- Add translation of multi-os article
Submitted by: Gabor Pali <pali.gabor@gmail.com> Approved by: keramida (mentor)
This commit is contained in:
Gabor Kovesdan
parent
8f677af132
commit
79076e3e53
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/head/; revision=30727
2 changed files with 992 additions and 0 deletions
24
hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/Makefile
Normal file
24
hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/Makefile
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,24 @@
|
|||
# $FreeBSD$
|
||||
#
|
||||
# Article: Installing and Using FreeBSD With Other Operating Systems
|
||||
|
||||
#
|
||||
# Tidy messes up iso-8859-2 characters
|
||||
#
|
||||
|
||||
NO_TIDY= yes
|
||||
|
||||
MAINTAINER= pali.gabor@gmail.com
|
||||
|
||||
DOC?= article
|
||||
|
||||
FORMATS?= html
|
||||
INSTALL_COMPRESSED?= gz
|
||||
INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
|
||||
|
||||
SRCS= article.sgml
|
||||
|
||||
URL_RELPREFIX?= ../../../..
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
|
||||
|
||||
.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
|
||||
968
hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/article.sgml
Normal file
968
hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/article.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,968 @@
|
|||
<!-- $FreeBSD$ -->
|
||||
<!DOCTYPE ARTICLE PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY % articles.ent PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Articles Entity Set//HU">
|
||||
%articles.ent;
|
||||
]>
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pali.gabor@gmail.com>
|
||||
Original Revision: r1.39 -->
|
||||
|
||||
<article lang="hu">
|
||||
<articleinfo>
|
||||
<title>A &os; telepítése és használata
|
||||
más operációs rendszerekkel együtt</title>
|
||||
|
||||
<authorgroup>
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>Jay</firstname>
|
||||
<surname>Richmond</surname>
|
||||
<affiliation>
|
||||
<address>
|
||||
<email>jayrich@sysc.com</email>
|
||||
</address>
|
||||
</affiliation>
|
||||
</author>
|
||||
</authorgroup>
|
||||
|
||||
<pubdate>1996. augusztus 6.</pubdate>
|
||||
|
||||
<legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
|
||||
&tm-attrib.freebsd;
|
||||
&tm-attrib.ibm;
|
||||
&tm-attrib.linux;
|
||||
&tm-attrib.microsoft;
|
||||
&tm-attrib.powerquest;
|
||||
&tm-attrib.general;
|
||||
</legalnotice>
|
||||
|
||||
<abstract>
|
||||
<para>Ez a leírás azt tárgyalja, miképpen
|
||||
lehet a &os;-t olyan más népszerû
|
||||
operációs rendszerek, mint mondjuk a &linux; &ms-dos;,
|
||||
&os2; és &windows; 95 mellé telepíteni
|
||||
és használni. Külön köszönet:
|
||||
Annelise Anderson <email>andrsn@stanford.edu</email>,
|
||||
Randall Hopper <email>rhh@ct.picker.com</email> és
|
||||
&a.jkh;.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.pgj;</emphasis></para>
|
||||
</abstract>
|
||||
</articleinfo>
|
||||
|
||||
<sect1>
|
||||
<title>Áttekintés</title>
|
||||
|
||||
<para>A legtöbben nem tudják az említett
|
||||
operációs rendszereket kényelmesen egymás
|
||||
mellé rakni egy kisebb méretû merevlemezen,
|
||||
ezért a nagyobb EIDE-meghajtókkal kapcsolatos
|
||||
ismeretekrõl is szó fog esni. Mivel rengeteg
|
||||
kombinációja létezik a különféle
|
||||
operációs rendszereknek és merevlemezeknek,
|
||||
valószínûleg az <xref linkend="ch5"> fog a
|
||||
leírás leghasznosabb részének bizonyulni.
|
||||
Itt találhatóak meg ugyanis azok a speciális
|
||||
beállítási sémák, amelyek több
|
||||
operációs rendszer használata esetén
|
||||
alkalmazhatóak.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez a cikk feltételezi, hogy a merevlemezünkön
|
||||
már elõkészítettünk kellõ
|
||||
mennyiségû szabad helyet az újabb
|
||||
operációs rendszer(ek) számára. Minden egyes
|
||||
alkalommal, amikor újra felosztjuk a merevlemezünket,
|
||||
egyúttal kockára tesszük a meglevõ
|
||||
partícióinkon levõ adataink
|
||||
épségét is. Viszont ha a merevlemezünkön
|
||||
teljes egészében csak a DOS található, akkor
|
||||
a FIPS nevû segédprogramot hasznosnak fogjuk találni
|
||||
(megtalálható a &os; CDROM-on, a
|
||||
<filename class="directory">\TOOLS</filename> alkönyvtárban,
|
||||
vagy <ulink url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/tools/">FTP-n</ulink>.
