785 lines
27 KiB
XML
785 lines
27 KiB
XML
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" standalone="no"?>
|
|
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.2-Based Extension//EN"
|
|
"../../../share/sgml/freebsd42.dtd" [
|
|
<!ENTITY % entities PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Entity Set//HU" "../../share/sgml/entities.ent">
|
|
%entities;
|
|
]>
|
|
|
|
<!-- $FreeBSD$ -->
|
|
|
|
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
|
|
|
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/explaining-bsd/article.sgml
|
|
%SRCID% 1.25
|
|
-->
|
|
|
|
<article lang="hu">
|
|
<articleinfo>
|
|
<title>A BSD bemutatása</title>
|
|
|
|
<author>
|
|
<firstname>Greg</firstname>
|
|
<surname>Lehey</surname>
|
|
|
|
<affiliation>
|
|
<address><email>grog@FreeBSD.org</email></address>
|
|
</affiliation>
|
|
</author>
|
|
|
|
<legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
|
|
&tm-attrib.freebsd;
|
|
&tm-attrib.amd;
|
|
&tm-attrib.apple;
|
|
&tm-attrib.intel;
|
|
&tm-attrib.linux;
|
|
&tm-attrib.opengroup;
|
|
&tm-attrib.sparc;
|
|
&tm-attrib.sun;
|
|
&tm-attrib.unix;
|
|
&tm-attrib.xfree86;
|
|
&tm-attrib.general;
|
|
</legalnotice>
|
|
|
|
<pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
|
|
|
|
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
|
|
|
|
<abstract>
|
|
<para>A nyílt forrású világban a
|
|
<quote>&linux;</quote> szó majdnem az
|
|
<quote>operációs rendszer</quote>
|
|
szinonimájává vált, pedig nem ez az
|
|
egyetlen nyílt forrású &unix;-szerû
|
|
operációs rendszer. Az <ulink
|
|
url="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet
|
|
Operating System Counter</ulink> szerint 1999
|
|
áprilisában a világ hálózatra
|
|
kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a
|
|
&linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;-ot. A világ
|
|
legnagyobb webes szolgáltatásai közül
|
|
néhány, mint például a <ulink
|
|
url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink> is BSD-t használ.
|
|
A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már
|
|
halott), az <ulink
|
|
url="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</ulink>, BSD-t
|
|
használt a napi 1,4 TB adatforgalom
|
|
biztosításához. Ez egyértelmûen nem
|
|
egy szûk piaci réteg: a BSD egy jól
|
|
megõrzött titok.</para>
|
|
|
|
<para>Tehát mi is a titok? Miért nem ismert jobban a BSD?
|
|
Ez a dokumentum többek között ezt a
|
|
kérdést hivatott megvizsgálni.</para>
|
|
|
|
<para>A dokumentumban a BSD és &linux; közötti
|
|
különbségeket <emphasis>így
|
|
olvashatja</emphasis>.</para>
|
|
|
|
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para>
|
|
</abstract>
|
|
</articleinfo>
|
|
|
|
<sect1 id="what-is-bsd">
|
|
<title>Mi az a BSD?</title>
|
|
|
|
<para>A BSD <quote>Berkeley Software Distribution</quote>
|
|
rövidítése, amely annak a
|
|
disztribúciónak a neve, amit a berkeley-i egyetemen
|
|
fejlesztettek ki Californiában az AT&T &unix;
|
|
operációs rendszerének a
|
|
kiterjesztéseként. Számos
|
|
nyílt forású operációs rendszer
|
|
épül a 4.4BSD-Lite néven ismertté
|
|
vált kiadásra. Ráadásul tartalmaznak
|
|
több csomagot más nyílt forrású
|
|
projektekbõl, különösen a GNU projektbõl.
