859-1/books">
 | |
| ]>
 | |
| 
 | |
| <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
 | |
|      Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
 | |
|      Original Revision: r1.207					-->
 | |
| 
 | |
| <html>
 | |
|   &header;
 | |
| 
 | |
|   <a name="development"></a>
 | |
| 
 | |
|   <p>A FreeBSD fõ fejlesztési iránya mellett, rengeteg
 | |
|     fejlesztõ dolgozik az élvonalban, hogy új
 | |
|     irányokba bõvítse ki a FreeBSD
 | |
|     funkcionalitását.  Kövesse a lenti linkeket, ha
 | |
|     többet szeretne megtudni ezekrõl az érdekes
 | |
|     projektekrõl.</p>
 | |
| 
 | |
|   Ha úgy érzi, hogy egy projekt hiányzik a
 | |
|   listából, kérjük küldjön egy URL-t
 | |
|   és egy rövid (3-10 soros) leírást a
 | |
|   <a href="&base;/mailto.html">www@FreeBSD.org</a> levelezési
 | |
|   listára.
 | |
| 
 | |
|   <p>Továbbá, néhány projekt ezek
 | |
|     közül rendszeresen publikál
 | |
|     státuszjelentéseket, amelyek megtekinthetõek a
 | |
|     <a href="&enbase;/news/status/status.html">státuszjelentések
 | |
|       oldalon</a>.</p>
 | |
| 
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a href="#documentation">Dokumentáció</a></li>
 | |
|     <li><a href="&base;/advocacy/index.html">Képviselet</a></li>
 | |
|     <li><a href="#applications">Alkalmazások</a></li>
 | |
|     <li><a href="#networking">Hálózatkezelés</a></li>
 | |
|     <li><a href="#storage">Tárolás</a></li>
 | |
|     <li><a href="#kernelandsecurity">Kernel és Biztonság</a></li>
 | |
|     <li><a href="#devicedrivers">Eszközkezelõk (driverek)</a></li>
 | |
|     <li><a href="#architecture">Architektúra</a></li>
 | |
|     <li><a href="#misc">Egyéb</a></li>
 | |
|     <li><a href="&enbase;/projects/summerofcode.html">Google Summer of Code 2007</a></li>
 | |
|     <li><a href="&enbase;/projects/summerofcode-2006.html">Google Summer of Code 2006</a></li>
 | |
|     <li><a href="&enbase;/projects/summerofcode-2005.html">Google Summer of Code 2005</a></li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="documentation"></a>
 | |
|   <h3>Dokumentáció</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a href="&base;/docproj/docproj.html">FreeBSD
 | |
| 	Dokumentációs Projekt</a>: A FreeBSD
 | |
|       Dokumentációs Projekt azon emberek csoportja, akik a
 | |
|       FreeBSD dokumentációját (mint pl. a
 | |
|       Kézikönyv és GYIK) írják és
 | |
|       karbantartják a projekt számára.  Ha segíteni
 | |
|       szeretné a projekt munkáját, kérjük
 | |
|       iratkozzon fel a freebsd-doc@FreeBSD.org levelezési listára
 | |
|       és vegyen részt a munkában.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="newbies" href="&enbase/projects/newbies.html">FreeBSD Erõforrások
 | |
| 	Kezdõknek</a>: Erõforrások kezdõ
 | |
|       felhasználóknak a FreeBSD-hez és a &unix;-hoz
 | |
|       általában.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="BSDsites" href="http://mirrorlist.FreeBSD.org/">
 | |
| 	RELEASE/SNAP keresõ a FreeBSD FTP szerverekhez</a>:
 | |
|       Egy oldal, amellyel bárki megtalálhatja a keresett
 | |
|       kiadást, vagy snapshotot az FTP szervereken.  Az adatbázis
 | |
|       naponta frissül hajnali 3-kor, melbourn-i idõ szerint
 | |
|       (UTC + 10 óra).</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="diary" href="http://www.freebsddiary.org/">The FreeBSD
 | |
|       Diary</a>: Hogyan dokumentumok gyûjteménye kezdõ &unix;
 | |
|       felhasználóknak.  A cél egy rakás
 | |
|       lépésrõl-lépésre haladó
 | |
|       útmutató írása különbözõ
 | |
