989d921f5d
I'm very pleased to announce the release of our new website and documentation using the new toolchain with Hugo and AsciiDoctor. To get more information about the new toolchain please read the FreeBSD Documentation Project Primer[1], Hugo docs[2] and AsciiDoctor docs[3]. Acknowledgment: Benedict Reuschling <bcr@> Glen Barber <gjb@> Hiroki Sato <hrs@> Li-Wen Hsu <lwhsu@> Sean Chittenden <seanc@> The FreeBSD Foundation [1] https://docs.FreeBSD.org/en/books/fdp-primer/ [2] https://gohugo.io/documentation/ [3] https://docs.asciidoctor.org/home/ Approved by: doceng, core
2230 lines
92 KiB
Text
2230 lines
92 KiB
Text
---
|
|
title: 10. fejezet - Bináris Linux kompatibilitás
|
|
part: II. Rész Gyakori feladatok
|
|
prev: books/handbook/printing
|
|
next: books/handbook/partiii
|
|
---
|
|
|
|
[[linuxemu]]
|
|
= Bináris Linux kompatibilitás
|
|
:doctype: book
|
|
:toc: macro
|
|
:toclevels: 1
|
|
:icons: font
|
|
:sectnums:
|
|
:sectnumlevels: 6
|
|
:source-highlighter: rouge
|
|
:experimental:
|
|
:skip-front-matter:
|
|
:toc-title: Tartalom
|
|
:table-caption: Táblázat
|
|
:figure-caption: Ábra
|
|
:example-caption: Példa
|
|
:xrefstyle: basic
|
|
:relfileprefix: ../
|
|
:outfilesuffix:
|
|
:sectnumoffset: 10
|
|
|
|
ifeval::["{backend}" == "html5"]
|
|
:imagesdir: ../../../images/books/handbook/linuxemu/
|
|
endif::[]
|
|
|
|
ifeval::["{backend}" == "pdf"]
|
|
:imagesdir: ../../../../static/images/books/handbook/linuxemu/
|
|
endif::[]
|
|
|
|
ifeval::["{backend}" == "epub3"]
|
|
:imagesdir: ../../../../static/images/books/handbook/linuxemu/
|
|
endif::[]
|
|
|
|
include::shared/authors.adoc[]
|
|
include::shared/releases.adoc[]
|
|
include::shared/hu/mailing-lists.adoc[]
|
|
include::shared/hu/teams.adoc[]
|
|
include::shared/hu/urls.adoc[]
|
|
|
|
toc::[]
|
|
|
|
[[linuxemu-synopsis]]
|
|
== Áttekintés
|
|
|
|
A FreeBSD számos más UNIX(R)-szerû operációs rendszerhez nyújt bináris kompatibilitást, köztük a Linuxhoz is. Elcsodálkozhatnánk rajta, hogy vajon miért kell tudnia a FreeBSD-nek Linux binárisokat futtatnia. A válasz erre nagyon egyszerû. Rengeteg cég és fejlesztõ kizárólag csak Linuxra fejleszt, hiszen ez mostanság egy nagyon "izgalmas téma" az informatika világában. Emiatt azonban a FreeBSD közösségnek külön gyõzködnie kell ezeket a cégeket és fejlesztõket, hogy készítsék el a termékeik natív FreeBSD-s változatát. Ezzel az a gond, a legtöbb ilyen cég egyszerûen nem veszi észre, hogy ha létezne a terméküknek FreeBSD-re írt változata, akkor még többen használnák. Így továbbra is csak Linuxra fejlesztenek. Mit tudnak tenni ilyenkor a FreeBSD használói? Nos, ekkor jön jól a FreeBSD bináris szintû kompatibilitása.
|
|
|
|
Dióhéjban úgy tudnánk összefoglalni, hogy ennek köszönhetõen a FreeBSD felhasználók képesek a linuxos alkalmazások közel 90%-át mindenféle további módosítás nélkül futtatni. Így tehát használható a StarOffice(TM), man:getenv[3] Linux változata, az Adobe(R) Acrobat(R), RealPlayer(R), VMware, Oracle(R), WordPerfect(R), Doom, Quake, és még sok minden más. Sõt, egyes tapasztalatok szerint bizonyos helyzetekben a FreeBSD által futtatott Linux binárisok sokkal jobban teljesítenek, mint Linux alatt.
|
|
|
|
Azonban vannak olyan Linuxra jellemzõ, az operációs rendszer szintjén meghúzódó eszközök, amelyek FreeBSD alatt nem használhatóak. FreeBSD-n nem fognak mûködni azok a Linux binárisok, amelyek túlzottan kihasználják az olyan i386(TM)-os rendszerhívásokat, mint például a virtuális 8086 mód.
|
|
|
|
A fejezet elolvasása során megismerjük:
|
|
|
|
* hogyan engedélyezzük rendszerünkön a Linux kompatibilitást;
|
|
* hogyan telepítsünk linuxos osztott könyvtárakat;
|
|
* hogyan telepítsünk linuxos alkalmazásokat a FreeBSD rendszerünkre;
|
|
* a FreeBSD Linux kompatibilitásának implementációs részleteit.
|
|
|
|
A fejezet elolvasásához ajánlott:
|
|
|
|
* külsõ szoftverek telepítésének ismerete (crossref:ports[ports,Alkalmazások telepítése. csomagok és portok]).
|
|
|
|
[[linuxemu-lbc-install]]
|
|
== Telepítés
|
|
|
|
A bináris Linux kompatibilitás alapértelmezés szerint nem engedélyezett. Legkönnyebben úgy tudjuk elérhetõvé tenni, ha betöltjük a `linux` nevû KLD modult ("Kernel LoaDable"). Ehhez `root` felhasználóként a következõket kell begépelni:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# kldload linux
|
|
....
|
|
|
|
Ha minden egyes rendszerindítás során engedélyezni szeretnénk a bináris kompatibilitást, akkor tegyük bele az [.filename]#/etc/rc.conf# állományba ezt a sort:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
linux_enable="YES"
|
|
....
|
|
|
|
A modul betöltõdését a man:kldstat[8] paranccsal tudjuk ellenõrizni:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
% kldstat
|
|
Id Refs Address Size Name
|
|
1 2 0xc0100000 16bdb8 kernel
|
|
7 1 0xc24db000 d000 linux.ko
|
|
....
|
|
|
|
Ha valamiért nem akarjuk vagy nem éppen nem tudjuk betölteni a modult, akkor a bináris Linux kompatibilitást az `options COMPAT_LINUX` beállítással be is tudjuk építeni a rendszermagba. Ennek pontos menetét a crossref:kernelconfig[kernelconfig,A FreeBSD rendszermag testreszabása]ben találjuk meg.
|
|
|
|
=== Linuxos futtatókönyvtárak telepítése
|
|
|
|
A linuxos könyvtárakat két módon is felrakhatjuk: egyrészt a <<linuxemu-libs-port,linux_base>> port telepítésével, másrészt <<linuxemu-libs-manually,manuálisan>>.
|
|
|
|
[[linuxemu-libs-port]]
|
|
==== A könyvtárak telepítése a linux_base porttal
|
|
|
|
A futtatókönyvtárakat a lehetõ legegyszerûbben a package:emulators/linux_base[] porton keresztül tudjuk telepíteni. Teljesen úgy történik, mint a link:file://localhost/usr/ports/[Portgyûjtemény] akármelyik másik portjának telepítése. Csupán ennyit kell beírnunk:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /usr/ports/emulators/linux_base-f10
|
|
# make install distclean
|
|
....
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
A FreeBSD 8.0 kiadását megelõzõ változataiban az package:emulators/linux_base-f10[] port helyett az package:emulators/linux_base-fc4[] portot használjuk.
|
|
====
|
|
|
|
A telepítés végeztével kaptunk is egy mûködõ bináris Linux kompatibilitást, habár egyes programok még panaszkodhatnak a rendszerkönyvtárak alverzióit illetõen. Általánosságban véve ez azonban nem okoz nagyobb gondot.
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
A package:emulators/linux_base[] portnak több változata is használható, melyek az egyes Linux disztribúcióknak feleltethetõek meg. Ilyenkor mindig érdemes közülük azt választani, amelyik a leginkább megfelel a telepíteni kívánt linuxos alkalmazás igényeinek.
|
|
====
|
|
|
|
[[linuxemu-libs-manually]]
|
|
==== A könyvtárak telepítése manuálisan
|
|
|
|
Ha korábban még nem telepítettük volna a Portgyûjteményt, akkor egyénileg kell felraknunk az egyes könyvtárakat. Közülük azokra lesz szükségünk, amelyeket maga az alkalmazás is használni akar, valamint a futásidejû linkerre. Emellett még a FreeBSD rendszerünkön levõ Linux binárisok számára a [.filename]#/compat/linux# könyvtárban létre kell hoznunk a gyökér ún. "árnyékkönyvtárát" is. A FreeBSD alatt elindított Linux programok elõször ebben a könyvtárban fogják keresni a hozzájuk tartozó osztott könyvtárakat. Így tehát, amikor egy linuxos program betölti például a [.filename]#/lib/libc.so# függvénykönyvtárat, akkor a FreeBSD elõször a [.filename]#/compat/linux/lib/libc.so# állományt próbálja meg megnyitni, majd ha az nem létezik, akkor a [.filename]#/lib/libc.so# állományt. Az osztott könyvtárak ezért a [.filename]#/compat/linux/lib# árnyékkönyvtárba telepítendõek, és nem oda, ahova a linuxos `ld.so` mutat.
|
|
|
|
Általánosságban szólva eleinte elég csak azokat az osztott könyvtárakat megkeresni és felrakni, amelyekre a telepítendõ linuxos alkalmazásunknak ténylegesen szüksége van. Egy idõ után úgyis összegyûlnek azok a fontosabb függvénykönyvtárak, amelyek segítségével már minden további ráfordítás nélkül futtatni tudjuk a frissen importált programokat.
|
|
|
|
==== Hogyan telepítsünk újabb osztott könyvtárakat?
|
|
|
|
Mit tegyünk, ha az package:emulators/linux_base[] port telepítése után az alkalmazás még mindig hiányol néhány osztott könyvtárat? Honnan tudhatjuk meg, hogy milyen osztott könyvtárak kellenek majd egy Linux bináris használatához, és honnan szerezzük be ezeket? Erre alapvetõn két lehetõségünk van (az utasításokat `root` felhasználóként kell majd végrehajtanunk).
|
|
|
|
Ha hozzáférünk egy Linux rendszerhez, akkor szedjük össze az alkalmazásunk futtatásához szükséges osztott könyvtárakat, és másoljuk ezeket a FreeBSD partíciójára. Például:
|
|
|
|
Tegyük fel, hogy FTP-n keresztül leszedtük a Doom Linux változatát, és felraktuk egy általunk elérhetõ Linux rendszerre. Az `ldd linuxdoom` parancs segítségével ki tudjuk deríteni, milyen osztott könyvtárak kellenek majd nekünk:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
% ldd linuxdoom
|
|
libXt.so.3 (DLL Jump 3.1) => /usr/X11/lib/libXt.so.3.1.0
|
|
libX11.so.3 (DLL Jump 3.1) => /usr/X11/lib/libX11.so.3.1.0
|
|
libc.so.4 (DLL Jump 4.5pl26) => /lib/libc.so.4.6.29
|
|
....
|
|
|
|
Az utolsó oszlopban levõ állományokat másoljuk át, tegyük ezeket a [.filename]#/compat/linux# könyvtárba, és hozzunk létre az elsõ oszlopban szereplõ szimbolikus linkeket. Így tehát a következõ állományok kellenének:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
/compat/linux/usr/X11/lib/libXt.so.3.1.0
|
|
/compat/linux/usr/X11/lib/libXt.so.3 -> libXt.so.3.1.0
|
|
/compat/linux/usr/X11/lib/libX11.so.3.1.0
|
|
/compat/linux/usr/X11/lib/libX11.so.3 -> libX11.so.3.1.0
|
|
/compat/linux/lib/libc.so.4.6.29
|
|
/compat/linux/lib/libc.so.4 -> libc.so.4.6.29
|
|
....
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
Ha már rendelkezünk az `ldd` kimenetének elsõ oszlopában szereplõ fõverziószámú osztott könyvtárral, akkor nem kell átmásolni az utolsó oszlopban levõ állományokat, hiszen így is mûködnie kellene mindennek. Ha viszont egy újabb változattal találkozunk, akkor érdemes mégis inkább átmásolni. Miután a szimbolikus linkeket átirányítottuk az új változatra, a régit akár törölhetjük is. Ha például ezek a könyvtárak elérhetõek a rendszerünkön:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
/compat/linux/lib/libc.so.4.6.27
|
|
/compat/linux/lib/libc.so.4 -> libc.so.4.6.27
|
|
....
|
|
|
|
Észrevesszük, hogy az `ldd` kimenetében az új bináris egy újabb változatot igényel:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
libc.so.4 (DLL Jump 4.5pl26) -> libc.so.4.6.29
|
|
....
|
|
|
|
Ha csak az utolsó jegyében marad le valamivel a verziószám, akkor nem kell különösebben aggódnunk a [.filename]#/lib/libc.so.4.6.29# miatt sem, hiszen a programnak egy picivel korábbi verzióval is remekül kellene tudnia mûködni. Természetesen, ha akarjuk, ettõl függetlenül lecserélhetjük a [.filename]#libc.so# állományt, ami ezt eredményezi:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
/compat/linux/lib/libc.so.4.6.29
|
|
/compat/linux/lib/libc.so.4 -> libc.so.4.6.29
|
|
....
|
|
|
|
====
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
A szimbolikus linkek karbantartása _csak_ a Linux binárisok esetén szükséges. A FreeBSD saját futásidejû linkere magától megkeresi a megfelelõ fõverziószámú könyvtárakat, ezért emiatt általában nem kell aggódni.
|
|
====
|
|
|
|
=== Linux ELF binárisok telepítése
|
|
|
|
Az ELF binárisok futtatása elõtt néha még szükség van a "megbélyegzés" (branding) használatára is. Ha egy bélyegezetlen ELF binárist akarunk elindítani, akkor a következõ hibaüzenetet kapjuk:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
% ./egy-linux-elf-bináris
|
|
ELF binary type not known
|
|
Abort
|
|
....
|
|
|
|
A FreeBSD rendszermagjának a man:brandelf[1] paranccsal tudunk segíteni a FreeBSD és a Linux binárisainak megkülönböztetésében.