|
|
A teljes operációs rendszer a következõket
|
|
tartalmazza:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD kernel, amely a processzütemezést, illetve
|
|
a memóriakezelést végzi, kezeli a
|
|
szimmetrikus többprocesszoros rendszereket (SMP),
|
|
az eszközmeghajtókat, stb.</para>
|
|
|
|
<para><emphasis>A &linux; kernellel ellentétben, BSD
|
|
kernelbõl több van, különbözõ
|
|
adottságokkal.</emphasis></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A C könyvtár, a rendszer alapvetõ API-ja.</para>
|
|
|
|
<para><emphasis>A BSD C könyvtár a Berkeley kódon
|
|
alapszik, nem a GNU projekten.</emphasis></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Segédprogramok, mint shellek, fájlkezelõ
|
|
eszközök, fordítók és linkerek.</para>
|
|
|
|
<para><emphasis>Néhány segédprogram a GNU
|
|
projektbõl származik, mások
|
|
nem.</emphasis></para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az X Window rendszer, amely a grafikus
|
|
megjelenítést kezeli.</para>
|
|
|
|
<para>Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer
|
|
használ, két különbözõ projekt
|
|
fejleszti, az
|
|
<ulink url="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</ulink>
|
|
és az
|
|
<ulink url="http://www.X.org/">X.Org projekt</ulink>.
|
|
A &linux; is ezeket használja. A BSD
|
|
általában nem jelöl ki egy
|
|
<quote>grafikus felületet</quote>, mint
|
|
például a <application>GNOME</application>, vagy
|
|
<application>KDE</application>, de ennek ellenére ezek
|
|
is elérhetõek.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Sok egyéb program és
|
|
segédeszköz.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="what-a-real-unix">
|
|
<title>Micsoda? Egy igazi &unix;?</title>
|
|
|
|
<para>A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem
|
|
az AT&T's Research &unix; operációs rendszer
|
|
nyílt forráskódú leszármazottai, amely
|
|
a modern &unix; System V õse. Talán meglepõnek
|
|
találja, hogy hogyan lehetséges ez, amikor az AT&T soha
|
|
nem tette nyílt forrásúvá a
|
|
kódját?</para>
|
|
|
|
<para>Igaz, hogy az AT&T &unix; nem nyílt forrású
|
|
és jogi szempontból a BSD határozottan
|
|
<emphasis>nem</emphasis> &unix;, de az AT&T átvett
|
|
kódot más projektekbõl is, különösen a
|
|
kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer
|
|
Sciences Research Group (CSRG)-tól. 1976-tól a CSRG
|
|
szalagokon kiadta a szoftverét, amelynek neve
|
|
<emphasis>Berkeley Software Distribution</emphasis>, avagy
|
|
<emphasis>BSD</emphasis> volt.</para>
|
|
|
|
<para>A BSD kezdeti kiadásai leginkább
|
|
felhasználói programokból álltak, de a
|
|
helyzet drámaian megváltozott, amint a CSRG
|
|
szerzõdött az Advanced Research Projects Agency-vel (DARPA) a
|
|
hálózataik ARPANET-re történõ
|
|
aktualizálásával kapcsolatban. Az új
|
|
protokollok, mint <emphasis>Internet Protokollok</emphasis>
|
|
voltak ismertek, késõbb mint <emphasis>TCP/IP</emphasis>, a
|
|
protokollcsalád két legfontosabb protokollja után.
|
|
A legelsõ szélesebb körben használt
|
|
implementáció a 4.2BSD része volt, 1982-ben.</para>
|
|
|
|
<para>Az 1980-as években számos új
|
|
munkaállomásokkal foglalkozó cég tûnt
|
|
fel. Sokuk a &unix; licencelését
|
|
részesítette elõnyben egy saját
|
|
operációs rendszer fejlesztésével szemben.
