5724 lines
178 KiB
XML
5724 lines
178 KiB
XML
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
|
|
<!--
|
|
The FreeBSD Documentation Project
|
|
|
|
$FreeBSD$
|
|
-->
|
|
|
|
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
|
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/disks/chapter.xml
|
|
%SRCID% 1.298
|
|
-->
|
|
|
|
<chapter id="disks" lang="hu">
|
|
<title>Háttértárak</title>
|
|
|
|
<sect1 id="disks-synopsis">
|
|
<title>Áttekintés</title>
|
|
|
|
<para>Ez a fejezet arról szól, hogy miként
|
|
használjuk a lemezeinket a &os;-vel. Itt többek
|
|
közt szó esik a memória (alapú)
|
|
lemezekről, a hálózaton keresztül
|
|
csatlakoztatott meghajtókról, a szabványos
|
|
SCSI/IDE tárolóeszközökről és
|
|
az USB felületet használó
|
|
eszközökről.</para>
|
|
|
|
<para>A fejezet elolvasása során
|
|
megismerjük:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>a &os; által alkalmazott
|
|
terminológiát, amivel a fizikai lemezeken
|
|
elhelyezkedő adatokat írja le
|
|
(partíciók és slice-ok);</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan bővítsük rendszerünket
|
|
további merevlemezekkel;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan állítsuk be a &os;-t USB
|
|
tárolóeszközök
|
|
használatára;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan állítsunk be virtuális
|
|
állományrendszereket, például
|
|
memórialemezeket;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan használjuk a kvótákat a
|
|
lemezterület használatának
|
|
korlátozására;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan védjüket meg lemezeinket
|
|
titkosítással az
|
|
illetéktelenektől;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>&os; alatt hogyan készítsünk és
|
|
írjuk CD-ket, DVD-ket;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>a biztonsági mentések
|
|
készítésének
|
|
különböző lehetőségeit;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan használjuk a &os; alatt
|
|
rendelkezésünkre álló,
|
|
biztonsági mentést készítő
|
|
programokat;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan mentsünk floppy lemezekre;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>mik az állományrendszerek
|
|
pillanatképei és hogyan kell ezeket
|
|
hatékonyan használni.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>a &os; rendszermag
|
|
beállításának és
|
|
telepítésének ismerete (<xref
|
|
linkend="kernelconfig"/>)</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="disks-naming">
|
|
<title>Az eszközök elnevezései</title>
|
|
|
|
<para>A most következő listában felsoroljuk a &os;
|
|
által ismert fizikai
|
|
tárolóeszközöket és a
|
|
hozzájuk tartozó elnevezéseket.</para>
|
|
|
|
<table id="disk-naming-physical-table" frame="none">
|
|
<title>A fizikai lemezek elnevezésének
|
|
szabályai</title>
|
|
|
|
<tgroup cols="2">
|
|
<thead>
|
|
<row>
|
|
<entry>A meghajtó típusa</entry>
|
|
<entry>A meghajtóeszköz neve</entry>
|
|
</row>
|
|
</thead>
|
|
<tbody>
|
|
<row>
|
|
<entry>IDE merevlemezek</entry>
|
|
<entry><literal>ad</literal></entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>IDE CD-meghajtók</entry>
|
|
<entry><literal>acd</literal></entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>SCSI merevlemezek és USB
|
|
tárolóeszközök</entry>
|
|
<entry><literal>da</literal></entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>SCSI CD-meghajtók</entry>
|
|
<entry><literal>cd</literal></entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>Különböző nem szabványos
|
|
CD-meghajtók</entry>
|
|
<entry><literal>mcd</literal> (Mitsumi CD-ROM) és
|
|
<literal>scd</literal> (Sony CD-ROM)
|
|
</entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>Floppy meghajtók</entry>
|
|
<entry><literal>fd</literal></entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>SCSI szalagos meghajtók</entry>
|
|
<entry><literal>sa</literal></entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>IDE szalagos meghajtók</entry>
|
|
<entry><literal>ast</literal></entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>Flash meghajtó</entry>
|
|
<entry><literal>fla</literal> (&diskonchip; Flash
|
|
eszköz)</entry>
|
|
</row>
|
|
<row>
|
|
<entry>RAID meghajtók</entry>
|
|
<entry><literal>aacd</literal> (&adaptec; AdvancedRAID),
|
|
<literal>mlxd</literal> és <literal>mlyd</literal>
|
|
(&mylex;), <literal>amrd</literal> (AMI &megaraid;),
|
|
<literal>idad</literal> (Compaq Smart RAID),
|
|
<literal>twed</literal> (&tm.3ware; RAID).</entry>
|
|
</row>
|
|
</tbody>
|
|
</tgroup>
|
|
</table>
|
|
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="disks-adding">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>David</firstname>
|
|
<surname>O'Brien</surname>
|
|
<contrib>Eredetileg írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>Lemezek hozzáadása</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezek</primary>
|
|
<secondary>hozzáadás</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Ebben a szakaszban arról lesz szó, hogy a
|
|
jelenleg egyetlen meghajtót tartalmazó
|
|
rendszerünket hogyan tudjuk bővíteni egy
|
|
új SCSI-lemez hozzáadásával. Ehhez
|
|
elsőként kapcsoljuk ki a
|
|
számítógépünket és
|
|
szereljük be a helyére az új meghajtót a
|
|
számítógép, a lemezvezérlő
|
|
és a meghajtó gyártójának
|
|
utasításai alapján. Mivel ezt a
|
|
műveletet rengeteg módon lehet elvégezni,
|
|
ezért ennek pontos részleteivel ez a
|
|
leírás most nem foglalkozik.</para>
|
|
|
|
<para>Jelentkezzünk be <username>root</username>
|
|
felhasználóként. Miután
|
|
beszereltük a meghajtót, a
|
|
<filename>/var/run/dmesg.boot</filename> állomány
|
|
végignézésével bizonyosodjuk meg
|
|
róla, hogy a rendszer valóban megtalálta a
|
|
lemezt. A példánk szerint ez a meghajtó
|
|
tehát a <devicename>da1</devicename> nevet fogja viselni,
|
|
amelyet a <filename>/1</filename> könyvtárba akarunk
|
|
csatlakoztatni (ha IDE-meghajtót telepítünk,
|
|
akkor a hozzá tartozó eszköz neve
|
|
<devicename>ad1</devicename> lesz).</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>partíciók</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>slice-ok</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary><command>fdisk</command></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Mivel a &os; IBM PC kompatibilis
|
|
számítógépeken fut, ezért nem
|
|
szabad figyelmen kívül hagynunk a PC BIOS
|
|
partícióit is. Ezek eltérnek a
|
|
hagyományos BSD partícióktól. Egy
|
|
PC-s lemeznek négy BIOS-os
|
|
partícióbejegyzése lehet. Ha egy lemezt
|
|
tényleg csak a &os;-nek szánunk, akkor
|
|
használhatjuk az ún.
|
|
<emphasis>dedikált</emphasis> módot. Minden
|
|
más esetben a &os;-nek egy PC BIOS
|
|
partícióban kell elhelyezkednie. A &os; a PC BIOS
|
|
partícióit <emphasis>slice</emphasis>-nak nevezi,
|
|
ezzel különbözteti ezeket a hagyományos BSD
|
|
partícióktól. Dedikált esetekben is
|
|
használhatjuk, de elsősorban akkor kap fontosabb
|
|
szerepet, amikor a &os;-nek más operációs
|
|
rendszerekkel kell megosztani a helyet. Ezzel el tudjuk
|
|
kerülni, hogy a más operációs
|
|
rendszerekben megtalálható, nem &os; alapú
|
|
<command>fdisk</command> parancs megzavarodjon.</para>
|
|
|
|
<para>A slice-ok használatakor a meghajtó
|
|
<filename>/dev/da1s1e</filename> néven kerül
|
|
hozzáadásra. Így kell olvasni: egyes SCSI
|
|
lemezes egység (második SCSI lemez), első slice
|
|
(első PC BIOS partíció) és
|
|
<filename>e</filename> BSD partíció. A
|
|
dedikált esetben a meghajtó neve viszont
|
|
egyszerűen csak <filename>/dev/da1e</filename>.</para>
|
|
|
|
<para>Mivel a &man.bsdlabel.8; 32 bites egész számokat
|
|
használ a szektorok számának
|
|
tárolására, ezért lemezenként
|
|
csak 2^32-1 szektort tud ábrázolni, ami az esetek
|
|
többségében 2 TB méretű
|
|
címezhető területet jelent. Az &man.fdisk.8;
|
|
formátuma szerint sem a kezdőszektor, sem a hossz nem
|
|
lehet 2^32-1-nél több, amivel így a
|
|
partíciókat 2 TB, a lemezeket pedig 4 TB
|
|
méretűre korlátozza. A &man.sunlabel.8;
|
|
formátuma partíciónként 2^32-1
|
|
szektort enged meg és összesen 8
|
|
partíciót, amely ezáltal 16 TB
|
|
terület lefedését teszi lehetővé.
|
|
Nagyobb lemezekhez &man.gpt.8; partíciók
|
|
használatosak.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A &man.sysinstall.8; használatával</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary><application>sysinstall</application></primary>
|
|
<secondary>lemezek hozzáadása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm><primary>su</primary></indexterm>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<step>
|
|
<title>Közlekedés a
|
|
<application>sysinstall</application> programban</title>
|
|
|
|
<para>A <command>sysinstall</command> könnyen
|
|
használható menüinek
|
|
segítségével az új lemezen
|
|
pillanatok alatt létre tudunk hozni
|
|
partíciókat és
|
|
megcímkézni ezeket. Ehhez vagy
|
|
<username>root</username>
|
|
felhasználóként jelentkezzünk be a
|
|
rendszerbe, vagy adjuk ki a <command>su</command> parancsot.
|
|
A <command>sysinstall</command> parancs kiadása
|
|
után lépjünk be a
|
|
<literal>Configure</literal>
|
|
(Beállítások) menübe. A
|
|
<literal>&os; Configuration Menu</literal> menüben
|
|
ezután keressük meg és válasszuk
|
|
ki az <literal>Fdisk</literal> menüpontot.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Az <application>fdisk</application>
|
|
partíciószerkesztő</title>
|
|
|
|
<para>Miután eljutottunk az
|
|
<application>fdisk</application> alkalmazáshoz, az
|
|
<keycap>A</keycap> lenyomásával
|
|
felajánlhatjuk az egész lemezt a &os;
|
|
számára. Amikor előkerül a
|
|
kérdés, hogy <quote>remain cooperative with
|
|
any future possible operating systems</quote>
|
|
(<quote>működőképes maradjon-e a
|
|
későbbiekben telepítendő
|
|
operációs rendszerekkel</quote>), akkor
|
|
válaszoljuk rá <literal>YES</literal>-szel
|
|
(tehát igen). A <keycap>W</keycap> gomb
|
|
lenyomásával írjuk a lemezre a most
|
|
elvégzett változtatásokat.
|
|
Ezután már a <keycap>Q</keycap>
|
|
használatával ki is léphetünk az
|
|
FDISK szerkesztőből. A következő
|
|
lépésben a <quote>Master Boot
|
|
Record</quote>-ról fognak minket megkérdezni.
|
|
Mivel most egy már működő rendszert
|
|
bővítünk, ezért a válaszunk
|
|
erre <literal>None</literal> lesz.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>A lemezcímkék szerkesztése</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>BSD
|
|
partíciók</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Most lépjünk ki a
|
|
<application>sysinstall</application>
|
|
alkalmazásból és indítsuk el
|
|
újra. Kövessük az iménti
|
|
útmutatásokat, de ezúttal a
|
|
<literal>Label</literal> menüpontot válasszuk
|
|
ki. Ezzel a <literal>Disk Label Editor</literal>-ba vagyis
|
|
a lemezcímkék szerkesztőjéhez
|
|
jutunk. Itt fogjuk létrehozni a hagyományos
|
|
BSD partíciókat. Egy lemezen nyolc ilyen
|
|
partíció lehet,
|
|
<literal>a</literal>-tól <literal>h</literal>-ig.
|
|
Közülük néhány
|
|
partíció címkéjét
|
|
megkülönböztetjük. Az
|
|
<literal>a</literal> partíció jelöli a
|
|
rendszer indításához használt
|
|
partíciót, a
|
|
gyökérpartíciót
|
|
(<filename>/</filename>). Tehát <literal>a</literal>
|
|
partíció csak a rendszerlemezünkön
|
|
szerepelhet (tehát ahonnan indul a rendszer). A
|
|
<literal>b</literal> partíció a
|
|
lapozáshoz használt partíciókat
|
|
jelöli és több lemezen is szerepelhet. A
|
|
<literal>c</literal> partíción keresztül
|
|
lehet elérni az egészt lemezt dedikált
|
|
módban vagy az egész &os; slice-ot slice
|
|
módban. A többi partíció
|
|
tetszőlegesen felhasználható.</para>
|
|
|
|
<para>A <application>sysinstall</application>
|
|
címkeszerkesztője az <literal>e</literal>
|
|
betűvel szereti megjelölni a sem nem
|
|
rendszerindító, sem nem lapozó
|
|
partíciókat. A címkeszerkesztőben
|
|
egyetlen állományrendszert a
|
|
<keycap>C</keycap> lenyomásával lehet
|
|
készíteni. Amikor erre válaszul
|
|
megkérdezi a típusát (FS
|
|
(állományrendszer) vagy swap
|
|
(lapozóterület) legyen), akkor válasszuk
|
|
az <literal>FS</literal> beállítást
|
|
és adjuk meg a csatlakozási pontját
|
|
(például <filename>/mnt</filename>). Amikor a
|
|
lemezt telepítés után (post-install)
|
|
adjuk hozzá, akkor a
|
|
<application>sysinstall</application>
|
|
valójában nem hoz létre hozzá
|
|
bejegyzéseket az <filename>/etc/fstab</filename>
|
|
állományban, ezért a
|
|
csatlakozási pont megadása nem is
|
|
feltétlenül fontos.</para>
|
|
|
|
<para>Most már készen állunk arra, hogy
|
|
rögzítsük az új címkét
|
|
a lemezre és létrehozzunk vele egy
|
|
állományrendszert. Ehhez nyomjuk le a
|
|
<keycap>W</keycap> gombot. Ne foglalkozzunk vele, ha a
|
|
<application>sysinstall</application> nem képes
|
|
csatlakoztatni az új partíciót. Ha
|
|
ezzel megvagyunk, akkor lépjünk ki a
|
|
címkeszerkesztőből és a
|
|
<application>sysinstall</application>ból is.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Befejezés</title>
|
|
|
|
<para>Most már csak annyi teendőnk maradt, hogy
|
|
felvegyük az <filename>/etc/fstab</filename>
|
|
állományba az új lemezhez
|
|
tartozó bejegyzést.</para>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Parancssoros eszközök
|
|
használatával</title>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>Slice módban</title>
|
|
|
|
<para>Ezzel a beállítással a
|
|
lemezünkre később más
|
|
operációs rendszereket is
|
|
telepíthetünk, és nem okoz gondot a
|
|
saját <command>fdisk</command> segédprogramjaik
|
|
működésében. Az új lemezek
|
|
telepítésénél ezt a módszer
|
|
ajánlatos követni. A dedikált módot
|
|
viszont csak abban az esetben használjuk, ha erre
|
|
nyomós okunk van!</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/da1 bs=1k count=1</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>fdisk -BI da1</userinput> # inicializáljuk az új lemezt
|
|
&prompt.root; <userinput>bsdlabel -B -w da1s1 auto</userinput> # címkézzük meg
|
|
&prompt.root; <userinput>bsdlabel -e da1s1</userinput> # szerkeszzük át a frissen létrehozott címkét és vegyünk fel egy új partíciót
|
|
&prompt.root; <userinput>mkdir -p /1</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>newfs /dev/da1s1e</userinput> # ismételjük meg minden létrehozott partícióhoz
|
|
&prompt.root; <userinput>mount /dev/da1s1e /1</userinput> # csatlakoztassuk a partíció(ka)t
|
|
&prompt.root; <userinput>vi /etc/fstab</userinput> # vegyük fel a megfelelő bejegyzés(eke)t az <filename>/etc/fstab</filename> állományba</screen>
|
|
|
|
<para>IDE-lemezek esetén az<devicename>ad</devicename>
|
|
eszközt a <devicename>da</devicename> eszközzel
|
|
helyettesítsük.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>Dedikált módban</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>OS/2</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Amennyiben az új meghajtót nem akarjuk
|
|
megosztani egyetlen más operációs
|
|
rendszerrel sem, használhatjuk a
|
|
<literal>dedicated</literal> (dedikált) módot.
|
|
Ne felejtsük el azonban, hogy ez képes
|
|
összezavarni a Microsoft operációs
|
|
rendszereit, habár ebből semmilyen kárunk
|
|
nem fog származni. Az IBM &os2;
|
|
operációs rendszere azonban
|
|
<quote>kisajátít</quote> minden olyan
|
|
partíciót, amelyet nem tud olvasni.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/da1 bs=1k count=1</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>bsdlabel -Bw da1 auto</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>bsdlabel -e da1</userinput> # létrehozzuk az `e' partíciót
|
|
&prompt.root; <userinput>newfs /dev/da1e</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>mkdir -p /1</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>vi /etc/fstab</userinput> # felvesszük a /dev/da1e partíciót
|
|
&prompt.root; <userinput>mount /1</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Egy másik megoldás:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/da1 count=2</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>bsdlabel /dev/da1 | bsdlabel -BR da1 /dev/stdin</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>newfs /dev/da1e</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>mkdir -p /1</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>vi /etc/fstab</userinput> # felvesszük a /dev/da1e partíciót
|
|
&prompt.root; <userinput>mount /1</userinput></screen>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="raid">
|
|
<title>RAID</title>
|
|
|
|
<sect2 id="raid-soft">
|
|
<title>Szoftveres RAID</title>
|
|
|
|
<sect3 id="ccd">
|
|
<sect3info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Christopher</firstname>
|
|
<surname>Shumway</surname>
|
|
<contrib>Eredetileg készítette: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Jim</firstname>
|
|
<surname>Brown</surname>
|
|
<contrib>Ellenőrizte: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect3info>
|
|
|
|
<title>Összefűzött lemezek
|
|
beállítása</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>RAID</primary><secondary>szoftveres</secondary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>RAID</primary><secondary>CCD</secondary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A nagyobb méretű
|
|
háttértárolók
|
|
kiválasztásánál a legfontosabb
|
|
tényezők a sebesség,
|
|
megbízhatóság és a
|
|
költség. Nagyon ritkán lehet csak ezt a
|
|
hármat egyensúlyba hozni:
|
|
általában a gyors és
|
|
megbízható
|
|
tárolóeszközök sok pénzbe
|
|
kerülnek, valamint a költségek
|
|
megtakarításához vagy a sebességet
|
|
vagy pedig a megbízhatóságot kell
|
|
feláldoznunk.</para>
|
|
|
|
<para>A továbbiakban egy olyan rendszert mutatunk be,
|
|
ahol a elsősorban a költségek, majd csak
|
|
ezután a sebesség és
|
|
megbízhatóság kerültek
|
|
előtérben. A rendszer adatátviteli
|
|
sebességét a hálózat
|
|
korlátozza. Habár emellett a
|
|
megbízhatóság is nagyon fontos, a
|
|
tárgyalt összefűzött meghajtó
|
|
(Concenated Disk, CCD) csak adatokat szolgáltat
|
|
és a teljes tartalma bármikor
|
|
visszaállítható, mivel
|
|
rendelkezésre áll CD-n.</para>
|
|
|
|
<para>A feladat elvégzésére alkalmas
|
|
háttértároló
|
|
kiválasztásában elsőként a
|
|
saját elvárásainkat kell tudnunk
|
|
megfogalmazni. Ha nekünk jobban számít az
|
|
árnál a sebesség vagy a
|
|
megbízhatóság, akkor a
|
|
mostaniaktól némileg eltérő
|
|
konfigurációt kell majd
|
|
építenünk.</para>
|
|
|
|
<sect4 id="ccd-installhw">
|
|
<title>A hardver telepítése</title>
|
|
|
|
<para>A rendszert tartalmazó IDE-lemez mellett
|
|
három darab, egyenként 30 GB-os 5400-as
|
|
percenkénti fordulatszámú Western
|
|
Digital gyártmányú merevlemez alkotja
|
|
majd a létrehozni kívánt, kb.
|
|
90 GB összméretű
|
|
összefűzött lemezt. Ideális esetben
|
|
minden IDE-lemez saját külön
|
|
vezérlőn és kábelen van, de a
|
|
költségek csökkentése miatt nem
|
|
használtunk további
|
|
IDE-vezérlőket. Ehelyett inkább
|
|
jumperekkel úgy állítottuk be a
|
|
lemezeket, hogy minden vezérlőre egy mester
|
|
(master) és egy szolga (slave) módú
|
|
merevlemez kapcsolódjon.</para>
|
|
|
|
<para>A beszerelés után
|
|
beállítottuk a rendszer BIOS-át, hogy
|
|
automatikusan felismerje a csatlakoztatott lemezeket. De
|
|
ami még fontosabb, hogy a &os; is észlelte
|
|
ezeket az indítás során:</para>
|
|
|
|
<programlisting>ad0: 19574MB <WDC WD205BA> [39770/16/63] at ata0-master UDMA33
|
|
ad1: 29333MB <WDC WD307AA> [59598/16/63] at ata0-slave UDMA33
|
|
ad2: 29333MB <WDC WD307AA> [59598/16/63] at ata1-master UDMA33
|
|
ad3: 29333MB <WDC WD307AA> [59598/16/63] at ata1-slave UDMA33</programlisting>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Ha a &os; nem látná az összes
|
|
lemezt, akkor ellenőrizzük a jumperek helyes
|
|
beállítását. Napjainkban a
|
|
legtöbb IDE-meghajtón találunk egy
|
|
<quote>Cable Select</quote> jumpert is. Ezzel
|
|
<emphasis>nem</emphasis> a mester/szolga módot
|
|
állítjuk be! A megfelelő jumper
|
|
beazonosításához olvassuk el a
|
|
meghajtóhoz tartozó
|
|
dokumentációt.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>A következő lépésben azt
|
|
vesszük nagyító alá, hogyan lehet
|
|
ezeket az állományrendszer
|
|
részévé tenni. Ezzel kapcsolatban a
|
|
&man.vinum.8; (<xref linkend="vinum-vinum"/>) és a
|
|
&man.ccd.4; elolvasása ajánlatos. Erre a
|
|
célra itt most a &man.ccd.4;
|
|
használatát választottuk.</para>
|
|
|
|
</sect4>
|
|
|
|
<sect4 id="ccd-setup">
|
|
<title>A CCD beállítása</title>
|
|
|
|
<para>A &man.ccd.4; meghajtó
|
|
segítségével több ugyanolyan
|
|
lemezt tudunk összefűzni egyetlen logikai
|
|
állományrendszerré. A &man.ccd.4;
|
|
használatához arra is
|
|
szükségünk van, hogy a &man.ccd.4;
|
|
támogatása jelen legyen a rendszermagban. A
|
|
következő sor tegyük bele a rendszermag
|
|
konfigurációs
|
|
állományába, fordítsuk
|
|
újra és telepítsük a
|
|
rendszermagot:</para>
|
|
|
|
<programlisting>device ccd</programlisting>
|
|
|
|
<para>A &man.ccd.4; támogatása modulként
|
|
is betölthető.</para>
|
|
|
|
<para>A &man.ccd.4; beállításához
|
|
először a &man.bsdlabel.8; programmal meg fel kell
|
|
címkéznünk a lemezeket:</para>
|
|
|
|
<programlisting>bsdlabel -w ad1 auto
|
|
bsdlabel -w ad2 auto
|
|
bsdlabel -w ad3 auto</programlisting>
|
|
|
|
<para>Így létrejön egy-egy BSD
|
|
típusú címke a
|
|
<devicename>ad1c</devicename>, <devicename>ad2c</devicename>
|
|
és <devicename>ad3c</devicename>
|
|
eszközökre, amely így lefedi a lemez
|
|
egész területét.</para>
|
|
|
|
<para>Most pedig változtassuk meg a lemezcímke
|
|
típusát. Ehhez használjuk ismét
|
|
a &man.bsdlabel.8; programot:</para>
|
|
|
|
<programlisting>bsdlabel -e ad1
|
|
bsdlabel -e ad2
|
|
bsdlabel -e ad3</programlisting>
|
|
|
|
<para>Az <envar>EDITOR</envar> környezeti
|
|
változóban megadott
|
|
szövegszerkesztővel (ez általában a
|
|
&man.vi.1;) megnyílik minden egyes lemezhez a
|
|
jelenlegi lemezcímke.</para>
|
|
|
|
<para>Egy módosítatlan lemezcímke
|
|
valahogy így néz ki:</para>
|
|
|
|
<programlisting>8 partitions:
|
|
# size offset fstype [fsize bsize bps/cpg]
|
|
c: 60074784 0 unused 0 0 0 # (Cyl. 0 - 59597)</programlisting>
|
|
|
|
<para>A &man.ccd.4; számára hozzunk létre
|
|
egy új <literal>e</literal> partíciót.
|
|
Ezt lényegében a <literal>c</literal>
|
|
partíció lemásolásával
|
|
keletkezik, de nála az <option>fstype</option> (az
|
|
állományrendszer típusa) oszlopban
|
|
mindenképpen <userinput>4.2BSD</userinput>
|
|
szerepeljen! A lemezcímke most már valahogy
|
|
így fog kinézni:</para>
|
|
|
|
<programlisting>8 partitions:
|
|
# size offset fstype [fsize bsize bps/cpg]
|
|
c: 60074784 0 unused 0 0 0 # (Cyl. 0 - 59597)
|
|
e: 60074784 0 4.2BSD 0 0 0 # (Cyl. 0 - 59597)</programlisting>
|
|
|
|
</sect4>
|
|
|
|
<sect4 id="ccd-buildingfs">
|
|
<title>Az állományrendszer
|
|
kiépítése</title>
|
|
|
|
<para>Most, miután felcímkéztük az
|
|
összes lemezünket, lássunk neki a
|
|
&man.ccd.4; kiépítésének. Ezt a
|
|
&man.ccdconfig.8; meghívásával
|
|
és az alábbihoz hasonló
|
|
paraméterek átadásával
|
|
tehetjük meg:</para>
|
|
|
|
<programlisting>ccdconfig ccd0<co id="co-ccd-dev"/> 32<co id="co-ccd-interleave"/> 0<co id="co-ccd-flags"/> /dev/ad1e<co id="co-ccd-devs"/> /dev/ad2e /dev/ad3e</programlisting>
|
|
|
|
<para>A paraméterek rövid leírása
|
|
és használata:</para>
|
|
|
|
<calloutlist>
|
|
<callout arearefs="co-ccd-dev">
|
|
<para>Az első paraméter a
|
|
létrehozandó eszköz, ami jelen
|
|
esetünkben a <filename>/dev/ccd0c</filename>. A
|
|
<filename>/dev/</filename> részt nem
|
|
kötelező megadni.</para>
|
|
</callout>
|
|
|
|
<callout arearefs="co-ccd-interleave">
|
|
<para>A kihagyás nagysága az
|
|
állományrendszerben. A kihagyás
|
|
határozza meg a lemezblokkban alkalmazott
|
|
csíkozás (striping) vastagságát, ami
|
|
általában 512 byte. Ennek megfelelően a
|
|
32-es kihagyás 16 384 byte-os csíkokat ad
|
|
meg.</para>
|
|
</callout>
|
|
|
|
<callout arearefs="co-ccd-flags">
|
|
<para>A &man.ccdconfig.8;
|
|
beállításai. Ha engedélyezni
|
|
akarjuk a lemezek tükrözését, akkor itt
|
|
megadhatjuk. Mivel ez a konfiguráció most nem
|
|
nyújt tükrözést a &man.ccd.4;
|
|
számára, ezért állítsuk
|
|
nullára (0).</para>
|
|
</callout>
|
|
|
|
<callout arearefs="co-ccd-devs">
|
|
<para>A &man.ccdconfig.8; parancsnak
|
|
utolsóként azokat az eszközöket
|
|
kell felsorolni, amelyeket tömbbe akarunk fűzni.
