525 lines
22 KiB
Text
525 lines
22 KiB
Text
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
|
|
<!ENTITY % freebsd.urls.absolute "INCLUDE">
|
|
<!ENTITY % articles.ent PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Articles Entity Set//HU">
|
|
%articles.ent;
|
|
<!--
|
|
<!ENTITY art.re.pkgs '<ulink url="&url.articles.releng-packages;/article.html">The Release Engineering of Third Party Packages</ulink>'>
|
|
-->
|
|
]>
|
|
|
|
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
|
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/version-guide/article.sgml
|
|
%SRCID% 1.15
|
|
-->
|
|
|
|
<article lang="hu">
|
|
<title>Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os;
|
|
verziót!</title>
|
|
|
|
<articleinfo>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<surname>A &os; Dokumentációs Projekt</surname>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
|
|
<pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
|
|
|
|
<legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
|
|
&tm-attrib.freebsd;
|
|
</legalnotice>
|
|
|
|
<copyright>
|
|
<year>2005</year>
|
|
<holder>A &os; Dokumentációs Projekt</holder>
|
|
</copyright>
|
|
|
|
<abstract>
|
|
<para>Ön a &os; telepítését választotta.
|
|
Üdvözöljük! Ezt a leírást annak
|
|
szellemében készítettük, hogy
|
|
segítsünk eligazodni a telepíthetõ
|
|
verziók között.</para>
|
|
|
|
<para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
|
|
utolsó ellenõrzés:
|
|
2010.11.28.</emphasis></para>
|
|
</abstract>
|
|
</articleinfo>
|
|
|
|
<sect1 id="background">
|
|
<title>Háttér</title>
|
|
|
|
<para>A leginkább megfelelõ verzió
|
|
kiválasztásához fontos megértenünk
|
|
néhány alapvetõ fogalmat a &os; fejlesztési
|
|
modelljével és az ún.
|
|
Release Engineering (<literal>RE</literal>,
|
|
<quote>kiadásépítés</quote>)
|
|
folyamatával kapcsolatosan.</para>
|
|
|
|
<para>A &os;-t nagyrészt független önkéntesek
|
|
hatalmas csoportja fejleszti. A rendszermag, a legalapvetõbb
|
|
függvénykönyvtárak, valamint a hozzájuk
|
|
tartozó segédprogramok forrásait egy
|
|
<firstterm>verziókövetõ rendszerben</firstterm>
|
|
tárolják, amely bárki által és
|
|
bármikor tetszõlegesen letölthetõ. Ettõl
|
|
függetlenül ezek lefordított változatai
|
|
(<literal>binárisai</literal>) is rendszeresen
|
|
elérhetõek. Néhány ilyen binárist
|
|
alapos és széleskörû tesztelési
|
|
folyamatnak vetnek alá, majd
|
|
<firstterm>kiadásnak</firstterm> címkézik fel
|
|
õket.</para>
|
|
|
|
<sect2 id="releases">
|
|
<title>Kiadások</title>
|
|
|
|
<para>A <literal>kiadások</literal> (release)
|
|
általában rendelkeznek egy
|
|
<firstterm>fõverziószámmal</firstterm> és
|
|
egy <firstterm>alverziószámmal</firstterm>.</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A fõverziószámok feladata, hogy jelezze az
|
|
újabb, nagyobb változtatásokat a rendszerben.
|
|
Ilyenkor természetesen elkerülhetetlen, hogy ennek
|
|
következtében komolyabb átszervezéseken
|
|
menjen át a &os;, vagy éppen a régebbi,
|
|
már hasztalannak tekintett részei eltûnjenek.
|
|
Emiatt gyakran még a korábbi fõbb
|
|
kiadásokkal kapcsolatban is elveszhet bizonyos
|
|
mértékû kompatibilitás.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az alverziószámok jelzik a
|
|
megbízhatóságot és a
|
|
teljesítményt érintõ kisebb
|
|
hibajavításokat. Ebben az esetben mind a
|
|
forráskód-, mind pedig a bináris szintû
|
|
kompatibilitás megtartása egyik elsõdleges
|
|
feladatunk. Alkalmanként az alverziókba is
|
|
kerülhetnek újítások, de csak akkor, ha
|
|
ezek nem fenyegetik a velük szemben kitûzött
|
|
összes többi célt.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Azonban sose szabad elfelejtenünk, hogy egy <quote>kiadott
|
|
verzió</quote> nem több, mint a forrásról egy
|
|
adott idõben és egy adott néven
|
|
(<emphasis>címkével</emphasis> ellátott)
|
|
készített pillanatfelvétel.