|
|
Különösen a Sun Microsystems licencelte a &unix;-ot
|
|
és megvalósította a 4.2BSD egy új
|
|
verzióját, amelyet &sunos;-nak nevezett. Amikor az
|
|
AT&T jogosulttá vált arra, hogy maguk
|
|
árusítsák a &unix;-ot kereskedelmi forgalomban,
|
|
a valamelyest mérföldkõnek számító
|
|
System III rendszerüket hamarosan a System V követte. A
|
|
System V kódja nem tartalmazott
|
|
hálózatkezelést, így minden
|
|
implementációjukhoz a BSD-bõl vettek át
|
|
szoftvereket, ideértve a TCP/IP szoftvert és egyéb
|
|
más programokat is, mint például a
|
|
<emphasis>csh</emphasis> shell és a <emphasis>vi</emphasis>
|
|
editor. Ezek az eszközök kollektívan a
|
|
<emphasis>Berkeley Extensions</emphasis> (berkeley-i
|
|
kiegészítések) néven váltak
|
|
ismertté.</para>
|
|
|
|
<para>A BSD szalagok az AT&T tulajdonában lévõ
|
|
kódot is tartalmaztak, így használatuk &unix;
|
|
source licencet igényelt. 1990-re a CSRG kifogyott a
|
|
támogatásokból, így be kellett
|
|
szüntetniük a munkát. A csoport néhány
|
|
tagja úgy döntött, hogy kiadja a BSD
|
|
kódját, amely nyílt forráskódú
|
|
volt az AT&T kód nélkül. Ez végül a
|
|
<emphasis>Networking Tape 2</emphasis> kiadással valósult
|
|
meg, amely általában mint <emphasis>Net/2</emphasis>
|
|
ismert. A Net/2 nem volt komplett operációs rendszer, a
|
|
kernel kódjának kb. 20%-a hiányzott. A CSRG
|
|
tagok egyike, William F. Jolitz megírta a hiányzó
|
|
kódrészeket és 1992 elején kiadta a
|
|
<emphasis>386BSD</emphasis> rendszert. Ezzel egyidõben a
|
|
volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy
|
|
kereskedelmi céget
|
|
<ulink url="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</ulink>
|
|
néven és kiadtak egy béta verziójú
|
|
operációs rendszert, a
|
|
<ulink url="http://www.bsdi.com/">BSD/386</ulink>-ot, amely
|
|
ugyanarra a kódra épült. Az operációs
|
|
rendszer neve késõbb BSD/OS-re változott.</para>
|
|
|
|
<para>A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett
|
|
két másik projekt nõtt ki belõle 1993-ban:
|
|
a <ulink url="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</ulink> és a
|
|
<ulink url="&url.base;/index.html">&os;</ulink>. A két
|
|
projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD
|
|
fejlõdését várták: a NetBSD az év
|
|
elején startolt, a &os; elsõ kiadása pedig csak az
|
|
év végére készült el. Eközben
|
|
a kód eléggé más irányba
|
|
fejlõdött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék
|
|
azt. Ezen kívül a projektek küönbözõ
|
|
célokat tûztek ki, ahogyan majd lentebb látni
|
|
fogjuk. 1996-ban az <ulink url="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</ulink>
|
|
kivált a NetBSD-bõl, 2003-ban pedig a
|
|
<ulink url="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</ulink> a
|
|
&os;-bõl.</para>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="why-is-bsd-not-better-known">
|
|
<title>Miért nem ismert jobban a BSD?</title>
|
|
|
|
<para>Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen:</para>
|
|
|
|
<orderedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD fejlesztõit gyakran jobban érdekli, hogy a
|
|
kódot javítgassák, minthogy marketinget
|
|
szervezzenek köré.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A &linux; ismertsége a projekten kívüli
|
|
okoknak köszönhetõ, mint a sajtó vagy a
|
|
cégek, amelyek linuxos szolgáltatásokat
|
|
kínálnak. Ezidáig a nyílt
|
|
forrású BSD-k nem rendelkeznek ilyen
|
|
kiváltságokkal.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD fejlesztõi gyakran több tapasztalattal
|
|
rendelkeznek, mint a &linux; fejlesztõi, így
|
|
kevésbé érdekeltek abban, hogy a rendszert
|
|
könnyen használhatóvá tegyék. Az
|
|
új felhasználók általában
|
|
kényelmesebbnek találják a &linux;ot.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>1992-ben az AT&T beperelte a
|
|
<ulink url="http://www.bsdi.com/">BSDI</ulink>-t, a BSD/386
|
|
terjesztõjét azzal az indokkal, hogy a termék
|
|
az AT&T tulajdonában lévõ
|
|
kódrészleteket tartalmaz. A
|
|
