- Fix typos, improve translation in the Hungarian Handbook
Submitted by: Katalin Konkoly <katalin.konkoly@gmail.com>
This commit is contained in:
Gabor Pali
parent
eb2f11f9e3
commit
1b0fa1d055
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/head/; revision=35882
1 changed files with 98 additions and 99 deletions
|
|
@ -147,11 +147,11 @@ login:</screen>
|
|||
architektúrájú processzoron fut
|
||||
<footnote>
|
||||
<para>Erre utal pontosan az <literal>i386</literal>
|
||||
jelzés. Még abban az esetben is a
|
||||
jelzés. Még abban az esetben is az
|
||||
<literal>i386</literal> kiírást fogjuk
|
||||
látni, hogy ha a &os;-t konkrétan nem is az
|
||||
&intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis
|
||||
nem a processzorunk típusát, hanem annak
|
||||
látni, ha a &os;-t konkrétan nem is az &intel;
|
||||
386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis nem a
|
||||
processzorunk típusát, hanem annak
|
||||
<quote>architektúráját</quote>
|
||||
láthatjuk.</para>
|
||||
</footnote>. A gépünk neve (mivel minden &unix;-os
|
||||
|
|
@ -234,7 +234,7 @@ login:</screen>
|
|||
Password:</screen>
|
||||
|
||||
<para>Most pedig gépeljük be <username>pgj</username>
|
||||
jelszavát és nyomjunk után egy
|
||||
jelszavát és nyomjunk utána egy
|
||||
<keycap>Enter</keycap> billentyût. Vigyázzunk, hogy
|
||||
a jelszót <emphasis>nem látjuk</emphasis> a
|
||||
beírás során! Emiatt most ne
|
||||
|
|
@ -278,7 +278,7 @@ Password:</screen>
|
|||
csatornája, és a virtuális konzolok
|
||||
közti váltás folyamán a &os;
|
||||
gondoskodik a billentyûzetrõl érkezõ
|
||||
bemenet valamint a monitorra irányított kimenet
|
||||
bemenet, valamint a monitorra irányított kimenet
|
||||
megfelelõ kezelésérõl.</para>
|
||||
|
||||
<para>A konzolok közti váltásra a &os;
|
||||
|
|
@ -301,7 +301,7 @@ Password:</screen>
|
|||
virtuális konzolok közti váltásra az
|
||||
<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>,
|
||||
<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>
|
||||
billentyûket, a
|
||||
billentyûket, az
|
||||
<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F8</keycap></keycombo>
|
||||
billentyûkombinációval
|
||||
bezárólag használhatjuk.</para>
|
||||
|
|
@ -361,8 +361,8 @@ ttyv7 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure
|
|||
ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Az állományban található
|
||||
oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve
|
||||
a virtuális konzolok
|
||||
oszlopok kimerítõ magyarázatát,
|
||||
illetve a virtuális konzolok
|
||||
beállításához
|
||||
használható kapcsolókat a &man.ttys.5; man
|
||||
oldalon olvashatjuk.</para>
|
||||
|
|
@ -391,7 +391,7 @@ ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</programlisting>
|
|||
# Ha a konzolt "insecure" (nem biztonságos) típusúnak választjuk meg,
|
||||
# akkor a használatához az egyfelhasználós mód aktivilásá elõtt a rendszer
|
||||
# kérni fogja a rendszeradminisztrátori jelszót.
|
||||
onsole none unknown off secure</programlisting>
|
||||
console none unknown off secure</programlisting>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A <literal>console</literal> felett látható
|
||||
|
|
@ -496,7 +496,7 @@ options SC_PIXEL_MODE</programlisting>
|
|||
<para>Mivel a rendszer több felhasználót is
|
||||
képes támogatni, az általa kezelt
|
||||
erõforrások rendelkeznek engedélyek egy adott
|
||||
halmazával, amelyek eldöntik ki tudja ezeket olvasni,
|
||||
halmazával, amelyek eldöntik, ki tudja ezeket olvasni,
|
||||
írni és végrehajtani. Az engedélyek
|
||||
háromszor három bit formájában
|
||||
jelennek meg, amelyek közül az elsõ bitcsoport az
|
||||
|
|
@ -604,20 +604,20 @@ total 530
|
|||
|
||||
<screen>-rw-r--r--</screen>
|
||||
|
||||
<para>Az elsõ (legbaloldalibb) karakter mondja meg, hogy ez egy
|
||||
hagyományos állomány, könyvtár,
|
||||
speciális karakteres eszköz, socket vagy
|
||||
bármilyen más különleges
|
||||
<para>Az elsõ (bal szélsõ) karakter mondja meg,
|
||||
hogy ez egy hagyományos állomány,
|
||||
könyvtár, speciális karakteres eszköz,
|
||||
socket vagy bármilyen más különleges
|
||||
pszeudoállomány. Ebben az esetben a
|
||||
<literal>-</literal> jelzi, hogy egy hagyományos
|
||||
állományról van szó. A
|
||||
következõ három karakter, ami ebben a
|
||||
példában az <literal>rw-</literal>, adja meg az
|
||||
állomány tulajdonosának engedélyeit.
