677 lines
30 KiB
Text
677 lines
30 KiB
Text
|
<!--
|
||
|
|
Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
|
||
|
|
|
||
|
|
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
|
||
|
|
(SGML, HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
|
||
|
|
modification, are permitted provided that the following conditions
|
||
|
|
are met:
|
||
|
|
|
||
|
|
1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
|
||
|
|
copyright notice, this list of conditions and the following
|
||
|
|
disclaimer as the first lines of this file unmodified.
|
||
|
|
|
||
|
|
2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
|
||
|
|
converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
|
||
|
|
the above copyright notice, this list of conditions and the
|
||
|
|
following disclaimer in the documentation and/or other materials
|
||
|
|
provided with the distribution.
|
||
|
|
|
||
|
|
THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY THE FREEBSD DOCUMENTATION PROJECT "AS
|
||
|
|
IS" AND ANY EXPRESS OR IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO,
|
||
|
|
THE IMPLIED WARRANTIES OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR
|
||
|
|
PURPOSE ARE DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY
|
||
|
|
DIRECT, INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL
|
||
|
|
DAMAGES (INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS
|
||
|
|
OR SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
|
||
|
|
HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
|
||
|
|
STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
|
||
|
|
ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
|
||
|
|
POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
|
||
|
|
|
||
|
|
$FreeBSD$
|
||
|
|
-->
|
||
|
|
|
||
|
|
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||
|
|
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||
|
|
Original Revision: r1.10 -->
|
||
|
|
|
||
|
|
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
|
||
|
|
<!ENTITY % articles.ent PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Articles Entity Set//HU">
|
||
|
|
%articles.ent;
|
||
|
|
<!ENTITY legalnotice SYSTEM "../../share/sgml/legalnotice.sgml">
|
||
|
|
]>
|
||
|
|
|
||
|
|
<article>
|
||
|
|
<articleinfo>
|
||
|
|
<title>&os;: Egy nyílt forrású alternatíva
|
||
|
|
a &linux; mellett</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<author>
|
||
|
|
<firstname>Dru</firstname>
|
||
|
|
<surname>Lavigne</surname>
|
||
|
|
<affiliation>
|
||
|
|
<address><email>dru@isecom.org</email></address>
|
||
|
|
</affiliation>
|
||
|
|
</author>
|
||
|
|
|
||
|
|
<copyright>
|
||
|
|
<year>2005</year>
|
||
|
|
<holder role="mailto:dru@isecom.org">Dru Lavigne</holder>
|
||
|
|
</copyright>
|
||
|
|
|
||
|
|
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
|
||
|
|
|
||
|
|
<legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
|
||
|
|
&tm-attrib.freebsd;
|
||
|
|
&tm-attrib.linux;
|
||
|
|
&tm-attrib.unix;
|
||
|
|
&tm-attrib.general;
|
||
|
|
</legalnotice>
|
||
|
|
|
||
|
|
&legalnotice;
|
||
|
|
|
||
|
|
<abstract>
|
||
|
|
<para>Ez a dokumentum a &os; adottságait és elõnyeit
|
||
|
|
tekinti át; hol alkalmazható, illetve hogyan viszonyulnak
|
||
|
|
ezek az adottságok a &linux;hoz. Ez a dokumentum egy
|
||
|
|
kiindulási pontot nyújt azoknak, akik édekeltek
|
||
|
|
a &linux; mellett más nyílt forrású
|
||
|
|
alternatívák megismerésében is.</para>
|
||
|
|
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para>
|
||
|
|
</abstract>
|
||
|
|
</articleinfo>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect1 id="introduction">
|
||
|
|
<title>Bevezetés</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; egy &unix;-szerû operációs rendszer, amely
|
||
|
|
a Berkeley Software Distribution alapjaiból fejlõdött ki.
|
||
|
|
A &os; és a &linux; nagyon hasonlónak tûnik, de
|
||
|
|
vannak köztük különbségek:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<orderedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &linux; önmagában egy rendszermag (kernel).
