- New translation: explaining-bsd
Translated by: gabor Approved by: keramida (mentor)
This commit is contained in:
Gabor Kovesdan
parent
fe93bb8663
commit
443c4cf6d8
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/head/; revision=30659
3 changed files with 808 additions and 1 deletions
|
|
@ -4,7 +4,10 @@
|
|||
# The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
#
|
||||
|
||||
SUBDIR= linux-comparison
|
||||
MAINTAINER= gabor@FreeBSD.org
|
||||
|
||||
SUBDIR= explaining-bsd
|
||||
SUBDIR+= linux-comparison
|
||||
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../..
|
||||
.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
|
||||
|
|
|
|||
24
hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile
Normal file
24
hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,24 @@
|
|||
# $FreeBSD$
|
||||
#
|
||||
# Article: Explaining BSD
|
||||
|
||||
#
|
||||
# Tidy messes up iso-8859-2 characters
|
||||
#
|
||||
|
||||
NO_TIDY= yes
|
||||
|
||||
MAINTAINER= gabor@FreeBSD.org
|
||||
|
||||
DOC?= article
|
||||
|
||||
FORMATS?= html
|
||||
INSTALL_COMPRESSED?= gz
|
||||
INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
|
||||
|
||||
SRCS= article.sgml
|
||||
|
||||
URL_RELPREFIX?= ../../../..
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
|
||||
|
||||
.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
|
||||
780
hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml
Normal file
780
hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,780 @@
|
|||
<!-- $FreeBSD$ -->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||||
Original Revision: r1.22 -->
|
||||
|
||||
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY % articles.ent PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Articles Entity Set//HU">
|
||||
%articles.ent;
|
||||
]>
|
||||
|
||||
<article>
|
||||
<articleinfo>
|
||||
<title>A BSD bemutatása</title>
|
||||
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>Greg</firstname>
|
||||
<surname>Lehey</surname>
|
||||
|
||||
<affiliation>
|
||||
<address><email>grog@FreeBSD.org</email></address>
|
||||
</affiliation>
|
||||
</author>
|
||||
|
||||
<legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
|
||||
&tm-attrib.freebsd;
|
||||
&tm-attrib.amd;
|
||||
&tm-attrib.apple;
|
||||
&tm-attrib.linux;
|
||||
&tm-attrib.opengroup;
|
||||
&tm-attrib.sun;
|
||||
&tm-attrib.xfree86;
|
||||
&tm-attrib.general;
|
||||
</legalnotice>
|
||||
|
||||
<abstract>
|
||||
<para>A nyílt forrású világban a
|
||||
<quote>&linux;</quote> szó majdnem az
|
||||
<quote>operációs rendszer</quote>
|
||||
szinonimájává vált, pedig nem ez az
|
||||
egyetlen nyílt forrású &unix;-szerû
|
||||
operációs rendszer. Az <ulink
|
||||
url="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet
|
||||
Operating System Counter</ulink> szerint 1999
|
||||
áprilisában a világ hálózatra
|
||||
kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a
|
||||
&linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;ot. A világ
|
||||
legnagyobb webes szervizei közül néhány, mint
|
||||
például a <ulink
|
||||
url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink>, BSD-t használ.
|
||||
A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már
|
||||
halott), az <ulink
|
||||
url="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</ulink>, BSD-t
|
||||
használt a napi 1,4 TB adatforgalom
|
||||
biztosításához. Ez egyértelmûen nem
|
||||
egy szûk piaci réteg: a BSD egy jól
|
||||
megõrzött titok.</para>
|
||||
|
||||
<para>Tehát mi is a titok? Miért nem ismert jobban a BSD?
|
||||
Ez a dokumentum többek között ezt a
|
||||
kérdést hivatott megvizsgálni.</para>
|
||||
|
||||
<para>A dokumentumban a BSD és &linux; közötti
|
||||
különbségeket <emphasis>így
|
||||
olvashatja</emphasis>.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para>
|
||||
</abstract>
|
||||
</articleinfo>
|
||||
|
||||
<sect1 id="what-is-bsd">
|
||||
<title>Mi az a BSD?</title>
|
||||
|
||||
<para>A BSD <quote>Berkeley Software Distribution</quote>
|
||||
rövidítése, amely annak a
|
||||
disztribúciónak a neve, amit a berkeley-i egyetemen
|
||||
fejlesztettek ki Californiában az AT&T &unix;
|
||||
operációs rendszerének a
|
||||
kiterjesztéseként. Számos
|
||||
nyílt forású operációs rendszer
|
||||
épül a 4.4BSD-Lite néven ismertté
|
||||
vált kiadásra. Ráadásul tartalmaznak
|
||||
több csomagot más nyílt forrású
|
||||
projektekbõl, különösen a GNU projektbõl.