|
||||
Az ezután következõ három karakter, a
|
||||
Az ezután következõ három karakter, az
|
||||
<literal>r--</literal> mutatja az állomány
|
||||
csoportjának engedélyeit. Az utolsó
|
||||
három karakter, vagyis itt a <literal>r--</literal> adja
|
||||
három karakter, vagyis itt az <literal>r--</literal> adja
|
||||
meg a többiek engedélyeit. A kötõjel arra
|
||||
utal, hogy az adott engedélyû
|
||||
tevékenység nem engedélyezett. Tehát
|
||||
|
|
@ -841,7 +841,7 @@ total 530
|
|||
állományok felett további
|
||||
vezérlést adnak a kezünkbe, aminek
|
||||
révén gondoskodhatunk róla, hogy
|
||||
akár mgé a <username>root</username>
|
||||
akár még a <username>root</username>
|
||||
felhasználó (a rendszer adminisztrátora) se
|
||||
legyen képes állományokat
|
||||
eltávolítani vagy módosítani.</para>
|
||||
|
|
@ -936,7 +936,7 @@ total 530
|
|||
adatbázis elérésékor már a
|
||||
<username>root</username> felhasználó
|
||||
effektív azonosítójával fut.
|
||||
Ezáltal a privilegiumokkal nem rendelkezõ
|
||||
Ezáltal a privilégiumokkal nem rendelkezõ
|
||||
felhasználók is meg tudják
|
||||
anélkül változtatni a jelszavaikat, hogy a
|
||||
<errorname>Permission Denied</errorname> hibaüzenettel
|
||||
|
|
@ -1004,7 +1004,7 @@ root 5211 0.0 0.2 3620 1724 2 I+ 2:09AM 0:00.01 passwd</screen>
|
|||
|
||||
<para>A <command>passwd</command> parancsot egyszerû
|
||||
felhasználóként adtunk ki, azonban
|
||||
jól látható valójában a
|
||||
jól látható, hogy valójában a
|
||||
<username>root</username> felhasználó
|
||||
azonosítójával fut.</para>
|
||||
|
||||
|
|
@ -1094,7 +1094,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
|
||||
<para>A &os; könyvtárszerkezetének ismerete
|
||||
alapvetõ jelentõségû a rendszer
|
||||
egészének megértésének
|
||||
egészének megértése
|
||||
szempontjából. Ezen belül is a legfontosabb a
|
||||
gyökérkönyvtár, a <quote>/</quote>. Ez az
|
||||
elsõ könyvtár, amelyet a rendszer a
|
||||
|
|
@ -1111,11 +1111,11 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
|
||||
<para>A csatlakozási pont egy olyan könyvtár,
|
||||
ahová a szülõ állományrendszeren
|
||||
(ami gyakran maga a gyökér
|
||||
állományrendszer) belül további
|
||||
állományrendszereket tudunk beoltani. Errõl
|
||||
bõvebben a <xref linkend="disk-organization">ban olvashatunk.
|
||||
A szabványos csatlakozási pontok:
|
||||
(ami gyakran maga a
|
||||
gyökér-állományrendszer) belül
|
||||
további állományrendszereket tudunk beoltani.
