f116f9eb12
1.39 -> 1.40 hu/docs/books.sgml 1.277 -> 1.278 hu/share/sgml/news.xml Obtained from: The FreeBSD Hungarian Documentation Project
665 lines
29 KiB
Text
665 lines
29 KiB
Text
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
|
|
<!ENTITY base CDATA "..">
|
|
<!ENTITY enbase CDATA "../..">
|
|
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/docs/books.sgml,v 1.17 2009/09/03 22:21:39 pgj Exp $">
|
|
<!ENTITY title "Interneten elérhetõ könyvek és
|
|
cikkek">
|
|
<!ENTITY % navinclude.docs "INCLUDE">
|
|
|
|
<!ENTITY url.articles "&enbase;/doc/en/articles">
|
|
<!ENTITY url.articles.hu "&enbase;/doc/hu/articles">
|
|
<!ENTITY url.books "&enbase;/doc/en/books">
|
|
<!ENTITY url.books.hu "&enbase;/doc/hu/books">
|
|
]>
|
|
|
|
<!-- FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
|
%SOURCE% en/docs/books.sgml
|
|
%SRCID% 1.40
|
|
-->
|
|
|
|
<html>
|
|
&header;
|
|
|
|
<h2>Ezen az oldalon</h2>
|
|
|
|
<p>Minden itt található dokumentum
|
|
letölthetõ több különbözõ
|
|
formátumban (HTML, PostScript, PDF, stb), akár
|
|
tömörítve (bzip2, zip) a &os; <a
|
|
href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">FTP oldaláról</a>.
|
|
</p>
|
|
|
|
<p>A &os; dokumentáció archivált
|
|
másolatai (cikkek, könyvek és textinfo
|
|
dokumentumok) szintén elérhetõek a <a
|
|
href="http://docs.FreeBSD.org/doc/">http://docs.FreeBSD.org/doc/</a>
|
|
címen.</p>
|
|
|
|
<p>Ezeket a dokumentumokat a <a
|
|
href="&base;/docproj/docproj.html">&os; Dokumentációs Projekt</a>
|
|
készíti és tartja karban, de mindig
|
|
szükségünk van új emberekre új
|
|
dokumentációk írásához
|
|
és a meglévõek
|
|
karbantartásához.</p>
|
|
|
|
<h3>Könyvek</h3>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/dev-model/index.html">A &os; Projekt modellje</a>
|
|
(dev-model)<br>
|
|
Egy tanulmány a &os; Projekt szervezeti
|
|
felépítésérõl.</p>
|
|
|
|
<p><a href="&url.books;/faq/index.html">A FreeBSD GYIK</a>
|
|
(faq) [<a href="&url.books.hu;/faq/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Gyakran Ismételt Kérdések és a
|
|
rájuk adott válaszok minden — a &os;-t
|
|
érintõ — témáról.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/handbook/index.html">A &os; kézikönyv</a>
|
|
(handbook) [<a href="&url.books.hu;/handbook/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Egy folyamatosan fejlõdõ, átfogó
|
|
információforrás &os;
|
|
felhasználóknak.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/developers-handbook/index.html">A &os; fejlesztõk kézikönyve</a>
|
|
(developers-handbook)<br>
|
|
Azoknak, akik a &os;-hez akarnak szoftvereket fejleszteni (nem
|
|
csak azoknak, akik magát a rendszert fejlesztik).</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/arch-handbook/index.html">A &os; architektúra kézikönyv</a>
|
|
(arch-handbook)<br>
|
|
&os; rendszerfejlesztõknek. Ez a könyv
|
|
részletesen tárgyalja sok fontos rendszermagbeli
|
|
alrendszer architekturális
|
|
felépítését.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/porters-handbook/index.html">A porterek kézikönyve</a>
|
|
(porters-handbook)<br>
|
|
Alapvetõ olvasmány, ha külsõ szoftvert
|
|
szeretnénk &os;-re portolni.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/pmake/index.html">A PMake kézikönyv</a>
|
|
(pmake)<br>
|
|
Kézikönyv a <em>make</em> segédprogramhoz.