bíróság 1994-ben lezárta az ügyet,
|
|
de a per szelleme továbbra is kísérti az
|
|
embereket. Mostanában, 2000 márciusában
|
|
egy webes cikk is azt állította, hogy a
|
|
bírósági ügy <quote>nemrég
|
|
fejezõdött be</quote>.</para>
|
|
|
|
<para>A név volt az egyik kérdés, amit a per
|
|
tisztázott: az 1980-as években a BSD mint
|
|
<quote>BSD &unix;</quote> volt ismert. Az AT&T birtokolta
|
|
kódok utolsó nyomainak
|
|
eltávolításával a BSD elvesztette a
|
|
&unix; névhez való jogát. Ennek
|
|
eredményeképp olyan hivatkozások
|
|
olvashatók a könyvcímekben, mint <quote>4.3BSD
|
|
&unix; operációs rendszer</quote> és
|
|
<quote>4.4BSD operációs rendszer</quote>.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek
|
|
szétdarabolódtak és ellenségesek
|
|
egymással. A
|
|
<ulink url="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&">Wall Street
|
|
Journal</ulink> a BSD projektek
|
|
<quote>balkánizációjáról</quote>
|
|
beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt
|
|
õsi történetekre épül.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</orderedlist>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 id="comparing-bsd-and-linux">
|
|
<title>A BSD és a &linux; összehasonlítása</title>
|
|
|
|
<para>Tehát valójában mi is a
|
|
különbség mondjuk a Debian &linux; és a &os;
|
|
közt? Az átlag felhasználó
|
|
számára a különbség meglepõen
|
|
csekély: mindkettõ &unix;-szerû operációs
|
|
rendszer. Mindkettõt non-profit projektek fejlesztik.
|
|
(Természetesen ez nem igaz sok más &linux;
|
|
disztribúcióra.) A következõ fejezetben a
|
|
BSD és a &linux; közötti különbségeket
|
|
tekintjük át. A leírás leginkább a
|
|
&os;-re illik, amely a BSD telepítések kb. 80%-át
|
|
teszi ki, de a NetBSD, OpenBSD és DragonflyBSD nem sokban
|
|
különbözik tõle.</para>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Kinek a birtokában van a BSD?</title>
|
|
|
|
<para>A BSD nem egy személy vagy egy vállalat tulajdona.
|
|
Egy magasan képzett és elkötelezett
|
|
közösség fejleszti és terjeszti
|
|
világszerte. A BSD néhány összetevõje
|
|
különálló nyílt forrású
|
|
projekt, amelyet más fejlesztõk tartanak karban.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Hogyan fejlesztik és aktualizálják a
|
|
BSD-t?</title>
|
|
|
|
<para>A BSD kerneleket a nyílt forrású
|
|
fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják
|
|
naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan
|
|
elérheõ <emphasis>forrásfát</emphasis> a
|
|
<ulink url="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions
|
|
System</ulink> (CVS) verziókezelõ rendszer
|
|
segítségével, amely a projekt minden
|
|
forrásfájlját tartalmazza a
|
|
dokumentációval és egyéb fontos
|
|
fájlokkal együtt. A CVS segítségével
|
|
a felhasználók lekérhetik
|
|
(<quote>check out</quote>) a rendszer bármely
|
|
óhajtott verzióját.</para>
|
|
|
|
<para>Világszerte sok fejlesztõ járul hozzá a
|
|
BSD fejlõdéséhez. Három
|
|
kategóriába soroljuk õket:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A <firstterm>contributor-ok</firstterm> (<quote>külsõ
|
|
munkatársak</quote>) kódot vagy
|
|
dokumentációt írnak. Nincs
|
|
jogosultságuk a forráskódban
|
|
közvetlenül változtatásokat
|
|
végrehajtani. Ahhoz, hogy a munkájuk
|
|
bekerüjön a rendszerbe, egy hivatalos fejlesztõnek
|
|
- <emphasis>committernek</emphasis> - kell azt
|
|
átnéznie és a kódbázishoz
|
|
adnia.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A <firstterm>Committerek</firstterm> azok a fejlesztõk,
|
|
akiknek írási jogosultságuk van a
|
|
forráskódhoz. Ahhoz, hogy valaki committerré
|
|
váljon, be kell bizonyítania, hogy megfelelõ
|
|
tudással rendelkezik azon a területen, amelyen
|
|
dolgozik.</para>
|
|
|
|
<para>
|
|
A committer egyéni döntése, hogy él-e
|
|
a felhatalmazásával, mielõtt
|
|
változtatást hajt végre a
|
|
forráskódon. Általában, egy
|
|
tapasztalt committer végrehajthat olyan
|
|
változtatásokat, amelyek nyilvánvalóan
|
|
helyesek, anélkül, hogy ehhez más
|
|
beleegyezését kérné.
