Add a new translation: articles/linux-users.
This commit is contained in:
Gabor Pali
parent
20b1b96645
commit
ea7c7baa78
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/head/; revision=32061
3 changed files with 868 additions and 0 deletions
|
|
@ -10,6 +10,7 @@ SUBDIR= dialup-firewall
|
|||
SUBDIR+= explaining-bsd
|
||||
SUBDIR+= laptop
|
||||
SUBDIR+= linux-comparison
|
||||
SUBDIR+= linux-users
|
||||
SUBDIR+= multi-os
|
||||
SUBDIR+= version-guide
|
||||
|
||||
|
|
|
|||
27
hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile
Normal file
27
hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,27 @@
|
|||
#
|
||||
# $FreeBSD$
|
||||
#
|
||||
# Article: FreeBSD Quickstart for Linux Users
|
||||
|
||||
#
|
||||
# Tidy messes up iso-8859-2 characters
|
||||
#
|
||||
|
||||
NO_TIDY = yes
|
||||
|
||||
MAINTAINER = pgj@FreeBSD.org
|
||||
|
||||
DOC?= article
|
||||
|
||||
FORMATS?= html
|
||||
WITH_ARTICLE_TOC?= YES
|
||||
|
||||
INSTALL_COMPRESSED?= gz
|
||||
INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
|
||||
|
||||
SRCS= article.sgml
|
||||
|
||||
URL_RELPREFIX?= ../../../..
|
||||
DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
|
||||
|
||||
.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
|
||||
840
hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.sgml
Normal file
840
hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.sgml
Normal file
|
|
@ -0,0 +1,840 @@
|
|||
<!-- $FreeBSD$ -->
|
||||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
||||
Original Revision: 1.6 -->
|
||||
|
||||
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY % articles.ent PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Articles Entity Set//HU">
|
||||
%articles.ent;
|
||||
]>
|
||||
|
||||
<article lang="hu">
|
||||
<articleinfo>
|
||||
<title>&os; gyorstalpaló &linux; felhasználók
|
||||
számára</title>
|
||||
|
||||
<authorgroup>
|
||||
<author>
|
||||
<firstname>John</firstname>
|
||||
<surname>Ferrell</surname>
|
||||
</author>
|
||||
</authorgroup>
|
||||
|
||||
<copyright>
|
||||
<year>2008</year>
|
||||
<holder>A FreeBSD Dokumentációs Projekt</holder>
|
||||
</copyright>
|
||||
|
||||
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
|
||||
|
||||
<legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
|
||||
&tm-attrib.freebsd;
|
||||
&tm-attrib.linux;
|
||||
&tm-attrib.intel;
|
||||
&tm-attrib.redhat;
|
||||
&tm-attrib.unix;
|
||||
&tm-attrib.general;
|
||||
</legalnotice>
|
||||
|
||||
<abstract>
|
||||
<para>Ez a cikk azért íródott, hogy
|
||||
röviden megismertesse a &os; alapjait a
|
||||
középhaladó-haladó &linux;
|
||||
felhasználókkal.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.pgj;</emphasis></para>
|
||||
</abstract>
|
||||
</articleinfo>
|
||||
|
||||
<sect1 id="intro">
|
||||
<title>Bevezetés</title>
|
||||
|
||||
<para>Ebben a leírásban a &os; és a &linux;
|
||||
közti alapvetõ eltéréseket igyekszünk
|
||||
szemléltetni, aminek révén a
|
||||
középhaladó és haladó &linux;
|
||||
felhasználók pillanatok alatt bepillantást
|
||||
nyerhetnek a &os; alapjaiba. Ez egyszerûen csak egy szakmai
|
||||
jellegû bevezetés, és nem foglalkozik a
|
||||
két rendszer felépítése közti
|
||||
<quote>filozófiai</quote>
|
||||
különbségekkel.</para>
|
||||
|
||||
<para>A leírás feltételezi, hogy
|
||||
korábban már telepítettük a &os;
|
||||
rendszert. Amennyiben ezt még nem tettük volna meg,
|
||||
vagy segítségre lenne szükségünk a
|
||||
telepítésben, akkor olvassuk el a
|
||||
&os; kézikönyv <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install.html">A &os; telepítése</ulink>
|
||||
címû fejezetét.</para>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="shells">
|
||||
<title>Parancsértelmezõk: hova tûnt a Bash?</title>
|
||||
|
||||
<para>A Linuxról áttérõ
|
||||
felhasználók gyakran meglepõdnek azon, hogy a
|
||||
&os;-ben nem a <application>Bash</application> az
|
||||
alapértelmezett parancsértelmezõ. Sõt, a
|
||||
<application>Bash</application> még az alaprendszerben sem
|
||||
található meg. Helyette a &man.tcsh.1; az
|
||||
alapértelmezett parancsértelmezõ a &os;-ben.