|
||||
Errõl bõvebben a <xref linkend="disk-organization">ban
|
||||
olvashatunk. A szabványos csatlakozási pontok:
|
||||
<filename>/usr</filename>, <filename>/var</filename>,
|
||||
<filename>/tmp</filename>, <filename>/mnt</filename> és
|
||||
<filename>/cdrom</filename>. Ezekre a könyvtárakra
|
||||
|
|
@ -1451,7 +1451,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
szervezhetõvé válnak az adataink.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az állományokat és
|
||||
könyvtárakat úgy tudunk elérni, ha
|
||||
könyvtárakat úgy tudjuk elérni, ha
|
||||
megadjuk az állomány vagy a könyvtárt
|
||||
tároló könyvtár nevét, amit egy
|
||||
perjel, a <literal>/</literal> követ, valamint így
|
||||
|
|
@ -1492,16 +1492,16 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
hogy a <filename>c:/ize/mize/readme.txt</filename>.</para>
|
||||
|
||||
<para>Helyette az egyik állományrendszert
|
||||
kijelölik <firstterm>gyökér
|
||||
állományrendszernek</firstterm>. A
|
||||
gyökér állományrendszer
|
||||
kijelölik
|
||||
<firstterm>gyökér-állományrendszernek</firstterm>.
|
||||
A gyökér-állományrendszer
|
||||
gyökérkönyvtárára hivatkoznak
|
||||
késõbb <literal>/</literal>
|
||||
könyvtárként. Ezután minden más
|
||||
állományrendszert a gyökér
|
||||
állományrendszerhez
|
||||
állományrendszert a
|
||||
gyökér-állományrendszerhez
|
||||
<firstterm>csatlakoztatunk</firstterm>. Ennek
|
||||
értelmében nem számít, hogy a mennyi
|
||||
értelmében nem számít, hogy mennyi
|
||||
lemezünk is van a &os; rendszerünkben, hiszen minden
|
||||
könyvtár egyazon lemez részeként jelenik
|
||||
meg.</para>
|
||||
|
|
@ -1518,10 +1518,11 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
valamint <literal>C1</literal> és
|
||||
<literal>C2</literal>-t).</para>
|
||||
|
||||
<para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a gyökér
|
||||
állományrendszernek. Ha a könyvtár
|
||||
tartalmának megjelenítéséhez most
|
||||
kiadnánk az <command>ls</command> parancsot, két
|
||||
<para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a
|
||||
gyökér-állományrendszernek. Ha a
|
||||
könyvtár tartalmának
|
||||
megjelenítéséhez most kiadnánk az
|
||||
<command>ls</command> parancsot, két
|
||||
alkönyvtárat látnánk, az
|
||||
<literal>A1</literal>-et és <literal>A2</literal>-t. A
|
||||
létrejött könyvtárfa valahogy így
|
||||
|
|
@ -1680,12 +1681,12 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
telepítése során hozunk létre
|
||||
állományrendszereket és választjuk meg
|
||||
a csatlakozási pontjukat. A késõbbiekben
|
||||
legfeljebb ez akkor kerül elõ ismét, amikor
|
||||
ez legfeljebb akkor kerül elõ ismét, amikor
|
||||
újabb lemezeket adunk hozzá a rendszerhez.</para>
|
||||
|
||||
<para>Teljességgel megengedhetõ, hogy elhagyjuk a
|
||||
többit és csak egyetlen óriási
|
||||
gyökérállományrendszert
|
||||
gyökér-állományrendszert
|
||||
használjunk. Ennek viszont megvannak a maga
|
||||
hátrányai és az egyetlen elõnye.</para>
|
||||
|
||||
|
|
@ -1701,7 +1702,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
beállításai</firstterm> (mount options)
|
||||
lehetnek. Például, ha kellõen
|
||||
elõvigyázatosak akarunk lenni, a
|
||||
gyökérállományrendszer
|
||||
gyökér-állományrendszer
|
||||
írásvédett módon is
|
||||
csatlakoztatható, aminek köszönhetõen
|
||||
lehetetlenné válik a rendszer
|
||||
|
|
@ -1734,7 +1735,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
optimális kiosztását illetõen.
|
||||
Így tehát a gyakorta módosított,
|
||||
kisebb állományokat tartalmazó
|
||||
állományrendszerek esetén teljes
|
||||
állományrendszerek esetén teljesen
|
||||
más technikákat alkalmaz, mint
|
||||
például a nagyobb, kevésbé
|
||||
változó állományok esetén.
|
||||
|
|
@ -1748,9 +1749,9 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
jól tûrik a hirtelen
|
||||
áramkimaradásokat, egy döntõ ponton
|
||||
bekövetkezõ váratlan leállás
|
||||
továbbra is kárt okozhat a szerkezetükben.