|
|
Példál egy dokumentáción dolgozó
|
|
committer kijavíthat helyesírási, vagy
|
|
nyelvtani hibákat, anélkül, hogy azt
|
|
más megvizsgálná. Másrészt,
|
|
azoktól a fejlesztõktõl, akik messzemenõ vagy
|
|
összetett változtatásokon dolgoznak,
|
|
elvárt, hogy átnézésre
|
|
közzétegyék a kódot a tényleges
|
|
változtatások elõtt. Extrém esetekben
|
|
a core team egy tagja, mint elöljáró
|
|
tervezõ, elrendelheti a változtatások
|
|
törlését a forráskódból,
|
|
azon a folyamaton keresztül, amelynek neve
|
|
<firstterm>backing out</firstterm>. Minden committer kap
|
|
értesítést minden
|
|
változásról, így nem lehet
|
|
titokban változtatásokat eszközölni.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A <firstterm>Core team</firstterm>
|
|
(<quote>projektvezetõk</quote>). A &os; és a NetBSD
|
|
is rendelkezik egy core csapattal, amely a projektet menedzseli. A
|
|
core csapatok a projekt elõremenetele során alakultak
|
|
ki, és a szerepük nem mindig pontosan
|
|
meghatározott. Nem szükséges fejlesztõnek
|
|
lenni ahhoz, hogy valaki a core csapat tagja legyen, habár
|
|
ez a megszokott. A core csapat feladata egyik projektrõl a
|
|
másikra változik, de általában
|
|
több beleszólásuk van a projekt menetébe,
|
|
mint a nem core tagoknak.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Ez a rendszer számos pontban eltér a
|
|
&linux;étól:</para>
|
|
|
|
<orderedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>Nem egyetlen ember irányítja a rendszert. A
|
|
gyakorlatban ez az eltérés
|
|
túlértékelt, hiszen az
|
|
elöljáró tervezõ kérheti a
|
|
kód visszaállítását és
|
|
még a &linux; projektben is több embernek van
|
|
jogosultsága változtatni.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Másrészt, <emphasis>van</emphasis> egy központi
|
|
repository, azaz a teljes operációs rendszer
|
|
forráskódja egy helyen érhetõ el,
|
|
beleértve a régi verziókat is.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD projektek az egész <quote>operációs
|
|
rendszert</quote> karbantartják, nemcsak a kernelt. Ez a
|
|
megkülönböztetés csak részben hasznos:
|
|
a BSD és a &linux; is haszontalan alkalmazások
|
|
nélkül. A BSD alatt használt
|
|
alkalmazások gyakran azonosak a &linux;on
|
|
használtakkal.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A központilag karbantartott CVS forrásfának
|
|
köszönhetõen a BSD fejlesztése
|
|
áttekinthetõ, továbbá
|
|
lehetõség van arra, hogy bármely verziót
|
|
elérjünk a kiadási verzió vagy a
|
|
dátum alapján. A CVS
|
|
segítségével növekményesen is
|
|
frissíthetjük rendszerünket: például
|
|
a &os; repositoryja kb. 100 alkalommal frissül naponta.
|
|
Ezek közül a változások közül a
|
|
legtöbb kicsi.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</orderedlist>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A BSD kiadások</title>
|
|
|
|
<para>A &os;, NetBSD és OpenBSD háromféle
|
|
<quote>kiadáson</quote> keresztül teszi
|
|
elérhetõvé a rendszert. Ahogyan a &linux;
|
|
esetében is, a kiadások kapnak egy
|
|
verziószámot, mint pl. 1.4.1 vagy 3.5.