|
||||
Segítségével úgy tudjuk
|
||||
partícionálni a merevlemezünket,
|
||||
hogy kockára tennénk a rajta levõ adatainkat
|
||||
biztonságát. Valamint létezik még egy
|
||||
<application>&partitionmagic;</application> nevû kereskedelmi
|
||||
alkalmazás is, amellyel minden komoly következmény
|
||||
nélkül tudunk partíciókat
|
||||
átméretezni és törölni.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="ch2">
|
||||
<title>A boot managerek áttekintése</title>
|
||||
|
||||
<para>Csak röviden bemutatnánk néhány elterjedt
|
||||
boot managert. Közülük, a
|
||||
számítógépünk
|
||||
kiépítésétõl függõen, egyet
|
||||
vagy többet jó eséllyel tudunk majd
|
||||
használni.</para>
|
||||
|
||||
<variablelist>
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>Boot Easy</term>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para> Ez a &os; alapértelmezett boot managere. Szinte
|
||||
bármilyen rendszert képes indítani,
|
||||
többek közt a BSD, &os2; (HPFS), &windows; 95 (FAT
|
||||
és FAT32) és &linux; típusú
|
||||
rendszereket. Az indítandó partíciót a
|
||||
funkcióbillentyûkkel választhatjuk ki.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>&os2; Boot Manager</term>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para> Elindítja a FAT, FAT32, HPFS, FFS (&os;) és EXT2
|
||||
(&linux;) partíciókat, amelyet a nyilakkal
|
||||
választhatunk ki. Az &os2; Boot Manager az egyetlen az itt
|
||||
felsoroltak közül, amely a saját
|
||||
partícióját használja, miközben az
|
||||
összes többi a Master Boot Record (MBR)-ot. Ennek
|
||||
következtében az 1024. cilinder elé kell
|
||||
telepítenünk, hogy elkerüljük az ezzel
|
||||
kapcsolatos esetleges indítási
|
||||
problémákat. LILO-val telepített &linux;-ot
|
||||
csak akkor képes indítani, amikor az a boot
|
||||
szektorban található, nem pedig az MBR-ben. Az
|
||||
Interneten található <ulink
|
||||
url="http://www.linuxresources.com/LDP/HOWTO/HOWTO-INDEX.html">&linux; hogyanok</ulink>
|
||||
között további információkat
|
||||
találhatunk az &os2; boot manager és a &linux;
|
||||
kapcsolatáról.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>OS-BS</term>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ez egy másik boot manager a Boot Easy mellett.
|
||||
Valamivel több kontrollt ad a rendszerindítási
|
||||
folyamat felett, például
|
||||
beállítható benne az alapértelmezett
|
||||
indított partíció és egy
|
||||
várakozási idõ. A program béta
|
||||
változatában már a nyilak
|
||||
segítségével lehet kiválasztani az
|
||||
indítandó operációs rendszert.
|
||||
Szintén megtalálható a &os; CD-jén
|
||||
a <filename class="directory">\TOOLS</filename>
|
||||
könyvtárban vagy <ulink
|
||||
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/tools/">FTP-n</ulink>.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
|
||||
<varlistentry>
|
||||
<term>LILO, avagy LInux LOader</term>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Ez egy korlátozott képességû boot
|
||||
manager. Képes elindítani a &os;-t, habár
|
||||
ehhez szükség van némi finomhangolásra
|
||||
a hozzátartozó konfigurációs
|
||||
állományban.</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</varlistentry>
|
||||
</variablelist>
|
||||
|
||||
<note id="fat32">
|
||||
<title>Röviden FAT32-rõl</title>
|
||||
|
||||
<para>A FAT32 a FAT állományrendszer
|
||||
kiváltására szolgál, amelyet a Microsoft
|
||||
1996 végén, a &windows; 95 OSR2 béta
|
||||
változatától kezdõdõen indított
|
||||
útjának, ezzel lecserélve a &windows; 95-tel
|
||||
telepített számítógépek
|
||||
alapértelmezett FAT típusú
|
||||
állományrendszerét. Úgy alakítja
|
||||
át a megszokott FAT-ot, hogy lehetõvé teszi a
|
||||
kisebb kiosztási egységek használatát
|
||||
nagyobb merevlemezeken is. Továbbá a FAT32-ben
|
||||
megváltoztatták a hagyományos FAT boot
|
||||
szektorát és kiosztási
|
||||
táblázatát is,
|
||||
összeférhetetlenné téve ezáltal
|
||||
néhány boot managerrel.</para>
|
||||
</note>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="ch3">
|
||||
<title>Egy átlagos telepítés</title>
|
||||
|
||||
<para>Tegyük fel, hogy van két nagyobb EIDE merevlemezünk
|
||||
és szeretnénk rájuk &os;-t, &linux;-ot és
|
||||
&windows; 95-öt telepíteni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Íme, hogyan tennénk mindezt az alábbi
|
||||
merevlemezekkel:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><filename>/dev/wd0</filename> (az elsõ fizikai lemez)</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para><filename>/dev/wd1</filename> (második fizikai
|
||||
lemez)</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>Mindkét lemeznek 1416 cilindere van.</para>
|
||||
|
||||
<procedure>
|
||||
<step><para>Elsõként indítsunk az &ms-dos; vagy
|
||||
&windows; 95 rendszerindító lemezével,
|
||||
amelyen az <filename>FDISK.EXE</filename> segédprogram
|
||||
található. Ennek segítségével
|
||||
készítünk egy kis, nagyjából
|
||||
50 MB méretû elsõdleges partíciót
|
||||
(35-40-et a &windows; 95-nek, meg hagyunkk egy kis helyet
|
||||
levegõzni is) az elsõ lemezen. Ezen kívül
|
||||
még készítsünk egy nagyobb
|
||||
partíciót a második merevlemezen, ahol a
|
||||
&windows;os alkalmazásaink és az adataink foglalnak
|
||||
majd helyet.</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para>Indítsuk újra a gépet és
|
||||
telepítsük fel a &windows; 95-öt a
|
||||
<filename>C:</filename> partícióra (amit
|
||||
egyébként könnyebb mondani, mint
|
||||
megtenni).</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para>Következõként a &linux;-ot
|
||||
telepítsük fel. Nem vagyok benne biztos, hogy ez mindegyik
|
||||
&linux;-disztribúcióra igaz, de a <ulink
|
||||
url="http://www.slackware.com">Slackware</ulink> tartalmazza a LILO-t
|
||||
(ld. <xref linkend="ch2">). A &linux;-os <command>fdisk</command>
|
||||
parancsával tovább partíciónálva
|
||||
én a &linux;-ot az elsõ lemezre tenném
|
||||
(nagyjából 300 MB elegendõ egy
|
||||
kövérebb rendszerpartíciónak és
|
||||
némi lapozóállománynak).</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para>Miután feltelepítettük a &linux;-ot
|
||||
és éppen a LILO elhelyezése elõtt
|
||||
állunk, <emphasis>mindenképpen</emphasis>
|
||||
ellenõrizzük, hogy a &linux;-os
|
||||
rendszerpartíció boot szektorába
|
||||
telepítjük, nem pedig az MBR-be!</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para>A fennmaradó hely mehet mind a &os;-nek.