|
|
Minden eszközt teljes elérési úttal
|
|
adjuk meg.</para>
|
|
</callout>
|
|
</calloutlist>
|
|
|
|
<para>A &man.ccdconfig.8; futtatása után a
|
|
&man.ccd.4; beállítódik. Most
|
|
már állományrendszert is rakhatunk
|
|
rá. A &man.newfs.8; man oldalról szedjük
|
|
össze a szükséges
|
|
paraméterezést, vagy egyszerűen csak
|
|
gépeljünk be ennyit:</para>
|
|
|
|
<programlisting>newfs /dev/ccd0c</programlisting>
|
|
|
|
</sect4>
|
|
|
|
<sect4 id="ccd-auto">
|
|
<title>Az egész önműködővé
|
|
tétele</title>
|
|
|
|
<para>A &man.ccd.4; eszközt általában
|
|
minden egyes indítás után
|
|
használni akarjuk. Ennek
|
|
eléréséhez először ezt be
|
|
kell állítanunk. Az alábbi parancs
|
|
kiadásával írassuk be a jelenlegi
|
|
beállítasainkat tükröző
|
|
<filename>/etc/ccd.conf</filename>
|
|
állományt:</para>
|
|
|
|
<programlisting>ccdconfig -g > /etc/ccd.conf</programlisting>
|
|
|
|
<para>Az újraindítás során az
|
|
<command>/etc/rc</command> parancs futtatja le a
|
|
<command>ccdconfig -C</command> parancsot, ha az
|
|
<filename>/etc/ccd.conf</filename> állomány
|
|
létezik. Ez automatikusan beállítja a
|
|
&man.ccd.4; eszközöket, így ilyenkor tudjuk
|
|
csatlakoztatni is ezeket.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Ha egyfelhasználós módban
|
|
indítjuk a rendszert, mielőtt még a
|
|
&man.mount.8; paranccsal csatlakoztatni tudnánk a
|
|
&man.ccd.4; eszközt, a tömb
|
|
beállításához meg kell
|
|
hívnunk a következő parancsot:</para>
|
|
|
|
<programlisting>ccdconfig -C</programlisting>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>Ha a rendszerindításkor automatikusan
|
|
csatlakoztatni akarjuk a &man.ccd.4; eszközt, akkor az
|
|
<filename>/etc/fstab</filename> állományba
|
|
helyezzünk el egy hozzá tartozó
|
|
bejegyzést:</para>
|
|
|
|
<programlisting>/dev/ccd0c /media ufs rw 2 2</programlisting>
|
|
|
|
</sect4>
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3 id="vinum">
|
|
<title>A Vinum kötetkezelő</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>RAID</primary>
|
|
<secondary>szoftveres</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>RAID</primary>
|
|
<secondary>Vinum</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A Vinum kötetkezelő egy blokkos
|
|
eszközmeghajtó, ami virtuális lemezes
|
|
meghajtókat valósít meg.
|
|
Elkülöníti a lemezes
|
|
hardvereszközöket a blokkos
|
|
eszközmeghajtók felületétől
|
|
és a kettő között úgy
|
|
képezi le az adatokat, hogy a hagyományos
|
|
lemezes tárolással szemben megnövekedett
|
|
rugalmasságot, teljesítményt és
|
|
megbízhatóságot kapunk. A &man.vinum.8;
|
|
ismeri a RAID-0, RAID-1 és RAID-5 modelleket
|
|
egyaránt, melyeket önmagukban és
|
|
együttesen kombinálva is
|
|
használhatunk.</para>
|
|
|
|
<para>A <xref linkend="vinum-vinum"/> bővebben ismerteti a
|
|
&man.vinum.8; rendszerét.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="raid-hard">
|
|
<title>Hardveres RAID</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>RAID</primary>
|
|
<secondary>hardveres</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; rengeteg különböző
|
|
típusú hardveres
|
|
<acronym>RAID</acronym>-vezérlőt ismer. Ezek az
|
|
eszközök a &os; külön erre a célra
|
|
szánt támogatása nélkül
|
|
képesek vezérelni a
|
|
<acronym>RAID</acronym>-alrendszert.</para>
|
|
|
|
<para>A rajta levő <acronym>BIOS</acronym>
|
|
segítségével a kártya a legtöbb
|
|
lemezműveletet egyedül kezeli. A
|
|
következőkben egy Promise <acronym>IDE</acronym>
|
|
<acronym>RAID</acronym> vezérlőt alkalmazó
|
|
rendszert fogunk beállítani. Miután
|
|
telepítettük a kártyát és
|
|
indítjuk a rendszert, bekéri a
|
|
szükséges információkat.
|
|
Kövessük az utasításokat és
|
|
lépjünk be a kártya
|
|
beállító képernyőjére.
|
|
Itt tudjuk kombinálni az összes csatlakoztatott
|
|
meghajtónkat. Amikor ezzel a végeztünk, a
|
|
lemezek egyetlen lemezként fognak a &os;
|
|
számára viselkedni. A többi
|
|
<acronym>RAID</acronym>-szint is ehhez hasonlóan
|
|
állítható be.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Az ATA RAID-1 tömbök
|
|
újraszervezése</title>
|
|
|
|
<para>A &os; lehetőséget a tömbben levő
|
|
meghibásodott eszközök menet közben
|
|
elvégezhető cseréjére. Ehhez arra van
|
|
szükségünk, hogy még
|
|
újraindítás előtt
|
|
elcsípjük a hibát.</para>
|
|
|
|
<para>Hiba esetén valami hasonlót fogunk
|
|
látni a <filename>/var/log/messages</filename>
|
|
állományban vagy a &man.dmesg.8;
|
|
kimenetében:</para>
|
|
|
|
<programlisting>ad6 on monster1 suffered a hard error.
|
|
ad6: READ command timeout tag=0 serv=0 - resetting
|
|
ad6: trying fallback to PIO mode
|
|
ata3: resetting devices .. done
|
|
ad6: hard error reading fsbn 1116119 of 0-7 (ad6 bn 1116119; cn 1107 tn 4 sn 11)\\
|
|
status=59 error=40
|
|
ar0: WARNING - mirror lost</programlisting>
|
|
|
|
<para>További információkat az
|
|
&man.atacontrol.8; programtól szerezhetünk:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>atacontrol list</userinput>
|
|
ATA channel 0:
|
|
Master: no device present
|
|
Slave: acd0 <HL-DT-ST CD-ROM GCR-8520B/1.00> ATA/ATAPI rev 0
|
|
|
|
ATA channel 1:
|
|
Master: no device present
|
|
Slave: no device present
|
|
|
|
ATA channel 2:
|
|
Master: ad4 <MAXTOR 6L080J4/A93.0500> ATA/ATAPI rev 5
|
|
Slave: no device present
|
|
|
|
ATA channel 3:
|
|
Master: ad6 <MAXTOR 6L080J4/A93.0500> ATA/ATAPI rev 5
|
|
Slave: no device present
|
|
|
|
&prompt.root; <userinput>atacontrol status ar0</userinput>
|
|
ar0: ATA RAID1 subdisks: ad4 ad6 status: DEGRADED</screen>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<step>
|
|
<para>A lemez biztonságos
|
|
eltávolításához
|
|
először válasszuk le (detach) a
|
|
meghibásodott lemezhez tartozó
|
|
csatornát:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>atacontrol detach ata3</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>Cseréljük ki a lemezt.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>Csatlakoztassuk újra (attach) az ATA
|
|
csatornát:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>atacontrol attach ata3</userinput>
|
|
Master: ad6 <MAXTOR 6L080J4/A93.0500> ATA/ATAPI rev 5
|
|
Slave: no device present</screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>Tartalékként (spare) adjuk hozzá az
|
|
új lemezt a tömbhöz:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>atacontrol addspare ar0 ad6</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>Szervezzük újra (rebuild) a
|
|
tömböt:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>atacontrol rebuild ar0</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>A folyamat előrehaladását a
|
|
következő parancs
|
|
begépelésével tudjuk figyelni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dmesg | tail -10</userinput>
|
|
[a kimenet többi része]
|
|
ad6: removed from configuration
|
|
ad6: deleted from ar0 disk1
|
|
ad6: inserted into ar0 disk1 as spare
|
|
|
|
&prompt.root; <userinput>atacontrol status ar0</userinput>
|
|
ar0: ATA RAID1 subdisks: ad4 ad6 status: REBUILDING 0% completed</screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>Várjunk a művelet
|
|
befejeződéséig.</para>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="usb-disks">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Marc</firstname>
|
|
<surname>Fonvieille</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>USB tárolóeszközök</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>USB</primary>
|
|
<secondary>lemezek</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Manapság már számos külső
|
|
tárolóeszköz az USB (Universal Serial Bus)
|
|
közvetítésével csatlakozik a
|
|
számítógéphez: merevlemezek, pen
|
|
drive-ok, CD-írók stb. A &os; ezeket az
|
|
eszközöket is ismeri.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Beállítás</title>
|
|
|
|
<para>A USB tárolóeszközöket kezelő
|
|
meghajtó, az &man.umass.4; felelős az USB
|
|
alapú tárolóeszközök
|
|
támogatásáért. Ha a
|
|
<filename>GENERIC</filename> rendszermagot használjuk,
|
|
akkor semmit sem kell változtatnunk. Ha saját
|
|
rendszermagunk van, akkor gondoskodjunk róla, hogy a
|
|
következő sorokat beraktuk a rendszermag
|
|
beállításait tartalmazó
|
|
állományba:</para>
|
|
|
|
<programlisting>device scbus
|
|
device da
|
|
device pass
|
|
device uhci
|
|
device ehci
|
|
device usb
|
|
device umass</programlisting>
|
|
|
|
<para>Az &man.umass.4; meghajtó a SCSI alrendszeren
|
|
keresztül éri el az USB
|
|
tárolóeszközöket, tehát az USB
|
|
eszközeinket a rendszer SCSI eszközként
|
|
látja. Az alaplapon található USB
|
|
chipkészlet típusától
|
|
függően vagy csak a <literal>device uhci</literal>,
|
|
vagy USB 1.<replaceable>X</replaceable> esetén pedig a
|
|
<literal>device ohci</literal> bejegyzésre lesz
|
|
szükségünk. De abból sem
|
|
származik kárunk, ha mind a kettőt
|
|
meghagyjuk. Az USB 2.0 szabványú
|
|
vezérlőket a &man.ehci.4; meghajtó
|
|
(<literal>device ehci</literal>) támogatja. Ha
|
|
módosítani kellett a konfigurációs
|
|
állományt, akkor ne felejtsük el
|
|
újrafordítani és telepíteni sem a
|
|
rendszermagot.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Ha az USB eszközünk egy CD- vagy
|
|
DVD-író, akkor a következő sorral a
|
|
SCSI CD-meghajtók meghajtóját, a
|
|
&man.cd.4; eszközt kell beépítenünk a
|
|
rendszermagba:</para>
|
|
|
|
<programlisting>device cd</programlisting>
|
|
|
|
<para>Mivel az író is SCSI eszközként
|
|
látszik, ezért az &man.atapicam.4; nem
|
|
szerepelhet a rendszermag beállításai
|
|
között.</para>
|
|
</note>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A beállítások
|
|
kipróbálása</title>
|
|
|
|
<para>A beállításaink készen
|
|
állnak a kipróbálásra:
|
|
csatlakoztassuk a számítógéphez az
|
|
USB eszközünket és a rendszerüzeneteket
|
|
tároló pufferben (&man.dmesg.8;) hamarosan meg is
|
|
jelenik a hozzá tartozó meghajtó:</para>
|
|
|
|
<screen>umass0: USB Solid state disk, rev 1.10/1.00, addr 2
|
|
GEOM: create disk da0 dp=0xc2d74850
|
|
da0 at umass-sim0 bus 0 target 0 lun 0
|
|
da0: <Generic Traveling Disk 1.11> Removable Direct Access SCSI-2 device
|
|
da0: 1.000MB/s transfers
|
|
da0: 126MB (258048 512 byte sectors: 64H 32S/T 126C)</screen>
|
|
|
|
<para>Természetesen a gyártóra,
|
|
márkára, az eszköz
|
|
leírójára (<devicename>da0</devicename>)
|
|
és egyebekre vonatkozó részletek
|
|
eltérhetnek.</para>
|
|
|
|
<para>Mivel az USB eszköz SCSI eszközként
|
|
látszik, ezért a <command>camcontrol</command>
|
|
parancs használható a rendszerhez csatlakoztatott
|
|
USB tárolóeszközök
|
|
listázásához:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>camcontrol devlist</userinput>
|
|
<Generic Traveling Disk 1.11> at scbus0 target 0 lun 0 (da0,pass0)</screen>
|
|
|
|
<para>Ha a meghajtón állományrendszer is
|
|
található, akkor képesek vagyunk
|
|
csatlakoztatni. A <xref linkend="disks-adding"/>
|
|
elolvasása segíthet az USB meghajtón
|
|
partíciókat kialakítani és
|
|
formázni, amennyiben szükséges.</para>
|
|
|
|
<warning>
|
|
<para>A rendszer biztonsága szempontjából
|
|
nem tekinthető megbízhatónak, ha olyan
|
|
felhasználók számára is
|
|
engedélyezzük tetszőleges meghajtók
|
|
csatlakoztatását (például a
|
|
<literal>vfs.usermount</literal>
|
|
engedelyézesével), amelyekben nem bízunk
|
|
meg. A &os; által támogatott
|
|
állományrendszerek döntő
|
|
többsége nem nyújt védelmet a
|
|
káros szándékkal telepített
|
|
eszközök ellen.</para>
|
|
</warning>
|
|
|
|
<para>Ha az eszközt normál
|
|
felhasználókkal is
|
|
csatlakoztathatóvá akarjuk tenni, akkor
|
|
további lépések megtételére
|
|
is szükségünk lesz. Először is a
|
|
felhasználóknak valahogy el kell tudniuk
|
|
érniük az USB tárolóeszköz
|
|
csatlakoztatásakor keletkező eszközöket.
|
|
Ezt úgy tudjuk megoldani, ha az érintett
|
|
felhasználókat felvesszük az
|
|
<groupname>operator</groupname> csoportba. Ebben a &man.pw.8;
|
|
lehet a segítségünkre. Másodsorban
|
|
amikor ezek az eszközök létrejönnek, az
|
|
<groupname>operator</groupname> csoportnak tudniuk kell ezeket
|
|
olvasniuk és írniuk. Ezt úgy tudjuk
|
|
megvalósítani, ha felvesszük a
|
|
következő sorokat az
|
|
<filename>/etc/devfs.rules</filename>
|
|
állományba:</para>
|
|
|
|
<programlisting>[localrules=5]
|
|
add path 'da*' mode 0660 group operator</programlisting>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Ha viszont vannak SCSI lemezeink is rendszerben, akkor a
|
|
helyzet egy kicsit megváltozik. Tehát
|
|
például a rendszerben már eleve vannak
|
|
<devicename>da0</devicename>, <devicename>da1</devicename>
|
|
és <devicename>da2</devicename> néven lemezek,
|
|
akkor a második sort ennek megfelelően
|
|
változtassuk meg:</para>
|
|
|
|
<programlisting>add path 'da[3-9]*' mode 0660 group operator</programlisting>
|
|
|
|
<para>Ezzel kizárunk minden, korábban már
|
|
létező lemezt az <groupname>operator</groupname>
|
|
csoportból.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>Emellett még az <filename>/etc/rc.conf</filename>
|
|
állományban engedélyeznünk kell a
|
|
saját &man.devfs.rules.5;
|
|
szabályrendszerünket is:</para>
|
|
|
|
<programlisting>devfs_system_ruleset="usb_rules"</programlisting>
|
|
|
|
<para>Ezt követően be kell állítanunk a
|
|
rendszermagban, hogy a hagyományos
|
|
felhasználók képesek legyenek
|
|
állományrendszereket csatlakoztatni. Ezt a
|
|
legkönnyebb úgy tudjuk megtenni, ha az
|
|
<filename>/etc/sysctl.conf</filename> állományba
|
|
felvesszük a következő sort:</para>
|
|
|
|
<programlisting>vfs.usermount=1</programlisting>
|
|
|
|
<para>Azonban ne felejtsük el, hogy ez csak a rendszer
|
|
következő indításától
|
|
él. De a &man.sysctl.8; parancs
|
|
használatával is beállíthatjuk ezt
|
|
az értéket.</para>
|
|
|
|
<para>Az utolsó lépésben hozzunk létre
|
|
egy könyvtárat az állományrendszer
|
|
csatlakoztatásához. Ezt a könyvtárat
|
|
az a felhasználó fogja birtokolni, aki az
|
|
állományrendszert csatlakoztatnia akarja. Ez
|
|
például <username>root</username>
|
|
felhasználóként úgy tudjuk megtenni,
|
|
ha a felhasználónak létrehozunk egy
|
|
könyvtárat
|
|
<filename>/mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></filename>
|
|
néven (ahol a
|
|
<replaceable>felhasználó</replaceable> nevet
|
|
cseréljük a tényleges
|
|
felhasználó nevére, a
|
|
<replaceable>csoport</replaceable> nevet pedig a
|
|
felhasználóhoz tartozó elsődleges
|
|
csoport nevére):</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mkdir /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>chown <replaceable>felhasználó</replaceable>:<replaceable>csoport</replaceable> /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Most tegyük fel, hogy csatlakoztatnuk egy USB pen
|
|
drive-ot és ennek megfelelően megjelenik a
|
|
<filename>/dev/da0s1</filename> eszköz. Mivel az ilyen
|
|
eszközökre általában gyárilag FAT
|
|
állományrendszert tesznek, ezért így
|
|
kell ezeket csatlakoztatni a &man.mount.8; paranccsal:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.user; <userinput>mount -t msdosfs -o -m=644,-M=755 /dev/da0s1 /mnt/<replaceable>felhasználó</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ha leválasztjuk az eszközt (miután
|
|
kiadtuk a &man.umount.8; parancsot), akkor a
|
|
rendszerüzenetek között valami ilyesmit fogunk
|
|
látni:</para>
|
|
|
|
<screen>umass0: at uhub0 port 1 (addr 2) disconnected
|
|
(da0:umass-sim0:0:0:0): lost device
|
|
(da0:umass-sim0:0:0:0): removing device entry
|
|
GEOM: destroy disk da0 dp=0xc2d74850
|
|
umass0: detached</screen>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A témáról bővebben</title>
|
|
|
|
<para>A <link linkend="disks-adding">Lemezek
|
|
hozzáadása</link> és az <link
|
|
linkend="mount-unmount">Állományrendszerek
|
|
csatlakoztatása és
|
|
leválasztása</link> című szakaszok
|
|
elolvasása mellett a következő man oldalakat is
|
|
ajánljuk: &man.umass.4;, &man.camcontrol.8; és
|
|
&man.usbconfig.8; &os; 8.<replaceable>X</replaceable>
|
|
esetében, vagy &man.usbdevs.8; a &os; korábbi
|
|
változatainál.</para>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="creating-cds">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Mike</firstname>
|
|
<surname>Meyer</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>Lézeres tárolóeszközök (CD-k)
|
|
létrehozása és használata</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>CD-k</primary>
|
|
<secondary>létrehozása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Bevezetés</title>
|
|
|
|
<para>A CD-k számos lehetőségünkben
|
|
eltérnek a hagyományos lemezektől. Kezdetben
|
|
a felhasználók nem is voltak képesek
|
|
írni ezeket. Olyannak tervezték, hogy a fejek
|
|
sávok közti mozgásából
|
|
fakadó késleltetés nélkül
|
|
lehessen folyamatosan olvasni. A
|
|
szállítása a maga idejében sokkal
|
|
könnyebb volt minden vele egyforma méretű
|
|
eszköznél.</para>
|
|
|
|
<para>A CD-ken is találhatunk sávokat, azonban ez
|
|
csak a folyamatosan olvasható adat egy szakaszát
|
|
jelenti, nem pedig a lemez fizikai tulajdonságát.
|
|
Ha &os;-n akarunk CD-t készíteni, akkor ehhez
|
|
először össze kell állítanunk a CD
|
|
egyes sávjaira kerülő adatokat és
|
|
ezután rögzíteni ezeket a sávokat a
|
|
CD-n.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>ISO 9660</primary></indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>állományrendszerek</primary>
|
|
<secondary>ISO 9660</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Az ISO 9660 állományrendszert úgy
|
|
tervezték, hogy megbirkózzon ezekkel az
|
|
eltérésekkel. Sajnos ezzel együtt kőbe
|
|
vésték az állományrendszerek
|
|
akkoriban érvényes korlátozásait is.
|
|
Szerencsére lehetőséget ad
|
|
bővítésre, ezáltal a helyesen
|
|
megírt CD-k képesek úgy
|
|
átlépni ezeket a határokat, hogy
|
|
közben az általuk alkalmazott
|
|
kiterjesztéseket nem ismerő rendszerekkel is
|
|
együtt tudnak működni.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary><filename
|
|
role="package">sysutils/cdrtools</filename></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A <filename role="package">sysutils/cdrtools</filename> port
|
|
tartalmaz egy &man.mkisofs.8; nevű programot, amellyel
|
|
létre tudunk hozni ISO 9660 típusú
|
|
állományrendszert tartalmazó
|
|
adatállományt. Többféle
|
|
kiterjesztést is ismer, amit majd a lentebb ismertett
|
|
opciókkal érhetünk el.</para>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>CD-író</primary>
|
|
<secondary>ATAPI</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A CD írásához használt
|
|
konkrét segédeszköz attól függ,
|
|
hogy ATAPI vagy esetleg másmilyen írónk
|
|
van. Az ATAPI CD-írók az alaprendszer
|
|
részeként elérhető <command><link
|
|
linkend="burncd">burncd</link></command> programon
|
|
keresztül használhatóak. A SCSI és
|
|
USB CD-írók esetén pedig a <filename
|
|
role="package">sysutils/cdrtools</filename> portban
|
|
megtalálható <command><link
|
|
linkend="cdrecord">cdrecord</link></command> programot
|
|
használhatjuk. Az <link linkend="atapicam">ATAPI/CAM
|
|
modul</link> segítségével a <command><link
|
|
linkend="cdrecord">cdrecord</link></command> és
|
|
más SCSI-írókra készült
|
|
programokat is tudunk használni ATAPI hardvereken.</para>
|
|
|
|
<para>Ha a CD-író szoftverünket grafikus
|
|
felhasználói felületen keresztül
|
|
szeretnénk használni, akkor az
|
|
<application>X-CD-Roast</application> vagy a
|
|
<application>K3b</application> alkalmazásokat
|
|
érdemes szemügyre vennünk. Ezek az
|
|
eszközök elérhetőek csomagként vagy
|
|
a <filename role="package">sysutils/xcdroast</filename>
|
|
és <filename role="package">sysutils/k3b</filename>
|
|
portokból. ATAPI hardver esetén az
|
|
<application>X-CD-Roast</application> és a
|
|
<application>K3b</application> alkalmazások
|
|
használatához szükségünk lesz az
|
|
<link linkend="atapicam">ATAPI/CAM modul</link>ra.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="mkisofs">
|
|
<title>mkisofs</title>
|
|
|
|
<para>A <filename role="package">sysutils/cdrtools</filename> port
|
|
részeként elérhető &man.mkisofs.8;
|
|
program képes a &unix; típusú
|
|
állományrendszer könyvtárszerkezete
|
|
alapján egy ISO 9660 típusú
|
|
állományrendszert tartalmazó image-et
|
|
készíteni. Legegyszerűbb módon
|
|
így használhatjuk:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mkisofs -o <replaceable>image.iso</replaceable> <replaceable>/az/elérési/út</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>állományrendszerek</primary>
|
|
<secondary>ISO 9660</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Ezzel a paranccsal egy olyan
|
|
<replaceable>image.iso</replaceable> nevű
|
|
állományt hozunk létre, amely
|
|
<replaceable>/az/elérési/út</replaceable>
|
|
által megadott helyen található
|
|
könyvtárszerkezetet mintázza ISO 9660
|
|
állományrendszer formájában. A
|
|
folyamat során minden olyan állományt
|
|
leképez szabványos ISO 9660
|
|
állományrendszerbeli névre, amely megfelel
|
|
a szabvány elvárásainak, és kihagy
|
|
minden olyan állományt, amely nem jellemző az
|
|
ISO állományrendszerekre.</para>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>állományrendszerek</primary>
|
|
<secondary>HFS</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>állományrendszerek</primary>
|
|
<secondary>Joliet</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Számos opció lehet
|
|
segítségünkre az ilyenkor felbukkanó
|
|
akadályok leküzdésében. Ezek
|
|
közül különösen fontos az
|
|
<option>-R</option>, amely a &unix; rendszerek
|
|
számára megszokott Rock Ridge
|
|
kiterjesztéseket, valamint a <option>-J</option>, amely a
|
|
Microsoft rendszerekben használt Joliet
|
|
kiterjesztéseit, és végül a
|
|
<option>-hfs</option>, amely a &macos; alatt létrehozott
|
|
HFS állományrendszerek kiterjesztéseit
|
|
engedélyezi.</para>
|
|
|
|
<para>A kizárólag csak &os; rendszereken
|
|
használt CD-k esetében a <option>-U</option>
|
|
megadásával kapcsolhatjuk ki az
|
|
állománynevek mindenféle
|
|
korlátozását. Az <option>-R</option>
|
|
beállítás használatával olyan
|
|
állományrendszer képét hozzuk
|
|
létre, amely teljesen megegyezik a parancsban megadott
|
|
könyvtárból induló fa
|
|
tartalmával, habár több módon is
|
|
sérti az ISO 9660 szabvány
|
|
előírásait.</para>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>CD-k</primary>
|
|
<secondary>rendszerindításhoz</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Az utolsó általános jelleggel
|
|
használható beállítás a
|
|
<option>-b</option>. Ezzel lehet megadni az <quote>El
|
|
Torito</quote> szabványnak megfelelő
|
|
rendszerindító CD
|
|
készítéséhez szükséges
|
|
rendszerindító image
|
|
elérését. Ennél a
|
|
beállításnál tehát meg kell
|
|
adni a rendszerindításhoz használt lemez
|
|
image-ét, amely a CD tartalmát magában
|
|
foglaló könyvtárszerkezetben
|
|
található valahol. A &man.mkisofs.8;
|
|
alapértelmezés szerint egy ún.