|
||||
Természetesen a <application>Bash</application>, a
|
||||
többi szintén közkedvelt
|
||||
parancsértelmezõhöz hasonlóan
|
||||
megtalálható a &os; <ulink
|
||||
url="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyûjteményében</ulink>.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha más parancsértelmezõket is
|
||||
telepítettünk, akkor a &man.chsh.1; parancs
|
||||
segítségével tudjuk megváltoztatni az
|
||||
alapértelmezett parancsértelmezõnket. A
|
||||
<username>root</username> felhasználó
|
||||
alapértelmezett parancsértelmezõjének
|
||||
megváltoztatását azonban nem javasoljuk.
|
||||
Ennek oka, hogy azok a parancsértelmezõk, amelyek nem
|
||||
részei az alaprendszernek, általában a
|
||||
<filename>/usr/local/bin</filename> vagy a
|
||||
<filename>/usr/bin</filename> könyvtárakban
|
||||
találhatóak, és bizonyos
|
||||
vészhelyzetekben elõfordulhat, hogy az ezeket az
|
||||
állományrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni.
|
||||
Ilyen esetekben a <username>root</username> sem lesz képes
|
||||
elérni a saját alapértelmezett
|
||||
parancsértelmezõjét, amivel
|
||||
lényegében megakadályozzuk, hogy be tudjon
|
||||
jelentkezni. Erre a célra a <username>root</username>
|
||||
felhasználó egy alternatíváját,
|
||||
a <username>toor</username> felhasználót
|
||||
hozták létre, amelyet az alaprendszeren
|
||||
kívül található
|
||||
parancsértelmezõkkel is használhatunk. A <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/security.html#TOOR-ACCOUNT">toor hozzáférésérõl</ulink>
|
||||
a GYIK biztonsági kérdésekkel foglalkozó
|
||||
részében tudhatunk meg többet (angolul).</para>
|
||||
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="software">
|
||||
<title>Csomagok és portok: szoftverek
|
||||
telepítése &os; alatt</title>
|
||||
|
||||
<para>A szoftverek telepítésének
|
||||
hagyományos &unix;-os megoldásain (a forrás
|
||||
letöltésén,
|
||||
kitömörítésén, a
|
||||
forráskód módosításán
|
||||
és lefordításán) túl az
|
||||
alkalmazások telepítésének
|
||||
további két módját is
|
||||
felkínálja a &os;: ezek a csomagok és a
|
||||
portok. A rendszerhez elérhetõ összes port
|
||||
és csomag teljes listáját <ulink
|
||||
url="http://www.freebsd.org/ports/master-index.html">ezen</ulink>
|
||||
a címen érhetjük el.</para>
|
||||
|
||||
<sect2 id="packages">
|
||||
<title>Csomagok</title>
|
||||
|
||||
<para>A csomagok lényegében elõre
|
||||
lefordított alkalmazások, amelyek megfelelnek a
|
||||
Debian/Ubuntu rendszerekben megtalálható
|
||||
<filename>.deb</filename>, vagy a Red Hat/Fedora
|
||||
rendszerekben megtalálható
|
||||
<filename>.rpm</filename> állományoknak. A
|
||||
csomagok a &man.pkg.add.1; segítségével
|
||||
telepíthetõek. Például az
|
||||
alábbi parancs az
|
||||
<application>Apache 2.2</application> alkalmazást
|
||||
rakja fel:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add <replaceable>/tmp/apache-2.2.6_2.tbz</replaceable></userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Az <option>-r</option> kapcsolóval arra
|
||||
utasítjuk a &man.pkg.add.1; programot, hogy
|
||||
magától töltse le és telepítse
|
||||
a csomagot, valamint annak függõségeit:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r <replaceable>apache22</replaceable></userinput>
|
||||
Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/Latest/apache22.tbz... Done.
|
||||
Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/expat-2.0.0_1.tbz... Done.
|
||||
Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/perl-5.8.8_1.tbz... Done.
