652 lines
18 KiB
XML
652 lines
18 KiB
XML
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
|
|
<!-- Copyright (c) 1998 Nik Clayton, All rights reserved.
|
|
|
|
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
|
(SGML HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
|
modification, are permitted provided that the following conditions
|
|
are met:
|
|
|
|
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
|
copyright notice, this list of conditions and the following
|
|
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
|
|
|
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
|
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
|
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
|
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
|
provided with the distribution.
|
|
|
|
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY NIK CLAYTON "AS IS" AND ANY EXPRESS OR
|
|
IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, THE IMPLIED WARRANTIES
|
|
OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE ARE
|
|
DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY DIRECT,
|
|
INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL DAMAGES
|
|
(INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS OR
|
|
SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
|
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
|
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
|
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
|
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
|
|
|
$FreeBSD$
|
|
-->
|
|
|
|
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
|
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml
|
|
%SRCID% 1.49
|
|
-->
|
|
|
|
<chapter id="writing-style" lang="hu">
|
|
<title>A fogalmazás stílusa</title>
|
|
|
|
<para>A &os; dokumentációját
|
|
készítõ rengeteg író
|
|
munkájának összehangolására ebben a
|
|
fejezetben megadunk néhány követendõ
|
|
alapelvet.</para>
|
|
|
|
<variablelist>
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>Az angol nyelvû dokumentáció
|
|
írásakor az amerikai angol szerinti
|
|
helyesírást használjuk!</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A szavak helyesírását tekintve az
|
|
angolnak több különbözõ
|
|
változata létezik. Vitás helyzetekben az
|
|
egységesség kedvéért ezért
|
|
mindig az amerikai helyesírást tekintsük
|
|
irányadónak. Ennek megfelelõen
|
|
tehát <quote>color</quote> és nem
|
|
<quote>colour</quote>, <quote>rationalize</quote> és
|
|
nem <quote>rationalise</quote>, stb.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A brit angol használata elfogadott lehet
|
|
beküldött cikkek esetében, viszont ilyenkor a
|
|
helyesírásnak egységesnek kell lennie a
|
|
teljes dokumentumon belül. Az összes többi
|
|
dokumentum, tehát könyvek, honlapok, man oldalak
|
|
stb. esetén azonban mindig amerikai angolt kell
|
|
alkalmazni.</para>
|
|
</note>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>Ne rövidítsünk!</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ne alkalmazzunk rövidítéseket a
|
|
szövegben. Mindig minden kifejezést, szót
|
|
írjunk ki teljes alakjában. <quote>Pl. ez a
|
|
példa</quote> tehát nem helyes. Angol nyelven
|
|
mindez az összevonások
|
|
elkerülésére vonatkozik, tehát a
|
|
formális fogalmazási stílusra.</para>
|
|
|
|
<para>A rövidítések
|
|
elhagyásával könnyebb a szövegnek
|
|
formális jelleget adni, így sokkal
|
|
precízebben megfogalmazott, a fordítók
|
|
számára is érthetõbb mondatokat
|
|
nyerünk.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>A felsorolásoknál tegyünk ki
|
|
vesszõket!</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Angol nyelven, ha több elemet sorolunk fel egyetlen
|
|
bekezdésben, akkor ezeket mindig vesszõkkel kell
|
|
tagolnunk. Az utolsó elemnél mindezt
|
|
egészítsük ki még egy
|
|
<quote>and</quote> (<quote>és</quote>) szóval.