|       portok telepítésérõl és
 | |
|       konfigurációjáról.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a href="&url.books;/developers-handbook/index.html">
 | |
|       FreeBSD Fejlesztõk Kézikönyve</a></li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a href="&url.articles;/contributing-ports/index.html">
 | |
|       Hozzájárulás a FreeBSD Ports Collectionhöz</a></li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="applications"></a>
 | |
|   <h3>Alkalmazások</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a name="java" href="&enbase;/java/index.html">&java; a FreeBSD-n</a>:
 | |
|       Információk arról, hogyan szerezze be a legfrissebb
 | |
|       &jdk;-t a FreeBSD-hez, illetve hogyan telepítse és
 | |
|       használja.  Itt talál továbbá egy
 | |
|       listát azokról a &java; szoftverekrõl, amelyeket
 | |
|       érdekesnek találhat.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="gnome" href="&enbase;/gnome/index.html">GNOME a FreeBSD-n</a>:
 | |
|       Itt találja a legújabb GNOME kiadás
 | |
|       beszerzésével, telepítésével és
 | |
|       futtatásával kapcsolatos információkat,
 | |
|       illetve a projekt friss híreit és
 | |
|       frissítéseit, GYIK-et, a FreeBSD-specifikus GNOME gondok
 | |
|       leírását, útmutatót
 | |
|       alkalmazások portolásához, és még
 | |
|       sok mást.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="kde" href="http://freebsd.kde.org">KDE a FreeBSD-n</a>:
 | |
|       Linkeket, dokumentációt és útmutatókat
 | |
|       tartalmaz a legfrissebb KDE kiadás FreeBSD alatti
 | |
|       használatához.  A projekt hírei és a GYIK
 | |
|       szintén elérhetõ.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="mono" href="http://www.mono-project.com/Mono:FreeBSD">
 | |
|       Mono a FreeBSD-n</a>:
 | |
|       Itt kaphat tájékoztatást a Mono és a C#
 | |
|       jelenlegi állapotáról FreeBSD-n.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="openoffice" href="http://porting.openoffice.org/freebsd/">
 | |
|       OpenOffice.org a FreeBSD-n</a>:
 | |
|       Információk a különbözõ OpenOffice
 | |
|       portokról.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a href="&enbase;/ports/index.html">FreeBSD Ports Collection</a>:
 | |
|       A FreeBSD Ports Collection lehetõvé teszi, hogy
 | |
|       minimális erõfeszítéssel és
 | |
|       könnyen telepítsen alkalmazásokat
 | |
|       forráskódból.  Megtekintheti a jelenlegi portok
 | |
|       listáját, illetve rákereshet egy adott
 | |
|       alkalmazásra, hogy megtudja, része-e már a
 | |
|       Ports Collectionnek.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a href="http://people.FreeBSD.org/~fenner/portsurvey/">FreeBSD Ports
 | |
| 	distfiles survey</a>: Egy lista azokról a portokról,
 | |
|       amelyek nem tudják letölteni a forráskódot,
 | |
|       illetve elérhetõ egy összegzés is minden
 | |
|       porthoz.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a href="http://FreshPorts.org/">FreshPorts</a>: A legfrissebb
 | |
|       információkat kínálja a portokról
 | |
|       és a portokat érintõ
 | |
|       változásokról.  Hozzáadhatja kedvenc portjait
 | |
|       egy figyelési listához, hogy e-mailen
 | |
|       tájékoztatást kapjon bármilyen, az adott
 | |
|       portot érintõ változásról.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a href="http://pointyhat.FreeBSD.org/">Pointyhat</a>: Egy szerver,
 | |
|       amely ellenõrzi a portokat és minden porthoz
 | |
|       megõrzi a csomagkészítés során
 | |