|
||||
[nyissz]
|
||||
|
||||
To run apache www server from startup, add apache22_enable="YES"
|
||||
in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Ha a &os; valamelyik kiadását
|
||||
használjuk (6.2, 6.3, 7.0 stb., tehát
|
||||
CD-rõl telepítettük), akkor a
|
||||
<command>pkg_add -r</command> az adott kiadáshoz
|
||||
tartozó csomagokat fogja letölteni. Ezek a
|
||||
csomagok azonban <emphasis>nem
|
||||
feltétlenül</emphasis> az alkalmazás
|
||||
legújabb verziójához tartoznak. Ezt az
|
||||
alapértelmezett viselkedést felül tudjuk
|
||||
bírálni, ha a <envar>PACKAGESITE</envar>
|
||||
környezeti változót a <ulink
|
||||
url="ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/"></ulink>
|
||||
értékre állítjuk, és
|
||||
így például a 6.X sorozathoz
|
||||
készült legfrissebb csomagokat
|
||||
tölthetjük le.</para>
|
||||
|
||||
<para>A &os; különbözõ
|
||||
változatairól a <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/">Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os; verziót!</ulink>
|
||||
címû cikkben
|
||||
olvashatunk bõvebben.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>A csomagok használatával kapcsolatban a &os;
|
||||
kézikönyvében kaphatunk részletesebb
|
||||
felvilágosítást, lásd <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/packages-using.html">A csomagrendszer használata</ulink>.</para>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="ports">
|
||||
<title>Portok</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os;-ben az alkalmazások
|
||||
telepítésének másik módja a
|
||||
Portgyûjtemény használata. A
|
||||
Portgyûjtemény lényegében
|
||||
<filename>Makefile</filename> állományok és
|
||||
javítások gyûjteménye, amelyek a
|
||||
különféle alkalmazások
|
||||
forráskódját készítik fel
|
||||
arra, hogy a &os;-n is használhatóak legyenek.
|
||||
Amikor telepítünk egy portot, akkor a rendszer
|
||||
elõször letölti az alkalmazás
|
||||
forráskódját, elvégzi a
|
||||
szükséges módosításokat,
|
||||
lefordítja a forrást és végül
|
||||
telepíti az alkalmazást (valamint mindezt megteszi
|
||||
az összes függõsége
|
||||
esetében).</para>
|
||||
|
||||
<para>A Portgyûjtemény, vagy gyakran egyszerûen
|
||||
csak a <quote>portfa</quote>, a <filename>/usr/ports</filename>
|
||||
könyvtárban található. Itt
|
||||
nyilván feltételezzük, hogy a
|
||||
Portgyûjteményt is kiválasztottuk a &os;
|
||||
telepítése során. Amennyiben a
|
||||
Portgyûjteményt még nem
|
||||
telepítettük volna, a &man.sysinstall.8;
|
||||
segítségével feltehetjük a
|
||||
telepítõlemezrõl, vagy esetleg a &man.csup.1;,
|
||||
illetve &man.portsnap.8; használatával
|
||||
letölthetjük a &os; Projekt valamelyik
|
||||
szerverérõl. A Portgyûjtemény
|
||||
telepítésének részletes
|
||||
bemutatása megtalálható a
|
||||
kézikönyv <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports-using.html">4.5.1. szakaszában</ulink>.</para>
|
||||
|
||||
<para>A telepítéshez (általában) csak
|
||||
be kell lépnünk az adott port
|
||||
könyvtárába és el kell
|
||||
indítanunk a fordítást. A
|
||||
következõ példában az
|
||||
<application>Apache 2.2</application> alkalmazást
|
||||
telepítjük a
|
||||
Portgyûjteménybõl:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/www/apache22</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A portok alkalmazásának egyik legnagyobb
|
||||
elõnye, hogy a szoftverek telepítése
|
||||
során testre tudjuk szabni azok
|
||||
beállításait. Például amikor
|
||||
az <application>Apache 2.2</application> alkalmazást
|
||||
portként telepítjük, a
|
||||
<makevar>WITH_LDAP</makevar> &man.make.1; változó
|
||||
megadásával engedélyezhetjük a
|
||||
<application>mod_ldap</application>
|
||||
használatát:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/www/apache22</userinput>
|
||||
&prompt.root; <userinput>make WITH_LDAP="YES" install clean</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>A Portgyûjteménnyel kapcsolatos további
|
||||
információk tekintetében olvassuk el a
|
||||
&os; kézikönyv <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports-using.html">A Portgyûjtemény használata</ulink>
|
||||
címû szakaszát.</para>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="which">
|
||||
