f12904464d
Suggested by: Katalin Konkoly <katalin.konkoly@gmail.com> Obtained from: The FreeBSD Hungarian Documentation Project
638 lines
31 KiB
Text
638 lines
31 KiB
Text
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
|
|
<!ENTITY base CDATA "..">
|
|
<!ENTITY enbase CDATA "../..">
|
|
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/projects/projects.sgml,v 1.14 2010/05/10 01:49:58 pgj Exp $">
|
|
<!ENTITY title "&os; fejlesztési projektek">
|
|
<!ENTITY % navinclude.developers "INCLUDE">
|
|
|
|
<!ENTITY url.articles "../../doc/en_US.ISO8859-1/articles">
|
|
<!ENTITY url.books "../../doc/en_US.ISO8859-1/books">
|
|
]>
|
|
|
|
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
|
%SOURCE% en/projects/projects.sgml
|
|
%SRCID% 1.211
|
|
-->
|
|
|
|
<html>
|
|
&header;
|
|
|
|
<a name="development"></a>
|
|
|
|
<p>A &os; fõ fejlesztési iránya mellett rengeteg
|
|
fejlesztõ dolgozik azon az élvonalban, hogy új
|
|
irányokba bõvítse ki a &os;
|
|
funkcionalitását. Amennyiben többet
|
|
szeretnénk megtudni ezekrõl az érdekes
|
|
projektekrõl, kövessük az alábbi linkeket.</p>
|
|
|
|
Ha netalán úgy éreznénk, hogy egy
|
|
projekt hiányzik a listából, küldjünk
|
|
egy URL-t és egy rövid (3-10 soros)
|
|
leírást a <a
|
|
href="&base;/mailto.html">www@FreeBSD.org</a>
|
|
levelezési listára.
|
|
|
|
<p>Emellett néhány itt szereplõ projekt
|
|
rendszeresen nyilvánosságra hoz
|
|
helyzetjelentéseket, amelyek megtekinthetõek a <a
|
|
href="&enbase;/news/status/status.html">helyzetjelentések</a>
|
|
oldalán.</p>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a href="#documentation">Dokumentáció</a></li>
|
|
<li><a href="&base;/advocacy/index.html">Képviselet</a></li>
|
|
<li><a href="#applications">Alkalmazások</a></li>
|
|
<li><a href="#networking">Hálózatkezelés</a></li>
|
|
<li><a href="#storage">Háttértárak</a></li>
|
|
<li><a href="#kernelandsecurity">Rendszermag, és biztonság</a></li>
|
|
<li><a href="#devicedrivers">Eszközmeghajtók</a></li>
|
|
<li><a href="#architecture">Architektúra</a></li>
|
|
<li><a href="#misc">Egyéb</a></li>
|
|
<li><a href="&enbase;/projects/summerofcode.html">Google Summer of Code</a></li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="documentation"></a>
|
|
<h3>Dokumentáció</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a
|
|
href="&base;/docproj/docproj.html">A &os; Dokumentációs Projekt</a>:
|
|
A &os; Dokumentációs Projekt azon embereket
|
|
tömöríti, akik a &os;
|
|
dokumentációját (mint például a
|
|
kézikönyv vagy a GYIK) írják és
|
|
tartják karban a Projekt számára. Ha
|
|
segíteni szeretnénk a projekt
|
|
munkáját, iratkozzunk fel a freebsd-doc@FreeBSD.org
|
|
levelezési listára és kapcsolódjunk be
|
|
a munkába.</li>
|
|
|
|
<li><a name="newbies"
|
|
href="&enbase/projects/newbies.html">Források kezdõknek</a>:
|
|
Források kezdõ felhasználóknak a
|
|
&os;-hez és a &unix;-hoz általában.</li>
|
|
|
|
<li><a name="BSDsites"
|
|
href="http://mirrorlist.FreeBSD.org/">Kiadások/pillanatkiadások keresése a &os; FTP szerverein</a>:
|
|
Egy olyan oldal, amelyen keresztül az FTP szervereken
|
|
bárki kereshet normál- vagy
|
|
pillanatkiadásokat. Az adatbázis naponta, melbourni
|
|
idõ (UTC+10) szerint hajnali háromkor
|
|
frissül.</li>
|
|
|
|
<li><a name="diary"
|
|
href="http://www.freebsddiary.org/">&os; Diary</a>:
|
|
A kezdõ &unix; felhasználókat
|
|
segítõ leírások gyûjteménye.