|
||
|
|
A disztribúciók (pl. Red Hat, SuSE és egyebek)
|
||
|
|
biztosítják a telepítõt és a
|
||
|
|
felhasználó számára elérhetõ
|
||
|
|
segédprogramokat. A http://www.linux.org/dist több
|
||
|
|
mint 300 disztribúciót sorol fel. Amíg ilyen
|
||
|
|
sok disztribíció biztosítja a
|
||
|
|
felhasználó felé a maximális
|
||
|
|
rugalmasságot, meg is nehezítik egy másik
|
||
|
|
disztribúcióra váltást a
|
||
|
|
felhasználó számára. A
|
||
|
|
disztribúciók nem csak a telepítés
|
||
|
|
nehézségében és a
|
||
|
|
szoftverkínálatban térnek el, a
|
||
|
|
könyvtárszerkezetük, elérhetõ shelljeik
|
||
|
|
és ablakkezelõik, illetve a szoftvertelepítõ-
|
||
|
|
és foltozó alkalmazásaik is
|
||
|
|
különbözõek.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; egy komplett operációs rendszer (kernel
|
||
|
|
és felhasználói programok) egy tiszteletre
|
||
|
|
méltó örökséggel a &unix;
|
||
|
|
fejlõdésének gyökereitõl.[1]
|
||
|
|
Mivel a kernel és a rendelkezésre álló
|
||
|
|
segédprogramok is ugyanazon kiadási csapat
|
||
|
|
felügyelete alá tartoznak, kisebb a
|
||
|
|
valószínûsége a
|
||
|
|
programkönyvtárak közötti
|
||
|
|
inkompatibilitásnak. A biztonsági
|
||
|
|
sebezhetõségek szintén gyorsan
|
||
|
|
orvosolhatóak a biztonsági csapat
|
||
|
|
segítségével. Ha új
|
||
|
|
felhasználói programok, vagy kernel
|
||
|
|
funkciók kerülnek a rendszerbe, a
|
||
|
|
felhasználónak csupán egyetlen fájt kell
|
||
|
|
elolvasnia, a Kiadási Jegyzeteket, amelyek szabadon
|
||
|
|
elérhetõek a
|
||
|
|
<ulink url="http://www.FreeBSD.org">&os; honlapján</ulink>.</para>
|
||
|
|
</listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem>
|
||
|
|
<para>A &os; egy nagy és jól szervezett fejlesztõi
|
||
|
|
háttérrel rendelkezik, amely biztosítja, hogy
|
||
|
|
a változtatások gyorsan és szervezetten menjenek
|
||
|
|
végbe. Több száz programozó rendszeresen
|
||
|
|
hozzájárul a projekt fejlõdéséhez,
|
||
|
|
de csak körülbelül 300 rendelkezik commit
|
||
|
|
jogosultsággal, csak õk férnek hozzá
|
||
|
|
közvetlenül a kernelhez, a segédprogramokhoz,
|
||
|
|
illetve a hivatalos dokumentációhoz. Egy
|
||
|
|
kiadási csapat garantálja a minõséget
|
||
|
|
és egy biztonsági csapat felel a biztonsági
|
||
|
|
problémák
|
||
|
|
elhárításáért.
