translated files. In this way, we will be able to generate the list of the outdated files automatically. Obtained from: The FreeBSD Hungarian Documentation Project Inspired by: The FreeBSD Greek Documentation Project
		
			
				
	
	
		
			390 lines
		
	
	
	
		
			20 KiB
		
	
	
	
		
			Text
		
	
	
	
	
	
			
		
		
	
	
			390 lines
		
	
	
	
		
			20 KiB
		
	
	
	
		
			Text
		
	
	
	
	
	
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
 | 
						||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/features.sgml,v 1.5 2008/03/29 11:48:17 gabor Exp $">
 | 
						||
<!ENTITY title "A FreeBSD Technológiai Elõnyeirõl">
 | 
						||
<!ENTITY % navinclude.about "INCLUDE">
 | 
						||
]>
 | 
						||
 | 
						||
<!-- FreeBSD Hungarian Documentation Project
 | 
						||
     Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
 | 
						||
     %SOURCE%	en/features.sgml
 | 
						||
     %SRCID%	1.34
 | 
						||
-->
 | 
						||
 | 
						||
<html>
 | 
						||
 | 
						||
  &header;
 | 
						||
    
 | 
						||
    <h1>A FreeBSD sok remek adottsággal rendelkezik.</h1>
 | 
						||
    
 | 
						||
      <p>Mindegy mire használja a
 | 
						||
	számítógépét, bizonyára azt
 | 
						||
	szeretné, ha a rendszer erõforrásait
 | 
						||
        maximálisan kihasználhatná.  A FreeBSD
 | 
						||
	teljesítményre, hálózatkezelésre
 | 
						||
	és adattárolásra koncentráló
 | 
						||
	törekvései a könnyû
 | 
						||
	rendszeradminisztrációval és kiváló
 | 
						||
	dokumentációval kombinálva nyújtják
 | 
						||
	Önnek ezt.</p>
 | 
						||
 | 
						||
    <h2>Egy teljes operációs rendszer a 4.4BSD alapjain.</h2>
 | 
						||
 | 
						||
      <p>A FreeBSD kiváló gyökerei a <b>BSD</b>
 | 
						||
	kiadásból származnak, amelyet a
 | 
						||
	kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer Systems
 | 
						||
	Research Group adott ki.  A több, mint tíz évi
 | 
						||
	fejlesztõi munka eredményeként a BSD rendelkezik
 | 
						||
	az ipari vezetõ SMP képességgel,
 | 
						||
	többszálú és hálózati
 | 
						||
	teljesítménnyel, ahogyan új menedzsment
 | 
						||
	eszközökkel, fájlrendszerekkel és
 | 
						||
	biztonsági funkciókkal.  Ennek
 | 
						||
	eredményeképp, a FreeBSD megtalálható
 | 
						||
	szerte az Interneten, routerek belsõ operációs
 | 
						||
	rendszereként, root névszervereken, jelentõs
 | 
						||
	weboldalak kiszolgálójaként, ezen
 | 
						||
	kívü széleskörûen használt
 | 
						||
	asztali gépek operációs rendszereként
 | 
						||
	is.  Ez csak a FreeBSD Projekt sokoldalúságának
 | 
						||
	és az egész világra kiterjedõ
 | 
						||
	elismertségének köszönhetõen
 | 
						||
	valósulhatott meg.</p>
 | 
						||
 | 
						||