|
|
<quote>floppy emulációs</quote> módban
|
|
hozza létre az ISO image-et, ezért a
|
|
rendszerindításhoz használatos lemez
|
|
image-ének pontosan 1200, 1440 vagy 2880 KB
|
|
méretűnek kell lennie. Egyes
|
|
rendszerbetöltők, mint amilyen például a
|
|
&os; terjesztéséhez használt lemezeken
|
|
található, nem használják ezt az
|
|
emulációt. Ilyen helyzetekben a
|
|
<option>-no-emul-boot</option> kapcsolót kell megadni.
|
|
Tehát ha a
|
|
<filename><replaceable>/tmp/sajátboot</replaceable></filename>
|
|
könyvtárban van egy indítható &os;
|
|
rendszerünk, amelyben a
|
|
<filename><replaceable>/tmp/sajátboot/boot/cdboot</replaceable></filename>
|
|
a rendszerindító lemez image-e, akkor egy
|
|
<filename><replaceable>/tmp/indítható.iso</replaceable></filename>
|
|
nevű ISO 9660 formátumú
|
|
állományrendszert tartalmazó image-et
|
|
például így tudunk
|
|
elkészíteni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mkisofs -R -no-emul-boot -b boot/cdboot -o <replaceable>/tmp/indítható.iso</replaceable> <replaceable>/tmp/sajátboot</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Miután ezt megtettük, és a
|
|
rendszermagunkban benne van az <devicename>md</devicename>
|
|
eszköz támogatása, csatlakoztathatjuk is az
|
|
állományrendszert:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mdconfig -a -t vnode -f <replaceable>/tmp/indítható.iso</replaceable> -u 0</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>mount -t cd9660 /dev/md0 /mnt</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ezután már össze tudjuk vetni az
|
|
<filename>/mnt</filename> és
|
|
<filename><replaceable>/tmp/sajátboot</replaceable></filename>
|
|
könyvtárak egyezőségét.</para>
|
|
|
|
<para>A &man.mkisofs.8; viselkedését több
|
|
más opcióval tudjuk finomhangolni, mint
|
|
például az ISO 9660 kiosztás
|
|
módosítása vagy a Joliet és HFS
|
|
lemezek készítése. A &man.mkisofs.8; man
|
|
oldalon mindezekről bővebben olvashatunk.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="burncd">
|
|
<title>burncd</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>CD-k</primary>
|
|
<secondary>írása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Ha ATAPI CD-írónk van, akkor a
|
|
<command>burncd</command> paranccsal írhatjuk az ISO
|
|
image-et a lemezre. A <command>burncd</command> az alaprendszer
|
|
része, és <filename>/usr/sbin/burncd</filename>
|
|
néven érhető el. A használata igen
|
|
egyszerű, csupán pár paramétere
|
|
van:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>burncd -f <replaceable>eszköz</replaceable> data <replaceable>image.iso</replaceable> fixate</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ezzel a paranccsal rámásoljuk az
|
|
<replaceable>image.iso</replaceable> állományt az
|
|
<replaceable>eszköz</replaceable> eszközre. Az
|
|
alapértelmezett eszköz a
|
|
<devicename>/dev/acd0</devicename>. A &man.burncd.8; man
|
|
oldalán találjuk meg az írási
|
|
sebességgel, a CD írás utáni
|
|
kiadásával és az audio lemezek
|
|
írásával kapcsolatos
|
|
beállításokat.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="cdrecord">
|
|
<title>cdrecord</title>
|
|
|
|
<para>Ha nincs ATAPI CD-írónk, akkor az
|
|
íráshoz a <command>cdrecord</command> parancsot
|
|
kell használnunk. A <command>cdrecord</command> nem az
|
|
alaprendszer része: vagy a <filename
|
|
role="package">sysutils/cdrtools</filename> portból vagy
|
|
a neki megfelelő csomagból kell
|
|
telepítenünk. Az alaprendszerben
|
|
végbemenő változások miatt a program
|
|
bináris változatai hibázhatnak, aminek
|
|
következtében csak
|
|
<quote>poháralátéteket</quote> fogunk tudni
|
|
gyártani. Ezért a rendszerrel együtt
|
|
érdemes frissíteni ezt a portot is. Vagy ha a
|
|
<link linkend="stable">-STABLE verziót
|
|
használjuk</link>, akkor mindig érdemes a port
|
|
elérhető legújabb verziójára
|
|
frissíteni.</para>
|
|
|
|
<para>Miközben a <command>cdrecord</command> számos
|
|
paraméterrel rendelkezik, az alapvető
|
|
használata mégis egyszerűbb a
|
|
<command>burncd</command> parancsénál. Egy ISO
|
|
9660 formátumú image-et ugyanis a
|
|
következő módon tudunk felírni
|
|
lemezre:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>cdrecord dev=<replaceable>eszköz</replaceable> <replaceable>image.iso</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A <command>cdrecord</command> használatának
|
|
trükkös része a megfelelő eszköz
|
|
megtalálása, tehát a <option>dev</option>
|
|
beállítás helyes megadása. Ehhez
|
|
használjuk a <command>cdrecord</command>
|
|
<option>-scanbus</option> paraméterét, amely az
|
|
alábbihoz hasonló eredményt fog
|
|
produkálni:</para>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>CD-k</primary>
|
|
<secondary>írása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>cdrecord -scanbus</userinput>
|
|
Cdrecord-Clone 2.01 (i386-unknown-freebsd7.0) Copyright (C) 1995-2004 Jörg Schilling
|
|
Using libscg version 'schily-0.1'
|
|
scsibus0:
|
|
0,0,0 0) 'SEAGATE ' 'ST39236LW ' '0004' Disk
|
|
0,1,0 1) 'SEAGATE ' 'ST39173W ' '5958' Disk
|
|
0,2,0 2) *
|
|
0,3,0 3) 'iomega ' 'jaz 1GB ' 'J.86' Removable Disk
|
|
0,4,0 4) 'NEC ' 'CD-ROM DRIVE:466' '1.26' Removable CD-ROM
|
|
0,5,0 5) *
|
|
0,6,0 6) *
|
|
0,7,0 7) *
|
|
scsibus1:
|
|
1,0,0 100) *
|
|
1,1,0 101) *
|
|
1,2,0 102) *
|
|
1,3,0 103) *
|
|
1,4,0 104) *
|
|
1,5,0 105) 'YAMAHA ' 'CRW4260 ' '1.0q' Removable CD-ROM
|
|
1,6,0 106) 'ARTEC ' 'AM12S ' '1.06' Scanner
|
|
1,7,0 107) *</screen>
|
|
|
|
<para>Itt felsorolásra kerülnek a <option>dev</option>
|
|
beállítás értékeként
|
|
felhasználható eszközök. Keressük
|
|
meg köztük a CD írónkat és a
|
|
<option>dev</option> értékének a
|
|
három vesszővel elválasztott számot
|
|
adjuk meg. Ebben az esetben a CD-író eszköz
|
|
most az 1,5,0 lesz, tehát itt a helyes
|
|
paraméterezés <option>dev=1,5,0</option>. Ezt az
|
|
értékét könnyebben is meg lehet adni.
|
|
Ennek részleteiről a &man.cdrecord.1; man
|
|
oldalán olvashatunk. Abban az esetben is érdemes
|
|
fellapoznunk, ha az audio sávok
|
|
írásáról, az írási
|
|
sebesség korlátozásáról vagy
|
|
más hasonló dolgokról akarunk
|
|
olvasni.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="duplicating-audiocds">
|
|
<title>Audio CD-k másolása</title>
|
|
|
|
<para>Audio CD-t úgy tudunk másolni, ha
|
|
először állományok sorozatába
|
|
mentjük a lemez tartalmát, majd ezeket az
|
|
állományokat egy üres CD-re írjuk.
|
|
Ennek konkrét folyamata azonban némileg
|
|
eltér az ATAPI- és SCSI-meghajtók
|
|
használata során.</para>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<title>SCSI-meghajtók esetén</title>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>A <command>cdda2wav</command> programmal mentsük le
|
|
a lemez tartalmát.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.user; <userinput>cdda2wav -vall -D2,0 -B -Owav</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>A <command>cdrecord</command> paranccsal írjuk
|
|
fel a <filename>.wav</filename> kiterjesztésű
|
|
állományokat.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.user; <userinput>cdrecord -v dev=<replaceable>2,0</replaceable> -dao -useinfo *.wav</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Gondoskodjunk róla, hogy a
|
|
<replaceable>2,0</replaceable> értéket a <xref
|
|
linkend="cdrecord"/>nak megfelelően helyesen
|
|
állítottuk be.</para>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<title>ATAPI-meghajtók esetén</title>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Az <link linkend="atapicam">ATAPI/CAM modul</link>
|
|
segítségével a
|
|
<command>cdda2wav</command> parancs ATAPI
|
|
meghajtókkal is használható. Ez a
|
|
megoldás általában kedvezőbb (a
|
|
hibák és bytesorrend ügyesebb
|
|
kezelése, stb.) a legtöbb
|
|
felhasználó számára, mint az itt
|
|
ismertetett.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>Az ATAPI CD meghajtója az egyes sávokat
|
|
<filename>/dev/acd<replaceable>d</replaceable>t<replaceable>nn</replaceable>
|
|
</filename> néven teszi
|
|
elérhetővé, ahol a
|
|
<replaceable>d</replaceable> a meghajtó
|
|
sorszáma, a <replaceable>nn</replaceable> a
|
|
sáv két számjeggyel kiírt
|
|
sorszáma, amelyet szükség szerint
|
|
balról nullával egészítenek ki.
|
|
Így tehát az első meghajtó
|
|
első sávja a <filename>/dev/acd0t01</filename>,
|
|
a második a <filename>/dev/acd0t02</filename>, a
|
|
harmadik a <filename>/dev/acd0t03</filename> és
|
|
így tovább.</para>
|
|
|
|
<para>Ellenőrizzük, hogy ezek az eszközök
|
|
jelen vannak a <filename>/dev</filename>
|
|
könyvtárban. Amennyiben
|
|
hiányoznának, kényszerítsük
|
|
ki a lemez újbóli
|
|
beolvasását:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/acd0 of=/dev/null count=1</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>Szedjük le az egyes sávokat a &man.dd.1;
|
|
használatával. A parancs kiadásakor
|
|
meg kell adnunk egy blokkméretet is:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/acd0t01 of=track1.cdr bs=2352</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/acd0t02 of=track2.cdr bs=2352</userinput>
|
|
...
|
|
</screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>A <command>burncd</command> használatával
|
|
írjuk fel a lemezre az imént lementett
|
|
állományokat. Meg kell adnunk, hogy ezek
|
|
audio állományok, és hogy a
|
|
<command>burncd</command> a munka befejeztével
|
|
zárja le (fixate) a lemezt.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>burncd -f <replaceable>/dev/acd0</replaceable> audio <replaceable>track1.cdr track2.cdr ...</replaceable> fixate</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="imaging-cd">
|
|
<title>Adat CD-k másolása</title>
|
|
|
|
<para>Az adatot tartalmazó CD-ket le tudjuk másolni
|
|
egy olyan image-be, amely funkcionálisan megegyezik egy
|
|
&man.mkisofs.8; által létrehozott image-dzsel
|
|
és amivel le tudunk másolni bármilyen adat
|
|
CD-t. Az itt megadott példa azt feltételezi, hogy
|
|
a CD-meghajtónk neve <devicename>acd0</devicename>.
|
|
Helyére a saját CD-meghajtónk nevét
|
|
kell behelyettesíteni.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/acd0 of=<replaceable>állomány.iso</replaceable> bs=2048</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Most miután lementettük az image-et,
|
|
írjuk fel CD-re a fentiek szerint.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="mounting-cd">
|
|
<title>Adat CD-k használata</title>
|
|
|
|
<para>Most, hogy már készítettünk egy
|
|
szabványos adat CD-t, valószínűleg
|
|
szeretnénk is valamilyen csatlakoztatni és
|
|
elérni a rajta levő adatokat.
|
|
Alapértelmezés szerint a &man.mount.8; mindig azt
|
|
feltételezi, hogy az állományrendszerek
|
|
<literal>ufs</literal> típusúak. Ezért ha
|
|
valami ilyesmivel próbálkozunk:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount /dev/cd0 /mnt</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>akkor egy <errorname>Incorrect super block</errorname>
|
|
szövegű hibaüzenetet lesz a jutalmunk, és
|
|
természetesen nem tudjuk csatlakoztatni a CD-t. Mivel a
|
|
CD nem <literal>UFS</literal> állományrendszert
|
|
tartalmaz, ezért az ilyen jellegű
|
|
kísérleteink mind kudarcba fognak fulladni.
|
|
Valahogy fel kell világosítanunk a &man.mount.8;
|
|
parancsot arról, hogy itt most egy
|
|
<literal>ISO9660</literal> típusú
|
|
állományrendszert akarunk csatlakoztatni,
|
|
és akkor minden a helyére kerül. Ezt
|
|
úgy tudjuk megtenni, ha a &man.mount.8; parancsnak
|
|
megadjuk a <option>-t cd9660</option> paramétert.
|
|
Például, ha a <devicename>/dev/acd0</devicename>
|
|
néven elérhető CD-meghajtóban
|
|
levő lemezt akarjuk a <filename>/mnt</filename>
|
|
könyvtárba csatlakoztatni, akkor ezt kell
|
|
begépelnünk:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -t cd9660 /dev/cd0 /mnt</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Vegyük észre, hogy az eszköz neve (ez ebben
|
|
a példában most <devicename>/dev/cd0</devicename>)
|
|
lehet más is attól függően, hogy milyen
|
|
csatolófelületet használ a
|
|
CD-meghajtónk. Sőt, a <option>-t cd9660</option>
|
|
valójában csak a &man.mount.cd9660.8; parancsot
|
|
indítja el. Ennek tükrében tehát az
|
|
előbbi példát így
|
|
rövidíthetjük le:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount_cd9660 /dev/cd0 /mnt</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ezen a módon bármilyen
|
|
gyártmányú adat CD-t képesek vagyunk
|
|
csatlakoztatni. Egyes ISO 9660 kiterjesztéseket
|
|
használó lemezek azonban esetleg furcsán
|
|
működhetnek. Például Joliet lemezek az
|
|
összes állomány nevét
|
|
kétbyte-os Unicode karakterben tárolják. A
|
|
&os; rendszermagja ugyan nem beszéli a Unicode-ot, de a
|
|
&os; CD9660 meghajtója képes menetközben
|
|
átkonvertálni a Unicode karaktereket. Ha bizonyos
|
|
nem angol karakterek kérdőjelekként
|
|
jelennének meg, akkor a <option>-C</option>
|
|
beállítás használatával
|
|
még egy helyi kódlapot is meg kell adnunk. Ezzel
|
|
kapcsolatban bővebb
|
|
tájékoztatásért forduljunk a
|
|
&man.mount.cd9660.8; man oldalhoz.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A <option>-C</option> beállítás
|
|
segítségével csak akkor lesz képes
|
|
a rendszermag elvégezni ezt az
|
|
átalakítást, ha előtte
|
|
betöltjük a <filename>cd9660_iconv.ko</filename>
|
|
modult. Ezt megtehetjük úgy, hogy ha
|
|
felvesszük a következő sort a
|
|
<filename>loader.conf</filename>
|
|
állományba:</para>
|
|
|
|
<programlisting>cd9660_iconv_load="YES"</programlisting>
|
|
|
|
<para>Indítsuk újra a
|
|
számítógépünket, vagy
|
|
közvetlenül töltsük be a modult a
|
|
&man.kldload.8; használatával.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>Estenként előfordulhat, hogy kapunk egy
|
|
<errorname>Device not configured</errorname> hibaüzenetet a
|
|
CD-k csatlakoztatásakor. Ez általában arra
|
|
utal, hogy a CD-meghajtó nem érzékeli a
|
|
berakott lemezt, vagy éppen a meghajtó nem
|
|
látható a buszon. A CD-meghajtók
|
|
esetében pár másodpercig eltarthat,
|
|
amíg felismeri a berakott lemezt, ilyenkor mindig
|
|
legyünk türelemmel.</para>
|
|
|
|
<para>Néha a SCSI CD-meghajtó nem
|
|
látható, mert nem volt elég ideje
|
|
válaszolni busz újraindítása
|
|
előtt. Ha SCSI CD-meghajtónk van, akkor a
|
|
következő beállítást tegyük
|
|
hozzá a rendszermagunk
|
|
konfigurációjához és <link
|
|
linkend="kernelconfig-building"> fordítsuk újra a
|
|
rendszermagukat</link>.</para>
|
|
|
|
<programlisting>options SCSI_DELAY=15000</programlisting>
|
|
|
|
<para>Ezzel utasítjuk a SCSI buszunkat egy 15
|
|
másodperces várakozásra a rendszer
|
|
indítása során, és így ezzel
|
|
elég esélyt adunk arra, hogy a CD-meghajtó
|
|
válaszolni tudjon a busz
|
|
újraindítása előtt.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="rawdata-cd">
|
|
<title>Nyers adat CD-k írása</title>
|
|
|
|
<para>Írhatunk közvetlenül is
|
|
állományokat a CD-re, ISO 9660
|
|
formátumú állományrendszer
|
|
használata nélkül. Sokan így
|
|
oldják meg a mentést. Ezt sokkal gyorsabban
|
|
lebonyolítható egy szabványos
|
|
CD esetében:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>burncd -f /dev/acd1 -s 12 data archive.tar.gz fixate</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Az ezen a módon megírt CD-ket szintén
|
|
nyers módon kell olvasnunk:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>tar xzvf /dev/acd1</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Az ilyen lemezeket nem tudjuk a normális CD-khez
|
|
hasonlóan csatlakoztatni. Sőt, az ilyen CD-ket csak
|
|
&os; alatt tudjuk olvasni. Ha csatlakoztathatóvá
|
|
akarjuk tenni a lemezt, vagy más operációs
|
|
rendszerek alól is szeretnénk olvasni, akkor erre
|
|
a célra a fentebb bemutatott &man.mkisofs.8; parancsot
|
|
kell használnunk.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="atapicam">
|
|
<sect2info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Marc</firstname>
|
|
<surname>Fonvieille</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect2info>
|
|
|
|
<title>Az ATAPI/CAM meghajtó használata</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>CD-írók</primary>
|
|
<secondary>ATAPI/CAM meghajtó</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Ez a meghajtó lehetővé teszi az ATAPI
|
|
eszközök (CD-ROM, CD-RW, DVD meghajtók stb...)
|
|
számára, hogy a SCSI alrendszeren keresztül
|
|
legyenek elérhetőek, így esetünkben is
|
|
használhatóvá válnak olyan
|
|
alkalmazások, mint például <filename
|
|
role="package">sysutils/cdrdao</filename> vagy a
|
|
&man.cdrecord.1;.</para>
|
|
|
|
<para>A meghajtó használatához a
|
|
következő sort kell a
|
|
<filename>/boot/loader.conf</filename> állományba
|
|
illeszteni:</para>
|
|
|
|
<programlisting>atapicam_load="YES"</programlisting>
|
|
|
|
<para>Indítsuk újra a
|
|
számítógépet.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Amennyiben a rendszermagban az &man.atapicam.4; statikus
|
|
támogatását szeretnénk
|
|
használni, úgy a következő sort kell a
|
|
rendszermag konfigurációs
|
|
állományába felvenni:</para>
|
|
|
|
<programlisting>device atapicam</programlisting>
|
|
|
|
<para>Továbbá a következő sorokra lesz
|
|
még szükségünk:</para>
|
|
|
|
<programlisting>device ata
|
|
device scbus
|
|
device cd
|
|
device pass</programlisting>
|
|
|
|
<para>Ezeknek már eleve ott kell szerepelnie.
|
|
Ezután fordítsuk újra és
|
|
telepítsük a rendszermagot, majd indítsuk
|
|
újra a számítógépet.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>A rendszer indulásakor az írónak ehhez
|
|
hasonló módon kell megjelennie:</para>
|
|
|
|
<screen>acd0: CD-RW <MATSHITA CD-RW/DVD-ROM UJDA740> at ata1-master PIO4
|
|
cd0 at ata1 bus 0 target 0 lun 0
|
|
cd0: <MATSHITA CDRW/DVD UJDA740 1.00> Removable CD-ROM SCSI-0 device
|
|
cd0: 16.000MB/s transfers
|
|
cd0: Attempt to query device size failed: NOT READY, Medium not present - tray closed</screen>
|
|
|
|
<para>A meghajtó most már elérhető a
|
|
<filename>/dev/cd0</filename> eszközön keresztül,
|
|
és például ennyi
|
|
begépelésével csatlakoztatni tudunk
|
|
róla egy CD-t a <filename>/mnt</filename>
|
|
könyvtárba:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -t cd9660 <replaceable>/dev/cd0</replaceable> /mnt</userinput></screen>
|
|
|
|
<para><username>root</username>
|
|
felhasználóként a következő
|
|
paranccsal tudjuk lekérdezi az író SCSI
|
|
címét:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>camcontrol devlist</userinput>
|
|
<MATSHITA CDRW/DVD UJDA740 1.00> at scbus1 target 0 lun 0 (pass0,cd0)</screen>
|
|
|
|
<para>Eszerint a <literal>1,0,0</literal> lesz az eszköz SCSI
|
|
címe, amelyet a &man.cdrecord.1; és más
|
|
SCSI alkalmazások esetén adunk meg.</para>
|
|
|
|
<para>Az ATAPI/CAM és SCSI rendszerek tekintetében
|
|
olvassuk el az &man.atapicam.4; és &man.cam.4; man
|
|
oldalakat.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="creating-dvds">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Marc</firstname>
|
|
<surname>Fonvieille</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Andy</firstname>
|
|
<surname>Polyakov</surname>
|
|
<contrib>Segítséget nyújtott benne:
|
|
</contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>Lézeres tárolóeszközök (DVD-k)
|
|
létrehozása és használata</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>DVD</primary>
|
|
<secondary>írása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Bevezetés</title>
|
|
|
|
<para>A DVD a CD-hez képest a lézeres
|
|
tárolóeszközök
|
|
technológiájának újabb
|
|
generációját képviseli. A DVD
|
|
bármelyik CD-nél több adatot képes
|
|
tárolni és napjaink ez a videók
|
|
kiadásának szabványa.</para>
|
|
|
|
<para>Öt fizikailag írható formátummal
|
|
határozhatjuk meg az írható DVD
|
|
fogalmát:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>DVD-R: Ez volt az első elérhető
|
|
írható DVD formátum. A DVD-R
|
|
szabványát a <ulink
|
|
url="http://www.dvdforum.com/forum.shtml"> DVD
|
|
Fórum</ulink> fektette le. Ez a formátum csak
|
|
egyszer írható.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>DVD-RW: Ez a DVD-R szabvány
|
|
újraírható változata. A DVD-RW
|
|
körülbelül 1000 alkalommal
|
|
írható újra.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>DVD-RAM: Ez is a DVD Fórum által
|
|
támogatott újraírható
|
|
formátum. A DVD-RAM cserélhető
|
|
merevlemeznek látzsik. Azonban ez
|
|
típusú adathordozó nem kompatibilis
|
|
legtöbb DVD-ROM hajtóval és DVD-Video
|
|
lejátszóval. Csupán csak
|
|
néhány DVD-író ismeri a DVD-RAM
|
|
formátumot. A DVD-RAM
|
|
használatáról a <xref
|
|
linkend="creating-dvd-ram"/>ban találunk bővebben
|
|
információkat.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>DVD+RW: Ezt az újraírható
|
|
formátumot a <ulink
|
|
url="http://www.dvdrw.com/">DVD+RW
|
|
szövetség</ulink> alkotta meg. A DVD+RW lemezek
|
|
nagyjából 1000 alkalommal
|
|
írhatóak újra.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>DVD+R: Ez a formátum a DVD+RW formátum
|
|
egyszer írható változata.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Az egyrétegű írható DVD-k
|
|
összesen 4 700 000 000 byte-ot
|
|
képesek rögzíteni, ami 4,38 GB vagy
|
|
4 485 MB (1 kilobyte itt 1024 byte).</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Meg kell különböztetnünk fizikai
|
|
tárolóeszközt és az
|
|
alkalmazást. Például a DVD-Video
|
|
állományok olyan jellegű
|
|
elrendezését írja elő, ami
|
|
bármelyik írható fizikai DVD
|
|
eszközön megjelenhet: DVD-R, DVD+R, DVD-RW stb.
|
|
Mielőtt kiválasztanánk az eszköz
|
|
típusát, biztosnak kell lennünk benne, hogy
|
|
az író és a DVD-Video
|
|
lejátszó (ez lehet egy önálló
|
|
lejátszó vagy egy
|
|
számítógép DVD-ROM
|
|
meghajtója) kompatibilis a szóbanforgó
|
|
lemezzel.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Beállítás</title>
|
|
|
|
<para>A &man.growisofs.1; programot fogjuk a DVD
|
|
rögzítésére használni. Ez a
|
|
program a <application>dvd+rw-tools</application>
|
|
segédprogramok (<filename
|
|
role="package">sysutils/dvd+rw-tools</filename>)
|
|
gyűjteményének része. A
|
|
<application>dvd+rw-tools</application> az összes DVD
|
|
médium típusát ismeri.</para>
|
|
|
|
<para>Ezek a segédprogramok a SCSI alrendszeren
|
|
keresztül érik az eszközöket, ezért
|
|
a használhatukhoz a rendszermagban
|
|
szükségünk lesz az <link
|
|
linkend="atapicam">ATAPI/CAM támogatásra</link>.
|
|
Ha az írónk USB felületen csatlakozik, akkor
|
|
mindez szükségtelen, és ehelyett a <xref
|
|
linkend="usb-disks"/>t kell elolvasnunk az USB eszközök
|
|
beállításához.</para>
|
|
|
|
<para>Engedélyeznünk kell az ATAPI eszközök
|
|
DMA hozzáférését is, amit a
|
|
<filename>/boot/loader.conf</filename> állományban
|
|
a következő sor hozzáadásával
|
|
tudunk megtenni:</para>
|
|
|
|
<programlisting>hw.ata.atapi_dma="1"</programlisting>
|
|
|
|
<para>A <application>dvd+rw-tools</application>
|
|
használatának megkezdése előtt a
|
|
DVD-írónkkal kapcsolatban érdemes
|
|
átolvasnunk a <ulink
|
|
url="http://fy.chalmers.se/~appro/linux/DVD+RW/hcn.html">
|
|
dvd+rw-tools hardverkompatibilitási jegyzeteit
|
|
(angolul)</ulink>.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Ha grafikus felületet szeretnénk
|
|
használni, akkor érdemes egy pillanatást
|
|
vetnünk a <application>K3b</application>re (<filename
|
|
role="package">sysutils/k3b</filename>), amely egy
|
|
felhasználóbarát felületet ad a
|
|
&man.growisofs.1; és sok más
|
|
íróprogram felé.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Adat DVD-k írása</title>
|
|
|
|
<para>A &man.growisofs.1; a <link linkend="mkisofs">mkisofs</link>
|
|
parancs előlapja, tehát az
|
|
állományrendszer
|
|
létrehozásához a &man.mkisofs.8; programot
|
|
fogja meghívni és ezt írja fel a DVD-re.