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
% brandelf -t Linux egy-linux-elf-bináris
|
|
....
|
|
|
|
A GNU által fejlesztett eszközök manapság már automatikusan elhelyezik az ELF binárisok azonosításához szükséges bélyegeket, ezért ez a lépés a jövõben egyre inkább feleslegessé válik.
|
|
|
|
=== Tetszõleges RPM formátumú csomag telepítése
|
|
|
|
A FreeBSD a telepített (akár linuxos) alkalmazások nyomonkövetésére saját csomagadatbázissal rendelkezik, amelynek következtében a Linux(R) által felkínált RPM adatbázisokat nem támogatja.
|
|
|
|
Ennek ellenére akármelyik RPM alapú Linux(R) alkalmazás telepíthetõ rendszerünkre a következõ módon:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /compat/linux
|
|
# rpm2cpio -q < /a/linuxos/allomány.helye.rpm | cpio -id
|
|
....
|
|
|
|
Ezt követõen a man:brandelf[1] segítségével állítsuk be az ELF binárisokat (könyvtárakat viszont ne!) megfelelõ típusúra. Ekkor ugyan nem leszünk képesek rendesen eltávolítani az így telepített szoftvert, de ez a módszer teszteléshez megfelelõ.
|
|
|
|
=== A névfeloldó beállítása
|
|
|
|
Ha a névfeloldás (DNS) valamiért nem mûködne, vagy egy ehhez hasonló üzenetet kapunk:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
resolv+: "bind" is an invalid keyword resolv+:
|
|
"hosts" is an invalid keyword
|
|
....
|
|
|
|
Akkor a [.filename]#/compat/linux/etc/host.conf# állományba be kell illesztenünk a következõ sorokat:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
order hosts, bind
|
|
multi on
|
|
....
|
|
|
|
Az itt megszabott sorrend szerint elõször az [.filename]#/etc/hosts# állományt nézi át, és majd csak ezután próbálja meg feloldani a nevet. Ha a [.filename]#/compat/linux/etc/host.conf# állomány nem létezik, akkor a linuxos alkalmazás a FreeBSD [.filename]#/etc/host.conf# állományát találja meg, és panaszkodni fog a FreeBSD eltérõ formátumára. Távolítsuk el a `bind` szócskát, ha nem állítottunk be névszervert az [.filename]#/etc/resolv.conf# állományhoz.
|
|
|
|
[[linuxemu-mathematica]]
|
|
== A Mathematica(R) telepítése
|
|
|
|
Ebben a szakaszban megismerhetjük, hogyan telepítsük a Mathematica(R) 5.X Linux változatát FreeBSD rendszerekre.
|
|
|
|
A Mathematica(R) vagy a Mathematica(R) for Students linuxos változatai közvetlenül megrendelhetõek a fejlesztõtõl: http://www.wolfram.com/[http://www.wolfram.com/].
|
|
|
|
=== A Mathematica(R) telepítõjének elindítása
|
|
|
|
Elõször is jeleznünk kell a FreeBSD-nek, hogy a Mathematica(R) binárisai a linuxos ABI-t (Application Binary Interface) fogják használni. Itt legkönnyebben úgy járhatunk el, ha egyszerûen beállítjuk, hogy a rendszer a bélyegezetlen ELF binárisokat automatikusan Linux binárisoknak tekintse:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# sysctl kern.fallback_elf_brand=3
|
|
....
|
|
|
|
Ennek köszönhetõen a FreeBSD most már az összes bélyegezetlen ELF bináris esetén a linuxos ABI-t fogja használni, és így a telepítõt akár már közvetlenül a CD-rõl is indíthatjuk.
|
|
|
|
Most másoljuk át a [.filename]#MathInstaller# nevû állományt a merevlemezünkre:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# mount /cdrom
|
|
# cp /cdrom/Unix/Installers/Linux/MathInstaller helyi_könyvtár
|
|
....
|
|
|
|
Az állományban cseréljük ki az elsõ sorban található `/bin/sh` hivatkozást a `/compat/linux/bin/sh` hivatkozásra. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a telepítõt a linuxos man:sh[1] fogja elindítani. Ezután a kedvenc szövegszerkesztõnkkel vagy a következõ szakaszban található szkript segítségével helyettesítsük benne a `Linux)` szöveg összes elõfordulását a `FreeBSD)` szöveggel. Mivel a Mathematica(R) telepítõje az `uname -s` parancsra kapott válaszból állapítja meg az operációs rendszer típusát, ezért ezzel a módosítással a FreeBSD-t is a Linuxhoz hasonló módon fogja kezelni. A `MathInstaller` elindítása után most már telepíthetõ a Mathematica(R).
|
|
|
|
=== A Mathematica(R) állományainak módosítása
|
|
|
|
A Mathematica(R) telepítése során létrejött szkripteket a használatuk elõtt át kell írnunk. Amennyiben a Mathematica(R)hoz tartozó programokat a [.filename]#/usr/local/bin# könyvtárba telepítettük, akkor itt találjuk a [.filename]#math#, [.filename]#mathematica#, [.filename]#Mathematica# és [.filename]#MathKernel# állományokra mutató szimbolikus linkeket. Ezek mindegyikében cseréljük ki a `Linux)` karakterláncot a `FreeBSD)` szövegre a kedvenc szövegszerkesztõnkkel vagy az alábbi szkripttel:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
#!/bin/sh
|
|
cd /usr/local/bin
|
|
for i in math mathematica Mathematica MathKernel
|
|
do sed 's/Linux)/FreeBSD)/g' $i > $i.tmp
|
|
sed 's/\/bin\/sh/\/compat\/linux\/bin\/sh/g' $i.tmp > $i
|
|
rm $i.tmp
|
|
chmod a+x $i
|
|
done
|
|
....
|
|
|
|
=== A Mathematica(R) jelszavának megszerzése
|
|
|
|
A Mathematica(R) elsõ indítása során kérni fog egy jelszót. Ha még nem kértünk volna jelszót a fejlesztõtõl, akkor a "számítógépünk azonosítójának" (machine ID) megállapításához indítsuk el a telepítés könyvtárában található `mathinfo` nevû programot. Ez az azonosító lényegében az elsõdleges Ethernet kártyánk MAC-címe lesz, ezért a Mathematica(R) nem futtatható több számítógépen.
|
|
|
|
Amikor e-mailen, telefonon vagy faxon keresztül regisztráljuk a terméket a Wolframnál, akkor meg kell adnunk nekik ezt az azonosítót "machine ID" néven, amire õk elküldik a hozzá tartozó jelszót.
|
|
|
|
=== A Mathematica(R) frontendjének futtatása hálózaton keresztül
|
|
|
|
A Mathematica(R) a szabványos betûkészletekkel meg nem jeleníthetõ szimbólumokhoz (integráljelek, szummák, görög betûk, matematikai jelölések stb.) használ néhány olyan speciális betûtípust, amelyek nem minden esetben állnak rendelkezésre. Az X által használt protokoll miatt ezeket a betûtípusokat _helyben_ kell telepíteni. Ennek értelmében a Mathematica(R) CD-jén található betûtípusokat telepítenünk kell a számítógépünkre is. A CD-n ezeket általában a [.filename]#/cdrom/Unix/Files/SystemFiles/Fonts# könyvtárban találjuk meg, vagy a merevlemezen a [.filename]#/usr/local/mathematica/SystemFiles/Fonts# könyvtárban. Ezen belül pedig a [.filename]#Type1# és [.filename]#X# alkönyvtárakra van szükségünk. Az alábbiakban leírtak szerint több módon is használhatjuk ezeket.
|
|
|
|
Az egyik ilyen módszer, ha átmásoljuk az imént említett könyvtárakat a többi mellé, vagyis a [.filename]#/usr/X11R6/lib/X11/fonts# könyvtárba. Ekkor szükségünk lesz még a [.filename]#fonts.dir# állomány átírására is, ahova fel kell vennünk a betûtípusok neveit, majd ennek megfelelõen az elsõ sorban módosítanunk a könyvtárban található betûtípusok számát. De ugyanígy lefuttathatjuk ebben a könyvtárban a man:mkfontdir[1] parancsot is.
|
|
|
|
Az a másik megoldás, ha a könyvtárakat így másoljuk át a [.filename]#/usr/X11R6/lib/X11/fonts# helyre:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /usr/X11R6/lib/X11/fonts
|
|
# mkdir X
|
|
# mkdir MathType1
|
|
# cd /cdrom/Unix/Files/SystemFiles/Fonts
|
|
# cp X/* /usr/X11R6/lib/X11/fonts/X
|
|
# cp Type1/* /usr/X11R6/lib/X11/fonts/MathType1
|
|
# cd /usr/X11R6/lib/X11/fonts/X
|
|
# mkfontdir
|
|
# cd ../MathType1
|
|
# mkfontdir
|
|
....
|
|
|
|
Most adjuk hozzá az új könyvtárakat a betûtípusok könyvtáraihoz:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# xset fp+ /usr/X11R6/lib/X11/fonts/X
|
|
# xset fp+ /usr/X11R6/lib/X11/fonts/MathType1
|
|
# xset fp rehash
|
|
....
|
|
|
|
Ha az Xorg szervert használjuk, akkor az [.filename]#xorg.conf# állományban megadhatjuk ezen könyvtárak automatikus betöltését is.
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
Az XFree86(TM) típusú szerverek esetén az [.filename]#XF86Config# konfigurációs állományt kell módosítanunk.
|
|
====
|
|
|
|
Ha még _nincs_ [.filename]#/usr/X11R6/lib/X11/fonts/Type1# nevû könyvtárunk, akkor a példában szereplõ [.filename]#MathType1# könyvtárat nyugodtan átnevezhetjük [.filename]#Type1# nevûre.
|
|
|
|
[[linuxemu-maple]]
|
|
== A Maple(TM) telepítése
|
|
|
|
A Maple(TM) egy Mathematica(R)hoz hasonló kereskedelmi alkalmazás. A használatához elõször meg kell vásárolni a http://www.maplesoft.com/[http://www.maplesoft.com/] címrõl, majd a licenc megszerzéséhez ugyanott regisztrálni. FreeBSD-re a szoftvert a következõ egyszerû lépéseken keresztül tudjuk telepíteni.
|
|
|
|
[.procedure]
|
|
====
|
|
|
|
. Indítsuk el a termékhez mellékelt [.filename]#INSTALL# nevû szkriptet. Válasszuk a telepítõprogram által felkínált opciók közül a "RedHat" címkéjût. A telepítés célkönyvtára legyen a [.filename]#/usr/local/maple#.
|
|
. Ha eddig még nem tettük volna meg, rendeljük meg a Maple(TM) licencét a Maple Waterloo Software-tõl (http://register.maplesoft.com/[http://register.maplesoft.com/]) és másoljuk az [.filename]#/usr/local/maple/license/license.dat# állományba.
|
|
. Az Maple(TM)-höz mellékelt [.filename]#INSTALL_LIC# szkript elindításával telepítsük a FLEXlm licenckezelõt. A szervernek adjuk meg a számítógépünk hálózati nevét.
|
|
. Javítsuk át a [.filename]#/usr/local/maple/bin/maple.system.type# állományt a következõ módon:
|
|
+
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
----- itt kezdõdik a módosítás ---------
|
|
*** maple.system.type.orig Sun Jul 8 16:35:33 2001
|
|
--- maple.system.type Sun Jul 8 16:35:51 2001
|
|
***************
|
|
*** 72,77 ****
|
|
--- 72,78 ----
|
|
# the IBM RS/6000 AIX case
|
|
MAPLE_BIN="bin.IBM_RISC_UNIX"
|
|
;;
|
|
+ "FreeBSD"|\
|
|
"Linux")
|
|
# the Linux/x86 case
|
|
# We have two Linux implementations, one for Red Hat and
|
|
----- módosítás vége -------------------
|
|
....
|
|
+
|
|
Vigyázzunk, hogy a `"FreeBSD"|\` kezdetû sor végén nem szabad semmilyen további whitespace karakternek lennie.
|
|
+
|
|
Ez a javítás arra utasítja a Maple(TM)-t, hogy a "FreeBSD"-t Linux rendszerként ismerje fel. A [.filename]#bin/maple# szkript hívja a [.filename]#bin/maple.system.type# szkriptet, amely pedig a `uname -a` hívással próbálja kideríteni az operációs rendszer nevét. Ettõl függõen választja ki, hogy milyen típusú binárisokat fog futtatni.
|
|
. Indítsuk el a licenckezelõ szervert.
|
|
+
|
|
A most következõ szkripttel könnyedén el tudjuk indítani az `lmgrd` programot. A szkriptet [.filename]#/usr/local/etc/rc.d/lmgrd.sh# néven hozzuk létre:
|
|
+
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
----- nyissz -----------
|
|
|
|
#! /bin/sh
|
|
PATH=/usr/local/sbin:/usr/local/bin:/sbin:/bin:/usr/sbin:/usr/bin:/usr/X11R6/bin
|
|
PATH=${PATH}:/usr/local/maple/bin:/usr/local/maple/FLEXlm/UNIX/LINUX
|
|
export PATH
|
|
|
|
LICENSE_FILE=/usr/local/maple/license/license.dat
|
|
LOG=/var/log/lmgrd.log
|
|
|
|
case "$1" in
|
|
start)
|
|
lmgrd -c ${LICENSE_FILE} 2>> ${LOG} 1>&2
|
|
echo -n " lmgrd"
|
|
;;
|
|
stop)
|
|
lmgrd -c ${LICENSE_FILE} -x lmdown 2>> ${LOG} 1>&2
|
|
;;
|
|
*)
|
|
echo "Usage: `basename $0` {start|stop}" 1>&2
|
|
exit 64
|
|
;;
|
|
esac
|
|
|
|
exit 0
|
|
----- nyissz -----------
|
|
....
|
|
+
|
|
. Próbáljuk meg elindítani a Maple(TM)-t:
|
|
+
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
% cd /usr/local/maple/bin
|
|
% ./xmaple
|
|
....
|
|
+
|
|
Szerencsés esetben innentõl kezdve már minden mûködik. És ne felejtsünk el írni a Maplesoftnak, hogy szeretnénk egy natív FreeBSD verziót a termékükbõl!
|
|
====
|
|
|
|
=== Általános buktatók
|
|
|
|
* A FLEXlm licenckezelõvel esetenként nehéz lehet elboldogulni. Errõl a témáról bõvebben a http://www.globetrotter.com/[http://www.globetrotter.com/] címen találunk leírásokat.
|
|
* Az `lmgrd` nagyon válogatós a licencállományokat illetõen és bármilyen apróságra kiakad. Egy szabályos licencállomány valahogy így néz ki:
|
|
+
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
# =======================================================
|
|
# License File for UNIX Installations ("Pointer File")
|
|
# =======================================================
|
|
SERVER chillig ANY
|
|
#USE_SERVER
|
|
VENDOR maplelmg
|
|
|
|
FEATURE Maple maplelmg 2000.0831 permanent 1 XXXXXXXXXXXX \
|
|
PLATFORMS=i86_r ISSUER="Waterloo Maple Inc." \
|
|
ISSUED=11-may-2000 NOTICE=" Technische Universitat Wien" \
|
|
SN=XXXXXXXXX
|
|
....
|
|
+
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
A sorozatszámot természetesen eltávolítottuk. Itt a `chillig` a számítógép neve.
|
|
====
|
|
+
|
|
Az itt megadott licencállomány remekül használható egészen addig a pontig, amíg békén hagyjuk a "FEATURE" kezdetû sort (melyet a licenckulcs véd).
|
|
|
|
[[linuxemu-matlab]]
|
|
== A MATLAB(R) telepítése
|
|
|
|
Ez a leírás azt mutatja be, hogyan telepítsük FreeBSD rendszerekre a MATLAB(R) version 6.5 Linux változatát. A Java Virtual Machine(TM) (lásd <<matlab-jre>>) használatától eltekintve meglepõen jól mûködik.
|
|
|
|
A MATLAB(R) Linux változata közvetlenül megrendelhetõ a The MathWorks-tõl, a http://www.mathworks.com[http://www.mathworks.com] címen. Ne felejtsük el beszerezni a licencállományt és az elkészítéséhez szükséges útmutatót. Ha már úgyis arra járunk, jelezzük a fejlesztõknek, hogy igényt tartanánk a termékük natív FreeBSD-s változatára is!
|
|
|
|
=== A MATLAB(R) telepítése
|
|
|
|
A MATLAB(R) telepítéséhez a következõket kell tennünk:
|
|
|
|
[.procedure]
|
|
====
|
|
|
|
. Helyezzük be a telepítõ CD-t és csatlakoztassuk. A telepítõszkript javaslatának megfelelõen váltsunk át a `root` felhasználóra. A szóbanforgó szkript elindításához gépeljük be a következõt:
|
|
+
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# /compat/linux/bin/sh /cdrom/install
|
|
....
|
|
+
|
|
[TIP]
|
|
======
|
|
|
|
A telepítõ grafikus. Ha a megjelenítõ használatáról szóló hibaüzeneteket kapunk, akkor adjuk ki a `setenv HOME ~FELHASZNÁLÓ` parancsot, ahol a _FELHASZNÁLÓ_ annak a felhasználónak a neve legyen, amivel az imént meghívtuk a man:su[1] programot.