    <h2>A FreeBSD rendelkezik a fejlett operációs rendszerek
 | 
						||
	adottságaival, így ideális mindenféle
 | 
						||
	rendszerhez, a beágyazott rendszerektõl kezdve a
 | 
						||
	felsõkategóriás multiprocesszoros szerverekig.</h2>
 | 
						||
 | 
						||
      <p>A <b>FreeBSD 7.0</b>, amely 2008 februárjában
 | 
						||
	jelent meg, rengeteg új funkcióval és
 | 
						||
	megnövelt teljesítménnyel rendelkezik.  Az
 | 
						||
	adattárolásra és a multiprocesszoros
 | 
						||
	teljesítményre irányuló
 | 
						||
	törekvéseknek köszönhetõen a FreeBSD 7.0
 | 
						||
	támogatja a Sun <b>ZFS fájlrendszerét</b>
 | 
						||
	és <b>jól skálázható
 | 
						||
	multiprocesszoros teljesítménnyel</b> bír.  A
 | 
						||
	mérések kimutatták, hogy a FreeBSD kétszer
 | 
						||
	nagyobb teljesítményt nyújt MySQL és
 | 
						||
	PostgreSQL rendszerekkel egy 8-magos szerveren, mint a jelenlegi
 | 
						||
	Linux rendszerek.</p>
 | 
						||
 | 
						||
      <ul>
 | 
						||
	<li><b>SMPng</b>: A fejlett SMP támogatás hét
 | 
						||
	  évi fejlesztése után a FreeBSD 7.0
 | 
						||
	  megvalósította a jól kidolgozott lineáris
 | 
						||
	  skálázhatóságot a legtöbb
 | 
						||
	  feladathoz, több mint 8 processzormag esetén is.
 | 
						||
	  A FreeBSD 7.0-ban majdnem teljesen eltávolításra
 | 
						||
	  került a Giant Lock; el lett távolítva a
 | 
						||
	  CAM tárolási rétegbõl és az
 | 
						||
	  NFS kliensbõl, és a munka folytatódik egy
 | 
						||
	  jobban kidolgozott zárolási folyamat
 | 
						||
	  érdekében a hálózati alrendszerhez.
 | 
						||
	  Szintén jelentõs fejlesztések
 | 
						||
	  történtek a kernel ütemezõjében
 | 
						||
	  és a zárolási primitívekben,
 | 
						||
	  az opcionális ULE ütemezõ pedig
 | 
						||
	  megvalósítja a szálak CPU
 | 
						||
	  affinitását és a processzoronkénti
 | 
						||
	  futási sorokat, hogy csökkentse a terhelést
 | 
						||
	  és növelje a gyorsítótár
 | 
						||
	  kihasználását.  Az 1:1 szálazást
 | 
						||
	  biztosító libthr szálkezelõ csomag
 | 
						||
	  alapértelmezetté vált.  A mérések
 | 
						||
	  drámai elõnyöket mutatnak más &unix;
 | 
						||
	  rendszerek teljesítményével szemben azonos
 | 
						||
	  hardveren, és tükrözik a FreeBSD kernel SMP
 | 
						||
	  technológia irányába történõ
 | 
						||
	  fejlõdését.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>ZFS fájlrendszer</b>: A Sun korszerû ZFS
 | 
						||
	  fájlrendszere egyszerû adminisztrációt,
 | 
						||
	  tranzakcionális szemantikát, egymáshoz
 | 
						||
	  illesztett adatintegritást és rendkívüli
 | 
						||
	  skálázhatóságot nyújt.  Az
 | 
						||
	  önkorrekció, a beépített
 | 
						||
	  tömörítés, a RAID, a pillanatképek