|       keletkezett naplókat.</li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="networking"></a>
 | |
|   <h3>Hálózatkezelés</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a name="netperf" href="&enbase;/projects/netperf/index.html">Netperf</a>:
 | |
|       Hálózati stack optimizáció a FreeBSD 5.X
 | |
|       és 6.X kerneleihez, az SMPng FreeBSD 5.3-hoz készült
 | |
|       hálózati stack locking fejlesztéseinek
 | |
|       folytatása.  A projekt felderíti és
 | |
|       megvalósítja a lehetséges optimizációs
 | |
|       stratégiákat a többszálas
 | |
|       hálózati stack-hez.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="kame" href="http://www.kame.net/">KAME Projekt</a>: Egy
 | |
|       ingyenes IPv6/IPsec stack a BSD rendszerekhez.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="SYSLOG-SECURE"
 | |
| 	href="http://www.faqs.org/rfcs/rfc3164.html">SYSLOG-SECURE</a>:
 | |
|       2001 augusztusában megszületett az RFC3164 syslog
 | |
|       szabvány.  Ez az RFC néhány olyan
 | |
|       kiterjesztést tárgyal, amelyek
 | |
|       biztonságosabbá teszik a syslogot.  Ez a projekt 2002-ben
 | |
|       indult, hogy megvalósítsa az RFC3164 szabvány
 | |
|       kiterjesztéseit a FreeBSD syslogjában, illetve
 | |
|       további biztonsági kiterjesztésekkel
 | |
|       bõvítse ki azt, mint pl. a syslog-sign.  A libc és
 | |
|       a syslogd is módosításra fog kerülni.
 | |
|       Lehetõség szerint a biztonság
 | |
|       felügyelésére is születnek majd
 | |
|       eszközök.  Minden segítséget szívesen
 | |
|       fogadunk.  Ha érdekelt, kérjük írjon az
 | |
|       albert@ons-huis.net e-mail címre további
 | |
|       információért.</li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="storage"></a>
 | |
|   <h3>Tárolás</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a name="afs" href="http://www.stacken.kth.se/projekt/arla/">Arla</a>:
 | |
|       Egy ingyenes AFS kliens implementáció.  A projekt
 | |
|       fõ célja egy teljes funkcionalitású kliens
 | |
|       létrehozása, amely a normál AFS minden
 | |
|       adottságával rendelkezik.  A további tervezett
 | |
|       és megvalósított dolgok a menedzsment
 | |
|       eszközök és a szerver.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="bigdisk" href="&enbase;/projects/bigdisk/index.html">Big
 | |
| 	Disk</a>: A <em>Large data storage in FreeBSD</em> projekt
 | |
|       célja, hogy a FreeBSD-t képessé tegye több
 | |
|       terabájtos lemezek/kötetek kezelésére.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="coda" href="http://www.coda.cs.cmu.edu/">Coda</a>:
 | |
|       Egy elosztott fájlrendszer.  Az adottságai közt
 | |
|       megtalálhatóak a szétkapcsolt
 | |
|       mûködés, a biztonságos kialakítás,
 | |
|       a szerver replikáció és az állandó
 | |
|       kliensoldali gyorstárazás.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="journaling" href="http://www.ece.cmu.edu/~ganger/papers/">
 | |
|       Journaling kontra Soft Updates</a>: Aszinkron módú
 | |
|       védelem a fájlrendszerek meta-adatainak
 | |
|       védelmére.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="tcfs" href="http://www.tcfs.unisa.it/">TCFS</a>:
 | |
|       A Transparent Cryptographic File System egy alkalmas megoldást
 | |
|       jelenthet az elosztott fájlrendszerek biztonsági
 | |
|       problémáira.  A kriptográfiai rendszer és
 | |
|       a fájlrendszer mélyebb integrációjával
 | |
|       lehetõvé válna az alkalmazások
 | |
|       számára a teljesen transzparens használat.