|
|
======
|
|
+
|
|
. Amikor a MATLAB(R) könyvtárát kell megadnunk, ezt írjuk be: `/compat/linux/usr/local/matlab`.
|
|
+
|
|
[TIP]
|
|
======
|
|
|
|
A telepítés további részeinek megkönnyítése érdekében írjuk be ezt a parancssorba: `set MATLAB=/compat/linux/usr/local/matlab`
|
|
======
|
|
+
|
|
. Miután megkaptuk a MATLAB(R) licencét, az útmutatás szerint szerkesszük át.
|
|
+
|
|
[TIP]
|
|
======
|
|
|
|
A licencállományt a kedvenc szövegszerkesztõnkkel akár már korábban elõ is készíthetjük, és majd amikor a telepítõnek szüksége lesz rá, másoljuk be [.filename]#$MATLAB/license.dat# helyre.
|
|
======
|
|
+
|
|
. Futtassuk le a telepítést.
|
|
====
|
|
|
|
Ezzel befejezõdött a MATLAB(R) hagyományos telepítése. Innentõl már csak a FreeBSD rendszer "hozzátapasztásán" fogunk dolgozni.
|
|
|
|
=== A licenckezelõ elindítása
|
|
|
|
[.procedure]
|
|
====
|
|
. Hozzunk létre szimbolikus linkeket a licenckezelõ szkriptjeire:
|
|
+
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# ln -s $MATLAB/etc/lmboot /usr/local/etc/lmboot_TMW
|
|
# ln -s $MATLAB/etc/lmdown /usr/local/etc/lmdown_TMW
|
|
....
|
|
+
|
|
. Hozzunk létre egy indítószkriptet [.filename]#/usr/local/etc/rc.d/flexlm.sh# néven. A lentebb látható minta a MATLAB(R)hoz mellékelt [.filename]#$MATLAB/etc/rc.lm.glnx86# állomány egy módosított változata. Benne az állományok helyét és a licenckezelõ indításának körülményeit változtattuk meg (hogy Linux emuláció alatt fusson).
|
|
+
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
#!/bin/sh
|
|
case "$1" in
|
|
start)
|
|
if [ -f /usr/local/etc/lmboot_TMW ]; then
|
|
/compat/linux/bin/sh /usr/local/etc/lmboot_TMW -u felhasználó && echo 'MATLAB_lmgrd'
|
|
fi
|
|
;;
|
|
stop)
|
|
if [ -f /usr/local/etc/lmdown_TMW ]; then
|
|
/compat/linux/bin/sh /usr/local/etc/lmdown_TMW > /dev/null 2>&1
|
|
fi
|
|
;;
|
|
*)
|
|
echo "Usage: $0 {start|stop}"
|
|
exit 1
|
|
;;
|
|
esac
|
|
|
|
exit 0
|
|
....
|
|
+
|
|
[IMPORTANT]
|
|
======
|
|
Tegyük ezt az állományt végrehajthatóvá:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# chmod +x /usr/local/etc/rc.d/flexlm.sh
|
|
....
|
|
|
|
A fenti szkriptben cseréljük ki a _felhasználó_ nevét a rendszerünkben levõ egyik felhasználó nevére (ami persze nem a `root`).
|
|
======
|
|
+
|
|
. A licenckezelõt az alábbi paranccsal indítsuk el:
|
|
+
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# /usr/local/etc/rc.d/flexlm.sh start
|
|
....
|
|
====
|
|
|
|
[[matlab-jre]]
|
|
=== A Java(TM) futtató környezet élesítése
|
|
|
|
A Java(TM) futtató környezet (Java(TM) Runtime Environment, JRE) linkjét irányítsuk át egy FreeBSD alatt mûködõ változatéra:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd $MATLAB/sys/java/jre/glnx86/
|
|
# unlink jre; ln -s ./jre1.1.8 ./jre
|
|
....
|
|
|
|
=== A MATLAB(R) indítószkriptjének elkészítése
|
|
|
|
[.procedure]
|
|
====
|
|
. Hozzunk létre egy ilyen indítószkriptet a [.filename]#/usr/local/bin/matlab# könyvtárban:
|
|
+
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
#!/bin/sh
|
|
/compat/linux/bin/sh /compat/linux/usr/local/matlab/bin/matlab "$@"
|
|
....
|
|
+
|
|
. Futtassuk le a `chmod +x /usr/local/bin/matlab` parancsot.
|
|
====
|
|
|
|
[TIP]
|
|
====
|
|
|
|
A szkript lefutása során az package:emulators/linux_base[] verziójától függõen hibákat is kaphatunk. Ha el akarjuk kerülni ezeket, akkor szerkesszük át a [.filename]#/compat/linux/usr/local/matlab/bin/matlab# állomány következõ sorát:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
if [ `expr "$lscmd" : '.*->.*'` -ne 0 ]; then
|
|
....
|
|
|
|
(a 13.0.1 számú verzióban ez 410. sor) erre:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
if test -L $newbase; then
|
|
....
|
|
|
|
====
|
|
|
|
=== A MATLAB(R) leállító szkriptjének elkészítése
|
|
|
|
A MATLAB(R) szabálytalan kilépéseit az alábbi utasítások nyomán tudjuk megszüntetni.
|
|
|
|
[.procedure]
|
|
====
|
|
. Hozzunk létre egy [.filename]#$MATLAB/toolbox/local/finish.m# nevû állományt, majd írjuk bele ezt a sort:
|
|
+
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
! $MATLAB/bin/finish.sh
|
|
....
|
|
+
|
|
[NOTE]
|
|
======
|
|
A `$MATLAB` szöveget pontosan így írjuk be.
|
|
======
|
|
+
|
|
[TIP]
|
|
======
|
|
|
|
Ugyanebben a könyvtárban találjuk a beállításaink kilépés elõtti mentéséért felelõs [.filename]#finishsav.m# és [.filename]#finishdlg.m# állományokat. Ha ezek valamelyikét módosítjuk, akkor az elõbbi parancsot közvetlenül a `save` után szúrjuk be.
|
|
======
|
|
+
|
|
. Hozzunk létre egy [.filename]#$MATLAB/bin/finish.sh# állományt, amelyben szerepeljen a következõ:
|
|
+
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
#!/usr/compat/linux/bin/sh
|
|
(sleep 5; killall -1 matlab_helper) &
|
|
exit 0
|
|
....
|
|
+
|
|
. Tegyük végrehajthatóvá:
|
|
+
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# chmod +x $MATLAB/bin/finish.sh
|
|
....
|
|
====
|
|
|
|
[[matlab-using]]
|
|
=== A MATLAB(R) használata
|
|
|
|
Most már a `matlab` parancs begépelésével bármikor elindíthatjuk.
|
|
|
|
[[linuxemu-oracle]]
|
|
== Az Oracle(R) telepítése
|
|
|
|
=== Elõszó
|
|
|
|
Ez a leírás azt mutatja be, hogyan telepítsük FreeBSD-re az Oracle(R) 8.0.5 és Oracle(R) 8.0.5.1 Enterprise Edition Linux változatait.
|
|
|
|
=== A Linux környezet telepítése
|
|
|
|
Telepítsük az package:emulators/linux_base[] és package:devel/linux_devtools[] portokat a Portgyûjteménybõl. Amennyiben ennek során nehézségekbe ütköznénk, próbálkozzunk a korábbi változataikkal.
|
|
|
|
Fel kell raknunk a Red Hat Tcl csomagját is, ha az alkalmazáshoz tartozó intelligens ügynököt is futtatni szeretnénk. Ez a [.filename]#tcl-8.0.3-20.i386.rpm#. A hivatalos RPM port segítségével az alábbi általános parancson keresztül tudunk csomagokat telepíteni:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# rpm -i --ignoreos --root /compat/linux --dbpath /var/lib/rpm csomag
|
|
....
|
|
|
|
A _csomag_ telepítésének semmilyen hibát nem kellene okoznia.
|
|
|
|
=== Az Oracle(R) környezetének létrehozása
|
|
|
|
Az Oracle(R) telepítéséhez elõször ki kell alakítanunk a megfelelõ környezetet. Ez a leírás _kifejezetten_ arról szól, hogy FreeBSD-n hogyan futtassuk a linuxos Oracle(R)-t, nem pedig az Oracle(R) telepítési útmutatójában bemutatottakat taglalja.
|
|
|
|
[[linuxemu-kernel-tuning]]
|
|
==== A rendszermag hangolása
|
|
|
|
Ahogy az Oracle(R) telepítési útmutatójában is olvashatjuk, be kell állítanunk az osztott memória maximális méretét. FreeBSD alatt erre a célra ne használjuk az `SHMMAX` értéket, mivel az `SHMMAX` az `SHMMAXPGS` és `PGSIZE` értékekbõl számolódik ki. Ezért nekünk itt a `SHMMAXPGS` értékét kell meghatároznunk. Minden egyéb beállítás történhet az útmutatóban megadottak szerint. Például:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
options SHMMAXPGS=10000
|
|
options SHMMNI=100
|
|
options SHMSEG=10
|
|
options SEMMNS=200
|
|
options SEMMNI=70
|
|
options SEMMSL=61
|
|
....
|
|
|
|
Hangoljuk be ezeket az értékeket az Oracle(R) tervezett használatához.
|
|
|
|
Emellett a konfigurációs állományban ne feledkezzünk meg az alábbi beállítások megadásáról sem:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
options SYSVSHM #SysV osztott memória
|
|
options SYSVSEM #SysV szemaforok
|
|
options SYSVMSG #SysV folyamatok közti kommunikáció
|
|
....
|
|
|
|
[[linuxemu-oracle-account]]
|
|
==== Az Oracle(R) hozzáférése
|
|
|
|
Egy rendes hozzáféréshez hasonlóan hozzunk létre egy külön `oracle` hozzáférést is rendszerünkön. Az `oracle` hozzáférés csak annyiban különleges, hogy linuxos parancsértelmezõt kell társítanunk hozzá. Ehhez vegyük fel `/compat/linux/bin/bash` sort az [.filename]#/etc/shells# állományba, majd állítsuk át az `oracle` nevû felhasználó parancsértelmezõjét a [.filename]#/compat/linux/bin/bash# programra.
|
|
|
|
[[linuxemu-environment]]
|
|
==== Környezet
|
|
|
|
A megszokott Oracle(R) környezeti változók, mint például az `ORACLE_HOME` és `ORACLE_SID` mellett még definiálnunk kell a következõket is:
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Változó
|
|
| Érték
|
|
|
|
|`LD_LIBRARY_PATH`
|
|
|`$ORACLE_HOME/lib`
|
|
|
|
|`CLASSPATH`
|
|
|`$ORACLE_HOME/jdbc/lib/classes111.zip`
|
|
|
|
|`PATH`
|
|
|`/compat/linux/bin /compat/linux/sbin /compat/linux/usr/bin /compat/linux/usr/sbin /bin /sbin /usr/bin /usr/sbin /usr/local/bin $ORACLE_HOME/bin`
|
|
|===
|
|
|
|
Javasoljuk, hogy az összes környezeti változót a [.filename]#.profile# állományban adjuk meg. Ennek megfelelõen a példa beállításai így fognak kinézni benne:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
ORACLE_BASE=/oracle; export ORACLE_BASE
|
|
ORACLE_HOME=/oracle; export ORACLE_HOME
|
|
LD_LIBRARY_PATH=$ORACLE_HOME/lib
|
|
export LD_LIBRARY_PATH
|
|
ORACLE_SID=ORCL; export ORACLE_SID
|
|
ORACLE_TERM=386x; export ORACLE_TERM
|
|
CLASSPATH=$ORACLE_HOME/jdbc/lib/classes111.zip
|
|
export CLASSPATH
|
|
PATH=/compat/linux/bin:/compat/linux/sbin:/compat/linux/usr/bin
|
|
PATH=$PATH:/compat/linux/usr/sbin:/bin:/sbin:/usr/bin:/usr/sbin
|
|
PATH=$PATH:/usr/local/bin:$ORACLE_HOME/bin
|
|
export PATH
|
|
....
|
|
|
|
=== Az Oracle(R) telepítése
|
|
|
|
A Linux emulátorban meghúzódó apró egyenletlenségek miatt a telepítés elõtt létre kell hoznunk egy [.filename]#.oracle# nevû alkönyvtárat a [.filename]#/var/tmp# könyvtárban. Helyezzük ezt az `oracle` felhasználó tulajdonába. Ezt követõen minden további gond nélkül képesek leszünk az Oracle(R) telepítésére. Ha netalán mégis problémákba ütköznénk, elõször mindig az Oracle(R) telepítési és konfigurációs állományait ellenõrizzük! Az Oracle(R) telepítése után rakjuk fel a következõ szakaszokban bemutatandó javításokat.
|
|
|
|
Gyakran problémát okoz, ha a TCP protokollt még nem telepítettük. Ennek következményeképpen ugyanis nem tudnak elindulni a TCP alapú szolgáltatások. Az alábbi mûveletek ebben igyekeznek segíteni:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd $ORACLE_HOME/network/lib
|
|
# make -f ins_network.mk ntcontab.o
|
|
# cd $ORACLE_HOME/lib
|
|
# ar r libnetwork.a ntcontab.o
|
|
# cd $ORACLE_HOME/network/lib
|
|
# make -f ins_network.mk install
|
|
....
|
|
|
|
Ne felejtsük el ismét elindítani a [.filename]#root.sh# szkriptet!
|
|
|
|
[[linuxemu-patch-root]]
|
|
==== A root.sh javítása
|
|
|
|
Az Oracle(R) telepítése során `root` (privilegizált) felhasználóként elvégzendõ mûveleteket a [.filename]#root.sh# elnevezésû szkriptben találjuk. Ez a szkript az [.filename]#orainst# könyvtárba kerül. A `chown` parancs helyes lefutásához alkalmazzuk az alább mellékelt javítást, vagy az egész szkriptet egy linuxos parancsértelmezõbõl indítsuk el.