 | 
						||
	  és a kötetkezelés
 | 
						||
	  segítségével a FreeBSD
 | 
						||
	  rendszeradminisztrátorok könnyen kezelhetik a nagy
 | 
						||
	  adattároló köteteket.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>10Gbps hálózati optimizáció</b>:
 | 
						||
	  Az összes jelentõs 10Gbps hálózati
 | 
						||
	  gyártó optimizált meghajtóival a
 | 
						||
	  FreeBSD 7.0 nagymértékû
 | 
						||
	  optimizációval rendelkezik nagy
 | 
						||
	  terhelésnél a hálózati vermet
 | 
						||
	  illetõen, beleértve az automatikus
 | 
						||
	  skálázású socket puffereket, a
 | 
						||
	  TCP Segment Offload-ot (TSO), a Large Receive Offload-ot (LRO),
 | 
						||
	  a közvetlen hálózati verem elküldést
 | 
						||
	  és a TCP/IP terheléselosztást a több
 | 
						||
	  processzor között, vagy a több hálózati
 | 
						||
	  interfész között, ha egyszerre több van
 | 
						||
	  használatban.  Teljes terjesztõi támogatás
 | 
						||
	  elérhetõ a Chelsio, Intel, Myricom és Neterion
 | 
						||
	  cégektõl.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>SCTP</b>: A FreeBSD 7.0 az új IETF Stream Control
 | 
						||
	  Transmission Protocol (SCTP) protokoll referencia
 | 
						||
	  implementációja, amely a VoIP
 | 
						||
	  szolgáltatást, a telekommunikációt,
 | 
						||
	  és egyéb olyan felhasználási
 | 
						||
	  területeket hivatott támogatni, amelyek nagy
 | 
						||
	  megbízhatóságot és változó
 | 
						||
	  minõségû átvitelt igényelnek olyan
 | 
						||
	  szolgáltatásokkal együltt, mint a
 | 
						||
	  többutas átvitel, a hibatûrés és a
 | 
						||
	  multi-streaming.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>Vezetéknélküli
 | 
						||
	    hálózatkezelés</b>: A FreeBSD 7.0
 | 
						||
	  jelentõsen javítt vezetéknélküli
 | 
						||
	  hálózatkezelést tartalmaz, beleértve
 | 
						||
	  a nagy teljesítményû Atheros alapú
 | 
						||
	  kártyák kezelését, új
 | 
						||
	  meghajtókat a Ralink, Intel és ZyDAS
 | 
						||
	  kártyákhoz, WPA támogatás,
 | 
						||
	  keresés és roaming a háttérben,
 | 
						||
	  illetve 802.11n támogatás.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>Új hardver architektúrák</b>: A
 | 
						||
	  FreeBSD 7.0 jelentõsen javított
 | 
						||
	  támogatással rendelkezik a beágyazott
 | 
						||
	  ARM architektúrához és kezdetleges
 | 
						||
	  támogatással a Sun Ultrasparc T1
 | 
						||
	  platformjához.</li>
 | 
						||
	</ul>
 | 
						||
 | 
						||
      <p>A FreeBSD nagy múlttal rendelkezik a fejlett
 | 
						||
	operációs rendszer adottságok
 | 
						||
	kifejlesztésében, néhány
 | 
						||
	ilyen adottságról alább olvashat:</p>
 | 
						||
      