|
|
Továbbá, a verziószám rendelkezik egy
|
|
utótaggal, amelyik a kiadás célját
|
|
jelöli:</para>
|
|
|
|
<orderedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A rendszer fejlesztõi verziójának neve
|
|
<firstterm>CURRENT</firstterm>. A &os; egy számot rendel
|
|
ehhez, pl. 5.0-CURRENT. A NetBSD egy kicsit más
|
|
elnevezési konvenciót alkalmaz, egy egybetûs
|
|
utótagot fûz a névhez, amely azt jelzi, hogy
|
|
csak a belsõ interfészeket érinti a
|
|
változás, ilyen pl. a NetBSD 1.4.3G. Az OpenBSD nem
|
|
használ számokat (<quote>OpenBSD-current</quote>).
|
|
Minden új fejlesztés elõször ebbe az
|
|
ágba kerül bele.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Meghatározott idõnként, 2-4 alkalommal
|
|
évente, a projekt kiad egy
|
|
<firstterm>RELEASE</firstterm> (kiadás) verziót,
|
|
amely elérhetõ CD-ROM-on és szabadon
|
|
letölthetõ az FTP szerverekrõl, ilyen pl. az
|
|
OpenBSD 2.6-RELEASE vagy a NetBSD 1.4-RELEASE. A RELEASE
|
|
verzió végfelhasználók
|
|
számára készül és ez a
|
|
rendszer normális verziója. A NetBSD ezen
|
|
kívül <emphasis>patch release</emphasis>
|
|
kiadásokat is kínál egy harmadik
|
|
számjeggyel, pl. NetBSD 1.4.2.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Ahogy hibák bukkannak fel a RELEASE verzióban
|
|
és javításra kerülnek, a
|
|
javítások bekerülnek a CVS fába.
|
|
Az így létrejövõ verzió neve a
|
|
&os;-nél <firstterm>STABLE</firstterm>, de a NetBSD
|
|
és az OpenBSD továbra is RELEASE néven
|
|
hívja ezt a verziót. Kisebb új
|
|
funkciók szintén bekerülhetnek ebbe az
|
|
elágazásba, miután a CURRENT ágban
|
|
már egy ideje stabilnak bizonyultak.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</orderedlist>
|
|
|
|
<para><emphasis>Ezzel ellentében a &linux; két
|
|
különbözõ forrásfát tart fenn:
|
|
a stabil- és a fejlesztõi verziót. A stabil
|
|
verzióknak egy páros minor számuk van, mint
|
|
pl. 2.0, 2.2 vagy 2.4. A fejlesztõi verziók minor
|
|
száma páratlan, mint pl. 2.1, 2.3 vagy 2.5. Ezt a
|
|
verziószámot minden esetben egy harmadik szám
|
|
követi, ez adja meg a pontos verziót. Ezen
|
|
kívül, minden terjesztõ saját programokat
|
|
és segédeszközöket mellékel,
|
|
így a disztribúció neve is
|
|
meghatározó. Minden disztribútor
|
|
külön verziószámmal látja el a
|
|
disztribúciót is, tehát egy teljes
|
|
meghatározás valahogy így hangzana:
|
|
<quote>TurboLinux 6.0 2.2.14-es kernellel</quote></emphasis>.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Milyen BSD verziók vannak?</title>
|
|
|
|
<para>A rengeteg &linux; disztribúcióval ellentétben
|
|
csak négy jelentõsebb nyílt forrású
|
|
BSD van. Minden BSD projekt karbantartja a saját
|
|
forrásfáját és saját
|
|
kernelét. A gyakorlatban azonban kevesebb az
|
|
eltérés a userland kódokban, mint a &linux;
|
|
esetében.</para>
|
|
|
|
<para>Nehéz kategorizálni a projektek céljait, mert
|
|
a különbségek nagyon szubjektívak.
|
|
Alapvetõen a következõek
|
|
érvényesek:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A &os; a nagy teljesítményt és a
|
|
könnyû használhatóságot
|
|
célozza meg, a webszolgáltatók kedvence.