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
*** orainst/root.sh.orig Tue Oct 6 21:57:33 1998
|
|
--- orainst/root.sh Mon Dec 28 15:58:53 1998
|
|
***************
|
|
*** 31,37 ****
|
|
# This is the default value for CHOWN
|
|
# It will redefined later in this script for those ports
|
|
# which have it conditionally defined in ss_install.h
|
|
! CHOWN=/bin/chown
|
|
#
|
|
# Define variables to be used in this script
|
|
--- 31,37 ----
|
|
# This is the default value for CHOWN
|
|
# It will redefined later in this script for those ports
|
|
# which have it conditionally defined in ss_install.h
|
|
! CHOWN=/usr/sbin/chown
|
|
#
|
|
# Define variables to be used in this script
|
|
....
|
|
|
|
Ha nem CD-rõl telepítjük az Oracle(R)-t, akkor akár a [.filename]#root.sh# forrását is kijavíthatjuk. A neve [.filename]#rthd.sh#, és a forrásfa [.filename]#orainst# könyvtárában találhatjuk.
|
|
|
|
[[linuxemu-patch-tcl]]
|
|
==== A genclntsh javítása
|
|
|
|
A `genclntsh` szkript a kliensek által használt osztott könyvtár létrehozására alkalmazható. Általában demók fordításához van rá szükség. Az alábbi javítás alkalmazásával a `PATH` változó értéke törölhetõ:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
*** bin/genclntsh.orig Wed Sep 30 07:37:19 1998
|
|
--- bin/genclntsh Tue Dec 22 15:36:49 1998
|
|
***************
|
|
*** 32,38 ****
|
|
#
|
|
# Explicit path to ensure that we're using the correct commands
|
|
#PATH=/usr/bin:/usr/ccs/bin export PATH
|
|
! PATH=/usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/usr/X11R6/bin export PATH
|
|
#
|
|
# each product MUST provide a $PRODUCT/admin/shrept.lst
|
|
--- 32,38 ----
|
|
#
|
|
# Explicit path to ensure that we're using the correct commands
|
|
#PATH=/usr/bin:/usr/ccs/bin export PATH
|
|
! #PATH=/usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/usr/X11R6/bin export PATH
|
|
#
|
|
# each product MUST provide a $PRODUCT/admin/shrept.lst
|
|
....
|
|
|
|
=== Az Oracle(R) futtatása
|
|
|
|
Ha rendesen követtük az iménti utasításokat, akkor most már úgy tudjuk futtatni az Oracle(R)-t, mintha csak Linuxon futna.
|
|
|
|
[[sapr3]]
|
|
== Az SAP(R) R/3(R) telepítése
|
|
|
|
Az SAP(R) típusú rendszerek telepítéséhez FreeBSD-re hivatalosan nem kaphatunk mûszaki segélynyújtást - csak a minõsített platformokat támogatják.
|
|
|
|
[[preface]]
|
|
=== Elõszó
|
|
|
|
Ez a leírás az SAP(R) R/3(R) rendszer és Oracle(R) adatbázis Linux változatainak telepítését mutatja be FreeBSD-n, beleértve a FreeBSD és az Oracle(R) telepítését. Kétféle konfigurációt írunk le:
|
|
|
|
* SAP(R) R/3(R) 4.6B (IDES) és Oracle(R) 8.0.5, FreeBSD 4.3-STABLE
|
|
* SAP(R) R/3(R) 4.6C és Oracle(R) 8.1.7, FreeBSD 4.5-STABLE
|
|
|
|
Habár ez a dokumentum igyekszik az összes fontos lépést a lehetõ legrészletesebb módon tárgyalni, semmiképpen sem célja az Oracle(R) és az SAP(R) R/3(R) alkalmazásokhoz mellékelt telepítési útmutatók kiváltása.
|
|
|
|
A kifejezetten az SAP(R) vagy az Oracle(R) Linux változataira vonatkozó kérdések, valamint az Oracle(R) és az SAP(R) OSS konkrét használatával kapcsolatos leírások tekintetében a saját dokumentációjukat olvassuk el.
|
|
|
|
[[software]]
|
|
=== A szoftver
|
|
|
|
Az SAP(R) telepítéséhez az alábbi CD-ket használtuk fel:
|
|
|
|
[[software-46b]]
|
|
==== SAP(R) R/3(R) 4.6B, Oracle(R) 8.0.5
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Név
|
|
| Szám
|
|
| Leírás
|
|
|
|
|KERNEL
|
|
|51009113
|
|
|SAP Kernel Oracle / telepítõ / AIX, Linux, Solaris
|
|
|
|
|RDBMS
|
|
|51007558
|
|
|Oracle / RDBMS 8.0.5.X / Linux
|
|
|
|
|EXPORT1
|
|
|51010208
|
|
|IDES / DB-Export / 1. lemez
|
|
|
|
|EXPORT2
|
|
|51010209
|
|
|IDES / DB-Export / 2. lemez
|
|
|
|
|EXPORT3
|
|
|51010210
|
|
|IDES / DB-Export / 3. lemez
|
|
|
|
|EXPORT4
|
|
|51010211
|
|
|IDES / DB-Export / 4. lemez
|
|
|
|
|EXPORT5
|
|
|51010212
|
|
|IDES / DB-Export / 5. lemez
|
|
|
|
|EXPORT6
|
|
|51010213
|
|
|IDES / DB-Export / 6. (utolsó) lemez
|
|
|===
|
|
|
|
Emellett még használtuk az Oracle(R) 8 Server (az elõzetes 8.0.5 változat a Linux 2.0.33 verziójához) CD-jét is, amely igazából nem feltétlenül szükséges, valamint a FreeBSD (a 4.3 RELEASE kiadása után nem sokkal levõ) 4.3-STABLE változatát.
|
|
|
|
[[software-46c]]
|
|
==== SAP(R) R/3(R) 4.6C SR2, Oracle(R) 8.1.7
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Név
|
|
| Szám
|
|
| Leírás
|
|
|
|
|KERNEL
|
|
|51014004
|
|
|SAP Kernel Oracle / SAP Kernel 4.6D változat / DEC, Linux
|
|
|
|
|RDBMS
|
|
|51012930
|
|
|Oracle 8.1.7/ RDBMS / Linux
|
|
|
|
|EXPORT1
|
|
|51013953
|
|
|4.6C kiadás SR2 / Export / 1. lemez
|
|
|
|
|EXPORT1
|
|
|51013953
|
|
|4.6C kiadás SR2 / Export / 2. lemez
|
|
|
|
|EXPORT1
|
|
|51013953
|
|
|4.6C kiadás SR2 / Export / 3. lemez
|
|
|
|
|EXPORT1
|
|
|51013953
|
|
|4.6C kiadás SR2 / Export / 4. (utolsó) lemez
|
|
|
|
|LANG1
|
|
|51013954
|
|
|4.6C kiadás SR2 / Nyelvi támogatás / német, angol, francia / 1. lemez
|
|
|===
|
|
|
|
A telepítendõ nyelvtõl függõen egyéb nyelvi támogatást tartalmazó CD használata is szükségessé válhat. Itt most csak a német és angol nyelveket használjuk, ezért elegendõ az elsõ CD. Csendben hozzátesszük, hogy mind a négy EXPORT CD száma megegyezik. Ugyanígy a három nyelvi CD-nek is megegyeznek a számai (ez eltér a 4.6B IDES kiadás CD számozásától). Az írás pillanatában a FreeBSD 4.5-STABLE (2002.03.20-i) változatát használjuk.
|
|
|
|
[[sap-notes]]
|
|
=== SAP(R) füzetek
|
|
|
|
Az SAP(R) R/3(R) telepítésével kapcsolatban az alábbi füzetek bizonyultak hasznosnak:
|
|
|
|
[[sap-notes-46b]]
|
|
==== SAP(R) R/3(R) 4.6B, Oracle(R) 8.0.5
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Szám
|
|
| Cím
|
|
|
|
|0171356
|
|
|SAP Software on Linux: Essential Comments
|
|
|
|
|0201147
|
|
|INST: 4.6C R/3 Inst. on UNIX - Oracle
|
|
|
|
|0373203
|
|
|Update / Migration Oracle 8.0.5 --> 8.0.6/8.1.6 LINUX
|
|
|
|
|0072984
|
|
|Release of Digital UNIX 4.0B for Oracle
|
|
|
|
|0130581
|
|
|R3SETUP step DIPGNTAB terminates
|
|
|
|
|0144978
|
|
|Your system has not been installed correctly
|
|
|
|
|0162266
|
|
|Questions and tips for R3SETUP on Windows NT / W2K
|
|
|===
|
|
|
|
[[sap-notes-46c]]
|
|
==== SAP(R) R/3(R) 4.6C, Oracle(R) 8.1.7
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Szám
|
|
| Cím
|
|
|
|
|0015023
|
|
|Initializing table TCPDB (RSXP0004) (EBCDIC)
|
|
|
|
|0045619
|
|
|R/3 with several languages or typefaces
|
|
|
|
|0171356
|
|
|SAP Software on Linux: Essential Comments
|
|
|
|
|0195603
|
|
|RedHat 6.1 Enterprise version: Known problems
|
|
|
|
|0212876
|
|
|The new archiving tool SAPCAR
|
|
|
|
|0300900
|
|
|Linux: Released DELL Hardware
|
|
|
|
|0377187
|
|
|RedHat 6.2: important remarks
|
|
|
|
|0387074
|
|
|INST: R/3 4.6C SR2 Installation on UNIX
|
|
|
|
|0387077
|
|
|INST: R/3 4.6C SR2 Inst. on UNIX - Oracle
|
|
|
|
|0387078
|
|
|SAP Software on UNIX: OS Dependencies 4.6C SR2
|
|
|===
|
|
|
|
[[hardware-requirements]]
|
|
=== Hardverkövetelmények
|
|
|
|
Az alábbi hardvereszközök szükségesek az SAP(R) R/3(R) rendszer telepítéséhez. Az éles használathoz ennél természetesen valamivel több kell majd:
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Változat
|
|
| 4.6B
|
|
| 4.6C
|
|
|
|
|Processzor
|
|
|Két Pentium(R) III 800MHz
|
|
|Két Pentium(R) III 800MHz
|
|
|
|
|Memória
|
|
|1GB ECC
|
|
|2GB ECC
|
|
|
|
|Szabad hely a merevlemezen
|
|
|50 - 60GB (IDES)
|
|
|50 - 60GB (IDES)
|
|
|===
|
|
|
|
Éles használatra nagyobb gyorsítótárral rendelkezõ Xeon(TM) processzorokat, nagysebességû háttértárakat (SCSI, hardveres RAID vezérlõvel), USV és ECC memória modulok ajánlottak. A nagy tárigényt egyébként az elõre beállított IDES rendszer indokolja, ami egy 27 GB méretû adatbázist hoz létre a telepítés során. Ez a terület általában elegendõ egy frissen induló rendszer és hozzá tartozó alkalmazásadatok tárolására.
|
|
|
|
[[hardware-46b]]
|
|
==== SAP(R) R/3(R) 4.6B, Oracle(R) 8.0.5
|
|
|
|
A következõ hardverkonfigurációt használtuk: két 800 MHz-es Pentium(R) III processzor és a hozzájuk tartozó alaplap, egy Adaptec(R) 29160 Ultra160 SCSI-vezérlõ (a 40/80 GB méretû DLT szalagos meghajtó és CD-meghajtó használatához) és egy Mylex(R) AcceleRAID(TM) RAID-vezérlõ (2 csatorna, 6.00-1-00 verziójú firmware és 32 MB memória), amihez két 17 GB-os (tükrözött) merevlemez és négy 36 GB-os merevlemez (RAID 5) csatlakozik.
|
|
|
|
[[hardware-46c]]
|
|
==== SAP(R) R/3(R) 4.6C, Oracle(R) 8.1.7
|
|
|
|
Itt a hardver egy Dell(TM) PowerEdge(TM) 2500 volt: kétprocesszoros alaplap, két darab 1000 MHz-es Pentium(R) III processzorral (fejenként 256 KB gyorsítótárral), 2 GB PC133-as ECC SDRAM memóriával, PERC/3 DC PCI RAID-vezérlõvel (128 MB memória), valamint egy EIDE DVD-meghajtóval. A RAID-vezérlõre két, egyenként 18 GB méretû merevlemezt (tükrözve) és négy 36 GB méretû merevlemezt csatlakoztattunk (RAID 5-ben).
|
|
|
|
[[installation]]
|
|
=== A FreeBSD telepítése
|
|
|
|
Elõször is telepítenünk kell a FreeBSD-t. Ez több módon is lehetséges, ezekrõl a crossref:install[install-diff-media,Saját telepítőeszköz elkészítése]ban olvashatunk bõvebben.
|
|
|
|
[[disk-layout]]
|
|
==== A lemezek felosztása
|
|
|
|
Az egyszerûség kedvéért az SAP(R) R/3(R) 46B és SAP(R) R/3(R) 46C SR2 telepítése során is ugyanazt a felosztást használtuk. Egyedül az eszközök nevei változtak, mivel a telepítés eltérõ hardvereken történt ([.filename]#/dev/da#) és [.filename]#/dev/amr#, tehát ha az AMI MegaRAID(R) esetén a [.filename]#/dev/da0s1a# helyett a [.filename]#/dev/amr0s1a# eszközt láthatjuk):
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Állományrendszer
|
|
| Méret
|
|
| Csatlakozási pont
|
|
|
|
|[.filename]#/dev/da0s1a#
|
|
|1 GB
|
|
|[.filename]#/#
|
|
|
|
|[.filename]#/dev/da0s1b#
|
|
|6 GB
|
|
|lapozóállomány
|
|
|
|
|[.filename]#/dev/da0s1e#
|
|
|2 GB
|
|
|[.filename]#/var#
|
|
|
|
|[.filename]#/dev/da0s1f#
|
|
|8 GB
|
|
|[.filename]#/usr#
|
|
|
|
|[.filename]#/dev/da1s1e#
|
|
|45 GB
|
|
|[.filename]#/compat/linux/oracle#
|
|
|
|
|[.filename]#/dev/da1s1f#
|
|
|2 GB
|
|
|[.filename]#/compat/linux/sapmnt#
|
|
|
|
|[.filename]#/dev/da1s1g#
|
|
|2 GB
|
|
|[.filename]#/compat/linux/usr/sap#
|
|
|===
|
|
|
|
Elõre állítsuk be és inicializáljuk a két logikai meghajtót a Mylex(R) és a PERC/3 RAID-vezérlõkön. A hozzá tartozó szoftver a BIOS indításának fázisában hívható be.
|
|
|
|
A lemezek felosztása némileg eltér az SAP(R) által javasoltaktól, mivel az SAP(R) szerint az Oracle(R) könyvtárait (néhány másikkal együtt) külön-külön érdemes csatlakoztatni - mi most az egyszerûsítés kedvéért csak létrehoztuk ezeket.
|
|
|
|
[[makeworldandnewkernel]]
|
|
==== A `make world` és egy új rendszermag
|
|
|
|
Töltsük le a legfrissebb -STABLE forrásokat. Fordítsuk újra az összes forrást (`make world`) és a beállításainak elvégzése után a saját rendszermagunkat is. Itt ne felejtsük el megadni az SAP(R) R/3(R) és az Oracle(R) mûködéséhez szükséges <<kerneltuning,paramétereket>>.
|
|
|
|
[[installingthelinuxenviornment]]
|
|
=== A Linux környezet telepítése
|
|
|
|
[[installinglinuxbase-system]]
|
|
==== Az linuxos alaprendszer telepítése
|
|
|
|
Elsõként a <<linuxemu-libs-port,linux_base>> portot kell felraknunk (`root` felhasználóként):
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /usr/ports/emulators/linux_base-fc4
|
|
# make install distclean
|
|
....
|
|
|
|
[[installinglinuxdevelopment]]
|
|
==== A linuxos fejlesztõi környezet telepítése
|
|
|
|
Ha az Oracle(R)-t FreeBSD-re a <<linuxemu-oracle>>ban leírtak szerint akarjuk telepíteni, akkor szükségünk lesz a linuxos fejlesztõeszközökre is:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /usr/ports/devel/linux_devtools
|
|
# make install distclean
|
|
....
|
|
|
|
A linuxos fejlesztõkörnyezetet csak az SAP(R) R/3(R) 46B IDES telepítésénél raktuk fel. Nincs rá szükségünk, ha a FreeBSD rendszeren nem akarjuk újralinkelni az Oracle(R) adatbázist. Pontosan ez a helyzet, amikor egy Linux rendszerhez gyártott Oracle(R) készletet használunk.
|
|
|
|
[[installingnecessaryrpms]]
|
|
==== A szükséges RPM csomagok telepítése
|
|
|
|
Az `R3SETUP` elindításához PAM támogatásra is szükségünk lesz. Amikor elõször próbáltuk meg telepíteni a FreeBSD 4.3-STABLE változatára az SAP(R)-t, felraktuk a PAM-et és az összes hozzá tartozó csomagot, majd végül úgy bírtuk mûködésre, hogy kényszerítettük a PAM telepítését is. Az SAP(R) R/3(R) 4.6C SR2 esetén szintén sikerült önmagában felrakni a PAM RPM csomagját is, tehát úgy néz ki, hogy a függõségeit már nem kell telepíteni:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# rpm -i --ignoreos --nodeps --root /compat/linux --dbpath /var/lib/rpm \
|
|
pam-0.68-7.i386.rpm
|
|
....