 | 
						||
      <ul>
 | 
						||
	<li><b>Az összevont virtuális memória és
 | 
						||
	  fájlrendszer gyorstárazó rendszer</b>
 | 
						||
	  folyamatosan szabályozza a szoftverek által
 | 
						||
	  felhasznált memóriát és a lemez
 | 
						||
	  gyorstárát.  Ennek eredményeképpen
 | 
						||
	  a szoftverei kiváló memóriakezelésben
 | 
						||
	  és nagy teljesítményû
 | 
						||
	  lemezhasználatban részesülnek, így
 | 
						||
	  a rendszergazda mentesül a gyorstárak
 | 
						||
	  finomhangolásából eredõ teher
 | 
						||
	  alól.</li>
 | 
						||
	
 | 
						||
	<li><b>A kompatibilitási modulok</b> lehetõvé
 | 
						||
	  teszik, hogy Linux, SCO UNIX és System V Release 4
 | 
						||
	  szoftvereket futtasson a FreeBSD rendszerén.</li>
 | 
						||
	  
 | 
						||
	<li><b>A Soft Updates rendszer</b> fejlett fájlrendszer
 | 
						||
	  teljesítményt nyújt a biztonság
 | 
						||
	  és stabilitás feláldozása
 | 
						||
	  nélkül.  A fájlrendszer meta-adatokkal
 | 
						||
	  végzendõ mûveleteit elemzi, hogy ne kelljen
 | 
						||
	  minden ilyen mûveletet szinkronban kezelnie.
 | 
						||
	  Egy belsõ nyomkövetést végez
 | 
						||
	  a meta-adatok változásairól, ezzel
 | 
						||
	  egyfajta gyorstárat létrehozva a meta-adatok
 | 
						||
	  számára.  Az azonos fájlhoz
 | 
						||
	  érkezõ késõbbi meta-adatokat
 | 
						||
	  újraírja a gyorstárban, majd úgy
 | 
						||
	  rendezi azt, hogy hatékonyabban feldolgozható
 | 
						||
	  legyen. Az olyan funkciók, mint a háttérben
 | 
						||
	  történõ fájlrendszer-ellenõrzés,
 | 
						||
	  vagy a pillanatkép (snapshot) készítés
 | 
						||
	  a fájlrendszerrõl, a Soft Updates rendszerrel
 | 
						||
	  való együttmûködés és
 | 
						||
	  teljesítményi megfontolások alapkán
 | 
						||
	  készültek.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>A fájlrendszer pillanatképek (snapshotok)</b>
 | 
						||
	  lehetõvé teszik a rendszergazda számára,
 | 
						||
	  hogy a fájlrendszer szabad területét
 | 
						||
	  kihasználva pillanatképeket készítsen
 | 
						||
	  biztonsági mentés céljából.
 | 
						||
	  Szintén lehetséges az <b>fsck háttérben
 | 
						||
	  való futtatása</b>, ezzel a rendszer
 | 
						||
	  többfelhasználós módba léphet,
 | 
						||
	  anélkül, hogy a
 | 
						||
	  fájlrendszer-ellenõrzés kimaradást
 | 
						||
	  okozna.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li>Az <b>IP Security (IPsec)</b> protokoll fejlett
 | 
						||
	  hálózati biztonságot kínál,
 | 
						||
	  és támogatja a következõ
 | 
						||
	  generációs Internet Protokollt, az IPv6-ot.  A FreeBSD
 | 
						||
	  IPsec implementációja emellett támogat sok
 | 
						||
	  <b>kriptografikus gyorsító hardvert</b>.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>Az IPv6 támogatás</b> az alaprendszerben a 
 | 
						||
	  KAME IPv6 stack-en keresztül biztosítja, hogy a
 | 
						||
	  FreeBSD minden nehézség nélkül
 | 
						||
	  integrálható legyen a következõ
 | 
						||
	  generációs hálózati környezetekbe.
 | 
						||
	  Ezenkívül a FreeBSD mellé sok olyan szoftver
 | 
						||
	  jár, amelyek támogatják az IPv6
 | 
						||
	  protokollt!</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>A többszálú SMP technológia</b>
 | 
						||
	  támogatása képessé teszi a
 | 
						||
	  rendszert arra, hogy párhuzamosan több processzoron
 | 
						||
	  fusson a kernel, és a <b>kernel preemption</b>
 | 
						||
	  segítségével a magas
 | 
						||
	  priorítású kernel feladatok
 | 
						||
	  elsõbbséget nyerhetnek a többi folyamattal szemben,
