1360 lines
42 KiB
XML
1360 lines
42 KiB
XML
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
|
|
<!--
|
|
The FreeBSD Documentation Project
|
|
|
|
$FreeBSD$
|
|
-->
|
|
<!--
|
|
The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
|
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/introduction/chapter.xml
|
|
%SRCID% 1.138
|
|
-->
|
|
<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="introduction" xml:lang="hu">
|
|
<info><title>Bemutatkozás</title>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author><personname><firstname>Jim</firstname><surname>Mock</surname></personname><contrib>Átszerkesztette, átszervezte és
|
|
bizonyos részeit átdolgozta: </contrib></author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</info>
|
|
|
|
|
|
|
|
<sect1 xml:id="introduction-synopsis">
|
|
<title>Áttekintés</title>
|
|
|
|
<para>Köszönjük, hogy érdeklõdik a &os;
|
|
iránt! A fejezet a &os; Projektet több
|
|
különbözõ vonatkozásban mutatja be: a
|
|
történetét, a céljait, a
|
|
fejlesztési modelljét és így
|
|
tovább.</para>
|
|
|
|
<para>A fejezet elolvasása során
|
|
megismerjük:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>hogyan viszonyul a &os; más operációs
|
|
rendszerekhez;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>a &os; Projekt történetét;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>a &os; Projekt célkitûzéseit;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>a &os; nyílt forráskódú
|
|
fejlesztési modelljének alapjait;</para>
|
|
</listitem>
|
|
<listitem>
|
|
<para>és természetesen: hogyan is keletkezett a
|
|
<quote>&os;</quote> név.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 xml:id="nutshell">
|
|
<title>Üdvözöljük a &os;-ben!</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; egy 4.4BSD-Lite alapú operációs
|
|
rendszer &intel; (x86 és &itanium;), AMD64,
|
|
<trademark>Alpha</trademark>, Sun &ultrasparc;
|
|
számítógépekre. Jelenleg is
|
|
portolás alatt áll további
|
|
architektúrákra. Olvashatunk a <link linkend="history">&os; történetérõl</link>
|
|
vagy éppen az <link linkend="relnotes">aktuális
|
|
kiadásáról</link>. Ha szeretnénk
|
|
hozzájárulni a Projekt
|
|
fejlõdéséhez (forráskód, hardver
|
|
vagy pénz), olvassuk el a <link xlink:href="&url.articles.contributing.en;/index.html">Hozzájárulás
|
|
a &os;-hez</link> címû cikket (angolul).</para>
|
|
|
|
<sect2 xml:id="os-overview">
|
|
<title>Mire képes a &os;?</title>
|
|
|
|
<para>A &os; számos figyelemre méltó
|
|
tulajdonságot tudhat magáénak. Ezek
|
|
közül néhány:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>preemptív
|
|
ütemezés</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A <emphasis>preemptív
|
|
ütemezés</emphasis> dinamikusan
|
|
szabályozható prioritások
|
|
segítségével biztosítja a
|
|
számítógép
|
|
felhasználók és alkalmazások
|
|
közti finom és igazságos
|
|
megosztását, akár a legnagyobb
|
|
terhelés esetén is.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>többfelhasználós
|
|
rendszer</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><emphasis>Többfelhasználós
|
|
rendszerként</emphasis> lehetõvé teszi,
|
|
hogy sokan tudják a &os;-t egyszerre
|
|
többféle dologra is használni.
|
|
Például, ez azt jelenti, hogy a rendszerhez
|
|
csatlakoztatott különbözõ
|
|
perifériák, mint például a
|
|
nyomtatók és szalagos egységek,
|
|
megfelelõen szétoszthatóak a
|
|
felhasználók között vagy
|
|
éppen a hálózaton, és az egyes
|
|
erõforrásokhoz a felhasználók vagy
|
|
azok egy csoportja csak korlátozott módon
|
|
férhetnek hozzájuk, elkerülve ezzel a
|
|
rendszer számára
|
|
létfontosságú erõforrások
|
|
túlterhelését.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>TCP/IP protokoll</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A <emphasis>TCP/IP hálózati
|
|
protokoll</emphasis> gyors és
|
|
megbízható implementációja,
|
|
illetve a legfontosabb ipari szabványok, mint az
|
|
SCTP, DHCP, NFS, NIS, PPP, SLIP, IPsec és IPv6
|
|
támogatása. Ezáltal egy &os;-s
|
|
számítógép könnyedén
|
|
képes együttmûködni más
|
|
rendszerekkel vagy akár vállalati
|
|
szerverként is üzemelni. Megbirkózik az
|
|
NFS (Network File System, távoli
|
|
állományelérés) és az
|
|
elektronikus levelezés megszervezésével
|
|
ugyanúgy, ahogy a vállalatunk internetes
|
|
elvárásaival a WWW, FTP és
|
|
forgalomirányítási protokollokon
|
|
keresztül és tûzfal iránti
|
|
(biztonsági) igényeivel is.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>memóriavédelem</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A <emphasis>memóriavédelem</emphasis>
|
|
megvalósítása gondoskodik róla,
|
|
hogy az alkalmazások (vagy a
|
|
felhasználók) ne zavarják
|
|
egymást. Az egyik alkalmazás
|
|
összeomlása nincs kihatással a
|
|
rendszerben futó összes többire.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A &os; egy <emphasis>32 bites</emphasis>
|
|
operációs rendszer (az Alpha, &itanium;, AMD64
|
|
és &ultrasparc; architektúrákon pedig
|
|
<emphasis>64 bites</emphasis>), amelyet már a
|
|
kezdetektõl fogva annak terveztek.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>X Window System</primary>
|
|
<seealso>XFree86</seealso>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A <emphasis>X Window System</emphasis> ipari
|
|
szabványa (X11R7) alapján szolgáltatja
|
|
a grafikus felhasználói felületet (GUI)
|
|
bármelyik VGA-kártyán és
|
|
monitoron, illetve annak teljes forráskódja is
|
|
elérhetõ.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>bináris kompatibilitás</primary>
|
|
<secondary>Linux</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>bináris kompatibilitás</primary>
|
|
<secondary>SCO</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>bináris kompatibilitás</primary>
|
|
<secondary>SVR4</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>bináris kompatibilitás</primary>
|
|
<secondary>BSD/OS</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>bináris kompatibilitás</primary>
|
|
<secondary>NetBSD</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para><emphasis>Bináris szintû
|
|
kompatibilitás</emphasis> a Linuxra, SCO-ra, SVR4-re,
|
|
BSDI-re és NetBSD-re készített
|
|
programok nagy részével.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><emphasis>Futtatásra kész</emphasis>
|
|
alkalmazások ezrei érhetõek el a &os;
|
|
<emphasis>port-</emphasis> és
|
|
<emphasis>csomag</emphasis>gyûjteményében.