|
|
Ez azt jelenti, hogy az írási folyamat
|
|
megkezdése előtt nem kell semmilyen image-et
|
|
létrehoznunk.</para>
|
|
|
|
<para>A <filename
|
|
class="directory">/az/elérési/út</filename>
|
|
könyvtárból a következő paranccsal
|
|
tudjuk kiírni az adatokat DVD+R vagy DVD-R
|
|
lemezre:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -dvd-compat -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable> -J -R <replaceable>/az/elérési/út</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A <option>-J -R</option> beállítások a
|
|
&man.mkisofs.8; programhoz kerülnek át az
|
|
állományrendszer létrehozásakor (itt
|
|
most egy ISO 9660 állományrendszert hozunk
|
|
létre, Joliet és Rock Ridge
|
|
kiterjesztésekkel), használatának
|
|
részleteit lásd &man.mkisofs.8;.</para>
|
|
|
|
<para>A <option>-Z</option> beállítást a
|
|
kezdőmenetek létrehozásakor
|
|
használjuk: több menetben akarjuk írni a
|
|
lemezt vagy sem. A DVD eszközt, amely itt most a
|
|
<replaceable>/dev/cd0</replaceable>, a saját
|
|
konfigurációnknak megfelelően kell megadni.
|
|
A <option>-dvd-compat</option> paraméterrel
|
|
lezárjuk a lemezt, így ezután
|
|
további írás már nem
|
|
lehetséges. Ezért cserébe jobb
|
|
kompatibilitást kapunk a DVD-ROM
|
|
meghajtókkal.</para>
|
|
|
|
<para>Előre legyártott image-dzsel is dolgozhatunk,
|
|
tehát például, ha az
|
|
<replaceable>image.iso</replaceable> állományt
|
|
akarjuk kiírni, akkor ezt kell lefuttatnunk:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -dvd-compat -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable>=<replaceable>image.iso</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Az írási sebességet
|
|
magától beállítja a lemez és
|
|
meghajtó képességeinek megfelelően.
|
|
Az írási sebesség
|
|
felülbírálásához
|
|
használjuk a <option>-speed=</option> paramétert.
|
|
A paraméterek lehetőségeiről a
|
|
&man.growisofs.1; man oldaláról tudhatunk meg
|
|
többet.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>4,38 GB-nál több adat
|
|
írásához egy hibrid UDF/ISO-9660
|
|
típusú állományrendszert kell
|
|
létrehoznunk. Ezt úgy tudjuk elérni, ha
|
|
&man.mkisofs.8; és a többi hasonló program
|
|
(például &man.growisofs.1;)
|
|
hívásakor még hozzátesszük az
|
|
<option>-udf -iso-level 3</option> paramétereket.
|
|
Ezekre csak lemezképek
|
|
készítésekor vagy az
|
|
állományok közvetlen lemezre
|
|
írásakor van szükségünk. Az
|
|
így létrehozott lemezeket a &man.mount.udf.8;
|
|
segédprogram segítségével UDF
|
|
állományrendszerként tudjuk
|
|
csatlakoztatni. Ezért csak olyan
|
|
operációs rendszereken
|
|
használható, amelyek ismerik ezt a
|
|
formátumot, ellenkező esetben csak hibás
|
|
állományokat fogunk látni a
|
|
lemezen.</para>
|
|
|
|
<para>Példa ilyen lemezkép
|
|
létrehozására:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -dvd-compat -udf -iso-level 3 -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable> -J -R <replaceable>/az/új/adat/helye</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ha a lemezkép már eleve nagyobb
|
|
méretű állományokat tartalmaz, a lemez
|
|
írásakor a &man.growisofs.1; programnak
|
|
már nem kell további paramétereket
|
|
átadnunk.</para>
|
|
|
|
<para>Lehetőleg mindig a <filename
|
|
role="package">sysutils/cdrtools</filename> legfrissebb
|
|
verzióját használjuk (amely a
|
|
&man.mkisofs.8; programot is tartalmazza), mivel a
|
|
régebbi verziók nem támogatják a
|
|
nagyobb méretű állományokat. Ha
|
|
problémák adódnak a programok
|
|
használata során, akkor
|
|
próbálkozzunk a fejlesztői
|
|
változattal (<filename
|
|
role="package">sysutils/cdrtools-devel</filename>) és
|
|
olvassuk el a &man.mkisofs.8; man oldalát.</para>
|
|
</note>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>DVD-Video írása</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>DVD</primary>
|
|
<secondary>DVD-Video</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A DVD-Video az állományok speciális
|
|
szervezésére utal, amely az ISO 9660 és az
|
|
mikró UDF (M-UDF) specifikációkon alapszik.
|
|
A DVD-Video emellett egy adott adatszerkezeti hierarchiát
|
|
is takar, ezért kell egy külön programmal,
|
|
például a <filename
|
|
role="package">multimedia/dvdauthor</filename>
|
|
segítségével
|
|
összeállítani egy DVD-t.</para>
|
|
|
|
<para>Ha már a birtokunkban van egy DVD-Video
|
|
állományrendszer képe, akkor az eddigiek
|
|
szerint egyszerűen csak írjuk fel egy lemezre, ahogy
|
|
azt az előző szakaszban is láthattuk. Ha
|
|
összeállítottuk a DVD anyagát
|
|
és például a <filename
|
|
class="directory">/a/videó/elérési/útja</filename>
|
|
könyvtárba raktuk, akkor a következő
|
|
paranccsal írathatjuk ki a DVD-Video
|
|
formátumú lemezt:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable> -dvd-video <replaceable>/a/videó/elérési/útja</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A <option>-dvd-video</option> paramétert kell
|
|
átadni a &man.mkisofs.8; programnak, amelynek
|
|
hatására létrehoz egy DVD-Video
|
|
formátumú állományrendszert.
|
|
Emellett a <option>-dvd-video</option>
|
|
beállítás maga után vonja a
|
|
&man.growisofs.1; <option>-dvd-compat</option>
|
|
beállítását is.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A DVD+RW használata</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>DVD</primary>
|
|
<secondary>DVD+RW</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Eltérően a CD-RW-től, egy érintetlen
|
|
DVD+RW-t az első használat előtt meg kell
|
|
formázni. A &man.growisofs.1; program erről az
|
|
első adandó alkalommal gondoskodik, és ez az
|
|
<emphasis>ajánlott</emphasis>. Azonban a DVD+RW
|
|
formázására használhatjuk a
|
|
<command>dvd+rw-format</command> parancsot is:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dvd+rw-format <replaceable>/dev/cd0</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ezt a műveletet csak egyszer kell elvégezni,
|
|
hiszen ne feledjük, hogy csak a szűz DVD+RW lemezeket
|
|
kell megformázni. Ezután a DVD+RW-t a
|
|
korábbi szakaszoknak megfelelően tudjuk
|
|
írni.</para>
|
|
|
|
<para>Ha a DVD+RW-re új adatot akarunk írni (egy
|
|
teljesen új állományrendszert, nem pedig
|
|
adatokat hozzáfűzni), akkor nem kell
|
|
üressé tenni a lemezt, egyszerűen csak
|
|
elegendő felülírni az előzőeket (egy
|
|
új kezdőmenet létrehozásával)
|
|
valahogy így:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable> -J -R <replaceable>/az/új/adat/helye</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A DVD+RW formátum felajánlja annak
|
|
lehetőségét is, hogy könnyedén
|
|
hozzá lehessen fűzni adatokat az előző
|
|
íráshoz. A művelet során az új
|
|
menetet összefűzi a meglévővel,
|
|
tehát ez nem egy többmenetes írás,
|
|
hanem a &man.growisofs.1; <emphasis>megnöveli</emphasis> a
|
|
lemezen található ISO 9660
|
|
állományrendszert.</para>
|
|
|
|
<para>Például, ha egy korábban megírt
|
|
DVD+RW lemezen levő adatokhoz akarunk
|
|
hozzáírni, akkor a következő parancsot
|
|
kell kiadnunk:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -M <replaceable>/dev/cd0</replaceable> -J -R <replaceable>/az/új/adat/helye</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A &man.mkisofs.8; beállításainál
|
|
a kezőmenetnél megadottakat érdemes
|
|
ismét megadni.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Ha kompatibilisek akarunk maradni a többi
|
|
DVD-meghajtóval, akkor adjuk meg
|
|
<option>-dvd-compat</option> paramétert. Ez a DVD+RW
|
|
esetében annyit jelent, hogy nem tudunk további
|
|
adatokat hozzáfűzni.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>Ha valamilyen okból mégis üressé
|
|
szeretnénk tenni a lemez, akkor ír
|
|
járhatunk el:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable>=<replaceable>/dev/zero</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A DVD-RW használata</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>DVD</primary>
|
|
<secondary>DVD-RW</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A DVD-RW két lemezformátumot fogad el: a
|
|
inkrementális soros hozzáférést
|
|
és a korlátozott felülírást.
|
|
Alapértelmezés szerint a DVD-RW lemezek soros
|
|
elérésűek.</para>
|
|
|
|
<para>A még fel nem használt DVD-RW lemezek
|
|
közvetlenül írhatóak külön
|
|
formázás nélkül, habár a
|
|
korábban már soros formátumban
|
|
használt DVD-RW lemezeket egy új kezdőmenet
|
|
létrehozása előtt üressé kell
|
|
tenni.</para>
|
|
|
|
<para>Soros módban így kell letörölni egy
|
|
DVD-RW lemezt:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dvd+rw-format -blank=full <replaceable>/dev/cd0</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A teljes törlés (<option>-blank=full</option>)
|
|
egy 1x média esetén körülbelül
|
|
egy órát vesz igénybe. A
|
|
<option>-blank</option> beállítással egy
|
|
gyorsított törlés zajlik le, amennyiben a
|
|
DVD-RW lemezt Disk-At-Once (DAO) módban írjuk.
|
|
A DVD-RW lemezeket az alábbi paranccsal tudjuk DAO
|
|
módban írni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -use-the-force-luke=dao -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable>=<replaceable>image.iso</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A <option>-use-the-force-luke=dao</option>
|
|
beállítást nem kötelező
|
|
megadni, mivel a &man.growisofs.1; igyekszik a lehető
|
|
leggyorsabban törölni a lemezt és megkezdeni
|
|
a DAO módú írást.</para>
|
|
|
|
<para>A DVD-RW esetében valójában a
|
|
korlátozott felülírást lenne
|
|
érdemes használnunk, mivel ez a formátum
|
|
sokkal rugalmasabb az alapértelmezés szerint
|
|
felkínált inkrementális soros
|
|
elérésnél.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>A soros DVD-RW lemezekre ugyanúgy tudunk adatokat
|
|
rögzíteni, mint az összes többi
|
|
formátum esetében:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -Z <replaceable>/dev/cd0</replaceable> -J -R <replaceable>/az/adat/helye</replaceable></userinput></screen>
|
|
<para>Ha az előző íráshoz akarunk
|
|
még hozzáfűzni adatokat, akkor ehhez a
|
|
&man.growisofs.1; <option>-M</option>
|
|
beállítását kell használnunk.
|
|
Azonban ha a DVD-RW lemezhet inkrementális soros
|
|
módban adunk hozzá adatot, akkor ezzel egy
|
|
új menetet hozunk létre a lemezen és
|
|
így egy többmenetes lemezt kapunk.</para>
|
|
|
|
<para>A korlátozott felülírású
|
|
DVD-RW formátum használata esetén nem kell
|
|
mindegyik kezdőmenet előtt törölni a lemezt,
|
|
egyszerűen csak felül kell írni a
|
|
<option>-Z</option> beállítással,
|
|
hasonlóan a DVD+RW esetéhez. A DVD+RW
|
|
<option>-M</option> beállításához
|
|
hasonlóan lehetőségünk van a lemezen
|
|
található ISO 9660 formátumú
|
|
állományrendszer növelésére.
|
|
Ennek az eredménye egy egymenetes DVD.</para>
|
|
|
|
<para>A következő paranccsal tudjuk a DVD-RW lemezt
|
|
korlátozott felülírású
|
|
módba tenni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dvd+rw-format <replaceable>/dev/cd0</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Így tudunk visszaváltani a soros
|
|
formátum használatára:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dvd+rw-format -blank=full <replaceable>/dev/cd0</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Több menet használata</title>
|
|
|
|
<para>Nagyon kevés DVD-ROM meghajtó ismeri a
|
|
többmenetes DVD-ket, és legtöbbször is
|
|
csak általában az első menetet
|
|
olvassák. A DVD+R, DVD-R és DVD-RW
|
|
formátumok soros formátumban képesek
|
|
több mentetet is befogadni, viszont a DVD+RW és
|
|
DVD-RW korlátozott felülírású
|
|
formátuma esetén nem létezik több
|
|
menet.</para>
|
|
|
|
<para>Az alábbi parancs egy újabb menetet ad
|
|
hozzá egy megkezdett (le nem zárt) DVD+R, DVD-R
|
|
vagy DVD-RW soros formátumú lemezhez:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>growisofs -M <replaceable>/dev/cd0</replaceable> -J -R <replaceable>/az/új/adat/helye</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ha ezt a parancsot egy korlátozott
|
|
felülírású DVD+RW vagy DVD-RW lemez
|
|
esetén adjuk ki, akkor az új adatokat úgy
|
|
fűzi hozzá, hogy egy új menetet
|
|
összefésüli a meglévővel. Ezzel
|
|
egy egymenetes lemez keletkezik. Ilyenkor így
|
|
bővítik a megkezdett lemezeket.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A menetek kezdése és befejezése
|
|
általában felhasznál valamennyi helyet a
|
|
lemezen. Ezért úgy tudjuk optimalizálni
|
|
a lemez helykihasználtságát, hogy
|
|
kevés menetben sok adatot viszünk fel rá.
|
|
A DVD+R esetén 154, a DVD-R-nél
|
|
körülbelül 2000, és a dupla
|
|
rétegű DVD+R lemezeknél 127 menetet tudunk
|
|
létrehozni.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>További olvasnivalók</title>
|
|
|
|
<para>A DVD lemezről részletesebb
|
|
információkat a <command>dvd+rw-mediainfo
|
|
<replaceable>/dev/cd0</replaceable></command> parancs
|
|
kiadásával tudunk lekérdezni.</para>
|
|
|
|
<para>A <application>dvd+rw-tools</application>
|
|
használatáról a &man.growisofs.1; man
|
|
oldalon találunk információt, valamint a
|
|
<ulink
|
|
url="http://fy.chalmers.se/~appro/linux/DVD+RW/">dvd+rw-tools
|
|
honlapján (angolul)</ulink> és a <ulink
|
|
url="http://lists.debian.org/cdwrite/">cdwrite levelezési
|
|
lista</ulink> archívumaiban (angolul).</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Futassuk <command>dvd+rw-mediainfo</command> parancsot
|
|
minden olyan esetben, amikor gondunk akad valamilyen lemez
|
|
írásával. A kimenete nélkül
|
|
szinte lehetetlen segítenünk bárkinek
|
|
is.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="creating-dvd-ram">
|
|
<title>A DVD-RAM használata</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>DVD</primary>
|
|
<secondary>DVD-RAM</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>Beállítás</title>
|
|
|
|
<para>A DVD-RAM írók SCSI vagy ATAPI
|
|
csatolófelülettel rendelkeznek. Az ATAPI
|
|
eszközök esetén engedélyezni kell a
|
|
DMA elérését, amit a
|
|
<filename>/boot/loader.conf</filename>
|
|
állományban az alábbi sor
|
|
hozzáadásával tudunk megtenni:</para>
|
|
|
|
<programlisting>hw.ata.atapi_dma="1"</programlisting>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A lemez előkészítése</title>
|
|
|
|
<para>Ahogy arra már korábban utaltunk a fejezet
|
|
bevezetésében, a DVD-RAM úgy
|
|
látható, mint egy cserélhető
|
|
merevlemez. A hagyományos merevlemezekhez
|
|
hasonlóan a DVD-RAM-ot is <quote>elő kell
|
|
készíteni</quote> az első
|
|
használatához. Ebben a példában a
|
|
lemez teljes területét egy szabványos UFS2
|
|
állományrendszerrel töltjük
|
|
fel:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=<replaceable>/dev/acd0</replaceable> bs=2k count=1</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>bsdlabel -Bw <replaceable>acd0</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>newfs <replaceable>/dev/acd0</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A DVD eszköz nevét, vagyis az
|
|
<devicename>acd0</devicename> eszközt a saját
|
|
rendszerünknek megfelelően kell
|
|
módosítani.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A lemez használata</title>
|
|
|
|
<para>Miután az előbbi műveletet
|
|
elvégeztük a DVD-RAM lemezen, már tudjuk is
|
|
normális merevlemezként csatlakoztatni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount <replaceable>/dev/acd0</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ezt követően a DVD-RAM egyaránt
|
|
olvasható és írható.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="floppies">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Julio</firstname>
|
|
<surname>Merino</surname>
|
|
<contrib>Eredetileg készítette: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Martin</firstname>
|
|
<surname>Karlsson</surname>
|
|
<contrib>Átdolgozta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>Hajlékonylemezek létrehozása és
|
|
használata</title>
|
|
|
|
<para>Néha hasznos lehet, ha az adatokat floppy lemezeken
|
|
tároljuk, például olyankor, amikor más
|
|
cserélhető tárolóeszköz már
|
|
nem jöhet számításba, vagy amikor kis
|
|
mennyiségű adatot kell átvinnünk az egyik
|
|
számítógépről a
|
|
másikra.</para>
|
|
|
|
<para>Ebben a szakaszban bemutatjuk hogyan kell &os; alatt floppy
|
|
lemezeket használni. Elsősorban a 3,5 colos DOS
|
|
lemezek formázásával és
|
|
használatával foglalkozik, de ezek fogalmak a
|
|
többi hajlékonylemezes formátum esetében
|
|
is hasonlóak.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A hajlékonylemezek formázása</title>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>Az eszköz</title>
|
|
|
|
<para>A floppy lemezek a többi eszközhöz
|
|
hasonlóan a <filename>/dev</filename>
|
|
könyvtárban érhetőek el. A nyers
|
|
floppy lemezek eléréséhez egyszerűen
|
|
csak használjuk a
|
|
<devicename>/dev/fd<replaceable>N</replaceable></devicename>
|
|
hivatkozást.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A formázás</title>
|
|
|
|
<para>Használat előtt a floppy lemezeket alacsony
|
|
szinten meg kell formázni. Ezt általában
|
|
maga a gyártó végzi el, de a
|
|
formázás gyakran hasznos lehet a lemez
|
|
sértetlenségének
|
|
ellenőrzésére. A legtöbb floppy lemez
|
|
hivatalos kapacitása 1440 KB, de
|
|
használhatjuk nagyobb (és kisebb)
|
|
méretekben is.</para>
|
|
|
|
<para>A floppy lemezek alacsony szintű
|
|
formázására az &man.fdformat.1; parancsot
|
|
használhatjuk. Ez a segédprogram
|
|
paraméterként az eszköz nevét
|
|
várja.</para>
|
|
|
|
<para>Figyeljünk a menetközben megjelenő
|
|
hibaüzenetekre, mivel ezek segítik eldönteni,
|
|
hogy a lemez használható vagy sem.</para>
|
|
|
|
<sect4>
|
|
<title>A hajlékonylemezek
|
|
formázása</title>
|
|
|
|
<para>A
|
|
<devicename>/dev/fd<replaceable>N</replaceable></devicename>
|
|
eszközök segítségével tudunk
|
|
megformázni egy floppy lemezt. Tegyünk be egy
|
|
3,5 colos floppy lemezt a meghajtóba, majd adjuk
|
|
ki a következő parancsot:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>/usr/sbin/fdformat -f 1440 /dev/fd0</userinput></screen>
|
|
|
|
</sect4>
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A lemez címkézése</title>
|
|
|
|
<para>Miután alacsony szinten formáztuk a lemezt,
|
|
tennünk kell rá egy lemezcímkét is.
|
|
Ez a lemezcímke később meg fog
|
|
semmisülni, de a rendszernek szüksége van
|
|
rá, hogy pontosan meg tudja állapítani a
|
|
lemez méretét és
|
|
geometriáját.</para>
|
|
|
|
<para>Az új lemezcímke lefedi az egész
|
|
lemezt, és tartalmazni fogja az összes
|
|
információt a floppy
|
|
geometriájáról. A
|
|
lemezcímkék geometriaértékeit az
|
|
<filename>/etc/disktab</filename> állományban
|
|
találjuk meg felsorolva.</para>
|
|
|
|
<para>Most már futtathatjuk is a &man.bsdlabel.8;
|
|
parancsot:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>/sbin/bsdlabel -B -w /dev/fd0 fd1440</userinput></screen>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Az állományrendszer</title>
|
|
|
|
<para>A hajlékonylemez most már készen
|
|
áll a magas szintű formázásra. Ennek
|
|
során egy új állományrendszert
|
|
teszünk rá, amelyet a &os; képes írni
|
|
és olvasni. Miután létrejött ez az
|
|
új állományrendszer, a lemezcímke
|
|
megsemmisül, így tehát ha újra meg
|
|
akarjuk formázni a lemezt, akkor újra létre
|
|
kell majd hoznunk a lemezcímkét.</para>
|
|
|
|
<para>A floppy állományrendszere lehet UFS vagy FAT.
|
|
A FAT általánosságban véve jobb
|
|
választás a floppy lemezek
|
|
számára.</para>
|
|
|
|
<para>Az alábbi módon tudunk új
|
|
állományrendszert tenni a floppyra:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>/sbin/newfs_msdos /dev/fd0</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A lemez most már készen áll a
|
|
használatra.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A hajlékonylemezek használata</title>
|
|
|
|
<para>A floppy lemezt használatához a
|
|
&man.mount.msdosfs.8; paranccsal kell csatlakoztatnunk.