 | |
|       A fájlok titkosítva tárolódnak és
 | |
|       csak a használat elõtt kerülnek
 | |
|       visszafejtésre.  A titkosítás és
 | |
|       visszafejtés a kliens számítógépen
 | |
|       történik, így a felhasznált kulcs
 | |
|       sosem halad keresztül a hálózaton.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="Tertiary" href="http://now.cs.berkeley.edu/Td/">Tertiary
 | |
| 	Disk</a>: Egy tárolási architektúra nagy
 | |
|       tárolási rendszerekhez, amely megóvja
 | |
|       a saját összeállítású
 | |
|       kötetek hátrányaitól.  A név
 | |
|       kettõs célt tükröz: a szalagos meghajtók
 | |
|       megabájtonkénti költségét és
 | |
|       a mágneslemezek teljesítményét
 | |
|       hivatott elérni.  Kész komponenseket
 | |
|       használunk, hogy létrehozzunk egy
 | |
|       skálázható, alacsony költségû,
 | |
|       terabájtos kapacitású lemezes
 | |
|       rendszert.  A célunk, hogy egy teljes tárhely
 | |
|       rendszert hozzunk létre a normál lemezekhez
 | |
|       képest 30-50%-al olcsóbban.  A Tertiary Disk
 | |
|       egy switchen keresztül összekötött
 | |
|       PC-ket használ a nagyszámú lemezek
 | |
|       kiszolgálásához.  A prototípusunk
 | |
|       20 darab 200MHz-es PC-bõl áll, amelyek
 | |
|       370 darab 8GB-os lemezt biztosítanak.  A PC-k egy
 | |
|       100Mbps Ethernet switchen keresztül kapcsolódnak
 | |
|       egymáshoz.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="vinum" href="http://www.vinumvm.org/">Vinum</a>:
 | |
|       A VERITAS volume manager™-rõl modellezett logikai
 | |
|       kötetkezelõ.  Ez a projekt azonban nem a Veritas
 | |
|       klónja és számos problémát
 | |
|       igyekszik elegánsabban megoldani, mint a Veritas.
 | |
|       Olyan funkciókat is nyújt, amiket a Veritas
 | |
|       nem.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="PathConvert" href="http://www.tamacom.com/pathconvert/">
 | |
|       A PathConvert projekt</a>: Egy projekt útvonalkonverziós
 | |
|       segédprogramok kifejlesztéséhez, amelyek
 | |
|       az abszolút- és relatív útvonalak
 | |
|       közötti konverziót végzik el.  Leginkább
 | |
|       az NFS és a WWW felhasználóinak hasznos.</li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="kernelandsecurity"></a>
 | |
|   <h3>Kernel, biztonság</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a name="kse" href="&enbase;/kse/index.html">Kernel Scheduler
 | |
| 	Entities</a>: A projekt célja, hogy fejlessze a FreeBSD
 | |
|       szálazási képességeit a Scheduler
 | |
|       Activations felépítéséhez hasonló
 | |
|       modell alapján.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="lotteryscheduling"
 | |
| 	href="http://www.cs.cmu.edu/~dpetrou/research.html">
 | |
|       Lottery Scheduling Kernel</a>: Ez a munka a Waldspurger-féle
 | |
|       lottóidõzítési algoritmuson
 | |
|       alapszik, amely az arányok alapján
 | |
|       történõ erõforrás-kezelést
 | |
|       valósítja meg.  Az elsõdleges elõny,
 | |
|       hogy a felhasználók szigorú kontrollal
 | |
|       rendelkeznek az általuk futtatott folyamatok
 | |
|       relatív aránya felett, illetve
 | |
|       a felhasználó által okozott terhelések
 | |
|       egymástól elszigeteltek, így nem uralkodhat
 | |
|       egy felhasználó az egész processzoron.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="openbsm" href="http://www.OpenBSM.org/">OpenBSM</a>: A Sun
 | |
|       Basic Security Module (BSM) Audit API-jának egy nyílt
 | |
|       forráskódú implementációja.
