442 lines
17 KiB
XML
442 lines
17 KiB
XML
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
|
|
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
|
|
"http://www.FreeBSD.org/XML/share/xml/freebsd50.dtd">
|
|
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
|
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
|
|
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/laptop/article.xml
|
|
%SRCID% 1.25
|
|
-->
|
|
<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
|
|
<info><title>&os; laptopon</title>
|
|
|
|
|
|
<abstract>
|
|
<para>A &os; néhány buktatótól eltekintve
|
|
remekül működik a legtöbb laptopon. A
|
|
következőkben nagyító alá vesszük
|
|
azokat a problémákat, amelyek a &os; laptopon
|
|
történő futtatását
|
|
akadályozhatják, az asztali
|
|
számítógépektől eltérő
|
|
hardverkövetelményekre vonatkozóan.</para>
|
|
|
|
<para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
|
|
utolsó ellenőrzés:
|
|
2010.11.28.</emphasis></para>
|
|
</abstract>
|
|
|
|
<legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
|
|
&tm-attrib.freebsd;
|
|
&tm-attrib.linux;
|
|
&tm-attrib.microsoft;
|
|
&tm-attrib.general;
|
|
</legalnotice>
|
|
|
|
<pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
|
|
|
|
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
|
|
</info>
|
|
|
|
<para>A &os;-t gyakran az Internetes kiszolgálók
|
|
operációs rendszerének vélik, ám
|
|
éppen ugyanolyan jól alkalmazható egy asztali
|
|
számítógépre is, és ha egy laptopon
|
|
kívánjuk használni, továbbra is
|
|
élvezhetjük a korábban megszokott előnyeit:
|
|
rendszerezett felépítés, könnyű
|
|
karbantarthatóság és
|
|
frissíthetőség, a programok
|
|
telepítéséhez kidolgozott port- és
|
|
csomagkezelő rendszer, és így tovább.
|
|
(Az egyéb előnyei, mint mondjuk a
|
|
megbízhatóság, kiemelkedő
|
|
hálózati teljesítmény, nagy
|
|
terhelés alatti teljesítmény, természetesen
|
|
nem feltétlenül szembetűnőek egy laptopon.)
|
|
Azonban a laptopokra történő telepítése
|
|
gyakran felvet olyan gondokat, amelyek az asztali
|
|
számítógépek esetén nem jelennek meg,
|
|
és ezért általában nem is kerülnek
|
|
szóba (a laptopok ugyanis az asztali
|
|
számítógépekénél jóval
|
|
nagyobb mértékben µsoft.windows;-ra vannak
|
|
tervezve). Ebben a leírásban szeretnénk
|
|
megtárgyalni ezeket a problémákat.
|
|
Néhányan ugyan már előzetesen
|
|
feljegyezték a &os;-vel kapcsolatos tapasztalataikat bizonyos
|
|
modellek esetén olyan oldalakon, amelyek nem részei a &os;
|
|
hivatalos dokumentációjának. Emiatt könnyen
|
|
előfordulhat, hogy úgy is találhatunk hasznos
|
|
információkat a témában, ha egyszerűen
|
|
rákeresünk valamelyik népszerű
|
|
keresőben a laptopunk modelljére és a
|
|
<quote>&os;</quote> szóra. Ezen kívül
|
|
létezik még egy külön &os;-hez kialakított
|
|
Internetes adatbázis, ahol a különféle laptopok
|
|
hardveres problémáihoz találhatunk
|
|
segítséget: ez <link xlink:href="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/">A &os; laptop
|
|
kompabilitási lista</link>.</para>
|
|
|
|
<para>Amennyiben szeretnénk felvenni a kapcsolatot más &os;
|
|
laptop felhasználókkal, érdeklődjünk a
|
|
&a.mobile.name; listán. Valamint megéri még
|
|
ellátogatni <link xlink:href="http://tuxmobile.org/mobile_bsd.html">erre</link> a &os;-s
|
|
laptopokkal foglalkozó oldalra is. </para>
|
|
|
|
<sect1 xml:id="xorg">
|
|
<title>&xorg;</title>
|
|
|
|
<para>Az <application>&xorg;</application> legújabb
|
|
változatai képesek együttműködni a
|
|
napjainkban kapható laptopok videóvezérlőivel.