|
|
Miért bújnánk az internetet
|
|
értük, ha mindent egy helyen is
|
|
megtalálhatunk?</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>További <emphasis>könnyen
|
|
portolható</emphasis> alkalmazások ezrei
|
|
állnak rendelkezésre az interneten. A &os;
|
|
forráskódja kompatibilis a legtöbb
|
|
elterjedt kereskedelmi &unix; rendszerével, aminek
|
|
köszönhetõen az alkalmazások nagy
|
|
része csak kevés
|
|
módosítást igényel a
|
|
fordításhoz, már amennyiben erre
|
|
egyáltalán szükség van.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>virtuális
|
|
memória</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Az igény szerinti lapozással
|
|
mûködõ <emphasis>virtuális
|
|
memória</emphasis> és <quote>egyesített
|
|
VM/puffer gyorsítótár</quote>
|
|
úgy lett kialakítva, hogy hatékonyan
|
|
kiszolgálja a nagyobb étvágyú
|
|
alkalmazásokat, miközben a többi
|
|
felhasználó számára
|
|
továbbra is reakcióképes marad.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>többprocesszoros (SMP) rendszerek
|
|
támogatása</primary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Az <emphasis>SMP</emphasis> támogatása a
|
|
több processzorral rendelkezõ
|
|
számítógépek
|
|
számára.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>fordítóprogramok</primary>
|
|
<secondary>C</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>fordítóprogramok</primary>
|
|
<secondary>C++</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>fordítóprogramok</primary>
|
|
<secondary>FORTRAN</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para><emphasis>C</emphasis>, <emphasis>C++</emphasis>
|
|
és <emphasis>Fortran</emphasis> fejlesztõi
|
|
eszközök széles tárháza
|
|
használható. Kutatáshoz és
|
|
fejlesztéshez más egyéb
|
|
programozási nyelvek is elérhetõek a
|
|
portok és csomagok
|
|
segítségével.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>forráskód</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Az egész rendszer
|
|
<emphasis>forráskód</emphasis>jának
|
|
megléte lehetõvé teszi, hogy a legnagyobb
|
|
fokú irányítást
|
|
élvezhessük a környezetünk felett.
|
|
Miért is bíznánk magunkat egy
|
|
zárt rendszert fejlesztõ cégre, mikor
|
|
lehetne egy igazán nyílt
|
|
rendszerünk?</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Nagy mennyiségû <emphasis>internetes
|
|
dokumentáció</emphasis>.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><emphasis>Még sok minden
|
|
más!</emphasis></para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Számítógépes
|
|
rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; Kaliforniai Egyetem (Berkeley)
|
|
Számítógépes rendszerek
|
|
kutatócsoportja által fejlesztett 4.4BSD-Lite
|
|
kiadásán alapszik és ápolja a
|
|
BSD-rendszerek fejlesztésének jellegzetes
|
|
hagyományait. Túl a kutatócsoport
|
|
kivételes munkáján, a &os; Projekt
|
|
több ezernyi órát szentelt arra, hogy a
|
|
legtöbbet hozza ki a rendszerbõl mind a
|
|
teljesítményt, mind pedig a valós
|
|
életben felbukkanó terhelési helyezetekben
|
|
történõ helytállást
|
|
illetõen. Ahogy a legnagyobb piaci óriások
|
|
igyekeznek egy hasonló képességû,
|
|
teljesítményû és
|
|
megbízhatóságó PC-s
|
|
operációs rendszert kifejleszteni, úgy a
|
|
&os; már <emphasis>most</emphasis> felajánlja
|
|
ezeket!</para>
|
|
|
|
<para>Kizárólag csak a képzeletünk
|
|
szabhat gátat annak, hogy mire is tudjuk használni
|
|
a &os;-t. Szoftverfejlesztéstõl kezdve, a
|
|
gyári automatizáláson és
|
|
készletnyilvántartáson át a
|
|
mûholdas antennák tájolásáig
|
|
szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-szal is
|
|
meg tudtuk tenni, akkor nagyon valószínû,
|
|
hogy a &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os;
|
|
ezen felül nagyban profitál a világban
|
|
található különbözõ
|
|
kutatóközpontok és egyetemek által
|
|
fejlesztett, kiváló minõségû
|
|
alkalmazások ezreibõl, melyek gyakorta olcsón
|
|
vagy ingyen elérhetõek. Kereskedelmi
|
|
alkalmazások is egyre nagyobb számban
|
|
képviseltetik magukat minden nap.</para>
|
|
|
|
<para>Mivel a &os; forráskódja
|
|
általánosan elérhetõ, a rendszer
|
|
szinte tetszõleges mértékben
|
|
testreszabható a különleges
|
|
elvárásokat támasztó
|
|
alkalmazások vagy projektek számára. Ez a
|
|
nagyobb kereskedelmi fejlesztõk operációs
|
|
rendszereivel majdnem teljesen elképzelhetetlen.