|
|
(Például az 5.4-es kiadáshoz a
|
|
kiadásépítõk a
|
|
<literal>RELENG_5_4_0_RELEASE</literal> címkét
|
|
tették.) A fejlesztés a <literal>HEAD</literal>
|
|
néven ismert címkével azonban mindig halad
|
|
tovább.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="branches">
|
|
<title>Fejlesztési ágak</title>
|
|
|
|
<para>Minden kiadás alkalmával létrehoznak egy
|
|
<firstterm>fejlesztési ágat</firstterm>, mint mondjuk a
|
|
<literal>RELENG_5_4</literal>. Habár a
|
|
<literal>RELENG_5_4_0_RELEASE</literal> címkével
|
|
ellátott források már nem fognak a
|
|
továbbiakban változni, a <literal>RELENG_5_4</literal>
|
|
címkével rendelkezõk ellenben még igen,
|
|
méghozzá a <literal>HEAD</literal> ágból
|
|
származó biztonsági vagy egyéb
|
|
javítások, esetleg kisebb változtatások
|
|
nyomán.</para>
|
|
|
|
<para>Egy-egy fõbb kiadáshoz még egy másik
|
|
címkét is létrehoznak, mint mondjuk a
|
|
<literal>RELENG_5</literal>. A biztonsági és
|
|
egyéb javításokon túl más
|
|
módosítások is áthozhatóak a
|
|
<literal>HEAD</literal> ágból, így
|
|
tulajdonképpen ez lesz az aktív ág, amikor a
|
|
következõ kiadást készítik
|
|
elõ az adott vonalban.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="stable-vs-current">
|
|
<title><firstterm>STABLE</firstterm> vagy
|
|
<firstterm>CURRENT</firstterm>?</title>
|
|
|
|
<para>Minden egyes nagyobb kiadás életciklusában
|
|
létrejön még egy további fejlesztési
|
|
ág, amelyet <literal>STABLE</literal>-nek
|
|
(megbízhatónak) neveznek. Ezzel jelzi a &os; Projekt,
|
|
hogy véleménye szerint az adott ágban
|
|
szereplõ módosítások minõsége
|
|
elegendõ a szélesebb körû használathoz.
|
|
Azokat az ágakat pedig, amelyeknek további
|
|
tesztelésre van szükségük a komolyabb
|
|
használathoz, <literal>CURRENT</literal>-nek
|
|
(aktuálisnak) nevezik.</para>
|
|
|
|
<note><para>A &os; Projekt nem tudja garantálni, hogy
|
|
<emphasis>stable</emphasis>-ként szállított
|
|
szoftverek elegendõek egy telepítéshez. Ezt
|
|
mindenkinek magának kell eldöntenie. Nem szabad
|
|
elfelejteni, hogy ez a projekt elsõsorban
|
|
önkéntesekbõl áll és nem képes a
|
|
mûködésre semminemû szavatosságot
|
|
vállalni.</para></note>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="ports-vs-packages">
|
|
<title><firstterm>Portok</firstterm> vagy
|
|
<firstterm>csomagok</firstterm>?</title>
|
|
|
|
<para>Az említett állományokon kívül a
|
|
&os; még több ezernyi, külsõ fejlesztõk
|
|
által készített alkalmazásokat is
|
|
támogat. (Ilyenek a különbözõ
|
|
ablakkezelõ rendszerek, böngészõk, levelezõ
|
|
kliensek, irodai programcsomagok, és így tovább.)
|
|
Általánosságban véve nem a projekt maga
|
|
fejleszti ezeket a szoftvereket, csupán egy keretrendszert
|
|
biztosít a telepítésükhöz (amelyet
|
|
<firstterm>Ports Collection</firstterm>-nek
|
|
(<quote>portgyûjtemények</quote>) neveznek).