|
||||
A teljes operációs rendszer a következõket
|
||||
tartalmazza:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD kernel, amely a processzütemezést, illetve
|
||||
a memóriakezelést végzi, kezeli a
|
||||
szimmetrikus többprocesszoros rendszereket (SMP),
|
||||
az eszközmeghajtókat, stb.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>A &linux; kernellel ellentétben, BSD
|
||||
kernelbõl több van, különbözõ
|
||||
adottságokkal.</emphasis></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A C könyvtár, a rendszer alapvetõ API-ja.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>A BSD C könyvtár a Berkeley kódon
|
||||
alapszik, nem a GNU projekten.</emphasis></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Segédprogramok, mint shellek, fájlkezelõ
|
||||
eszközök, fordítók és linkerek.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>Néhány segédprogram a GNU
|
||||
projektbõl származik, mások
|
||||
nem.</emphasis></para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az X Window rendszer, amely a grafikus
|
||||
megjelenítést kezeli.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer
|
||||
használ, két különbözõ projekt
|
||||
fejleszti, az
|
||||
<ulink url="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</ulink>
|
||||
és az
|
||||
<ulink url="http://www.X.org/">X.Org projekt</ulink>.
|
||||
A &linux; is ezeket használja. A BSD
|
||||
általában nem jelöl ki egy
|
||||
<quote>ablakkezelõ rendszer</quote> mint például a
|
||||
GNOME, vagy KDE, de ennek ellenére ezek is
|
||||
elérhetõek.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Sok egyéb program és
|
||||
segédeszköz.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="what-a-real-unix">
|
||||
<title>Micsoda? Egy igazi &unix;?</title>
|
||||
|
||||
<para>A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem
|
||||
az AT&T's Research &unix; operációs rendszer
|
||||
nyílt forráskódú leszármazottai, amely
|
||||
a modern &unix; System V õse. Talán meglepõnek
|
||||
találja, hogy hogyan lehetséges ez, amikor az AT&T soha
|
||||
nem tette nyílt forrásúvá a
|
||||
kódját?</para>
|
||||
|
||||
<para>Igaz, hogy az AT&T &unix; nem nyílt forrású
|
||||
és jogi szempontból a BSD határozottan
|
||||
<emphasis>nem</emphasis> &unix;, de az AT&T átvett
|
||||
kódot más projektekbõl is, különösen a
|
||||
kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer Sciences
|
||||
Research Group-tól. 1976-tól a CSRG szalagokon kiadta
|
||||
a szoftverét, amelynek neve <emphasis>Berkeley Software
|
||||
Distribution</emphasis>, avagy <emphasis>BSD</emphasis> volt.</para>
|
||||
|
||||
<para>A BSD kezdeti kiadásai leginkább
|
||||
felhasználói programokból álltak, de a
|
||||
helyzet drámaian megváltozott, amint a CSRG
|
||||
szerzõdött az Advanced Projects Research Agency-vel (DARPA) a
|
||||
hálózataik ARPANET-re történõ
|
||||
aktualizálásával kapcsolatban. Az új
|
||||
protokollok, mint <emphasis>Internet Protokollok</emphasis>
|
||||
voltak ismertek, késõbb mint <emphasis>TCP/IP</emphasis>, a
|
||||
protokollcsalád két legfontosabb protokollja után.
|
||||
A legelsõ szélesebb körben használt
|
||||
implementáció a 4.2BSD része volt, 1982-ben.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az 1980-as években számos új
|
||||
munkaállomásokkal foglalkozó cég tûnt
|
||||
fel. Sokuk a &unix; licencelését
|
||||
részesítette elõnyben egy saját
|
||||
operációs rendszer fejlesztésével szemben.