|
|
Ugyanerre a célra használhatjuk a
|
|
Portgyűjteményből elérhető
|
|
<filename role="package">emulators/mtools</filename> portot
|
|
is.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="backups-tapebackups">
|
|
<title>Szalagok létrehozása és
|
|
használata</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>szalagos
|
|
adathordozó</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A legfontosabb szalagos adathordozók a 4 mm-es,
|
|
8 mm-es, QIC, a minikazettás és a DLT.</para>
|
|
|
|
<sect2 id="backups-tapebackups-4mm">
|
|
<title>4 mm-es (Digitális adattároló,
|
|
avagy DDS: Digital Data Storage)</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>szalagos adathordozó</primary>
|
|
<secondary>(4 mm-es) DDS-szalagok</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>szalagos adathordozó</primary>
|
|
<secondary>QIC-szalagok</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A 4 mm-es szalagok a QIC-szalagokat
|
|
váltják fel a munkaállomások
|
|
biztonsági mentésének
|
|
eszközeként. Ez a tendencia csak tovább
|
|
növekedett, ahogy a Conner felvásárolta az
|
|
Archive-ot, a QIC típusú meghajtók
|
|
legnagyobb gyártóját, majd
|
|
leállított a QIC-meghajtók
|
|
gyártását. A 4 mm-es meghajtók
|
|
mérete kicsi és csendben is dolgoznak, de a
|
|
megbízhatóság terén nem
|
|
tudhatják maguknak mindazt a sikert, amit a 8 mm-es
|
|
társaiknál könyvelhettünk el. A
|
|
kazetták is sokkal olcsóbbak és kisebbek
|
|
(3 x 2 x 0,5 col, ami 76 x 51 x
|
|
12 mm) a 8 mm-es kiadásénál. A
|
|
4 mm-es feje, hasonlóan a 8 mm-eséhez,
|
|
valamilyen okból szintén viszonylag rövid
|
|
ideig bírja, és mind a kettő spirális
|
|
pásztázást használ.</para>
|
|
|
|
<para>Ezeknél a meghajtóknál az
|
|
adatátvitel nagyjából
|
|
150 KB/mp-nél kezdődik és
|
|
500 KB/mp-nél végződik. Az
|
|
adattárolási képességük
|
|
1,3 GB-tól indul és 2,0 GB-ig tart. A
|
|
hardveres tömörítés, ami a legtöbb
|
|
ilyen típusú meghajtónál
|
|
elérhető, közel megduplázza a
|
|
kapacitást. A többmeghajtós szalagos
|
|
könyvtár egységek egyetlen szekrényben
|
|
6 meghajtót képes befogadni, a szalagok
|
|
automatikus cserélgetésével. Az ilyen
|
|
könyvtárak kapacitása a 240 GB-ot is
|
|
elérheti.</para>
|
|
|
|
<para>A DDS-3 szabvány most már akár
|
|
12 GB (vagy tömörítve 24 GB)
|
|
kapacitást is elérhetővé tesz.</para>
|
|
|
|
<para>A 4 mm-es meghajtók, hasonlóan a
|
|
8 mm-es meghajtókhoz, spirális
|
|
pásztázást alkalmaznak. A spirális
|
|
pásztázás összes előnye és
|
|
hátránya ezért egyaránt él a
|
|
4 mm-es és 8 mm-es meghajtók
|
|
esetén.</para>
|
|
|
|
<para>A szalagok 2 000 menet vagy 100 teljes mentes
|
|
után kopnak el.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="backups-tapebackups-8mm">
|
|
<title>8 mm-es (Exabyte)</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>szalagos adathordozó</primary>
|
|
<secondary>(8 mm-es) Exabyte szalagok</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A 8 mm-es szalagok a legelterjedtebb szalagos
|
|
SCSI-meghajtók. A szalagok használatára ez
|
|
a legjobb választás. Szinte mindegyik rendszerben
|
|
egy 2 GB-os 8 mm-es Exabyte szalagos meghajtót
|
|
használnak. A 8 mm-es meghajtók
|
|
megbízhatóak, kényelmesek és
|
|
csendesek. A kazetták olcsók és kicsik
|
|
(4,8 x 3,3 x 0,6 col, azaz 122 x 84 x
|
|
15 mm). A 8 mm-es szalagok feje viszonylag csak
|
|
rövid ideig bírja a szalag nagy
|
|
mértékű oda-vissza mozgása
|
|
miatt.</para>
|
|
|
|
<para>Az adatátvitel sebessége
|
|
250 KB/mp-től 500 KB/mp-ig terjed, valamint a
|
|
300 MB-tól egészen 7 GB-os
|
|
méretig találkozhatunk velük. A
|
|
meghajtókban elérhető hardveres
|
|
tömörítés képes közel
|
|
megduplázni a kapacitást. Ezek a meghajtók
|
|
önálló egységként is
|
|
beszerezhetőek vagy egy 6 egységből
|
|
álló és 120 szalagos szalagos
|
|
könyvtár részeként. Ezek az
|
|
egységek önállóan
|
|
váltják a szalagokat. Az ilyen
|
|
könyvtárak kapacitása eléri a
|
|
közel 840 GB-ot.</para>
|
|
|
|
<para>Az Exabyte <quote>Mammoth</quote> modellje
|
|
szalagonként 12 GB
|
|
(tömörítéssel pedig 24 GB) adatot
|
|
képes tárolni, viszont a hagyományos
|
|
szalagos meghajtóknál nagyjából
|
|
kétszer többe kerül.</para>
|
|
|
|
<para>Az adatok spirális pásztázással
|
|
kerülnek a szalagra, és a fejek adott
|
|
(nagyjából 6 fokos) szögben állnak a
|
|
szalag felett. A szalag a fejeket tartó orsó
|
|
köré tekeredik, körülbelül 270
|
|
fokban. Ennek eredményképpen nagyobb
|
|
adatsűrűség és szorosan zárt
|
|
sávok jönnek létre, ahogy ebben a
|
|
szögben a fej eljut a szalag egyik
|
|
éléről a másikra.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="backups-tapebackups-qic">
|
|
<title>QIC</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>szalagos adathordozó</primary>
|
|
<secondary>QIC-150</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A QIC-150 meghajtók és szalagok talán a
|
|
legelterjedtebb szalagos egységek és
|
|
adathordozók. A QIC szalagos meghajtók a
|
|
legolcsóbb <quote>komolynak tekinthető</quote>
|
|
biztonsági mentésre alkalmas meghajtók. Az
|
|
olcsóság azonban megköveteli a maga
|
|
árát. A QIC-szalagok a 4 és 8 mm-es
|
|
szalagokkal szemben akár ötször is
|
|
drágábbak lehetnek gigabyte-onként. De ha
|
|
megelégszünk csupán féltucat szalaggal
|
|
is, akkor a QIC jó vásárnak tűnhet. A
|
|
QIC a <emphasis>leginkább</emphasis> elterjedtebb
|
|
szalagos meghajtó. Minden rendszerben biztonsan
|
|
találunk valamilyen minőségben
|
|
QIC-meghajtót. A QIC fizikailag hasonló
|
|
(és gyakran azonos) felépítésű
|
|
szalagokat gyárt rengeteg különböző
|
|
adatsűrűséggel. Az ilyenkor keletkező
|
|
súrlódások miatt a QIC-meghajtók
|
|
egyáltalán nem nevezhetőek csendesnek. Az
|
|
ilyen típusú meghajtók az adatok
|
|
rögzítése előtt külön
|
|
hangjelenség kíséretében keresik meg
|
|
a megfelelő pozíciót és tisztán
|
|
hallható, ahogy olvasnak, írnak és
|
|
keresnek. A QIC-szalagok mérete 6 x 4 x
|
|
0,7 col (avagy 152 x 102 x 17 mm).</para>
|
|
|
|
<para>Az adatátviteli sebesség
|
|
nagyjából 150 KB/mp-től
|
|
500 KB/mp-ig terjedhet. A kapacitás
|
|
szalagonként 40 MB és 15 GB
|
|
között változhat. A legtöbb újabb
|
|
QIC-meghajtó támogatja a hardveres
|
|
tömörítést. QIC-meghajtókat
|
|
azonban egyre kevésbé találhatunk,
|
|
helyüket szépen lassan mindenhol átveszik a
|
|
DAT-meghajtók.</para>
|
|
|
|
<para>A szalagokra sávokban rögzítik az
|
|
adatokat. Ezek a sávok szalag felületének
|
|
hosszanti tengelyén futnak az egyik
|
|
végétől a másikig. A sávok
|
|
száma valamint a sávok vastagsága a
|
|
szalagok kapacitásától függően
|
|
változnak. Ha nem is összes legújabb, de a
|
|
legtöbb meghajtó legalább olvasás
|
|
szintjén kompatibilis a régebbi típusokkal
|
|
(de gyakran írásban is). A QIC híresen
|
|
megbízható az adatbiztonság
|
|
tekintetében (a mechanikája sokkal egyszerűbb
|
|
és strapabíróbb a spirális
|
|
pásztázással működő
|
|
meghajtókénál).</para>
|
|
|
|
<para>A szalagokat 5000 mentés után érdemes
|
|
lecserélni.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="backups-tapebackups-dlt">
|
|
<title>DLT</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>szalagos adathordozó</primary>
|
|
<secondary>DLT</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A DLT rendelkezik a legnagyobb adatátviteli
|
|
sebességgel az itt összefoglalt mezőnyben. A
|
|
1/2 colos (12,5 mm-es) szalag egy egyorsós
|
|
tokban foglal helyet (mérete 4 x 4 x
|
|
1 col, azaz 100 x 100 x 25 mm). A tok egyik
|
|
oldalán végig egy csúszó kapu
|
|
található. A meghajtó ezt a kaput nyitja
|
|
ki és ezen keresztül húzza be a szalagot. A
|
|
szalag elején található egy ovális
|
|
lyuk, amibe a meghajtó <quote>bele tud
|
|
akaszkodni</quote>. A feszítő orsó a
|
|
szalagos meghajtóban foglal helyet. Az összes
|
|
többi szalag esetén (kivéve egyedül a 9
|
|
sávos szalagokat) mind a segéd- és
|
|
feszítő orsók magában a
|
|
kazettában találhatóak.</para>
|
|
|
|
<para>Az adatátviteli sebessége
|
|
megközelítőleg 1,5 MB/mp, tehát
|
|
háromszor nagyobb bármelyik 4 mm-es,
|
|
8 mm-es vagy QIC-szalagos egységénél.
|
|
Az adattároló képessége
|
|
kazettánként 10 GB-tól 20 GB-ig
|
|
terjedhet. A meghajtók egyaránt
|
|
elérhetőek többkazettás,
|
|
cserélgetős és többkazettás,
|
|
többmeghajtós könyvtárakban is, melyek 5
|
|
kazettától egészen 900 kazettáig,
|
|
illetve 1 meghajtótól 20 meghajtóig
|
|
képesek befogadni, így teljes
|
|
tárterületük 50 GB-tól 9 TB-ig
|
|
terjed.</para>
|
|
|
|
<para>A DLT Type V formátum
|
|
tömörítéssel közel 70 GB-os
|
|
kapacitást képes elérni.</para>
|
|
|
|
<para>A szalagra az adatok a haladási iránnyal
|
|
párhuzamosan kerülnek fel (akárcsak a
|
|
QIC-szalagok esetében). Egyszerre két
|
|
sávot rögzít. A
|
|
író/olvasó fejek élettartama
|
|
viszonylag nagy. Ahogy a szalag megáll, a fej és
|
|
a szalag között nincs szükség
|
|
további relatív mozgásra.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title id="backups-tapebackups-ait">AIT</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>szalagos adathordozó</primary>
|
|
<secondary>AIT</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Az AIT a Sony új formátuma, ami egészen
|
|
50 GB mennyiségű adatot képes
|
|
tárolni (tömörítéssel) egyetlen
|
|
szalagon. A szalagokat memóriachipekkel
|
|
látják el, melyek a szalag tartalmát
|
|
indexelik. Az indexek felhasználásával
|
|
aztán a szalagos meghajtó villámgyorsan
|
|
képes meghatározni a szalagon
|
|
található állományok helyét,
|
|
szemben az ilyenkor megszokott többperces művelettel.
|
|
A <application>SAMS:Alexandria</application> és a
|
|
hozzá hasonló szoftverek negyven vagy több
|
|
AIT-szalagos könyvtárral is képesek egyszerre
|
|
dolgozni, és közvetlenül a szalagok
|
|
memóriájával veszik fel a kapcsolatot a
|
|
tartalmuk megjelenítéséhez, a mentett
|
|
állományok rendszerezéséhez, a
|
|
helyes szalag megkereséséhez,
|
|
betöltéséhez és
|
|
visszatöltéséhez.</para>
|
|
|
|
<para>Az ilyen könyvtárak a 20 000
|
|
dolláros (kb. 3,5 millió forintos)
|
|
árkategóriába tartoznak, ami miatt csak egy
|
|
kicsivel csúsznak ki a hobbi
|
|
kategóriából.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Az új szalagok első használata</title>
|
|
|
|
<para>Amikor az első alkalommal akarunk beolvasni vagy
|
|
írni egy új, teljesen üres szalagot,
|
|
hibára fogunk futni. Egy ehhez hasonló
|
|
konzolüzenet fog megjelenni:</para>
|
|
|
|
<screen>sa0(ncr1:4:0): NOT READY asc:4,1
|
|
sa0(ncr1:4:0): Logical unit is in process of becoming ready</screen>
|
|
|
|
<para>A szalag nem tartalmaz azonosító blokkot
|
|
(Identifier Block) a nulladik blokkban. A QIC-525
|
|
szabvány átvétele óta mindegyik QIC
|
|
szalagos meghajtó létrehozza ezt az
|
|
azonosító blokkot. Tehát két
|
|
megoldás létezik:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az <command>mt fsf 1</command> paranccsal
|
|
felírunk egy ilyen azonosító blokkot a
|
|
szalagra.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A meghajtó előlapján
|
|
található gomb
|
|
segítségével dobassuk ki a
|
|
szalagot.</para>
|
|
|
|
<para>Rakjuk vissza a szalagot és hajtsunk végre
|
|
rajta egy <command>dump</command> parancsot.</para>
|
|
|
|
<para>A <command>dump</command> parancs erre egy
|
|
<errorname>DUMP: End of tape detected</errorname>
|
|
(<quote>szalag vége</quote>) hibaüzenetet ad,
|
|
majd a következő jelenik meg a konzolon:
|
|
<errorname>HARDWARE FAILURE info:280
|
|
asc:80,96</errorname>.</para>
|
|
|
|
<para>Tekertessük vissza a szalagot az <command>mt
|
|
rewind</command> paranccsal.</para>
|
|
|
|
<para>A szalag következő művelete most
|
|
már sikeres lesz.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="backups-floppybackups">
|
|
<title>Biztonsági mentés
|
|
hajlékonylemezekre</title>
|
|
|
|
<sect2 id="floppies-using">
|
|
<title>Hajlékonylemezre is lehet biztonsági
|
|
mentést készíteni?</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>biztonsági
|
|
floppyk</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>floppy lemezek</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A floppy lemezek nem igazán felelnek meg
|
|
biztonsági mentés
|
|
készítésére, mivel:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Nem megbízható adathordozók,
|
|
különösen hosszabb időre.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Esetükben a mentés és
|
|
visszaállítás nagyon
|
|
lassú.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Kapacitásuk erősen korlátozott (annak
|
|
már régen elmúlt az ideje, amikor
|
|
egész merevlemezeket tudtunk lementeni egy tucat
|
|
floppyra).</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Habár ha máshogy nem tudunk biztonsági
|
|
mentést készíteni, akkor a floppy
|
|
lemezekkel még mindig jobban járunk, mint
|
|
nélkülük.</para>
|
|
|
|
<para>Ha már mindenképpen floppy lemezeket kell
|
|
használnunk, akkor igyekezzünk minél jobb
|
|
minőségűeket beszerezni. Tehát az olyan
|
|
floppyk, amik már évek óta kavarognak az
|
|
irodában, erre a célra nem éppen
|
|
bizonyulnak a legjobb választásnak.
|
|
Ideális esetben egy megbízható
|
|
gyártótól származó új
|
|
floppykat használunk.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="floppies-creating">
|
|
<title>Tehát akkor hogyan mentsük az adatokat
|
|
hajlékonylemezre?</title>
|
|
|
|
<para>Legegyszerűbban a &man.tar.1; <option>-M</option>
|
|
(többkötetes) opciójával tudunk floppy
|
|
lemezre menteni, aminek használatával több
|
|
floppyra kiterjedő mentéseket is
|
|
készíthetünk.</para>
|
|
|
|
<para>Az aktuális könyvtár és a benne
|
|
levő alkönyvtárak tartalmát
|
|
(<username>root</username>) felhasználóként
|
|
a következő paranccsal tudjuk lementeni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>tar Mcvf /dev/fd0 *</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Amikor az első floppy megtelik, a &man.tar.1;
|
|
kérni fogja a következő kötetet (volume)
|
|
(mivel a &man.tar.1; adathordozótól független
|
|
módon hivatkozik a kötetekre, tehát ebben a
|
|
környezetben a kötet egy floppy lemezt jelent):</para>
|
|
|
|
<screen>Prepare volume #2 for /dev/fd0 and hit return:</screen>
|
|
|
|
<para>Az üzenet fordítása:</para>
|
|
|
|
<screen>Készítse elő a 2. kötetet a /dev/fd0 eszközön és nyomja le a
|
|
return billentyűt</screen>
|
|
|
|
<para>A folyamat egészen addig ismétlődik (a
|
|
kötetek számának
|
|
növekedésével), amíg az összes
|
|
állomány lementésre nem kerül.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="floppies-compress">
|
|
<title>Lehet tömöríteni a
|
|
mentéseket?</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary><command>tar</command></primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary><command>gzip</command></primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>tömörítés</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Sajnos a &man.tar.1; többkötetes mentések
|
|
esetén nem engedi a <option>-z</option>
|
|
beállítás használatát.
|
|
Természetesen ettől függetlenül a
|
|
&man.gzip.1; segítségével még be
|
|
tudjuk tömöríteni az összes
|
|
állományt, a &man.tar.1; paranccsal floppyra
|
|
menteni ezeket, majd a &man.gunzip.1; paranccsal
|
|
kitömöríteni.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="floppies-restoring">
|
|
<title>Hogyan állítsuk vissza a biztonsági
|
|
mentéseket?</title>
|
|
|
|
<para>Az egész mentés
|
|
visszaállításához adjuk ki a
|
|
következő parancsot:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>tar Mxvf /dev/fd0</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Két módon tudunk csak bizonyos
|
|
állományokat visszaállítani.
|
|
Először is, tegyük be a mentés első
|
|
lemezét és adjuk ki a következő
|
|
parancsot:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>tar Mxvf /dev/fd0 <replaceable>állomány</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A &man.tar.1; segédprogram ezután sorban
|
|
kérni fogja a többi lemezt egészen addig,
|
|
amíg meg nem találja a keresett
|
|
állományt.</para>
|
|
|
|
<para>Vagy ha pontosan tudjuk, hogy melyik lemezen
|
|
található a keresett állomány, akkor
|
|
az iménti parancs használatát azzal a
|
|
lemezzel kezdjük. Vigyázzunk, mert ha a lemezen
|
|
található első állomány az
|
|
előző lemezen kezdődik, akkor a &man.tar.1;
|
|
figyelmeztetni fog minket, hogy nem állítja vissza
|
|
még akkor sem, ha erre nem is kértük!</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="backup-strategies">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Lowell</firstname>
|
|
<surname>Gilbert</surname>
|
|
<contrib>Eredetileg készítette: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>Mentési stratégiák</title>
|
|
|
|
<para>Egy biztonsági mentés kidolgozása
|
|
során az első követelmény gondoskodnunk az
|
|
alábbi problémákról:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Lemezhiba</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az állományok véletlen
|
|
törlése</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az állományok véletlenszerű
|
|
károsodása</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Számítógépek teljes
|
|
megsemmisülése (például tűz
|
|
által), belértve a közelében
|
|
tárolt összes biztonsági
|
|
mentést</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Tökéletesen megoldható, hogy egyes
|
|
rendszerek a fentebb felsorolt problémák
|
|
mindegyikét teljesen eltérő technikával
|
|
oldják meg. A nagyon személyes rendszerektől
|
|
és a nagyon értéktelen adatoktól
|
|
eltekintve szinte egyértelműen kizárt, hogy
|
|
egyetlen technika képes lefedni az összes
|
|
problémát.</para>
|
|
|
|
<para>Kelléktárunk néhány alapvető
|
|
eszköze:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az egész rendszer mentése, amit egy
|
|
megbízható helyre elzárt, tartós
|
|
adattárolóra készítünk. Ez
|
|
tulajdonképpen védelmet biztosít a
|
|
fentebb megemlített összes probléma
|
|
esetében, de lassú és kényelmetlen
|
|
róla visszaállítani az adatokat. A
|
|
közelben és/vagy neten is tarthatunk erről
|
|
másolatokat, de még így is
|
|
kényelmetlen az állományok
|
|
visszaállítása, különösen
|
|
az egyszerű felhasználók
|
|
számára.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Pillanatképek készítése az
|
|
állományrendszerről. Ez
|
|
valójában csak olyan esetekben lehet a
|
|
segítségünkre, amikor
|
|
véletlenül töröltünk
|
|
állományokat, ám ilyenkor
|
|
<emphasis>határozottan</emphasis> jól jön,
|
|
mivel igen gyorsan és könnyen lehet vele
|
|
dolgozni.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az egész állományrendszer
|
|
és/vagy az összes lemez másolata
|
|
(például az &man.rsync.1; időszakos
|
|
alkalmazása a komplett gépre). Az
|
|
általában az egyedi igényekkel
|
|
bíró hálózatok esetében
|
|
eshet a kezünkre. A lemezhiba ellen védelemben ez
|
|
a megoldás általában a
|
|
<acronym>RAID</acronym> alatt áll. A
|
|
véletlenül törölt
|
|
állományok
|
|
visszaállításának
|
|
tekintetében az <acronym>UFS</acronym>
|
|
pillanatképeivel mérhető össze, de ez
|
|
leginkább a saját igényeinktől
|
|
függ.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><acronym>RAID</acronym> alkalmazása. A lemezek
|
|
meghibásodása esetén segíti
|
|
minimalizálni vagy elkerülni a kiesést,
|
|
ugyan gyakori lemezhibák árán (mivel
|
|
ilyenkor több lemezt használunk) de kisebb
|
|
sürgősséggel.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az állományok ujjlenyomatának
|
|
ellenőrzése. Az &man.mtree.8; segédprogram
|
|
nagyon hasznos tud lenni ebben az esetben. Habár ez
|
|
nem egy mentési technika, mégis segít
|
|
megállapítani, hogy mikor kell nyugdíjba
|
|
küldenünk a biztonsági mentéseinket.
|
|
Ez különösen az aktív nem
|
|
használt mentésekre vonatkozik, ezeket bizonyos
|
|
idő elteltével mindig érdemes
|
|
ellenőrizni.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Nagyon könnyű lenne további
|
|
technikákat is felsorolni, melyek legtöbbje az
|
|
iméntiek valamilyen kombinációja lenne. A
|
|
speciális igények általában
|
|
speciális technikákat eredményeznek
|
|
(például egy éles adatbázis
|
|
biztonsági mentése általában az
|
|
adott adatbáziskezelő rendszer
|
|
közreműködését is elvárja).
|
|
Mindig fontos tudni, hogy milyen veszélyek ellen
|
|
védekezünk és hogyan kezeljük le
|
|
ezeket.</para>
|
|
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="backup-basics">
|
|
<title>Alapvető tudnivalók a biztonsági
|
|
mentésről</title>
|
|
|
|
<para>A &man.dump.8;, &man.tar.1; és &man.cpio.1; a
|
|
három legfontosabb biztonsági mentésekkel
|
|
kapcsolatos program.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Mentés és
|
|
helyreállítás</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>biztonsági mentést végző
|
|
szoftverek</primary>
|
|
<secondary>mentés /
|
|
helyreállítás</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm><primary><command>dump</command></primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary><command>restore</command></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A &unix; típusú rendszerekben a
|
|
biztonsági mentést hagyományosan a
|
|
<command>dump</command> és <command>restore</command>
|
|
programok végzik. A meghajtókat lemezblokkok
|
|
összeségeként kezelik, az
|
|
állományrendszerek által létrehozott
|
|
állományok, linkek és
|
|
könyvtárak szintje alatt. Eltérően
|
|
más, biztonsági mentést végző
|
|
szoftverektől, a <command>dump</command> az adott
|
|
eszközön egy egész
|
|
állományrendszert képes lementeni. Nem
|
|
képes csak az állományrendszer vagy egy
|
|
több állományrendszerre kiterjedő
|
|
könyvtárszerkezet egy részét
|
|
lementeni. A <command>dump</command> nem
|
|
állományokat és könyvtárakat
|
|
ír a szalagra, hanem nyers adatblokkokat, amelyek
|
|
állományokat és könyvtárakat
|
|
formáznak. A <command>restore</command> parancs az
|
|
adatokat alapértelmezés szerint a <filename
|
|
class="directory">/tmp</filename> könyvtárba
|
|
tömöríti ki. Ha nem lenne elegendő
|
|
helyünk a <filename class="directory">/tmp</filename>
|
|
könyvtárban, akkor a <envar>TMPDIR</envar>
|
|
környezeti változó
|
|
átállításával ehelyett
|
|
megadhatunk egy olyat, ahol már kellő
|
|
mennyiségű terület áll
|
|
rendelkezésre a <command>restore</command>
|
|
akadálytalan lefutásához.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>Ha a <command>dump</command> parancsot a
|
|
gyökér könyvtárban adjuk ki, akkor nem
|
|
fogja lementeni a <filename>/home</filename> vagy
|
|
<filename>/usr</filename> vagy bármilyen más
|
|
könyvtárat, mivel ezek jellemző módon
|
|
más állományrendszerek
|
|
csatlakozási pontja vagy más
|
|
állományrendszerekre mutató szimbolikus
|
|
linkek.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>A <command>dump</command> parancsnak vannak olyan
|
|
rigolyái, amelyek még az AT&T UNIX 6.
|
|
verziójából (1975
|
|
környékéről) maradtak vissza. Az
|
|
alapértelmezett paraméterezése 9
|
|
sávos szalagokat feltételezi (6250 bpi), nem pedig
|
|
a napjainkban elterjedt nagy
|
|
írássűrűsségű
|
|
(egészen 62 182 ftpi-s) adathordozókat. Ezek
|
|
az alapértelmezések természetesen
|
|
paranccsorból felülbírálhatóak,
|
|
és így a manapság alkalmazott szalagos
|
|
meghajtók teljes kapacitása is
|
|
kihasználható vele.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary><filename>.rhosts</filename></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Emellett az <command>rdump</command> és
|
|
<command>rrestore</command> programok
|
|
segítségével hálózaton
|
|
keresztül is le tudjuk menteni az adatainkat egy
|
|
másik számítógépre
|
|
csatlakoztatott szalagos egységre. Mind a két
|
|
program az &man.rcmd.3; és a &man.ruserok.3; parancsokat
|
|
használja a távoli szalagos meghajtó
|
|
eléréséhez. Az <command>rdump</command>
|
|
és <command>rrestore</command> paramétereinek a
|
|
távoli számítógép
|
|
használatához kell illeszkedniük. Amikor egy
|
|
&os; rendszerű számítógépet az
|
|
<command>rdump</command> paranccsal egy Sun rendszerű,
|
|
<hostid>komodo</hostid> nevű
|
|
számítógépre mentünk, amelyhez
|
|
egy Exabyte szalagos meghajtó csatlakozik, akkor ezt a
|
|
írjuk be:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>/sbin/rdump 0dsbfu 54000 13000 126 komodo:/dev/nsa8 /dev/da0a 2>&1</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Figyelem: az <filename>.rhosts</filename>
|
|
állományon keresztül
|
|
hitelesítésnek megvannak a maga biztonsági
|
|
kockázatai. Ne felejtsük el felmérni ezt a
|
|
saját környezetünkben sem.</para>
|
|
|
|
<para>A <command>dump</command> és
|
|
<command>restore</command> parancsokat az <command>ssh</command>
|
|
használatával még
|
|
biztonságosabbá tehetjük.</para>
|
|
|
|
<example>
|
|
<title>A <command>dump</command> használata az
|
|
<application>ssh</application> alkalmazással</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>/sbin/dump -0uan -f - /usr | gzip -2 | ssh -c blowfish \
|
|
<replaceable>célfelhasználó@cél.gép.hu</replaceable> dd of=<replaceable>/nagyállományok/dump-usr-l0.gz</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
</example>
|
|
|
|
<para>Vagy az <envar>RSH</envar> környezeti
|
|
változó megfelelő
|
|
beállításával használhatjuk a
|
|
<command>dump</command> beépített
|
|
módszerét:</para>
|
|
|
|
<example>
|
|
<title>A <command>dump</command> használata az
|
|
<application>ssh</application> alkalmazással, az
|
|
<envar>RSH</envar> környezeti változó
|
|
beállításával</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>RSH=/usr/bin/ssh /sbin/dump -0uan -f <replaceable>célfelhasználó@cél.gép.hu</replaceable>:/dev/sa0 /usr</userinput></screen>
|
|
|
|
</example>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title><command>tar</command></title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>biztonsági mentést végző
|
|
szoftverek</primary>
|
|
<secondary><command>tar</command></secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &man.tar.1; is az AT&T UNIX 6.
|
|
verziójáig nyúlik vissza (tehát
|
|
nagyjából 1975-ig). A <command>tar</command> az
|
|
állományrendszerrel szoros
|
|
együttműködésben dolgozik,
|
|
állományokat és könyvtárakat
|
|
ír a szalagra. A <command>tar</command> ugyan nem ismeri
|
|
a &man.cpio.1; által felkínált összes
|
|
lehetőséget, de nincs is szüksége olyan
|
|
szokatlan paranccsoros összekapcsolásokra, mint a
|
|
<command>cpio</command> parancsnak.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary><command>tar</command></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; 5.3 vagy későbbi
|
|
változataiban a GNU <command>tar</command> és az
|
|
alapértelmezés szerinti <command>bsdtar</command>
|
|
egyaránt elérhető. A GNU változat a
|
|
<command>gtar</command> paranccsal hívható meg.
|
|
Az <command>rdump</command> parancshoz hasonló
|
|
felírásban képes kezelni a távoli
|
|
eszközöket. Tehát így tudjuk
|
|
használni a <command>tar</command> parancsot a
|
|
<hostid>komodo</hostid> nevű Sun
|
|
számítógép Exabíte szalagos
|
|
meghajtójának
|
|
elérésére:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>/usr/bin/gtar cf komodo:/dev/nsa8 . 2>&1</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ugyanez eltérhető a <command>bsdtar</command>
|
|
használatával is, amikor az <command>rsh</command>
|
|
programmal összekapcsolva küldünk át a
|
|
távoli szalagos egységre.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>tar cf - . | rsh <replaceable>hálózati-név</replaceable> dd of=<replaceable>szalagos-eszköz</replaceable> obs=20b</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ha a hálózaton keresztül mentés
|
|
során fontos számunkra a biztonság, akkor
|
|
az <command>rsh</command> parancs helyett az
|
|
<command>ssh</command> parancsot használjuk.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title><command>cpio</command></title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>biztonsági mentést végző
|
|
szoftverek</primary>
|
|
<secondary><command>cpio</command></secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &man.cpio.1; eredetileg a &unix; szalagos programjai
|
|
és szalagos egységei között
|
|
közvetített. A <command>cpio</command> parancs
|
|
(többek közt) képes a byte-ok
|
|
sorrendjének felcserélésére,
|
|
több különböző archívum
|
|
formátuma szerint írni és adatokat
|
|
közvetíteni más programok felé. Ez
|
|
utóbbi lehetősége miatt a
|
|
<command>cpio</command> kíválóan alkalmas a
|
|
telepítőeszközök számára. A
|
|
<command>cpio</command> nem képes bejárni a
|
|
könyvtárszerkezetet, és az
|
|
állományok listáját a
|
|
szabványos bemeneten keresztül kell megadni
|
|
neki.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary><command>cpio</command></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A <command>cpio</command> nem támogatja a
|
|
biztonsági mentés
|
|
átküldését a hálózaton.
