doc/hu_HU.ISO8859-2/htdocs/advocacy/myths.xml
Gabor Kovesdan 77d737ee88 - Rename the share/sgml directories to share/xml
- Fix build errors from the next change

Approved by:	doceng (implicit)
2012-10-01 11:56:00 +00:00

714 lines
22 KiB
XML

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//FreeBSD//DTD XHTML 1.0 Transitional-Based Extension//EN"
"http://www.FreeBSD.org/XML/doc/share/xml/xhtml10-freebsd.dtd" [
<!ENTITY title "A FreeBSD Képviseleti Projekt">
<!ENTITY url.articles "../../doc/en_US.ISO8859-1/articles">
]>
<!-- FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
%SOURCE% en/advocacy/myths.xml
%SRCID% 1.44
-->
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<title>&title;</title>
<cvs:keyword xmlns:cvs="http://www.FreeBSD.org/XML/CVS">$FreeBSD$</cvs:keyword>
</head>
<body class="navinclude.about">
<p>Miközben a BSD projektek (DragonflyBSD, &os;, NetBSD
és az OpenBSD) nagyra nőttek, számos
mítosz kezdett terjedni róluk. Ezek közül
néhányat jó szándékú,
ám megfontolatlan személyek indítottak el,
másokat pedig önhitt emberek.</p>
<p>Ennek az oldalnak az a célja, hogy a lehető
legnagyobb tárgyilagosság mellett eloszlassa ezeket a
tévhiteket.</p>
<blockquote><b>Megjegyzés:</b> Ezen az oldalon a <q>*BSD</q>
kifejezés mind a négy BSD projektre vonatkozik.
Ahol az adott mende-monda csak az egyik
különálló projektre vonatkozik, ott azt
külön említjük.</blockquote>
<blockquote>Ha úgy érezzük, hogy az oldal
valamely témában hiányos ismereteket
közöl, akkor értesítsük az oldal
fenntartóját, &a.trhodes;-ot a következő
e-mail címen: &lt;<a
href="mailto:trhodes@FreeBSD.org">trhodes@FreeBSD.org</a>&gt;
</blockquote>
<h2>Tartalom</h2>
<ul>
<li><a href="#closed-model">A *BSD rendszerek zárt
fejlesztési modellel rendelkeznek, sokkal inkább
<q>katedrálisok</q> mintsem
<q>bazárok</q></a></li>
<li><a href="#own-distro">A *BSD rendszerekről nem
készíthető saját
disztribúció, vagy nem
származtatható egyéb munka</a></li>
<li><a href="#server">A *BSD rendszerek remek
kiszolgálók, de rossz asztali rendszerek</a></li>
<li><a href="#old-codebase">A *BSD rendszerek
forráskódja régi, elavult és
haldoklik</a></li>
<li><a href="#bsd-war">A *BSD projektek egymással
háborúznak, hetente válnak ki újabb
felhasználói csoportok</a></li>
<li><a href="#clustering">A *BSD rendszereket nem
fürtözni (párhuzamos
számításokra)</a></li>
<li><a href="#support">Nincs kereskedelmi támogatás
a *BSD rendszerekhez</a></li>
<li><a href="#applications">Nincsenek alkalmazások a *BSD
rendszerekhez</a></li>
<li><a href="#beats">A *BSD rendszerek jobbak, mint más
rendszerek</a></li>
<li><a href="#beaten">Más rendszerek jobbak, mint a
*BSD a rendszerek</a></li>
</ul>
<h2>Mítoszok</h2>
<h3>A <a name="closed-model">*BSD</a> rendszerek zárt
fejlesztési modellel rendelkeznek, sokkal inkább
<q>katedrálisok</q> mintsem <q>bazárok</q></h3>