<title>Portok vagy csomagok, mégis melyiket
|
||||
használjam?</title>
|
||||
|
||||
<para>A csomagok tulajdonképpen elõre
|
||||
lefordított portok, ezért igazából
|
||||
csak abban van köztük különbség, hogy
|
||||
forrásból (portok) vagy binárisan
|
||||
telepítjük-e az alkalmazásokat. Mindegyik
|
||||
módszernek megvannak a maga elõnyei:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<title>Csomagok (bináris)</title>
|
||||
|
||||
<listitem><simpara>Gyorsabb telepítés (a nagyobb
|
||||
alkalmazások lefordítása viszont nagyon
|
||||
sokáig is eltarthat).</simpara></listitem>
|
||||
|
||||
<listitem><simpara>Nem szükséges
|
||||
megértenünk a szoftverek
|
||||
lefordításának
|
||||
mikéntjét.</simpara></listitem>
|
||||
|
||||
<listitem><simpara>Nem kell fordítóprogramokat
|
||||
telepítenünk a
|
||||
rendszerünkre.</simpara></listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<title>Portok (forrás)</title>
|
||||
|
||||
<listitem><simpara>A telepítés
|
||||
beállításait tetszõlegesen
|
||||
szabályozhatjuk. (A csomagok általában
|
||||
szabványos beállításokkal
|
||||
készülnek. A portok esetében azonban
|
||||
lehetõségünk van ezeket kedvünk szerint
|
||||
megváltoztatni, mint például
|
||||
további modulok fordítását
|
||||
kérni vagy átállítani a
|
||||
telepítés alapértelmezett
|
||||
helyét.)</simpara></listitem>
|
||||
|
||||
<listitem><simpara>Ha késztetést
|
||||
érzünk, akkor akár a saját
|
||||
javításainkat is beletehetjük a
|
||||
forráskódba.</simpara></listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>Ha nincsenek különös igényeink, akkor
|
||||
a csomagok minden bizonnyal tökéletesen megfelelnek
|
||||
számunkra. Amikor viszont valamit külön be
|
||||
szeretnénk állítani, akkor ahhoz a portokat
|
||||
érdemes választanunk. (Ne felejtsük el
|
||||
azonban, hogy ha elsõsorban a csomagokhoz ragaszkodunk, de
|
||||
mégis módosítanunk kell valamit
|
||||
bennük, akkor a <command>make
|
||||
<maketarget>package</maketarget></command> parancs
|
||||
kiadásával a portokból is tudunk csomagot
|
||||
készíteni, majd átmásolni azokat
|
||||
más szerverekre.)</para>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="startup">
|
||||
<title>A rendszer indítása: hova lettek a
|
||||
futási szintek?</title>
|
||||
|
||||
<para>A &linux; a SysV rendszerindítási
|
||||
sémáját alkalmazza, miközben a &os; a
|
||||
hagyományos BSD típusú &man.init.8;
|
||||
megoldást. A BSD típusú &man.init.8;
|
||||
esetén nincsenek futási szintek és nem
|
||||
létezik <filename>/etc/inittab</filename>
|
||||
állomány. Helyette az &man.rc.8; vezérli a
|
||||
rendszer indítását. Az
|
||||
<filename>/etc/rc</filename> szkript beolvassa az
|
||||
<filename>/etc/defaults/rc.conf</filename> és
|
||||
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományokat,
|
||||
amibõl megállapítja, hogy milyen
|
||||
szolgáltatásokat indítson el. A megadott
|
||||
szolgáltatásokat ezután az
|
||||
<filename>/etc/rc.d</filename> és a
|
||||
<filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> könyvtárakban
|
||||
található megfelelõ
|
||||
indítószkriptek segítségével
|
||||
indítja el. Ezek a szkriptek hasonlóak a &linux;
|
||||
rendszereken az <filename>/etc/init.d</filename>
|
||||
könyvtárban található
|
||||
szkriptekhez.</para>
|
||||
|
||||
<sidebar>
|
||||
<para><emphasis>A szolgáltatások
|
||||
indításáért felelõs szkriptek
|
||||
miért két különbözõ helyen
|
||||
találhatóak?</emphasis> Az
|
||||
<filename>/etc/rc.d</filename> könyvtárban
|
||||
található szkriptek az <quote>alaprendszer</quote>
|
||||
részei (mint például a &man.cron.8;,
|
||||
&man.sshd.8;, &man.syslog.3; és a többi). A
|
||||
<filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> könyvtárban
|
||||
pedig a felhasználó által
|
||||
telepíthetõ alkalmazások,
|
||||
például az <application>Apache</application>,
|
||||
<application>Squid</application> stb. szkriptjei
|
||||
találhatóak.</para>
|
||||
|
||||
<para><emphasis>Mi a különbség az
|
||||
<quote>alaprendszerben</quote> található és
|
||||
a felhasználó által telepített
|
||||
alkalmazások között?</emphasis> A &os;-t egy
|
||||
összefüggõ operációs
|
||||
rendszerként fejlesztik. Ezt másképpen
|
||||
úgy lehetne fogalmazni, hogy a rendszermagot, a
|
||||
rendszerszintû függvénykönyvtárakat