|
|
Alapvetõ olvasmány mindenkinek, aki
|
|
részleteiben is meg szeretné érteni a
|
|
<em>make</em> használatát, a Makefile
|
|
állományok olvasását és
|
|
írását.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/design-44bsd/index.html">A 4.4BSD operációs rendszer tervezése és implementációja, 2. fejezet</a>
|
|
(design-44bsd)<br>
|
|
Az Addison-Wesley Kiadó adománya, a 4.4BSD
|
|
operációs rendszer technikai
|
|
megvalósítását mutatja be. A &os;
|
|
ennek az alapjaira épül.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/corp-net-guide/index.html">Vállalati &os; rendszergazdák útmutatója, 8. fejezet</a>
|
|
(corp-net-guide)<br>
|
|
Az Addison-Wesley Kiadó adománya, amely
|
|
mélyreható áttekintést nyújt
|
|
arról, hogyan üzemeltessünk nyomtatási
|
|
szolgáltatásokat a &os;
|
|
segítségével Windows NT és Novell
|
|
kliensek számára.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.books;/fdp-primer/index.html">A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei kezdõknek</a>
|
|
(fdp-primer) [<a href="&url.books.hu;/fdp-primer/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Minden, amit ahhoz kell tudnunk, hogy a &os;
|
|
Dokumentációs Projektben dolgozhassunk.</p>
|
|
|
|
<a name="ARTICLES"></a><h3>Cikkek</h3>
|
|
|
|
<!-- Articles are sorted by pathname -->
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/bsdl-gpl/index.html">Miért érdemes BSD licencet használni nyílt forrású alkalmazások fejlesztésekor?</a>
|
|
(bsdl-gpl)<br>
|
|
Leírja, milyen elõnyökkel jár a
|
|
forráskód kiadása a BSD licenc alatt.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/building-products/index.html">Fejlesztés &os;-vel</a>
|
|
(building-products)<br>
|
|
Hogyan segíthet a &os; jobb alkalmazásokat
|
|
fejleszteni.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/casestudy-argentina.com/index.html">Argentina.com: Egy esettanulmány</a>
|
|
(casestudy-argentina.com)<br>
|
|
Hogyan segített a &os; egy nagy latin-amerikai
|
|
internetszolgáltatónak.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/checkpoint/index.html">A Checkpoint VPN-1/Firewall-1 és a &os; IPSec integrációja</a>
|
|
(checkpoint)<br>
|
|
Hogyan konfiguráljunk Checkpoint VPN-1/Firewall-1-et a &os;
|
|
IPSec implementációjával együtt.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/committers-guide/index.html">A committerek útmutatója</a>
|
|
(committers-guide)<br>
|
|
Fontos bevezetõ a commit jogot nyert &os; fejlesztõknek
|
|
a munkájuk megkezdéséhez.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/compiz-fusion/index.html">A Compiz Fusion telepítése és használata</a>
|
|
(compiz-fusion) [<a href="&url.articles.hu;/compiz-fusion/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Hogyan telepítsük és használjuk a
|
|
Compiz Fusion kompozit ablakkezelõt &os; alatt.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/console-server/index.html">Konzol szerver Hogyan</a>
|
|
(console-server)<br>
|
|
Hogyan állítsunk be egy &os; alapú konzol
|
|
szervert egy olcsó soros vonali
|
|
vezérlõkártya
|
|
segítségével.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/contributing/index.html">Hozzájárulás a &os; Projekthez</a>
|
|
(contributing)<br>
|
|
Hogyan segítsük munkánkkal a &os; Projekt
|
|
fejlõdésében.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/contributing-ports/index.html">Hozzájárulás a &os; Portgyûjteményéhez</a>
|
|
(contributing-ports)<br>
|
|
Hogyan segítsünk a &os;
|
|