|
|
A magyarban figyeljünk arra, hogy ez elé
|
|
már nem kell vesszõ.</para>
|
|
|
|
<para>Például tekintsük a következõ
|
|
mondatot:</para>
|
|
|
|
<blockquote>
|
|
<para>This is a list of one, two and three items.</para>
|
|
</blockquote>
|
|
|
|
<para>Magyarul:</para>
|
|
|
|
<blockquote>
|
|
<para>Ez a lista egy, két és három
|
|
elembõl áll.</para>
|
|
</blockquote>
|
|
|
|
<para>Az angol változat esetén felvetõdhet a
|
|
kérdés, hogy ez a lista most <quote>egy</quote>,
|
|
<quote>két</quote> és
|
|
<quote>három</quote> elembõl áll, vagy
|
|
<quote>egy</quote>, <quote>két és
|
|
három</quote> elembõl.</para>
|
|
|
|
<para>Ezért itt az utolsó tag elõtt is ki
|
|
kell tenni a vesszõt:</para>
|
|
|
|
<blockquote>
|
|
<para>This is a list of one, two, and three items.</para>
|
|
</blockquote>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>Kerüljük a
|
|
szóismétlést!</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Lehetõség szerint törekedjünk a
|
|
szóismétlések
|
|
elkerülésére. Ez konkrétan a
|
|
<quote>a parancs</quote>, <quote>az
|
|
állomány</quote> és <quote>man
|
|
parancs</quote> jellegû kifejezések
|
|
mellõzését jelenti, mert ezek sokszor
|
|
feleslegesen szerepelnek a szövegben. A magyar
|
|
fordításban azonban néha hasznosnak
|
|
bizonyulnak, különösen a
|
|
ragozásban.</para>
|
|
|
|
<para>Most mutatunk két példát a
|
|
parancsokra. Ezek közül a másodikban
|
|
bemutatott stílust javasoljuk az angol szövegek
|
|
esetén.</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>Use the command <command>cvsup</command> to update your
|
|
sources.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>Use <command>cvsup</command> to update your sources.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<para>A magyar szövegben viszont ennek
|
|
tökéletesen elfogadott a következõ
|
|
típusú fordítása, mivel így
|
|
könnyebb ragozni a parancsot:</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>A forrásainkat a <command>cvsup</command>
|
|
paranccsal frissítsük.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<para>Ha a magyarban is el akarjuk kerülni minden
|
|
áron az ilyen jellegû ismétléseket,
|
|
akkor próbálkozhatunk úgy írni a
|
|
mondatot, hogy ne kelljen az idegen szót
|
|
ragoznunk:</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>A <command>cvsup</command>
|
|
segítségével frissítsük a
|
|
forrásainkat.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<para>Az alábbi példákban az
|
|
állományok neveire láthatunk
|
|
példákat, amelyek közül ismét a
|
|
másodikat javasoljuk az angol nyelv
|
|
esetén:</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>… in the filename
|
|
<filename>/etc/rc.local</filename>…</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>… in
|
|
<filename>/etc/rc.local</filename>…</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<para>A magyarban szintén a korábbiak
|
|
érvényesek.</para>
|
|
|
|
<para>A most következõ példákban man
|
|
hivatkozásokat láthatunk. Közülük
|
|
ismét a második lesz a javasolt:</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>See <command>man csh</command> for more
|
|
information.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>See &man.csh.1;.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<para>A magyar fordításban:</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>Lásd &man.csh.1;.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
|
|
<para>Vagy:</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<para>Lásd a &man.csh.1; man oldalt.</para>
|
|
</informalexample>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>Mindig hagyjunk két szóközt a mondatok
|
|
között!</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A mondatok végén mindig hagyjunk két
|
|
szóköznyi helyet. Ezáltal javul a
|
|
szöveg olvashatósága, valamint
|
|
megkönnyíti az <application>Emacs</application>
|
|
és a hozzá hasonló eszközök
|
|
használatát.</para>
|
|
|
|
<para>Habár vitatható, hogy ez a