|
|
Itt a cél több különbözõ,
|
|
lépésrõl-lépésre haladó
|
|
útmutató írása
|
|
különbözõ portok
|
|
telepítésérõl és
|
|
konfigurációjáról.</li>
|
|
|
|
<li><a
|
|
href="&url.books;/developers-handbook/index.html">A &os; fejlesztõk kézikönyve</a></li>
|
|
|
|
<li><a
|
|
href="&url.articles;/contributing-ports/index.html">Hozzájárulás a &os; Portgyûjteményéhez</a></li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="applications"></a>
|
|
<h3>Alkalmazások</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a name="java"
|
|
href="&enbase;/java/index.html">&java; &os;-n</a>:
|
|
Itt találhatunk információkat arról,
|
|
hogyan szerezzük be a legfrissebb &jdk;-t a &os;-hez, illetve
|
|
hogyan telepítsük és használjuk azt.
|
|
Itt találhatunk továbbá egy listát
|
|
azokról a &java; szoftverekrõl, amelyek
|
|
számunkra érdekesek lehetnek.</li>
|
|
|
|
<li><a name="gnome"
|
|
href="&enbase;/gnome/index.html">GNOME &os;-n</a>:
|
|
Itt olvashatjuk a legújabb GNOME kiadás
|
|
beszerzésével, telepítésével
|
|
és futtatásával kapcsolatos
|
|
információkat, valamint a projekt friss
|
|
híreit és frissítéseit, a GYIK-et, a
|
|
&os;-specifikus GNOME gondok leírását,
|
|
útmutatót az alkalmazások
|
|
portolásához, és még sok minden
|
|
mást.</li>
|
|
|
|
<li><a name="kde"
|
|
href="http://freebsd.kde.org">KDE &os;-n</a>:
|
|
A &os; alatt elérhetõ legfrissebb KDE kiadás
|
|
használatához tartalmaz linkeket,
|
|
dokumentációt és útmutatókat.
|
|
A projekt hírei és a hozzá tartozó GYIK
|
|
szintén itt érhetõ el.</li>
|
|
|
|
<li><a name="mono"
|
|
href="http://www.mono-project.com/Mono:FreeBSD">Mono &os;-n</a>:
|
|
Itt kaphatunk tájékoztatást a Mono és
|
|
a C# jelenlegi állapotáról &os;-n.</li>
|
|
|
|
<li><a name="openoffice"
|
|
href="http://porting.openoffice.org/freebsd/">OpenOffice.org &os;-n</a>:
|
|
Információk a különbözõ
|
|
OpenOffice portokról.</li>
|
|
|
|
<li><a
|
|
href="&enbase;/ports/index.html">A &os; Portgyûjteménye</a>:
|
|
A &os; Portgyûjteménye lehetõvé teszi,
|
|
hogy minimális erõfeszítéssel és
|
|
könnyedén telepítsünk
|
|
alkalmazásokat forráskódból.