 | |
|       Az OpenBSM programkönyvtárakat, eszközöket
 | |
|       és dokumentációt kínál a
 | |
|       TrustedBSD audit implementációjához, amely
 | |
|       késõbb be lesz olvasztva a FreeBSD-be.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="SMP" href="&enbase;/smp/index.html">Symmetric MultiProcessor
 | |
| 	Támogatás</a>: Dokumentáció és
 | |
|       egyéb információk a több processzoros
 | |
|       rendszerek kihasználásához FreeBSD rendszerek
 | |
|       alatt.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="trustedbsd" href="http://www.TrustedBSD.org/">TrustedBSD</a>:
 | |
|       Olyan kiegészítéseket kínál a FreeBSD
 | |
|       operációs rendszerhez, amelyek a trusted
 | |
|       operációs rendszerekre jellemzõ
 | |
|       kiegészítésekkel bõvítik ki azt.
 | |
|       Ilyenek a kifinomult jogosultsági rendszer (capabilities),
 | |
|       hozzáférési listák (ACL) és
 | |
|       Mandatory Access Control.  Ezek a funkciók folyamatosan
 | |
|       beolvasztásra kerülnek a FreeBSD-be, illetve
 | |
|       portolják õket más BSD-alapú rendszerekre.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="kernelstresstest"
 | |
| 	href="http://www.holm.cc/stress/">Kernel Stress Test Suite</a>:
 | |
|       Ennek az igénybevételi tesztcsomagnak a célja a
 | |
|       rendszer megbénítása.  A tesztcsomag kisebb
 | |
|       programokból és scriptekbõl áll.  Minden
 | |
|       teszt a kernel egy adott részét célozza meg.
 | |
|       A tesztcsomag fõ koncepciója a káosz.  Minden teszt
 | |
|       sleep állapotba kerül véletlen számú
 | |
|       másodpercre, mielõtt véletlen számú
 | |
|       alkalommal lefut.</li>
 | |
| 
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="devicedrivers"></a>
 | |
|   <h3>Eszközkezelõk (driverek)</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="busdma" href="&enbase;/projects/busdma/index.html">busdma
 | |
|       és SMPng driver konverzió</a>: A busdma egy
 | |
|       hordozható absztrakciós réteget biztosít
 | |
|       a Direct Memory Access (DMA) közvetlen
 | |
|       memóriaeléréshez, amelyet sok
 | |
|       nagy teljesítményû eszközkezelõ
 | |
|       használ.  Ennek az absztrakciós rétegnek a
 | |
|       használatával az eszközkezelõk
 | |
|       íróinak nem kell platform-specifikus DMA-kezelõ
 | |
|       kódot használniuk, így azok könnyebben
 | |
|       hordozhatóvá válnak a különbözõ
 | |
|       architektúrák közt.  Az oldal szintén
 | |
|       tartalmazza az eszközkezelõk jelenlegi
 | |
|       állását az SMPng-safe állapot
 | |
|       tekintetében.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="deviceframework" href="http://people.FreeBSD.org/~dfr/devices.html">
 | |
| 	Egy új eszköz keretrendszer a FreeBSD-hez</a></li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="atm" href="http://www.ccrc.wustl.edu/pub/chuck/tech/bsdatm/bsdatm.html"> BSD ATM:
 | |
| 	ATM hálózati implementáció 4.4BSD-hez</a>:
 | |
|       Az új számítógépes alkalmazási
 | |
|       területek, mint a multimédia, képfeldolgozás
 | |
|       és az elosztott adatfeldolgozás magas
 | |
|       hálózati teljesítményt igényel.