|
|
Programok összekapcsolásával és az
|
|
<command>rsh</command> használatával tudunk
|
|
adatokat küldeni távoli szalagos
|
|
meghajtókra.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>for f in <replaceable>könyvtár_lista</replaceable>; do</userinput>
|
|
<userinput>find $f >> <replaceable>mentési.lista</replaceable></userinput>
|
|
<userinput>done</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>cpio -v -o --format=newc < backup.list | ssh <replaceable>felhasználó</replaceable>@<replaceable>gép</replaceable> "cat > <replaceable>mentőeszköz</replaceable>"</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ahol a <replaceable>könyvtár_lista</replaceable>
|
|
a menteni kívánt könyvtárak
|
|
listája, a
|
|
<replaceable>felhasználó</replaceable>@<replaceable>gép</replaceable>
|
|
a mentést végző gép
|
|
felhasználójának és
|
|
hálózati nevének együttese, valamint a
|
|
<replaceable>mentőeszköz</replaceable>, ahova a
|
|
mentés kerül (például
|
|
<filename>/dev/nsa0</filename>).</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title><command>pax</command></title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>biztonsági mentést végző
|
|
szoftverek</primary>
|
|
<secondary><command>pax</command></secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm><primary><command>pax</command></primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>POSIX</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>IEEE</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A &man.pax.1; az IEEE/&posix; válasza a
|
|
<command>tar</command> és <command>cpio</command>
|
|
programokra. Az évek során a
|
|
<command>tar</command> és a <command>cpio</command>
|
|
különböző változatai egy kissé
|
|
inkompatibilissé váltak. Ezért a
|
|
szabványosításuk kiharcolása helyett
|
|
inkább a &posix; létrehozott egy új
|
|
archiváló segédprogramot. A
|
|
<command>pax</command> megpróbálja írni
|
|
és olvasni a <command>cpio</command> és
|
|
<command>tar</command> formátumok legtöbb
|
|
változatát, valamint emellett további
|
|
saját formátumokat is kezel. A
|
|
parancskészlete inkább a <command>cpio</command>
|
|
parancséra emlékeztet, mintsem a
|
|
<command>tar</command> parancséra.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="backups-programs-amanda">
|
|
<title><application>Amanda</application></title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>biztonsági mentést végző
|
|
szoftverek</primary>
|
|
<secondary><application>Amanda</application></secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm><primary><application>Amanda</application></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Az <application>Amanda</application> (Advanced Maryland
|
|
Network Disk Archiver) egy kliens-szerver alapú
|
|
mentési rendszer, nem pedig egy önálló
|
|
program. Az <application>Amanda</application> szerver menti
|
|
tetszőleges számú
|
|
számítógép adatát egyetlen
|
|
szalagra, melyek az <application>Amanda</application> klienst
|
|
futtatják és hálózaton
|
|
keresztül hozzá csatlakoznak. A nagy
|
|
mennyiségű és nagy kapacitású
|
|
lemezekkel rendelkező rendszerekben közvetlenül a
|
|
mentéshez szükséges idő nem áll
|
|
rendelkezésre a feladat
|
|
elvégzéséhez. Az
|
|
<application>Amanda</application> viszont képes megoldani
|
|
ezt a problémát. Az
|
|
<application>Amanda</application> képes egy
|
|
<quote>saját lemez</quote> használatával
|
|
egyszerre több állományrendszerről is
|
|
biztonsági mentést készíteni. Az
|
|
<application>Amanda</application>
|
|
<quote>archívumkészleteket</quote> hoz
|
|
létre: az <application>Amanda</application>
|
|
konfigurációs állományában
|
|
megadott állományrendszerekről
|
|
készít teljes mentést egy adott idő
|
|
alatt egy adott mennyiségű szalagra. Az
|
|
<quote>archívumkészlet</quote>
|
|
ezenkívül még tartalmaz egy napi
|
|
inkrementális (vagy különbözeti)
|
|
mentést is minden egyes
|
|
állományrendszerről. A sérült
|
|
állományrendszerek
|
|
visszaállításához mindig a
|
|
legújabb teljes biztonsági mentésre
|
|
és a hozzá tartozó inkrementális
|
|
mentésekre van szükségünk.</para>
|
|
|
|
<para>A konfigurációs állomány
|
|
segítségével precíz
|
|
irányítást gyakorolhatunk a
|
|
létrehozott mentések és az
|
|
<application>Amanda</application> által keltett
|
|
hálózati forgalom felett. Az
|
|
<application>Amanda</application> a fentiek közül
|
|
bármelyik programmal képes az adatokat szalagra
|
|
rögzíteni. Az <application>Amanda</application>
|
|
portként vagy csomagként is elérhető,
|
|
alapértelmezés szerint nem települ.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Ne csináljunk semmit</title>
|
|
|
|
<para>A <quote>Ne csináljunk semmit</quote> nem egy
|
|
újabb számítógépes program,
|
|
hanem egy igen gyakran alkalmazott mentési
|
|
stratégia. Nem kell beruházni. Nem kell
|
|
semmilyen biztonsági mentési rendet követni.
|
|
Egyszerűen semmit se csinálunk. Ha
|
|
véletlenül valami történne az
|
|
adatainkkal, akkor csak mosolyogjunk és
|
|
törődjünk bele!</para>
|
|
|
|
<para>Amennyiben az időnk és adataink keveset vagy
|
|
éppen semmit se érnek, akkor a <quote>Ne
|
|
csináljunk semmit</quote> az elérhető legjobb
|
|
biztonsági mentési megoldás
|
|
számítógépünk
|
|
számára. De legyünk óvatosak, mert a
|
|
&unix; egy igen hasznos eszköz, és fél
|
|
éven belül könnyen úgy
|
|
találhatjuk magunkat, hogy mégis csak vannak
|
|
értékes adataink.</para>
|
|
|
|
<para>A <quote>Ne csináljunk semmit</quote>
|
|
tökéletesen megfelelő mentési
|
|
módszer a <filename>/usr/obj</filename> és a
|
|
hozzá hasonló módon a
|
|
számítógépen automatikusan
|
|
generált könyvtárak és
|
|
állományok esetében. Ugyanilyen
|
|
példa lehetne a kézikönyv HTML vagy
|
|
&postscript; változata. Ezek a formátumok ugyanis
|
|
az SGML források alapján keletkeznek, így a
|
|
HTML vagy &postscript; állományok mentése
|
|
nem életbevágó. Az SGML
|
|
állományokat viszont már annál
|
|
inkább mentsük!</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Melyik a legjobb?</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>LISA</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>&man.dump.8; <emphasis>Pont.</emphasis> Elizabeth D. Zwicky
|
|
komolyan letesztelte az itt felsorolt összes programot. A
|
|
&unix; állományrendszerek
|
|
jellegzetességeinek és rajtuk az összes
|
|
adatunk megőrzésének egyértelműen
|
|
a <command>dump</command> felel meg a legjobban. Elizabeth a
|
|
minden egyes program tesztjéhez olyan
|
|
állományrendszereket hozott létre, amelyek
|
|
rengeteg különféle szokatlan helyzetet
|
|
tartalmaztak (valamint néhány nem annyira
|
|
szokatlant). Az érintett jellegzetességek: lyukas
|
|
állományok, lyukas állományok
|
|
és egy halom nulla, állományok
|
|
érdekes karakterekkel a nevükben, olvashatatlan
|
|
és írhatatlan állományok,
|
|
eszközök, a mentés közben
|
|
méretüket változtató
|
|
állományok, a mentés közben
|
|
keletkező és megszűnő
|
|
állományok és még sok minden
|
|
más. Az eredményeit a LISA V-ben jelentette meg
|
|
1991 októberében. Lásd <ulink
|
|
url="http://www.coredumps.de/doc/dump/zwicky/testdump.doc.html"> A
|
|
biztonsági mentéshez és
|
|
archiváláshoz használt programok tesztje
|
|
(angolul)</ulink>.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Az adatok helyreállítása
|
|
vészhelyzetben</title>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A katasztrófa előtt</title>
|
|
|
|
<para>Csupán négy lépést kell
|
|
megtennünk az esetleges katasztrófák
|
|
bekövetkezésének esetére.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary><command>bsdlabel</command></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Először is két példányban
|
|
nyomtassuk ki az egyes lemezek
|
|
lemezcímkéjét (például a
|
|
<command>bsdlabel da0 | lpr</command> paranccsal) valamint az
|
|
állományrendszerek
|
|
táblázatát (az
|
|
<filename>/etc/fstab</filename> állományt)
|
|
és az összes rendszerindításkor
|
|
megjelenő üzenetet.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>helyreállító
|
|
lemezek</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A második lépésben
|
|
készítenünk kell egy
|
|
<quote>élő</quote> rendszerrel rendelkező
|
|
CD-lemezt. Ezen a lemezen megtalálható minden,
|
|
ami el tudunk indítani egy
|
|
helyreállításhoz elegendő rendszert.
|
|
Ekkor a felhasználó futtatni tudja
|
|
például a &man.dump.8;, &man.restore.8;,
|
|
&man.fdisk.8;, &man.bsdlabel.8;, &man.newfs.8;, &man.mount.8;
|
|
és a többi segédprogramot. Ez az image a
|
|
&os;/&arch.i386; &rel.current;-RELEASE kiadáshoz
|
|
az <ulink
|
|
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/&arch.i386;/ISO-IMAGES/&rel.current;/&os;-&rel.current;-RELEASE-&arch.i386;-livefs.iso"></ulink>
|
|
címről tölthető le.</para>
|
|
|
|
<para>A harmadik lépésben igyekezzünk
|
|
minél gyakrabban szalagra menteni. Mindig gondoljuk
|
|
arra, hogy a legutolsó mentés óta
|
|
létrehozott változatásaink teljesen el
|
|
fognak veszni. A mentéseket tartalmazó
|
|
szalagokat tegyük
|
|
írásvédetté.</para>
|
|
|
|
<para>A negyedik lépésben ellenőrizzük a
|
|
a második lépésben
|
|
készített helyreállító
|
|
lemezünket és a biztonsági
|
|
mentéseket tartalmazó szalagokat.
|
|
Jegyezzük le az eljárást. Ezeket a
|
|
jegyzeteket is rakjuk el rendszerindító
|
|
lemezzel, a kinyomtatott adatokkal és a
|
|
mentéseket tartalmazó szalagokkal együtt.
|
|
Ezek a jegyzetek megvédenek minket attól, hogy a
|
|
helyreállítás közbeni
|
|
kétségbeesésünkben nehogy
|
|
véletlenül tönkretegyük a
|
|
biztonsági mentéseinket. (Hogy miként
|
|
is? Például ha a <command>tar xvf
|
|
/dev/sa0</command> parancs helyett izgalmunkban a
|
|
<command>tar cvf /dev/sa0</command> parancsot
|
|
gépeljük be, akkor azzal felülírjuk a
|
|
biztonsági mentéseinket).</para>
|
|
|
|
<para>A fokozott biztonság kedvéért minden
|
|
alkalommal készítsünk
|
|
rendszerindító lemezt és
|
|
legalább két mentést. Az egyiket
|
|
valamilyen távoli helyen tároljuk. Ez a
|
|
távoli hely NE ugyanannak az épületnek az
|
|
alagsora legyen! Számos cég alaposan megtanulta
|
|
ezt a szabályt a Világkereskedelmi központ
|
|
tragédiája kapcsán. Ez a távoli
|
|
hely számítógépeinkből
|
|
és merevlemezes meghajtóinkól is
|
|
fizikailag jól elkülöníthető,
|
|
jelentős távolságban legyen.</para>
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A katasztrófa után</title>
|
|
|
|
<para>Az alapvető kérdés: a hardver
|
|
túlélte? Ha rendszeresen
|
|
készítettünk biztonsági
|
|
mentéseket, akkor a szoftverek miatt
|
|
egyáltalán nem kell aggódnunk.</para>
|
|
|
|
<para>Ha a hardver megsérült, akkor a
|
|
számítógép
|
|
használatának újból
|
|
megkezdése előtt javasolt cserélni a
|
|
meghibásodott alkatrészeket.</para>
|
|
|
|
<para>Ha a hardverrel minden rendben találtunk, akkor
|
|
helyzezzük be a helyreállításhoz
|
|
használatos <quote>élő</quote> rendszert
|
|
tartalmazó lemezt a CD-meghajtóba, és
|
|
indítsuk el vele a
|
|
számítógépet. Ezután
|
|
nemsokára a telepítési menü jelenik
|
|
meg. Itt a megfelelő ország után a
|
|
<guimenuitem>Fixit -- Repair mode with CDROM/DVD/floppy or
|
|
start a shell</guimenuitem>
|
|
(<quote>Helyreállítás CD/DVD/floppy
|
|
használatával, vagy parancssor
|
|
indítása</quote>), majd a <guimenuitem>CDROM/DVD
|
|
-- Use the live filesystem CDROM/DVD</guimenuitem> (<quote>A
|
|
CD/DVD-n található élő rendszer
|
|
használata</quote>) menüpontokat válasszuk.
|
|
A <command>restore</command> és a többi
|
|
segédprogram a <filename
|
|
class="directory">/mnt2/rescue</filename>
|
|
könyvtárban lesznek elérhetőek.</para>
|
|
|
|
<para>Egyenként állítsuk vissza az egyes
|
|
állományrendszereket.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary><command>mount</command></primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>gyökér
|
|
partíció</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary><command>bsdlabel</command></primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary><command>newfs</command></primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A <command>mount</command> paranccsal
|
|
próbáljuk meg csatlakoztatni az első
|
|
lemezünk rendszerindító
|
|
partícióját (például
|
|
<command>mount /dev/da0a /mt</command>). Ha a
|
|
lemezcímke megsérült, akkor
|
|
<command>bsdlabel</command> alkalmazásával
|
|
partícionáljuk újra a lemezt és
|
|
címkézzük meg a korábban
|
|
kinyomtatott címke adatainak megfelelően. A
|
|
<command>newfs</command> segítségével
|
|
újra hozzuk létre az
|
|
állományrendszereket.
|
|
Írható-olvasható módban
|
|
csatlakoztassuk újra a lemez
|
|
rendszerinító partícióját
|
|
(<command>mount -u -o rw /mnt</command>). A biztonság
|
|
mentést végző program és a
|
|
biztonsági mentést tartalmazó szalagok
|
|
használatával állítsuk helyre az
|
|
állományrendszer tartalmát
|
|
(például <command>restore vrf
|
|
/dev/sa0</command>). Válasszuk le az
|
|
állományrendszert (például
|
|
<command>umount /mnt</command>). Mindegyik sérült
|
|
állományrendszerre ismételjük a
|
|
folyamatot.</para>
|
|
|
|
<para>Ahogy működőképessé
|
|
vált a rendszerünk, mentsük az adatainkat
|
|
új szalagokra. Akármi is okozta a rendszer
|
|
összeomlását vagy az adatvesztést,
|
|
ismét lecsaphat. Ha most áldozunk erre
|
|
még egy órát, akkor azzal a
|
|
későbbiekben számos
|
|
kellemetlenségtől óvhatjuk meg
|
|
magunkat.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="disks-virtual">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Marc</firstname>
|
|
<surname>Fonvieille</surname>
|
|
<contrib>Átdolgozta és feljavította:
|
|
</contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>Hálózat, memória és
|
|
állomány alapú
|
|
állományrendszerek</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>virtuális lemezek</primary></indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezek</primary>
|
|
<secondary>virtuális</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A számítógépünkben
|
|
létező fizikai lemezek, például floppyk,
|
|
CD-k, merevlemezek és egyebek mellett a lemezek egy
|
|
másik formáját is képes
|
|
megérteni a &os; — a <firstterm>virtuális
|
|
lemezeket</firstterm>.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>NFS</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Coda</primary></indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezek</primary>
|
|
<secondary>memória</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A virtuális lemeznek tekinthetőek többek
|
|
közt az olyan hálózati
|
|
állományrendszerek, mint például a
|
|
<link linkend="network-nfs"> Hálózati
|
|
állományrendszer</link> (Network File System, NFS)
|
|
és a Coda, valamint a memóriában és
|
|
állományokban létrehozott
|
|
állományrendszerek.</para>
|
|
|
|
<para>Attól függően, hogy a &os; melyik
|
|
változatát használjuk, az
|
|
állomány és memória alapú
|
|
állományrendszerek
|
|
létrehozásához, illetve
|
|
használatához különböző
|
|
segédprogramokra lesz szükségünk.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A &man.devfs.5; a felhasználó
|
|
számára láthatatlan módon hozza
|
|
létre az eszközök leíróit.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<sect2 id="disks-mdconfig">
|
|
<title>Állomány alapú
|
|
állományrendszerek</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezek</primary>
|
|
<secondary>állomány alapú</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>&os; alatt az &man.mdconfig.8; segédprogram
|
|
segítségével tudunk memórialemezeket
|
|
(&man.md.4;) beállítani és
|
|
engedélyezni. Az &man.mdconfig.8;
|
|
használatához be kell töltenünk az
|
|
&man.md.4; modult vagy hozzá kell tennünk a
|
|
rendszermagunk beállításait
|
|
tartalmazó állományhoz:</para>
|
|
|
|
<programlisting>device md</programlisting>
|
|
|
|
<para>Az &man.mdconfig.8; parancs háromféle
|
|
memória alapú virtuális lemezt ismer: a
|
|
&man.malloc.9;, állományok vagy
|
|
lapozóterület használatával
|
|
létrehozott memórialemezeket. Így lehet
|
|
például csatlakoztatni a floppyk vagy CD-k
|
|
állományokban tárolt image-eit.</para>
|
|
|
|
<para>Egy meglevő állományrendszer
|
|
image-ének csatlakoztatása:</para>
|
|
|
|
<example>
|
|
<title>Egy meglevő állományrendszer
|
|
image-ének csatlakoztatása az
|
|
<command>mdconfig</command> paranccsal</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mdconfig -a -t vnode -f <replaceable>image</replaceable> -u <replaceable>0</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>mount /dev/md<replaceable>0</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput></screen>
|
|
</example>
|
|
|
|
<para>Új állományrendszer
|
|
létrehozása az &man.mdconfig.8;
|
|
használatával:</para>
|
|
|
|
<example>
|
|
<title>Új állomány alapú lemez
|
|
létrehozása az <command>mdconfig</command>
|
|
paranccsal</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=<replaceable>új-image</replaceable> bs=1k count=<replaceable>5</replaceable>k</userinput>
|
|
5120+0 records in
|
|
5120+0 records out
|
|
&prompt.root; <userinput>mdconfig -a -t vnode -f <replaceable>új-image</replaceable> -u <replaceable>0</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>bsdlabel -w md<replaceable>0</replaceable> auto</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>newfs md<replaceable>0</replaceable>a</userinput>
|
|
/dev/md0a: 5.0MB (10224 sectors) block size 16384, fragment size 2048
|
|
using 4 cylinder groups of 1.25MB, 80 blks, 192 inodes.
|
|
super-block backups (for fsck -b #) at:
|
|
160, 2720, 5280, 7840
|
|
&prompt.root; <userinput>mount /dev/md<replaceable>0</replaceable>a <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>df <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
|
/dev/md0a 4710 4 4330 0% /mnt</screen>
|
|
</example>
|
|
|
|
<para>Ha az <option>-u</option> beállítással
|
|
nem adjuk meg az egység számát, akkor az
|
|
&man.mdconfig.8; az &man.md.4; automatikus
|
|
kiosztásán keresztül fog egy
|
|
használatban még nem levő eszközt
|
|
kiválasztani. Az így kiosztott egység neve
|
|
az <devicename>md4</devicename> névhez hasonlóan
|
|
jelenik meg a szabványos kimeneten. Az &man.mdconfig.8;
|
|
használatának részleteiről olvassuk el
|
|
a hozzá tartozó man oldalt.</para>
|
|
|
|
<para>Az &man.mdconfig.8; egy nagyon sokoldalú
|
|
segédeszköz, habár használatakor
|
|
viszonylag sok parancsot kell kiadni egy állomány
|
|
alapú állományrendszer
|
|
létrehozásához. A &os; azonban
|
|
alapból tartalmaz még egy &man.mdmfs.8; nevű
|
|
segédprogramot is, ami az &man.md.4; lemezeket az
|
|
&man.mdconfig.8; segítségével
|
|
állítja be, létrehoz rajtuk egy UFS
|
|
típusú állományrendszert a
|
|
&man.newfs.8; segítségével és
|
|
csatlakoztatja a &man.mount.8; paranccsal. Így
|
|
például, ha az iménti
|
|
állományrendszert akarjuk létrehozni
|
|
és csatlakoztatni, akkor egyszerűen csak
|
|
gépeljünk be ennyit:</para>
|
|
|
|
<example>
|
|
<title>Állomány alapú lemezek
|
|
beállítása és
|
|
csatlakoztatása az <command>mdmfs</command>
|
|
paranccsal</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=<replaceable>új-image</replaceable> bs=1k count=<replaceable>5</replaceable>k</userinput>
|
|
5120+0 records in
|
|
5120+0 records out
|
|
&prompt.root; <userinput>mdmfs -F <replaceable>új-image</replaceable> -s <replaceable>5</replaceable>m md<replaceable>0</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>df <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
|
/dev/md0 4718 4 4338 0% /mnt</screen>
|
|
</example>
|
|
|
|
<para>Ha az <option>md</option> paramétert az egység
|
|
száma nélkül adjuk meg, akkor &man.mdmfs.8;
|
|
az &man.md.4; automatikus kiosztására
|
|
támaszkodva fog egy addig még nem használt
|
|
eszközt kiválasztani. A &man.mdmfs.8;
|
|
használatának pontos részleteivel
|
|
kapcsolatban lásd a hozzá tartozó man
|
|
oldalt.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 id="disks-md-freebsd5">
|
|
<title>Memória alapú
|
|
állományrendszerek</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezek</primary>
|
|
<secondary>memória
|
|
állományrendszer</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A memória alapú
|
|
állományrendszerek esetében
|
|
általában a
|
|
<quote>lapozóállomány alapú</quote>
|
|
megközelítést alkalmazzák. A
|
|
lapozóállomány alapúság nem
|
|
arra utal, hogy a memórialemezt alapból
|
|
kilapozzák lemezre, hanem inkább arra, hogy a
|
|
memórialemez olyan területen jön létre,
|
|
amelyet szükség esetén lemezre lehet lapozni.
|
|
Memória alapú lemezeket a (rendszermag
|
|
szintű) &man.malloc.9; használatával is
|
|
létre lehet hozni, de a malloc alapú
|
|
memórialemezeknél, különösen a
|
|
nagyon nagyok esetében, a rendszer könnyen
|
|
össze tud omlani, ha kifut a rendelkezésére
|
|
álló memóriából.</para>
|
|
|
|
<example>
|
|
<title>Új memória alapú lemez
|
|
létrehozása az <command>mdconfig</command>
|
|
paranccsal</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mdconfig -a -t swap -s <replaceable>5</replaceable>m -u <replaceable>1</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>newfs -U md<replaceable>1</replaceable></userinput>
|
|
/dev/md1: 5.0MB (10240 sectors) block size 16384, fragment size 2048
|
|
using 4 cylinder groups of 1.27MB, 81 blks, 192 inodes.