|
|
Íme csupán néhány
|
|
példája azon alkalmazásoknak, melyek
|
|
jelenleg is &os;-t használnak:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para><emphasis>Internetes
|
|
szolgáltatások:</emphasis> A &os;-be
|
|
épített szilárd TCP/IP alapú
|
|
hálózatkezelés
|
|
különféle internetes
|
|
szolgáltatások számára teszi
|
|
ideális platformmá:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>FTP szerverek</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>FTP szerverek</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>webszerverek</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>World Wide Web szerverek (hagyományos vagy
|
|
biztonságos [SSL])</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>IPv4 és IPv6
|
|
forgalomirányítás</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>tûzfal</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>NAT</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Tûzfalak és NAT (<quote>IP
|
|
maszkolás</quote>),
|
|
átjárók</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>elektronikus levelezés</primary>
|
|
<see>e-mail</see>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<indexterm><primary>e-mail</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Elektronikus levelezõ szerverek</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>USENET</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>USENET hírrendszer és
|
|
üzenõfal</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Sok minden más...</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>A &os; használatához kezdetben
|
|
elegendõ egy olcsó 386-os PC, melyet a
|
|
vállalkozásunk fejlõdésével
|
|
szépen fel tudunk hozni egy RAID-del ellátott
|
|
négyprocesszoros Xeon rendszerig.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><emphasis>Oktatás:</emphasis> Esetleg
|
|
informatikával vagy mûszaki
|
|
informatikával foglalkozik? Nem is lehetne jobban a
|
|
&os; által felkínált
|
|
élményeken kívül máshogy
|
|
megismerkedni elsõkézbõl az
|
|
operációs rendszerek,
|
|
számítógépes
|
|
architektúrák és
|
|
hálózatok mûködésével!
|
|
Rengeteg szabadon használható mûszaki,
|
|
matematikai és grafikai tervezõ programcsomag
|
|
könnyíti meg azok munkáját is,
|
|
akik számára a
|
|
számítógép
|
|
legfõképpen <emphasis>más</emphasis>
|
|
feladatok elvégzésére hivatott!</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><emphasis>Kutatás:</emphasis> Miután a
|
|
teljes &os; rendszer forráskódja bárki
|
|
számára elérhetõ,
|
|
tökéletes kiindulási pontot ad az
|
|
operációs rendszerek
|
|
témakörében vagy a
|
|
számítástudomány egyéb
|
|
ágaiban végzendõ kutatásokhoz. A
|
|
&os; nyílt természete ezenkívül
|
|
lehetõvé teszi egymástól
|
|
távol levõ csoportok közös
|
|
együttmûködését is
|
|
anélkül, hogy a résztvevõknek
|
|
aggódnia kellene a különleges
|
|
licencszerzõdések vagy a nyílt
|
|
fórumokon felmerülõ
|
|
korlátozások miatt.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>forgalomirányító</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>DNS szerver</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><emphasis>Hálózatépítés:</emphasis>
|
|
Szüksége van egy új
|
|
útválasztóra? Esetleg egy
|
|
névszerverre (DNS)? Egy tûzfalra, mely
|
|
távoltartja a nemkívánatos
|
|
egyéneket a belsõ
|
|
hálózattól? A &os; pillanatok alatt
|
|
átváltoztatja a sarokban porosodó
|
|
386-os vagy 486-os PC-nket egy kifinomult
|
|
csomagszûrési képességekkel
|
|
bíró forgalomirányító
|
|
eszközzé.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>X Window System</primary>
|
|
<secondary>XFree86</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>X Window System</primary>
|
|
<secondary>Accelerated-X</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para><emphasis>X Window
|
|
munkaállomás:</emphasis> A &os; a szabadon
|
|
használható X11 szerverrel együtt remek
|
|
választás egy olcsó X terminál
|
|
kiépítéséhez.
|
|
Eltérõen egy szokványos X
|
|
termináltól, a &os; azonban igény
|
|
szerint sok alkalmazás helyi futtatását
|
|
is képes megoldani, ezzel megszabadítva minket
|
|
a központi szerver használatának
|
|
kényszerétõl. A &os; viszont akár
|
|
<quote>lemez nélkül</quote> is el tud indulni,
|
|
aminek révén az egyes
|
|
munkaállomások karbantartása még
|
|
olcsóbbá és könnyebbé
|
|
válik.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>GNU Compiler
|
|
Collection</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><emphasis>Szoftverfejlesztés:</emphasis> Az alap
|
|
&os; rendszer fejlesztõeszközök
|
|
tömkelegével, többek közt a
|
|
híres GNU C/C++ fordítóval és
|
|
nyomkövetõvel érkezik.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>A &os; CD-n, DVD-n és FTP-n keresztül
|
|
elérhetõ forráskód és
|
|
bináris formátumban is. A &os;
|
|
beszerzésével kapcsolatos bõvebb
|
|
információkért olvassuk el az <xref linkend="mirrors"/>et.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 xml:id="introduction-nutshell-users">
|
|
<title>Ki használja a &os;-t?</title>
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>felhasználók</primary>
|
|
<secondary>&os;-t használó nagy
|
|
oldalak</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; egyaránt remek eszköz- és
|
|
termékfejlesztõi platformként
|
|
funkcionál a világ legnagyobb informatikai
|
|
cégeinél, többek közt:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Apple</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.apple.com">Apple</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Cisco</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.cisco.com">Cisco</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Juniper</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.juniper.net">Juniper</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>NetApp</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.netapp.com">NetApp</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>A &os; mindezek mellett több nagyobb internetes oldal