|
||||
Ha azonban több állományrendszerre osztjuk
|
||||
a tárolandó adatainkat, sokkal
|
||||
mégis kárt okozhat a szerkezetükben. Ha
|
||||
azonban több állományrendszerre osztjuk a
|
||||
tárolandó adatainkat, sokkal
|
||||
valószínûbbé válik, hogy egy
|
||||
ilyen eset után a rendszerünk talpra tud
|
||||
állni, és szükség esetén
|
||||
|
|
@ -1841,8 +1842,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
<row>
|
||||
<entry><literal>a</literal></entry>
|
||||
<entry>Általában ez tartalmazza a
|
||||
gyökér
|
||||
állományrendszert.</entry>
|
||||
gyökér-állományrendszert.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
<row>
|
||||
<entry><literal>b</literal></entry>
|
||||
|
|
@ -1858,7 +1858,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
hibás szektorokat keresõ program) a
|
||||
<literal>c</literal> partíción
|
||||
keresztül képesek akár az egész
|
||||
slice-al dolgozni. Normális esetben ezen a
|
||||
slice-szal dolgozni. Normális esetben ezen a
|
||||
partíción nem hozunk létre
|
||||
állományrendszert.</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
|
@ -2050,7 +2050,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
<para>A három partíció mindegyikén
|
||||
találhatunk egy-egy állományrendszert. Az
|
||||
<literal>a</literal> partíció lesz a
|
||||
gyökér állományrendszer, az
|
||||
gyökér-állományrendszer, az
|
||||
<literal>e</literal> lesz a rendszerünkben a
|
||||
<filename>/var</filename> és az <literal>f</literal>
|
||||
pedig a <filename>/usr</filename> könyvtár.</para>
|
||||
|
|
@ -2108,10 +2108,9 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
a <filename>/usr/local</filename> és így
|
||||
tovább.</para>
|
||||
|
||||
<indexterm><primary>gyökér
|
||||
állományrendszer</primary></indexterm>
|
||||
<indexterm><primary>gyökér-állományrendszer</primary></indexterm>
|
||||
|
||||
<para>Különféle okainak vannak annak, hogy egyes
|
||||
<para>Különféle okai vannak annak, hogy egyes
|
||||
könyvtárakat különálló
|
||||
állományrendszereken tárolunk. A
|
||||
<filename>/var</filename> könyvtár tartalmazza a
|
||||
|
|
@ -2120,14 +2119,14 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
átmeneti állományokat, azonban az ilyen
|
||||
állományok könnyen megszaporodhatnak és
|
||||
megtölthetik az állományrendszert. Mivel a
|
||||
gyökér állományrendszert nem
|
||||
gyökér-állományrendszert nem
|
||||
tanácsos elárasztani mindenféle
|
||||
állománnyal, ezért gyakran a hasznunkra
|
||||
válthat, ha a <filename>/var</filename>
|
||||
válhat, ha a <filename>/var</filename>
|
||||
könyvtárat leválasztjuk a
|
||||
<filename>/</filename> könyvtárból.</para>
|
||||
|
||||
<para>Másik gyakori ok, ami az imént említett
|
||||
<para>A másik gyakori ok, ami az imént említett
|
||||
fa egyes ágainak különbözõ
|
||||
állományrendszereken történõ
|
||||
tárolását indokolja, hogy ezek gyakran
|
||||
|
|
@ -2228,7 +2227,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
<literal>pass</literal> értékkel
|
||||
rendelkezõ állományrendszerek nem
|
||||
kerülnek ellenõrzésre. A
|
||||
gyökér állományrendszer (melyet
|
||||
gyökér-állományrendszer (melyet
|
||||
minden más elõtt kell ellenõrizni)
|
||||
<literal>passno</literal> értéke egy,
|
||||
míg az összes többi
|
||||
|
|
@ -2336,7 +2335,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
<term><option>-t</option>
|
||||
<replaceable>típus</replaceable></term>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az adott állományrendszer az adott
|
||||
<para>Az adott állományrendszert az adott
|
||||
típusnak megfelelõen csatlakoztatja, vagy az
|
||||
<option>-a</option> használata esetén csak
|
||||