|
||
|
|
Ezen kívül egy 8 tagú core csapat, amely
|
||
|
|
senior committerekbõl áll, határozza meg a
|
||
|
|
projekt általános céljait.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Ezzel ellentétben, a &linux; kernelt érintõ
|
||
|
|
változásoknak várniuk kell addig, amíg
|
||
|
|
a kernel karbantartója, Linus Torvalds, jóvá
|
||
|
|
nem hagyja azokat. A disztribúciókban a
|
||
|
|
változások különbözõképpen
|
||
|
|
történhetnek, ez a disztribúció
|
||
|
|
fejlesztõi bázisának méretétõl
|
||
|
|
és a szervezeti felépítéstõl
|
||
|
|
függ.</para>
|
||
|
|
</listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Igaz, hogy a &os; és a &linux; is egy nyílt
|
||
|
|
forrású licenszet használ, de a konkrét
|
||
|
|
licenszek különbözõek. A &linux; kernel a
|
||
|
|
<ulink url="http://www.opensource.org/licenses/gpl-license.php">GPL
|
||
|
|
licenszet</ulink> használja, amíg a &os; a
|
||
|
|
<ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php">BSD
|
||
|
|
licenszet</ulink>. Ezekrõl és más nyílt
|
||
|
|
forrású licenszekrõl részletesebben
|
||
|
|
olvashat az <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/">Open Source
|
||
|
|
Initiative weboldalán</ulink>.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A fõ vezérelv a GPL mögött, hogy a
|
||
|
|
kód nyílt maradjon. Ezt úgy
|
||
|
|
valósítja meg, hogy megszorításokat
|
||
|
|
alkalmaz a GPL alá esõ kód
|
||
|
|
terjesztésével kapcsolatban. Ezzel ellentétben
|
||
|
|
a BSD licensz nem tartalmaz ilyen megszorításokat,
|
||
|
|
hanem Önre bízza, hogy a kódot nyitva hagyja,
|
||
|
|
vagy zárttá teszi egy kereskedelmi termék
|
||
|
|
részeként[2]. A stabil és
|
||
|
|
megbízható kód a vonzó BSD licensszel
|
||
|
|
együtt azt eredményezi, hogy sok operációs
|
||
|
|
rendszer, mint például az <ulink
|
||
|
|
url="http://developer.apple.com/darwin/projects/darwin/faq.html">Apple
|
||
|
|
OS X</ulink>, a &os; kódjára épül.
|
||
|
|
Továbbá azt is eredményezi, hogy ha BSD
|
||
|
|
licenszes kódot használ a saját projektjeiben,
|
||
|
|
nem kell tartania semmiféle jogi
|
||
|
|
kötelezettségtõl.</para>
|
||
|
|
</listitem>
|
||
|
|
</orderedlist>
|
||
|
|
</sect1>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect1 id="freebsd-features">
|
||
|
|
<title>A &os; Adottságai</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect2 id="freebsd-features-platforms">
|
||
|
|
<title>Támogatott Platformok</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; nagy hírnévre tett szert az &intel; (&i386;)
|
||
|
|
platformon mint egy biztonságos és stabil
|
||
|
|
operációs rendszer. Emellett a &os; a
|
||
|
|
következõ architektúrákat is
|
||
|
|
támogatja:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><simpara>alpha</simpara></listitem>
|
||
|
|
<listitem><simpara>amd64</simpara></listitem>
|
||
|
|
<listitem><simpara>ia64</simpara></listitem>
|
||
|
|
<listitem><simpara>&i386;</simpara></listitem>
|
||
|
|
<listitem><simpara>pc98</simpara></listitem>
|
||
|
|
<listitem><simpara>&sparc64;</simpara></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Továbbá a &os; portolása folyamatban van a
|
||
|
|
következõ architektúrákra is:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><simpara>&arm;</simpara></listitem>
|
||
|
|
<listitem><simpara>&mips;</simpara></listitem>
|
||
|
|
<listitem><simpara>&powerpc;</simpara></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Egy friss hardverlista is elérhetõ minden
|
||
|
|
architektúrához, így egy pillanat alatt meg tudja
|
||
|
|
állapítani, hogy az Ön hardvere támogatott-e.
|
||
|
|
A kiszolgálók számára fejlett RAID
|
||
|
|
és hálózati interfész
|
||
|
|
támogatás érhetõ el.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; szintén jól használható
|
||
|
|
munkaállomások és laptopok operációs
|
||
|
|
rendszereként. Támogatja az X Window rendszert, amelyet
|
||
|
|
a &linux; disztribúciók is használnak desktop
|
||
|
|
felhasználói felületként.
