doc/hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/sgml.xml
Gabor Kovesdan 77d737ee88 - Rename the share/sgml directories to share/xml
- Fix build errors from the next change

Approved by:	doceng (implicit)
2012-10-01 11:56:00 +00:00

254 lines
7.6 KiB
XML

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//FreeBSD//DTD XHTML 1.0 Transitional-Based Extension//EN"
"http://www.FreeBSD.org/XML/doc/share/xml/xhtml10-freebsd.dtd" [
<!ENTITY title "A &os; Dokumentációs Projekt: SGML">
]>
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: Peter Terbe <sncdev@gmail.com>
%SOURCE% en/docproj/sgml.xml
%SRCID% 1.28
-->
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<title>&title;</title>
<cvs:keyword xmlns:cvs="http://www.FreeBSD.org/XML/CVS">$FreeBSD$</cvs:keyword>
</head>
<body class="navinclude.docs">
<p>A dokumentációs munkákhoz a
Dokumentációs Projekt az SGML nyelvet
használja mint alapvető eszközt.</p>
<p>Az SGML jelentése: <b>S</b>tandard <b>G</b>eneralized
<b>M</b>arkup <b>L</b>anguage.</p>
<p>Dióhéjban (és elnézést
kérünk mindenki SGML szakértőtől, akit
sért a következő kijelentés) úgy
foglalhatnánk össze, hogy az SGML egy olyan nyelv,
amellyel további nyelveket hozhatunk létre.</p>
<p>Talán már mi magunk is használtuk az SGML-t
anélkül, hogy tudtunk volna róla. A honlapok
készítésére használt HTML nyelv
például olyan formális
leírással rendelkezik, amely az SGML nyelven
íródott. Természetesen ez <b>nem</b> azt
jelenti, hogy amikor HTML nyelven írunk valamit, akkor az
SGML nyelvet használjuk (és fordítva sem).
Ez csupán egy olyan nyelv, amelynek szabályait az
SGML segítségével fektették le.</p>
<p>Sok leíró nyelv létezik, melynek alapjait
SGML nyelven írták. A HTML az egyik ezek
közül. Egy másik példa erre a
<q>DocBook</q>. Ez egy olyan nyelv, melyet kifejezetten műszaki
leírások írásához terveztek,
és mint ilyen, a megfelelő formázáshoz
nagyon sok ilyen típusú (tehát
<tt>&lt;a&nbsp;tag&nbsp;tartalma&gt;</tt> alakú) taggel
rendelkezik. A &os; Dokumentációs Projekt ezt
használja, és a nagyon pontosság
érdekében még kiegészítette
néhány új elemmel is.</p>
<p>A következő példa bemutatja hogyan
írhatunk meg egy bekezdést a HTML nyelv
segítségével (a tartalom most nem fontos,
csak a tagek):</p>
<pre><![CDATA[
<p>A rendszer a jelszavak tárolására az
<tt>/etc/passwd</tt> állományt használja.
Ennek módosításához a
<b><tt>vipw</tt></b> használata ajánlott.
Amennyiben csak egy új felhasználót akarunk
felvenni a rendszerbe, használjuk az
<b><tt>adduser</tt></b> parancsot.</p>
]]></pre>
<p>Ugyanez a bekezdés a DocBook leírónyelvet
használva így néz ki:</p>
<pre><![CDATA[
<para>A rendszer a jelszavak tárolására az
<filename>/etc/passwd</filename> állományt
használja. Ennek módosításához
a <command>vipw</command> használata ajánlott.
Amennyiben csak egy új felhasználót akarunk
felvenni a rendszerbe, használjuk az
<command>adduser</command> parancsot.</para>
]]></pre>
<p>Láthatjuk, hogy a DocBook sokkal <q>kifejezőbb</q> a
HTML-nél. A HTML példában az
állománynév megjelenítése
<q>typewriter</q> betűtípussal történik.
A DocBook ugyanezt
<q>állománynévként</q> képes
kezelni függetlenül attól, hogy az
állománynevek formázását itt
nem tárgyaljuk.</p>
<p>Ennek a sokkal kifejezőbb jelölési rendszernek
rengeteg előnye van:</p>
<ul>
<li>
<p>Nem félreérthető vagy
ellentmondásos.</p>
<p>Nem töltünk el időt feleslegesen azon
gondolkodva, hogy <q>Hmm, vajon egy állomány
megjelenítéséhez a 'tt', 'b', vagy 'em'
lenne megfelelőbb?</q></p>
<p>Ehelyett egyszerűen csak a megfelelő taget