|
|
alapját képzi, mint például:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Yahoo!</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Yandex</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.yandex.ru/">Yandex</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Apache</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.apache.org/">Apache</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Rambler</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.rambler.ru/">Rambler</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Sina</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.sina.com/">Sina</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Pair Networks</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.pair.com/">Pair
|
|
Networks</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Sony Japan</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.sony.co.jp/">Sony
|
|
Japan</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Netcraft</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.netcraft.com/">Netcraft</link>
|
|
</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>NetEase</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.163.com/">NetEase</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Weathernews</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.wni.com/">Weathernews</link>
|
|
</para></listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>TELEHOUSE America</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para><link xlink:href="http://www.telehouse.com/">TELEHOUSE
|
|
America</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><link xlink:href="http://www.experts-exchange.com/">Experts
|
|
Exchange</link></para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>és még sokan mások.</para>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 xml:id="history">
|
|
<title>A &os; Projektrõl</title>
|
|
|
|
<para>A most következõ rész egy-két
|
|
háttérinformációt tár fel a
|
|
Projektrõl, többek között a
|
|
történetét, céljait és a benne
|
|
alkalmazott fejlesztési modellt.</para>
|
|
|
|
<sect2 xml:id="intro-history">
|
|
<info role="firstperson"><title>A &os; rövid története</title>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author><personname><firstname>Jordan</firstname><surname>Hubbard</surname></personname><contrib>Írta: </contrib></author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</info>
|
|
|
|
|
|
|
|
<indexterm><primary>386BSD Patchkit</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Hubbard, Jordan</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Williams, Nate</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Grimes, Rod</primary></indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>&os; Projekt</primary>
|
|
<secondary>történet</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; Projekt valamikor 1993 kezdetérõl
|
|
eredeztethetõ, és részben a <quote>Nem
|
|
hivatalos 386BSD Patchkit</quote>-bõl nõtt ki, a
|
|
patchkit 3 legutolsó koordinátorának, Nate
|
|
Williamsnek, Rod Grimesnak és nekem
|
|
köszönhetõen.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Eredeti célunk a 386BSD köztes
|
|
állapotainak rögzítése lett volna,
|
|
amitõl olyan problémák
|
|
megoldását reméltük, melyeket a
|
|
patchkitek gyártása önmagában
|
|
egyszerûen nem tudott megoldani. Néhányan
|
|
még talán emlékeznek is a Projekt kezdeti
|
|
munkaneveire: <quote>386BSD 0.5</quote> vagy <quote>386BSD
|
|
Interim</quote>, melyek pontosan erre a tényre
|
|
hivatkoztak.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>Jolitz, Bill</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A 386BSD eredetileg Bill Jolitz operációs
|
|
rendszere volt, amely ennél a pontnál már
|
|
közel egy éve senki sem tartott karban. Mivel a
|
|
hozzá tartozó patchkit pedig napról napra
|
|
duzzadt, egyre kényelmetlenebbé vált a
|
|
karbantartása. Ezért egyhangúan úgy
|
|
döntöttünk, segítünk Billnek azzal,
|
|
hogy idõnként létrehozunk egy
|
|
<quote>letisztított</quote> változatot. Ez a
|
|
próbálkozásunk csúnyán
|
|
kudarcba fulladt, amikor Bill Jolitz hirtelen meggondolta
|
|
magát és visszalépett a Projekt
|
|
támogatásától. Semmilyen
|
|
egyértelmû útmutatást nem adott arra,
|
|
hogy mit csináljunk helyette.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>Greenman, David</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Walnut Creek</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Nem tartott sokáig eldöntenünk, hogy ez a
|
|
cél továbbra is megéri a
|
|
fáradtságot, még Bill
|
|
segítsége nélkül is, ezért
|
|
felvettük a <quote>&os;</quote> nevet, melyet David
|
|
Greenmannek köszönhetünk. Kezdeti feladatainkat
|
|
a rendszer akkori felhasználóival tartott
|
|
egyeztetések után állítottuk fel.
|
|
Miután teljesen tisztán
|
|
láthatóvá vált, hogy a Projekt a
|
|
megvalósulás útján van, felvettem a
|
|
kapcsolatot a Walnut Creek-kel, terjesztési mód
|
|
után nézve azok számára, akik nem
|
|
tudtak akkoriban könnyedén hozzáférni
|
|
az internethez. A Walnut Creek nem csak támogatta a &os;
|
|
CD-n történõ terjesztését, hanem
|
|
még egy számítógépet
|
|
és egy gyors internetkapcsolatot is a Projekt
|
|
rendelkezésére bocsátott. A Walnut Creek
|
|
szinte példátlan mértékû, egy
|
|
akkoriban teljesen ismeretlen projektbe vetett hite
|
|
nélkül nagyon nehezen lenne
|
|
elképzelhetõ, hogy a &os; olyan messzire és
|
|