<p>Eric Raymond nagy hatású írása <a
href="http://www.catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/">A katedrális és a bazár</a>
címmel a Linux fejlesztési modellt (és azt a
modellt, amelyet Eric a <tt>fetchmail</tt>
kifejlesztéséhez használt) említi mint
a <q>nyílt</q> fejlesztési modell
példáját. Ezzel szemben a *BSD
fejlesztési modelljét gyakran jellemzik
zártként.</p>
<p>A hallgatólagos bírálat szerint a
<q>bazár</q> (nyílt) jó, és a
<q>katedrális</q> (zárt) rossz.</p>
<p>Ha valami, akkor a *BSD rendszerek által alkalmazott
fejlesztési modell <strong>még inkább</strong>
hasonlít a <q>bazárhoz</q>, mint a Linux vagy a
<tt>fetchmail</tt> esetében, amelyeket Eric
említ.</p>
<p>Ehhez elég csupán a következőket
figyelembe vennünk:</p>
<ul>
<li>
<p><b>Minden *BSD projekt esetén:</b> A
forráskód aktuális változata a
&os;, NetBSD, és az OpenBSD esetében is a nap 24
órájában bárki
számára elérhető az Interneten
keresztül. Nem szükséges arra várni,
hogy egy új kiadás jelenjen meg.</p>
<p><b>&os;, NetBSD:</b> Egy telepíthető
<q>pillanatverzió</q> 24 óránként
válik elérhetővé. Ezek a
pillanatképek teljesen ugyanúgy
telepíthetők mint a közönséges
kiadások, és a telepítéshez nem
szükséges egy meglévő rendszer.</p>
<p><b>OpenBSD:</b> OpenBSD pillanatképei naponta
készülnek, és ha Theo elég
jónak találja ezeket, felkerülnek a
tükörszerverekre.</p>
<p>Ezzel ellentétben a Linux kernelnek csak alkalmilag
válik elérhetővé új
verziója, és a különböző
disztribúciók kiadási gyakorisága
a disztribúció fejlesztőitől
függ.</p>
<p>Itt nem kíséri harsonaszó egy új
kernel megjelenését, mivel a legtöbb *BSD
felhasználó számára ez egy
teljesen megszokott esemény.</p>
</li>
<li>
<p>A *BSD projektek mind CVS-t használnak a
forráskód karbantartásához.</p>
<p><b>Minden *BSD projekt esetén:</b> a CVS Repository a
nap 24 órájában
böngészhető, és a repositoryból
az egész rendszer letölthető. A
forrás elérhető anonim CVS, CVSup, CVSupit,
CTM (e-mail-en keresztül) vagy egyszerű FTP
segítségével.</p>
</li>
<li>
<p>Bárki küldhet javításokat,
hibajelentéseket, dokumentációt,
és egyéb módokon is
hozzájárulhat a munkához. Ezt a *BSD
rendszerek részét képező
<tt>send-pr</tt> program vagy a webes felület
segítségével lehet megtenni.</p>
<p>A dokumentáció hemzseg az erre utaló
hivatkozásoktól.</p>
</li>
<li>
<p>Nem mindenki hajthat végre
változtatásokat a *BSD rendszerek
forráskódjában, ehhez először
<em>committerré</em> kell válnia.
Általában olyan emberek kapnak <q>commit
jogot</q>, akik már a <tt>send-pr</tt>
segítségével vagy más
hasonló módon beküldtek már
pár alapos változtatást a projektnek.</p>
<p>Ez a rendszer hasonló a Linux módszeréhez.
Egyetlen ember, Linus jogosult megváltoztatni a kernelt,
de a különböző területek (mint
például a hálózati kód)
fejlesztését más emberek tartják
karban.</p>
<p><i>Mellesleg Nik (nik@FreeBSD.org) jó példa erre.