Portgyûjteményének
|
|
karbantartásában.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/contributors/index.html">A &os; fejlesztõk listája</a>
|
|
(contributors)<br>
|
|
Azon szervezetek és személyek listája, akik
|
|
segítettek a &os; fejlõdésében.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/cups/index.html">A CUPS használata &os; alatt</a>
|
|
(cups) [<a href="&url.articles.hu;/cups/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Hogyan állítsuk be a CUPS rendszert &os;
|
|
rendszereken.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/custom-gcc/index.html">A GCC és binutils újabb változatának használata a &os; Portgyûjteményével</a>
|
|
(custom-gcc)<br>
|
|
Hogyan használjuk a &os;
|
|
Portgyûjteményében található GCC
|
|
fordítót és a hozzátartozó
|
|
binutils újabb változatait. Emellett még
|
|
szó esik a saját GCC
|
|
használatáról.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/cvs-freebsd/index.html">CVS repository létrehozása — A FreeBSD módszere</a>
|
|
(cvs-freebsd)<br>
|
|
Hogyan hozzunk létre egy CVS repositryt, amely ugyanazt a
|
|
CVSROOT infrastruktúrát használja, mint a
|
|
&os;.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/cvsup-advanced/index.html">A CVSup haladóknak</a>
|
|
(cvsup-advanced)<br>
|
|
Néhány tipp, hogyan használjuk ki a CVSup
|
|
bonyolultabb funkcióit.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/dialup-firewall/index.html">Tûzfal létrehozása betárcsázós kapcsolatokhoz &os;-vel</a>
|
|
(dialup-firewall) [<a href="&url.articles.hu;/dialup-firewall/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Hogyan állítsunk be egy tûzfalat a PPP
|
|
és az ipfw használatával dinamikusan
|
|
kiosztott IP-címek esetén.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/diskless-x/index.html">Lemez nélküli X szerver használata</a>
|
|
(diskless-x)<br>
|
|
Hogyan hozzunk létre lemez nélküli X
|
|
szervert.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/euro/index.html">Az euró szimbólum használata a &os;-ben</a>
|
|
(euro)<br>
|
|
Hogyan konfiguráljuk a &os;-t és a hozzá
|
|
kapcsolódó alkalmazásokat az euró
|
|
szimbólumának
|
|
megjelenítéséhez.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/explaining-bsd/index.html">A BSD bemutatása</a>
|
|
(explaining-bsd) [<a href="&url.articles.hu;/explaining-bsd/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
A válasz arra a kérdésre, hogy mi az a
|
|
BSD.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/fbsd-from-scratch/index.html">A &os; önálló telepítése</a>
|
|
(fbsd-from-scratch)<br>
|
|
Egy üres állományrendszertõl indulva
|
|
hogyan fordítsuk le, telepítsük és
|
|
konfiguráljuk automatikusan a rendszert, beleértve
|
|
kedvenc portjainkat.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/filtering-bridges/index.html">Szûrés hálózati hidakkal</a>
|
|
(filtering-bridges)<br>
|
|
Tûzfalak beállítása és
|
|
szûrése olyan &os; rendszereken, amelyek nem
|
|
útválasztóként, hanem
|
|
hálózati hídként
|
|
mûködnek.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/fonts/index.html">A &os; és a különbözõ betûtípusok</a>
|
|
(fonts)<br>
|
|
Leírás a &os;-ben található
|
|
különbözõ, betûtípusokhoz
|
|
tartozó technológiákról és azok
|
|
használatáról.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/formatting-media/index.html">Adathordozók formázása &os; alatt</a>
|
|
(formatting-media)<br>
|
|
Hogyan osszuk fel slice-okra és partíciókra a
|
|
fix vagy éppen cserélhetõ lemezt, és