|
||||
Vigyázzunk, hogy a &os; rendszerslice-a ne kerüljön az
|
||||
1024. cilinderen túlra. (Az 1024. cilinder az
|
||||
528. MB-nál található a most
|
||||
feltételezett 720 MB-os lemezükön.) A merevlemez
|
||||
többi részét (nagyjából 270 MB)
|
||||
az <filename class="directory">/usr</filename> és
|
||||
<filename class="directory">/</filename> slice-okra is fel lehet
|
||||
használni. A második lemez fennmaradó
|
||||
részén (aminek a mérete az 1.
|
||||
lépésben kialakított, &windows;-os
|
||||
alkalmazásoknak és adatoknak szánt
|
||||
partíció méretétõl függ)
|
||||
még elfér a
|
||||
<filename class="directory">/usr/src</filename> slice és
|
||||
a lapozóállomány.</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para>Ha most megnézzük a &windows; 95
|
||||
<command>fdisk</command> programjával, a merevlemezeket
|
||||
valahogy így láthatjuk:
|
||||
|
||||
<screen>
|
||||
---------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
Partíció információinak megjelenítése
|
||||
|
||||
Aktuális merevlemezes meghajtó: 1
|
||||
|
||||
Partíció Állapot Típus Kötetcímke Megabájt Rendszer Felhasznált
|
||||
C: 1 A PRI DOS 50 FAT** 7%
|
||||
2 A Non-DOS (Linux) 300 43%
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
Teljes lemezterület: 696 megabájt (1 megabájt = 1048576 bájt)
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
A folytatáshoz nyomja meg az Esc billentyût.
|
||||
---------------------------------------------------------------------
|
||||
|
||||
Partíció információinak megjelenítése
|
||||
|
||||
Aktuális merevlemezes meghajtó: 2
|
||||
|
||||
Partíció Állapot Típus Kötetcímke Megabájt Rendszer Felhasznált
|
||||
D: 1 A PRI DOS 420 FAT** 60%
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
Teljes lemezterület: 696 megabájt (1 megabájt = 1048576 bájt)
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
A folytatáshoz nyomja meg az Esc billentyût.
|
||||
---------------------------------------------------------------------
|
||||
</screen>** Ez FAT16 vagy FAT32 lehet attól függõen,
|
||||
hogy OSR2-t használunk-e. Lásd
|
||||
<xref linkend="ch2">.</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para> Telepítsük fel a &os;-t. Mindenképpen
|
||||
az elsõ merevlemezrõl indítsuk el a
|
||||
számítógépet, ezért a BIOS-ban
|
||||
állítsuk <quote>NORMAL</quote>-ra. Ha nem az lenne,
|
||||
adjuk meg a lemez valós geometriáját
|
||||
indításkor (a lekérdezéséhez
|
||||
indítsuk el &windows; 95-öt, majd a Microsoft
|
||||
Diagnostics-ot (<filename>MSD.EXE</filename>, esetleg
|
||||
nézzük meg a BIOS-ban) a <literal>hd0=1416,16,63</literal>
|
||||
paraméterrel, ahol a <replaceable>1416</replaceable> megadja a
|
||||
merevlemez cilindereinek számát, a
|
||||
<replaceable>16</replaceable> a fejek számát
|
||||
sávonként, valamint a <replaceable>63</replaceable> a
|
||||
szektorok számát sávonként.</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para>A merevlemez partícionálása során
|
||||
a Boot Easy-t mindenképpen az elsõ lemezre tegyük.
|
||||
A második lemez miatt különösebben ne
|
||||
aggódjunk, semmi bootolni való nincs rajta.</para></step>
|
||||
|
||||
<step><para>Újraindítás után a Boot Easy
|
||||
várhatóan felismeri mind a három
|
||||
indítható partíciót: DOS
|
||||
(&windows; 95), &linux; és BSD (&os;)
|
||||
néven.</para></step>
|
||||
</procedure>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="ch4">
|
||||
<title>Különösen megfontolandók</title>
|
||||
|
||||
<para>A legtöbb operációs rendszer meglehetõsen
|
||||
kényes abban a tekintetben, hogy hova helyezzük õket a
|
||||
merevlemezen. A &windows; 95-öt és DOS-t az elsõ
|
||||
merevlemez elsõ elsõdleges partíciójára
|
||||
kell telepítenünk. Az &os2; innen nézve
|
||||
kívételnek számít, mivel egyaránt
|
||||
telepíthetõ az elsõ vagy a második merevlemezre
|
||||
is, tetszõleges elsõdleges vagy kiterjesztett
|
||||
partícióra. Ha nem vagyunk benne biztosak, az
|
||||
indítható partíciókat tegyük mindig az
|
||||
1024. cilinder elé.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha a &windows; 95-öt egy már meglévõ BSD
|
||||
rendszer mellé telepítjük, <quote>tönkre fogja
|
||||
tenni</quote> az MBR-t, és ezért újra kell
|
||||
telepítenünk a korábbi boot managerünket. A Boot
|
||||
Easy-t a &os; telepítõ CDROM-jának
|
||||
<filename class="directory">\TOOLS</filename>
|
||||
könyvtárában található, vagy az <ulink
|
||||
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/tools/">FTP-n</ulink>
|
||||
letölthetõ <filename>BOOTINST.EXE</filename>
|
||||
segítségével tudjuk visszarakni. Másik
|
||||
lehetõség gyanánt elindíthatjuk a
|
||||
telepítõt is, és megkereshetjük benne a
|
||||
partíciószerkesztõt. Itt jelöljük meg
|
||||
&os;-t tartalmazó partíciót
|
||||
indíthatónak (<emphasis>bootable</emphasis>), majd
|
||||
válasszuk a Boot Managert és nyomjuk le a W-t (mint
|
||||
(W)rite out) a boot manager tényleges MBR-be
|
||||
írásához. Most már
|
||||
újraindíthatjuk a számítógépet
|
||||
és a Boot Easy pedig felismeri a &windows; 95-öt mint
|
||||
DOS.</para>
|
||||
|
||||
<para>Nem szabad elfelejtenünk, hogy az &os2; ugyan képes FAT
|
||||
és HPFS partíciókat olvasni, viszont FFS-t (&os;)
|
||||
és EXT2-t (&linux;) nem! Ehhez hasonlóan a
|
||||
&windows; 95 csak FAT és FAT32 partícókat (ld.