|
||||
Különösen a Sun Microsystems licencelte a &unix;-ot
|
||||
és megvalósította a 4.2BSD egy új
|
||||
verzióját, amelyet &sunos;-nak nevezett. Amikor az
|
||||
AT&T jogosulttá vált arra, hogy maguk
|
||||
árusítsák a &unix;-ot kereskedelmi forgalomban,
|
||||
a valamelyest mérföldkõnek számító
|
||||
System III rendszerüket hamarosan a System V követte. A
|
||||
System V ködja nem tartalmazott
|
||||
hálózatkezelést, így minden
|
||||
implementációjukhoz a BSD-bõl vettek át
|
||||
szoftvereket, ideértve a TCP/IP szoftvert és egyéb
|
||||
más programokat is, mint például a
|
||||
<emphasis>csh</emphasis> shell és a <emphasis>vi</emphasis>
|
||||
editor. Ezek az eszközök kollektívan a
|
||||
<emphasis>Berkeley Extensions</emphasis> (berkeley-i
|
||||
kiegészítések) néven váltak
|
||||
ismertté.</para>
|
||||
|
||||
<para>A BSD szalagok az AT&T tulajdonában lévõ
|
||||
kódot is tartalmaztak, így használatuk &unix;
|
||||
source licencet igényelt. 1990-re a CSRG kifogyott a
|
||||
támogatásokból, így be kellett
|
||||
szüntetniük a munkát. A csoport néhány
|
||||
tagja úgy döntött, hogy kiadja a BSD
|
||||
kódját, amely nyílt forráskódú
|
||||
volt az AT&T kód nélkül. Ez végül a
|
||||
<emphasis>Networking Tape 2</emphasis> kiadással valósult
|
||||
meg, amely általában mint <emphasis>Net/2</emphasis>
|
||||
ismert. A Net/2 nem volt komplett operációs rendszer, a
|
||||
kernel kódjának kb. 20%-a hiányzott. A CSRG
|
||||
tagok egyike, William F. Jolitz megírta a hiányzó
|
||||
kódrészeket és 1992 elején kiadta a
|
||||
<emphasis>386BSD</emphasis> rendszert. Ezzel egyidõben a
|
||||
volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy
|
||||
kereskedelmi céget
|
||||
<ulink url="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</ulink>
|
||||
néven és kiadtak egy béta verziójú
|
||||
operációs rendszert, a
|
||||
<ulink url="http://www.bsdi.com/">BSD/386</ulink>-ot, amely
|
||||
ugyanarra a kódra épült. Az operációs
|
||||
rendszer neve késõbb BSD/OS-re változott.</para>
|
||||
|
||||
<para>A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett
|
||||
két másik projekt nõtt ki belõle 1993-ban:
|
||||
a <ulink url="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</ulink> és a
|
||||
<ulink url="&url.base;/index.html">FreeBSD</ulink>. A két
|
||||
projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD
|
||||
fejlõdését várták: a NetBSD az év
|
||||
elején startolt, a &os; elsõ kiadása pedig csak az
|
||||
év végére készült el. Eközben
|
||||
a kód eléggé más irányba
|
||||
fejlõdött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék
|
||||
azt. Ezen kívül a projektek küönbözõ
|
||||
célokat tûztek ki, ahogyan majd lentebb látni
|
||||
fogjuk. 1996-ban az <ulink url="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</ulink>
|
||||
kivált a NetBSD-bõl, 2003-ban pedig a
|
||||
<ulink url="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</ulink> a
|
||||
&os;-bõl.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="why-is-bsd-not-better-known">
|
||||
<title>Miért nem ismert jobban a BSD?</title>
|
||||
|
||||
<para>Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen:</para>
|
||||
|
||||
<orderedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD fejlesztõit gyakran jobban érdekli, hogy a
|
||||
kódot javítgassák, minthogy marketinget
|
||||
szervezzenek köré.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A &linux; ismertsége a projekten kívüli
|
||||
okoknak köszönhetõ, mint a sajtó vagy a
|
||||
cégek, amelyek linuxos szolgáltatásokat
|
||||
kínálnak. Ezidáig a nyílt
|
||||
forrású BSD-k nem rendelkeznek ilyen
|
||||
kiváltságokkal.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD fejlesztõi gyakran több tapasztalattal
|
||||
rendelkeznek, mint a &linux; fejlesztõi, így
|
||||
kevésbé érdekeltek abban, hogy a rendszert
|
||||
könnyen használhatóvá tegyék. Az
|
||||
új felhasználók általában
|
||||
kényelmesebbnek találják a &linux;ot.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>1992-ben az AT&T beperelte a
|
||||
<ulink url="http://www.bsdi.com/">BSDI</ulink>-t, a BSD/386
|
||||
terjesztõjét azzal az indokkal, hogy a termék
|
||||
az AT&T tulajdonában lévõ
|
||||
kódrészleteket tartalmaz. A
|
||||