|
|
Számos platformon fut, ide értve az &i386; alapú
|
|
rendszereket (<quote>PC-ket</quote>), az AMD 64-bites
|
|
processzorait, az &ultrasparc; rendszereket, a Compaq Alpha
|
|
rendszereit, illetve a NEC PC-98
|
|
specifikációján alapuló rendszereket.
|
|
A &os; Projekt jelentõsen több
|
|
felhasználóval rendelkezik, mint más
|
|
projektek.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A NetBSD a lehetõ legnagyobb hordozhatóságra
|
|
törekszik, ahogyan az idézet is mutatja: <quote>of
|
|
course it runs NetBSD</quote>. Elfut a palmtopokon és a
|
|
nagy szervereken egyaránt, és a NASA is
|
|
használja az ûrkutatásai során.
|
|
Különösen jó választás
|
|
régi, nem &intel; alapú hardverhez.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Az OpenBSD a biztonságra és a kód
|
|
egyszerûségére koncentrál: a nyílt
|
|
forrású koncepciót kombinálják
|
|
a szigorú ellenõrzésekkel, hogy így egy
|
|
bizonyítottan korrekt rendszert hozzanak létre,
|
|
megoldást kínálva ezzel a biztonságot
|
|
megkövetelõ szervezeteknek, mint például
|
|
bankoknak, tõzsdéknek és amerikai
|
|
kormányügyi szervezeteknek. Ahogyan a NetBSD, az
|
|
OpenBSD is több platformon fut.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A DragonFlyBSD a nagy teljesítményt és a
|
|
skálázhatóságot célozza meg
|
|
az egyszerû UP rendszerektõl kezdve a hatalmas,
|
|
fürtözött rendszerekig. Számos
|
|
hosszútávú technikai célja van, de a
|
|
legfontosabb, hogy egy olyan SMP-képes
|
|
infrastruktúrát hozzon létre, amely
|
|
könnyen érthetõ és karbantartható,
|
|
valamint könnyû rá fejleszteni.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
|
|
<para>Létezik még két másik BSD &unix;,
|
|
amelyek azonban nem nyílt forrásúak: a BSD/OS
|
|
és az Apple &macos; X:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD/OS volt a legrégebbi leszármazottja a
|
|
4.4BSD-nek. Nem volt ugyan nyílt forrású,
|
|
de viszonylag alacsony áron lehetett licencet
|
|
vásárolni a forráskódhoz. Sok
|
|
tekintetben hasonlított a &os;-hez. Két évvel
|
|
azután, hogy a Wind River Systems megvette a BSDi-t,
|
|
a BSD/OS, mint önálló termék
|
|
megszûnt létezni. Támogatás és
|
|
a forráskód még mindig elérhetõ
|
|
a Wind Rivernél, de az új fejlesztések
|
|
már a VxWorks beágyazott operációs
|
|
rendszerre irányulnak.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A <ulink url="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos;
|
|
X</ulink> az
|
|
<ulink url="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</ulink>
|
|
operációs rendszerének legújabb
|
|
verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a
|
|
rendszernek a BSD magja, a <ulink
|
|
url="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</ulink>
|
|
egy teljes értékû nyílt
|
|
forrású operációs rendszerként
|
|
érhetõ el x86 és PPC
|
|
számítógépekhez. Az Aqua/Quartz
|
|
grafikus rendszer és a &macos; X pár egyéb
|
|
saját fejlesztése zárt forrású
|
|
maradt. Számos Darwin fejlesztõ egyben &os; committer
|
|
is, és fordítva.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Hogyan tér el a BSD licenc a GNU General Public
|
|
licenctõl?</title>
|
|
|
|
<para>A &linux; a
|
|
<ulink url="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public
|
|
Licenc</ulink> (GPL) alatt érhetõ el, amely azért
|
|
jött létre, hogy felszámolja a zárt
|
|
forráskódú szoftverfejlesztést.