|
||||
<xref linkend="ch2">) tud írni és olvasni. A &os; ismeri a
|
||||
legtöbb állományrendszert, de jelenleg nem tud HPFS
|
||||
partíciókat olvasni. A &linux; képes HPFS
|
||||
partíciókat olvasni, de nem tudja írni õket. A
|
||||
&linux; kernel legújabb (2.x-es) változatai már
|
||||
képesek írni és olvasni a &windows; 95 VFAT
|
||||
partícióit (a VFAT az, aminek a
|
||||
segítségével a &windows; 95 képes
|
||||
hosszú állományneveket kezelni —
|
||||
egyébként teljesen olyan, mint a FAT). A &linux;
|
||||
tehát képes írni és olvasni a legtöbb
|
||||
állományrendszert. Érthetõ?
|
||||
Remélem!</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="ch5">
|
||||
<title>Példák</title>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>(ennek a szakasznak szüksége van még
|
||||
némi átdolgozásra, várjuk
|
||||
a hozzászólásokat a témában a
|
||||
<email>jayrich@sysc.com</email> címre)</emphasis>.</para>
|
||||
|
||||
<para>&os; + &windows; 95: Ha a &os;-t a &windows; 95 után
|
||||
telepítettük, akkor a &windows; 95-öt a Boot Easy
|
||||
menüjében <literal>DOS</literal>-ként kell
|
||||
látnunk. Ha viszont a &windows; 95-öt a &os;
|
||||
után telepítettük, olvassuk el a fenti <xref
|
||||
linkend="ch4">t. Amíg nincsenek olyan merevlemezeink, amelyek
|
||||
mérete meghaladná az 1024 cilindert, nem kell
|
||||
különösebben aggódnunk a bootolás miatt.
|
||||
Amikor azonban valamelyik partíciónk az 1024. cilinder
|
||||
fölé merészkedik és DOS (vagy
|
||||
&windows; 95) alatt olyan hibaüzeneteket kapunk, mint mondjuk a
|
||||
<errorname>Rossz rendszerlemez</errorname>, valamint a
|
||||
&os; sem képes elindulni, keressünk meg a BIOS-unk
|
||||
beállításai között <quote>> 1024
|
||||
cylinder support</quote>-ot (1024-nél több cilinder
|
||||
támogatása) vagy a <quote>NORMAL/LBA</quote> nevezetû
|
||||
módot. A DOS-nak ebben az esetben ugyanis szüksége
|
||||
lehet az LBA (Logical Block Addressing) bekapcsolására a
|
||||
bootoláshoz. Ha nem akarjunk minden egyes
|
||||
rendszerindításkor eljátszani ezt, a CD-n
|
||||
található <filename>FBSDBOOT.EXE</filename>
|
||||
segítségével akár a DOS-on keresztül is
|
||||
el tudjuk indítani a &os;-t. (Ez ugyanis megkeresi a &os;-s
|
||||
partíciót és elindítja azt).</para>
|
||||
|
||||
<para>&os; + &os2; + &windows; 95: Nincs új a nap alatt. Az
|
||||
&os2; boot managere képes elindítani mindezen
|
||||
operációs rendszereket, ez a kombináció
|
||||
tehát nem okozhat problémát.</para>
|
||||
|
||||
<para>&os; + &linux;: A Boot Easy segítségével mind a
|
||||
két rendszer elindítható.</para>
|
||||
|
||||
<para>&os; + &linux; + &windows; 95: (ld. <xref linkend="ch3">)</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="sources">
|
||||
<title>Egyéb hasznos helyek</title>
|
||||
|
||||
<para>Számtalan <ulink
|
||||
url="http://www.linuxresources.com/LDP/HOWTO/HOWTO-INDEX.html">&linux;
|
||||
hogyan</ulink> foglalkozik az egy merevlemezre telepíthetõ
|
||||
operációs rendszerek
|
||||
problémájával.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <ulink
|
||||
url="http://www.linuxresources.com/LDP/HOWTO/mini/Linux+DOS+Win95+OS2.html">&linux;+DOS+Win95+OS2
|
||||
mini-hogyan</ulink> az &os2; boot managerével kapcsolatosan
|
||||
nyújt némi segítséget, valamint a <ulink
|
||||
url="http://www.linuxresources.com/LDP/HOWTO/mini/Linux+FreeBSD.html">&linux;+&os;
|
||||
mini-hogyan</ulink> is érdekes olvasmány lehet. A <ulink
|
||||
url="http://www.in.net/~jkatz/win95/Linux-HOWTO.html">&linux;-hogyan</ulink>
|
||||
is fontos információkat tartalmazhat.</para>
|
||||
|
||||
<para>A <ulink
|
||||
url="http://www.tburke.net/info/ntldr/ntldr_hacking_guide.htm">&windowsnt;
|
||||
Loader Hacking Guide</ulink>-ban sok érdekesség
|
||||
megtalálható a &windowsnt;, &windows; 95 és DOS
|
||||
más operációs rendszerekkel együtt
|
||||
történõ használatáról.</para>
|
||||
|
||||
<para>Hale Landis <quote>Hogyan is mûködik?</quote> c.