|
|
hogyan formázzuk meg azokat a &os; operációs
|
|
rendszerben.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/freebsd-questions/index.html">Hogyan használjuk hatékonyan a &os;-questions levelezési listát?</a>
|
|
(freebsd-questions)<br>
|
|
Tippek és trükkök arra, hogyan szerezzünk
|
|
eredményesen használható
|
|
információt a &os;-questions levelezési lista
|
|
használatával.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/geom-class/index.html">GEOM osztályok készítése</a>
|
|
(geom-class)<br>
|
|
Egy útmutató a GEOM belsõ
|
|
felépítésérõl, hogyan
|
|
írhatunk saját GEOM-osztályt.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/gjournal-desktop/index.html">Naplózó UFS használata asztali számítógépeken</a>
|
|
(gjournal-desktop) [<a href="&url.articles.hu;/gjournal-desktop/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
A naplózást engedélyezõ UFS
|
|
partíciók létrehozását otthoni
|
|
környezetben bemutató leírás.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/hats/index.html">Munka kitüntetett szerepekkel</a>
|
|
(hats)<br>
|
|
A committerek útmutatója, hogyan dolgozzanak
|
|
kitüntetett szerepekben, fennhatósággal a &os;
|
|
bizonyos területei felett.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/hubs/index.html">A &os; tükrözése</a>
|
|
(hubs)<br>
|
|
Útmutató a &os; honlapjának, CVSup
|
|
szerverének, FTP szerverének, stb.
|
|
tükrözéséhez.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/ipsec-must/index.html">Az IPsec mûködõképességének független ellenõrzése a &os;-ben</a>
|
|
(ipsec-must)<br>
|
|
Egy módszer az IPsec funkcionalitásának
|
|
ellenõrzésére.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/laptop/index.html">&os; Laptopon</a>
|
|
(laptop) [<a href="&url.articles.hu;/laptop/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Hogyan használjunk &os;-t egy laptopon.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/ldap-auth/index.html">LDAP hitelesítés</a>
|
|
(ldap-auth)<br>
|
|
Egy praktikus útmutató, amely bemutatja
|
|
miként állítsunk &os; rendszereken LDAP
|
|
szervereket és segítségükkel hogyan
|
|
hitelesítsün felhasználókat.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/linux-comparison/index.html">&os;: Egy nyílt forrású alternatíva a Linux mellett</a>
|
|
(linux-comparison) [<a href="&url.articles.hu;/linux-comparison/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Elmagyarázza a Linux és a &os; közti
|
|
különbségeket.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/linux-emulation/index.html">Linux emuláció a &os;-ben</a>
|
|
(linux-emulation)<br>
|
|
Egy technikai leírás a &os; Linux
|
|
emulációs rétegének belsõ
|
|
mûködésérõl.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/linux-users/index.html">&os; gyorstalpaló Linux felhasználóknak</a>
|
|
(linux-users) [<a href="&url.articles.hu;/linux-users/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Egy bevezetõ jellegû úmutató a Linux
|
|
felhasználói számára.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/mailing-list-faq/index.html">Gyakran Ismételt Kérdések a levelezési listákról</a>
|
|
(mailig-list-faq)<br>
|
|
Hogyan használjuk megfelelõen a levelezési
|
|
listákat, hogy óvakodjunk az olyan
|
|
jelenségeket, mint a gyakran elõkerülõ
|
|
viták.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/mh/index.html">MH Bevezetõ</a>
|
|
(mh)<br>
|
|
Bevezetés az MH e-mail olvasó szoftver
|
|