|
|
Attól függõen, ahogy ezt a licenszelésük
|
|
megengedi, ezek az alkalmazások telepíthetõek
|
|
forrásból (ezeket nevezik
|
|
<emphasis>portoknak</emphasis>), vagy elõre lefordított
|
|
binárisokból (ezeket nevezik
|
|
<emphasis>csomagoknak</emphasis>).</para>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="past-schedules">
|
|
<title>Ahogy eddig ütemeztük a kiadásokat</title>
|
|
|
|
<para>A &os; 5.X verziójának fejlesztése
|
|
és kiadása során sok-sok olyan tapasztalatot
|
|
szereztünk, amelyek csak utólag váltak
|
|
világossá számunkra. Az 5.X-es vonal
|
|
célkitûzései meglehetõsen agresszívek
|
|
voltak és magukban foglalták a
|
|
következõket:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az SMP (Symmetric MultiProcessing) rendszerek
|
|
támogatása</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A teljesítmény növelése a kernelen
|
|
belüli erõforrás-kiosztás egy új
|
|
stratégia szerinti átdolgozásával</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Számos új processzor architektúra
|
|
támogatása</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Egy új szálkezelési modell
|
|
bevezetése</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Egy új ütemezõ bevezetése</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Új technológiák, mint például
|
|
az energiagazdálkodás, támogatása
|
|
(különösen laptopok esetén); és ami a
|
|
legfontosabb:</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Addig nem tekintjük ezt a vonalt
|
|
<literal>STABLE</literal>-nek, amíg az imént felsorolt
|
|
feladatok be nem fejezõdnek.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Ez egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, ahol
|
|
évek teltek el a 4.X vonal <literal>STABLE</literal> és az
|
|
5.X vonal <literal>STABLE</literal> kiadásai között. Ez
|
|
magával hozott néhány tényleges
|
|
kellemetlenséget:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az egyszerre kivitelezendõ újításokhoz
|
|
kapcsolódó módosítások nagy
|
|
száma jelentõs mértékben
|
|
megnehezítette az egyes módosítások
|
|
elkülönítését és
|
|
beolvasztását a <literal>STABLE</literal>
|
|
ágba.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ez pedig azt jelentette, hogy azok a felhasználók,
|
|
akiknek igazán szüksége volt bizonyos
|
|
újításokra (például, hogy
|
|
képesek legyenek futattni a rendszer egy modern hardveren),
|
|
kényszerûen átálltak (mondjuk) a
|
|
&os; 5.2.1-es verziójára, annak ellenére,
|
|
hogy az kifejezetten egy fejlesztõi kiadás volt,
|
|
és hogy <literal>CURRENT</literal> kiadás
|
|
lévén nem felelt meg teljes egészében
|
|
minden igényüknek.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A beolvasztások során a fejlesztõk néha
|
|
olyan helyzetbe kerültek, ahol olyan verzión kellett az
|
|
újításaikat támogatniuk, amelyeket nem
|
|
elsõdleges fejlesztõi platformként
|
|
használtak.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A késés továbbá azt jelentette, hogy
|
|
mire az 5.3 végre <literal>STABLE</literal> szintû
|
|
kiadássá válhatott, az idõközben
|
|
felgyülemlett módosítások terhe
|
|
kínszenvedéssé tette a frissítési
|
|
folyamatot.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Úgy szólván senki sem volt elégedett
|
|
ezzel az eredménnyel.</para>
|
|
|
|
<para>A következõket tanultuk mindezekbõl:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A fõbb kiadásoknak kevesebb
|
|
újítást kell tartalmazniuk és gyakrabban
|
|
kell megjelenniük.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A lehetõ legjobban el kell szigetelni
|
|
egymástól a különbözõ
|
|
újításokhoz kapcsolódó
|
|
módosításokat. (Ez egyben arra is utal, hogy
|
|
bizonyos fejlesztéseket nem az aktív forrásokon
|
|
belül végezni, és majd csak akkor beolvasztani
|
|
õket, ha már nem veszélyeztetik egyik
|
|
párhuzamos fejlesztést sem.)</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A fõbb kiadások határidejét
|
|
inkább idõben kell megszabni, nem pedig az
|
|
újítások mértékében. Ha az
|
|
egyes újítások nem készülnek el
|
|
idõre, akkor ki kell õket kapcsolni és meghagyni egy
|
|
késõbbi kiadásra.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Kevesebb újítással és gyakoribb
|
|
megjelenéssel remélhetõleg csökkeni fog az egyes
|
|
módosítások beolvasztásához
|
|
szükséges idõ a <literal>HEAD</literal>
|
|
ágból a legfrissebb <literal>STABLE</literal> ágba
|
|
(és ezáltal nem csak egyetlen fejlesztési vonalban
|
|
maradnak támogathatók). Továbbá, mivel ezek
|
|
az módosítások kellõképpen elszigeltek
|
|
egymástól, az integrálás során
|
|
keletkezõ hibák kockázata is csökken.</para>
|
|
|
|
<para>Sõt, az idõben megkötött határidõknek
|
|
köszönhetõen végre könnyebben tervezhetnek
|
|
elõre a felhasználók, a külsõ
|
|
alkalmazások fejlesztõi és maguk a &os;
|
|