|
|
Megtekinthetjük a jelenlegi portok listáját,
|
|
illetve egy adott alkalmazás
|
|
rákeresésével megtudhatjuk, hogy az
|
|
része-e már a Portgyûjteménynek.</li>
|
|
|
|
<li><a
|
|
href="http://people.FreeBSD.org/~fenner/portsurvey/">A &os; portok terjesztési állományainak elemzése</a>:
|
|
Egy lista azokról a portokról, amelyekhez nem
|
|
érhetõ el a forráskód, illetve
|
|
mindegyikükhöz tartozik egy rövid
|
|
összegzés.</li>
|
|
|
|
<li><a href="http://FreshPorts.org/">FreshPorts</a>:
|
|
A legfrissebb információkat kínálja a
|
|
portokról és azok
|
|
változásairól. Kedvenc portjainkat fel
|
|
tudjuk venni egy egy listába, így e-mailen
|
|
keresztül azonnal tájékoztatást kapunk
|
|
bármilyen, az adott portokat érintõ
|
|
változásról.</li>
|
|
|
|
<li><a href="http://pointyhat.FreeBSD.org/">Pointyhat</a>:
|
|
Egy szerver, amely ellenõrzi a portokat és minden
|
|
porthoz megõrzi a csomagkészítés
|
|
során keletkezett naplókat.</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="networking"></a>
|
|
<h3>Hálózatkezelés</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a name="netperf"
|
|
href="&enbase;/projects/netperf/index.html">Netperf</a>:
|
|
A hálózati protokollkészlet &os; 5.X
|
|
és 6.X rendszermagjaihoz fejlesztett
|
|
optimalizációja, az SMPng &os; 5.3-hoz
|
|
készült hálózati zárolások
|
|
fejlesztéseinek folytatása. A projekt
|
|
felderíti és megvalósítja a
|
|
lehetséges optimizációs
|
|
stratégiákat egy többszálon futó
|
|
hálózatkezelés
|
|
kialakításához.</li>
|
|
|
|
<li><a name="kame" href="http://www.kame.net/">KAME Projekt</a>:
|
|
Egy szabad IPv6/IPsec protokollkészlet BSD
|
|
rendszerekhez.</li>
|
|
|
|
<li><a name="SYSLOG-SECURE"
|
|
href="http://www.faqs.org/rfcs/rfc3164.html">SYSLOG-SECURE</a>:
|
|
2001 augusztusában megszületett az RFC3164 syslog
|
|
szabvány. Ez az RFC néhány olyan
|
|
kiterjesztést tárgyal, amelyek
|
|
biztonságosabbá teszik a syslogot. Ez a projekt
|
|
2002-ben indult azzal a céllal, hogy
|
|
megvalósítsa az RFC3164 szabvány
|
|
kiterjesztéseit a &os; syslogjában, illetve
|
|
további biztonsági kiterjesztésekkel
|
|
bõvítse ki azt, mint például a
|
|
syslog-sign. Ennek keretében a libc és a syslogd is
|
|
módosításra fog kerülni.
|
|
Lehetõség szerint a biztonság
|
|
felügyelésére is születnek majd
|
|
eszközök. Minden segítséget
|
|
szívesen fogadunk. Ha érdekel minket a téma,
|
|
további információkat az albert@ons-huis.net
|
|
e-mail címen tudhatunk meg.</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="storage"></a>
|
|
<h3>Háttértárak</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a name="afs"
|
|
href="http://www.stacken.kth.se/projekt/arla/">Arla</a>:
|
|
Egy szabad forráskódú AFS kliens
|
|
implementáció. A projekt fõ célja egy
|
|
teljes funkcionalitással rendelkezõ kliens
|
|
létrehozása, amely a normál AFS minden
|
|
adottságával rendelkezik. A továbbiakban
|
|
tervezett és megvalósítandó dolgok
|
|
többek közt a menedzsment eszközök és a
|
|
szerver lesznek.</li>
|
|
|
|
<li><a name="bigdisk"
|
|
href="&enbase;/projects/bigdisk/index.html">Big Disk</a>:
|
|
A <em>Large data storage in &os;</em> projekt célja, hogy a
|
|
&os;-t képessé tegye több terabyte-os lemezek
|
|
és kötetek kezelésére.</li>
|
|
|
|
<li><a name="coda"
|
|
href="http://www.coda.cs.cmu.edu/">Coda</a>:
|
|
Egy elosztott állományrendszer. Az
|
|
adottságai közt megtalálható a
|
|
szétkapcsolt mûködés, a biztonságos
|
|
kialakítás, a szerver replikáció
|
|
és az állandó kliensoldali
|
|
gyorstárazás.</li>
|
|
|
|
<li><a name="journaling"
|
|
href="http://www.ece.cmu.edu/~ganger/papers/">Journaling kontra Soft Updates</a>:
|
|
Aszinkron módú védelem az
|
|
állományrendszerek metaadatainak
|
|
védelmére.</li>
|
|
|
|
<li><a name="tcfs"
|
|
href="http://www.tcfs.unisa.it/">TCFS</a>:
|
|
A Transparent Cryptographic File System egy alkalmas
|
|
megoldást jelenthet az elosztott
|
|
állományrendszerek biztonsági
|
|
problémáira. A kriptográfiai- és a
|
|
állományrendszer mélyebb
|
|
integrációjával lehetõvé
|
|
válna az alkalmazások számára a
|
|
teljesen transzparens használat. Az
|
|
állományok titkosítva
|
|
tárolódnak és csak közvetlenül a
|
|
használat elõtt kerülnek visszafejtésre.