használatába &os; alatt.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/multi-os/index.html">A &os; telepítése és használata más operációs rendszerekkel együtt</a>
|
|
(multi-os) [<a href="&url.articles.hu;/multi-os/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Hogyan telepítsük a &os;-t más
|
|
operációs rendszer mellé, ugyanarra a
|
|
számítógépre.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/nanobsd/index.html">A NanoBSD bemutatása</a>
|
|
(nanobsd)<br>
|
|
A NanoBSD eszközeinek bemutatása, amelyek
|
|
segítségével a &os; beágyazott
|
|
rendszereken is telepíthetõ és
|
|
használható, különös tekintettel a
|
|
Compact Flash kártyákra, valamint egyéb
|
|
tárolóeszközökre.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/new-users/index.html">&os;: Az elsõ lépések</a>
|
|
(new-users)<br>
|
|
A &os; és a &unix; használatáról
|
|
kezdõknek.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/p4-primer/index.html">Perforce a &os; fejlesztésében</a>
|
|
(p4-primer)<br>
|
|
Útmutató a Perforce verziókezelõ
|
|
rendszerhez. Továbbá azt is tárgyalja,
|
|
hogyan dolgozzunk kísérleti projektekkel a &os;
|
|
Perforce szerverének használatán
|
|
keresztül.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/pam/index.html">PAM, Pluggable Authentication Modules</a>
|
|
(pam)<br>
|
|
Útmutató a PAM alrendszer és moduljainak &os;
|
|
alatti használatához.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/portbuild/index.html">Csomagok létrehozása</a>
|
|
(portbuild)<br>
|
|
Leírja, hogy a &os; portoló csapata hogyan
|
|
készít rendszeresen csomagokat a portokból.
|
|
Ír a csomagkészítõ klaszterrõl
|
|
és azokról a felhasznált
|
|
eszközökrõl is, amelyek használata
|
|
szükséges az inkrementális,
|
|
kísérleti, vagy hivatalos kiadások
|
|
csomagjainak
|
|
elkészítésénél.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/pr-guidelines/index.html">Irányelvek &os; hibajelentések kezeléséhez</a>
|
|
(pr-guidelines)<br>
|
|
A &os; hibajelentések kezelésének
|
|
ajánlott módszerei.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/problem-reports/index.html">&os; hibajelentések írása</a>
|
|
(problem-reports)<br>
|
|
Hogyan küldjünk hibajelentést a &os;
|
|
Projektnek.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/pxe/index.html">PXE rendszerindítás &os;-vel</a>
|
|
(pxe)<br>
|
|
Hogyan csináljunk &os; alapú PXE szervert, és
|
|
hogyan állítsunk be úgy klienseket, hogy
|
|
innen induljanak.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/rc-scripting/index.html">Az rc.d szkriptek praktikus olvasása és írása a BSD-ben</a>
|
|
(rc-scripting)<br>
|
|
Egy útmutató arról szól, hogyan
|
|
írjunk új rc.d szkripteket és hogyan
|
|
értsük meg a már létezõeket.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/relaydelay/index.html">Szürkelistás &os; levelezõ szerverek</a>
|
|
(relaydelay)<br>
|
|
Szürkelistás levelezõ szerver
|
|
létrehozása &os; rendszereken a sendmail, MySQL,
|
|
Perl <q>relaydelay</q> stílusú
|
|
használatával. Remek kombináció a
|
|
kéretlen reklámlevelek elleni harcban.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/releng/index.html">A &os; kiadások tervezése</a>
|
|
(releng)<br>
|
|
Leírja azt a megközelítést, amelyet a
|
|
&os; kiadások tervezésénél
|
|
használnak a minél jobb minõségû
|
|
kiadások elkészítéséhez. Innen
|
|
megtudhatjuk, hogy milyen eszközök állnak azok
|
|
rendelkezésére, akik testreszabott kiadást
|
|
szeretnének készíteni vállalati
|
|