|
|
|
|
Az Oracle(R) 8.0.5 verziójához mellékelt intelligens ügynök futtatásához fel kell rakni a RedHat [.filename]#tcl-8.0.5-30.i386.rpm# nevû Tcl csomagját is (máskülönben a az Oracle(R) telepítése közben szükséges újralinkelés nem fog mûködni). Vannak ugyan egyébként is gondok az Oracle(R) újralinkelésével, azonban ez linuxos probléma, nem pedig FreeBSD-s.
|
|
|
|
[[linuxprocandfallbackelfbrand]]
|
|
==== Néhány további tipp
|
|
|
|
Hasznos lehet, ha felvesszük a `linprocfs` bejegyzést az [.filename]#/etc/fstab# állományba. Ennek pontos részleteit a man:linprocfs[5] man oldalon találjuk meg. Másik fontos paraméter a `kern.fallback_elf_brand=3`, amelyet az [.filename]#/etc/sysctl.conf# állományba kell beszúrnunk.
|
|
|
|
[[creatingsapr3env]]
|
|
=== Az SAP(R) R/3(R) környezetének létrehozása
|
|
|
|
[[filesystemsandmountpoints]]
|
|
==== A szükséges állományrendszerek és csatlakozási pontok létrehozása
|
|
|
|
Egy egyszerûbb telepítéshez elég csupán a következõ állományrendszereket elkészíteni:
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| csatlakozási pont
|
|
| méret GB-ban
|
|
|
|
|[.filename]#/compat/linux/oracle#
|
|
|45 GB
|
|
|
|
|[.filename]#/compat/linux/sapmnt#
|
|
|2 GB
|
|
|
|
|[.filename]#/compat/linux/usr/sap#
|
|
|2 GB
|
|
|===
|
|
|
|
Készítenünk kell még néhány linket is, különben az SAP(R) telepítõje panaszkodni fogni az ellenõrzésük során:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# ln -s /compat/linux/oracle /oracle
|
|
# ln -s /compat/linux/sapmnt /sapmnt
|
|
# ln -s /compat/linux/usr/sap /usr/sap
|
|
....
|
|
|
|
Az egyik ilyen telepítés közben megjelenõ hibaüzenet (a _PRD_ rendszer és az SAP(R) R/3(R) 4.6C SR2 telepítése esetén):
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
INFO 2002-03-19 16:45:36 R3LINKS_IND_IND SyLinkCreate:200
|
|
Checking existence of symbolic link /usr/sap/PRD/SYS/exe/dbg to
|
|
/sapmnt/PRD/exe. Creating if it does not exist...
|
|
|
|
WARNING 2002-03-19 16:45:36 R3LINKS_IND_IND SyLinkCreate:400
|
|
Link /usr/sap/PRD/SYS/exe/dbg exists but it points to file
|
|
/compat/linux/sapmnt/PRD/exe instead of /sapmnt/PRD/exe. The
|
|
program cannot go on as long as this link exists at this
|
|
location. Move the link to another location.
|
|
|
|
ERROR 2002-03-19 16:45:36 R3LINKS_IND_IND Ins_SetupLinks:0
|
|
can not setup link '/usr/sap/PRD/SYS/exe/dbg' with content
|
|
'/sapmnt/PRD/exe'
|
|
....
|
|
|
|
[[creatingusersanddirectories]]
|
|
==== A felhasználók és könyvtárak létrehozása
|
|
|
|
Az SAP(R) R/3(R) rendszernek két felhasználóra és három csoportra van szüksége. Az igényelt felhasználók nevei az SAP(R) rendszer azonosítójától (System ID, SID) függenek, amely három betûbõl áll. Egyes ilyen rendszerazonosítók az SAP(R) számára vannak fenntartva. (Például a `SAP` és a `NIX`. Ezek teljes listáját az SAP(R) dokumentációjában találjuk meg.) Erre az IDES telepítéséhez az `IDS`, a 4.6C SR2 telepítésénél a `PRD` neveket adtuk, mivel ezeket a rendszereket éles használatra szánták. Ennélfogva a következõ csoportokat hoztuk létre hozzájuk (a csoportok azonosítói ugyan eltérhetnek az általunk használtaktól):
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| csoport azonosítója
|
|
| csoport neve
|
|
| leírás
|
|
|
|
|100
|
|
|dba
|
|
|Adatbázis adminisztrátor
|
|
|
|
|101
|
|
|sapsys
|
|
|SAP(R) rendszer
|
|
|
|
|102
|
|
|oper
|
|
|Adatbázis operátor
|
|
|===
|
|
|
|
Az Oracle(R) alapértelmezett telepítésénél csak a `dba` csoport jön létre. A `dba` csoportot `oper` csoportként is használhatjuk (bõvebb információkért lásd az Oracle(R) és az SAP(R) dokumentációját).
|
|
|
|
Ezenkívül az alábbi felhasználókra van még szükségünk:
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1,1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| felhasználói azonosító
|
|
| felhasználói név
|
|
| általános név
|
|
| csoport
|
|
| egyéb csoportok
|
|
| leírás
|
|
|
|
|1000
|
|
|idsadm/prdadm
|
|
|__sid__adm
|
|
|sapsys
|
|
|oper
|
|
|SAP(R) adminisztrátor
|
|
|
|
|1002
|
|
|oraids/oraprd
|
|
|ora__sid__
|
|
|dba
|
|
|oper
|
|
|Oracle(R) adminisztrátor
|
|
|===
|
|
|
|
Az man:adduser[8] parancs használata során a következõkre lesz szükségünk egy "SAP(R) Administrator" létrehozásához (figyeljük a parancsértelmezõt (shell) és a felhasználói könyvtárat (home directory)):
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
Name: sidadm
|
|
Password: ******
|
|
Fullname: SAP Administrator SID
|
|
Uid: 1000
|
|
Gid: 101 (sapsys)
|
|
Class:
|
|
Groups: sapsys dba
|
|
HOME: /home/sidadm
|
|
Shell: bash (/compat/linux/bin/bash)
|
|
....
|
|
|
|
Ugyanígy az "Oracle(R) Administrator" esetében:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
Name: orasid
|
|
Password: ******
|
|
Fullname: Oracle Administrator SID
|
|
Uid: 1002
|
|
Gid: 100 (dba)
|
|
Class:
|
|
Groups: dba
|
|
HOME: /oracle/sid
|
|
Shell: bash (/compat/linux/bin/bash)
|
|
....
|
|
|
|
A `dba` és `oper` csoportok használata során ne felejtsük el megadni az `oper` csoportot sem.
|
|
|
|
[[creatingdirectories]]
|
|
==== Könyvtárak létrehozása
|
|
|
|
A könyvtárakat általában külön állományrendszerekként hozzák létre, de ez teljesen az igényeinken múlik. Mi most egyszerû könyvtárakként alakítottuk ki ezeket, ezért tulajdonképpen ugyanazon a RAID 5 tömbön találhatóak meg:
|
|
|
|
Ehhez elõször beállítjuk az egyes könyvtárak tulajdonosait és engedélyeit (`root` felhasználóként):
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# chmod 775 /oracle
|
|
# chmod 777 /sapmnt
|
|
# chown root:dba /oracle
|
|
# chown sidadm:sapsys /compat/linux/usr/sap
|
|
# chmod 775 /compat/linux/usr/sap
|
|
....
|
|
|
|
Másodsorban `ora__sid__` felhasználóként hozzuk létre az [.filename]#/oracle/SID# alkönyvtárait:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# su - orasid
|
|
# cd /oracle/SID
|
|
# mkdir mirrlogA mirrlogB origlogA origlogB
|
|
# mkdir sapdata1 sapdata2 sapdata3 sapdata4 sapdata5 sapdata6
|
|
# mkdir saparch sapreorg
|
|
# exit
|
|
....
|
|
|
|
Az Oracle(R) 8.1.7 telepítésénél még további könyvtárakra is szükségünk lesz:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# su - orasid
|
|
# cd /oracle
|
|
# mkdir 805_32
|
|
# mkdir client stage
|
|
# mkdir client/80x_32
|
|
# mkdir stage/817_32
|
|
# cd /oracle/SID
|
|
# mkdir 817_32
|
|
....
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
A [.filename]#client/80x_32# könyvtárnak pontosan ilyen névvel kell rendelkeznie. Ne cseréljük ki a benne szereplõ _x_-et semmire se!
|
|
====
|
|
|
|
A harmadik lépésben létrehozzuk a `__sid__adm` felhasználóhoz tartozó könyvtárakat:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# su - sidadm
|
|
# cd /usr/sap
|
|
# mkdir SID
|
|
# mkdir trans
|
|
# exit
|
|
....
|
|
|
|
[[entriesinslashetcslashservices]]
|
|
==== Az [.filename]#/etc/services#
|
|
|
|
A SAP(R) R/3(R) mûködéséhez fel kell vennünk néhány olyan bejegyzést is az [.filename]#/etc/services# állományba, amelyek a FreeBSD telepítése során nem jönnek létre. Így tehát írjuk be az alábbi sorokat (legalább a használni kívánt példány számához illõ sorokat adjuk meg - ez jelen esetünkben most a `00`. Természetesen az sem okoz gondot, ha a `dp`, `gw`, `sp` és `ms` esetén beírjuk az összes példánynak megfelelõ portot `00`-tól `99`-ig). Amennyiben a SAProuter vagy az SAP(R) OSS használatára lenne szükségünk, akkor adjuk meg a SAProuter által lefoglalt `99`-es példánynak megfelelõ 3299-es portot a rendszerünkön:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
|
|
sapdp00 3200/tcp # SAP menetirányító 3200 + a példány száma
|
|
sapgw00 3300/tcp # SAP átjáró 3300 + a példány száma
|
|
sapsp00 3400/tcp # 3400 + a példány száma
|
|
sapms00 3500/tcp # 3500 + a példány száma
|
|
sapmsSID 3600/tcp # SAP üzenetkezelõ szerver 3600 + a példány száma
|
|
sapgw00s 4800/tcp # biztonságos SAP átjáró 4800 + a példány száma
|
|
....
|
|
|
|
[[necessarylocales]]
|
|
==== A szükséges nyelvi beállítások
|
|
|
|
Az SAP(R)-nek legalább két olyan nyelvre van szüksége, amely nem része az alap RedHat telepítéseknek. Az SAP(R) a saját FTP szervereirõl elérhetõvé tette az ehhez szükséges RPM csomagokat (amelyek viszont csak OSS típusú hozzáférés birtokában tölthetõek le). A 0171356 számú jegyzet tartalmazza a beszerzendõ RPM-ek listáját.
|
|
|
|
Megcsinálhatjuk úgy is, hogy egyszerûen csak linkeket hozunk létre (például a _de_DE_ és _en_US_ könyvtárakra), habár ezt egy éles rendszer esetében semmiképpen sem ajánljuk (az IDES rendszerrel tapasztalataink szerint eddig még remekül mûködött). Az alábbi nyelvi beállítások fognak tehát nekünk kelleni:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
de_DE.ISO-8859-1
|
|
en_US.ISO-8859-1
|
|
....
|
|
|
|
Így hozzuk létre hozzájuk a linkeket:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /compat/linux/usr/shared/locale
|
|
# ln -s de_DE de_DE.ISO-8859-1
|
|
# ln -s en_US en_US.ISO-8859-1
|
|
....
|
|
|
|
A telepítés során az iméntiek hiánya gondokat okozhat. Ha folyamatosan figyelmen kívül hagyjuk az ezekbõl fakadó hibákat (vagyis a [.filename]#CENTRDB.R3S# állományban a gondot okozó lépések `STATUS` értékét `OK`-ra állítjuk), akkor komolyabb erõfeszítések megtétele nélkül majd képtelenek leszünk bejelentkezni a frissen telepített SAP(R) rendszerünkbe.
|
|
|
|
[[kerneltuning]]
|
|
==== A rendszermag finomhangolása
|
|
|
|
Az SAP(R) R/3(R) rendszerek temérdek mennyiségû erõforrást igényelnek. Ennek kielégítésére az alábbi paramétereket adjuk hozzá a rendszermag beállításait tartalmazó állományhoz:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
# Adjunk a memóriazabálóknak (SAP és Oracle):
|
|
options MAXDSIZ="(1024*1024*1024)"
|
|
options DFLDSIZ="(1024*1024*1024)"
|
|
# Kell néhány System V beállítás is:
|
|
options SYSVSHM # SYSV típusú osztott memória be
|
|
options SHMMAXPGS=262144 # a megosztható memória maximális mérete lapokban
|
|
#options SHMMAXPGS=393216 # a 46C telepítésekor ezt használjuk
|
|
options SHMMNI=256 # az osztott memóriákhoz tartozó azonosítók maximális száma
|
|
options SHMSEG=100 # a futó programonként megosztható szegmensek maximuma
|
|
options SYSVMSG # SYSV típusú üzenetsorok
|
|
options MSGSEG=32767 # a rendszerben keringõ üzenetszegmensek maximális száma
|
|
options MSGSSZ=32 # az üzenetszegmensek mérete. 2 hatványa LEGYEN
|
|
options MSGMNB=65535 # maximális karakter üzenetsoronként
|
|
options MSGTQL=2046 # a rendszerben levõ üzenetek maximuma
|
|
options SYSVSEM # SYSV típusú szemaforok
|
|
options SEMMNU=256 # a szemaforok UNDO struktúráinak száma
|
|
options SEMMNS=1024 # a rendszerben levõ szemaforok száma
|
|
options SEMMNI=520 # a szemaforok azonosítóinak mennyisége
|
|
options SEMUME=100 # az UNDO kulcsok száma
|
|
....
|
|
|
|
Az itt megadott minimum értékek az SAP(R) által kiadott dokumentációkból származnak. Mivel a Linux változathoz errõl nincs külön leírás, ezért a (32 bites) HP-UX változat dokumentációi között érdemes ennek utánanézni. Mivel a 4.6C SR2 telepítéséhez használt rendszeren valamivel több fizikai memória állt rendelkezésünkre, ezért az osztott szegmensek méretét nagyobbra tudtuk megválasztani mind az SAP(R), mind az Oracle(R) esetében, ami magyarázza a megosztható lapok nagyobb számát.