az adott típusú
|
||||
|
|
@ -2436,7 +2435,7 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
csatlakoztatott állományrendszer
|
||||
leválasztására, amelyek típusait a
|
||||
<option>-t</option> opció megadása után
|
||||
sorolhatunk fel. Fontos különbség azonban,
|
||||
sorolhatjuk fel. Fontos különbség azonban,
|
||||
hogy az <option>-A</option> opció a gyökér
|
||||
állományrendszert nem próbálja meg
|
||||
leválasztani.</para>
|
||||
|
|
@ -2542,11 +2541,11 @@ drwxrwxrwt 10 root wheel 512 Aug 31 01:49 tmp</screen>
|
|||
átugorható. A <literal>TIME</literal> a program
|
||||
processzoron eltöltött idejét mutatja — ez
|
||||
általában nem arra utal, hogy mennyi ideje fut maga
|
||||
a program, hiszen a legtöbb programnak meglehetõsen
|
||||
sokat kell várakoznia egyáltalán mielõtt
|
||||
a processzorra lenne szüksége. Végezetül
|
||||
a <literal>COMMAND</literal> oszlopban olvashatjuk azt a
|
||||
parancsot, amellyel a programot elindították.</para>
|
||||
a program, hiszen a legtöbb program sok idõt tölt
|
||||
tétlenül, mielõtt egyáltalán
|
||||
szüksége lenne processzora. Végezetül a
|
||||
<literal>COMMAND</literal> oszlopban olvashatjuk azt a parancsot,
|
||||
amellyel a programot elindították.</para>
|
||||
|
||||
<para>A &man.ps.1; számos különféle
|
||||
beállítást ismer az általa
|
||||
|
|
@ -2597,7 +2596,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
és a jelenlegi idõ. A fejlécben még
|
||||
megtalálhatjuk azt is, mennyi program fut (esetünkben
|
||||
ez most 47), mennyi memóriát és
|
||||
lapozóállományt használnak és
|
||||
lapozóállományt használnak, és
|
||||
mennyi idõt tölt a rendszer a processzor
|
||||
különbözõ állapotaiban.</para>
|
||||
|
||||
|
|
@ -2610,7 +2609,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
programok által használt memória
|
||||
mennyiségét is: ez további két
|
||||
oszlopra oszlik, ahol az egyikben a teljes
|
||||
memóriafoglalást (SIZE), a másikban pedig az
|
||||
memóriafoglalást (SIZE), a másikban pedig a
|
||||
jelen pillanatban aktívan használt
|
||||
memóriát (RES) láthatjuk. A
|
||||
példában látható is, hogy a
|
||||
|
|
@ -2683,7 +2682,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
arra, hogy felvegyük valahogy a kapcsolatot a
|
||||
démonként futó programokkal is. Ennek egyik
|
||||
lehetséges módja a
|
||||
<firstterm>jelzés</firstterm>ések (signal)
|
||||
<firstterm>jelzés</firstterm>ek (signal)
|
||||
küldése (de alapvetõen bármilyen
|
||||
futó programnak küldhetünk). Több
|
||||
különféle jelzés küldhetõ
|
||||
|
|
@ -2758,8 +2757,8 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
<literal>SIGHUP</literal>, <literal>SIGUSR1</literal> és
|
||||
<literal>SIGUSR2</literal>. Ezek általános
|
||||
célú jelzések, amelyeket az
|
||||
alkalmazások eltérõ módokon kezelnek
|
||||
le.</para>
|
||||
alkalmazások eltérõ módokon
|
||||
kezelnek.</para>
|
||||
|
||||
<para>Tegyük fel, hogy megváltoztattuk a
|
||||
webszerverünk beállításait
|
||||
|
|
@ -2852,7 +2851,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
<replaceable>PID</replaceable>: Operation not
|
||||
permitted</errorname> (a mûvelet nem
|
||||
engedélyezett) hibaüzenetet látunk. Ha
|
||||
véletlenül elgépeljük volna a
|
||||
véletlenül elgépeltük volna a
|
||||
futó program azonosítóját, akkor a
|
||||
küldendõ jelzés nem a megfelelõ
|
||||
folyamatnál fog kikötni (ami nem éppen
|
||||
|
|
@ -3095,8 +3094,8 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
|
||||
<para>A környezeti változók
|
||||
beállítása
|
||||
parancsértelmezõként valamennyire eltér.
|
||||
Például egy C-stílusú
|
||||
parancsértelmezõnként valamennyire eltér.