|
|
A titkosítás és visszafejtés a kliens
|
|
számítógépen történik,
|
|
így a felhasznált kulcs sosem halad keresztül a
|
|
hálózaton.</li>
|
|
|
|
<li><a name="Tertiary"
|
|
href="http://now.cs.berkeley.edu/Td/">Tertiary Disk</a>:
|
|
Egy tárolási architektúra nagy
|
|
tárolási rendszerekhez, amely igyekszik
|
|
elkerülni a saját
|
|
összeállítású kötetekkel
|
|
járó hátrányokat. A név
|
|
kettõs célt tükröz: a szalagos
|
|
meghajtók megabyte-onkénti
|
|
költségét és a mágneslemezek
|
|
teljesítményét hivatott elérni.
|
|
Kész komponensek használatával hozunk
|
|
létre egy skálázható, alacsony
|
|
költségû, terabyte-os kapacitású
|
|
lemezes rendszert. Célunk, hogy egy teljes tárhely
|
|
rendszert hozzunk létre a normál lemezekhez
|
|
képest akár 30-50%-al olcsóbban. A Tertiary
|
|
Disk egy switchen keresztül összekötött PC-ket
|
|
használ a nagyszámú lemezek
|
|
kiszolgálásához. A prototípusunk
|
|
20 darab 200 MHz-es PC-bõl áll, amelyek
|
|
370 darab 8 GB-os lemezt biztosítanak. A PC-k
|
|
egy 100 Mbps Ethernet switchen keresztül
|
|
kapcsolódnak egymáshoz.</li>
|
|
|
|
<li><a
|
|
name="vinum" href="http://www.vinumvm.org/">Vinum</a>:
|
|
A VERITAS™ kötetkezelõrõl modellezett
|
|
logikaikötet-kezelõ. Ez a projekt azonban nem a Veritas
|
|
egyszerû másolata, számos
|
|
problémát igyekszik a Veritasnál
|
|
elegánsabban megoldani. Emellett olyan funkciókat
|
|
is nyújt, amelyeket a Veritas nem.</li>
|
|
|
|
<li><a name="PathConvert"
|
|
href="http://www.tamacom.com/pathconvert/">A PathConvert projekt</a>:
|
|
Ez a projekt olyan útvonalkonverziós
|
|
segédprogramok kifejlesztését hivatott
|
|
elõsegíteni, amelyek az abszolút- és
|
|
relatív útvonalak közötti
|
|
átalakításokat végeznek el.