 | |
|       Az ATM-alapú hálózat jelenti az egyik
 | |
|       megoldást ezekre a teljesítményi igényekre.
 | |
|       Az ATM összetettsége a hagyományos
 | |
|       hálózatokkal - mint például az Ethernettel -
 | |
|       szemben korlátozza a felhasználását.  Ebben a
 | |
|       dokumentumban bemutatjuk a BSD ATM
 | |
|       felépítését és
 | |
|       implementációját, amely egy
 | |
|       pehelysúlyú és hatékony ATM szoftveres
 | |
|       réteg a BSD-alapú operációs rendszerekhez
 | |
|       és csak minimális változtatásokat
 | |
|       igényel az operációs rendszer
 | |
|       részérõl.  A BSD ATM egyaránt
 | |
|       használható IP alapú és
 | |
|       "natív" ATM hálózatokhoz.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="homeauto" href="http://people.FreeBSD.org/~fsmp/HomeAuto/HomeAuto.html">Otthoni
 | |
| 	Automatizálás</a>: A FreeBSD használata
 | |
|       berendezések, infravörös eszközök,
 | |
|       automatizált telefonrendszerek, stb.
 | |
|       vezérléséhez.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="tokenring" href="http://www.jurai.net/~winter/tr/">A FreeBSD
 | |
| 	Token-Ring Projekt</a>: Információ, fájlok,
 | |
|       patchek és dokumentáció, hogyan
 | |
|       bõvítsük ki a FreeBSD-t Token-Ring
 | |
|       támogatással.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="xircomcem">Xircom CEM Ethernet Driver</a>: Létezik egy
 | |
|       levelezési lista Scott Mitchell Xircom CEM ethernet
 | |
|       eszközkezelõjének jövõbeni
 | |
|       fejlesztéséhez.  Küldje el
 | |
|       a <tt>subscribe freebsd-xircom</tt> üzenetet a
 | |
|       <a href="mailto:majordomo@lovett.com">majordomo@lovett.com</a>
 | |
|       címre a feliratkozáshoz.</li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="architecture"></a>
 | |
|   <h3>Architektúra</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a name="ia64" href="&base;/platforms/ia64/index.html">
 | |
|       A FreeBSD portja IA-64 rendszerekre:</a>:
 | |
|       Ez a projekt felelõs a FreeBSD IA-64 architektúrára
 | |
|       való portolásáért.  A projekttel kapcsolatos
 | |
|       kérdéseit kérjük a freebsd-ia64@FreeBSD.org
 | |
|       levelezési listára küldje. </li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="ppc" href="&base;/platforms/ppc.html">A FreeBSD
 | |
|       portja PowerPC® rendszerekre</a>:
 | |
|       A FreeBSD PPC portjáról tartalmaz
 | |
|       információkat, mint pl. a levelezési
 | |
|       listák.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="sparc" href="&base;/platforms/sparc.html">A FreeBSD
 | |
|       portja SPARC® rendszerekre</a>:
 | |
|       A FreeBSD SPARC portjáról tartalmaz
 | |
|       információkat, mint pl. a GYIK, egy kezdeti fázisban
 | |
|       lévõ boot kód, SPARC processzorok és
 | |
|       alaplapok adatai, és egyéb SPARC projektek.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="sysvr4" href="http://slash.dotat.org/~newton/freebsd-svr4/">
 | |
|       SysVR4 Emuláció</a>: Ez az oldal a FreeBSD SysVR4
 | |
|       emulátorát tárgyalja.  Jelenleg képes
 | |
|       futtatni (vagy néhány esetben "sétáltatni")
 | |
|       a SySV programok nagy részét a Solaris™/x86
 | |
|       2.5.1 és 2.6 rendszerekbõl.  Valószínûleg
 | |
|       az SCO UnixWare és SCO OpenServer alkalmazásokat is
 | |
|       képes futtatni.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="oskit" href="http://www.cs.utah.edu/flux/oskit/">Az OSKit</a>:
 | |
|       Az OSKit egy részletesen dokumentált,
 | |
|       operációs rendszerekhez készült keretrendszer
 | |
|       és 34 komponenskönyvtár gyûjteménye.