|
|
Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt
|
|
kiadott termékre épül, szintén nyílt
|
|
forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a
|
|
<ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD
|
|
licenc</ulink> kevésbé korlátozó:
|
|
tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez
|
|
különösen vonzó a beágyazott
|
|
alkalmazások számára.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Mi mást kell még tudnom?</title>
|
|
|
|
<para>Mivel a BSD-hez kevesebb alkalmazás érhetõ el,
|
|
mint a &linux;hoz, ezért a BSD fejlesztõi
|
|
készítettek egy &linux; kompatibilitási csomagot,
|
|
amellyel &linux; programok futtathatók BSD rendszeren. A csomag
|
|
egyaránt tartalmaz kernel módosításokat a
|
|
&linux; rendszerhívások megfelelõ
|
|
végrehajtásához, és kompatibilitási
|
|
fájlokat, mint például a C könyvtár.
|
|
A BSD rendszeren futtatott &linux; alkalmazások és a
|
|
natív &linux; környezetben futó &linux;
|
|
alkalmazások között nincs észrevehetõ
|
|
sebességkülönbség.</para>
|
|
|
|
<para>A BSD <quote>mindent együtt</quote>
|
|
természetének köszönhetõen a
|
|
frissítések sokszor sokkal könnyebben
|
|
kezelhetõek, mint a &linux; esetében. A BSD
|
|
úgy kezeli a könyvtárak verzióit, hogy
|
|
kompatibilitási modulokat bizosít a régebbi
|
|
könyvtárakhoz, így több éves programok
|
|
is probléma nélkül futtathatóak.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Melyiket használjam, a BSD-t, vagy a &linux;ot?</title>
|
|
|
|
<para>Mit jelent mindez a gyakorlatban? Kinek való a BSD
|
|
és kinek a &linux;?</para>
|
|
|
|
<para>Ezt a kérdést nagyon nehéz
|
|
megválaszoli. Pár irányelv:</para>
|
|
|
|
<itemizedlist>
|
|
<listitem>
|
|
<para><quote>Ha nem romlott el, ne javítsd meg</quote>: Ha
|
|
már egy olyan nyílt forrású
|
|
operációs rendszert használ, amellyel
|
|
elégedett, várhatóan nincs semmi nyomós
|
|
oka, hogy váltson.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD rendszerek, különösen a &os;
|
|
jelentõsen nagyobb teljesítményt
|
|
produkálhatnak, mint a &linux;. Ez azonban nem mindenkire
|
|
érvényes. Sok esetben kicsi a
|
|
különbség, vagy egyáltalán nincs
|
|
különbség a teljesítményben.
|
|
Néhány esetben pedig a &linux; teljesít jobban
|
|
a &os;-nél.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>Általában a BSD rendszerek nagyobb tiszteletnek
|
|
örvendenek a megbízhatóság terén,
|
|
amely leginkább a kiforrottabb kód
|
|
eredménye.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD projektek nagyobb tiszteletnek örvendenek a
|
|
minõségi és átfogó
|
|
dokumentációjukért. A
|
|
különbözõ dokumentációs projektek
|
|
célja, hogy jól karbantartott
|
|
dokumentációt biztosítsanak sok nyelven
|
|
és a rendszer minden területét
|
|
tárgyalják.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD licenc vonzóbb lehet, mint a GPL.</para>
|
|
</listitem>
|
|
|
|
<listitem>
|
|
<para>A BSD a legtöbb &linux; programot képes futtatni,
|
|
amíg a &linux; nem képes BSD programokat futtatni.
|
|
Ezenkívül sok BSD implementáció
|
|
más &unix;-szerû operációs rendszerek
|
|
programjait is képes futtatni, így a BSD rendszerekre
|
|
könnyebb migrálni más rendszereket, mint a
|
|
&linux;ra.</para>
|
|
</listitem>
|
|
</itemizedlist>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>Ki kínál terméktámogatást
|
|
és tréninget a BSD-hez?</title>
|
|
|
|
<para>A BSDi / <ulink url="http://www.freebsdmall.com">&os;
|
|
Mall, Inc.</ulink> közel egy évtizede kínál
|
|
terméktámogatási szerzõdéseket a
|
|
&os;-hez.</para>
|
|
|
|
<para>Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy
|
|
listával a konzultánsairól:
|
|
<ulink url="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</ulink>,
|
|
<ulink url="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</ulink>,
|
|
és <ulink url="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</ulink>.</para>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
</article>
|