|
||||
és a hozzájuk tartozó programokat (mint
|
||||
például a &man.ls.1;, &man.cat.1;, &man.cp.1;
|
||||
stb.) együtt fejlesztik és adják ki. Ezt
|
||||
nevezzük az <quote>alaprendszernek</quote>. A
|
||||
felhasználó által telepíthetõ
|
||||
alkalmazások lényegében azok, amelyek nem
|
||||
részei ennek az <quote>alaprendszernek</quote>,
|
||||
például az <application>Apache</application>,
|
||||
<application>X11</application>,
|
||||
<application>Mozilla Firefox</application> stb. Ezek
|
||||
általában a &os; <ulink
|
||||
url="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyûjteményébõl</ulink>
|
||||
telepíthetõek. Mivel a felhasználók
|
||||
által telepített alkalmazásokat
|
||||
igyekszünk elkülöníteni az
|
||||
<quote>alaprendszertõl</quote>, ezért ezek a
|
||||
<filename>/usr/local/</filename> könyvtárba
|
||||
kerülnek. Ennek következtében a
|
||||
felhasználók által telepített
|
||||
binárisok a <filename>/usr/local/bin</filename>
|
||||
könyvtárban, míg a hozzájuk
|
||||
tartozó konfigurációs
|
||||
állományok a <filename>/usr/local/etc</filename>
|
||||
könyvtárban találhatóak, és
|
||||
így tovább.</para>
|
||||
</sidebar>
|
||||
|
||||
<para>A szolgáltatásokat az
|
||||
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
|
||||
(lásd &man.rc.conf.5;) tudjuk engedélyezni a
|
||||
<literal><replaceable>SzolgáltatásNév</replaceable>_enable="YES"</literal>
|
||||
sor megadásával. A rendszer alapértelmezett
|
||||
beállításait az
|
||||
<filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
|
||||
állományban találhatjuk meg, amelyeket az
|
||||
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban tudjuk
|
||||
felülbírálni. Az alkalmazásokhoz
|
||||
tartozó szolgáltatások
|
||||
engedélyezésének lépéseihez
|
||||
pedig a telepítésük után ne
|
||||
felejtsük el átolvasni a hozzájuk
|
||||
tartozó dokumentációt.</para>
|
||||
|
||||
<para>Az <filename>/etc/rc.conf</filename>
|
||||
állományból származó most
|
||||
következõ rövid kódrészlet az
|
||||
&man.sshd.8; és <application>Apache 2.2</application>
|
||||
szolgáltatásokat engedélyezi, valamint az
|
||||
<application>Apache</application> számára
|
||||
beállítja az SSL használatát.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting># az SSHD engedélyezése
|
||||
sshd_enable="YES"
|
||||
# az Apache és benne az SSL támogatásának engedélyezése
|
||||
apache22_enable="YES"
|
||||
apache22_flags="-DSSL"</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Miután az <filename>/etc/rc.conf</filename>
|
||||
állományban engedélyeztük a
|
||||
szolgáltatásokat, a paranccsorból el is
|
||||
tudjuk indítani ezeket (a rendszer
|
||||
újraindítása nélkül):</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><replaceable>/etc/rc.d/sshd</replaceable> start</userinput></screen>
|
||||
|
||||
<para>Ha egy szolgáltatást nem
|
||||
engedélyeztünk, akkor a parancssorból a
|
||||
<option>forcestart</option> paraméter
|
||||
megadásával tudjuk elindítani:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput><replaceable>/etc/rc.d/sshd</replaceable> forcestart</userinput></screen>
|
||||
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="network">
|
||||
<title>A hálózat
|
||||
beállítása</title>
|
||||
|
||||
<sect2 id="interfaces">
|
||||
<title>Hálózati interfészek</title>
|
||||
|
||||
<para>A hálózati csatolófelületekre a
|
||||
Linux esetén alkalmazott általános
|
||||
<emphasis>ethX</emphasis> alakú azonosítók
|
||||
helyett a &os; az adott hálózati kártya
|
||||
meghajtójának nevével és
|
||||
utána egy sorszámmal hivatkozik. Az
|
||||
&man.ifconfig.8; itt látható kimenetében
|
||||
két &intel; Pro 1000 hálózati
|
||||
kártya jelenik meg (em0 és em1):</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>ifconfig</userinput>
|
||||
em0: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> mtu 1500
|
||||
options=b<RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU>
|
||||
inet 10.10.10.100 netmask 0xffffff00 broadcast 10.10.10.255
|
||||
ether 00:50:56:a7:70:b2
|
||||
media: Ethernet autoselect (1000baseTX <full-duplex>)
|
||||
status: active
|
||||
em1: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> mtu 1500
|
||||
options=b<RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU>
|