|
||
|
|
Továbbá támogat több mint 13.000 könnyen
|
||
|
|
telepíthetõ külsõ alkalmazást,[3] mint
|
||
|
|
például a KDE, Gnome és OpenOffice.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Több projekt is létezik, amelyek
|
||
|
|
megkönnyítik a &os; telepítését
|
||
|
|
desktop rendszerként. A legjelentõsebbek:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>A <ulink
|
||
|
|
url="http://www.desktopbsd.net">DesktopBSD</ulink>, amely egy
|
||
|
|
stabil és erõteljes operácís rendszer
|
||
|
|
hivatott lenni a desktop felhasználók
|
||
|
|
számára.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A <ulink
|
||
|
|
url="http://www.freesbie.org">FreeSBIE</ulink> egy LiveCD
|
||
|
|
disztribúció a &os;
|
||
|
|
számára.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A <ulink
|
||
|
|
url="http://www.pcbsd.com">PC-BSD</ulink>, amely egy könnyen
|
||
|
|
használható GUI telepítõt nyújt a
|
||
|
|
desktop &os; felhasználóknak.</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
</sect2>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect2 id="freebsd-features-frameworks">
|
||
|
|
<title>Kiterjeszthetõ Keretrendszerek</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; rengeteg kiterjeszthetõ keretrendszerrel rendelkezik,
|
||
|
|
amelyek lehetõvé teszik, hogy könnyen testreszabja
|
||
|
|
a &os;-t a saját igényeinek megfelelõen. A
|
||
|
|
fontosabb keretrendszerek a következõek:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<variablelist>
|
||
|
|
<varlistentry>
|
||
|
|
<term>Netgraph</term>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A Netgraph egy moduláris hálózati
|
||
|
|
alrendszer, amely a már létezõ
|
||
|
|
hálózati kernel infrastruktúra
|
||
|
|
kibõvítésére használható.
|
||
|
|
Horgok biztosítják a fejlesztõk
|
||
|
|
számára, hogy saját modulokat
|
||
|
|
származtassanak. Ennek eredményeként gyorsan,
|
||
|
|
könnyen és kevesebb hibával hozhatóak
|
||
|
|
létre javított hálózati
|
||
|
|
szolgáltatások. Rengeteg mûködõ modul
|
||
|
|
települ a &os;-vel, amelyek a következõ
|
||
|
|
szolgáltatásokat támogatják:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>PPPoE</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>ATM</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>ISDN</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>Bluetooth</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>HDLC</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>EtherChannel</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>Frame Relay</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>L2TP, csak, hogy néhányat
|
||
|
|
említsünk.</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
</listitem>
|
||
|
|
</varlistentry>
|
||
|
|
|
||
|
|
<varlistentry>
|
||
|
|
<term>GEOM</term>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A GEOM egy moduláris lemez I/O
|
||
|
|
transzformációs keretrendszer. Mivel ez egy
|
||
|
|
csatlakoztatható tároló réteg, könnyen
|
||
|
|
fejleszthetõek és integrálhatók új
|
||
|
|
tároló szolgáltatások a &os;-be a
|
||
|
|
GEOM segítségével. Néhány
|
||
|
|
példa, ahol ez hasznos lehet:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>RAID megoldások készítése</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>Az adatok teljes kriptografikus védelemmel
|
||
|
|
való ellátása</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; újabb verziói számos
|
||
|
|
adminisztrációs segédeszközt
|
||
|
|
nyújtanak a meglévõ GEOM modulok
|
||
|
|
használatához. Például lérehozhat
|
||
|
|
egy tükrözött kötetet a &man.gmirror.8;
|
||
|
|
segítségével, egy stripe kötetet a
|
||
|
|
&man.gstripe.8; használatával, a shared secret
|
||
|
|
eszközök készítésére
|
||
|
|
pedig a &man.gshsec.8; alkalmazható.</para>
|
||
|
|
</listitem>
|
||
|
|
</varlistentry>
|
||
|
|
|
||
|
|
<varlistentry>
|
||
|
|
<term>GBDE</term>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A GBDE, vagy GEOM alapú lemez
|
||
|
|
titkosítás (GEOM Based Disk Encryption) erõs
|
||
|
|
kriptografikus védelmet nyújt. Alkalmazható