 | |
|       Nemcsak az operációs rendszer
 | |
|       infrastrukturális szükségleteit
 | |
|       elégíti ki, hanem a magasabb szintû komponenseket is
 | |
|       biztosítja, mindezt modulárisan, hogy ezzel
 | |
|       csökkentse az OS R&D korlátait és
 | |
|       költségeit.  Az OSKit mérhetetlenül
 | |
|       leegyszerûsíti egy új operációs rendszer
 | |
|       létrehozását, portolását x86
 | |
|       platformra (illetve a jövõben egyéb, az OSKit
 | |
|       által támogatott architektúrákra), vagy egy
 | |
|       operációs rendszer kibõvítését
 | |
|       eszközök szélesebb körû
 | |
|       támogatásával, illetve fájlrendszerek,
 | |
|       futtatható fájlformátumok, vagy
 | |
|       hálózati szolgáltatások
 | |
|       támogatásával.  Az OSKit szintén
 | |
|       jól használható az operációs
 | |
|       rendszerrel kapcsolatos programok, mint pl. a boot loader, vagy
 | |
|       mikrokernelen futó szerverek
 | |
|       készítésére.</li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   <a name="misc"></a>
 | |
|   <h3>Egyéb</h3>
 | |
|   <ul>
 | |
|     <li><a name="freesbie" href="http://www.freesbie.org/">FreeSBIE</a>:
 | |
|       A FreeBSD operációs rendszerre épülõ
 | |
|       live CD.  Hasznos alkalmazások tömkelegét
 | |
|       tartalmazza.  Futtatható tisztán CD-rõl,
 | |
|       vagy telepítõlemezként is használható
 | |
|       a FreeBSD merevlemezre történõ
 | |
|       telepítésére.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="nanobsd" href="&url.articles;/nanobsd/index.html">NanoBSD</a>:
 | |
|       A NanoBSD egy olyan eszköz, amelyet olyan csökkentett
 | |
|       méretû FreeBSD rendszerek létrehozására
 | |
|       terveztek, amely elfér egy Compact Flash kártyán
 | |
|       (vagy más hordozható
 | |
|       háttértárolón) úgy, hogy alkalmas
 | |
|       legyen készülékekben való használatra.
 | |
|       A FreeBSD dokumentáció tartalmaz egy bevezetõ
 | |
|       jellegû
 | |
|       <a href="&url.articles;/nanobsd/index.html">cikket a
 | |
| 	NanoBSD-rõl</a>, amely hasznos tippekkel szolgál a
 | |
|       NanoBSD beállításával és
 | |
|       futtatásával kapcsolatban.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="global" href="http://www.gnu.org/software/global/global.html">GLOBAL</a>:
 | |
|       Egy általános forráskód
 | |
|       címkézõ rendszer, ami ugyanúgy
 | |
|       mûködik sok más rendszer közt.  Jelenleg a shell
 | |
|       parancssort, az nvi szerkesztõt, böngészõt,
 | |
|       az emacs szerkesztõt és az elvis szerkesztõt
 | |
|       támogatja, a támogatott nyelvek pedig a C, Yacc
 | |
|       és Java.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><A name="enterman" href="http://ezine.daemonnews.org/199908/enteruser.html">Enteruser</a>: Egy
 | |
|       adduser alternatíva.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><A name="acpi"
 | |
| 	href="&enbase;/projects/acpi/">ACPI a FreeBSD-n</A>:
 | |
|       A projekt az ACPI zökkenõmentes
 | |
|       mûködését hivatott biztosítani
 | |
|       FreeBSD operációs rendszeren.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><A name="binup"
 | |
| 	href="http://www.daemonology.net/freebsd-update/">Bináris
 | |
|       Frissítések</a>: A FreeBSD Update egy rendszer a
 | |
|       FreeBSD bináris frissítések
 | |
|       elkészítésére, terjesztésére,
 | |
|       letöltésére és
 | |
|       telepítésére.  Ez a rendszer lehetõvé
 | |
|       teszi a biztonsági ágak egyszerû
 | |
|       követését anélkül, hogy le kellene
 | |
|       tölteni a forráskódot és
 | |
|       újrafordítani a rendszert (,kivéve persze
 | |
|       azt a számítógépet, amely
 | |
|       elkészíti a frissítéseket).