 | 
						||
	  csökkentve ezzel a késedelmet.  Ebbe beletartozik a
 | 
						||
	  <b>többszálas hálózati stack</b> és
 | 
						||
	  a <b>többszálas virtuális memória
 | 
						||
	  alrendszer</b>.  A FreeBSD 6.X óta a teljesen
 | 
						||
	  párhuzamos VFS rendszerrel az UFS fájlrendszer
 | 
						||
	  folyamatai is több processzoron futhatnak egyszerre, ezzel
 | 
						||
	  megosztva a CPU-intenzív I/O folyamatokat.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>Az M:N szálazásnak (pthreads)</b>
 | 
						||
	  köszönhetõen a szálak
 | 
						||
	  skálázható módon
 | 
						||
	  futhatnak több processzoron, a szálakat
 | 
						||
	  feltérképezve kis számú
 | 
						||
	  <b>Kernel Schedulable Entity</b>-be.  A <b>Scheduler Activation</b>
 | 
						||
	  modell adoptálásával a szálazásos
 | 
						||
	  megközelítés számos alkalmazás
 | 
						||
	  speciális igényeinek eleget tesz.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>A Netgraph hálózati stack</b>
 | 
						||
	  segítségével a fejlesztõk k<>nnyen és
 | 
						||
	  dinamikusan kibõvíthetik a hálózati
 | 
						||
	  stacket egy különálló réteggel.
 | 
						||
	  A Netgraph csomópontok új hálózati
 | 
						||
	  szolgáltatások széles körét
 | 
						||
	  támogatják, mint például az
 | 
						||
	  encapsulation, tunneling szolgáltatásokat, a
 | 
						||
	  titkosítást és a teljesítmény
 | 
						||
	  átdolgozását.  Ennek eredményeként
 | 
						||
	  gyorsan és kevesebb hibával készülhet
 | 
						||
	  prototípus és kereskedelmi telepítés a
 | 
						||
	  kifejlesztett hálózati
 | 
						||
	  szolgáltatásokból.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>A megnövelt biztonság a TrustedBSD MAC
 | 
						||
	  keretrendszerrel</b> lehetõvé teszi, hogy
 | 
						||
	  az operációs rendszer biztonsági
 | 
						||
	  modelljét testreszabjuk specifikus környezetek
 | 
						||
	  számára, a megerõsítõ
 | 
						||
	  szabályoktól kezdve az elrendelt bizalmassági
 | 
						||
	  címkézésig.  Ezekbe a szabályokba
 | 
						||
	  beletartozik például a <b>Multi-Level Security
 | 
						||
	  (MLS)</b>, vagy a <b>Biba Integritásvédelem</b>.
 | 
						||
	  A kiegészítõ modulok közt
 | 
						||
	  megtalálható a <b>SEBSD</b>, a <b>Type Enforcement</b>
 | 
						||
	  egy FLASK alapú implementációja.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li>A <b>TrustedBSD Audit</b> egy biztonsági eseményeket
 | 
						||
	  naplózó rendszer, amely jól
 | 
						||
	  testreszabható, biztonságos és
 | 
						||
	  megbízható naplózó
 | 
						||
	  szolgáltatást nyújt az audit szervizen
 | 
						||
	  keresztül.  Az adminisztrátorok
 | 
						||
	  beállíhatják a naplózás
 | 
						||
	  módját és részletességét
 | 
						||
	  a felhasználók, a fájlmûveletek, a
 | 
						||
	  végrehajtott parancsok, a hálózati
 | 
						||
	  aktivitás, a bejelntkezések, és rengeteg
 | 
						||
	  egyéb folyamat nyomonkövetéséhez.
 | 
						||
	  Az audit csõvezetékek lehetõvé teszik az IDS
 | 
						||
	  eszközök számára, hogy a kernel audit
 | 
						||
	  szolgáltatásához csatlakozzanak és
 | 
						||
	  feliratkozzanak az eseményekhez, amelyekre
 | 
						||
	  szükségük van a biztonsági
 | 
						||
	  monitorozáshoz.  A FreeBSD támogatja az ipari
 | 
						||
	  szabvány BSM audit fájlformátumot és
 | 
						||
	  API-t, lehetõvé téve, hogy a meglévõ
 | 
						||
	  BSM eszközöket használjuk
 | 
						||
	  módosítás nélkül, vagy kis
 | 
						||
	  mödosítással.  Ez a formátum
 | 
						||
	  használt Solaris és Mac OS X rendszereken,