|
|
Leginkább az NFS és a WWW
|
|
felhasználóinak hasznos.</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="kernelandsecurity"></a>
|
|
<h3>Rendszermag, biztonság</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a name="kse"
|
|
href="&enbase;/kse/index.html">Kernel Scheduler Entities</a>:
|
|
A projekt célja, hogy fejlessze a &os;
|
|
szálkezelési képességeit a Scheduler
|
|
Activations felépítéséhez
|
|
hasonló modell alapján.</li>
|
|
|
|
<li><a name="lotteryscheduling"
|
|
href="http://www.cs.cmu.edu/~dpetrou/research.html">Lottery Scheduling Kernel</a>:
|
|
Ez a munka a Waldspurger-féle
|
|
lottóidõzítési algoritmuson alapszik,
|
|
amely az arányok alapján kialakított
|
|
erõforrás-kezelést valósítja meg.
|
|
Elsõdleges elõnye, hogy a felhasználók
|
|
szigorú kontrollal rendelkeznek az általuk futtatott
|
|
folyamatok relatív aránya felett, illetve a
|
|
felhasználó által okozott terhelések
|
|
egymástól elszigeteltek, így egy
|
|
felhasználó nem uralkodhat az egész
|
|
processzoron.</li>
|
|
|
|
<li><a name="openbsm"
|
|
href="http://www.OpenBSM.org/">OpenBSM</a>:
|
|
A Sun Basic Security Module (BSM) Audit API-jának egy
|
|
nyílt forráskódú
|
|
implementációja. Az OpenBSM
|
|
programkönyvtárakat, eszközöket és
|
|
dokumentációt kínál a TrustedBSD audit
|
|
implementációjához, amely késõbb
|
|
majd be fognak olvasztani a &os;-be is.</li>
|
|
|
|
<li><a name="SMP"
|
|
href="&enbase;/smp/index.html">Szimmetrikus többprocesszoros támogatás</a>:
|
|
Dokumentáció és egyéb
|
|
információk a többprocesszoros rendszerek
|
|
kihasználásához &os; rendszerek alatt.</li>
|
|
|
|
<li><a name="trustedbsd"
|
|
href="http://www.TrustedBSD.org/">TrustedBSD</a>:
|
|
Olyan kiegészítéseket kínál a
|
|
&os; operációs rendszerhez, amelyek a trusted
|
|
operációs rendszerekre jellemzõ
|
|
kiegészítésekkel bõvítik ki azt.
|
|
Ilyenek a kifinomult jogosultsági (capabilities) rendszer,
|
|
hozzáférés-vezérlési
|
|
listák (ACL, Access Control List) és a
|
|
kötelezõ
|
|
hozzáférés-vezérlés (MAC,
|
|
Mandatory Access Control). Ezek a funkciók folyamatosan
|
|
kerülnek beolvasztásra a &os;-be, illetve
|
|
portolják ezeket más BSD-alapú
|
|
rendszerekre.</li>
|
|
|
|
<li><a name="kernelstresstest"
|
|
href="http://www.holm.cc/stress/">Kernel Stress Test Suite</a>:
|
|
Ez egy olyan a terhelési tesztekbõl álló
|
|
csomag, amelynek a rendszer összeomlasztása a
|
|
célja. Az a csomag kisebb programokból és
|
|
szkriptekbõl áll. Minden teszt a rendszermag egy
|
|
adott részét célozza meg. A csomag alapeleme
|
|
a káosz. Minden teszt véletlen ideig
|
|
várakozik mielõtt véletlen számú
|
|
alkalommal lefutna.</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="devicedrivers"></a>
|
|
<h3>Eszközmeghajtók</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a name="busdma"
|
|
href="&enbase;/projects/busdma/index.html">A busdma és az SMPng meghajtó átalakítása</a>:
|
|