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
A FreeBSD i386(TM) változatának telepítése során hagyjuk meg a `MAXDSIZ` és `DFLDSIZ` értékek alapértelmezett 1 GB-os maximumát. Ellenkezõ esetben ezekhez hasonló furcsa hibaüzeneteket láthatunk: `ORA-27102: out of memory` vagy `Linux Error: 12: Cannot allocate memory`.
|
|
====
|
|
|
|
[[installingsapr3]]
|
|
=== Az SAP(R) R/3(R) telepítése
|
|
|
|
[[preparingsapcdroms]]
|
|
==== Az SAP(R) CD-k elõkészítése
|
|
|
|
Sok CD-t kell a telepítés során mozgatni, tehát csatlakoztatni és leválasztani. Ha viszont elegendõ meghajtóval rendelkezünk, akkor akár csatlakoztathatjuk egyszerre is az összeset. Vagy felmásolhatjuk a CD-k tartalmát a nekik megfelelõ könyvtárakba:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
/oracle/SID/sapreorg/cd-neve
|
|
....
|
|
|
|
ahol a _cd-neve_ a következõk valamelyike: [.filename]#KERNEL#, [.filename]#RDBMS#, [.filename]#EXPORT1#, [.filename]#EXPORT2#, [.filename]#EXPORT3#, [.filename]#EXPORT4#, [.filename]#EXPORT5# és [.filename]#EXPORT6# (4.6B/IDES), valamint [.filename]#KERNEL#, [.filename]#RDBMS#, [.filename]#DISK1#, [.filename]#DISK2#, [.filename]#DISK3#, [.filename]#DISK4# és [.filename]#LANG# (4.6C SR2). A csatlakoztatott CD-ken található állományok neveinek nagybetûseknek kell lenniük. Ha nem így lenne, akkor a csatlakoztatásnál adjuk meg a `-g` opciót. Így tehát a következõ parancsokat kell kiadnunk:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# mount_cd9660 -g /dev/cd0a /mnt
|
|
# cp -R /mnt/* /oracle/SID/sapreorg/cd-neve
|
|
# umount /mnt
|
|
....
|
|
|
|
[[runningtheinstall-script]]
|
|
==== A telepítõszkript futtatása
|
|
|
|
Elsõként egy [.filename]#install# nevû könyvtárat kell elõkészítenünk:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /oracle/SID/sapreorg
|
|
# mkdir install
|
|
# cd install
|
|
....
|
|
|
|
Ezután futtassuk le a telepítõszkriptet, ami pedig bemásolja az [.filename]#install# könyvtárba szinte az összes fontos állományt:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# /oracle/SID/sapreorg/KERNEL/UNIX/INSTTOOL.SH
|
|
....
|
|
|
|
Az IDES (4.6B) változathoz egy teljes SAP(R) R/3(R) bemutató rendszer is tartozik, ezért a megszokott három CD helyett hat EXPORT típusú CD-bõl áll. Itt a [.filename]#CENTRDB.R3S# telepítõsablon csak a szabvány központi példányt hozza létre (R/3(R) és az adatbázis), az IDES központi példányát már nem. Ezért az [.filename]#EXPORT1# könyvtárból ki kell másolnunk a [.filename]#CENTRDB.R3S# állományt, különben az `R3SETUP` csak három EXPORT CD-t fog kérni.
|
|
|
|
Az újabb SAP(R) 4.6 SR2 kiadáshoz négy EXPORT CD tartozik. A telepítés folyamatát a [.filename]#CENTRAL.R3S# állományban levõ paraméterek vezérlik. A korábbi kiadásokkal ellentétben nincsenek külön sablonok az adatbázissal és a nélküle telepítendõ központi példányok számára. Az SAP(R) az adatbázisok telepítésére külön sablont használ. Újrakezdéskor a telepítést ettõl függetlenül elegendõ az eredeti állománnyal újraindítani.
|
|
|
|
A telepítés közben és után az SAP(R)-nek a `hostname` paranccsal csak a gép saját nevét, nem pedig a teljes hálózati nevét kell megadnunk. Ilyenkor ezt vagy egyenként begépeljük, vagy létrehozunk rá egy álnevet az `ora_sid_` és `_sid_adm` (valamint a megfelelõ lépésekben a `root`) felhasználóknak: `alias hostname='hostname -s'`. Ezenkívül még az SAP(R) telepítésekor létrehozott mindkét felhasználó [.filename]#.profile# és [.filename]#.login# állományait is beállíthatjuk ennek megfelelõen.
|
|
|
|
[[startr3setup-46B]]
|
|
==== Az `R3SETUP` 4.6B verziójának indítása
|
|
|
|
Ne felejtsük el jól beállítani az `LD_LIBRARY_PATH` környezeti változót:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# export LD_LIBRARY_PATH=/oracle/IDS/lib:/sapmnt/IDS/exe:/oracle/805_32/lib
|
|
....
|
|
|
|
A telepítés könyvtárában `root` felhasználóként indítsuk el az `R3SETUP` programot:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /oracle/IDS/sapreorg/install
|
|
# ./R3SETUP -f CENTRDB.R3S
|
|
....
|
|
|
|
A szkript ezek után feltesz néhány kérdést (az alapértelmezett válaszok zárójelben, közvetlenül a megadottak után):
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Kérdés
|
|
| Alapértelmezés
|
|
| Válasz
|
|
|
|
|Enter SAP System ID
|
|
|[C11]
|
|
|IDSkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter SAP Instance Number
|
|
|[00]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter SAPMOUNT Directory
|
|
|[/sapmnt]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter name of SAP central host
|
|
|[troubadix.domain.de]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter name of SAP db host
|
|
|[troubadix]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Select character set
|
|
|[1] (WE8DEC)
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Oracle server version (1) Oracle 8.0.5, (2) Oracle 8.0.6, (3) Oracle 8.1.5, (4) Oracle 8.1.6
|
|
|
|
|
|1kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Extract Oracle Client archive
|
|
|[1] (Yes, extract)
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter path to KERNEL CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/KERNEL
|
|
|
|
|Enter path to RDBMS CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/RDBMS
|
|
|
|
|Enter path to EXPORT1 CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/EXPORT1
|
|
|
|
|Directory to copy EXPORT1 CD
|
|
|[/oracle/IDS/sapreorg/CD4_DIR]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter path to EXPORT2 CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/EXPORT2
|
|
|
|
|Directory to copy EXPORT2 CD
|
|
|[/oracle/IDS/sapreorg/CD5_DIR]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter path to EXPORT3 CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/EXPORT3
|
|
|
|
|Directory to copy EXPORT3 CD
|
|
|[/oracle/IDS/sapreorg/CD6_DIR]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter path to EXPORT4 CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/EXPORT4
|
|
|
|
|Directory to copy EXPORT4 CD
|
|
|[/oracle/IDS/sapreorg/CD7_DIR]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter path to EXPORT5 CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/EXPORT5
|
|
|
|
|Directory to copy EXPORT5 CD
|
|
|[/oracle/IDS/sapreorg/CD8_DIR]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter path to EXPORT6 CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/IDS/sapreorg/EXPORT6
|
|
|
|
|Directory to copy EXPORT6 CD
|
|
|[/oracle/IDS/sapreorg/CD9_DIR]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter amount of RAM for SAP + DB
|
|
|
|
|
|850kbd:[Enter] (megabyte)
|
|
|
|
|Service Entry Message Server
|
|
|[3600]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Group-ID of sapsys
|
|
|[101]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Group-ID of oper
|
|
|[102]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Group-ID of dba
|
|
|[100]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter User-ID of _sid_adm
|
|
|[1000]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter User-ID of ora_sid_
|
|
|[1002]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Number of parallel procs
|
|
|[2]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|===
|
|
|
|
Ha a CD-ket nem különbözõ helyekre másoltuk, akkor az SAP(R) telepítõje nem fogja megtalálni ezeket (a rajtuk levõ [.filename]#LABEL.ASC# segít neki az azonosításban) és kérni fogja a CD csatlakoztatását, illetve a csatlakozási pontjának megadását.
|
|
|
|
A [.filename]#CENTRDB.R3S# sem minden esetben mentes a hibáktól. A tapasztalataink szerint az EXPORT4 címkéjû CD-t kérte újra, miközben a helyes kulcsokat jelezte ki (6_LOCATION, majd 7_LOCATION stb.), így egyszerûen csak lépjünk tovább az értékek meghagyásával.
|
|
|
|
Függetlenül az imént említett problémáktól, egészen az Oracle(R) adatbáziskezelõ telepítéséig mindennek mûködnie kellene.
|
|
|
|
[[startr3setup-46C]]
|
|
==== Az `R3SETUP` 4.6C SR2 elindítása
|
|
|
|
Állítsuk be jól az `LD_LIBRARY_PATH` környezeti változó értékét. Ez némileg eltér a 4.6B és az Oracle(R) 8.0.5 párosának beállításától:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# export LD_LIBRARY_PATH=/sapmnt/PRD/exe:/oracle/PRD/817_32/lib
|
|
....
|
|
|
|
A telepítés könyvtárából `root` felhasználóként indítsuk el az `R3SETUP` programot:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# cd /oracle/PRD/sapreorg/install
|
|
# ./R3SETUP -f CENTRAL.R3S
|
|
....
|
|
|
|
A szkript ezek után feltesz néhány kérdést (az alapértelmezett válaszok zárójelben, közvetlenül a megadottak után):
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Kérdés
|
|
| Alapértelmezés
|
|
| Válasz
|
|
|
|
|Enter SAP System ID
|
|
|[C11]
|
|
|PRDkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter SAP Instance Number
|
|
|[00]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter SAPMOUNT Directory
|
|
|[/sapmnt]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter name of SAP central host
|
|
|[majestix]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Database System ID
|
|
|[PRD]
|
|
|PRDkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter name of SAP db host
|
|
|[majestix]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Select character set
|
|
|[1] (WE8DEC)
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Oracle server version (2) Oracle 8.1.7
|
|
|
|
|
|2kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Extract Oracle Client archive
|
|
|[1] (Yes, extract)
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter path to KERNEL CD
|
|
|[/sapcd]
|
|
|/oracle/PRD/sapreorg/KERNEL
|
|
|
|
|Enter amount of RAM for SAP + DB
|
|
|2044
|
|
|1800kbd:[Enter] (megabyte)
|
|
|
|
|Service Entry Message Server
|
|
|[3600]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Group-ID of sapsys
|
|
|[100]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Group-ID of oper
|
|
|[101]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Group-ID of dba
|
|
|[102]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter User-ID of `oraprd`
|
|
|[1002]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter User-ID of `prdadm`
|
|
|[1000]
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|LDAP support
|
|
|
|
|
|3kbd:[Enter] (nincs támogatás)
|
|
|
|
|Installation step completed
|
|
|[1] (continue)
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|
|
|Choose installation service
|
|
|[1] (DB inst,file)
|
|
|kbd:[Enter]
|
|
|===
|
|
|
|
Az OSUSERDBSID_IND_ORA és OSUSERIDADM_IND_ORA lépésekben az `ora__sid__` és `__sid__adm` felhasználók létrehozása hibákra futhat.
|
|
|
|
Függetlenül az említett problémáktól, az Oracle(R) adatbáziskezelõ telepítéséig mindennek remekül kell mûködnie.
|
|
|
|
[[installingoracle805]]
|
|
=== Az Oracle(R) 8.0.5 telepítése
|
|
|
|
Az Oracle(R) Linux változatának telepítése során felmerülõ problémák tekintetében keressük fel az SAP(R) füzeteket és az Oracle(R) [.filename]#Readme# állományait. A legtöbb, ha nem is az összes gondot az egymással nem kompatibilis függvénykönyvtárak okozzák.
|
|
|
|
Az Oracle(R) telepítésének részleteit a <<linuxemu-oracle,Az Oracle(R) telepítése>> címû szakaszban találjuk.
|
|
|
|
[[installingtheoracle805withorainst]]
|
|
==== Az Oracle(R) 8.0.5 telepítése az `orainst` segítségével
|
|
|
|
Az Oracle(R) 8.0.5 verziójának használata esetén néhány további függvénykönyvtár újralinkelésére is szükség lesz, mivel az Oracle(R) 8.0.5 még a régi glibc könyvtárral lett fordítva (RedHat 6.0), viszont a RedHat 6.1 már a glibc újabb verzióját használja. A linkelés mûködéséhez az alábbi csomagokat kell még telepítenünk:
|
|
|
|
* [.filename]#compat-libs-5.2-2.i386.rpm#
|
|
* [.filename]#compat-glibc-5.2-2.0.7.2.i386.rpm#
|
|
* [.filename]#compat-egcs-5.2-1.0.3a.1.i386.rpm#
|
|
* [.filename]#compat-egcs-c++-5.2-1.0.3a.1.i386.rpm#
|
|
* [.filename]#compat-binutils-5.2-2.9.1.0.23.1.i386.rpm#
|
|
|
|
A részleteket lásd az SAP(R) füzeteiben vagy az Oracle(R) [.filename]#Readme# állományaiban. Amennyiben ez nem oldható meg, akkor az eredeti binárisok, esetleg az eredeti RedHat rendszerbõl származó újralinkelt binárisok is használhatóak (habár a telepítés pillanatában személyesen ezt nem tudtuk ellenõrizni).
|
|
|
|
Az intelligens ügynök lefordításához fel kell raknunk a RedHat saját Tcl csomagját. Ha ehhez nem tudjuk beszerezni a [.filename]#tcl-8.0.3-20.i386.rpm# csomagot, akkor a RedHat 6.1 változatához készült [.filename]#tcl-8.0.5-30.i386.rpm# is megteszi.
|
|
|
|
Az újralinkeléstõl eltekintve a telepítés többi része szinte adja magát:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# su - oraids
|
|
# export TERM=xterm
|
|
# export ORACLE_TERM=xterm
|
|
# export ORACLE_HOME=/oracle/IDS
|
|
# cd $ORACLE_HOME/orainst_sap
|
|
# ./orainst
|
|
....
|
|
|
|
Az _Oracle(R) On-Line Text Viewer_ kikapcsolásán (mivel az jelenleg Linux alatt sem érhetõ el) kívül mindegyik képernyõt hagyjuk jóvá az kbd:[Enter] billentyû lenyomásával. Az Oracle(R) ezután a rendelkezésre álló `gcc`, `egcs` vagy `i386-redhat-linux-gcc` helyett a `i386-glibc20-linux-gcc` használatával újra akarja linkelni magát.
|
|
|
|
Idõ hiányában az Oracle(R) 8.0.5 PreProduction kiadásából emeltünk ki binárisokat, de az adatbáziskezelõ rendszer felélesztésére tett elsõ kísérleteink kudarcba fulladtak, és ezután a megfelelõ RPM-ek összeszedése valódi rémálomnak bizonyult.
|
|
|
|
[[installingtheoracle805preproduction]]
|
|
==== Az Oracle(R) 8.0.5 Pre-production Release for Linux (Kernel 2.0.33) telepítése
|
|
|
|
A telepítés nagyon könnyû. Csatlakoztassuk a CD-t, majd indítsuk el a telepítõt. Ezután meg kell adnunk az Oracle(R) felhasználói könyvtárát és a telepítõ odamásolja az összes binárist. Habár a telepítés megkezdése elõtt a korábbi kísérleteink nyomát nem tüntettük el.
|
|
|
|
Ezt követõen az Oracle(R) adatbázisrendszer minden további gond nélkül elindítható.
|
|
|
|
[[installingoracle817]]
|
|
=== Az Oracle(R) 8.1.7 Linux változatának telepítése
|
|
|
|
Szedjük le az [.filename]#oracle8172.tgz# állományt a Linux rendszeren létrehozott könyvtárából, és bontsuk ki a [.filename]#/oracle/SID/817_32/# könyvtárba.
|
|
|
|
[[continuewithsapr4installation]]
|
|
=== Az SAP(R) R/3(R) telepítésének folytatása
|
|
|
|
Elõször is ellenõrizzük az `isamd` (__sid__adm) és `oraids` (ora__sid__) felhasználók környezeti beállításait. A [.filename]#.profile#, [.filename]#.login# és [.filename]#.cshrc# állományaikban a korábbi beállítások szerint kell szerepelnie a `hostname` parancsnak. Ha még mindig a teljes hálózati név lenne meg bennük, akkor a `hostname` parancsot át kell írni mind a három állományban a `hostname -s` parancsra.
|
|
|
|
[[databaseload]]
|
|
==== Az adatbázis feltöltése
|
|
|
|
Ezután az `R3SETUP` folytatható vagy újraindítható (attól függõen, hogy a kilépést választottuk-e vagy sem). Az `R3SETUP` ekkor létrehozza az adatbázisban a táblákat és az `R3load` meghívásával feltölti ezeket adatokkal (a 46B IDES változat esetében az EXPORT1 - EXPORT6, a 46C esetében pedig a DISK1 - DISK4 lemezekrõl).
|
|
|
|
Amikor a feltöltés befejezõdött (ami akár órákig is eltarthat), szükség lesz még néhány jelszó megadására is. A próbatelepítéseknél nyugodtan használhatjuk a jól ismert alapértelmezett jelszavakat (azonban mindenképpen változtassuk meg ezeket, ha egy kicsit is számít a biztonság!):
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Kérdés
|
|
| Válasz
|
|
|
|
|Enter Password for sapr3
|
|
|sapkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Confirum Password for sapr3
|
|
|sapkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Password for sys
|
|
|change_on_installkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Confirm Password for sys
|
|
|change_on_installkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Enter Password for system
|
|
|managerkbd:[Enter]
|
|
|
|
|Confirm Password for system
|
|
|managerkbd:[Enter]
|
|
|===
|
|
|
|
A 4.6B telepítése során még gondjaink akadtak a `dipgntab` használatával.
|
|
|
|
[[listener]]
|
|
==== Az Oracle(R) Listener elindítása
|
|
|
|
Így kell elindítani az `ora__sid__` felhasználóval az Oracle(R) Listenert:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
% umask 0; lsnrctl start
|
|
....
|
|
|
|
Ha máshogy próbálkozunk, akkor az ORA-12546 kódú hibát fogjuk kapni, mert a hálózati portok socketei nem rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Lásd a 072984-es SAP(R) füzet.
|
|
|
|
[[mnlstables]]
|
|
==== Az MNLS táblák frissítése
|
|
|
|
Ha nem Latin 1 kódolású nyelveket akarunk importálni az SAP(R) rendszerbe, akkor frissítenünk kell a többnyelvû nyelvi támogatáshoz (Multi National Language Support, MNLS) tartozó táblázatokat. Ezek bemutatását a 15023 és 45619 számú SAP(R) OSS füzetekben olvashatjuk. Minden más esetben az SAP(R) telepítésekor nyugodtan kihagyhatjuk.