használatra, vagy kereskedelmi termékek
|
|
elõállításához.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/releng-packages/index.html">A külsõ csomagok kiadásának tervezése</a>
|
|
(releng-packages)<br>
|
|
Ismerteti azt a megközelítést, amellyel a &os;
|
|
Ports Management csapata biztosítja, hogy a csomagok
|
|
megfeleljenek a hivatalos kiadások által
|
|
támasztott magas követelményeknek. Ennek a
|
|
dokumentumnak a fejlesztése még folyik, de
|
|
végül ismertetni fogja a csomagok
|
|
készítésének folyamatát,
|
|
amelyet a &os; <q>Ports Cluster</q> is használ. Ezen
|
|
kívül tárgyalni fogja, hogyan
|
|
állítsuk be
|
|
számítógépeket ilyen
|
|
klaszterként, hogyan osszuk fel a csomagokat a
|
|
telepítõeszközökhöz és hogyan
|
|
ellenõrizzük a csomagok
|
|
épségét.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/remote-install/index.html">A &os; operációs rendszer távoli telepítése távoli konzol használata nélkül</a>
|
|
(remote-install)<br>
|
|
A &os; operációs rendszer
|
|
telepítését mutatja be abban az esetben,
|
|
amikor a távoli rendszer konzolja nem
|
|
elérhetõ.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/serial-uart/index.html">Soros vonali és UART eszközök</a>
|
|
(serial-uart)<br>
|
|
Részletes leírás a soros portok &os; alatti
|
|
használatáról, beleértve több
|
|
többportos soros vonali
|
|
vezérlõkártyát.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/solid-state/index.html">Solid state eszközök és a &os;</a>
|
|
(solid-state)<br>
|
|
Solid state lemezeszközök használata a
|
|
&os;-ben.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/storage-devices/index.html">Háttértárak</a>
|
|
(storage-devices)<br>
|
|
Részletes információk a
|
|
háttértárak
|
|
használatáról a &os;-ben, beleértve az
|
|
ESDI és SCSI eszközöket, szalagos tárakat
|
|
és CD-ROM olvasókat.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/version-guide/index.html">Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os; verziót!</a>
|
|
(version-guide) [<a href="&url.articles.hu;/version-guide/index.html">magyarul</a>]<br>
|
|
Hogyan válasszuk ki az igényeinek megfelelõ
|
|
&os; verziót. Elmagyarázza a kiadások
|
|
és a fejlesztési ágak rendszerét,
|
|
és leírja a -CURRENT és -STABLE közti
|
|
különbségeket, illetve a projekt jelenlegi
|
|
fejlesztési ütemezését.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/vinum/index.html">Rendszerindítás Vinummal: A megbízható szerverek alapja</a>
|
|
(vinum)<br>
|
|
Egy remek bevezetés a hibatûrõ szerverekrõl
|
|
és egy lépésrõl-lépésre
|
|
haladó útmutató, amely bemutatja, hogyan
|
|
hozhatunk létre ilyet Vinummal.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/vm-design/index.html">A &os; VM alrendszer elemeinek felépítése</a>
|
|
(vm-design)<br>
|
|
Egy könnyen érthetõ leírás a &os;
|
|
virtuális memóriát kezelõ
|
|
alrendszerérõl.</p>
|
|
|
|
<p><a
|
|
href="&url.articles;/zip-drive/index.html">Zip meghajtók és a &os;</a>
|
|
(zip-drive)<br>
|
|
Hogyan formázzunk, csatlakoztassunk és
|
|
használjunk Iomega Zip (SCSI, IDE, vagy párhuzamos)
|
|
meghajtókat a &os;-n.</p>
|
|
|
|
<h2>Egyéb oldalakon</h2>
|
|
|
|
<p>Számos önálló
|
|
erõfeszítés is hozzájárult ahhoz,
|
|
hogy hasznos információk álljanak
|
|
rendelkezésre a &os;-rõl.</p>
|
|
|
|
<h3>Cikkek</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li>
|
|
<p>Niels Jorgensen készített egy egyetemi
|
|
tanulmányt a &os; fejlesztési
|
|
folyamatáról: <a
|
|