||||
inet 192.168.10.222 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.10.255
|
||||
ether 00:50:56:a7:03:2b
|
||||
media: Ethernet autoselect (1000baseTX <full-duplex>)
|
||||
status: active</screen>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="ipaddress">
|
||||
<title>Az IP-cím beállítása</title>
|
||||
|
||||
<para>Az interfészekhez az &man.ifconfig.8; paranccsal
|
||||
tudunk IP-címet rendelni. Az IP-címek
|
||||
beállítása azonban csak akkor marad meg az
|
||||
újraindítást követõen is, ha
|
||||
felvesszük az <filename>/etc/rc.conf</filename>
|
||||
állományba. A most következõ
|
||||
példában megadunk egy hálózati
|
||||
nevet, IP-címet és egy alapértelmezett
|
||||
átjárót:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>hostname="szerver1.minta.com"
|
||||
ifconfig_em0="inet 10.10.10.100 netmask 255.255.255.0"
|
||||
defaultrouter="10.10.10.1"</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>DHCP esetén használjuk a
|
||||
következõt:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>hostname="szerver1.minta.com"
|
||||
ifconfig_em0="DHCP"</programlisting>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="firewall">
|
||||
<title>Tûzfalak</title>
|
||||
|
||||
<para>Hasonlóan a Linuxban található
|
||||
<application>IPTABLES</application> megoldáshoz, a &os; is
|
||||
kínál fel rendszermagszintû
|
||||
tûzfalazást. A &os; jelen pillanatban három
|
||||
tûzfalat támogat:</para>
|
||||
|
||||
<itemizedlist>
|
||||
<listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/firewalls-ipfw.html">IPFIREWALL</ulink></simpara></listitem>
|
||||
<listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/firewalls-ipf.html">IPFILTER</ulink></simpara></listitem>
|
||||
<listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/firewalls-pf.html">PF</ulink></simpara></listitem>
|
||||
</itemizedlist>
|
||||
|
||||
<para>Az <application>IPFIREWALL</application> avagy
|
||||
<application>IPFW</application> (az
|
||||
<application>IPFW</application> szabályrendszereit az
|
||||
&man.ipfw.8; paranccsal tudjuk kezelni) a &os; fejlesztõi
|
||||
által készített és karbantartott
|
||||
tûzfal. A forgalomszabályozás
|
||||
megvalósításához és
|
||||
különbözõ típusú
|
||||
hálózati kapcsolatok
|
||||
szimulációjához az
|
||||
<application>IPFW</application> kiegészíthetõ a
|
||||
&man.dummynet.4; használatával.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez az <application>IPFW</application> szabály
|
||||
engedélyezi a beérkezõ
|
||||
<application>SSH</application>-kapcsolatokat:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>ipfw add allow tcp from any to me 22 in via $ext_if</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Az <application>IPFILTER</application> tûzfalat
|
||||
Darren Reed dolgozta ki. Nem csak &os; alatt
|
||||
találkozhatunk vele, több operációs
|
||||
rendszerre is portolták, többek közt NetBSD-re,
|
||||
OpenBSD-re, SunOS-re, HP/UX-ra és Solarisra.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez az <application>IPFILTER</application> parancs
|
||||
engedélyezi a beérkezõ
|
||||
<application>SSH</application>-kapcsolatokat:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>pass in on $ext_if proto tcp from any to any port = 22</programlisting>
|
||||
|
||||
<para>Az utolsó tûzfal, a <application>PF</application>,
|
||||
az OpenBSD Projekt fejlesztése. Az
|
||||
<application>PF</application> eredetileg az
|
||||
<application>IPFILTER</application>
|
||||
leváltására készült. Emiatt az
|
||||
<application>PF</application> szabályainak megadási
|
||||
módja nagyon hasonlít az
|
||||
<application>IPFILTER</application> esetében
|
||||
megismertekhez. A minõségalapú (QoS)
|
||||
forgalomszabályozás
|
||||
létrehozásához a
|
||||
<application>PF</application> az &man.altq.4;
|
||||
megoldásával egészíthetõ
|
||||
ki.</para>
|
||||
|
||||
<para>Ez a <application>PF</application> parancs engedélyezi
|
||||
a beérkezõ
|
||||
<application>SSH</application>-kapcsolatokat:</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>pass in on $ext_if inet proto tcp from any to ($ext_if) port 22</programlisting>
|
||||
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="updates">
|
||||
<title>A &os; frissítése</title>
|
||||
|
||||