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
Ha még nincs is konkrétan szükségünk az MNLS-re, akkor is ellenõriznünk és inicializálnunk kell a TCPDB táblát. A 0015023 és 0045619 számú SAP(R) füzetekben tudhatunk meg errõl többet.
|
|
====
|
|
|
|
[[postinstallationsteps]]
|
|
=== Telepítés utáni teendõk
|
|
|
|
[[requestsapr3licensekey]]
|
|
==== Az SAP(R) R/3(R) licenckulcsának megszerzése
|
|
|
|
Az SAP(R) R/3(R) licenckulcsát külön kell kérni. Fontos, mert a telepítéshez használatos ideiglenes licenc csak négy hétig érvényes. Elõször szerezzük meg a hardverkulcsot. Jelentkezzünk be az `idsadm` felhasználóval és adjuk ki a `saplicense` parancsot:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# /sapmnt/IDS/exe/saplicense -get
|
|
....
|
|
|
|
A `saplicense` paraméter nélkül meghívására válaszul opciókat listáz ki. A licenckulcsot megérkezése után így tudjuk élesíteni:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# /sapmnt/IDS/exe/saplicense -install
|
|
....
|
|
|
|
Ezután a következõ értékeket kell megadni:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
SAP SYSTEM ID = SID, 3 karakter
|
|
CUSTOMER KEY = hardverkulcs, 11 karakter
|
|
INSTALLATION NO = telepítés száma, 10 számjegy
|
|
EXPIRATION DATE = ééééhhnn, tehát "99991231"
|
|
LICENSE KEY = licenckulcs, 24 karakter
|
|
....
|
|
|
|
[[creatingusers]]
|
|
==== A felhasználók létrehozása
|
|
|
|
Hozzunk létre egy felhasználót a 000 kliensen belül (a csak rajta belül elvégezhetõ feladatokhoz, aki különbözik a `sap*` és `ddic` felhasználóktól). Felhasználónévként általában a `wartung` nevet választottuk (ami angolul a `service` névnek, avagy szolgáltatásnak felel meg). A `sap_new` és `sap_all` nevû profilok is kellenek. A biztonságosság kedvéért a kliens összes alapértelmezett felhasználójának (beleértve a `sap*` és `ddic` felhasználókat is) változtassuk meg a jelszavát.
|
|
|
|
[[configtranssysprofileopermodesetc]]
|
|
==== A szállítási rendszer, a profilok, mûködési módok stb. beállítása
|
|
|
|
A `ddic` és `sap*` felhasználóktól eltérõ nevû felhasználóval a 000 kliensen belül legalább a következõket végezzük el:
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Feladat
|
|
| Tranzakció
|
|
|
|
|A szállítási rendszer (Transport System) beállítása, például a _Stand-Alone Transport Domain Entity_ értékre
|
|
|STMS
|
|
|
|
|A rendszer profiljának létrehozása és szerkesztése
|
|
|RZ10
|
|
|
|
|A mûködési módok és példányok karbantartása
|
|
|RZ04
|
|
|===
|
|
|
|
Az iménti és az összes többi telepítés utáni lépések leírása teljes egészében megtalálható az SAP(R) telepítési útmutatóiban.
|
|
|
|
[[editintsidsap]]
|
|
==== Az [.filename]#initsid.sap# ([.filename]#initIDS.sap#) szerkesztése
|
|
|
|
Az [.filename]#/oracle/IDS/dbs/initIDS.sap# állomány tartalmazza a SAP(R) tartalék profilját. Itt többek közt a használni kívánt szalag méretét, a tömörítés típusát és hasonló paramétereket kell definiálni. A `sapdba` / `brbackup` futtatásához a következõ értékeket változtattuk meg:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
compress = hardware
|
|
archive_function = copy_delete_save
|
|
cpio_flags = "-ov --format=newc --block-size=128 --quiet"
|
|
cpio_in_flags = "-iuv --block-size=128 --quiet"
|
|
tape_size = 38000M
|
|
tape_address = /dev/nsa0
|
|
tape_address_rew = /dev/sa0
|
|
....
|
|
|
|
Magyarázat:
|
|
|
|
`compress` (tömörítés): HP DLT1 típusú szalagot használtunk, ami tud hardveres tömörítést.
|
|
|
|
`archive_function` (archiválási házirend): Ez adja meg, hogy alapértelmezés szerint mi történjen az Oracle(R) archivált naplóival: az új naplóállományok elõször a szalagra mentõdnek, majd a már lementett naplók ismét mentésre kerülnek és végül törlõdnek. Ezzel sok fejfájástól menekülünk meg, mivel ilyenkor az archiváló szalagok esetleges sérülése esetén is valószínûleg képesek leszünk visszaállítani az adatbázist.
|
|
|
|
`cpio_flags` (a cpio beállítása): A `-B` használata alapértelmezés, amivel a blokkok mérete 5120 byte-ra állítódik. A DLT típusú szalagokhoz a HP legalább 32 KB-os blokkméretet javasolt, ezért a `--block-size=128` beállítással ezt 64 KB-ra növeltük. Szükségünk volt a `--format=newc` beállításra is, mivel 65535-nél több inode számunk van. Az utolsó beállítás a `--quiet`, amivel megakadályozzuk, hogy a `cpio` lementett blokkokat összefoglaló kijelzésére begerjedjen a `brbackup`.
|
|
|
|
`cpio_in_flags` (a cpio bemeneti beállításai): A szalagok visszatöltésénél használt beállítások. A formátumot automatikusan felismeri.
|
|
|
|
`tape_size` (szalagméret): Ezzel adjuk meg általában a szalag nyers kapacitását. Biztonsági okokból (hardveres tömörítést használunk) ez az érték a ténylegesnél valamivel kisebb.
|
|
|
|
`tape_address` (szalagos eszköz): a `cpio` által használható nem visszatekerhetõ eszköz.
|
|
|
|
`tape_address_rew` (visszatekerhetõ szalagos eszköz): A `cpio` által használható visszatekerhetõ eszköz.
|
|
|
|
==== Telepítés utáni beállítások
|
|
|
|
Az SAP(R) alábbi paramétereit kell beállítani a telepítés után (IDES 46B, 1 GB memóriával):
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Név
|
|
| Érték
|
|
|
|
|ztta/roll_extension
|
|
|250000000
|
|
|
|
|abap/heap_area_dia
|
|
|300000000
|
|
|
|
|abap/heap_area_nondia
|
|
|400000000
|
|
|
|
|em/initial_size_MB
|
|
|256
|
|
|
|
|em/blocksize_kB
|
|
|1024
|
|
|
|
|ipc/shm_psize_40
|
|
|70000000
|
|
|===
|
|
|
|
0013026 SAP(R) füzet:
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Név
|
|
| Érték
|
|
|
|
|ztta/dynpro_area
|
|
|2500000
|
|
|===
|
|
|
|
0157246 SAP(R) füzet:
|
|
|
|
[.informaltable]
|
|
[cols="1,1", frame="none", options="header"]
|
|
|===
|
|
| Név
|
|
| Érték
|
|
|
|
|rdisp/ROLL_MAXFS
|
|
|16000
|
|
|
|
|rdisp/PG_MAXFS
|
|
|30000
|
|
|===
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
A fenti paraméterek használatával egy 1 gigabyte fizikai memóriával rendelkezõ rendszer esetén nagyjából így alakul a memóriahasználat:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
Mem: 547M Active, 305M Inact, 109M Wired, 40M Cache, 112M Buf, 3492K Free
|
|
....
|
|
|
|
(547 MB aktív, 305 MB inaktív, 109 MB rögzített, 40 MB gyorsítótár, 112 MB puffer, 3492 KB szabad)
|
|
====
|
|
|
|
[[problemsduringinstallation]]
|
|
=== A telepítés során adódó problémák
|
|
|
|
[[restartr3setup]]
|
|
==== Az `R3SETUP` újraindítása egy probléma kijavítása után
|
|
|
|
Az `R3SETUP` hiba esetén leáll. Miután átnéztük a hibára utaló naplókat és elhárítottuk a hiba okát, újra el kell indítanunk az `R3SETUP` programot, majd a REPEAT opció kiválasztásával próbáljuk megismételni az `R3SETUP` által kifogásolt legutóbbi mûveletet.
|
|
|
|
Az `R3SETUP` újraindításához egyszerûen adjuk meg a megfelelõ [.filename]#R3S# állományt:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# ./R3SETUP -f CENTRDB.R3S
|
|
....
|
|
|
|
a 4.6B verzió esetén, vagy a
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# ./R3SETUP -f CENTRAL.R3S
|
|
....
|
|
|
|
a 4.6C verzió esetén, függetlenül attól, hogy a hiba a [.filename]#CENTRAL.R3S# vagy [.filename]#DATABASE.R3S# állományoknál keletkezett.
|
|
|
|
[NOTE]
|
|
====
|
|
Egyes lépéseknél az `R3SETUP` úgy véli, hogy az SAP(R) programjai mûködnek (mivel a hozzájuk tartozó lépéseket már megtettük), így a hibák miatt az adatbázist esetleg korábban nem tudta elindítani. Ezért a hibák kijavításának végeztével az `R3SETUP` ismételt indítása elõtt nekünk kell beindítani mind az adatbázist, mind pedig az SAP(R) rendszert.
|
|
|
|
Ne felejtsük el újra elindítani az Oracle(R) Listener segédprogramját sem (az `ora_sid_` felhasználóval adjuk ki a `umask 0; lsnrctl start` parancsot), ha az idõközben leállt volna (például a rendszer kényszerû újraindítása miatt).
|
|
====
|
|
|
|
[[indoraduringduringr3setup]]
|
|
==== OSUSERSIDADM_IND_ORA az `R3SETUP` közben
|
|
|
|
Ha az `R3SETUP` panaszkodik ebben a lépésben, akkor írjuk át az általa ekkor használt sablont (a 4.6B esetén ez a [.filename]#CENTRDB.R3S#, illetve a 4.6C esetén ez a [.filename]#CENTRAL.R3S# vagy a [.filename]#DATABASE.R3S#). Keressük a `[OSUSERSIDADM_IND_ORA]` szöveget, vagy csak a `STATUS=ERROR` bejegyzést, majd írjuk be a következõ értékeket:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
HOME=/home/sidadm (üres volt)
|
|
STATUS=OK (ERROR státusza volt)
|
|
....
|
|
|
|
Ezután indítsuk újra az `R3SETUP` programot.
|
|
|
|
[[indoraduringr3setup]]
|
|
==== OSUSERDBSID_IND_ORA az `R3SETUP` közben
|
|
|
|
Az `R3SETUP` ebben a lépésben is hajlamos panaszkodni. Az itt felbukkanó hiba hasonló az OSUSERSIDADM_IND_ORA lépésben jelentkezõhöz. Szerkesszük át az `R3SETUP` által ilyenkor használt sablont (4.6B verzió esetén ez a [.filename]#CENTRDB.R3S#, illetve 4.6C verziónál a [.filename]#CENTRAL.R3S# vagy [.filename]#DATABASE.R3S#). Keressük meg a `[OSUSERDBSID_IND_ORA]` részt, vagy csak a `STATUS=ERROR` bejegyzést, majd írjuk át az ebben a szakaszban szereplõ értéket így:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
STATUS=OK
|
|
....
|
|
|
|
Indítsuk újra az `R3SETUP` programot.
|
|
|
|
[[oraviewvrffilenotfound]]
|
|
==== `oraview.vrf FILE NOT FOUND` hiba az Oracle(R) telepítése közben
|
|
|
|
A telepítés megkezdése elõtt nem tiltottuk le az _Oracle(R) On-Line Text Viewer_ felrakását. Habár Linux esetén ez nem használható, alapértelmezés szerint mégis ki van választva. Az Oracle(R) telepítõ menüjében tiltsuk le ezt és nélküle kezdjük újra a telepítést.
|
|
|
|
[[textenvincalid]]
|
|
==== `TEXTENV_INVALID` hiba az `R3SETUP`, RFC vagy SAPgui Start programokban
|
|
|
|
Ha ilyen hibával kerülünk szembe, akkor hiányoznak a megfelelõ nyelvi állományok. A 0171356 SAP(R) füzet tartalmazza a telepítendõ RPM csomagok felsorolását (például a RedHat 6.1 esetén a [.filename]#saplocales-1.0-3# és [.filename]#saposcheck-1.0-1#). Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk az ilyen hibákat, és az `R3SETUP` minden kiakadásánál átírjuk (a [.filename]#CENTRDB.R3S# állományban) az `STATUS` értékét az `ERROR` értékrõl az `OK` értékre és újraindítjuk, az SAP(R) nem állítódik be jól és nem tudunk a SAPgui alkalmazással rácsatlakozni a frissen telepített rendszerre még akkor sem, ha el tudtuk indítani. Amikor a régebbi linuxos SAPgui alkalmazással csatlakozunk, a következõ üzeneteket kapjuk:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
Sat May 5 14:23:14 2001
|
|
*** ERROR => no valid userarea given [trgmsgo. 0401]
|
|
Sat May 5 14:23:22 2001
|
|
*** ERROR => ERROR NR 24 occured [trgmsgi. 0410]
|
|
*** ERROR => Error when generating text environment. [trgmsgi. 0435]
|
|
*** ERROR => function failed [trgmsgi. 0447]
|
|
*** ERROR => no socket operation allowed [trxio.c 3363]
|
|
Speicherzugriffsfehler
|
|
....
|
|
|
|
Ez a viselkedés annak köszönhetõ, hogy az SAP(R) R/3(R) nem képes jól összerendelni a nyelvi beállításokat, sõt, magát sem képes jól beállítani (hiányoznak némely bejegyzések az adatbázis egyes tábláiban). Az SAP(R)-hez úgy tudunk ilyenkor csatlakozni, ha a [.filename]#DEFAULT.PFL# állományba felvesszük a következõ bejegyzéseket (lásd 0043288 füzet):
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
abap/set_etct_env_at_new_mode = 0
|
|
install/collate/active = 0
|
|
rscp/TCP0B = TCP0B
|
|
....
|
|
|
|
Majd indítsuk újra az egész SAP(R) rendszert. Ezután már tudunk csatlakozni hozzá, még ha az országra jellemzõ nyelvi beállítások nem is mûködnek tökéletesen. Miután korrigáltuk az ország beállításait (és felraktuk a megfelelõ nyelvi állományokat), távolítsuk el az iménti bejegyzéseket a [.filename]#DEFAULT.PFL# állományból és indítsuk újra az SAP(R) rendszert.