|
||||
Például egy C stílusú
|
||||
parancsértelmezõ, mint például a
|
||||
<command>tcsh</command> vagy a <command>csh</command>, a
|
||||
<command>setenv</command> paranccsal állítja a
|
||||
|
|
@ -3108,7 +3107,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
beállítására. Például a
|
||||
<command>csh</command> vagy a <command>tcsh</command>
|
||||
használata során a következõképpen
|
||||
tudjuk be- vagy átállítani a
|
||||
tudjuk be- vagy átállítani az
|
||||
<envar>EDITOR</envar> környezeti változó
|
||||
értékét
|
||||
<filename>/usr/local/bin/emacs</filename>-re:</para>
|
||||
|
|
@ -3134,7 +3133,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
<envar>TERM</envar> értékét.</para>
|
||||
|
||||
<para>A parancsértelmezõk számos speciális
|
||||
karaktert, ún. metakarakteret az adatok különleges
|
||||
karaktert, ún. metakaraktert az adatok különleges
|
||||
reprezentációjaként kezelnek.
|
||||
Köztük a leggyakrabban használt a
|
||||
<literal>*</literal>, amely tetszõleges számú
|
||||
|
|
@ -3322,7 +3321,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
állományban nézhetjük meg
|
||||
újra.</para>
|
||||
|
||||
<para>Például a <devicename>acd0</devicename> az
|
||||
<para>Például az <devicename>acd0</devicename> az
|
||||
elsõ IDE CD-meghajtót, míg a
|
||||
<devicename>kbd0</devicename> a billentyûzetet
|
||||
képviseli.</para>
|
||||
|
|
@ -3433,26 +3432,26 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
táborából indult, ezért kezdetben az
|
||||
&man.a.out.5; formátumot használta, mivel ez a
|
||||
technológia a BSD kiadások számos
|
||||
generációjában megméretettett
|
||||
generációjában megmérettetett
|
||||
és bevált, egészen a 3.X ág
|
||||
elindulásáig. Habár már jóval
|
||||
elõtte lehetett fordítani és futtatni
|
||||
natív <acronym>ELF</acronym> binárisokat (és
|
||||
rendszermagokat) a &os; rendszereken, a &os; kezdetben
|
||||
óckodott váltani az alapértelmezés
|
||||
ódzkodott váltani az alapértelmezés
|
||||
szerinti <acronym>ELF</acronym> formátumra. De vajon
|
||||
miért? Nos, a linuxos tábor már megtette a
|
||||
maga fájdalmas váltását az
|
||||
<acronym>ELF</acronym> formátummal kapcsolatban, és
|
||||
gyorsan maguk mögött hagyták a
|
||||
<filename>a.out</filename> formátumot a rugalmatlan,
|
||||
ugrótáblákra alapozott oszott
|
||||
könyvtár-kezelési mechanizmusai miatt, amivel
|
||||
viszont megnehezítették a
|
||||
különbözõ fejlesztõk és
|
||||
gyártók számára az osztott
|
||||
könyvtárak létrehozását. Mivel
|
||||
az <acronym>ELF</acronym> formátumhoz rendelkezésre
|
||||
miért? Nos, amikor a Linux-tábor megtette a maga
|
||||
fájdalmas váltását az
|
||||
<acronym>ELF</acronym>-re, az nem annyira azért volt, hogy
|
||||
megszabaduljanak az <filename>a.out</filename>
|
||||
végrehajtható formátumtól, hanem mert
|
||||
a rugalmatlan, ugrótáblákon alapuló
|
||||
oszottkönyvtár-kezelési mechanizmusaik nagyon
|
||||
megnehezítették a gyártók és
|
||||
fejlesztõk számára az osztott
|
||||
függvénykönyvtárak
|
||||
létrehozását. Mivel az
|
||||
<acronym>ELF</acronym> formátumhoz rendelkezésre
|
||||
álló eszközök megoldást
|
||||
kínáltak az osztott könyvtárak
|
||||
gondjaira, és mivel általánosan
|
||||
|
|
@ -3483,10 +3482,10 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
|
||||
<para>Ezután néhány éles
|
||||
elméjû hardvermérnök kitalálta,
|
||||
hogy ha rá tudnák kényszeríteni a
|
||||
ha rá tudnák kényszeríteni a
|
||||
programokat egy-két ügyetlen trükkre, akkor a
|
||||
terveken meg tudnának spórolni néhány
|
||||
logikai kaput és ezzel processzor is gyorsabban tudna
|
||||
logikai kaput és ezzel a processzor is gyorsabban tudna
|
||||
futni. Miközben az <filename>a.out</filename>
|
||||
formátumot ilyen hardverre (amit manapság
|
||||
<acronym>RISC</acronym>-nek hívnak) is szerették
|
||||
|
|
@ -3499,7 +3498,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
formátumot is kidolgozni. Ekkor jöttek létre a
|
||||
<acronym>COFF</acronym>, <acronym>ECOFF</acronym> és
|
||||
más hasonló formátumok, amelyek
|
||||
elõbb-utóbb korlátokba ütköztek
|
||||
elõbb-utóbb korlátokba ütköztek,
|
||||
még mielõtt a történelem
|
||||
megállapodott volna az <acronym>ELF</acronym>
|
||||
formátumnál.</para>
|
||||
|
|
@ -3508,9 +3507,9 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
inkább kezdtek nõni, miközben a lemezek (valamint
|
||||
a fizikai memória) továbbra is viszonylag kicsik
|
||||
maradtak, ezért megszületett az osztott
|
||||
könyvtár ötlete és a virtuális
|
||||
könyvtár ötlete, és a virtuális
|
||||
memóriát kezelõ alrendszer is sokat finomodott.