|
|
Habár a hardveres gyorsítás nem
|
|
feltétlenül támogatott, az általános
|
|
SVGA módnak használhatónak kell lennie.</para>
|
|
|
|
<para>Keressük meg a laptopunk kézikönyvében,
|
|
hogy milyen videóvezérlő található
|
|
benne, majd vessük össze ezt az
|
|
<application>&xorg;</application> dokumentációjával,
|
|
amiből kiderül, mennyire támogatja. Ha kiemelten nem
|
|
támogatná, használjuk az általános
|
|
eszközt (<emphasis>generic device</emphasis>, de ne hagyjuk
|
|
megtéveszteni magunkat semmi hasonlóval). Mellesleg
|
|
szerencsét próbálhatunk az
|
|
<userinput>&xorg; -configure</userinput> paranccsal is, amely
|
|
magától képes felderíteni
|
|
konfigurációnk nagy részét.</para>
|
|
|
|
<para>A legtöbb gondot egyébként a monitor
|
|
beállítása okozza. Az
|
|
<application>&xorg;</application>-ra vonatkozó források
|
|
többnyire kizárólag csak
|
|
katódsugárcsöves megjelenítőkre
|
|
összepontosítanak, így egy
|
|
folyadékkristályos megjelenítő
|
|
esetén némileg trükkös lehet eltalálni a
|
|
megfelelő <literal>modeline</literal>
|
|
beállításokat. Elképzelhető
|
|
egyébként, hogy szerencsénk van, és
|
|
egyáltalán nem is kell megadni modeline-t, vagy
|
|
egyszerűen csak a megfelelő <literal>HorizSync</literal>
|
|
és <literal>VertRefresh</literal>
|
|
értéktartományokat kell behangolni. Ha azonban
|
|
ezek sem működnének, a legjobb, amit ilyenkor
|
|
tehetünk, hogy további forrásokat nézünk
|
|
át az Interneten a helyes beállítások
|
|
után keresve (ezek gyakorta &linux;-os oldalak, de ez a mi
|
|
esetünkben most nem számít, hiszen ugyanazt az
|
|
<application>&xorg;</application>-ot használja mind a két
|
|
rendszer) és bemásoljuk a konfigurációs
|
|
állományba a mienkhez hasonló hardverre
|
|
talált modeline beállításokat.</para>
|
|
|
|
<para>A laptopok legtöbbjét a pozícionáló
|
|
eszközeiken két gombbal szállítják, ami
|
|
eléggé problémás tud lenni az X esetén
|
|
(tekintettel arra, hogy a középső gombot bevett
|
|
módon szövegek másolására
|
|
használják), ennek feloldására be lehet
|
|
állítani úgy az X-et, hogy a bal és jobb gomb
|
|
egyszerre történő lenyomása helyettesítse
|
|
a középső gombot. Ehhez adjuk meg a</para>
|
|
|
|
<programlisting>Option "Emulate3Buttons"</programlisting>
|
|
|
|
<para>sort az <filename>xorg.conf</filename> állományban, az
|
|
<literal>InputDevice</literal>szekcióban.</para>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 xml:id="modems">
|
|
<title>Modem</title>
|
|
|
|
<para>A laptopokba általában szerelnek belső
|
|
(beépített, integrált) modemeket is. Sajnos, ez
|
|
az esetek döntő részében valamilyen
|
|
<quote>winmodem</quote>, ahol a tényleges funkciókat
|
|
szoftveres úton valósítják meg és csak
|
|
a &windows;-hoz fejlesztett meghajtók képesek ezeket
|
|
elérhetővé tenni (ámbár
|
|
néhány ilyen meghajtó már szárnyra
|
|
kapott más operációs rendszerekhez is:
|
|
például, ha <emphasis>Lucent LT</emphasis> chipsetes
|
|
modemmel rendelkezünk, akkor előfordulhat, hogy
|
|
támogatja a <package>comms/ltmdm</package> port).
|
|
Ilyenkor kénytelenek vagyunk egy külső modemet
|
|
vásárolni: erre az egyik legjobb megoldás egy
|
|
PC-kártyás (PCMCIA) modem (ld. lentebb), de a soros vagy
|
|
USB-s modemek esetlegesen olcsóbbnak bizonyulhatnak.
|
|
Általánosságban elmondható, hogy a
|
|
hagyományos modemek (a nem winmodemek) minden
|
|
nehézség nélkül
|
|
használhatóak.</para>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 xml:id="pcmcia">
|
|
<title>PCMCIA (PC-kártyás) eszköz</title>
|
|
|
|
<para>A laptopokon általában találhatóak PCMCIA
|
|
(vagy más néven PC-kártya)
|
|
bővítőhelyek, ezek &os; alatt eléggé
|
|
jól támogatottak. Ellenőrizzük le a
|
|
rendszerindulás során megjelenő üzenetek
|
|
között (a &man.dmesg.8; segítségével),
|
|
hogy ezeket a rendszer megfelelően észlelte-e
|
|
(<filename>pccard0</filename>, <filename>pccard1</filename> stb.