 | 
						||
	  biztosítva így az interoperabilitást és
 | 
						||
	  az egységesített elemzést.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>A GEOM moduláris lemezkezelõ réteg</b>
 | 
						||
	  segítségével gyorsan kifejleszthetõk
 | 
						||
	  új lemezkezelõ szolgáltatások és
 | 
						||
	  könnyen integrálhatók a FreeBSD lemezkezelõ
 | 
						||
	  alrendszerébe.  A GEOM egy megbízható modellt
 | 
						||
	  biztosít a lemezek felfedezéséhez és
 | 
						||
	  rétegezéséhez, könnyûvé
 | 
						||
	  téve ezzel az olyan szolgáltatások
 | 
						||
	  használatát, mint a RAID, vagy a
 | 
						||
	  kötetkezelés.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li><b>A GEOM-Based Disk Encryption (GBDE)</b> egy erõs
 | 
						||
	  kriptográfiai védelmet nyújt a GEOM
 | 
						||
	  keretrendszer használatával.  Képes
 | 
						||
	  védeni fájlrendszereket, swap eszközöket,
 | 
						||
	  vagy egyéb tároló médiát.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li>A <b>Kernel Queues</b> segítségével
 | 
						||
	  az alkalmazások hatékonyabban válaszolhatnak sok
 | 
						||
	  aszinkron eseményre, mint például a
 | 
						||
	  fájl- és socket I/O, növelve ezzel az
 | 
						||
	  alkalmazás és a rendszer
 | 
						||
	  teljesítményét.</li>
 | 
						||
 | 
						||
	<li>Az <b>Accept Filters</b> alrendszer a kapcsolat-intenzív
 | 
						||
	  szolgáltatások, mint pl.
 | 
						||
	  webszerverek számára lehetõvé teszi, hogy
 | 
						||
	  a funkcionalitásuk egy részét a kernelben
 | 
						||
	  futtassák, növelve ezzel a
 | 
						||
	  teljesítményt.</li>
 | 
						||
      </ul>
 | 
						||
 | 
						||
    <h2>A FreeBSD rengeteg biztonsági funkcióval rendelkezik,
 | 
						||
      hogy megvédje a hálózatokat és a
 | 
						||
      kiszolgálókat.</h2>
 | 
						||
 | 
						||
      <p>A FreeBSD fejlesztõk ugyanúgy törõdnek a
 | 
						||
	biztonsággal is, mint a teljesítménnyel és
 | 
						||
	a stabilitással.  A FreeBSD a kernel szintjén
 | 
						||
	támogatja az <b>alapos IP tûzfalazást</b> és
 | 
						||
	egyéb szolgáltatásokat is, mint
 | 
						||
	például az <b>IP proxy
 | 
						||
	átjárókat</b>, <b>hozzáférési
 | 
						||
	listákat</b>, <b>mandatory acces controlt</b>, <b>jail
 | 
						||
	alapú virtuális hosztok kezelését</b>
 | 
						||
	és <b>kriptográfiával védett lemezeket</b>.
 | 
						||
	Ezek a funkciók felhasználhatók magas
 | 
						||
	biztonsági igényû szolgáltatások
 | 
						||
	védelmére a kölcsönösen bizalmatlan
 | 
						||
	szolgáltatók és ügyfelek között,
 | 
						||
	a hálózati szegmensek erõs
 | 
						||
	szeparálására, és
 | 
						||
	biztonságos információ-áramlást
 | 
						||
	biztosító csatornák
 | 
						||
	létrehozására.</p>
 | 
						||
 | 
						||
      <p>A FreeBSD ezenkívül támogat kriptográfiai
 | 
						||
	szoftvereket, biztonságos shelleket, Kerberos
 | 
						||
	authentikációt, jail-ekkel megvalósított
 | 
						||
	virtuális szervereket, chroot szolgáltatást a
 | 
						||
	szoftverek fájlrendszerhez való
 | 
						||
	hozzáférésének
 | 
						||
	korlátozására, biztonságos RPC
 | 
						||
	szolgáltatást és hozzáférési
 | 
						||
	listákat a TCP wrappers-t támogató
 | 
						||
	alkalmazások számára.</p>
 | 
						||
 | 
						||
  &footer;
 | 
						||
 | 
						||
</html>
 | 
						||
 | 
						||
<!-- 
 | 
						||
     Local Variables:
 | 
						||
     mode: sgml
 | 
						||
     sgml-indent-data: t
 | 
						||
     sgml-omittag: nil
 | 
						||
     sgml-always-quote-attributes: t
 | 
						||
     End:
 | 
						||
-->
 |