|
|
with soft updates
|
|
super-block backups (for fsck -b #) at:
|
|
160, 2752, 5344, 7936
|
|
&prompt.root; <userinput>mount /dev/md<replaceable>1</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>df <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
|
/dev/md1 4718 4 4338 0% /mnt</screen>
|
|
</example>
|
|
|
|
<example>
|
|
<title>Új memória alapú lemez
|
|
létrehozása az <command>mdmfs</command>
|
|
paranccsal</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mdmfs -s <replaceable>5</replaceable>m md<replaceable>2</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>df <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
|
|
Filesystem 1K-blocks Used Avail Capacity Mounted on
|
|
/dev/md2 4846 2 4458 0% /mnt</screen>
|
|
</example>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Memórialemezek leválasztása a
|
|
rendszerről</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezek</primary>
|
|
<secondary>egy memórialemez
|
|
leválasztása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Amikor már nem akarunk tovább használni
|
|
egy memória vagy állomány alapú
|
|
állományrendszert, érdemes visszaadnunk az
|
|
általuk felhasznált erőforrásokat a
|
|
rendszernek. Elsőként válasszuk le
|
|
magát az állományrendszert, majd az
|
|
&man.mdconfig.8; segítségével kapcsoljuk le
|
|
a lemezt a rendszerről és szabadítsuk fel az
|
|
általa felhasznált
|
|
erőforrásokat.</para>
|
|
|
|
<para>Például az <filename>/dev/md4</filename>
|
|
eszközt így lehet lekapcsolni és
|
|
felszabadítani:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mdconfig -d -u <replaceable>4</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A beállított &man.md.4; eszközökkel
|
|
kapcsolatos többi információt az
|
|
<command>mdconfig -l</command> paranccsal tudjuk
|
|
lekérdezni.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="snapshots">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Tom</firstname>
|
|
<surname>Rhodes</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>Az állományrendszerek
|
|
pillanatképei</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>állományrendszerek</primary>
|
|
<secondary>pillanatképek</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; a <link linkend="soft-updates">Soft Updates</link>
|
|
mellett felkínál egy másik
|
|
lehetőséget: az
|
|
állományrendszerekről
|
|
készíthető
|
|
pillanatfelvételeket.</para>
|
|
|
|
<para>Ezek a pillanatképek lehetővé teszik a
|
|
felhasználók számára, hogy adott
|
|
állományrendszerekről képeket hozzanak
|
|
létre és azt állományként
|
|
kezeljék. A pillanatképeket az adott
|
|
állományrendszerben kell létrehozni,
|
|
és a felhasználók
|
|
állományrendszerenként
|
|
húsznál többet nem hozhatnak
|
|
belőlük létre. Az aktív
|
|
pillanatképek a szuperblokkban kerülnek
|
|
rögzítésre, ezért az
|
|
állományrendszerek leválasztása
|
|
és újracsatlakoztatása esetén is
|
|
megmaradnak, még újraindítás
|
|
után is. Amikor egy pillanatképre már
|
|
nincs tovább szükségünk, egy szimpla
|
|
&man.rm.1; paranccsal eltávolítható. A
|
|
pillanatképek tetszőleges sorrendben
|
|
eltávolíthatóak, habár ilyenkor az
|
|
összes általuk lefoglalt hely nem szabadul fel,
|
|
mivel más pillanatképeknek még
|
|
szüksége lehet bizonyos blokkjaira.</para>
|
|
|
|
<para>Miután az &man.mksnap.ffs.8; paranccsal
|
|
létrehoztunk egy pillanatképet tartalmazó
|
|
állományt, beállítódik
|
|
rá a módosíthatatlanságot
|
|
jelentő <option>snapshot</option>
|
|
állományjelző. Egyedül az
|
|
&man.unlink.1; parancs képez ez alól
|
|
kivételt, mivel segítségével a
|
|
pillanatképek
|
|
eltávolíthatóak.</para>
|
|
|
|
<para>A pillanatképek a &man.mount.8; paranccsal
|
|
hozhatóak létre. A következő
|
|
módon tudjuk a <filename>/var</filename> egy
|
|
pillanatképét elkészíteni a
|
|
<filename>/var/snapshot/snap</filename>
|
|
állományban:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -u -o snapshot /var/snapshot/snap /var</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Vagy a &man.mksnap.ffs.8; meghívásával
|
|
is készíthetünk
|
|
pillanatképeket:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mksnap_ffs /var /var/snapshot/snap</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Az állományrendszeren (például
|
|
<filename>/var</filename>) a pillanatképeket
|
|
tartalmazó állományokat a &man.find.1;
|
|
paranccsal kereshetjük meg:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>find /var -flags snapshot</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ahogy elkészítettünk egy
|
|
pillanatképet, több mindenre is
|
|
felhasználhatjuk:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Egyes rendszergazdák a pillanatképeket
|
|
biztonsági mentésekhez
|
|
használják, mivel ezek gond nélkül
|
|
áttehetőek CD-re vagy szalagra.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az állományrendszerek
|
|
sértetlenségét ellenőrző
|
|
program, az &man.fsck.8; is lefuttatható egy ilyen
|
|
pillanatképen. Feltéve, hogy az
|
|
állományrendszer csatlakoztatásakor
|
|
tiszta volt, mindig egy tiszta (és
|
|
változásokat nem tartalmazó)
|
|
eredményt kell kapnunk. Ennek megléte
|
|
elengedhetetlen a háttérben futtatható
|
|
&man.fsck.8; működéséhez.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Futassuk le a &man.dump.8; segédprogramot a
|
|
pillanatképen. Az így létrehozott
|
|
mentés megegyezik az állományrendszer
|
|
adott pillanatban felvett állapotával. Az
|
|
<option>-L</option> beállítás
|
|
megadásával maga a &man.dump.8; is
|
|
képes egyetlen parancsban pillanatfelvételt
|
|
készíteni, ebből létrehozni a
|
|
mentést, majd eltávolítani.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A pillanatképet képesek vagyunk a
|
|
&man.mount.8; paranccsal az állományrendszer
|
|
befagyasztott változataként
|
|
csatlakoztatni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mdconfig -a -t vnode -f /var/snapshot/snap -u 4</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>mount -r /dev/md4 /mnt</userinput></screen>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Így már a <filename>/mnt</filename>
|
|
könyvtárba csatlakoztatva be tudjuk járni a
|
|
befagyasztott <filename>/var</filename>
|
|
állományrendszert. Minden a
|
|
pillanatfelvétel készítésének
|
|
időpontjának megfelelő állapotban fog
|
|
maradni. Az egyetlen kivétel talán annyi, hogy
|
|
korábbi pillanatképek nulla méretű
|
|
állományként fognak megjelenni. Mikor
|
|
befejeztük a pillanatképek
|
|
használatát, a &man.umount.8; paranccsal le tudjuk
|
|
választani:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>umount /mnt</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>mdconfig -d -u 4</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A <option>softupdates</option> és az
|
|
állományrendszerek pillanatképeinek
|
|
használatával, illetve műszaki
|
|
leírásukkal kapcsolatban látogassuk meg
|
|
Marshall Kirk McKusick honlapját a <ulink
|
|
url="http://www.mckusick.com/"></ulink> címen
|
|
(angolul).</para>
|
|
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="quotas">
|
|
<title>Az állományrendszerek
|
|
kvótái</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>nyilvántartás</primary>
|
|
<secondary>lemezterület</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm><primary>lemezkvóták</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A kvóták használata az
|
|
operációs rendszerben egy olyan
|
|
választható lehetőség, aminek
|
|
segítségével
|
|
állományrendszerenként korlátozni
|
|
tudjuk az egyes felhasználók vagy csoporttagok
|
|
által elhasznált lemezterület és/vagy
|
|
állományok mennyiségét. Ezt
|
|
leggyakrabban olyan időosztásos rendszerekben
|
|
használják ki, ahol szükség lehet az
|
|
egyes felhasználókra vagy csoportokra eső
|
|
erőforrások mennyiségének
|
|
szabályozására. Ezzel tudjuk
|
|
megakadályozni, hogy a felhasználók vagy
|
|
csoportok elfogyasszák az összes rendelkezésre
|
|
álló lemezterületet.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A kvóták használatának
|
|
beállítása</title>
|
|
|
|
<para>Mielőtt nekilátnánk a
|
|
kvóták használatának, meg kell
|
|
győződnünk róla, hogy a rendszermagunkban
|
|
megvan hozzá a szükséges
|
|
támogatás. A kvótákat a
|
|
következő sorral lehet engedélyezni a
|
|
rendszermag beállításait tartalmazó
|
|
állományban:</para>
|
|
|
|
<programlisting>options QUOTA</programlisting>
|
|
|
|
<para>A gyári <filename>GENERIC</filename> rendszermag ezt
|
|
alapból nem engedélyezi, ezért ehhez
|
|
mindenképpen be kell állítani, le kell
|
|
fordítani és telepíteni egy kell
|
|
saját rendszermagot. A saját rendszermag
|
|
létrehozásához kövessük a <xref
|
|
linkend="kernelconfig"/> utasításait.</para>
|
|
|
|
<para>Ha ezzel megvagyunk, akkor a következő sorral
|
|
bővítsük ki az
|
|
<filename>/etc/rc.conf</filename>
|
|
állományt:</para>
|
|
|
|
<programlisting>enable_quotas="YES"</programlisting>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezkvóták</primary>
|
|
<secondary>ellenőrzése</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A kvótákat kezelő rendszer
|
|
indításának finomabb
|
|
szabályozására létezik még
|
|
egy további beállítási
|
|
lehetőség is. A rendszer indítása
|
|
során általában az egyes
|
|
állományrendszerek kvótáját a
|
|
&man.quotacheck.8; program ellenőrzi. A &man.quotacheck.8;
|
|
gondoskodik róla, hogy a kvótákat
|
|
tároló adatbázis ténylegesen az
|
|
állományrendszeren található
|
|
adatokat tükrözi. Ez egy nagyon
|
|
időigényes folyamat, ami rányomja
|
|
bélyegét a rendszer elindulásához
|
|
szükséges idő mennyiségére is.
|
|
Amennyiben szeretnénk megtakarítani ezt a
|
|
lépést, tegyük bele az
|
|
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományba a
|
|
direkt erre a célra kialakított
|
|
beállítást:</para>
|
|
|
|
<programlisting>check_quotas="NO"</programlisting>
|
|
|
|
<para>Végezetül az állományrendszereken
|
|
az <filename>/etc/fstab</filename> megfelelő
|
|
módosításával tudjuk
|
|
egyenként engedélyezni a lemezkvóták
|
|
használatát. Itt lehet bekapcsolni az
|
|
állományrendszerek felhasználókra
|
|
vagy csoportokra, esetleg mind a kettőjükre
|
|
vonatkozó kvótáikat.</para>
|
|
|
|
<para>Ha felhasználói szintű
|
|
kvótákat akarunk engedélyezni egy
|
|
állományrendszeren, akkor az
|
|
<filename>/etc/fstab</filename> állományban az
|
|
állományrendszer beállításai
|
|
közé vegyük fel a <option>userquota</option>
|
|
opciót. Például így:</para>
|
|
|
|
<programlisting>/dev/da1s2g /home ufs rw,userquota 1 2</programlisting>
|
|
|
|
<para>Ehhez hasonlóan tudjuk engedélyezni a
|
|
<option>userquota</option> helyett a <option>groupquota</option>
|
|
opció használatával a csoportszintű
|
|
kvótákat is. A felhasználói-
|
|
és csoportszintű kvóták együttes
|
|
engedélyezéséhez így kell
|
|
átírni az állományrendszer
|
|
bejegyzését:</para>
|
|
|
|
<programlisting>/dev/da1s2g /home ufs rw,userquota,groupquota 1 2</programlisting>
|
|
|
|
<para>Alapértelmezés szerint az
|
|
állományrendszerekhez tartozó
|
|
kvóták a gyökerükben
|
|
található <filename>quota.user</filename> valamint
|
|
<filename>quota.group</filename> állományokban
|
|
tárolódnak. Erről részletesebben az
|
|
&man.fstab.5; man oldalon olvashatunk. Noha még az
|
|
&man.fstab.5; man oldala szerint is megadható más
|
|
elérési út a kvótákat
|
|
tároló állományokhoz,
|
|
semmiképpen sem javasoljuk ezt, mert úgy
|
|
tűnik, hogy a kvótákat kezelő
|
|
különböző segédprogramok ezzel nem
|
|
képesek rendesen megbirkózni.</para>
|
|
|
|
<para>Most kell újraindítani a rendszerünket az
|
|
új rendszermaggal. Az <filename>/etc/rc</filename>
|
|
magától le fogja futtatni a kezdeti
|
|
kvótaállományok
|
|
létrehozásához szükséges
|
|
parancsokat az <filename>/etc/fstab</filename>
|
|
állományban megadott
|
|
állományrendszereken. Ennek megfelelően
|
|
tehát nem nekünk kell kézzel
|
|
létrehoznunk ezeket az állományokat.</para>
|
|
|
|
<para>Hétköznapi esetben egyáltalán nem
|
|
kell manuális futtatnunk a &man.quotacheck.8;,
|
|
&man.quotaon.8; vagy &man.quotaoff.8; parancsokat. Habár
|
|
ha tisztában szeretnénk lenni a pontos
|
|
működésükkel, akkor mindenképpen
|
|
lapozzuk fel a hozzájuk tartozó man
|
|
oldalakat.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A kvóták
|
|
beállítása</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezkvóták</primary>
|
|
<secondary>korlátok</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Ahogy sikerült beállítani a
|
|
kvóták használatát, egyből
|
|
ellenőrizzük is a
|
|
működőképességüket. Ezt
|
|
legegyszerűbben a következő paranccsal
|
|
tehetjük meg:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>quota -v</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Itt egy sorban összefoglalva láthatjuk a
|
|
jelenlegi lemezhasználatot és az egyes
|
|
állományrendszereken engedélyezett
|
|
kvóták korlátait.</para>
|
|
|
|
<para>Most már készenállunk arra, hogy az
|
|
&man.edquota.8; paranccsal végre korlátokat is
|
|
beállítsunk a kvótákhoz.</para>
|
|
|
|
<para>Számos beállítás áll
|
|
rendelkezésünkre a felhasználók vagy
|
|
csoportok által lefoglalható lemezterület
|
|
vagy a létrehozható állományok
|
|
számának korlátozását
|
|
illetően. A helyfoglalást szabályozhatjuk
|
|
lemezterület alapján (blokk kvóta) vagy az
|
|
állományok száma szerint
|
|
(állományleíró kvóta),
|
|
esetleg a kettő kombinációjával. A
|
|
korlátok további két
|
|
kategóriára bonthatóak: erősre
|
|
és gyengére.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>erős korlát</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Az erős korlátot (hard limit) nem lehet
|
|
túllépni. Ahogy a felhasználó
|
|
eléri a számára kiszabott erős
|
|
korlátot, semmilyen további területet nem
|
|
használhat fel a kérdéses
|
|
állományrendszeren. Például, ha a
|
|
felhasználónak az állományrendszeren
|
|
500 kilobyte-os erős korlátot
|
|
állítottunk be, és éppen 490
|
|
kilobyte-nál tart, akkor a felhasználó
|
|
innen már csak 10 kilobyte-nyi helyet foglalhat le. 11
|
|
kilobyte lefoglalása már nem fog sikerrel
|
|
járni.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>gyenge korlát</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Ezzel szemben a gyenge korlátok (soft limit) egy
|
|
adott ideig átléphetőek. Ezt az időt
|
|
türelmi időnek (grace period) nevezik, ami
|
|
alapértelmezés szerint egy hét. Ha a
|
|
felhasználó a gyenge korláton felül
|
|
marad a türelmi idő után is, akkor ezt a gyenge
|
|
korlát erőssé válik és
|
|
semmilyen további helyfoglalásra nem lesz
|
|
lehetősége. Amikor a felhasználók
|
|
újra a gyenge korlát alá kerül, a
|
|
türelmi idő is visszaáll a
|
|
beállított értékére.</para>
|
|
|
|
<para>A most következő példában az
|
|
&man.edquota.8; parancsot mutatjuk be. Amikor meghívjuk
|
|
az &man.edquota.8; parancsot, akkor elindul az
|
|
<envar>EDITOR</envar> környezeti változónak
|
|
megfelelő szövegszerkesztő, illetve ennek
|
|
hiányában a <application>vi</application>,
|
|
és lehetőségünk nyílik a
|
|
kvóta korlátainak
|
|
módosítására.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>edquota -u <replaceable>teszt</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<programlisting>Quotas for user <replaceable>teszt</replaceable>:
|
|
/usr: kbytes in use: 65, limits (soft = 50, hard = 75)
|
|
inodes in use: 7, limits (soft = 50, hard = 60)
|
|
/usr/var: kbytes in use: 0, limits (soft = 50, hard = 75)
|
|
inodes in use: 0, limits (soft = 50, hard = 60)</programlisting>
|
|
|
|
<para>Normális esetben minden kvótával
|
|
rendelkező állományrendszerhez két
|
|
sort kapunk. Közülük az egyik sorban szerepelnek
|
|
a blokkok korlátai, a másikban az
|
|
állományleírók korlátai. Ha
|
|
valamelyiküket meg akarjuk változtatni, akkor
|
|
egyszerűen csak át kell írnunk az adott
|
|
korlát értékét.
|
|
Például növeljük meg a
|
|
felhasználók 50-es gyenge és 75-ös
|
|
erős blokk korlátját 500-as gyenge és
|
|
600-as erős korlátra. Ehhez szerkesszük
|
|
át a</para>
|
|
|
|
<programlisting>/usr: kbytes in use: 65, limits (soft = 50, hard = 75)</programlisting>
|
|
|
|
<para>sort erre:</para>
|
|
|
|
<programlisting>/usr: kbytes in use: 65, limits (soft = 500, hard = 600)</programlisting>
|
|
|
|
<para>Az új korlátok akkor fognak
|
|
érvénybe lépni, miután
|
|
kiléptünk a
|
|
szövegszerkesztőből.</para>
|
|
|
|
<para>Néha hasznos lehet a korlátokat adott
|
|
felhasználói azonosítókhoz
|
|
beállítani. Ezt az &man.edquota.8; parancs
|
|
<option>-p</option> paraméterével tudjuk
|
|
elvégezni. Először is állítsuk
|
|
be egy felhasználónak a beállítani
|
|
kívánt korlátokat, majd futtassuk le az
|
|
<command>edquota -p <replaceable>teszt</replaceable>
|
|
<replaceable>kezdőuid</replaceable>-<replaceable>véguid</replaceable></command>
|
|
parancsot. Például ha a
|
|
<username>teszt</username> nevű
|
|
felhasználónak állítottuk be a
|
|
számunkra megfelelő korlátokat, akkor a
|
|
következő paranccsal lehet a rá
|
|
vonatkozó korlátokat kiterjeszteni a 10 000
|
|
és 19 999 közötti
|
|
azonosítójú
|
|
felhasználókra:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>edquota -p <replaceable>teszt</replaceable> <replaceable>10000</replaceable>-<replaceable>19999</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Erről bővebben az &man.edquota.8; man
|
|
oldalán kaphatunk
|
|
felvilágosítást.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A kvóták korlátainak és a
|
|
lemezhasználat ellenőrzése</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezkvóták</primary>
|
|
<secondary>ellenőrzése</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A kvóták korlátait és a lemez
|
|
jelenlegi kihasználtságát a &man.quota.1;
|
|
vagy &man.repquota.8; parancsokkal is ellenőrizhetjük.
|
|
A &man.quota.1; parancs segítségével
|
|
ellenőrizhető az egyes felhasználók vagy
|
|
csoportok kvótája és
|
|
lemezhasználata. A felhasználók csak a
|
|
saját adataikhoz férhetnek hozzá, illetve
|
|
mindazon csoportokéhoz, aminek tagjai. Egyedül a
|
|
rendszeradminisztrátor képes látni az
|
|
összes felhasználó és csoport
|
|
kvótáját. A &man.repquota.8; paranccsal
|
|
kérdezhető le az összes kvóta és
|
|
lemezhasználat rövid kimutatása minden olyan
|
|
állományrendszeren, ahol azok
|
|
engedélyezettek.</para>
|
|
|
|
<para>A következő kimenet a <command>quota -v</command>
|
|
parancstól származik, ahol a
|
|
felhasználónak két
|
|
állományrendszeren is vannak
|
|
kvótái:</para>
|
|
|
|
<programlisting>Disk quotas for user <replaceable>teszt</replaceable> (uid 1002):
|
|
Filesystem usage quota limit grace files quota limit grace
|
|
/usr 65* 50 75 5days 7 50 60
|
|
/usr/var 0 50 75 0 50 60</programlisting>
|
|
|
|
<indexterm><primary>türelmi idő</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A fenti példában látható, hogy a
|
|
felhasználó a <filename>/usr</filename>
|
|
állományrendszeren pillanatnyilag 15 kilobyte-tal
|
|
van az 50 kilobyte-os gyenge korlátja felett
|
|
és 5 napja van hátra a türelmi
|
|
időből. Vegyük észre a szám
|
|
mellett levő csillagot (<literal>*</literal>), amivel a
|
|
rendszer jelzi, hogy a felhasználó
|
|
túllépte a korlátját.</para>
|
|
|
|
<para>A &man.quota.1; parancs kimenetében
|
|
általában nem jelennek meg azok az
|
|
állományrendszerek, amelyeken a
|
|
felhasználónak ugyan vannak kvótái,
|
|
de nem foglal rajtuk lemezterületet. A <option>-v</option>
|
|
beállítás megadásával ezek az
|
|
állományrendszerek is
|
|
láthatóvá válnak, mint ahogy azt a
|
|
fenti példában is megfigyelhettük a
|
|
<filename>/usr/var</filename> esetében.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Kvóták NFS-en keresztül</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>NFS</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A kvóták az NFS szerver
|
|
kvótákért felelős
|
|
alrendszerében is engedélyezhetőek. Az
|
|
&man.rpc.rquotad.8; démon teszi az NFS klienseken
|
|
futtatott &man.quota.1; parancsok számára
|
|
elérhetővé a kvótákkal
|
|
kapcsolatos információkat, aminek
|
|
köszönhetően a felhasználók
|
|
távolról is képesek lekérdezni a
|
|
kvótáikat.</para>
|
|
|
|
<para>Az <command>rpc.rquotad</command>
|
|
aktivilásához a következőt kell
|
|
beállítani az <filename>/etc/inetd.conf</filename>
|
|
állományban:</para>
|
|
|
|
<programlisting>rquotad/1 dgram rpc/udp wait root /usr/libexec/rpc.rquotad rpc.rquotad</programlisting>
|
|
|
|
<para>Majd ne felejtsük el újraindítani az
|
|
<command>inetd</command> démont sem:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/inetd restart</userinput></screen>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
|
|
<sect1 id="disks-encrypting">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Lucky</firstname>
|
|
<surname>Green</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
<affiliation>
|
|
<address><email>shamrock@cypherpunks.to</email></address>
|
|
</affiliation>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>A lemezpartíciók
|
|
titkosítása</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lemezek</primary>
|
|
<secondary>titkosítása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; kitűnő futásközbeni
|
|
védelmet ajánl fel az adatok illetéktelen
|
|
hozzáférése ellen. Az
|
|
állományok engedélyei és a
|
|
kötelező
|
|
hozzáférés-vezérlés (Mandatory
|
|
Access Control, MAC, lásd <xref linkend="mac"/>)
|
|
segítenek megvédeni érzékeny
|
|
adatainkat az illéktelenek ellen az operációs
|
|
rendszer futása és a
|
|
számítógép működése
|
|
során. Azonban az operációs rendszerben
|
|
kezelt engedélyek teljesen hatástalanok abban az
|
|
esetben, ha a támadó fizikailag is képes
|
|
hozzáférni a
|
|
számítógépünkhöz,
|
|
eltávolítani a merevlemezt és egy
|
|
másik operációs rendszer
|
|
segítségével kielemezni a rajta
|
|
található fontos adatainkat.</para>
|
|
|
|
<para>Függetlenül attól, hogy a
|
|
támadó valójában miként is
|
|
férkőzött hozzá a
|
|
merevlemezünkhöz, vagy miként kapcsolta le a
|
|
számítógépünket, a &os;
|
|
megtalálható <application>GEOM alapú
|
|
lemeztitkosítás (gbde)</application> és a
|
|
<command>geli</command> titkosítási alrendszer
|
|
egyaránt képes védelmet nyújtani a
|
|
számítógépen található
|
|
állományrendszerek számára az
|
|
értékes adatok után kutató igen
|
|
motivált betörők ellen. A csupán egyes
|
|
állományokra kiterjedő körmönfont
|
|
titkosítási módszerekkel szemben a
|
|
<command>gbde</command> és a <command>geli</command> az
|
|
egész állományrendszert
|
|
észrevétlen módon titkosítja.
|
|
Titkosítatlan adat nem is kerül a merevlemezre.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A lemez titkosítása a
|
|
<application>gbde</application>
|
|
használatával</title>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<step>
|
|
<title>Váljunk <username>root</username>
|
|
felhasználóvá</title>
|
|
|
|
<para>A <application>gbde</application>
|
|
beállításához
|
|
rendszeradminisztrátori jogosultságokra lesz
|
|
szükségünk.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.user; <userinput>su -</userinput>
|
|
Password:</screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Adjuk hozzá a &man.gbde.4;
|
|
támogatását a rendszermag
|
|
konfigurációs
|
|
állományához</title>
|
|
|
|
<para>Tegyük a következő sort a rendszermag
|
|
beállításait tartalmazó
|
|
állományba:</para>
|
|
|
|
<para><literal>options GEOM_BDE</literal></para>
|
|
|
|
<para>Fordítsuk újra a rendszermagot a <xref
|
|
linkend="kernelconfig"/>ben leírtak szerint.</para>
|
|
|
|
<para>Indítsuk el a
|
|
számítógépet az új
|
|
rendszermaggal.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<para>A rendszermag újrafordítása helyett
|
|
a <command>kldload</command> paranccsal is
|
|
betölthetjük a &man.gbde.4;
|
|
modulját:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>kldload geom_bde</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A titkosított merevlemez
|
|
előkészítése</title>
|
|
|
|
<para>A következő példa azt feltételezi,
|
|
hogy a rendszerünkhöz egy új merevlemezt adunk
|
|
hozzá, amin egyetlen titkosított
|
|
partíció foglal helyet. Ezt a
|
|
partíciót a <filename>/private</filename>
|
|
könyvtárba fogjuk csatlakoztatni. A
|
|
<application>gbde</application> használható a
|
|
<filename>/home</filename> és a
|
|
<filename>/var/mail</filename>
|
|
titkosítására is, de ennek
|
|
megvalósítása olyan bonyolult
|
|
utasításokat igényel, amelyek
|
|
meghaladják ennek a bevezetésnek a
|
|
kereteit.</para>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<step>
|
|
<title>Az új merevlemez
|
|
hozzáadása</title>
|
|
|
|
<para>A <xref linkend="disks-adding"/>ban bemutatottak szerint
|
|
adjuk hozzá a rendszerünkhöz az új
|
|
merevlemezt. A példában az új lemez
|
|
partícióját a
|
|
<devicename>/dev/ad4s1c</devicename> néven fogjuk
|
|
tudni elérni. A
|
|
<devicename>/dev/ad0s1<replaceable>*</replaceable></devicename>
|
|
eszközök a példában szereplő
|
|
&os; rendszer szabványos partícióit
|
|
jelölik.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>ls /dev/ad*</userinput>
|
|
/dev/ad0 /dev/ad0s1b /dev/ad0s1e /dev/ad4s1
|
|
/dev/ad0s1 /dev/ad0s1c /dev/ad0s1f /dev/ad4s1c
|
|
/dev/ad0s1a /dev/ad0s1d /dev/ad4</screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Hozzunk létre egy könyvtárat a gbde
|
|
zárolásainak
|
|
tárolásához</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mkdir /etc/gbde</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A <application>gbde</application>nek azért van
|
|
szüksége a zárolásokat
|
|
rögzítő állományokra, hogy
|
|
hozzá tudjon férni a titkosított
|
|
partíciókhoz. Amennyiben ezt nem tudja
|
|
megtenni, a <application>gbde</application>
|
|
anélkül nem lesz képes visszafejteni a
|
|
titkosított partíciókon tárolt
|
|
adatokat, hogy az ezeket elérni akaró
|
|
szoftvereknek ne kelljen jelentősebb
|
|
mértékben manuálisan beavatkoznia.
|
|
Mindegyik titkosított partíció
|
|
külön zároló állományt
|
|
használ.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>A gbde partíció
|
|
inicializálása</title>
|
|
|
|
<para>A <application>gbde</application> által
|
|
használt partíciókat használatuk
|
|
előtt inicializálni kell. Ezt a műveletet
|
|
azonban csak egyszer kell elvégezni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>gbde init /dev/ad4s1c -i -L /etc/gbde/ad4s1c.lock</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A &man.gbde.8; ekkor elindít egy
|
|
szövegszerkesztőt és benne egy sablon
|
|
segítségével be tudjuk
|
|
állítani a különböző
|
|
konfigurációs értékeket. Az
|
|
UFS1 vagy UFS2 használata esetén
|
|
állítsuk a szektorméretet
|
|
2048-ra:</para>
|
|
|
|
<programlisting>$<!-- anti-pre-commit-check -->FreeBSD: src/sbin/gbde/template.txt,v 1.1 2002/10/20 11:16:13 phk Exp $
|
|
#
|
|
# Sector size is the smallest unit of data which can be read or written.
|
|
# Making it too small decreases performance and decreases available space.
|
|
# Making it too large may prevent filesystems from working. 512 is the
|
|
# minimum and always safe. For UFS, use the fragment size
|
|
#
|
|
sector_size = 2048
|
|
[...]