bíróság 1994-ben lezárta az ügyet,
|
||||
de a per szelleme továbbra is kísérti az
|
||||
embereket. Mostanában, 2000 márciusában
|
||||
egy webes cikk is azt állította, hogy a
|
||||
bírósági ügy <quote>nemrég
|
||||
fejezõdött be</quote>.</para>
|
||||
|
||||
<para>A név volt az egyik kérdés, amit a per
|
||||
tisztázott: az 1980-as években a BSD mint
|
||||
<quote>BSD &unix;</quote> volt ismert. Az AT&T birtokolta
|
||||
kódok utolsó nyomainak
|
||||
eltávolításával a BSD elvesztett a
|
||||
&unix; névhez való jogát. Ennek
|
||||
eredményeképp olyan hivatkozásokat olvashat
|
||||
a könyvcímekben, mint <quote>4.3BSD &unix;
|
||||
operációs rendszer</quote> és <quote>4.4BSD
|
||||
operációs rendszer</quote>.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek
|
||||
szétdarabolódtak és ellenségesek
|
||||
egymással. A
|
||||
<ulink url="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&">Wall Street
|
||||
Journal</ulink> a BSD projektek
|
||||
<quote>balkánizációjáról</quote>
|
||||
beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt
|
||||
õsi történetekre épül.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</orderedlist>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="comparing-bsd-and-linux">
|
||||
<title>A BSD és a &linux; összehasonlítása</title>
|
||||
|
||||
<para>Tehá valójában mi is a
|
||||
különbség mondjuk a Debian &linux; és a &os;
|
||||
közt? Az átlag felhasználó
|
||||
számára a különbség meglepõen
|
||||
csekély: mindkettõ &unix;-szerû operációs
|
||||
rendszer. Mindkettõt non-profit projektek fejlesztik.
|
||||
(Természetesen ez nem igaz sok más &linux;
|
||||
disztribúcióra.) A következõ fejezetben a
|
||||
BSD és a &linux; közötti különbségeket
|
||||
tekintjük át. A leírás leginkább a
|
||||
&os;-re illik, amely a BSD telepítések kb. 80%-át
|
||||
teszi ki, de a NetBSD, OpenBSD és DragonflyBSD nem sokban
|
||||
különbözik tõle.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Kinek a birtokában van a BSD?</title>
|
||||
|
||||
<para>A BSD nem egy személy vagy egy vállalat tulajdona.
|
||||
Egy magasan képzett és elkötelezett
|
||||
közösség fejleszti és terjeszti
|
||||
világszerte. A BSD néhány összetevõje
|
||||
különálló nyílt forrású
|
||||
projekt, amelyet más fejlesztõk tartanak karban.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Hogyan fejlesztik és aktualizálják a
|
||||
BSD-t?</title>
|
||||
|
||||
<para>A BSD kerneleket a nyílt forrású
|
||||
fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják
|
||||
naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan
|
||||
elérheõ <emphasis>forrásfát</emphasis> a
|
||||
<ulink url="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions
|
||||
System</ulink> (CVS) verziókezelõ rendszer
|
||||
segítségével, amely a projekt minden
|
||||
forráfájlját tartalmazza a
|
||||
dokumentációval és egyéb fontos
|
||||
fájlokkal együtt. A CVS segítségével
|
||||
a felhasználók lekérhetik
|
||||
(<quote>check out</quote>) a rendszer bármely
|
||||
óhajtott verzióját.</para>
|
||||
|
||||
<para>Világszerte sok fejlesztõ járul hozzá a
|
||||
BSD fejlõdéséhez. Három
|
||||
kategóriába soroljuk õket:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <firstterm>contributor-ok</firstterm> (<quote>külsõ
|
||||
munkatársak</quote>) kódot vagy
|
||||
dokumentációt írnak. Nincs
|
||||
jogosultságuk a forráskódban
|
||||
közvetlenül változtatásokat
|
||||
vérehajtani. Ahhoz, hogy a munkájuk
|
||||
bekerüjön a rendszerbe, egy hivatalos fejlesztõnek
|
||||
- <emphasis>committernek</emphasis> - kell azt
|
||||
átnéznie és a kódbázishoz
|
||||
adnia.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <firstterm>Committerek</firstterm> azok a fejlesztõk,
|
||||
akiknek írási jogosultságuk van a
|
||||
forráskódhoz. Ahhoz, hogy valaki committerré
|
||||
váljon, be kell bizonyítania, hogy megfelelõ
|
||||
tudással rendelkezik azon a területen, amelyen
|
||||
dolgozik.</para>
|
||||
|
||||
<para>
|
||||
A committer egyéni döntése, hogy él-e
|
||||
a felhatalmazásával, mielõtt
|
||||
változtatást hajt végre a
|
||||
forráskódon. Általában, egy
|
||||
tapasztalt committer végrehajthat olyan
|
||||
változtatásokat, amelyek nyilvánvalóan
|
||||
helyesek, anélkül, hogy ehhez más
|
||||
beleegyezését kérné.