|
|
megkülönböztetés egyáltalán
|
|
szükséges-e, bizonyos esetekben valóban
|
|
hasznos lehet, különösen neveknél. Erre
|
|
remek példa <quote>Jordan K. Hubbard</quote>. Ebben a
|
|
névben középen található egy
|
|
<literal>H</literal>, amelyet a mondat végéhez
|
|
hasonlóan egy pont és egy szóköz
|
|
követ, viszont jól látható, hogy itt
|
|
nem ér véget a mondat.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
</variablelist>
|
|
|
|
<para>Az angol nyelvû fogalmazási stílus
|
|
szabályairól részletesebb bemutatást
|
|
William Strunk <ulink
|
|
url="http://www.bartleby.com/141/">Elements of Style</ulink>
|
|
címû könyvébõl kaphatunk.</para>
|
|
|
|
<sect1 id="writing-style-guide">
|
|
<title>A forráskód stílusa</title>
|
|
|
|
<para>Mivel a dokumentáció forrását
|
|
egyszerre többen szerkesztik, valamilyen módon
|
|
egységes formában kell tartani. Ennek
|
|
érdekében legyünk szívesek az
|
|
alábbiakban megadott iránymutatások szerint
|
|
dolgozni.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Kis- és nagybetûk</title>
|
|
|
|
<para>A címkéket <emphasis>soha ne</emphasis>
|
|
nagybetûkkel, hanem mindig kisbetûkkel írjuk,
|
|
például <sgmltag>para</sgmltag> és
|
|
<emphasis>nem</emphasis> <sgmltag>PARA</sgmltag>.</para>
|
|
|
|
<para>Az SGML környezetekben megjelenõ szövegeket
|
|
viszont általában nagybetûvel kell írni,
|
|
például <literal><!ENTITY…></literal>,
|
|
<literal><!DOCTYPE…></literal>, és
|
|
<emphasis>nem</emphasis>
|
|
<literal><!entity…></literal> vagy
|
|
<literal><!doctype…></literal>.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Mozaikszavak</title>
|
|
|
|
<para>A mozaikszavakat elsõ alkalommal
|
|
általában illik rendesen kiírni,
|
|
például: <quote>Network Time Protocol (<acronym
|
|
role="Network Time Protocol">NTP</acronym>)</quote>.
|
|
Miután definiáltuk a mozaikszó
|
|
mögött álló jelentést,
|
|
elegendõ csak a rövidített alakot
|
|
használni (nem kell tehát a teljes
|
|
kifejezést, kivéve, ha az adott
|
|
szövegkörnyezetben annak több értelme
|
|
van). A mozaikszavakat dokumentumonként egyszer
|
|
definiáljuk. Ha viszont nekünk jobban megfelel,
|
|
akkor akár fejezetenként is kifejthetjük az
|
|
egyes mozaikszavakat.</para>
|
|
|
|
<para>A mozaikszavak elsõ három
|
|
megjelenését az <sgmltag>acronym</sgmltag> elemmel
|
|
kell jelölni, ahol egy <literal>role</literal>
|
|
tulajdonságban megadjuk a mögött
|
|
álló teljes kifejezést. Ennek
|
|
köszönhetõen a dokumentumok feldolgozása
|
|
során létre lehet hozni szószedetet az
|
|
alkalmazott rövidítésékhez, illetve a
|
|
honlapokon meg lehet oldani, hogy ha az egérrel
|
|
felé visszük a kurzort, megjelenjen a teljes
|
|
megnevezés.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Tördelés</title>
|
|
|
|
<para>Mindegyik forrás tördelése a nulladik
|
|
oszloptól indul, <emphasis>függetlenül</emphasis>
|
|
attól, hogy az adott állományt milyen
|
|
más állomány fogja késõbb
|
|
tartalmazni.</para>
|
|
|
|
<para>A nyitócímkék után két
|
|
szóközzel kell bentebb húzni a szöveget.
|
|
Ennek megfelelõen a zárócímkék
|
|
pedig két szóközzel csökkentik az
|
|
aktuális behúzás
|
|
mértékét. A sorok elején
|
|
szereplõ szóközöket nyolcas csoportban
|
|
cseréljünk tabulátorokra. Ne
|
|
használjunk szóközöket a
|
|
tabulátorok elõtt, és ne tegyünk
|
|
további szóközöket a sorok
|
|
végére. Ha az elemek tartalma egy sornál
|
|
hosszabb, akkor a következõ sort az elem
|
|
nyitócímkéjéhez képest mindig
|
|
két szóközzel bentebb kell kezdeni.</para>
|
|
|
|
<para>Például ennek a szakasznak így
|
|
néz ki a szabályos tördelése:</para>
|
|
|
|
<programlisting>+--- Ez a nulladik oszlop
|
|
V
|
|
<chapter>
|
|
<title>...</title>
|
|
|
|
<sect1>
|
|
<title>...</title>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Tördelés</title>
|
|
|
|
<para>Mindegyik forrás tördelése a nulladik oszloptól indul,
|
|
<emphasis>függetlenül</emphasis> attól, hogy az adott állomány
|
|
milyen más állomány fogja késõbb tartalmazni.</para>
|
|
|
|
...