A busdma egy portolható absztrakciós réteget
|
|
nyújt a Direct Memory Access (DMA)
|
|
használatához, amelyet sok nagy
|
|
teljesítményû eszközmeghajtó is
|
|
használ. Ennek az absztrakciós rétegnek a
|
|
használatával az eszközmeghajtók
|
|
íróinak nem kell az adott platformra jellemzõ
|
|
DMA-kezelõ kódját használniuk,
|
|
így azok könnyebben hordozhatóvá
|
|
válnak a különbözõ
|
|
architektúrák közt. Az oldal szintén
|
|
tartalmazza az eszközmeghajtók jelenlegi
|
|
állását az SMPng-safe
|
|
tekintetében.</li>
|
|
|
|
<li><a name="deviceframework"
|
|
href="http://people.FreeBSD.org/~dfr/devices.html">Egy új eszköz keretrendszer a &os;-hez</a></li>
|
|
|
|
<li><a name="atm"
|
|
href="http://www.ccrc.wustl.edu/pub/chuck/tech/bsdatm/bsdatm.html">BSD ATM: ATM hálózati implementáció 4.4BSD-hez</a>:
|
|
Az új számítógépes
|
|
alkalmazási területek, mint a multimédia,
|
|
képfeldolgozás és az elosztott
|
|
adatfeldolgozás nagy hálózati
|
|
teljesítményt igényel. Az ATM-alapú
|
|
hálózat jelenti az egyik megoldást ezekre a
|
|
teljesítménybeli igényekre. Az ATM
|
|
összetettsége a hagyományos
|
|
hálózatokkal — mint például az
|
|
Ethernettel — szemben azonban korlátozza a
|
|
felhasználását. Ebben a dokumentumban
|
|
bemutatjuk a BSD ATM felépítését
|
|
és implementációját, amely egy
|
|
pehelysúlyú és hatékony ATM szoftveres
|
|
réteg a BSD-alapú operációs
|
|
rendszerekhez, amely csak minimális
|
|
változtatásokat igényel az
|
|
operációs rendszer részérõl. A
|
|
BSD ATM egyaránt használható IP-alapú
|
|
és <q>natív</q> ATM hálózatokhoz.</li>
|
|
|
|
<li><a name="homeauto"
|
|
href="http://people.FreeBSD.org/~fsmp/HomeAuto/HomeAuto.html">Otthoni automatizálás</a>:
|
|
A &os; használata berendezések, infravörös
|
|
eszközök, automatizált telefonrendszerek stb.
|
|
vezérléséhez.</li>
|
|
|
|
<li><a name="tokenring"
|
|
href="http://www.jurai.net/~winter/tr/">A &os; Token Ring Projekt</a>:
|
|
Információk, állományok,
|
|
javítások és dokumentáció arra
|
|
vonatkozóan, hogyan bõvítsük ki a &os;-t
|
|
token ring támogatással.</li>
|
|
|
|
<li><a name="xircomcem">Xircom CEM Ethernet Driver</a>:
|
|
Létezik egy levelezési lista Scott Mitchell Xircom
|
|
CEM Ethernet eszközmeghajtójának
|
|
jövõbeni fejlesztésével kapcsolatban. Ha
|
|
szeretnénk erre feliratkozni, akkor küldjünk egy
|
|
<tt>subscribe freebsd-xircom</tt> üzenetet a <a
|
|
href="mailto:majordomo@lovett.com">majordomo@lovett.com</a>
|
|
címre.</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="architecture"></a>
|
|
<h3>Architektúra</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a name="ia64"
|
|
href="&base;/platforms/ia64/index.html">A &os; portja IA-64 rendszerekre:</a>:
|
|
Ez a projekt a &os; IA-64 architektúrára
|
|
portolásáért felelõs. A projekttel
|
|
kapcsolatos kérdéseinket a freebsd-ia64@FreeBSD.org
|
|
levelezési listára küldjük.</li>
|
|
|
|
<li><a name="ppc"
|
|