|
||||
leírása is rengeteg hasznos apróságot
|
||||
árul el a különfél lemez
|
||||
geometriákról és a rendszerindítással
|
||||
kapcsolatos egyéb tudnivalókról. Ezt
|
||||
<ulink url="ftp://fission.dt.wdc.com/pub/otherdocs/pc_systems/how_it_works/allhiw.zip">itt</ulink>
|
||||
találhatjuk meg.</para>
|
||||
|
||||
<para>Végezetül, erõsen javallott tüzetesen
|
||||
átnézni a &os; rendszermag
|
||||
rendszerindításáról szóló
|
||||
dokumentációját is, amely megtalálható
|
||||
a rendszermag forrásában (alapértelmezés
|
||||
szerint a <ulink
|
||||
url="file://localhost/usr/src/sys/i386/boot/biosboot/README.386BSD">/usr/src/sys/i386/boot/biosboot/README.386BSD</ulink>
|
||||
helyre kerül).</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1>
|
||||
<title>Technikai részletek</title>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>(Köszönet érte Randall Hoppernek
|
||||
<email>rhh@ct.picker.com</email>)</emphasis></para>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a szakaszban megpróbálunk kellõ
|
||||
mennyiségû alapvetõ ismeretet átadni a
|
||||
használatban levõ merevlemezekrõl, valamint ezen lemezek
|
||||
rendszerindítási folyamatáról, elegendõt
|
||||
ahhoz, hogy le tudjuk küzdeni azokat a leggyakoribb
|
||||
problémákat, amelyek több operációs
|
||||
rendszer indítása során leselkednek ránk.
|
||||
Teljesen a kezdetektõl indul, ezért javasolt egészen
|
||||
addig a pontig ugrani az olvasásban, ahol már ismeretlen
|
||||
dolgok is kezdenek feltûnni.</para>
|
||||
|
||||
<sect2>
|
||||
<title>Amit tudni érdemes a lemezekrõl</title>
|
||||
|
||||
<para>Három alapvetõ jellemzõ írja le a
|
||||
merevlemezen található adatok pontos helyét:
|
||||
cilinder, fej, szektor. Igazából nem teljesen
|
||||
lényeges tudni, hogy ezek milyen viszonyban is állnak
|
||||
egymással, kivéve annyit, hogy ezek együttesen
|
||||
azonosítják be fizikailag a lemezen
|
||||
található adatokat.</para>
|
||||
|
||||
<para>Egy merevlemeznek van adott számú cilindere, feje
|
||||
és szektora az egyes cilinder-fej párosok mentén
|
||||
(amelyet egyébként sávnak is neveznek). Ezek az
|
||||
információk adják meg együttesen a merevlemez
|
||||
<quote>fizikai geometriáját</quote>.
|
||||
Általában 512 byte található
|
||||
szektoronként valamint 63 szektor fejenként, azonban a
|
||||
cilinderek és a fejek száma jelentõsen
|
||||
változik lemezenként. Ezért a merevlemezen
|
||||
maximálisan tárolható adatok
|
||||
mennyiségét a következõképpen lehet
|
||||
kiszámítani ezek ismeretében:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample><para>(a cilinderek száma) × (a fejek
|
||||
száma) × (63 szektor/sáv) × (512
|
||||
byte/szektor)</para></informalexample>
|
||||
|
||||
<para>Például, ez egy 1,6 gigabyte-os Western Digial
|
||||
AC31600 EIDA merevlemez esetén:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample><para>(3148 cilinder) × (16 fej) ×
|
||||
(63 szektor/sáv) × (512
|
||||
byte/szektor)</para></informalexample>
|
||||
|
||||
<para>amely 1 624 670 208 byte-nak felel meg, ami pedig
|
||||
nagyjából 1,6 gigabyte.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az egyes merevlemezek fizikai geometriáját (a
|
||||
cilinderek, fejek és a sávonkénti szektorok
|
||||
számát) az ATAID és az Interneten
|
||||
megtalálható egyéb hasonló programokkal
|
||||
lehet lekérdezni. De valószínûleg
|
||||
magán a merevlemezen is megtalálható ez az adat.
|
||||
Azonban nem árt óvatosnak lennünk: ha a BIOS-ban
|
||||
LBA-t állítottunk be (ld. <xref linkend="limits">),
|
||||
az említett programok egyikét sem tudjuk
|
||||
használni. Ezért sem képes sok más program
|
||||
(pl. az <filename>MSD.EXE</filename> vagy a &os; fdisk)
|
||||
megállapítani a fizikai lemez geometriát; helyette
|
||||
az <firstterm>átértelmezett geometriát</firstterm>
|
||||
(a LBA-ból származó virtuális
|
||||
azámadatokat) adják vissza. Errõl még
|
||||
beszélni fogunk.</para>
|
||||
|
||||
<para>Még egy apróság ezzel kapcsolatban. A 3
|
||||
szám — nevezetesen a cilinderek, a fejek és a
|
||||
szektorok sávonkénti száma —
|
||||
ismeretében képesek vagyunk betájolni egy
|
||||
konkrét abszolút szektort (vagyis egy 512 byte-os
|
||||
adatblokkot) a lemezünkön. A cilindereket és fejeket
|
||||
0-tól, míg a szektorokat 1-tõl szokták
|
||||
számozni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Azok számára, akik még jobban el akarnak
|
||||
mélyedni a technikai részletekben, a lemezek
|
||||
geometriájában, a boot szektorok és BIOS-ok stb.