olyan gyorsan jutott volna el, ahol ma tart.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>4.3BSD-Lite</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Szabad Szoftver
|
|
Alapítvány</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Az elsõ CD-lemezen (és széles körben
|
|
az interneten is megjelenõ) változat a &os; 1.0
|
|
volt, amely 1993 decemberében jelent meg. A
|
|
Berkeley-rõl származó 4.3BSD-Lite
|
|
(<quote>Net/2</quote>) szalagokon található
|
|
források alapján készült,
|
|
kiegészítve a 386BSD-bõl és a Szabad
|
|
Szoftver Alapítványtól (Free Software
|
|
Foundation, FSF) származó komponensekkel.
|
|
Elsõ kiadásként igen méltányos
|
|
sikert könyvelhetett el, melyet a még inkább
|
|
sikeres &os; 1.1-gyel folytattunk 1994
|
|
májusában.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>Novell</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>AT&T</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Nagyjából ekkortájt
|
|
néhány váratlan sötét
|
|
felhõ bukkant fel az égbolton, ahogy a Novell
|
|
és a Berkeley hosszantartó pereskedése
|
|
lezárult a Berkeley Net/2 szalagjainak jogi
|
|
formáját illetõen. Ennek
|
|
eredményeképpen a Berkeley elfogadta, hogy a Net/2
|
|
nagy része <quote>jelzáloggal terhelt</quote>
|
|
és a Novell tulajdona, aki pedig valamivel
|
|
korábban az AT&T-tõl szerezte. Ezért
|
|
cserébe a Berkeley megkapta a Novell
|
|
<quote>áldását</quote> a 4.4BSD-Lite
|
|
kiadásra, és amikor az véglesen kijön,
|
|
megszûnik a rajta levõ jelzálog. Emiatt az
|
|
összes Net/2 felhasználónak erõsen
|
|
javasolt volt váltani. Ez érintette magát
|
|
a &os;-t is, és így a Projekt 1994
|
|
júliusáig kapott határidõt, hogy
|
|
leállítsa a Net/2 alapú termékeinek
|
|
szállítását. A megegyezés
|
|
értelmében a Projekt kiadhatott még egy
|
|
utolsó kiadást a határidõ elõtt,
|
|
amely végül a &os; 1.1.5.1 lett.</para>
|
|
|
|
<para>A &os;-nek ekkor szembesülnie kellett azzal a
|
|
nehéz feladattal, hogy lényegében
|
|
újra fel kellett találnia magát, a teljesen
|
|
új és meglehetõsen hiányos 4.4BSD-Lite
|
|
bitjeitõl elindulva. A <quote>Lite</quote>
|
|
(egyszerûsített) kiadások abban az
|
|
értelemben számítottak egyszerûbbnek,
|
|
hogy a Berkeley kutatói (a különbözõ
|
|
jogi követelések miatt)
|
|
eltávolították a ténylegesen
|
|
beindítható rendszerhez szükséges
|
|
programrészek nagyobb részét, ill. a
|
|
4.4-es verzió Intel processzorokra
|
|
készített portja nagyon is befejezetlen volt. A
|
|
Projektnek egészen 1994 novemberéig tartott, hogy
|
|
megtegye ezt a lépést, ugyanis ekkor jelent meg a
|
|
&os; 2.0 az interneten és (december vége
|
|
felé) CD-n. Annak ellenére, hogy még
|
|
némileg érdes maradt bizonyos helyeken, ez a
|
|
kiadás jelentõs sikereket ért el. Ezt
|
|
követte 1995 júniusában a sokkalta stabilabb
|
|
és könnyebben telepíthetõ
|
|
&os; 2.0.5.</para>
|
|
|
|
<para>A &os; 2.1.5-öt 1996 augusztusában adtuk
|
|
ki, mely akkora népszerûségnek örvendett
|
|
az internet-szolgáltatók és kereskedelmi
|
|
közösségek körében, hogy a
|
|
2.1-STABLE elágazásból egy újabb
|
|
kiadást készítettünk. Ez volt a
|
|
&os; 2.1.7.1, amely 1997 februárjában jelent
|
|
meg és ezzel együtt a 2.1-STABLE
|
|
fejlesztését is zárta. Most már
|
|
csak karbantartást végzünk rajta, és
|
|
csak a biztonsági és egyéb kritikus
|
|
hibajavítások kerülnek bele
|
|
(RELENG_2_1_0).</para>
|
|
|
|
<para>A &os; 2.2 fejlesztése 1996 novemberében
|
|
ágazott le az akkori fejlesztõi
|
|
(<quote>-CURRENT</quote>) ágból, mint a
|
|
RELENG_2_2-es ág. Ebbõl az elsõ teljes
|
|
kiadás (2.2.1) 1997 áprilisában jelent meg.
|
|
A 2.2-es ág mentén további kiadások
|
|
1997 nyarán és õszén
|
|
készültek, melyek közül az utolsó
|
|
(2.2.8) 1998 novemberében jelent meg. Az elsõ
|
|
hivatalos 3.0-ás kiadás 1998
|
|
októberében jött ki, ami egyúttal a
|
|
2.2-es ág befejezésének kezdetét
|
|
jelentette.</para>
|
|
|
|
<para>A fejlesztési fa 1999. január 20-án
|
|
került ismét elágaztatásra, melynek
|
|
eredménye a 4.0-CURRENT és 3.X-STABLE ágak
|
|
lettek. A 3.X-STABLE ágban a 3.1 1999. február
|
|
15-én, a 3.2 1999. május 15-én, a 3.3
|
|
1999. szeptember 16-án, a 3.4 1999. december
|
|
20-án és a 3.5 2000. június 24-én
|
|
jelent meg, melyet pár nappal késõbb egy
|
|
kisebb alverzió, a 3.5.1 követett, a Kerberosra
|
|
vonatkozó friss biztonsági
|
|
javításokkal. Ez lett egyben a 3.X ág
|
|
utolsó kiadása.</para>
|
|
|
|
<para>Egy másik fontos elágaztatás 2000.
|
|
március 13-án történt, mellyel
|
|
életre kelt a 4.X-STABLE ág. Ebbõl
|
|
aztán számos kiadás született: a
|
|
4.0-RELEASE 2000 márciusában mutatkozott be, az
|
|
utolsó 4.11-RELEASE pedig 2005 januárjában
|
|
látott napvilágot.</para>
|
|
|
|
<para>A várva várt 5.0-RELEASE 2003. január
|
|
19-én került bejelentésre. Közel
|
|
háromévnyi munka eredményeképpen ez
|
|
a kiadás indította meg a &os;-t a
|
|
többprocesszoros rendszerek és az
|
|
alkalmazások szálkezelésének
|
|
fejlettebb támogatásának
|
|
útján, valamint az &ultrasparc; és
|
|
<literal>ia64</literal> platformok támogatása is
|
|
itt jelent meg elõször. Ezt a kiadást az 5.1
|
|
követte 2003 júniusában. A
|
|
hozzá tartozó -CURRENT ágból az
|
|
utolsó kiadás az 5.2.1-RELEASE volt, amely 2004
|
|
februárjában mutatkozott be.</para>
|
|
|
|
<para>A 2004 augusztusában, a RELENG_5 ág
|
|
létrehozását a 5.3-RELEASE követte,
|
|
és egyben a 5-STABLE ág kezdetét is
|
|
jelezte. A legújabb 5.5-RELEASE 2006
|
|
májusában jött ki. A RELENG_5
|
|
ágból már nem fog készülni
|
|
több kiadás.</para>
|
|
|
|
<para>A fejlesztési fa ezután 2005
|
|
júliusában ágazott el ismét,
|
|
ezúttal a RELENG_6 ágnak adott életet. A
|
|
6.0-RELEASE az 6.X ág elsõ kiadásaként
|
|
2005 novemberében jelent meg. A legújabb
|
|
6.4-RELEASE 2008 november hónapjában jelentkezett.