<para>A &os; rendszer háromféleképpen
|
||||
frissíthetõ: forráskódból,
|
||||
binárisan és telepítõlemezek
|
||||
használatával.</para>
|
||||
|
||||
<para>A forráskódon keresztüli
|
||||
frissítés ugyan a legbonyolultabb ezek
|
||||
közül, azonban ez kínálja fel egyben a
|
||||
legnagyobb rugalmasságot is. Ennek során
|
||||
szinkronizálnunk kell a &os;
|
||||
forráskódjának nálunk levõ
|
||||
(helyi) másolatát a &os;
|
||||
<application>CVS</application> (Concurrent Versioning System)
|
||||
szervereivel. Miután ezt megtörtént, le tudjuk
|
||||
fordítani a rendszermagot és a
|
||||
hozzátartozó programokat. A források
|
||||
frissítésével kapcsolatban olvassuk el
|
||||
&os; kézikönyv <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge.html">23. fejezetét</ulink>.</para>
|
||||
|
||||
<para>A bináris frissítés a &linux;
|
||||
típusú rendszereken elérhetõ
|
||||
<command>yum</command> vagy <command>apt-get</command> parancsok
|
||||
esetén megszokottakhoz hasonló. A
|
||||
&man.freebsd-update.8; parancs letölti a
|
||||
frissítéseket és telepíti ezeket. Ez
|
||||
a frissítési folyamat a &man.cron.8;
|
||||
használatával ütemezhetõ.</para>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Amikor a &man.cron.8; segítségével
|
||||
ütemezzük a frissítéseket, a
|
||||
&man.crontab.1; állományban lehetõség
|
||||
szerint a <command>freebsd-update cron</command> parancsot
|
||||
használjuk, ezáltal igyekezzünk
|
||||
csökkenteni annak
|
||||
valószínûségét, hogy egyszerre
|
||||
több számítógép is ugyanakkor
|
||||
terhelje a szervert.</para>
|
||||
|
||||
<programlisting>0 3 * * * root /usr/sbin/freebsd-update cron</programlisting>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Az utolsó frissítési módszer, a
|
||||
telepítõlemezek használata
|
||||
lényegében egy egyértelmû folyamat.
|
||||
Indítsuk el
|
||||
számítógépünket a
|
||||
telepítõlemezrõl és a
|
||||
telepítõben válasszuk a frissítés
|
||||
(upgrade) opciót.</para>
|
||||
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="procfs">
|
||||
<title>procfs: eltûnt, de nem nyomtalanul</title>
|
||||
|
||||
<para>A &linux; alatt a
|
||||
<filename>/proc/sys/net/ipv4/ip_forward</filename>
|
||||
használatával tudjuk megmondani, hogy az IP-csomagok
|
||||
továbbítása engedélyezett-e
|
||||
rendszerünkben. Mivel a &man.procfs.5; a &os; jelenlegi
|
||||
verzióiban már elavultnak számít,
|
||||
ezért ezt a &man.sysctl.8; paranccsal nézhetjük
|
||||
meg a rendszer egyéb beállításai
|
||||
mellett. (A <command>sysctl</command> viszont &linux; alatt is
|
||||
egyaránt megtalálható.)</para>
|
||||
|
||||
<para>Ha az IP-csomagok
|
||||
továbbításáról
|
||||
szóló példánál maradunk, akkor
|
||||
ezt az alábbi módon kérdezhetjük le,
|
||||
hogy engedélyezett-e a &os; rendszerünkön:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>sysctl net.inet.ip.forwarding</userinput>
|
||||
net.inet.ip.forwarding: 0</screen>
|
||||
|
||||
<para>Az <option>-a</option> paraméter
|
||||
megadásával a rendszer összes jelenlegi
|
||||
beállítását le tudjuk
|
||||
kérdezni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.user; <userinput>sysctl -a</userinput>
|
||||
kern.ostype: FreeBSD
|
||||
kern.osrelease: 6.2-RELEASE-p9
|
||||
kern.osrevision: 199506
|
||||
kern.version: FreeBSD 6.2-RELEASE-p9 #0: Thu Nov 29 04:07:33 UTC 2007
|
||||
root@i386-builder.daemonology.net:/usr/obj/usr/src/sys/GENERIC
|
||||
|
||||
kern.maxvnodes: 17517
|
||||
kern.maxproc: 1988
|
||||
kern.maxfiles: 3976
|
||||
kern.argmax: 262144
|
||||
kern.securelevel: -1
|
||||
kern.hostname: server1
|
||||
kern.hostid: 0
|
||||
kern.clockrate: { hz = 1000, tick = 1000, profhz = 666, stathz = 133 }
|
||||
kern.posix1version: 200112
|
||||
...</screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>Bizonyos <command>sysctl</command>-értékek
|
||||
írásvédettek.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>Adódhatnak olyan alkalmak, amikor mégis
|
||||
szükségünk lehet a procfs
|
||||
használatára, mint például régi
|
||||
szoftverek futtatása, a rendszerhívások
|
||||
nyomkövetése a &man.truss.1;
|
||||
segítségével, vagy a <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/linuxemu.html">bináris Linux kompatibilitás</ulink>
|
||||
használata. (Noha a bináris Linux kompatibilitás