|
||||
Példál egy dokumentáción dolgozó
|
||||
committer kijavíthat helyesírási, vagy
|
||||
nyelvtani hibákat, anélkül, hogy azt
|
||||
más megvizsgálná. Másrészt,
|
||||
azoktól a fejlesztõktõl, akik messzemenõ vagy
|
||||
összetett változtatásokon dolgoznak,
|
||||
elvárt, hogy ánézésre
|
||||
közzétegyék a kódot a tényleges
|
||||
változtatások elõtt. Extrém esetekben
|
||||
a core team egy tagja, mint elöljáró
|
||||
tervezõ, elrendelheti a változtatások
|
||||
törlését a forráskódból,
|
||||
azon a folyamaton keresztül, amelynek neve
|
||||
<firstterm>backing out</firstterm>. Minden committer kap
|
||||
értesítést minden
|
||||
változásról, így nem lehet
|
||||
titokban változtatásokat eszközölni.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <firstterm>Core team</firstterm>
|
||||
(<quote>projektvezetõk</quote>). A &os; és a NetBSD
|
||||
is rendelkezik egy core csapattal, amely a projektet menedzseli. A
|
||||
core csapatok a projekt elõremenetele során alakultak
|
||||
ki, és a szerepük nem mindig pontosan
|
||||
meghatározott. Nem szükséges fejlesztõnek
|
||||
lenni ahhoz, hogy valaki a core csapat tagja legyen, habár
|
||||
ez a megszokott. A core csapat feladata egyik projektrõl a
|
||||
másikra változik, de általában
|
||||
több beleszólásuk van a projekt menetébe,
|
||||
mint a nem core tagoknak.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>Ez a rendszer számos pontban eltér a
|
||||
&linux;étól:</para>
|
||||
|
||||
<orderedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Nem egyetlen ember irányítja a rendszert. A
|
||||
gyakorlatban ez az eltérés
|
||||
túlértékelt, hiszen az
|
||||
elöljáró tervezõ kérheti a
|
||||
kód visszaállítását és
|
||||
még a &linux; projektben is több embernek van
|
||||
jogosultsága változtatni.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Másrészt, <emphasis>van</emphasis> egy központi
|
||||
repository, azaz a teljes operációs rendszer
|
||||
forráskódja egy helyen érhetõ el,
|
||||
beleértve a régi verziókat is.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD projektek az egész <quote>operációs
|
||||
rendszert</quote> karbantartják, nemcsak a kernelt. Ez a
|
||||
megkülönböztetés csak részben hasznos:
|
||||
a BSD és a &linux; is haszontalan alkalmazások
|
||||
nélkül. A BSD alatt használt
|
||||
alkalmazások gyakran azonosak a &linux;on
|
||||
használtakkal.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A központilag karbantartott CVS forrásfának
|
||||
köszönhetõen a BSD fejlesztése
|
||||
áttekinthetõ, továbbá
|
||||
lehetõség van arra, hogy bármely verziót
|
||||
elérjünk a kiadási verzió vagy a
|
||||
dátum alapján. A CVS
|
||||
segítségével növekményesen is
|
||||
frissíthetjük rendszerünket: például
|
||||
a FreeBSD repositoryja kb. 100 alkalommal frissül naponta.