|
||||
titkaiban, mindent megtalálhatnak róluk az Interneten.
|
||||
Keressenek rá bátran a Lycos, Yahoo stb.
|
||||
szolgáltatásokban a <literal>boot sector</literal> vagy
|
||||
<literal>master boot record</literal> szavakra. A sok hasznos ismeret
|
||||
között esetleg találkozni fogunk Hale Landis
|
||||
<citetitle>Hogyan is mûködik?</citetitle> c.
|
||||
leírásgyûjteményével is. Ezzel
|
||||
kapcsolatban ld. a <xref linkend="sources">t.</para>
|
||||
|
||||
<para>Rendben, ennyi elég is lesz a
|
||||
terminológiáról. Beszéljük a
|
||||
bootolásról!</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="booting">
|
||||
<title>A rendszerindítás folyamata</title>
|
||||
|
||||
<para>A merevlemez elsõ szektorában (azaz a 0. cilinder, 0.
|
||||
fej, 1. szektor) lakozik a Master Boot Record (MBR). Ez tartalmazza
|
||||
lényegében a teljes lemez térképét.
|
||||
Legfeljebb 4 <firstterm>partíciót</firstterm>
|
||||
képes tárolni, amelyek mindegyike a lemez egy-egy
|
||||
folytonos darabkája. A &os; ezeket a partíciókat
|
||||
egyébként <firstterm>slice-oknak</firstterm> hívja
|
||||
annak érdekében, hogy elkerülje a saját
|
||||
partícióival történõ
|
||||
összetévesztésüket, habár mi most nem
|
||||
így fogunk tenni. Minden egyes partícióra
|
||||
telepíthetõ egy-egy operációs rendszer
|
||||
is.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az MBR-ben található összes
|
||||
partíciós bejegyzésnek van egy ún.
|
||||
<firstterm>partíció
|
||||
azonosítója</firstterm>, egy <firstterm>kezdõ
|
||||
cilinder/fej/szektor értéke</firstterm> és egy
|
||||
<firstterm>befejezõ cilinder/fej/szektor
|
||||
értéke</firstterm>. A partíció
|
||||
azonosítója megadja, hogy az adott partíció
|
||||
milyen típusú (milyen operációs rendszer
|
||||
használja), a kezdõ/befejezõ értéke
|
||||
pedig azt, hol található. A <xref linkend="tbl-pid">ban
|
||||
a teljesség igénye nélkül felsoroltunk
|
||||
néhány ismertebb azonosítót.</para>
|
||||
|
||||
<table id="tbl-pid">
|
||||
<title>Partíció azonosítók</title>
|
||||
|
||||
<tgroup cols="2">
|
||||
<thead>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Az. (hex)</entry>
|
||||
<entry>Leírás</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</thead>
|
||||
|
||||
<tbody>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>01</entry>
|
||||
<entry>Elsõdleges DOS12 (12 bites FAT)</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>04</entry>
|
||||
<entry>Elsõdleges DOS16 (16 bites FAT)</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>05</entry>
|
||||
<entry>Kiterjesztett DOS</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>06</entry>
|
||||
<entry>Elsõdleges nagy DOS (> 32MB)</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>0A</entry>
|
||||
<entry>&os2;</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>83</entry>
|
||||
<entry>&linux; (EXT2FS)</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry>A5</entry>
|
||||
<entry>&os;, NetBSD, 386BSD (UFS)</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</tbody>
|
||||
</tgroup>
|
||||
</table>
|
||||
|
||||
<para>Megjegyezzük, hogy nem mindegyik partíció
|
||||
indítható (ilyen pl. a kiterjesztett DOS). Egyesek igen
|
||||
— mások pedig nem. Amitõl egy partíció
|
||||
bootolhatóvá válik, az a
|
||||
<firstterm>partíció boot szektora</firstterm>, amely az
|
||||
egyes partíciók elején
|
||||
található.</para>
|
||||
|
||||
<para>Amikor beállítjuk a kedvenc boot managerünket,
|
||||
az tulajdonképpen átnézi az összes merevlemez
|
||||
MBR-jeinek partíciós táblájában
|
||||
található bejegyzéseket és
|
||||
lehetõvé teszi számunkra, hogy elnevezgessük
|
||||
õket. Majd amikor elindítjuk a
|
||||
számítógépet, a boot manager az
|
||||
elsõként próbált merevlemez Master Boot
|
||||
Recordjában elhelyezett speciális program
|
||||
segítségével életre kel. Felkeresi
|
||||
a választásunknak megfelelõ partíciót
|
||||
az MBR partíciós táblájában,
|
||||
és felhasználva az így megismert kezdõ
|
||||
cilinder/fej/szektor adatokat, betölti az adott
|
||||
partíció boot szektorát, majd átadja neki a
|
||||
vezérlést. A partíció boot szektora ezek
|
||||
után már elegendõ információt
|
||||
tartalmaz a rajta levõ operációs rendszer
|
||||
indításához.</para>
|
||||
|
||||
<para>Egyetlen fontos tudnivalót nem említettünk meg
|
||||
még: minden merevlemezen található MBR. Azonban
|
||||
ezek közül csak az tekinthetõ fontosnak, amely a BIOS
|
||||
által elsõként próbált lemezen
|
||||
található. Ha csak IDE csatolós merevlemezeink
|
||||
vannak, ez általában az elsõ IDE lemez (pl. az
|
||||
elsõdleges lemez az elsõ vezérlõn). Ugyanez a
|
||||
helyzet a csak SCSI-t tartalmazó rendszerekben. Ha viszont van
|
||||
IDE és SCSI merevlemezünk is, a BIOS
|
||||
általában az IDE lemezeket próbálja
|
||||
elõször elindítani, így az elsõként
|
||||
elindított lemez az elsõ IDE lemez. A boot managert
|
||||
tehát az elsõként elinduló merevlemez
|
||||
MBR-jébe kell elhelyeznünk a fentiekben leírtak
|
||||
szerint.</para>
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="limits">
|
||||
<title>A rendszerindítás korlátai és
|
||||
veszélyei</title>
|
||||
|
||||
<para>Most pedig következzen mindaz, amire nagyon oda kell
|
||||
figyelnünk.</para>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>A rettegett 1024 cilinderes korlát és hogyan