 | |
|       A frissítések kriptográfiailag
 | |
|       aláírtak és növekményes
 | |
|       formában kerülnek terjesztésre, ami jelentõsen
 | |
|       csökkenti a használt
 | |
|       sávszélességet.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="c99" href="&enbase;/projects/c99/index.html">A
 | |
|       FreeBSD C99 & &posix; Megfelelõségi Projekt</a>:
 | |
|       Az a projekt az ISO 9899:1999 (C99) és az IEEE 1003.1-2001
 | |
|       (POSIX) szabványok összes követelményét
 | |
|       igyekszik megvalósítani.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="cvsweb" href="&enbase/projects/cvsweb.html">CVSweb</a>: Egy web
 | |
|       interfész a CVS repókhoz, hogy könnyedén
 | |
|       böngészhesse a forrásfát az egyes
 | |
|       revíziókhoz tartozó
 | |
|       naplóbejegyzésekkel együtt.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="flcl"
 | |
| 	href="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/"> A FreeBSD
 | |
|       Laptop Kompatibilitási Lista</a>: Egy átfogó
 | |
|       adatbázis olyan laptopokról és PCMCIA
 | |
|       kártyákról, amelyek mûködnek
 | |
|       FreeBSD-vel.  Az oldal az ismert hardveres és szoftveres
 | |
|       problémákról is tartalmaz néhány
 | |
|       információt.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="tinderbox"
 | |
| 	href="http://tinderbox.des.no/">A FreeBSD
 | |
|       Tinderbox</a>: A Tinderbox folyamatosan fordítja a
 | |
|       FreeBSD aktív fejlesztési ágait, hogy
 | |
|       detektálja a fordítási hibákat.
 | |
|       Ha egy ágban fordítási hibát
 | |
|       talál, egy levelet küld a megfelelõ
 | |
|       levelezési listára, hogy a hibát a
 | |
|       lehetõ leggyorsabban ki lehessen javítani.
 | |
|       A Tinderbox forráskódját a FreeBSD
 | |
|       CVS repositoryban tartják karban az
 | |
|       <a href="http://cvsweb.FreeBSD.org/src/tools/tools/tinderbox/">src/tools/tools/tinderbox</a>
 | |
|       könyvtárban.</li>
 | |
| 
 | |
|     <li><a name="tetintegration" href="http://wiki.freebsd.org/TetIntegration">TET
 | |
|       Integráció</a>:
 | |
|       <a href="http://www.opengroup.org/">Az Open Group</a> Test Execution
 | |
|       Toolkitje egy pehelysúlyú nyílt
 | |
|       forráskódú futtató tesztkörnyezet, amely
 | |
|       támogatja az elosztott tesztelést.  Ez a projekt
 | |
|       a TET és a létezõ TET-alapú nyílt
 | |
|       forrású szabványos tesztcsonagok
 | |
|       (VSX-PCTS, VSC-Lite, VSTH-Lite, VSW5 és egyebek) FreeBSD alatti
 | |
|       használhatóságát hivatott
 | |
|       megvalósítani.</li>
 | |
|   </ul>
 | |
| 
 | |
|   &footer;
 | |
| 
 | |
| </html>
 |