href="http://www.ruc.dk/~nielsj/research/publications/freebsd.pdf">"Putting it All in the Trunk, Incremental Software Development in the FreeBSD Open Source Project"</a>
|
|
[Information Systems Journal (2001) 11, 321-336].</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><a href="mailto:mckusick@mckusick.com">Kirk McKusick</a>, a
|
|
BSD egyik eredeti berkeley-i tervezõje két <a
|
|
href="http://www.mckusick.com/courses/">4.4BSD Kernel Internals</a>
|
|
kurzust tart a &os; használatával. Azok
|
|
számára, akik nem tudnak személyesen
|
|
részt venni a kurzuson, már egy videosorozat is
|
|
elérhetõ.</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><a
|
|
href="http://flag.blackened.net/freebsd/">&os; hogyanok lusta és reménytelen embereknek</a>:
|
|
egy másik próbálkozás könnyen
|
|
olvasható <q>hogyan</q> jellegû
|
|
útmutatók
|
|
készítésére a &os;
|
|
beállítására és
|
|
konfigurálására vonatkozóan.</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><a
|
|
href="http://www.tldp.org/HOWTO/Linux+FreeBSD.html">A Linux+&os; mini-HOWTO</a>
|
|
leírja, hogyan használhatunk Linuxot és
|
|
&os;-t ugyanazon a rendszeren. Bemutatja a &os;-t és
|
|
elmagyarázza, hogy tud a két
|
|
operációs rendszer együttmûködni,
|
|
például a lapozóterület
|
|
megosztásával.</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><a
|
|
href="http://www.nber.org/amd.html">Hogyan induljunk el az AMD-vel FreeBSD alatt</a>
|
|
</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<!--
|
|
<li>
|
|
<p><a href="http://ezine.daemonnews.org/200010/blueprints.html">Dynamic
|
|
Kernel Linker (KLD) Facility Programozási Bevezetõ</a></p>
|
|
</li>
|
|
<li>
|
|
<p><a href="http://ezine.daemonnews.org/200007/newbus-intro.html">Hogyan
|
|
írjunk kernel meghajtókat a Newbus
|
|
segítségével</a></p>
|
|
</li>
|
|
-->
|
|
<li>
|
|
<p><em>ISA eszközmeghajtók írása</em>:
|
|
ez a dokumentum <a
|
|
href="&url.books;/arch-handbook/index.html">A &os; architektúra kézikönyvének</a>
|
|
része lett.</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><em>&os; Assembly nyelvû programozási
|
|
útmutató</em>: ez a dokumentum <a
|
|
href="&url.books;/developers-handbook/index.html">A &os; fejlesztõk kézikönyvének</a>
|
|
része lett.</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><a
|
|
href="http://software.intel.com/sites/oss/pdfs/profiling_debugging_freebsd_kernel_321772.pdf">Hibakeresés és teljesítménymérés a &os; rendszermagjában</a></p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><a
|
|
href="http://software.intel.com/sites/oss/pdfs/debugging_buffer_overruns_322486.pdf">Puffer túlcsordulások keresése a &os; rendszermagjában</a></p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p><a
|
|
href="http://www.cfcl.com/rdm/split_DNS.html">Osztott DNS beállítása &os; 4.1-en</a>
|
|
</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p>Az <a
|
|
href="http://people.FreeBSD.org/~fsmp/SMP/SMP.html">SMP oldal</a>
|
|
a &os; 4.X és korábbi verziók SMP
|
|
támogatásáról tartalmaz
|
|
információkat.</p>
|
|
</li>
|
|
|
|
<li>
|
|
<p>Silberschatz, Galvin és Gagne <i>Operating Systems
|
|
Concepts</i> címû fõiskolai jegyzetének
|
|
A függeléke elérhetõ <a
|
|
href="http://www.wiley.com/college/silberschatz6e/0471417432/pdf/bsd.pdf">PDF formátumban</a>.
|
|
Ezt a függeléket a &os;-nek szentelték
|
|
és remek betekintést nyújt a &os;
|
|
belsõ felépítésébe.</p>
|
|
</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
&footer;
|
|
|
|
</html>
|