href="&base;/platforms/ppc.html">A &os; portja PowerPC® rendszerekre</a>:
|
|
A &os; PPC portjáról tartalmaz
|
|
információkat, például a
|
|
levelezési listák
|
|
elérhetõségeit.</li>
|
|
|
|
<li><a name="sparc"
|
|
href="&base;/platforms/sparc.html">A &os; portja SPARC® rendszerekre</a>:
|
|
A &os; SPARC portjáról tartalmaz
|
|
információkat, mint például a GYIK,
|
|
egy kezdeti fázisban lévõ
|
|
rendszerindító kód, SPARC processzorok
|
|
és alaplapok adatai és egyéb SPARC
|
|
alapú projektek.</li>
|
|
|
|
<li><a name="sysvr4"
|
|
href="http://slash.dotat.org/~newton/freebsd-svr4/">SysVR4 emuláció</a>:
|
|
Ez az oldal a &os; SysVR4 emulátorát
|
|
tárgyalja. Jelenleg képes futtatni (vagy
|
|
néhány esetben csupán
|
|
<q>sétáltatni</q>) a Solaris™/x86 2.5.1
|
|
és 2.6 rendszerekbõl származó SySV
|
|
programok nagy részét. Nagy
|
|
valószínûséggel az SCO UnixWare
|
|
és SCO OpenServer alkalmazásokat is képes
|
|
futtatni.</li>
|
|
|
|
<li><a name="oskit"
|
|
href="http://www.cs.utah.edu/flux/oskit/">Az OSKit</a>:
|
|
Az OSKit egy részletesen dokumentált,
|
|
operációs rendszerekhez készült
|
|
keretrendszer és 34 komponenskönyvtár
|
|
gyûjteménye. Nemcsak az operációs
|
|
rendszer infrastrukturális szükségleteit
|
|
elégíti ki, hanem a magasabb szintû
|
|
komponenseket is biztosítja, mindezt modulárisan,
|
|
hogy ezzel csökkentse az operációs rendszerek
|
|
kutatásának korlátait és
|
|
költségeit. Az OSKit mérhetetlenül
|
|
leegyszerûsíti egy új operációs
|
|
rendszer létrehozását,
|
|
portolását x86 platformra (illetve a
|
|
jövõben egyéb, az OSKit által
|
|
támogatott architektúrákra), vagy egy
|
|
operációs rendszer
|
|
kibõvítését eszközök
|
|
szélesebb körû
|
|
támogatásával, illetve
|
|
állományrendszerek, futtatható
|
|
állományokformátumok, vagy
|
|
hálózati szolgáltatások
|
|
támogatásával. Az OSKit szintén
|
|
jól használható az operációs
|
|
rendszerrel kapcsolatos programok, mint például
|
|
rendszertöltõ vagy mikrokernelen futó szerverek
|
|
készítésére.</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
<a name="misc"></a>
|
|
<h3>Egyéb</h3>
|
|
|
|
<ul>
|
|
<li><a name="freesbie"
|
|
href="http://www.freesbie.org/">FreeSBIE</a>:
|
|
A &os; operációs rendszerre épülõ
|
|
live CD. Hasznos alkalmazások tömkelegét
|
|
tartalmazza. Futtatható tisztán CD-rõl, vagy
|
|
telepítõlemezként is használható,
|
|
ha a a &os;-t merevlemezre is telepíteni akarjuk.</li>
|
|
|
|
<li><a name="nanobsd"
|
|
href="&url.articles;/nanobsd/index.html">NanoBSD</a>:
|
|
A NanoBSD egy olyan eszköz, amelyet olyan csökkentett
|
|
méretû &os; rendszerek
|
|
létrehozására terveztek, amely elfér
|
|
egy Compact Flash kártyán (vagy más
|
|
hordozható háttértárolón)
|
|
úgy, hogy alkalmas legyen készülékekben
|
|
való használatra. A &os;
|
|
dokumentációja tartalmaz egy bevezetõ
|
|
jellegû <a
|
|
href="&url.articles;/nanobsd/index.html">cikket a NanoBSD-rõl</a>,
|
|