|
|
neveken kell megjelenniük a bővítőhelyeknek,
|
|
valamint az így csatlakoztatott eszközöknek
|
|
<filename>pcic0</filename> stb. néven).</para>
|
|
|
|
<para>A &os; 4.X a 16 bites PCMCIA-kártyákat
|
|
támogatja, a &os; 5.X pedig már ismeri a
|
|
16 és 32 bites (<quote>CardBus</quote>) kártyákat
|
|
is. A jelenleg támogatott kártyák adatbázisa
|
|
fellelhető a <filename>/etc/defaults/pccard.conf</filename>
|
|
állományban. Vásárlás előtt az
|
|
itt szereplő kártyákban érdemes gondolkodni.
|
|
Az itt nem szereplő kártyák működhetnek
|
|
általános (<quote>generic</quote>) eszközként:
|
|
a legtöbb (16 bites) modem ragyogóan
|
|
használható, feltéve, hogy nem winmodem (ezek
|
|
gyakran PC-kártya formájában is megjelennek,
|
|
legyünk óvatosak). Érdemes megemlíteni, hogy
|
|
ha a kártyánkat általános modemként
|
|
ismerte fel a rendszer, a <filename>pccard.conf</filename>
|
|
állományban alapértelmezés szerinti
|
|
található egy 10 másodperces
|
|
késleltetés (hogy elkerüljük a fagyást
|
|
egyes modemeken), ami sok esetben túlzott
|
|
óvatosságra vall, így ha nem érezzük
|
|
szükségét és van kedvünk
|
|
állítgatni, csökkentsük ezt az időt vagy
|
|
akár teljesen ki is kapcsolhatjuk.</para>
|
|
|
|
<para>Előfordulhat, hogy a <filename>pccard.conf</filename> egyes
|
|
részei átírásra szorulnak.
|
|
Nézzük meg, hogy rendszerünkben melyik
|
|
megszakítások (IRQ) vannak már használatban
|
|
és töröljük őket. Tehát ha mondjuk
|
|
van egy hangkártyánk, amely az 5-ös IRQ-t
|
|
használja, vegyük ki a felsorolásból a
|
|
számát (máskülönben a rendszer
|
|
lefagyásába futhatunk bele egy kártya
|
|
behelyezése során). Ellenőrizzük
|
|
továbbá a szabad memória
|
|
bővítőhelyeket; ha a kártyánkat nem
|
|
ismerte még fel a rendszer, próbáljuk meg
|
|
átállítani egy másik megengedett
|
|
értékre (ezek megtalálhatóak a
|
|
&man.pccardc.8; kézikönyvében).</para>
|
|
|
|
<para>Ha még nem futna, indítsuk el a &man.pccardd.8;
|
|
daemont. (Ha minden indításkor szeretnénk
|
|
aktiválni, akkor tegyük bele az
|
|
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományba a
|
|
<programlisting>pccard_enable="YES"</programlisting>
|
|
sort.) Innentől kezdve minden behelyezett és kivett
|
|
kártyát észlel a rendszerünk, amiről a
|
|
naplóban értesítést is ad.</para>
|
|
|
|
<para>A &os; 4.4 kiadása előtt komolyabb
|
|
változások történtek a pccard
|
|
forrásában (pl. a megszakítások ISA-n
|
|
keresztüli közvetítése olyan
|
|
számítógépek esetén, ahol a &os; nem
|
|
tudja használni a PCI BIOS-t). Ha ezzel kapcsolatosan
|
|
felmerülne bármilyen probléma, érdemes
|
|
frissíteni a rendszert.</para>
|
|
</sect1>
|
|
|
|
<sect1 xml:id="power-management">
|
|
<title>Energiagazdálkodás</title>
|
|
|
|
<para>Sajnálatos módon ezek a funkciók
|
|
egyáltalán nem mondhatóak jól
|
|
támogatottnak &os; alatt. Ha szerencsénk van, akkor egyes
|
|
funkciók jól működnek, mások pedig
|
|
egyáltalán nem.</para>
|
|
|
|
<para>Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, két
|
|
szabvány is létezik az energiagazdálkodásra:
|
|
az APM és az ACPI, ahol az utóbbi bővebb és
|
|
kiterjedtebb szabvány, mint az előbbi, de több
|
|
problémát is felvet.</para>
|
|
|
|
<para>Egyes laptopok az APM-et és az ACPI-t is
|
|
támogatják (adott mértékig), mások
|
|