|
||
|
|
fájlrendszereken, swap eszközön és egyéb
|
||
|
|
tárolóeszközökön. Ráadásul
|
||
|
|
a GDBE transzparens módon titkosítja az egész
|
||
|
|
fájlrendszert, nem csak a különálló
|
||
|
|
fájlokat. Titkosítatlan szöveg
|
||
|
|
egyáltalán nem kerül a lemezre.</para></listitem>
|
||
|
|
</varlistentry>
|
||
|
|
|
||
|
|
<varlistentry>
|
||
|
|
<term>MAC</term>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A <ulink url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/handbook/mac.html">MAC</ulink>,
|
||
|
|
avagy Mandatory Access Control lehetõvé teszi a
|
||
|
|
fájlokhoz való hozzáférési jog
|
||
|
|
finomhangolását, kiegészítve ezzel
|
||
|
|
a hagyományos fájl hozzáférési
|
||
|
|
jogokat. Mivel a MAC egy moduláris keretrendszerként
|
||
|
|
lett megvalósítva, a &os; rendszer bármilyen
|
||
|
|
követelmény szerint konfigurálható, a
|
||
|
|
HIPAA-megfelelõségtõl kezdve a katonai
|
||
|
|
rendszerekig.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; tartalmaz modulokat az itt felsorolt rendszerekhez, de a
|
||
|
|
keretrendszer segítségével saját modult
|
||
|
|
fejleszthet bármilyen szükséges
|
||
|
|
követelményhez.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>Biba integritási modell</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>Port ACL-ek</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>MLS, avagy Multi-Level Security bizalmi házirend</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>LOMAC, avagy Low-watermark Mandatory Access Control
|
||
|
|
adat integritási házirend</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>Processz partícionálási
|
||
|
|
házirend</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
</listitem>
|
||
|
|
</varlistentry>
|
||
|
|
|
||
|
|
<varlistentry>
|
||
|
|
<term>PAM</term>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>Ahogy a &linux;, a &os; is támogatja a
|
||
|
|
<ulink url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/pam/">PAM</ulink>,
|
||
|
|
azaz Pluggable Authentication Modules rendszert. Ez biztosítja
|
||
|
|
az adminisztrátor számára, hogy
|
||
|
|
kibõvítse a hagyományos &unix;
|
||
|
|
felhasználónév/jelszó
|
||
|
|
azonosítási modellt. A &os; biztosít modulokat
|
||
|
|
rengeteg azonosítási mechanizmus
|
||
|
|
használatához, mint például:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>Kerberos 5</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>OPIE</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>RADIUS</para></listitem>
|
||
|
|
<listitem><para>TACACS+</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Ezen felül azt is lehetõvé teszi az
|
||
|
|
adminisztrátor számára, hogy szabályokat
|
||
|
|
vezessen be az azonosításhoz, mint például
|
||
|
|
a felhasználó által választott jelszavakra
|
||
|
|
vonatkozó megszorítások.</para>
|
||
|
|
</listitem>
|
||
|
|
</varlistentry>
|
||
|
|
</variablelist>
|
||
|
|
</sect2>
|
||
|
|
</sect1>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect1 id="freebsd-security">
|
||
|
|
<title>Biztonság</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A biztonság nagyon fontos a <ulink
|
||
|
|
url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/releng/">&os;
|
||
|
|
Release Engineering Team számára</ulink>. Ez több
|
||
|
|
területen is megnyilvánul:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>Minden biztonsági sebezhetõséggel
|
||
|
|
és javítással a Security Team foglalkozik
|
||
|
|
és ezeket szabadon elérhetõvé teszik
|
||
|
|
a biztonsági bejelentéseken keresztül. A Security
|
||
|
|
Team nagy megbecsülésnek örvend a felfedezett
|
||
|
|
biztonsági hibák gyors
|
||
|
|
javításáért. Több
|
||
|
|
információ a &os; biztonsági
|
||
|
|
procedúráiról és további
|
||
|
|
információforrásairól a
|
||
|
|
<ulink url="http://www.FreeBSD.org/security/"></ulink>
|
||
|
|
oldalon található.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>Az egyik probléma, amit a nyílt
|
||
|
|
forrású szoftvereknek tulajdonítanak, az
|
||
|
|
elérhetõ alkalmazások alacsony száma.