|
|
A RELENG_6 ágból már nem
|
|
készülnek további kiadások.</para>
|
|
|
|
<para>A RELENG_7 ág 2007 októberében
|
|
jött létre. Ebbõl az elsõ kiadás
|
|
2008 februárjában a 7.0-RELEASE volt. A
|
|
legfrissebb &rel2.current;-RELEASE kiadás
|
|
&rel2.current.date; hónapban készült el. A
|
|
RELENG_7 ágból további kiadások is
|
|
várhatóak.</para>
|
|
|
|
<para>A fejlesztési fából 2009
|
|
augusztusában ismét levált egy ág,
|
|
amely ezúttal a RELENG_8 volt. A 8.0-RELEASE, a 8.X
|
|
ág elsõ kiadása 2009 novemberében
|
|
jelent meg. A legfrissebb &rel.current;-RELEASE
|
|
&rel.current.date; hónapban jött ki. A RELENG_8
|
|
ágból várhatóak további
|
|
kiadások.</para>
|
|
|
|
<para>Jelen pillanatban a hosszabb távú
|
|
fejlesztések a 9.X-CURRENT (törzs) ágban
|
|
kapnak helyet, és a 9.X-bõl készült
|
|
idõközönkénti pillanatkiadások
|
|
folyamatosan elérhetõek CD-n (és
|
|
természetesen interneten keresztül is) <link xlink:href="ftp://current.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/snapshots/">a
|
|
pillanatkiadásokat tároló
|
|
szerverrõl</link>.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 xml:id="goals">
|
|
<info><title>A &os; Projekt céljai</title>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author><personname><firstname>Jordan</firstname><surname>Hubbard</surname></personname><contrib>Írta: </contrib></author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</info>
|
|
|
|
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>&os; Projekt</primary>
|
|
<secondary>célok</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; Projekt célja, hogy olyan szoftvereket
|
|
kínáljon, amelyek tetszõlegesen,
|
|
bármilyen célra felhasználhatóak,
|
|
mindenféle megkötések nélkül.
|
|
Sokunk jelentõs energiát fektet a programokba
|
|
(és a Projektbe) és minden bizonnyal egyikünk
|
|
sem utasítana vissza semmilyen anyagi
|
|
ellenszolgáltatást se most, se késõbb,
|
|
de egyáltalán nem ragaszkodunk hozzá.
|
|
Hisszük, hogy elsõdleges
|
|
<quote>küldetésünk</quote> olyan programok
|
|
és programrészletek készítése
|
|
bárki számára és bármilyen
|
|
célra, melyeket a lehetõ legszélesebb
|
|
körben alkalmaznak és a lehetõ legtöbb
|
|
hasznot hajtják. Ez, úgy érzem, az egyik
|
|
legalapvetõbb célja a szabad szoftvereknek,
|
|
és ez az, amit mi is lelkesen magunkénak
|
|
vallunk.</para>
|
|
|
|
<indexterm><primary>GNU General Public License (GPL)</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>GNU Lesser General Public License (LGPL)</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>BSD licenc</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A forrásfánkban található GNU
|
|
General Public License (GPL) vagy a Library General Public
|
|
License (LGPL) alá esõ kódok
|
|
hozzáférhetõségére ezzel
|
|
szemben némileg több megszorítás
|
|
vonatkozik, legalább is inkább ami a
|
|
hozzáférhetõséget illeti. Mivel a
|
|
GPL-es szoftverek kereskedelmi használata további
|
|
bonyodalmakat vethet fel, ha lehetõségünk
|
|
adódik rá, inkább a sokkal enyhébb
|
|
BSD licenccel rendelkezõ szoftvereket
|
|
választjuk.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 xml:id="development">
|
|
<info><title>A &os; fejlesztési modellje</title>
|
|
<authorgroup>
|
|
<author><personname><firstname>Satoshi</firstname><surname>Asami</surname></personname><contrib>Írta: </contrib></author>
|
|
</authorgroup>
|
|
</info>
|
|
|
|
|
|
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>&os; Projekt</primary>
|
|
<secondary>fejlesztési modell</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; fejlesztése egy nagyon nyitott és
|
|
rugalmas folyamat, szó szerint a világ minden
|
|
tájáról érkezõ
|
|
többszáznyi segítségbõl
|
|
építkezik, ahogy az látható is a
|
|
<link xlink:href="&url.articles.contributors.en;/article.html">résztvevõink
|
|
listáján</link>. A &os; fejlesztési
|
|
infrastruktúrája lehetõvé teszi, hogy
|
|
ez a többszáznyi résztvevõ az interneten
|
|
keresztül mûködjön együtt.
|
|
Folyamatosan várjuk az új fejlesztõket
|
|
és ötleteket, és mindazok, akik komolyabban
|
|
érdeklõdnek a Projekt iránt, egyszerûen
|
|
felvehetik velünk a kapcsolatot a &a.hackers;
|
|
címén. Egy &a.announce; is elérhetõ
|
|
azok számára, akik értesíteni
|
|
kívánják a többi &os;
|
|
felhasználót munkájuk fõbb
|
|
eredményeirõl.</para>
|
|
|
|
<para>A &os; Projektrõl és annak
|
|
fejlesztési modelljérõl hasznos tudni az
|
|
alábbiakat, függetlenül attól, hogy
|
|
egyedül vagy másokkal szoros
|
|
együttmûködésben dolgozunk:</para>
|
|
|
|
<variablelist>
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>Az SVN és CVS repositoryk<anchor xml:id="development-cvs-repository"/></term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>CVS</primary>
|
|
<secondary>repository</secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>Concurrent Versions System</primary>
|
|
<see>CVS</see>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>SVN</primary>
|
|
<secondary>repository></secondary>
|
|
</indexterm>
|
|
<indexterm>
|
|
<primary>Subversion</primary>
|
|
<see>SVN</see>
|
|
</indexterm>
|
|
|
|
<para>Sok éven keresztül a &os; központi
|
|
forrásfáját <link xlink:href="http://ximbiot.com/cvs/wiki/">CVS</link>-en
|
|
(Concurrent Versions System) keresztül
|
|
tartották karban, amely egy, a &os;-vel is
|
|
érkezõ, szabadon elérhetõ
|
|
verziókezelõ rendszer. 2008
|
|
júniusában a Projekt az <link xlink:href="http://subversion.tigris.org">SVN</link>
|
|
(Subversion) használatára váltott.