|
|
</programlisting>
|
|
|
|
<para>A megjegyzés fordítása:</para>
|
|
|
|
<programlisting>A szektorméret az adatok írásának és olvasásának legkisebb egysége. Ha
|
|
túlságosan kicsire választjuk meg, akkor csökken a teljesítmény és csökken a
|
|
rendelkezésre álló hely. Ha viszont túlságosan nagyra hagyjuk, akkor azzal
|
|
akadályozzuk az állományrendszerek munkáját. 512 a legkisebb érték, amely mindig
|
|
megbízható. Az UFS esetén használjuk a fragmensek méretét.</programlisting>
|
|
|
|
<para>A &man.gbde.8; kétszer is rá fog
|
|
kérdeni az adatok titkosítására
|
|
használt jelmondatra. A jelmondatnak
|
|
természetesen mind a kétszer ugyanannak kell
|
|
lennie. A <application>gbde</application>
|
|
védelmének hatékonysága teljesen
|
|
mértékben az általunk választott
|
|
jelmondat minőségétől függ
|
|
<footnote>
|
|
<para>A könnyen megjegyezhető ám
|
|
mégis biztonságos jelmondatok
|
|
megválasztásához a <ulink
|
|
url="http://world.std.com/~reinhold/diceware.html">Diceware
|
|
Passphrase</ulink> honlapján találunk egy
|
|
kis segítséget
|
|
(angolul).</para>
|
|
</footnote>.</para>
|
|
|
|
<para>A <command>gbde init</command> parancs létrehoz
|
|
egy zároló állományt a
|
|
<application>gbde</application> partícióhoz,
|
|
amely ebben a példában az
|
|
<filename>/etc/gbde/ad4s1c.lock</filename> néven
|
|
keletkezett. A <application>gbde</application>
|
|
zároló állományainak
|
|
<quote>.lock</quote> névre kell
|
|
végződniük, mivel az
|
|
<filename>/etc/rc.d/gbde</filename>
|
|
indítószkript csak ebben az esetben
|
|
észleli rendesen.</para>
|
|
|
|
<caution>
|
|
<para>A <application>gbde</application> zároló
|
|
állományait a titkosított
|
|
partíciók tartalmával együtt
|
|
<emphasis>kell</emphasis> lementeni. Miközben a
|
|
zároló állomány
|
|
törlése nem tudja megakadályozni, hogy
|
|
az elszánt támadó visszafejtse a
|
|
<application>gbde</application> által
|
|
titkosított partíciót, addig a
|
|
zároló állomány
|
|
nélkül a jogos tulajdonos órási
|
|
mennyiségű munka befektetése
|
|
nélkül képtelen lesz
|
|
hozzáférni a rajta levő adatokhoz. Ez
|
|
utóbbitól egyébként a
|
|
&man.gbde.8; és a rendszer tervezője is
|
|
totálisan elhatárolja magát.</para>
|
|
</caution>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>A titkosított partíció
|
|
illesztése a rendszermaghoz</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>gbde attach /dev/ad4s1c -l /etc/gbde/ad4s1c.lock</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Ekkor a titkosított partíció
|
|
illesztéséhez a rendszer kérni fogja az
|
|
inicializálás során választott
|
|
jelmondatot. Ezután az új titkosított
|
|
eszköz megjelenik a <filename>/dev</filename>
|
|
könyvtárban
|
|
<devicename>/dev/<replaceable>eszköznév</replaceable>.bde</devicename>
|
|
néven:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>ls /dev/ad*</userinput>
|
|
/dev/ad0 /dev/ad0s1b /dev/ad0s1e /dev/ad4s1
|
|
/dev/ad0s1 /dev/ad0s1c /dev/ad0s1f /dev/ad4s1c
|
|
/dev/ad0s1a /dev/ad0s1d /dev/ad4 /dev/ad4s1c.bde</screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Állományrendszer
|
|
kialakítása egy titkosított
|
|
eszközön</title>
|
|
|
|
<para>Ahogy sikerült a titkosított eszközt
|
|
illeszteni a rendszermaghoz, létre is tudunk hozni
|
|
egy állományrendszert rajta. Erre a
|
|
célra a &man.newfs.8; remekül
|
|
használható. Mivel egy új UFS2
|
|
állományrendszerek
|
|
inicializálása sokkal gyorsabb a régi
|
|
UFS1 állományrendszerek
|
|
inicializálásánál, ezért
|
|
a &man.newfs.8; használata esetén az
|
|
<option>-O2</option> beállítás
|
|
megadása ajánlott.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>newfs -U -O2 /dev/ad4s1c.bde</userinput></screen>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A &man.newfs.8; parancsot egy illesztett
|
|
<application>gbde</application> partíción
|
|
kell végrehajtani, amit onnan ismerhetünk meg,
|
|
hogy az eszköz nevében szerepel a
|
|
<devicename><replaceable>*</replaceable>.bde</devicename>
|
|
kiterjesztés.</para>
|
|
</note>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>A titkosított partíció
|
|
csatlakoztatása</title>
|
|
|
|
<para>Hozzunk létre egy csatlakozási pontot a
|
|
titkosított állományrendszer
|
|
számára.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mkdir <replaceable>/privát</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Csatlakoztassuk a titkosított
|
|
állományrendszert.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad4s1c.bde <replaceable>/privát</replaceable></userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Ellenőrizzük a titkosított
|
|
állományrendszer
|
|
működőképességét</title>
|
|
|
|
<para>A titkosított állományrendszert
|
|
most már látja a &man.df.1; program és
|
|
készen áll a használatra.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.user; <userinput>df -H</userinput>
|
|
Filesystem Size Used Avail Capacity Mounted on
|
|
/dev/ad0s1a 1037M 72M 883M 8% /
|
|
/devfs 1.0K 1.0K 0B 100% /dev
|
|
/dev/ad0s1f 8.1G 55K 7.5G 0% /home
|
|
/dev/ad0s1e 1037M 1.1M 953M 0% /tmp
|
|
/dev/ad0s1d 6.1G 1.9G 3.7G 35% /usr
|
|
/dev/ad4s1c.bde 150G 4.1K 138G 0% /private</screen>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>Létező titkosított
|
|
állományrendszerek csatlakoztatása</title>
|
|
|
|
<para>A rendszer minden egyes indítása után
|
|
az összes titkosított
|
|
állományrendszert tényleges
|
|
használata előtt újra illeszteni kell a
|
|
rendszermaghoz, ellenőrizni az épségét
|
|
és csatlakoztatni. Az ehhez szükséges
|
|
parancsokat <username>root</username>
|
|
felhasználóként kell kiadni.</para>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<step>
|
|
<title>A gbde partíció illesztése a
|
|
rendszermaghoz</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>gbde attach /dev/ad4s1c -l /etc/gbde/ad4s1c.lock</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A <application>gbde</application> partíció
|
|
inicializálása során megadott
|
|
jelmondatot kell megadnunk a művelet
|
|
elvégzéséhez.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Az állományrendszer
|
|
épségének
|
|
ellenőrzése</title>
|
|
|
|
<para>Mivel a titkosított
|
|
állományrendszerek az automatikus
|
|
csatlakoztatáshoz még nem
|
|
szerepeltethetőek az <filename>/etc/fstab</filename>
|
|
állományban, ezért az ilyen
|
|
állományrendszereket csatlakoztatásuk
|
|
előtt manuálisan ellenőriztetni kell a
|
|
&man.fsck.8; lefuttatásával.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>fsck -p -t ffs /dev/ad4s1c.bde</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>A titkosított állományrendszer
|
|
csatlakoztatása</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad4s1c.bde <replaceable>/privát</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A titkosított állományrendszer most
|
|
már készen áll a
|
|
használatra.</para>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
|
|
<sect4>
|
|
<title>A titkosított partíciók
|
|
önálló csatlakoztatása</title>
|
|
|
|
<para>Lehet írni olyan szkriptet, amely a
|
|
titkosított partíciókat
|
|
magától illeszti, ellenőrzi és
|
|
csatlakoztatja, de biztonsági
|
|
megfontolásokból semmi esetben sem szabad
|
|
tartalmaznia a &man.gbde.8; jelszavát. Ehelyett azt
|
|
javasoljuk, hogy az ilyen szkripteknek külön meg
|
|
kelljen adni a jelszót konzolon vagy az &man.ssh.1;
|
|
használatán keresztül.</para>
|
|
|
|
<para>De használhatjuk a mellékelt
|
|
<filename>rc.d</filename> szkriptet is. A szkript
|
|
paramétereit az &man.rc.conf.5;
|
|
állományon keresztül adhatjuk meg,
|
|
például:</para>
|
|
|
|
<programlisting>gbde_autoattach_all="YES"
|
|
gbde_devices="ad4s1c"
|
|
gbde_lockdir="/etc/gbde"</programlisting>
|
|
|
|
<para>Ilyenkor a <application>gbde</application> által
|
|
használt jelmondatot a rendszer
|
|
indításakor kell megadni. Miután
|
|
begépeltük a megfelelő jelmondatot, a
|
|
titkosított <application>gbde</application>
|
|
partíció magától
|
|
csatlakoztatásra kerül. Ez akkor lehet hasznos,
|
|
ha a <application>gbde</application>
|
|
megoldását hordozható
|
|
számítógépeken
|
|
alkalmazzuk.</para>
|
|
|
|
</sect4>
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A gbde által alkalmazott titkosítási
|
|
módszerek</title>
|
|
|
|
<para>A &man.gbde.8; a szektorok tartalmát 128 bites
|
|
AES használatával CBC módban
|
|
titkosítja. A lemezen található minden
|
|
egyes szektort eltérő AES kulccsal kódolja.
|
|
A <application>gbde</application> kriptográfiai
|
|
felépítését, valamint mindazt,
|
|
hogy az egyes szektorok kulcsai miként
|
|
származtathatóak a felhasználó
|
|
által megadott jelmondatból, a &man.gbde.4; man
|
|
oldalán olvashatjuk.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>Kompatibilitási problémák</title>
|
|
|
|
<para>A &man.sysinstall.8; nem kompatibilis a
|
|
<application>gbde</application> által
|
|
titkosított eszközökkel. A
|
|
&man.sysinstall.8; indítása előtt minden
|
|
<devicename><replaceable>*</replaceable>.bde</devicename>
|
|
eszközt ki kell iktatni a rendszermagból,
|
|
különben az eszközök keresése
|
|
során össze fog omlani. A
|
|
példánkban használt titkosított
|
|
eszközt a következő paranccsal kell
|
|
lekapcsolni:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>gbde detach /dev/ad4s1c</userinput></screen>
|
|
|
|
<para>Továbbá megjegyezzük azt is, hogy a
|
|
&man.vinum.4; nem használja a &man.geom.4; alrendszert,
|
|
ezért a <application>gbde</application>
|
|
alkalmazása során nem használhatunk
|
|
<application>Vinum</application>-köteteket.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<sect2info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Daniel</firstname>
|
|
<surname>Gerzo</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect2info>
|
|
|
|
<title>A lemezek titkosítása a
|
|
<command>geli</command> használatával</title>
|
|
|
|
<para>A &os; 6.0 változatától kezdve egy
|
|
új kriptográfiai GEOM osztály is a
|
|
rendelkezésünkre áll, melyet pillanatnyilag
|
|
&a.pjd; fejleszt. A <command>geli</command> segédprogram
|
|
némileg különböző a
|
|
<command>gbde</command> megoldásától
|
|
— más lehetőségeket kínál
|
|
fel és a titkosítást is egy
|
|
eltérő séma mentén
|
|
valósítja meg.</para>
|
|
|
|
<para>A &man.geli.8; legfontosabb jellemzői a
|
|
következők:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A &man.crypto.9; keretrendszerét használja
|
|
— tehát ha rendelkezünk
|
|
kriptográfiai hardverrel, akkor a
|
|
<command>geli</command> automatikusan használni
|
|
fogja.</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Több kriptográfiai algoritmust is ismer
|
|
(melyek jelenleg az AES, Blowfish és a 3DES).</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Segítségével a
|
|
rendszerindításhoz használt
|
|
(gyökér) partíció is
|
|
titkosítható. Ilyenkor a
|
|
szükséges jelmondatot a rendszer
|
|
indításakor kell megadni.</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Két független kulcsot (például
|
|
egy <quote>kulcsot</quote> és egy <quote>céges
|
|
kulcsot</quote>) is használhatunk vele.</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A <command>geli</command> gyors — egyszerűen
|
|
csak szektorról szektorra titkosít.</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Lehetővé teszi a mesterkulcsok
|
|
mentését is
|
|
visszaállítását. Ha a
|
|
felhasználó véletlenül
|
|
megsemmisítené a kulcsát, akkor a
|
|
biztonsági mentésből
|
|
helyreállított kulcsok
|
|
segítségével vissza tudjuk szerezni az
|
|
adatainkat is.</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Segítségével a lemezeket
|
|
véletlenszerű, egyszeri jelszavakkal is
|
|
illeszthetjük — ez különösen
|
|
fontos lapozóterületek és ideiglenes
|
|
állományrendszerek esetében.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>A <command>geli</command> által
|
|
felkínált lehetőségekről a
|
|
&man.geli.8; man oldalán találhatunk
|
|
többet.</para>
|
|
|
|
<para>A következő lépések
|
|
bemutatják, hogyan lehet a &os; rendszermagjában
|
|
engedélyezni a <command>geli</command>
|
|
támogatását, és hogyan lehet
|
|
létrehozni és használni egy
|
|
<command>geli</command> titkosítással
|
|
rendelkező adathordozót.</para>
|
|
|
|
<para>A <command>geli</command> alkalmazásához
|
|
legalább a &os; 6.0-RELEASE vagy későbbi
|
|
változatára van szükségünk.
|
|
Mivel a rendszermagot is módosítanunk kell,
|
|
ezért rendszeradminisztrátori jogosultságok
|
|
kellenek a műveletek
|
|
elvégzéséhez.</para>
|
|
|
|
<procedure>
|
|
<step>
|
|
<title>A <command>geli</command>
|
|
támogatásának hozzáadása
|
|
a rendszermaghoz</title>
|
|
|
|
<para>Vegyük hozzá a következő sorokat a
|
|
rendszermag beállításait
|
|
tartalmazó állományhoz:</para>
|
|
|
|
<programlisting>options GEOM_ELI
|
|
device crypto</programlisting>
|
|
|
|
<para>Fordítsuk újra a rendszermagot a <xref
|
|
linkend="kernelconfig"/>ben leírtak szerint.</para>
|
|
|
|
<para>Betölthetjük a <command>geli</command>
|
|
modulját is a rendszer indításakor.
|
|
Ehhez a következő sort kell betenni a
|
|
<filename>/boot/loader.conf</filename>
|
|
állományba:</para>
|
|
|
|
<programlisting>geom_eli_load="YES"</programlisting>
|
|
|
|
<para>A &man.geli.8; most már használható
|
|
a rendszermagban.</para>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>A mesterkulcs legenerálása</title>
|
|
|
|
<para>A most következő példában egy
|
|
kulcsot tartalmazó állomány
|
|
létrehozását illusztráljuk, amit
|
|
a <filename
|
|
class="directory"><replaceable>/privát</replaceable></filename>
|
|
könyvtárba csatlakoztatott titkosított
|
|
adathordozó mesterkulcsához fogunk
|
|
használni. A kulcs állomány a
|
|
mesterkulcs titkosításához
|
|
felhasznált véletlenszerű adatot fogja
|
|
tartalmazni, valamint rajta kívül még a
|
|
mesterkulcsot egy jelmondattal is védjük. Az
|
|
adathordozó szektormérete 4 kilobyte-os
|
|
lesz. Emellett még bemutatjuk, hogyan kell
|
|
illeszteni egy <command>geli</command>-adathordozót,
|
|
állományrendszert létrehozni rajta,
|
|
csatlakoztatni, dolgozni vele és lekapcsolni.</para>
|
|
|
|
<para>A nagyobb teljesítmény
|
|
érdekében javasolt nagyobb
|
|
szektorméretet választani (mint
|
|
például 4 kilobyte).</para>
|
|
|
|
<para>A mesterkulcsot egy jelmondattal fogjuk védeni
|
|
és a kulcsok készítéséhez
|
|
használt adatforrás a
|
|
<filename>/dev/random</filename> lesz. A
|
|
<filename>/dev/da2.eli</filename>, amelyet mit csak
|
|
adathordozónak fogunk csak hívni, szektorainak
|
|
mérete 4 kilobyte lesz.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/random of=/root/da2.key bs=64 count=1</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>geli init -s 4096 -K /root/da2.key /dev/da2</userinput>
|
|
Enter new passphrase:
|
|
Reenter new passphrase:</screen>
|
|
|
|
<para>Nem kötelező egyszerre használni a
|
|
jelmondatot és a kulcs állományt. A
|
|
mesterkulcs elzárásának
|
|
bebiztosítására bármelyik
|
|
módszer alkalmas.</para>
|
|
|
|
<para>Ha a kulcs állomány a <quote>-</quote>
|
|
paraméterrel adjuk meg, akkor a szabványos
|
|
bemenetről olvassa be a program. Ez a példa
|
|
több kulcs használatát mutatja be.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>cat <replaceable>kulcs1 kulcs2 kulcs3</replaceable> | geli init -K - /dev/da2</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Az adathordozó illesztése a
|
|
generált kulccsal</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>geli attach -k /root/da2.key /dev/da2</userinput>
|
|
Enter passphrase:</screen>
|
|
|
|
<para>Az új titkosítatlan eszköz neve
|
|
<devicename>/dev/<replaceable>da2</replaceable>.eli</devicename>
|
|
lesz.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>ls /dev/da2*</userinput>
|
|
/dev/da2 /dev/da2.eli</screen>
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Az új állományrendszer
|
|
kialakítása</title>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/random of=/dev/da2.eli bs=1m</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>newfs /dev/da2.eli</userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>mount /dev/da2.eli <replaceable>/privát</replaceable></userinput></screen>
|
|
|
|
<para>A titkosított állományrendszer most
|
|
már &man.df.1; számára is
|
|
látszik és használható:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>df -H</userinput>
|
|
Filesystem Size Used Avail Capacity Mounted on
|
|
/dev/ad0s1a 248M 89M 139M 38% /
|
|
/devfs 1.0K 1.0K 0B 100% /dev
|
|
/dev/ad0s1f 7.7G 2.3G 4.9G 32% /usr
|
|
/dev/ad0s1d 989M 1.5M 909M 0% /tmp
|
|
/dev/ad0s1e 3.9G 1.3G 2.3G 35% /var
|
|
/dev/da2.eli 150G 4.1K 138G 0% /private</screen>
|
|
|
|
</step>
|
|
|
|
<step>
|
|
<title>Az adathordozó leválasztása
|
|
és lekapcsolása</title>
|
|
|
|
<para>Miután befejeztük a munkát a
|
|
titkosított partíción, és a
|
|
<filename
|
|
class="directory"><replaceable>/privát</replaceable></filename>
|
|
partícióra már nincs tovább
|
|
szükségünk, érdemes
|
|
leválasztanunk és kiiktatnunk a
|
|
<command>geli</command> titkosítású
|
|
partíciót a rendszermagból.</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>umount <replaceable>/privát</replaceable></userinput>
|
|
&prompt.root; <userinput>geli detach da2.eli</userinput></screen>
|
|
</step>
|
|
</procedure>
|
|
|
|
<para>A &man.geli.8; használatáról
|
|
bővebben a saját man oldalán
|
|
tájékozódhatunk.</para>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A <filename>geli</filename> <filename>rc.d</filename>
|
|
szkriptjének használata</title>
|
|
|
|
<para>A <command>geli</command> mellett találhatunk egy
|
|
saját <filename>rc.d</filename> szkriptet, amely
|
|
jelentősen leegyszerűsíti a
|
|
<command>geli</command> használatát. A
|
|
<command>geli</command> például így
|
|
paraméterezhető az &man.rc.conf.5;
|
|
állományon keresztül:</para>
|
|
|
|
<programlisting>geli_devices="da2"
|
|
geli_da2_flags="-p -k /root/da2.key"</programlisting>
|
|
|
|
<para>Ennek segítségével a
|
|
<filename>/dev/da2</filename> eszközt
|
|
<command>geli</command> adathordozóként
|
|
állítjuk be a <filename>/root/da2.key</filename>
|
|
állományban található mesterkulcs
|
|
felhasználásával, de az
|
|
illesztéskor a <command>geli</command> nem kér
|
|
jelmondatot (ezt csak akkor fogja tenni, ha a <literal>geli
|
|
init</literal> parancs kiadásához
|
|
hozzátesszük a <option>-P</option>
|
|
beállítást). A rendszer
|
|
leállítása előtt pedig a
|
|
<command>geli</command> adathordozó így
|
|
automatikusan leválasztásra kerül.</para>
|
|
|
|
<para>Az <filename>rc.d</filename>
|
|
beállításával kapcsolatos
|
|
tudnivalókat a kézikönyv <link
|
|
linkend="configtuning-rcd">rc.d</link> szkriptekről
|
|
szóló szakaszában ismerhetjük
|
|
meg.</para>
|
|
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
|
|
<sect1 id="swap-encrypting">
|
|
<sect1info>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author>
|
|
<firstname>Christian</firstname>
|
|
<surname>Brüffer</surname>
|
|
<contrib>Írta: </contrib>
|
|
</author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</sect1info>
|
|
|
|
<title>A lapozóterület titkosítása</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>lapozóterület</primary>
|
|
<secondary>titkosítása</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os;-ben a lapozóterület
|
|
titkosítása nagyon könnyen
|
|
beállítható és már a
|
|
&os; 5.3-RELEASE változata óta
|
|
elérhető. Attól függően, hogy
|
|
konkrétan a &os; melyik verzióját
|
|
használjuk, a konfigurációhoz
|
|
kapcsolódó beállítások
|
|
némileg eltérhetnek. A &os; 6.0-RELEASE
|
|
változatától kezdődően a
|
|
&man.gbde.8; és a &man.geli.8; alrendszerek is
|
|
használhatóak a lapozóterület
|
|
titkosítására. A korábbi
|
|
verziókban egyedül csak a &man.gbde.8;
|
|
érhető el. Mind a két rendszer az
|
|
<filename>encswap</filename> <link
|
|
linkend="configtuning-rcd">rc.d</link> szkriptet
|
|
használja.</para>
|
|
|
|
<para>Az előző szakaszban, vagyis a <link
|
|
linkend="disks-encrypting"> A lemezpartíciók
|
|
titkosításá</link>ban már röviden
|
|
összefoglaltuk a különböző
|
|
titkosítással foglalkozó
|
|
alrendszereket.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Miért kellene titkosítanunk a
|
|
lapozóterületet?</title>
|
|
|
|
<para>Hasonlóan a lemezpartíciók
|
|
titkosításához, a lapozóterület
|
|
titkosításának is az a célja, hogy
|
|
védjük az érzékeny
|
|
információkat. Képzeljük el, hogy egy
|
|
olyan alkalmazással dolgozunk, amely jelszavakat kezel.
|
|
Amíg ezek a jelszavak a memóriában
|
|
maradnak, addig minden a legnagyobb rendben van. Azonban amikor
|
|
az operációs rendszer nekilát a fizikai
|
|
memória felszabadításához kilapozni
|
|
ezeket az adatokat, a jelszavak titkosítatlanul
|
|
kerülnek a lemez felületére és egy
|
|
támadó számára könnyű
|
|
prédává válnak. Ilyen helyzetekben
|
|
csak lapozóterület titkosítása
|
|
jelenthet megoldást.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Előkészületek</title>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A szakasz további részében a
|
|
<devicename>ad0s1b</devicename> lesz a lapozásra
|
|
használt partíció.</para>
|
|
</note>
|
|
|
|
<para>Egészen mostanáig nem titkosítottuk a
|
|
lapozóterületet. Így
|
|
elképzelhető, hogy a lemezre már
|
|
titkosítatlanul kikerültek jelszavak vagy
|
|
bármilyen más érzékeny adatok. A
|
|
csorba kiköszörülésére a
|
|
lapozóterületen található összes
|
|
adatot írjuk felül véletlenszerűen
|
|
generált szeméttel:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/random of=/dev/ad0s1b bs=1m</userinput></screen>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A lapozóterület titkosítása a
|
|
&man.gbde.8; használatával</title>
|
|
|
|
<para>Ha a &os; 6.0-RELEASE vagy újabb
|
|
változatát használjuk, akkor az
|
|
<filename>/etc/fstab</filename> állományban
|
|
tegyük hozzá a <literal>.bde</literal>
|
|
utótagot az a lapozóterülethez tartozó
|
|
eszköz nevéhez.</para>
|
|
|
|
<programlisting>
|
|
# Device Mountpoint FStype Options Dump Pass#
|
|
/dev/ad0s1b.bde none swap sw 0 0
|
|
</programlisting>
|
|
|
|
<para>A &os; 6.0-RELEASE előtti kiadások
|
|
esetében a következő sort is hozzá kell
|
|
tennünk az <filename>/etc/rc.conf</filename>
|
|
állományhoz:</para>
|
|
|
|
<programlisting>gbde_swap_enable="YES"</programlisting>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A lapozóterület titkosítása a
|
|
&man.geli.8; használatával</title>
|
|
|
|
<para>A &man.gbde.8; használatához hasonlóan
|
|
a &man.geli.8; által felajánlott
|
|
titkosítást is alkalmazhatjuk a
|
|
lapozóterület védelmére. Ilyenkor az
|
|
<filename>/etc/fstab</filename> állományban az
|
|
<literal>.eli</literal> utótagot kell hozzátenni a
|
|
lapozóterülethez tartozó eszköz
|
|
névhez.</para>
|
|
|
|
<programlisting>
|
|
# Device Mountpoint FStype Options Dump Pass#
|
|
/dev/ad0s1b.eli none swap sw 0 0
|
|
</programlisting>
|
|
|
|
<para>Az &man.geli.8; az AES algoritmust
|
|
alapértelmezés szerint 256 bites kulccsal
|
|
használja.</para>
|
|
|
|
<para>Ezek az alapértelmezések
|
|
megváltoztathatóak az
|
|
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban a
|
|
<literal>geli_swap_flags</literal>
|
|
beállítás használatával. A
|
|
következő sor arra utasítja az
|
|
<filename>encswap</filename> rc.d szkriptet, hogy a &man.geli.8;
|
|
és a Blowfish algoritmus használatával
|
|
hozzon létre egy lapozópartíciót
|
|
128 bites kulccsal, 4 kilobyte-os
|
|
szektormérettel és a <quote>detach on last
|
|
close</quote> (<quote>lekapcsolás használat
|
|
után</quote>) beállítással:</para>
|
|
|
|
<programlisting>geli_swap_flags="-e blowfish -l 128 -s 4096 -d"</programlisting>
|
|
|
|
<para>A &os; 6.2-RELEASE verzió előtti
|
|
rendszerekben a következő sort kell
|
|
használni:</para>
|
|
|
|
<programlisting>geli_swap_flags="-a blowfish -l 128 -s 4096 -d"</programlisting>
|
|
|
|
<para>A többi beállításhoz a
|
|
&man.geli.8; man oldalán a <command>onetime</command>
|
|
parancs leírását érdemes
|
|
áttanulmányozni.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Ellenőrizzük a
|
|
működését</title>
|
|
|
|
<para>Miután újraindítottuk a rendszert, a
|
|
titkosított lapozóterület helyes
|
|
működését a <command>swapinfo</command>
|
|
paranccsal ellenőrizhetjük le.</para>
|
|
|
|
<para>A &man.gbde.8; esetében:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.user; <userinput>swapinfo</userinput>
|
|
Device 1K-blocks Used Avail Capacity
|
|
/dev/ad0s1b.bde 542720 0 542720 0%
|
|
</screen>
|
|
|
|
<para>Valamint a &man.geli.8; esetében:</para>
|
|
|
|
<screen>&prompt.user; <userinput>swapinfo</userinput>
|
|
Device 1K-blocks Used Avail Capacity
|
|
/dev/ad0s1b.eli 542720 0 542720 0%
|
|
</screen>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
</chapter>
|