amely hasznos tippekkel szolgál a NanoBSD
|
|
beállításával és
|
|
futtatásával kapcsolatban.</li>
|
|
|
|
<li><a name="global"
|
|
href="http://www.gnu.org/software/global/global.html">GLOBAL</a>:
|
|
Egy általános célú
|
|
forráskód címkézõ rendszer, amely
|
|
ugyanúgy mûködik sok más rendszer
|
|
közt is. Jelenleg a parancsértelmezõ
|
|
parancssorát, az nvi szerkesztõt,
|
|
böngészõt, az Emacs szerkesztõt és az
|
|
elvis szerkesztõt támogatja, a támogatott
|
|
nyelvek pedig a C, Yacc és Java
|
|
található.</li>
|
|
|
|
<li><A name="enterman"
|
|
href="http://ezine.daemonnews.org/199908/enteruser.html">Enteruser</a>:
|
|
Egy adduser alternatíva.</li>
|
|
|
|
<li><A name="acpi"
|
|
href="&enbase;/projects/acpi/">ACPI &os;-n</A>:
|
|
A projekt az ACPI zökkenõmentes
|
|
mûködését hivatott szolgáltatni
|
|
&os; operációs rendszeren.</li>
|
|
|
|
<li><A name="binup"
|
|
href="http://www.daemonology.net/freebsd-update/">Bináris frissítések</a>:
|
|
A &os; Update a &os; bináris frissítéseinek
|
|
elkészítésére,
|
|
terjesztésére, letöltésére
|
|
és telepítésére alkalmas rendszer. Ez
|
|
a rendszer a forráskód letöltése
|
|
és az alaprendszer újrafordítása
|
|
nélkül lehetõvé teszi a biztonsági
|
|
ágak egyszerû követését
|
|
(ezalól kivétel persze az a
|
|
számítógépet, amely
|
|
elkészíti a frissítéseket). A
|
|
frissítések digitális
|
|
aláírással rendelkeznek és
|
|
növekményes formában kerülnek
|
|
terjesztésre, ezzel jelentõsen csökken a
|
|
használatához szükséges
|
|
sávszélesség.</li>
|
|
|
|
<li><a name="c99"
|
|
href="&enbase;/projects/c99/index.html">A &os; C99 és &posix; Megfelelési Projekt</a>:
|
|
Ez a projekt az ISO 9899:1999 (C99) és az IEEE 1003.1-2001
|
|
(POSIX) szabványok összes
|
|
követelményét igyekszik
|
|
megvalósítani.</li>
|
|
|
|
<li><a name="cvsweb"
|
|
href="&enbase/projects/cvsweb.html">CVSweb</a>:
|
|
Egy webes felület, amelyen keresztül
|
|
könnyedén böngészni tudjuk a CVS
|
|
repositoryk tartalmát, a forrásfát és
|
|
az egyes revíziókhoz tartozó
|
|
naplóbejegyzéseket.</li>
|
|
|
|
<li><a name="flcl"
|
|
href="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/">A &os; laptop kompatibilitási lista</a>:
|
|
Egy átfogó adatbázis olyan laptopokról
|
|
és PCMCIA kártyákról, amelyek
|
|
mûködnek &os;-vel. Az oldal az ismert hardveres
|
|
és szoftveres problémákról is
|
|
tartalmaz néhány információt.</li>
|
|
|
|
<li><a name="tetintegration"
|
|
href="http://wiki.freebsd.org/TetIntegration">TET Integráció</a>:
|
|
<a href="http://www.opengroup.org/">Az Open Group</a>
|
|
Test Execution Toolkitje egy pehelysúlyú
|
|
nyílt forráskódú futtató
|
|
tesztkörnyezet, amely támogatja az elosztott
|
|
tesztelést. Ez a projekt a TET és a
|
|
létezõ TET-alapú nyílt
|
|
forrású szabványos tesztcsonagok (VSX-PCTS,
|
|
VSC-Lite, VSTH-Lite, VSW5 és egyebek) &os; alatti
|
|
használhatóságát kívánja
|
|
megvalósítani.</li>
|
|
</ul>
|
|
|
|
&footer;
|
|
|
|
</html>
|