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
</chapter></programlisting>
|
|
|
|
<para>Ha az <application>Emacs</application> vagy
|
|
<application>XEmacs</application> szerkesztõkkel dolgozunk,
|
|
akkor az állományok megnyitásakor
|
|
automatikusan be kellene töltõdnie az
|
|
<literal>sgml-mode</literal>
|
|
kiegészítésnek, illetve az egyes
|
|
források végén található
|
|
változók pontosan a fenti szabályok
|
|
betartatásáról gondoskodnak.</para>
|
|
|
|
<para>A <application>Vim</application> szerkesztõvel
|
|
dolgozóknak pedig a következõ
|
|
beállításokat javasoljuk:</para>
|
|
|
|
<programlisting>augroup sgmledit
|
|
autocmd FileType sgml set formatoptions=cq2l " Speciális formázási beállítások
|
|
autocmd FileType sgml set textwidth=70 " Legfeljebb 70 oszlop széles sorok
|
|
autocmd FileType sgml set shiftwidth=2 " Az automatikus behúzás mértéke
|
|
autocmd FileType sgml set softtabstop=2 " A tabulátor 2 szóközzel visz bentebb
|
|
autocmd FileType sgml set tabstop=8 " 8 szóköz cseréje egy tabulátorra
|
|
autocmd FileType sgml set autoindent " Automatikus behúzás
|
|
augroup END</programlisting>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A címkék stílusa</title>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A címkék elrendezése</title>
|
|
|
|
<para>Az egy behúzási szinten
|
|
található címkéket mindig
|
|
válasszuk el egy üres sorral, a többi esetben
|
|
viszont ne:</para>
|
|
|
|
<informalexample>
|
|
<programlisting><article>
|
|
<articleinfo>
|
|
<title>NIS</title>
|
|
|
|
<pubdate>1999 október</pubdate>
|
|
|
|
<abstract>
|
|
<para>...
|
|
...
|
|
...</para>
|
|
</abstract>
|
|
</articleinfo>
|
|
|
|
<sect1>
|
|
<title>...</title>
|
|
|
|
<para>...</para>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1>
|
|
<title>...</title>
|
|
|
|
<para>...</para>
|
|
</sect1>
|
|
</article></programlisting>
|
|
</informalexample>
|
|
</sect3>
|
|
|
|
<sect3>
|
|
<title>A címkék tagolása</title>
|
|
|
|
<para>Bizonyos címkék, mint például
|
|
az <sgmltag>itemizedlist</sgmltag>, amelyekben további
|
|
címkék szerepelnek és nem karakteres
|
|
adat, mindig egyedül állnak egy sorban.</para>
|
|
|
|
<para>A <sgmltag>para</sgmltag> és
|
|
<sgmltag>term</sgmltag> címkék esetén
|
|
viszont szükség van további
|
|
címkékre a karakteres adatok
|
|
befoglalásához, ezért ilyenkor a tartalom
|
|
közvetlenül a címke után
|
|
következik, <emphasis>ugyanabban a
|
|
sorban</emphasis>.</para>
|
|
|
|
<para>Ugyanez érvényes az említett
|
|
címketípusok zárásakor.</para>
|
|
|
|
<para>A címketípusok keveredése egy
|
|
nyilvánvaló problémát
|
|
eredményez.</para>
|
|
|
|
<para>Amikor egy karakteres adatot tárolni nem
|
|
képes elemet nyitó címke
|
|
közvetlenül követ egy karakteres adatokat
|
|
bevezetõ címkét, külön sorba kell
|
|
kerülniük. A második címkét a
|
|
szabályok szerint kell behúzni.</para>
|
|
|
|
<para>Amikor egy karakteres adatokat befoglaló
|
|
címke záródik közvetlenül a
|
|
karakteres adatokat tartalmazni nem képes címke
|
|
után, szerepelhetnek ugyanabban a sorban.</para>
|
|
</sect3>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Változtatások a forrás
|
|
tördelésén</title>
|
|
|
|
<para>A források változtatása során
|
|
ügyeljünk arra, hogy <emphasis>sose tároljunk
|
|
egyszerre a repositoryba tartalmat és
|
|
tördelést érintõ
|
|
módosításokat</emphasis>.</para>
|
|
|
|
<para>Ennek köszönhetõen a
|
|
dokumentációt fordító csapatok
|
|
könnyebben észreveszik, hogy mi változott a
|
|
módosításunk nyomán. Így nem
|
|
kell azon gondolkozniuk, hogy vajon most tényleg
|
|
változott a tartalom, vagy csak
|
|
újratördeltük a sorokat.</para>
|
|
|
|
<para>Például ha felvettünk két mondatot
|
|
még egy bekezdéshez, és ezzel az adott
|
|
bekezdés sorainak hossza túlságosan
|
|
megnõtt, akkor elõször tároljuk a
|
|
hosszú sorokat tartalmazó változatot.