|
||||
segít ezen az LBA</title>
|
||||
|
||||
<para>A bootolás folyamatának elsõ
|
||||
része a BIOS-on keresztül megy végbe (ha
|
||||
még nem ismernénk: a BIOS az az alaplapon
|
||||
található chip, amely a
|
||||
számítógép
|
||||
indításához nélkülözhetetlen
|
||||
rutinokat tárolja). Mint olyan, a folyamat elsõ
|
||||
része tehát a BIOS interfészének
|
||||
korlátozásaitól függ.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ezen idõtartam alatt a BIOS által nyújtott
|
||||
interfészt használjuk a merevlemez
|
||||
olvasására (13H megszakítás, 2-es
|
||||
funkció), amely 10 bitet használ a cilinderek, 8 bitet
|
||||
a fejek és 6 bitet a szektorok
|
||||
számozására. Ezzel lekorlátozza
|
||||
használóját (tehát az MBR-bõl
|
||||
induló boot managereket és a boot szektorokban
|
||||
található betöltõket) az
|
||||
alábbiakra:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>legfejlebb 1024 cilinderre</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>legfejlebb 256 fejre</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>legfejlebb 64 szektorra sávonként (ami
|
||||
ténylegesen 63, mivel a <literal>0.</literal>
|
||||
nem használható)</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>Mostanában azonban a nagyobb merevlemezeknek tengernyi
|
||||
cilinderük van, de nem túl sok fejük, ezért
|
||||
ezek a lemezek szinte kivétel nélkül
|
||||
átlépik az 1024 cilinderes határt. Ha
|
||||
vesszük ezt a tényt és összevetjük a
|
||||
BIOS által kínált interfésszel,
|
||||
rájöhetünk, hogy nem bootolhatunk akárhonnan
|
||||
a lemezrõl. A rendszerindító kódnak
|
||||
(tehát a boot managernek és az összes
|
||||
indítható partícióban
|
||||
található betöltõnek) az 1024. cilinder alatt
|
||||
kell lennie. Tényekre fordítva a szót, ha van
|
||||
egy átlagos merevlemezünk, aminek 16 feje van, ez
|
||||
nagyjából:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample><para>1024 cilinder/lemez × 16 fej/lemez
|
||||
× 63 szektor/(cilinder - fej) × 512
|
||||
byte/szektor,</para></informalexample>
|
||||
|
||||
<para>ami megfelel a sokszor emlegetett 528 MB-os
|
||||
határnak.</para>
|
||||
|
||||
<para>Itt jön a képbe a BIOS LBA (Logical Block
|
||||
Addressing). Ennek segítségével ugyanis a
|
||||
BIOS-hívások használója képes
|
||||
hozzáférni az 1024. feletti fizikai cilinderekhez is a
|
||||
BIOS-on keresztül, méghozzá a cilinderek
|
||||
átdefiniálásával. Vagyis
|
||||
újraértelmezi a cilinderek és a fejek
|
||||
számát, és ezzel olyan képzetet ad,
|
||||
mintha a merevlemeznek kevesebb cilindere de több feje lenne,
|
||||
mint a valóságban. Másképp fogalmazva,
|
||||
kihasználja azt a helyzetet, hogy a modern merevlemezekben
|
||||
viszonylag kevés fej és sok cilinder
|
||||
található, ezért eltolja a kettõ
|
||||
között nyugvó osztást, aminek
|
||||
köszönhetõen mind a két érték az
|
||||
imént említett határok (1024 cilinder, 256 fej)
|
||||
alatt tud maradni.</para>
|
||||
|
||||
<para>A BIOS LBA használatával a merevlemezek ezen
|
||||
korlátozása virtuálisan el is tûnik (nos,
|
||||
valójában csak 8 gigabyte-nyival arrébb
|
||||
kerül). Ha LBA-t támogató BIOS-unk van, akkor a
|
||||
&os;-t és minden más operációs
|
||||
rendszert bárhova pakolhatunk, hiszen így nem fogunk az
|
||||
1024 cilinderes korlátba ütközni.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az elõbb példaként felhozott 1,6 gigabyte-os
|
||||
Western Digital esetén tehát a fizikai
|
||||
geometria:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample><para>(3148 cilinder, 16 fej, 63 szektor/sáv,
|
||||
512 byte/szektor)</para></informalexample>
|
||||
|
||||
<para>Azonban a BIOS LBA ezt így fordítja
|
||||
át:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample><para>(787 cilinder, 64 fej, 63 szektor/sáv,
|
||||
512 byte/szektor),</para></informalexample>
|
||||
|
||||
<para>ami ugyanazt a tényleges lemezméretet
|
||||
eredményezi, azonban a cilinder- és fejadatok a
|
||||
BIOS-hívások által kezelhetõ
|
||||
tartományba esnek. (Mellékesen megjegyzem, hogy nekem
|
||||
pont egy &linux; és egy &os; partícióm van az
|
||||
egyik merevlemezemen, éppen az 1024. cilinder felett,
|
||||
és mind a kettõ remekül bootol, hála az
|
||||
LBA-nak).</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Boot managerek és a lemez kiosztása</title>
|
||||
|
||||
<para> Egy másik fontos dolog, amire figyelnünk kell a boot
|
||||
managerek telepítése során, az éppen a
|
||||
boot managernek foglalt hely a lemezen. A legjobb erre már
|
||||
elõre gondolni, és ezzel elkerüljük egy vagy
|
||||
több operációs rendszerünk
|
||||
újratelepítését.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha nyomonkövettük a Master Boot Recordról (avagy
|
||||
hol is található az MBR), a partíciók
|
||||
boot szektoráról és a
|
||||
rendszerindítási folyamatról szóló
|
||||
<xref linkend="booting">t, felmerülhet bennünk a
|
||||
kérdés, hogy a merevlemezükön hova is fog
|
||||
kerülni maga a boot manager. Nos, egyes boot managerek
|
||||
kellõen kis méretûek ahhoz, hogy teljes
|
||||
egészében elférjenek a Master Boot Recordban
|
||||
(0. cilinder, 0. fej, 1. szektor), a partíciós
|
||||
tábla mellett. Másoknak ellenben valamivel több
|
||||
helyre van szüksége és tulajdonképpen a 0.