|
||||
Ezek közül a változások közül a
|
||||
legtöbb kicsi.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</orderedlist>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>A BSD kiadások</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os;, NetBSD és OpenBSD háromféle
|
||||
<quote>kiadáson</quote> keresztül teszi
|
||||
elérhetõvé a rendszert. Ahogyan a &linux;
|
||||
esetében is, a kiadások kapnak egy
|
||||
verziószámot, mint pl. 1.4.1 vagy 3.5.
|
||||
Továbbá, a verziószám rendelkezik egy
|
||||
utótaggal, amelyik a kiadás célját
|
||||
jelöli:</para>
|
||||
|
||||
<orderedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A rendszer fejlesztõi verziójának neve
|
||||
<firstterm>CURRENT</firstterm>. A &os; egy számot rendel
|
||||
ehhez, pl. 5.0-CURRENT. A NetBSD egy kicsit más
|
||||
elnevezési konvenciót alkalmaz, egy egybetûs
|
||||
utótagot fûz a névhez, amely azt jelzi, hogy
|
||||
csak a belsõ interfészeket érinti a
|
||||
változás, ilyen pl. a NetBSD 1.4.3G. Az OpenBSD nem
|
||||
használ számokat (<quote>OpenBSD-current</quote>).
|
||||
Minden új fejlesztés elõször ebbe az
|
||||
ágba kerül bele.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Meghatározott idõnként, 2-4 alkalommal
|
||||
évente, a projekt kiad egy
|
||||
<firstterm>RELEASE</firstterm> (kiadás) verziót,
|
||||
amely elérhetõ CD-ROM-on és szabadon
|
||||
letölthetõ az FTP szerverekrõl, ilyen pl. az
|
||||
OpenBSD 2.6-RELEASE vagy a NetBSD 1.4-RELEASE. A RELEASE
|
||||
verzió végfelhasználók
|
||||
számára készül és ez a
|
||||
rendszer normális verziója. A NetBSD ezen
|
||||
kívül <emphasis>patch release</emphasis>
|
||||
kiadásokat is kínál egy harmadik
|
||||
számjeggyel, pl. NetBSD 1.4.2.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ahogy hibák bukkannak fel a RELEASE verzióban
|
||||
és javításra kerülnek, a
|
||||
javítások bekerülnek a CVS fába.
|
||||
Az így létrejövõ verzió neve a
|
||||
&os;-nél <firstterm>STABLE</firstterm>, de a NetBSD
|
||||
és az OpenBSD továbra is RELEASE néven
|
||||
hívja ezt a verziót. Kisebb új
|
||||
funkciók szintén bekerülhetnek ebbe az
|
||||
elágazásba, miután a CURRENT ágban
|
||||
már egy ideje stabilnak bizonyultak.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</orderedlist>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>Ezzel ellentében a &linux; két
|
||||
különbözõ forrásfát tart fenn:
|
||||
a stabil- és a fejlesztõi verziót. A stabil
|
||||
verzióknak egy páros minor számuk van, mint
|
||||
pl. 2.0, 2.2 vagy 2.4. A fejlesztõi verziók minor
|
||||
száma páratlan, mint pl. 2.1, 2.3 vagy 2.5. Ezt a
|
||||
verziószámot minden esetben egy harmadik szám
|
||||
követi, ez adja meg a pontos verziót. Ezen
|
||||
kívül, minden terjesztõ saját programokat
|
||||
és segédeszközöket mellékel,
|
||||
így a disztribúció neve is
|
||||
meghatározó. Minden disztribútor
|
||||
külön verziószámmal látja el a
|
||||
disztribúciót is, tehát egy teljes
|
||||
meghatározás valahogy így hangzana:
|
||||
<quote>TurboLinux 6.0 2.2.14-es kernellel</quote></emphasis>.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Milyen BSD verziók vannak?</title>
|
||||
|
||||
<para>A rengeteg &linux; disztribúcióval ellentétben
|
||||
csak négy jelentõsebb nyílt forrású
|
||||
BSD van. Minden BSD projekt karbantartja a saját
|
||||
forrásfáját és saját
|
||||
kernelét. A gyakorlatban azonban kevesebb az
|
||||
eltérés a userland kódokban, mint a &linux;
|
||||
esetében.</para>
|
||||
|
||||
<para>Nehéz kategorizálni a projektek céljait, mert
|
||||
a különbségek nagyon szubjektívak.
|
||||
Alapvetõen a következõek
|
||||
érvényesek:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A &os; a nagy teljesítményt és a
|
||||
könnyû használhatóságot
|
||||
célozza meg, a webszolgáltatók kedvence.