|
|
|
|
[[ora-00001]]
|
|
==== Az ORA-00001 hiba
|
|
|
|
Ez a hiba FreeBSD alatt az Oracle(R) 8.1.7 használata során következhet be. Akkor történik, amikor az Oracle(R) adatbázis nem volt képes rendesen inicializálni magát és összeomlott, aminek révén szemaforokat és memóriát hagyott megosztva a rendszerben. Így az adatbázis következõ indításakor kapunk egy kövér ORA-00001 hibát.
|
|
|
|
Az `ipcs -a` paranccsal keressük meg ezeket, majd az `ipcrm` segítségével pedig számoljuk fel.
|
|
|
|
[[ora-00445pmon]]
|
|
==== Az ORA-00445 (a PMON háttérprogram nem indult el) hiba
|
|
|
|
Ez a hiba az Oracle(R) 8.1.7 használatakor következhet be. Akkor kapjuk ezt a hibát, amikor `prdadm` felhasználóként a elindítjuk `startsap` szkriptet (például `startsap_majestix_00`).
|
|
|
|
Erre gyógyír lehet, ha ehelyette az adatbázis elindításához az `oraprd` felhasználóval adjuk ki az `svrmgrl` parancsot:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
% svrmgrl
|
|
SVRMGR> connect internal;
|
|
SVRMGR> startup;
|
|
SVRMGR> exit
|
|
....
|
|
|
|
[[ora-12546]]
|
|
==== Az ORA-12546 (A Listener indítása megfelelõ engedélyekkel) hiba
|
|
|
|
Az Oracle(R) Listener alkalmazását `oraids` felhasználóként az alábbi paranccsal indítsuk el:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# umask 0; lsnrctl start
|
|
....
|
|
|
|
Máskülönben ORA-12546 hibát kapunk, mivel a hálózati portokhoz tartozó socketek nem rendelkeznek a megfelelõ engedélyekkel. Lásd 0072984 SAP(R) füzet.
|
|
|
|
[[ora-27102]]
|
|
==== Az ORA-27102 (Nincs elég memória) hiba
|
|
|
|
Akkor fordul elõ ilyen hiba, amikor a `MAXDSIZ` és `DFLDSIZ` értékeit 1 GB-nál (1024 x 1024 x 1024-nél) nagyobbra állítottuk. Mellé még kapunk egy `Linux Error 12: Cannot allocate memory` hibát is.
|
|
|
|
[[dipgntabindind]]
|
|
==== [DIPGNTAB_IND_IND] az `R3SETUP` közben
|
|
|
|
Errõl alapvetõen a 0130581 számú SAP(R) füzet ad tájékoztatást (az `R3SETUP DIPGNTAB` lépése hibára fut). Az IDES telepítése során az SAP(R) rendszer valamiért az "IDS" név helyett egy üres karakterláncot használ. Ez a könyvtárak elérésében kisebb gondokat okoz, mivel az elérési útvonaluk a _SID_-bõl generálódik (ami ebben az esetben az IDS). Tehát a
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
/usr/sap/IDS/SYS/...
|
|
/usr/sap/IDS/DVMGS00
|
|
....
|
|
|
|
helyett a következõt próbálja meg elérni:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
/usr/sap//SYS/...
|
|
/usr/sap/D00
|
|
....
|
|
|
|
A telepítés folytatásához létrehoztunk egy linket és egy másik könyvtárat:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# pwd
|
|
/compat/linux/usr/sap
|
|
# ls -l
|
|
total 4
|
|
drwxr-xr-x 3 idsadm sapsys 512 May 5 11:20 D00
|
|
drwxr-x--x 5 idsadm sapsys 512 May 5 11:35 IDS
|
|
lrwxr-xr-x 1 root sapsys 7 May 5 11:35 SYS -> IDS/SYS
|
|
drwxrwxr-x 2 idsadm sapsys 512 May 5 13:00 tmp
|
|
drwxrwxr-x 11 idsadm sapsys 512 May 4 14:20 trans
|
|
....
|
|
|
|
Észrevettük, hogy a SAP(R) füzetekben (0029227 és 0008401) ugyanezt a viselkedést írják le. Az SAP(R) 4.6C telepítésénél azonban ilyen hibával nem találkoztunk.
|
|
|
|
[[rfcrswboiniindind]]
|
|
==== [RFCRSWBOINI_IND_IND] az `R3SETUP` közben
|
|
|
|
Az SAP(R) 4.6C telepítése folyamán ez a hiba csupán egy korábban bekövetkezett másik hiba utóhatása volt. Itt át kell néznünk az összes érintett naplót és ki kell javítanunk a tényleges problémát.
|
|
|
|
Amennyiben a naplók átvizsgálása után csak ezt találjuk egyedüli hibának (lásd SAP(R) füzetek), állítsuk át (a [.filename]#CENTRDB.R3S# állományban) a `STATUS` értékét az `OK` értékre, majd indítsuk újra az `R3SETUP` programot. A telepítés befejezése után hajtsuk végre az SE38 tranzakcióból az `RSWBOINS` riportot. A további `RFCRSWBOINI` és `RFCRADDBDIF` lépésekkel kapcsolatban lásd a 0162266 SAP(R) füzetet.
|
|
|
|
[[rfcraddbdifindind]]
|
|
==== [RFCRADDBDIF_IND_IND] az `R3SETUP` közben
|
|
|
|
Itt az elõbbihez hasonló feltételek élnek: mindenképpen ellenõrizzük a naplókban, hogy a hibát nem egy korábban keletkezett hiba okozta.
|
|
|
|
Ha tényleg csak az 0162266 SAP(R) füzetben leírtak érvényesek, akkor (a [.filename]#CENTRDB.R3S# állományban) állítsuk a gondot okozó lépés `STATUS` értékét az `ERROR` értékrõl az `OK` értékre, és indítsuk újra az `R3SETUP` programot. A telepítés után pedig hajtsuk végre az SE38 tranzakciból az `RADDBDIF` riportot.
|
|
|
|
[[sigactionsig31]]
|
|
==== A sigaction sig31: File size limit exceeded hiba
|
|
|
|
Ez a _disp és work_ SAP(R) programok indítása során történhet meg. Az SAP(R) rendszert indító `startsap` szkriptrõl leválva indulnak el a többi SAP(R) program elindításáért felelõs alfolyamatok. Ennek eredményeképpen a szkript maga nem fogja észrevenni a hibát.
|
|
|
|
Az SAP(R) programok elindulását az `ps ax | grep SID` paranccsal tudjuk ellenõrizni. Az eredményül kapott listában az összes aktív Oracle(R) és SAP(R) programnak szerepelnie kell. Ha ebbõl az tûnik ki, hogy bizonyos programok hiányoznak, vagy nem képesek kapcsolódni az SAP(R) rendszerhez, akkor az [.filename]#/usr/sap/SID/DVEBMGSnr/work/# könyvtárban nézzük át a hozzájuk tartozó naplóállományokat. Elsõsorban a [.filename]#dev_ms# és a [.filename]#dev_disp# állományok fontosak számunkra.
|
|
|
|
A 31-es jelzés akkor keletkezik, ha az Oracle(R) és az SAP(R) által használt osztott memória mértéke meghaladja a rendszermag beállításai közt megadott értéket. Ezt tehát ennek növelésével lehet orvosolni:
|
|
|
|
[.programlisting]
|
|
....
|
|
# az éles 46C rendszereknek több kell:
|
|
options SHMMAXPGS=393216
|
|
# a 46B beéri kevesebbel is:
|
|
#options SHMMAXPGS=262144
|
|
....
|
|
|
|
[[saposcolfails]]
|
|
==== A `saposcol` nem indul
|
|
|
|
A `saposcol` (4.6D verzió) programmal akad néhány probléma. Az SAP(R) rendszer az `saposcol` segítségével próbál adatokat gyûjteni a rendszer teljesítményérõl. Mivel ez a program nem feltétlenül szükséges az SAP(R) rendszer mûködéséhez, ez a probléma nem tekinthetõ komolynak. A korábbi (4.6B) verziókban ugyan mûködik, de semmilyen adatot nem képes begyûjteni (mivel a legtöbb hívás, például a processzorhasználat függvénye, egyszerûen csak nullát ad vissza).
|
|
|
|
[[linuxemu-advanced]]
|
|
== Témák haladóknak
|
|
|
|
Ha kíváncsiak vagyunk a Linux emuláció mûködésére, olvassuk el ezt a szakaszt. Az itt leírtak leginkább Terry Lambert (mailto:tlambert@primenet.com[tlambert@primenet.com]) {freebsd-chat} címére írt levele nyomán kerülnek bemutatásra (Az üzenet azonosítója: `<199906020108.SAA07001@usr09.primenet.com>`).
|
|
|
|
=== Hogyan mûködik?
|
|
|
|
A FreeBSD rendelkezik egy ún. "végrehajtási osztály betöltõvel" (execution class loader). Ez lényegében a man:execve[2] rendszerhívás alatt meghúzódó absztrakciós réteg.
|
|
|
|
A FreeBSD-nek a `#!` karaktersorozat hatására parancsértelmezõk vagy a hozzájuk tartozó szkriptek betöltésére utasító biztonsági betöltõ helyett van egy listája az alkalmas betöltõkrõl.
|
|
|
|
A UNIX(R) rendszerek a hagyományok szerint egyetlen betöltõvel rendelkeznek, ami elõször megvizsgálja a betölteni kívánt állomány bûvös számát (ami általában az elsõ 4 vagy 8 byte) és ez alapján eldönti, hogy az adott formátum támogatott-e. Amennyiben ez így van, meghívja a betöltõt.
|
|
|
|
Ha a bináris típusa nem ismert a rendszer számára, akkor az man:execve[2] hívás hibával tér vissza, és a parancsértelmezõ próbálja meg a saját parancsaiként értelmezni.
|
|
|
|
Eddig ez volt az alapértelmezés, "akármilyen parancsértelmezõnk is volt".
|
|
|
|
Késõbb az man:sh[1] kódjába bekerült egy aprócska okosítás, amivel megnézte az állomány elsõ két karakterét, és ha az `:\n` volt, akkor a futtatáshoz maga helyett a man:csh[1] parancsértelmezõt hívta meg (ezt állítólag elõször a SCO csinálta).
|
|
|
|
A FreeBSD viszont végignézi a betöltõk teljes listáját, amiben a sor végén szerepel egy általános `#!` formátumú betöltõ. Ez az állomány futtatásához használatos értelmezõk kódját keresi, és ha egyet sem sikerül azonosítania, akkor a [.filename]#/bin/sh# programot indítja el.
|
|
|
|
A Linux ABI támogatását a FreeBSD úgy oldja meg, hogy elõször észleli az ELF bináris bûvös számát (ekkor még nem tesz különbséget a FreeBSD, Solaris(TM), Linux vagy más ELF típusú binárisokat használó operációs rendszerek közt).
|
|
|
|
Ezután az ELF formátum betöltõje az ELF állomány megjegyzéseket tároló szakaszában _bélyegek_ (brand) után kutat, ami SVR4 és Solaris(TM) ELF binárisok esetén nem létezik.
|
|
|
|
A Linux binárisokat mûködésükhöz a man:brandelf[1] segítségével `Linux` típusúnak kell _megbélyegezni_:
|
|
|
|
[source,bash]
|
|
....
|
|
# brandelf -t Linux állomány
|
|
....
|
|
|
|
Miután ezt megcsináltuk, az ELF betöltõ észre fogja venni az állomány `Linux` típusát.
|
|
|
|
Mikor az ELF betöltõ észleli, hogy az állomány `Linux` típusú, kicseréli egy mutató értékét a `proc` struktúrában. Minden rendszerhívás ezen a mutatón keresztül érhetõ el (a hagyományos UNIX(R) rendszerekben ez a rendszerhívásokat tartalmazó `sysent[]` struktúratömb). Emellett a frissen elindított program szoftveres megszakításait tartalmazó tömbjéhez beállítja a speciális jelzések kezelését, valamint a Linux modul által végzett néhány további (kisebb) javítást.
|
|
|
|
A Linux rendszerhívásokat tartalmazó tömb többek közt tartalmazza a `sysent[]` bejegyzések egy listáját, amelyek címei a rendszermag Linux moduljára mutatnak.
|
|
|
|
Amikor a Linux bináris hív egy rendszerhívást, a hozzá tartozó szoftveres megszakítás kódja a `proc` struktúrából a neki megfelelõ rendszerhívás kódját hivatkozza, így FreeBSD rendszerhívás belépési pontja helyett a Linuxét kapja meg.
|
|
|
|
Ráadásul Linux módban a különbözõ állományok hivatkozásai is _átirányítódnak_. Ez lényegében olyan, mint amit az állományrendszerek csatlakoztatásánál a `union` beállítás csinál (ami _nem_ egyezik meg az `unionfs` állományrendszerrel!). Ilyenkor az állományokat elõször a [.filename]#/compat/linux/eredeti-hely# könyvtárában keresi, és _majd_ ha ott nem találja, csak akkor kezdi el keresni az [.filename]#/eredeti-hely# ponton. Ezzel oldhatjuk meg, hogy más binárisok futtatását igénylõ binárisok is képesek legyenek rendesen mûködni (például így az egész linuxos eszköztár tud futni a Linux ABI-n keresztül). Egyúttal arra is utal, hogy ha a Linux binárisok számára nem áll rendelkezésre a megfelelõ bináris, akkor FreeBSD binárisokat is el tudnak indítani. Ha a man:uname[1] programot pedig bemásoljuk a [.filename]#/compat/linux# könyvtáron belülre, akkor a Linux binárisok képtelenek lesznek megmondani, hogy nem Linux alatt futnak.
|
|
|
|
Így lényegében egy Linux magot találunk a FreeBSD rendszermagjában. A benne megtalálható különbözõ szolgáltatásokat megvalósító függvények: az állománymûveletek, a virtuális memória kezelése, a jelzések küldése és System V típusú folyamatok közti kommunikáció stb. megegyeznek a FreeBSD és a Linux hívásai esetén egyaránt. Egyetlen eltérés, hogy a FreeBSD binárisok a FreeBSD _segédfüggvényein_ (glue function), a Linux binárisok pedig a Linux segédfüggvényein keresztül férnek hozzájuk (a legelsõ operációs rendszerek tulajdonképpen csak a saját segédfüggvényeiket tartalmazták: a hívást kezdeményezõ program `proc` struktúrájában a függvények dinamikusan beállított címe helyett egy globális `sysent[]` struktúratömbben tárolták a meghívható függvényeket).
|
|
|
|
Melyik közülük a FreeBSD natív ABI-ja? Ez teljesen lényegtelen. Alapvetõen az egyetlen különbség csupán annyi (pillanatnyilag, de ez a jövõben még változhat, valószínûleg hamarosan), hogy a FreeBSD _segédfüggvényei_ statikusan megtalálhatóak a rendszermagban, míg a Linux _segédfüggvényei_ egyaránt elérhetõek modulból vagy statikus linkeléssel.
|
|
|
|
Na igen, de akkor ez most emuláció? Nem. Ez egy ABI, nem emuláció. Itt szó sincs emulátorról (ahogy szimulátorról sincs).
|
|
|
|
De akkor mégis miért hívják ezt sokszor "Linux emulációnak"? Hát hogy nehezebb legyen eladni a FreeBSD-t! Komolyra fordítva a szót: ennek a kezdeti változata akkoriban született meg, amikor erre még nem volt rendes szó. Nem mondhattuk, hogy a FreeBSD befordítás vagy egy modul betöltése nélkül képes lett volna Linux binárisokat futtatni, ezért valamilyen módon meg kellett neveznünk az ilyenkor betöltött kódot - ebbõl lett "a Linux emulátor".
|