|
||||
Mivel ezek a különbözõ fejlesztések a
|
||||
Mivel ezek a különbözõ fejlesztések az
|
||||
<filename>a.out</filename> formátumra épültek,
|
||||
annak használatósága a beletömött
|
||||
módosítások számával
|
||||
|
|
@ -3530,7 +3529,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
<filename>a.out</filename> formátum egyre növekvõ
|
||||
teljesítménycsökkenés nélkül
|
||||
már nem volt képes állni a sarat.
|
||||
Habár az <acronym>ELF</acronym> megszûntette a
|
||||
Habár az <acronym>ELF</acronym> megszüntette a
|
||||
fennálló problémák jelentõs
|
||||
részét, egyúttal megnehezítette egy
|
||||
alapvetõen mûködõ rendszer
|
||||
|
|
@ -3563,7 +3562,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
meg. Az új GNU eszköztár (a
|
||||
<application>binutils</application>) viszont ismeri már a
|
||||
keresztfordítást, az <acronym>ELF</acronym>
|
||||
formátumot, az oszott könyvtárakat, a C++
|
||||
formátumot, az osztott könyvtárakat, a C++
|
||||
kiterjesztéseit stb. Idõközben egyre több
|
||||
gyártó <acronym>ELF</acronym>
|
||||
formátumú binárisokat adott ki, és
|
||||
|
|
@ -3571,11 +3570,11 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
futtatni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az <acronym>ELF</acronym> sokkal kifejezõbb az
|
||||
<filename>a.out</filename> formátumnál és
|
||||
<filename>a.out</filename> formátumnál, és
|
||||
jóval több bõvítési
|
||||
lehetõséget enged az alaprendszerben. Az
|
||||
<acronym>ELF</acronym> formátumhoz tartozó
|
||||
eszközöt jobban karbantartják és
|
||||
eszközöket jobban karbantartják és
|
||||
támogatja a keresztfordítást, ami viszont
|
||||
sokaknak fontos. Az <acronym>ELF</acronym> talán
|
||||
némileg lassabb, mint az <filename>a.out</filename>,
|
||||
|
|
@ -3603,7 +3602,7 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
|
||||
<para>A &os; legátfogóbb
|
||||
dokumentációja a benne található man
|
||||
oldalak összesége. A rendszerben
|
||||
oldalak összessége. A rendszerben
|
||||
található szinte majdnem mindegyik programhoz
|
||||
létezik egy rövid használati
|
||||
útmutató, amely bemutatja az adott program
|
||||
|
|
@ -3731,11 +3730,11 @@ Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse
|
|||
<indexterm><primary>Szabad Szoftver
|
||||
Alapítvány</primary></indexterm>
|
||||
|
||||
<para>A &os;-ben megtalálható a Szabad Szofver
|
||||
<para>A &os;-ben megtalálható a Szabad Szoftver
|
||||
Alapítvány (Free Software Foundation, FSF)
|
||||
által készített számos
|
||||
alkalmazás. Ezek a programok a szokványos man
|
||||
oldalakon kívül még altalában
|
||||
oldalakon kívül még általában
|
||||
tartalmaznak egy <literal>info</literal>nak nevezett, sokkal
|
||||
részletesebb hipertext alapú leírást
|
||||
is, amelyeket az <command>info</command> paranccsal, vagy ha van
|
||||
|
|
|
|||
Loading…
Reference in a new issue