|
||||
cilinder 0. fejének sávjában nyúlnak
|
||||
túl az MBR-en néhány szektornyival, mivel azok
|
||||
általában szabadon maradnak…
|
||||
általában.</para>
|
||||
|
||||
<para>És itt jön a csel! Egyes operációs
|
||||
rendszerek (köztük a &os; is) megengedik, hogy a
|
||||
partíciójuk akár közvetlenül a Master
|
||||
Boot Record után kezdõdjön a 0. cilinder 0.
|
||||
fejének 2. szektorában. Tulajdonképpen, ha
|
||||
a &os; telepítõjének egy olyan lemezt adunk meg,
|
||||
amelynek az eleje vagy a teljes egésze
|
||||
éppenséggel üres, a &os;
|
||||
partícióját alapértelmezés szerint
|
||||
közvetlenül ide rakja (legalább is így tette,
|
||||
amikor megpróbáltam telepíteni). Ezután
|
||||
szépen felrakjuk a boot managert, és ha az
|
||||
éppenséggel hajlamos elfoglalni az MBR után
|
||||
következõ néhány szektort, akkor ezzel
|
||||
együtt felül is írja az elsõ
|
||||
partíció adatait. A &os; esetében így
|
||||
felülírja a lemezcímkét, amitõl a &os;
|
||||
partíció ezáltal bootolhatatlanná
|
||||
válik.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha egyszerûen el akarjuk kerülni ezt a
|
||||
problémát (és megadni az esélyt
|
||||
más, kevésbé rugalmas boot managerek
|
||||
számára), akkor hagyjuk szabadon a lemezen
|
||||
található elsõ sávot. Vagyis ne
|
||||
tegyünk semmilyen partíciót a 0. cilinder, 0. fej,
|
||||
2. szektorától kezdõdõen egészen a 0.
|
||||
cilinder, 0. fej 63. szektoráig, hanem helyezzük azt a
|
||||
0. cilinder 1. fejének 1. szektorára. Ugyan nem
|
||||
mernék rá megesküdni, de ha létrehozunk egy
|
||||
DOS partíciót a lemez elején, a DOS
|
||||
alapértelmezés szerint ezt a területet szabadon
|
||||
hagyja (ezért is gondolja úgy néhány boot
|
||||
manager, hogy szabad). Ezt inkább magam szeretem
|
||||
csinálni, ezért létrehozok egy 1 megás
|
||||
DOS partíciót a lemez elején, mivel ezzel
|
||||
ráadásul meg tudom akadályozni, hogy
|
||||
elsõleges DOS meghajtónevek felcserélõdjenek
|
||||
egy újrapartícionálást
|
||||
követõen.</para>
|
||||
|
||||
<para>Hivatkozásképpen, a következõ boot
|
||||
managerek használják a Master Boot Recordot az adataik
|
||||
és kódjuk tárolására:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>OS-BS 1.35</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Boot Easy</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>LILO</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>Ezek a boot managerek használnak további
|
||||
szektorokat a Master Boot Record után:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>OS-BS 2.0 Beta 8 (2-5. szektorok)</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
|
||||
<listitem>
|
||||
<para>Az &os2; boot managere</para>
|
||||
</listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
</sect3>
|
||||
|
||||
<sect3>
|
||||
<title>Mit tegyünk, ha nem indul el a rendszer a
|
||||
számítógépünkön?</title>
|
||||
|
||||
<para>Egyes esetekben elõfordulhat, hogy a boot managerek
|
||||
telepítése során az MBR-t olyan állapotba
|
||||
sikerül hozni, ahonnan a
|
||||
számítógépünk nem képes
|
||||
elindulni. Ugyan nem valószínû, de
|
||||
megtörténhet, amikor ismételten használjuk
|
||||
az FDISK-et egy már meglevõ boot manager alatt.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha van a lemezen egy bootolható DOS
|
||||
partíció, akkor indítsuk el azt egy
|
||||
DOS-os rendszerlemezrõl, és írjuk be:</para>
|
||||
|
||||
<informalexample>
|
||||
<screen>A:\> <userinput>FDISK /MBR</userinput></screen>
|
||||
</informalexample>
|
||||
|
||||
<para>Ennek segítségével vissza tudunk rakni egy
|
||||
egyszerû DOS rendszerbetöltõ kódot az MBR-be,
|
||||
ami után be tudjuk tölteni a DOS-t (de csak a DOS-t)
|
||||
a merevlemezrõl. Másik megoldás lehet, hogy
|
||||
simán újra felrakjuk a boot managerünket egy
|
||||
rendszerindító lemezrõl.</para>
|
||||
</sect3>
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
</article>
|
||||
Loading…
Reference in a new issue