|
|
Ezután végezzük el a szükséges
|
|
tördelést és tároljuk azt a
|
|
változatot is. Ez utóbbi esetben azonban ne
|
|
felejtsük egyértelmûen jelezni a
|
|
tároláshoz tartozó üzenetben, hogy
|
|
csak a tördelésen változtattunk
|
|
(<quote>whitespace-only change</quote>). Így a
|
|
fordítók tudni fogják, hogy ezt figyelmen
|
|
kívül kell hagyniuk.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Nem törhetõ szóközök</title>
|
|
|
|
<para>Lehetõleg kerüljük a sortöréseket
|
|
olyan helyeken, ahol csúnyán néznének
|
|
ki, vagy rontanának a szöveg
|
|
olvashatóságán. A sortörések
|
|
mindig a kimeneti formátum által alkalmazott
|
|
sorszélességtõl függenek.
|
|
Különösen a HTML oldalakon
|
|
található formázott bekezdések
|
|
jelennek meg ízléstelenül egy szöveges
|
|
böngészõben, mint például ez
|
|
is:</para>
|
|
|
|
<literallayout class="monospaced">Az adattároló kapacitása általában 40 MB és 15
|
|
GB között változik. Hardveres tömörítéssel …</literallayout>
|
|
|
|
<para>Az <literal>&nbsp;</literal> általános
|
|
egyed viszont megtiltja az egymáshoz szorosan
|
|
kötõdõ elemek közti sortörést.
|
|
Az ilyen <quote>nem törhetõ</quote>
|
|
szóközök használatát
|
|
elsõsorban a következõ helyeken
|
|
javasoljuk:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>mennyiségek és egységek
|
|
között:</para>
|
|
<programlisting><![CDATA[57600 bps]]></programlisting>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>program neve és verziószáma
|
|
között:</para>
|
|
<programlisting><![CDATA[FreeBSD 7.1]]></programlisting>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>több szóból álló nevek
|
|
esetén (óvatosan bánjunk ezzel viszont
|
|
olyan hosszabb neveknél, mint például a
|
|
<quote>The &os; Brazilian Portugese Documentation
|
|
Project</quote>):</para>
|
|
<programlisting><![CDATA[Sun Microsystems]]></programlisting>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="writing-style-word-list">
|
|
<title>Szólista</title>
|
|
|
|
<para>Ebben a rövid szólistában
|
|
összefoglalunk néhány angol szót a &os;
|
|
Dokumentációs Projektben alkalmazandó
|
|
írásmódjuk szerint. Ha a keresendõ
|
|
szó nem szerepel ebben a felsorolásban,
|
|
nézzük meg az <ulink
|
|
url="http://www.oreilly.com/oreilly/author/stylesheet.html">O'Reilly-féle
|
|
gyûjteményt</ulink>.</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>2.2.X</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>4.X-STABLE</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>CD-ROM</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>DoS <emphasis>(Denial of Service)</emphasis> </para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ports Collection</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>IPsec</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Internet</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>MHz</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Soft Updates</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Unix</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>disk label</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>email</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>file system</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>manual page</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>mail server</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>name server</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>null-modem</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>web server</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
</sect1>
|
|
</chapter>
|