|
||
|
|
Valójában több tízezer nyílt
|
||
|
|
forrású alkalmazás létezik, amelyek
|
||
|
|
különbözõ szinten foglalkoznak a
|
||
|
|
biztonsággal. A &os; a <ulink
|
||
|
|
url="http://www.vuxml.org/freebsd/">VuXML</ulink>
|
||
|
|
segítségével igyekszik megoldani ezt a
|
||
|
|
problémát. Minden szoftver, ami a &os;-ben, vagy a
|
||
|
|
<ulink url="&url.base;/ports/">Ports Collectionben</ulink>
|
||
|
|
található, összevetésre kerül az
|
||
|
|
ismert, megoldatlan sebezhetõségek
|
||
|
|
adatbázisával. Az adminisztrátor a
|
||
|
|
&man.portaudit.1; program segítségével gyorsan
|
||
|
|
megállapíthatja, hogy bármely szoftver a
|
||
|
|
&os; rendszeren sebezhetõ-e, és amennyiben igen, úgy
|
||
|
|
kap egy leírást a problémáról,
|
||
|
|
illetve egy URL-t, ahol részletesebb információkat
|
||
|
|
találhat.</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; számos mechanizmussal rendelkezik, amellyel a
|
||
|
|
biztonsági elvárásoknak megfelelõen
|
||
|
|
konfigurálható:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A &man.jail.8; segédprogram lehetõvé
|
||
|
|
teszi processzek bebörtönzését, ez akkor
|
||
|
|
ideális, ha az adott alkalmazás nem biztosít
|
||
|
|
saját chroot környezetet.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A &man.chflags.1; segédprogram
|
||
|
|
kibõvíti a hagyományos &unix;
|
||
|
|
jogosultságokat. Például képes arra, hogy
|
||
|
|
bizonyos fájlokat védetté tegyen
|
||
|
|
módosítás vagy törlés ellen még
|
||
|
|
a root felhasználóval szemben is.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A &os; 3 beépített
|
||
|
|
állapotkezelõ, NAT-ot támogató tûzfallal
|
||
|
|
rendelkezik, ezzel rugalmasan biztosítva, hogy a
|
||
|
|
felhasználó a számára legalkalmasabbat
|
||
|
|
választhassa ki.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A &os; kernel könnyen testreszabható,
|
||
|
|
így az adminisztrátor eltávolíthatja
|
||
|
|
belõle a számára szükségtelen
|
||
|
|
funkciókat. A &os; szintén támogatja a
|
||
|
|
betölthetõ kernel modulokat, és biztosít
|
||
|
|
eszközöket a modulok megtekintésére,
|
||
|
|
betöltésére és
|
||
|
|
eltávolítására.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A sysctl mechanizmussal az adminisztrátor
|
||
|
|
újraindítás nélkül
|
||
|
|
megtekintheti és megváltoztathatja a kernel
|
||
|
|
állapotát.</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
</sect1>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect1 id="freebsd-support">
|
||
|
|
<title>Támogatás</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Ahogyan a &linux;, a &os; is rengeteg támogatást
|
||
|
|
nyújt, léteznek ingyenes és kereskedelmi
|
||
|
|
támogatási formák is.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect2 id="freebsd-support-free">
|
||
|
|
<title>Ingyenes lehetõségek</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A &os; az egyik legjobban dokumentált
|
||
|
|
operációs rendszer, és a
|
||
|
|
dokumentációja egyaránt elérhetõ a
|
||
|
|
rendszer részeként és az Interneten is.