|
||||
egy saját procfs állományrendszert, egy
|
||||
&man.linprocfs.5; rendszert használ.) A procfs
|
||||
típusú állományrendszerek
|
||||
csatlakoztatásához a következõt kell megadnunk
|
||||
az <filename>/etc/fstab</filename> állományban:</para>
|
||||
|
||||
<screen>proc /proc procfs rw,noauto 0 0</screen>
|
||||
|
||||
<note>
|
||||
<para>A <option>noauto</option> beállítás
|
||||
megadásával megakadályozzuk, hogy a
|
||||
<filename>/proc</filename> a rendszerindítás
|
||||
során magától
|
||||
csatlakoztatódjon.</para>
|
||||
</note>
|
||||
|
||||
<para>A procfs típusú
|
||||
állományrendszereket így lehet
|
||||
csaltkoztatni:</para>
|
||||
|
||||
<screen>&prompt.root; <userinput>mount /proc</userinput></screen>
|
||||
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="commands">
|
||||
<title>Gyakori parancsok</title>
|
||||
|
||||
<sect2 id="packageCommands">
|
||||
<title>A csomagok kezelése</title>
|
||||
|
||||
<para>
|
||||
<informaltable frame="none" pgwide="1">
|
||||
<tgroup cols="3">
|
||||
<thead>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Linuxos parancs (Red Hat/Debian)</entry>
|
||||
<entry>A &os;-s megfelelõje</entry>
|
||||
<entry>Leírás</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</thead>
|
||||
|
||||
<tbody>
|
||||
<row>
|
||||
<entry><command>yum install <replaceable>csomag</replaceable></command> / <command>apt-get install <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
|
||||
<entry><command>pkg_add -r <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
|
||||
<entry>A <replaceable>csomag</replaceable>
|
||||
telepítése egy távoli
|
||||
számítógéprõl</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry><command>rpm -ivh <replaceable>csomag</replaceable></command> / <command>dpkg -i <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
|
||||
<entry><command>pkg_add -v <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
|
||||
<entry>Csomag telepítése</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry><command>rpm -qa</command> / <command>dpkg -l</command></entry>
|
||||
<entry><command>pkg_info</command></entry>
|
||||
<entry>A telepített csomagok
|
||||
megjelenítése</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</tbody>
|
||||
</tgroup>
|
||||
</informaltable>
|
||||
</para>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
|
||||
<sect2 id="systemCommands">
|
||||
<title>A rendszer kezelése</title>
|
||||
|
||||
<para>
|
||||
<informaltable frame="none" pgwide="1">
|
||||
<tgroup cols="3">
|
||||
<thead>
|
||||
<row>
|
||||
<entry>Linuxos parancs</entry>
|
||||
<entry>A &os;-s megfelelõje</entry>
|
||||
<entry>Leírás</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</thead>
|
||||
|
||||
<tbody>
|
||||
<row>
|
||||
<entry><command>lspci</command></entry>
|
||||
<entry><command>pciconf</command></entry>
|
||||
<entry>A PCI-os eszközök
|
||||
megjelenítése</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry><command>lsmod</command></entry>
|
||||
<entry><command>kldstat</command></entry>
|
||||
<entry>A betöltött rendszermagmodulok
|
||||
felsorolása</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry><command>modprobe</command></entry>
|
||||
<entry><command>kldload</command> / <command>kldunload</command></entry>
|
||||
<entry>Modulok betöltése és
|
||||
eltávolítása</entry>
|
||||
</row>
|
||||
|
||||
<row>
|
||||
<entry><command>strace</command></entry>
|
||||
<entry><command>truss</command></entry>
|
||||
<entry>A rendszerhívások
|
||||
nyomkövetése</entry>
|
||||
</row>
|
||||
</tbody>
|
||||
</tgroup>
|
||||
</informaltable>
|
||||
</para>
|
||||
|
||||
</sect2>
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
<sect1 id="conclusion">
|
||||
<title>Lezárás</title>
|
||||
|
||||
<para>Bízunk benne, hogy ez a leírás eleget
|
||||
mutatott be ahhoz, hogy elkezdjünk ismerkedni a &os;-vel. Ha
|
||||
az érintett témák még jobban
|
||||
érdekelnek minket vagy olyanról szeretnénk
|
||||
többet megtudni, ami itt nem szerepelt, akkor
|
||||
mindenképpen olvassunk bele a <ulink
|
||||
url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/index.html">&os; kézikönyvbe</ulink>.</para>
|
||||
|
||||
</sect1>
|
||||
|
||||
</article>
|
||||
Loading…
Reference in a new issue