pedig csak az egyik szabványt ismerik. Emiatt mind a kettővel
|
|
kísérletezni kell egy elfogadható
|
|
energiagazdálkodási séma
|
|
kialakításához.</para>
|
|
|
|
<note><para>Egyszerre nem lehet bekapcsolni az APM-et és az ACPI-t,
|
|
még akkor sem, ha a laptop mind a kettőt
|
|
támogatja.</para></note>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>APM</title>
|
|
|
|
<para>Az APM (Advanced Power Management) BIOS támogatást ad
|
|
a különféle energiagazdálkodási
|
|
jellemzőkhöz, mint mondjuk a készenléti
|
|
állapot, hibernálás, a processzor
|
|
órajelének csökkentése stb., amelyek
|
|
el is érhetőek &os; 4.X és &os; 5.X
|
|
alatt.</para>
|
|
|
|
<para>Az APM támogatás bekapcsolásához
|
|
fordíthatunk energiagazdálkodásra
|
|
felkészített rendszermagot
|
|
(<literal>device apm0</literal> &os; 4.X esetén és
|
|
<literal>device apm</literal> &os; 5.X esetén) is, de
|
|
a &os; 5.X vonal rendszermagjához már létezik
|
|
külön APM modul is, amelyet az indítás
|
|
során tudunk betöltetni úgy, hogy
|
|
<filename>/boot/loader.conf</filename> állományhoz
|
|
hozzávesszük az <literal>apm_load="YES"</literal>
|
|
sort.</para>
|
|
|
|
<para>Ezen felül &os; 5.X esetén még be kell
|
|
írni a <literal>hint.apm.0.disabled="0"</literal> sort is a
|
|
<filename>/boot/device.hints</filename>
|
|
állományba.</para>
|
|
|
|
<para>Az APM-et minden indítással együtt
|
|
aktivizálhatjuk, ha megadjuk az
|
|
<literal>apm_enable="YES"</literal> sort a
|
|
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban. Ezen
|
|
kívül még hasznos lehet elindítani a
|
|
&man.apmd.8; daemont is, méghozzá a
|
|
<literal>apmd_enable="YES"</literal> sor
|
|
hozzávételével. Ez a daemon felügyeli a
|
|
BIOS-nak küldött különböző
|
|
APM-eseményeket, így készenléti
|
|
állapotba tudjuk helyezni a laptopunkat gombnyomásra,
|
|
vagy akár összecsukással is.</para>
|
|
|
|
<para>A APM-parancsok a &man.apm.8; kézikönyvében
|
|
szerepelnek. Például, az <command>apm -b</command>
|
|
paranccsal le lehet kérdezni az akkumulátor
|
|
töltöttségét (vagy 255-öt ad vissza, ha
|
|
nem támogatott ez funkció), a <command>apm -Z</command>
|
|
energiatakarékos állapotba, ill. a
|
|
<command>apm -z</command> (vagy a <command>zzz</command>) parancs
|
|
készenléti állapotba helyezi a laptopot. A
|
|
számítógép kikapcsolásához
|
|
és áramtalanításához a
|
|
<command>shutdown -p</command> parancsot kell használni.
|
|
Még egyszer megemlítjük, hogy a tárgyalt
|
|
funkciók közül nem mindegyik működik
|
|
megfelelően vagy akár egyáltalán
|
|
nem működik.</para>
|
|
|
|
<para>Esetenként tapasztalhatjuk, hogy a laptop
|
|
energiatakarékos vagy készenléti állapotba
|
|
helyezése ugyan működik konzolon, de X alatt
|
|
viszont nem (vagyis nem kapjuk vissza a képet). Ha
|
|
&os; 5.X-et használunk, erre egy megoldás lehet,
|
|
ha beletesszük a
|
|
<literal>options SC_NO_SUSPEND_VTYSWITCH</literal> sort a
|
|
rendszermagunk konfigurációs
|
|
állományába és újrafordítjuk
|
|
azt. Másik lehetőség, hogy átváltunk
|
|
egy virtuális konzolra (a
|
|
<keycombo action="simul">
|
|
<keycap>Ctrl</keycap>
|
|
<keycap>Alt</keycap>
|
|
<keycap>F1</keycap>
|
|
</keycombo>
|
|
lenyomásával, vagy ugyanígy egy másik
|
|
funkcióbillentyűvel), majd elindítjuk az
|
|
&man.apm.8;-et. Ha &man.apmd.8;-t használunk,