|
||||
Számos platformon fut, ide értve az i386 alapú
|
||||
rendszereket (<quote>PC-ket</quote>), az AMD 64-bites
|
||||
processzorait, az &ultrasparc; rendszereket, a Compaq Alpha
|
||||
rendszereit, illetve a NEC PC-98
|
||||
specifikációján alapuló rendszereket.
|
||||
A &os; Projekt jelentõsen több
|
||||
felhasználóval rendelkezik, mint más
|
||||
projektek.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A NetBSD a lehetõ legnagyobb hordozhatóságra
|
||||
törekszik, ahogyan az idézet is mutatja: <quote>of
|
||||
course it runs NetBSD</quote>. Elfut a palmtopokon és a
|
||||
nagy szervereken egyaránt, és a NASA is
|
||||
használja az ûrkutatásai során.
|
||||
Különösen jó választás
|
||||
régi, nem Intel alapú hardverhez.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az OpenBSD a biztonságra és a kód
|
||||
egyszerûségére koncentrál: a nyílt
|
||||
forrású koncepciót kombinálják
|
||||
a szigorú ellenõrzésekkel, hogy így egy
|
||||
bizonyítottan korrekt rendszert hozzanak létre,
|
||||
megoldást kínálva ezzel a biztonságot
|
||||
megkövetelõ szervezeteknek, mint például
|
||||
bankoknak, tõzsdéknek és amerikai
|
||||
kormányügyi szervezeteknek. Ahogyan a NetBSD, az
|
||||
OpenBSD is több platformon fut.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A DragonFlyBSD a nagy teljesítményt és a
|
||||
skálázhatóságot célozza meg
|
||||
az egyszerû UP rendszerektõl kezdve a hatalmas,
|
||||
fürtözött rendszerekig. Számos
|
||||
hosszútávú technikai célja van, de a
|
||||
legfontosabb, hogy egy olyan SMP-képes
|
||||
infrastruktúrát hozzon lére, amely
|
||||
könnyen érthetõ és karbantartható,
|
||||
valamint könnyû rá fejleszteni.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>Létezik még két másik BSD &unix;,
|
||||
amelyek azonban nem nyílt forrásúak: a BSD/OS
|
||||
és az Apple &macos; X:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD/OS volt a legrégebbi leszármazottja a
|
||||
4.4BSD-nek. Nem volt ugyan nyílt forrású,
|
||||
de viszonylag alacsony áron lehetett licencet
|
||||
vásárolni a forráskódhoz. Sok
|
||||
tekintetben hasonlított a &os;-hez. Két évvel
|
||||
azután, hogy a Wind River Systems megvette a BSDi-t,
|
||||
a BSD/OS, mint önálló termék
|
||||
megszûnt létezni. Támogatás és
|
||||
a forráskód még mindig elérhetõ
|
||||
a Wind Rivernél, de az új fejlesztések
|
||||
már a VxWorks beágyazott operációs
|
||||
rendszerre irányulnak.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A <ulink url="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos;
|
||||
X</ulink> az
|
||||
<ulink url="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</ulink>
|
||||
operációs rendszerének legújabb
|
||||
verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a
|
||||
rendszernek a BSD magja, a <ulink
|
||||
url="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</ulink>
|
||||
egy teljes értékû nyílt
|
||||
forrású operációs rendszerként
|
||||
érhetõ el x86 és PPC
|
||||
számítógépekhez. Az Aqua/Quartz
|
||||
grafikus rendszer és a &macos; X pár egyéb
|
||||
saját fejlesztése zárt forrású
|
||||
maradt. Számos Darwin fejlesztõ egyben &os; committer
|
||||
is, és fordítva.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Hogyan tér el a BSD licenc a GNU General Public
|
||||
licenctõl?</title>
|
||||
|
||||
<para>A &linux; a
|
||||
<ulink url="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public
|
||||
Licenc</ulink> (GPL) alatt érhetõ el, amely azért
|
||||
jött létre, hogy felszámolja a zárt
|
||||
forráskódú szoftverfejlesztést.