használjuk a megfelelő helyen.</p>
<p>Biztosak lehetünk benne, hogy a minden &lt;filename&gt;
taggel megjelölt rész ugyanúgy fog
kinézni, amikor DocBookból más
formátumokba (HTML, PostScript&reg; stb.)
alakítjuk át.</p>
</li>
<li>
<p>Nem kell a dokumentum megjelenésével
foglalkoznunk, így kizárólag a tartalomra
tudunk koncentrálni.</p>
</li>
<li>
<p>Mivel a dokumentáció
leírásának módja
egyáltalán nem kötött, ugyanaz a
dokumentáció több más
formátumban is könnyedén
előállítható &mdash; egyszerű
szöveg, HTML, PostScript&reg;, RTF, PDF stb.</p>
</li>
<li>
<p>A dokumentáció is így sokkal
<q>intelligensebb</q>, tehát bonyolultabb is feladatokra
felhasználható. Például
lehetséges egy olyan tárgymutató
automatikus előállítása, amely a
dokumentáció összes parancsát
tartalmazza.</p>
</li>
</ul>
<p>Ez olyan, mint a Microsoft&reg; Word stíluslapjai, csak
mérhetetlenül sokoldalúbb.</p>
<p>Természetesen ennek a sokoldalúságnak
ára an:</p>
<ul>
<li>
<p>Mivel a használható tagek száma sokkal
nagyobb, tovább tart megtanulásuk és
alkalmazásuk hatékony
elsajátítása is.</p>
<p>Egy jó módszer az SGML és a DocBook
elsajátítására az, ha a
dokumentációk forrásaiban
megfigyeljük, más szerzők hogyan írtak
le hasonló információt.</p>
</li>
<li>
<p>Az átalakítás nem egyszerű.</p>
</li>
</ul>
<h2>Mi a teendő, ha nem ismerjük a DocBook rendszert?
Hozzá tudunk járulni mással is?</h2>
<p>Természetesen igen, hiszen bármely
dokumentáció jobb a nem létező
dokumentációnál. Ne aggódjunk, ha a
közlésre szánt dokumentáció nem
DocBook nyelven íródott!</p>
<p>Az eddig megszokottakhoz hasonlóan <a
href="submitting.html">küldjünk el</a> a
dokumentációt. A projekt egy másik tagja
elő fogja venni a javasolt dokumentációt,
elvégzi a konvertálást és
közzéteszi. Kis szerencsével az így
elkészült szöveget is visszaküldik! Ez
hasznos lehet, mert így láthatjuk a
dokumentáció <q>előtte és
utána</q> változatát, és
remélhetően tanulhatunk egy keveset a
folyamatról.</p>
<p>Ez nyilvánvalóan lelassítja a
közzétételi folyamatot, mivel a
beküldött dokumentációt még
konvertálni kell. Így pár
órába, vagy pár napba is beletelhet, mire
elbírálásra kerül.</p>
<h2>További információk az SGML és a
DocBook nyelvekről</h2>
<p>Elsőként olvassuk el a <a
href="&enbase;/doc/hu/books/fdp-primer/index.html"><b>A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei kezdőknek</b></a>
című könyvet. Ennek célja, hogy
átfogó leírást nyújtson minden,
a &os; dokumentációja kapcsán
felmerülő kérdések
megválaszolásához. Igen hosszú
leírás, amely kisebb részekre szedtek
szét, de lehetőségünk van megtekinteni
akár <a
href="&enbase;/doc/hu/books/fdp-primer/book.html"><b>egészben</b></a>
is.</p>
<dl>
<dt><a
href="http://www.oasis-open.org/cover/sgml-xml.html"><b>http://www.oasis-open.org/cover/sgml-xml.html</b></a>
</dt>
<dd>
<p>Az SGML/XML honlapja. Számtalan hivatkozás
szól az SGML nyelvről.</p>
</dd>
<dt><a
href="http://www-sul.stanford.edu/tools/tutorials/html2.0/gentle.html"><b>http://www-sul.stanford.edu/tools/tutorials/html2.0/gentle.html</b></a>
</dt>
<dd>
<p>"Gentle Introduction to SGML". Ajánlott
olvasmány mindenkinek, aki az SGML nyelvvel a
kezdők szemszögéből nézve
szeretne közelebbről megismerkedni.</p>
</dd>
<dt><a
href="http://www.oasis-open.org/docbook/"><b>http://www.oasis-open.org/docbook/</b></a>
</dt>
<dd>
<p>A DocBook DTD-t az OASIS tartja karban. Ezek az oldalak
azoknak szólnak, akik az SGML nyelvet már
elsajátították és a DocBook
nyelvet is tanulmányoznák.</p>
</dd>
</dl>
<a
href="docproj.html">A &os; Dokumentációs Projekt kezdőlapja</a>
</body>
</html>