|
|
automatizálhatjuk is ezt a rendszert a &man.vidcontrol.1;
|
|
segítségével. Ehhez nem kell mást
|
|
tennünk, csupán átírni a
|
|
<filename>/etc/apmd.conf</filename> állományt az
|
|
alábbiak szerint:</para>
|
|
|
|
<programlisting>apm_event SUSPENDREQ {
|
|
exec "vidcontrol -s 1 < /dev/console";
|
|
exec "/etc/rc.suspend";
|
|
}
|
|
|
|
apm_event USERSUSPENDREQ {
|
|
exec "vidcontrol -s 1 < /dev/console";
|
|
exec "sync && sync && sync";
|
|
exec "sleep 1";
|
|
exec "apm -z";
|
|
}
|
|
|
|
apm_event NORMRESUME, STANDBYRESUME {
|
|
exec "/etc/rc.resume";
|
|
exec "vidcontrol -s 9 < /dev/console";
|
|
}</programlisting>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>ACPI</title>
|
|
|
|
<para>Az ACPI (Advanced Configuration and Power Management Interface)
|
|
nem csak energiagazdálkodást tesz lehetővé,
|
|
hanem hardver-felderítést is (ezzel szinte
|
|
feleslegessé téve a PnP-t és a PCI
|
|
BIOS-t). Az ACPI támogatása csak &os; 5.X
|
|
alatt érhető el, és alapértelmezés
|
|
szerint aktív. Ilyenkor tehát nem kell semmit se
|
|
csinálni, hogy működésre bírjuk. Az
|
|
ACPI viselkedését az &man.acpiconf.8;-al tudjuk
|
|
vezérelni.</para>
|
|
|
|
<para>Sajnos azonban, a gyártók gyakorta hibás
|
|
ACPI-implementációval szállítják a
|
|
laptopokat, aminek következtében az ACPI
|
|
bekapcsolása több gondot okoz, mint hasznot, egészen
|
|
annyira, hogy akár a &os; bizonyos gépeken
|
|
képtelen elindulni aktív ACPI
|
|
támogatással.</para>
|
|
|
|
<para>Ha az ACPI használata gondokat okoz, ajánlott
|
|
érdeklődni a laptopunk
|
|
gyártójánál, hogy vajon
|
|
készült-e ACPI-vel kapcsolatos BIOS-frissítés
|
|
az utóbbi időben. Mivel a &os; ACPI
|
|
implementációja is még gyerekcipőben
|
|
jár, ezért érdemes még frissíteni a
|
|
rendszerünket is, elképzelhető ugyanis, hogy a
|
|
problémánkat azóta már
|
|
megoldották.</para>
|
|
|
|
<para>Az ACPI kikapcsolásához egyszerűen ki kell
|
|
bővíteni a <filename>/boot/device.hints</filename>
|
|
állományt a <literal>hint.acpi.0.disabled="1"</literal>
|
|
sorral. Ha gondunk lenne egy ACPI-t használó gép
|
|
indításával, ideiglenesen ki tudjuk kapcsolni az
|
|
ACPI-t az indítás során aktiválható
|
|
paranccsoron keresztül is, az <literal>unset acpi_load</literal>
|
|
parancs kiadásával. A &os; 5.1-RELEASE
|
|
kiadásától kezdve már egy
|
|
rendszerindító menüben is kiválaszthatjuk,
|
|
hogyan induljon a rendszer: itt az egyik menüpont az
|
|
ACPI kikapcsolása. Ekkor tehát az ACPI
|
|
kikapcsolásához válasszuk a
|
|
<guimenuitem>2. Boot &os; with ACPI disabled</guimenuitem>
|
|
(2. A &os; indítása ACPI támogatás
|
|
nélkül) pontot a menüben.</para>
|
|
</sect2>
|
|
|
|
<sect2>
|
|
<title>A monitor energiagazdálkodása</title>
|
|
|
|
<para>Az X ablakkezelő rendszer (<application>&xorg;</application>)
|
|
is tartalmaz energiagazdálkodást a
|
|
megjelenítő eszközök számára
|
|
(ajánlott ezzel kapcsolatosan megnézni a &man.xset.1;
|
|
man oldalt, rákeresve a <quote>dpms</quote> szóra).
|
|
Valószínűleg ezt is hasznos lesz megismerni.
|
|
Azonban vegyük figyelembe, hogy sokszor nem következetesen
|
|
működik a laptopokon: előfordulhat, hogy kikapcsolja
|
|
ugyan a megjelenítőt, de nem kapcsolja ki
|
|
a háttérvilágítást.</para>
|
|
</sect2>
|
|
</sect1>
|
|
</article>
|