|
||||
Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt
|
||||
kiadott termékre épül, szintén nyílt
|
||||
forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a
|
||||
<ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD
|
||||
licenc</ulink> kevésbé korlátozó:
|
||||
tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez
|
||||
különösen vonzó a beágyazott
|
||||
alkalmazások számára.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Mi mást kell még tudnom?</title>
|
||||
|
||||
<para>Mivel a BSD-hez kevesebb alkalmazás érhetõ el,
|
||||
mint a &linux;hoz, ezért a BSD felesztõi
|
||||
készítettek egy &linux; kompatibilitási csomagot,
|
||||
amellyel &linux; programok futtathatók BSD rendszeren. A csomag
|
||||
egyaránt tartalmaz kernel módosításokat a
|
||||
&linux; rendszerhívások megfelelõ
|
||||
végrehajtásához, és kompatibilitási
|
||||
fájlokat, mint például a C könyvtár.
|
||||
A BSD rendszeren futtatott &linux; alkalmazások és a
|
||||
natív &linux; környezetben futó &linux;
|
||||
alkalmazások között nincs észrevehetõ
|
||||
sebességkülönbség.</para>
|
||||
|
||||
<para>A BSD <quote>mindent együtt</quote>
|
||||
természetének köszönhetõen a
|
||||
frissítések sokszor sokkal könnyebben
|
||||
kezelhetõek, mint a &linux; esetében. A BSD
|
||||
úgy kezeli a könyvtárak verzióit, hogy
|
||||
kompatibilitási modulokat bizosít a régebbi
|
||||
könyvtárakhoz, így több éves programok
|
||||
is probléma nélkül futtathatóak.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Melyiket használjam, a BSD-t, vagy a &linux;ot?</title>
|
||||
|
||||
<para>Mit jelent mindez a gyakorlatban? Kinek való a BSD
|
||||
és kinek a &linux;?</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezt a kérdést nagyon nehéz
|
||||
megválaszoli. Pár irányelv:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><quote>Ha nem romlott el, ne javítsd meg</quote>: Ha
|
||||
már egy olyan nyílt forrású
|
||||
operációs rendszert használ, amellyel
|
||||
elégedett, várhatóan nincs semmi nyomós
|
||||
oka, hogy váltson.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD rendszerek, különösen a &os;
|
||||
jelentõsen nagyobb teljesítményt
|
||||
produkálhatnak, mint a &linux;. Ez azonban nem mindenkire
|
||||
érvényes. Sok esetben kicsi a
|
||||
különbség, vagy egyáltalán nincs
|
||||
különbség a teljesítményben.
|
||||
Néhány esetben pedig a &linux; teljesít jobban
|
||||
a &os;-nél.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Általában a BSD rendszerek nagyobb tiszteletnek
|
||||
örvendenek a megbízhatóság terén,
|
||||
amely leginkább a kiforrottabb kód
|
||||
eredménye.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD projektek nagyobb tiszteletnek örvendenek a
|
||||
minõségi és átfogó
|
||||
dokumentációjukért. A
|
||||
különbözõ dokumentációs projektek
|
||||
célja, hogy jól karbantartott
|
||||
dokumentációt biztosítsanak sok nyelven
|
||||
és a rendszer minden területét
|
||||
tárgyalják.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD licenc vonzóbb lehet, mint a GPL.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>A BSD a legtöbb &linux; programot képes futtatni,
|
||||
amíg a &linux; nem képes BSD programokat futtatni.
|
||||
Ezenkívül sok BSD implementáció
|
||||
más &unix;-szerû operációs rendszerek
|
||||
programjait is képes futtatni, így a BSD rendszerekre
|
||||
könnyebb migrálni más rendszereket, mint a
|
||||
&linux;ra.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Ki kínál terméktámogatást
|
||||
és tréninget a BSD-hez?</title>
|
||||
|
||||
<para>A BSDi / <ulink url="http://www.freebsdmall.com">FreeBSD
|
||||
Mall, Inc.</ulink> közel egy évtizede kínál
|
||||
terméktámogatási szerzõdéseket a
|
||||
&os;-hez.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy
|
||||
listával a konzultánsairól:
|
||||
<ulink url="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">FreeBSD</ulink>,
|
||||
<ulink url="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</ulink>,
|
||||
és <ulink url="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</ulink>.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</article>
|
||||
|
||||
<!--
|
||||
Local Variables:
|
||||
mode: sgml
|
||||
sgml-indent-data: t
|
||||
sgml-omittag: nil
|
||||
sgml-always-quote-attributes: t
|
||||
End:
|
||||
-->
|
||||
Loading…
Reference in a new issue