|
||
|
|
A man oldalak világosak és tömörek és
|
||
|
|
mûködõ példákat is tartalmaznak.
|
||
|
|
<ulink url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/handbook/">
|
||
|
|
A &os; Kézikönyv</ulink>
|
||
|
|
háttérinformációkat és
|
||
|
|
konfigurációs példákat nyújt
|
||
|
|
majdnem minden feladathoz, amin egy &os; felhasználó
|
||
|
|
keresztül mehet a rendszer használata
|
||
|
|
során.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A &os; sok <ulink
|
||
|
|
url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/handbook/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">
|
||
|
|
levelezési listával</ulink> rendelkezik,
|
||
|
|
ahol a válaszok archiválva vannak és teljes
|
||
|
|
mértékben kereshetõek. Ha olyan
|
||
|
|
kérdése van, amelyre a Kézikönyv nem ad
|
||
|
|
választ, nagy valószínûséggel azt
|
||
|
|
már megválaszolták valamelyik levelezési
|
||
|
|
listán. A Kézikönyv és a levelezési
|
||
|
|
listák több nyelven is elérhetõek, amelyek
|
||
|
|
mindegyike könnyen fellelhetõ a
|
||
|
|
<ulink url="http://www.FreeBSD.org"></ulink>.
|
||
|
|
oldalon.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>Sok &os; IRC csatorna, fórum és
|
||
|
|
felhasználói csoport létezik. Tekintse meg
|
||
|
|
a <ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html"></ulink>
|
||
|
|
oldalt a választékért.</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Ha &os; adminisztrátort, fejlesztõt, vagy
|
||
|
|
konzulenst keres, küdjön egy levelet a munka
|
||
|
|
leírásával és földrajzi
|
||
|
|
helyzetével a <email>freebsd-jobs@FreeBSD.org</email>
|
||
|
|
e-mail címre.</para>
|
||
|
|
</sect2>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect2 id="freebsd-support-commercial">
|
||
|
|
<title>Kereskedelmi lehetõségek</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Sok cég nyújt kereskedelmi támogatást a
|
||
|
|
&os;-hez. A következõ, címeken találhat egy
|
||
|
|
közeli céget:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>A Kereskedelmi Elárusítók
|
||
|
|
oldal a &os; weblapjain: <ulink
|
||
|
|
url="http://www.FreeBSD.org/commercial/"></ulink></para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>FreeBSDMall, akik közel 10 éve
|
||
|
|
nyújtanak támogatást:
|
||
|
|
<ulink url="http://www.freebsdmall.com"></ulink></para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A BSDTracker adatbázis: <ulink
|
||
|
|
url="http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker"></ulink></para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Ezen kívül létezik egy
|
||
|
|
kezdeményezés, hogy a BSD rendszeradminisztrátorok
|
||
|
|
tanúsítványt szerezhessenek: <ulink
|
||
|
|
url="http://www.bsdcertification.org"></ulink>.</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Ha a projektje Common Criteria tanúsítványt
|
||
|
|
igényel, a &os;-ben található <ulink
|
||
|
|
url="http://www.trustedbsd.org">TrustedBSD</ulink> MAC
|
||
|
|
keretrendszer megkönnyítheti a certifikációs
|
||
|
|
folyamatot.</para>
|
||
|
|
</sect2>
|
||
|
|
</sect1>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect1 id="freebsd-advantages">
|
||
|
|
<title>Mi szól a &os; választása mellet?</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>Sok elõny szól amellett, hogy a &os; megoldásait
|
||
|
|
használja az IT infrastruktúrájában:</para>
|
||
|
|
|
||
|
|
<itemizedlist>
|
||
|
|
<listitem><para>A &os; jól dokumentált és sok
|
||
|
|
szabványt követ, így a haladó vagy
|
||
|
|
szakértõ &linux; és &unix;