|
|
Ez a váltás szükségszerû
|
|
volt, mivel a CVS által okozott technikai
|
|
nehézségek gyorsan elõjöttek a
|
|
forrásfa és a hozzá tartozó
|
|
metainformációk szapora
|
|
növekedésével. Noha a központi
|
|
repository most már
|
|
<application>SVN</application>-alapú, a
|
|
kliensoldali <application>CVSup</application> és
|
|
<application>csup</application> alkalmazások
|
|
továbbra is a korábbi
|
|
infrastruktúrával dolgoznak, ahogy eddig is
|
|
— az <application>SVN</application> respositoryban
|
|
végzett változtatások ehhez
|
|
automatikusan átkerülnek
|
|
<application>CVS</application> alá. Jelen
|
|
pillanatban egyedül csak a központi
|
|
forrásfa használja ezt a megoldást, a
|
|
dokumentáció, a weboldalak és a
|
|
Portgyûjtemény forrásai továbbra
|
|
is <application>CVS</application> alól
|
|
üzemelnek. Az elsõdleges <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi">CVS
|
|
repository</link> egy Santa Clara-i (California, USA)
|
|
számítógépen
|
|
található, ahonnan a világban
|
|
található rengeteg tükörszerverre
|
|
másolódik. Az
|
|
<application>SVN</application>-fa, mely tartalmazza a
|
|
<link linkend="current">-CURRENT</link> és <link linkend="stable">-STABLE</link> ágakat,
|
|
könnyen lemásolható a saját
|
|
számítógépünkre is.
|
|
Ennek részleteirõl bõvebben a <link linkend="synching">A forrásfa
|
|
szinkronizálása</link> c. szakaszban
|
|
olvashatunk.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>A committerek listája<anchor xml:id="development-committers"/></term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>committerek</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A hivatalos fejlesztõk
|
|
(<firstterm>committerek</firstterm>) azok az emberek, akik
|
|
a CVS-fához írási joggal
|
|
rendelkeznek, tehát módosítást
|
|
hajthatnak végre a &os; forrásaiban (a
|
|
<quote>committer</quote> kifejezés a &man.cvs.1;
|
|
<command>commit</command> parancsából
|
|
származik, amelyet arra használunk, hogy
|
|
felvigyük a módosításainkat a
|
|
CVS repository-ba). Javaslatainkat legjobban a
|
|
&man.send-pr.1; használatával tudjuk a
|
|
committerek elé tárni. Ha valamiért
|
|
ez mégsem mûködne,
|
|
megpróbálhatjuk õket elérni
|
|
közvetlenül a &a.committers;
|
|
címére küldött e-maillel.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>A &os; Core Team<anchor xml:id="development-core"/></term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>Core Team</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Ha a &os; Projekt egy vállalat lenne,
|
|
akkor a <firstterm>&os; Core Teamje</firstterm>
|
|
(irányító csoportja) foglalná
|
|
magában a vezetõséget. Ennek a
|
|
csoportnak elsõdleges feladata, hogy fenntartsa a
|
|
Projekt egészének
|
|
kondícióját és gondoskodjon
|
|
róla, hogy a megfelelõ irányba
|
|
haladjon. Az irányító csoportnak
|
|
ugyanígy feladata a megbízható
|
|
és odaadó committerek
|
|
tömörítése és az új
|
|
tagok beszervezése, ha a csoportból
|
|
kilépne valaki. A jelenlegi Core Team tagjait 2008
|
|
júliusában választották meg.
|
|
A választásokat kétévente
|
|
tartják.</para>
|
|
|
|
<para>Ebben a csoportban egyes tagoknak ezenfelül
|
|
még bizonyos területekre
|
|
felügyelniük is kell. Ez azt jelenti, hogy
|
|
felelõsek a rendszer valamelyik nagyobb
|
|
részének az elõírásoknak
|
|
megfelelõ mûködéséért.
|
|
A &os; fejlesztõk teljes felsorolása és
|
|
a hozzájuk tartozó területek
|
|
megtalálhatóak <link xlink:href="&url.articles.contributors.en;/article.html">A
|
|
résztvevõk listjában</link>.</para>
|
|
|
|
<note>
|
|
<para>A Core Team legtöbb tagja pusztán
|
|
önkéntesen vesz részt a &os;
|
|
fejlesztésében és nem
|
|
származik a projektbõl semmilyen anyagi
|
|
haszna. Emiatt a <quote>részvétel</quote>
|
|
nem tévesztendõ össze a
|
|
<quote>garantált
|
|
támogatással</quote>. A
|
|
<quote>vezetõségre</quote> vonatkozó
|
|
hasonlat nem teljesen pontos abban az értelemben,
|
|
hogy ezek az emberek tulajdonképpen egy
|
|
kívülálló
|
|
szempontjából ésszerûtlen
|
|
döntést hoztak azzal, hogy a &os;
|
|
támogatására áldozták
|
|
az életüket!</para>
|
|
</note>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>Külsõ résztvevõk</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<indexterm><primary>résztvevõk</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>Végül, de nem utoljára,
|
|
következzen a fejlesztõk legnagyobb csoportja:
|
|
õk maguk a felhasználók, akik
|
|
rendszeres visszajelzéseket és
|
|
hibajavításokat küldenek. A &os;
|
|
kevésbé központosított
|
|
fejlesztésében elsõsorban a &a.hackers;
|
|
segítségével lehet felvenni a
|
|
fonalat, ahol ezeket a témákat
|
|
tárgyalják meg. A &os;-hez
|
|
kapcsolódó különféle
|
|
levelezési listákról többet a
|
|
<xref linkend="eresources"/>ben olvashatunk.</para>
|
|
|
|
<para><citetitle><link xlink:href="&url.articles.contributors.en;/article.html">A &os;
|
|
résztvevõinek
|
|
listája</link></citetitle> hosszú és
|
|
még most is növekszik; miért nem
|
|
próbálunk mi is visszaadni valamit a
|
|
&os;-nek?</para>
|
|
|
|
<para>Nem csak programozással lehet segíteni a
|
|
Projektet: a megoldandó feladatok
|
|
listáját megtalálhatjuk a <link xlink:href="&url.base;/index.html">&os; Projekt
|
|
honlapján</link>.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
</variablelist>
|
|
|
|
<para>Röviden összefoglalva, a fejlesztési
|
|
modellünk egymáshoz lazán