fejlesztõi is egyaránt.</para>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="future-goals">
|
|
<title>Ahogyan majd szeretnénk ütemezni a
|
|
kiadásokat</title>
|
|
|
|
<para>Íme a Projekt jelenlegi céljai az
|
|
ütemezésben:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Minden 18 hónapban új fõbb kiadás
|
|
megjelentetése;</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Minden 4 hónapban új kisebb kiadás
|
|
megjelentetése;</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Minden fõbb kiadás legfrissebb
|
|
kiadásához elõkészített csomagokat
|
|
nyújtani;</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Minden fõbb kiadás legutóbbi
|
|
néhány kiadásához biztonsági
|
|
frissítéseket és kritikus
|
|
hibajavításokat (<firstterm>biztonsági
|
|
fejlesztõi ágak</firstterm>) nyújtani;</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Tekintettel a telepíthetõ verziók
|
|
kombinációjának nagy számára, nem
|
|
lehet minden egyes verziót korlátlanul támogatni;
|
|
ezt részben a rendelkezésre álló gépi
|
|
erõforrások korlátozzák, de leginkább a
|
|
projektben résztvevõ önkéntesek által
|
|
nyújtott segítség mennyisége.</para>
|
|
|
|
<para>Az érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk
|
|
továbbá:</para>
|
|
|
|
<variablelist>
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>
|
|
<ulink
|
|
url="&url.base;/releng/index.html#schedule"></ulink></term>
|
|
<listitem>
|
|
<para>The Release Engineering Schedule</para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>
|
|
<ulink
|
|
url="&url.base;/security/security.html#supported-branches"></ulink></term>
|
|
<listitem>
|
|
<para>The Security Branch Schedule</para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
</variablelist>
|
|
|
|
<para>Az említett dokumentumok még nagyobb
|
|
mélységben részletezik a tárgyalt
|
|
hátteret, és feltárják azokat folyamatokat,
|
|
amelyek a támogatott fejlesztõi ágakat és azok
|
|
élettartalmát illetõ döntéseket
|
|
befolyásolják.</para>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="decision-points">
|
|
<title>Hogyan befolyásolják ezek a tényezõk
|
|
a döntésünket?</title>
|
|
|
|
<para>Az alábbi kérdések megválaszolása
|
|
határozhatja meg a döntést a megfelelõ
|
|
verzió kiválasztásában:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Milyen mértékû
|
|
megbízhatóságot várunk el a
|
|
rendszertõl?</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Mennyire vagyunk hajlandóak frissíteni a
|
|
rendszerünket?</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Mennyire gyakran szeretnénk frissíteni a
|
|
rendszerünket?</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Mennyire fontos számunkra a biztonság?</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Forráskódból vagy bináris
|
|
állományokból akarunk telepíteni?</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Szeretnénk részt venni a &os;
|
|
fejlesztésében?</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Néhány további vázlatos
|
|
útmutatás a döntéshez:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ha rövid idõn belül az elérhetõ
|
|
legnagyobb mértékû
|
|
megbízhatóságból szeretnénk
|
|
profitálni, viszont nincs lehetõségünk
|
|
frissíteni, akkor minden bizonnyal a legfrissebb
|
|
<literal>STABLE</literal> jelzésû kiadást lenne
|
|
hasznos feltelepítenünk és használnunk.
|
|
Biztonsági igényeinknek megfelelõen érdemes
|
|
követni az adott kiadáshoz megjelenõ
|
|
javításokat.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ha rövid idõn belül vagy
|
|
szükségünk van a legfrissebb
|
|
újításokra vagy pedig a biztonsági
|
|
javításokra, valamint az idõt és
|
|
erõforrást sem sajnáljuk a
|
|
frissítésre, érdemes a legújabb
|
|
<literal>STABLE</literal> ágat követnünk.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ha nem kívánjuk közvetlenül
|
|
élesben használni a rendszert és csak bizonyos
|
|
problémák érdekelnek minket, valamint a
|
|
következõ nagyobb kiadás néhány
|
|
hónapon belül megjelenik, valószínûleg
|
|
érdemes elgondolkodni annak az ágnak
|
|
telepítésén, ezzel is segítve a projektet
|
|
a kiadás tesztelésében,
|
|
megbízhatóvá tételében és
|
|
úgy egyáltalán jobbá tenni a
|
|
hosszú távú használatra.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ha csak forrásból szeretnénk
|
|
telepíteni és hibákat keresni az
|
|
alaprendszerben, vagy éppen utánajárni az ismert
|
|
hibáknak, illetve nyomon követni õket az ezzel
|
|
kapcsolatos levelezõlistán, érdemes a
|
|
<literal>HEAD</literal> fejlesztési ágat
|
|
használnunk.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="conclusion">
|
|
<title>Végszó</title>
|
|
|
|
<para>Reméljük, ez a leírás hasznos
|
|
kiindulásnak szolgált a &os; fejlesztési
|
|
modelljének megértésében és az
|
|
igényeinknek legjobban megfelelõ verzió
|
|
kiválasztásában!</para>
|
|
</sect1>
|
|
</article>
|