|
||
|
|
rendszeradminisztrátorok könnyen
|
||
|
|
átválthatnak a &os;
|
||
|
|
szolgáltatásaira.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A belsõ fejlesztõknek teljes
|
||
|
|
hozzáférésük van a &os;
|
||
|
|
kódjához[4], egészen a legelsõ
|
||
|
|
kiadásig visszamenõleg. A kóddal együtt
|
||
|
|
elérhetõ az összes naplóbejegyzés is,
|
||
|
|
amelyek a változtatások és
|
||
|
|
hibajavítások leírását
|
||
|
|
tartalmazzák. Továbbá egy fejlesztõ
|
||
|
|
könnyen kinyerheti a kódból bármelyik
|
||
|
|
kiadást a megfelelõ címke
|
||
|
|
alkalmazásával. Ezzel szemben a &linux; eredetileg
|
||
|
|
nem követte ezt a modellt, de mostanában
|
||
|
|
átváltottak egy kiforrottabb fejlesztési
|
||
|
|
modellre.[5]</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A belsõ fejlesztõknek szintén teljes
|
||
|
|
hozzáférésük van a &os; <ulink
|
||
|
|
url="http://www.gnu.org/software/gnats/">GNATS</ulink>
|
||
|
|
hibakövetõ adatbázisához. Képesek
|
||
|
|
lekérdezni és nyomonkövetni a fennálló
|
||
|
|
hibákat, illetve beküldeni a saját patcheiket
|
||
|
|
jóváhagyásra és a &os;
|
||
|
|
kódjába olvasztásra. Bõvebben:
|
||
|
|
<ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats"></ulink></para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A BSD licensz megengedi, hogy szabadon
|
||
|
|
módosítsa a kódot, hogy megfeleljen az üzleti
|
||
|
|
céljainak. A GPL-el szemben, itt nincsenek
|
||
|
|
megszorítások az eredményként
|
||
|
|
létrejött szoftver terjesztésével
|
||
|
|
kapcsolatban.</para></listitem>
|
||
|
|
</itemizedlist>
|
||
|
|
</sect1>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect1 id="freebsd-conclusion">
|
||
|
|
<title>Konklúzió</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<para>A &os; egy kiforrott &unix;-szerû operációs
|
||
|
|
rendszer, amely rengeteg olyan adottsággal rendelkezik, amely
|
||
|
|
egy modern &unix; rendszertõl elvárható. Azoknak,
|
||
|
|
akik nyílt forrású megoldással
|
||
|
|
kívánják kiegészíteni a jelenlegi
|
||
|
|
infrastruktúrájukat, a &os; valóban egy
|
||
|
|
kiváló megoldás.</para>
|
||
|
|
</sect1>
|
||
|
|
|
||
|
|
<sect1 id="freebsd-addenda">
|
||
|
|
<title>Függelék</title>
|
||
|
|
|
||
|
|
<orderedlist>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A <ulink
|
||
|
|
url="http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html"></ulink>
|
||
|
|
oldalon találhat egy rövid történetet.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>Ha egy eléggé elfogulatlan
|
||
|
|
áttekintés érdekli a különbözõ
|
||
|
|
licenszekrõl tekintse meg a <ulink
|
||
|
|
url="http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing"></ulink>
|
||
|
|
oldalt.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>A <ulink
|
||
|
|
url="&url.base;/ports">&os; Ports Collection</ulink>
|
||
|
|
használata: a szoftverek telepítéséhez
|
||
|
|
mindössze ennyit kell begépelnie:
|
||
|
|
<command>pkg_add -r csomagnév</command>.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>Ezenkívül a teljes kód
|
||
|
|
böngészhetõ a webes interfészen keresztül:
|
||
|
|
<ulink url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/"></ulink>.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
<listitem><para>Egy érdekes áttekintés
|
||
|
|
található a &linux; fejlesztési
|
||
|
|
modelljérõl itt: <ulink
|
||
|
|
url="http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html"></ulink>.</para></listitem>
|
||
|
|
|
||
|
|
</orderedlist>
|
||
|
|
</sect1>
|
||
|
|
</article>
|