|
|
kapcsolódó koncentrikus körökként
|
|
szervezõdik. Ez a központosított modell a
|
|
&os;-<emphasis>felhasználók</emphasis>
|
|
kényelmét szolgálandó lett
|
|
kialakítva, akik így könnyedén tudnak
|
|
követni egyetlen központi kódbázist,
|
|
azonban megvan a lehetõségük a
|
|
részvételre is! Minden vágyunk egy olyan
|
|
megbízható operációs rendszer
|
|
kialakítása, amihez nagy mennyiségû
|
|
könnyen telepíthetõ és
|
|
használható <link linkend="ports">alkalmazás</link> tartozik — ez a
|
|
modell ennek elérésére nagyon is
|
|
megfelelõ.</para>
|
|
|
|
<para>A haladás ütemének fenntartása
|
|
érdekében mindössze csak annyit
|
|
kérünk a leendõ &os; fejlesztõinktõl,
|
|
hogy legyenek legalább annyira elszántak, mint a
|
|
jelenlegi tagjaink!</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2 xml:id="relnotes">
|
|
<title>Az aktuális &os; kiadások</title>
|
|
|
|
<indexterm><primary>NetBSD</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>OpenBSD</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Szabad Szoftver
|
|
Alapítvány</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>
|
|
<indexterm><primary>Számítógépes
|
|
rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary></indexterm>
|
|
|
|
<para>A &os; egy szabadon elérhetõ, teljes
|
|
forráskóddal érkezõ 4.4BSD-Lite
|
|
alapú kiadás Intel &i386;, &i486;, &pentium;,
|
|
&pentium; Pro, &celeron;, &pentium; II,
|
|
&pentium; III, &pentium; 4 (vagy azzal kompatibilis),
|
|
&xeon;, DEC <trademark>Alpha</trademark> és Sun
|
|
&ultrasparc; alapú
|
|
számítógépekre. Elsõsorban a
|
|
Berkeley Számítógépes rendszerek
|
|
kutatócsoportjának szoftverein alapszik,
|
|
számos javítással a NetBSD, OpenBSD, 386BSD
|
|
és a Szabad Szoftver Alapítvány
|
|
munkásságának
|
|
köszönhetõen.</para>
|
|
|
|
<para>A &os; 2.0 1994 végi megjelenése
|
|
óta a &os; teljesítménye,
|
|
megbízhatósága és tudása
|
|
drasztikusan megnövekedett. A legnagyobb
|
|
változtatás az újjáalakított,
|
|
összevont VM/állomány puffer
|
|
gyorsítótárral rendelkezõ
|
|
virtuális memória alrendszer, amely nem csak a
|
|
teljesítményt növeli, hanem csökkenti a
|
|
&os; memóriaigényét is, jobban
|
|
elfogadhatóvá téve ezzel az 5 MB-os
|
|
minimumot. A további fejlesztések
|
|
között találjuk a teljes NIS szerver és
|
|
kliens támogatást, az átviteli TCP
|
|
támogatását, az igény szerint
|
|
tárcsázó PPP-t, a beépített
|
|
DHCP támogatást, a továbbfejlesztett SCSI
|
|
alrendszert, az ISDN támogatást, az ATM, FDDI,
|
|
Fast és Gigabit Ethernet (1000 Mbit)
|
|
hálózati csatolók
|
|
támogatását, a legfrissebb Adaptec
|
|
gyártmányú vezérlõk fejlesztett
|
|
támogatását és a többezernyi
|
|
hibajavítást.</para>
|
|
|
|
<para>Az alapeszközök mellé a &os;
|
|
felkínálja többezernyi ismert és
|
|
keresett program portjaiból álló
|
|
gyûjteményét. Ebben a pillanatban is
|
|
már több, mint &os.numports; port érhetõ
|
|
el! A portok listája a HTTP (WWW) szerverektõl, a
|
|
játékokon, nyelveken és sok mindenen
|
|
keresztül a szövegszerkesztõkig terjed. Az
|
|
egész Portgyûjtemény
|
|
közelítõleg &ports.size; tárhelyet
|
|
kíván, minden portot az eredeti forráshoz
|
|
viszonyított
|
|
<quote>különbségként</quote>
|
|
tárol. Ennek következtében a portok
|
|
frissítése sokkal könnyebb és nagyban
|
|
csökkenti a korábbi, 1.0-ás
|
|
Portgyûjteménynél kialakult
|
|
tárigényeket. Egy port
|
|
lefordításához egyszerûen csak be kell
|
|
lépnünk a telepíteni kívánt
|
|
program könyvtárába és ki kell adnunk
|
|
a <command>make install</command> parancsot, a többit a
|
|
rendszer elvégzi. Minden egyes telepítendõ
|
|
port teljes forrása dinamikusan vagy CD-rõl vagy
|
|
pedig FTP-n keresztül töltõdik le, így
|
|
csak a ténylegesen telepítendõk
|
|
lefordításához elegendõ
|
|
tárhelyre van szükség. Majdnem mindegyik
|
|
port elérhetõ elõre lefordított
|
|
<quote>csomag</quote> formájában azok
|
|
számára, akik nem kívánják
|
|
lefordítani a portokat, és melyeket egy
|
|
egyszerû parancs (<command>pkg_add</command>)
|
|
segítségével telepíteni is
|
|
tudják. A csomagokról és portokról
|
|
a <xref linkend="ports"/>ben tudhatunk meg többet.</para>
|
|
|
|
<para>A &os; telepítésérõl és
|
|
használatáról most már számos
|
|
további nagyon hasznos dokumentumot találhatunk
|
|
bármelyik &os;-s számítógép
|
|
<filename>/usr/share/doc</filename>
|
|
könyvtárában. A helyileg telepített
|
|
kézikönyveket bármilyen HTML-t
|
|
megjeleníteni képes böngészõvel
|
|
el tudjuk olvasni az alábbi URL-eken:</para>
|
|
|
|
<variablelist>
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>A &os; kézikönyv</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><link xlink:href="file://localhost/usr/share/doc/handbook/index.html"><filename>/usr/share/doc/handbook/index.html</filename></link></para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
|
|
<varlistentry>
|
|
<term>A &os; GYIK</term>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para><link xlink:href="file://localhost/usr/share/doc/faq/index.html"><filename>/usr/share/doc/faq/index.html</filename></link></para>
|
|
</listitem>
|
|
</varlistentry>
|
|
</variablelist>
|
|
|
|
<para>Az aktuális (leginkább frissített)
|
|
verziók megtekinthetõek a <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/">http://www.FreeBSD.org/</uri> címen.</para>
|
|
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
</chapter>
|