Miután számos fejlesztést hajtott
végre a FreeBSD Dokumentációs Projekten
és a weboldalon, felajánlották neki a
<q>commit jogot</q>, hogy ne kelljen más committereket
zargatnia, hogy hajtsák végre az általa
készített fejlesztéseket. Soha nem
kérte ezt a jogot, ingyen kapta.</i></p>
</li>
</ul>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="own-distro">A</a> *BSD rendszerekről nem
készíthető saját
disztribúció, vagy nem származtatható
egyéb munka</h3>
<p>Készíthető, csak a
dokumentációban és a
forrásfájlokban fel kell tüntetni, hogy a
forráskód honnan származik. Rengeteg
származtatott projekt létezik:</p>
<ul>
<li>
<p>A <a href="http://www.dragonflybsd.org/">DragonflyBSD</a> a
&os;&nbsp;4.X egy leágazásaként indult,
de azóta már van saját
felhasználói közössége
és vannak fejlesztési céljai.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://www.trustedbsd.org/">TrustedBSD</a> a
&os;-hez nyújt a megbízható (trusted)
operációs rendszerekre jellemző
funkciókat képviselő
különböző kiterjesztéseket,
és ezzel az IT biztonsági
minősítést, a Common Criteria-t (CC)
célozza meg. Ez a projekt folyamatos fejlesztés
alatt áll, a kód nagy része
visszakerül a &os; alaprendszerébe, de a
fejlesztés külön történik.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://www.hybrid-cluster.com/">Hybrid Cluster</a>
egy &os; és ZFS alapokon nyugvó webes klaszter,
amely szabványos LAMP alapú honlapok és
alkalmazások számára szolgáltat
redundáns adatbiztonságot és automatikus
terheléskiegyenlítést.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://frenzy.org.ua/eng/">Frenzy</a> egy
másik live-CD disztribúció, de
elsősorban adminisztrációs feladatokhoz.
Egyaránt tartalmaz hardvertesztelő,
állományrendszer-ellenőrző,
biztonsági ellenőrző,
hálózatkonfiguráló és
-analizáló szoftvereket.</p>
</li>
<li>
<p>A <a
href="http://www.FreeBSD.org/cgi/man.cgi?query=picobsd">PicoBSD</a>
egy testreszabott &os; disztribúció, amely
elfér akár egy floppy lemezen is. Remek
eszköz merevlemez nélküli 386-os PC-k
útválasztóvá vagy
nyomtatószerverré
alakításához. A &os;
forrásfájának része, lásd a
/usr/src/release/picobsd könyvtárat.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="&url.articles;/nanobsd/index.html">NanoBSD</a> egy
másik olyan projekt, amely a &os; minimális
helyigényű verziójának
előállításával foglalkozik.
Ez a változat elfér egy Compact Flash
kártyán vagy egyéb kisebb
méretű adathordozón. Ez a projekt is a
&os; forrásfájának része,
lásd a /usr/src/tools/tools/nanobsd
könyvtárat.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://www.tinybsd.org/tinybsd">TinyBSD</a> olyan
shell szripteket foglal össze, amelyek a &os; 5.X
és 6.X verzióin alapuló beágyazott
rendszerek fejlesztéséhez
használhatóak.</p></li>
<li>
<p>A <a href="http://thinbsd.zefyris.com/">ThinBSD</a> egy
kisméretű rendszerindító lemez,
amellyel egy egyszerű PC-t használhatunk Microsoft
Windows RDP kliensként, vagy X
terminálként. Az egész
konfiguráció DHCP protokollon
végezhető.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://www.pcbsd.org/">PC-BSD</a> egy asztali
felhasználásra előkészített
&os; leszármazott. A fejlesztés célja,
hogy könnyen telepíthető legyen és egy
segítőkész közösség
alakuljon ki körülötte.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://www.desktopbsd.net/">DesktopBSD</a> egy
másik asztali felhasználásra szánt
&os; alapú operációs rendszer.</p>
</li>
<li>
<p>A <a
href="http://www.gentoo.org/proj/en/gentoo-alt/bsd/fbsd/index.xml">Gentoo/&os;</a>
a Gentoo Projekt kezdeményezése arra, hogy a
Gentoo adminisztrációs adottságait
portolják a megbízható &os;
rendszermagjára és
szoftverkörnyezetére. A projekt befejezetlen,
jelenleg kísérleti stádiumban van.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://www.m0n0.ch/wall/">m0n0wall</a> egy &os;
alapú tűzfalrendszer. Rengeteg olyan
funkcióval rendelkezik, amelyet a drága
tűzfalak is nyújtanak, mint például
a webes interfész, gyári
beállítások
visszaállítása,
állapottartó csomagszűrés, NAT/PAT
átirányítás, DHCP kliens és
szerver, gyorstárazó névszerver és
még sok minden más.</p>
</li>
<li>
<p>A <a href="http://www.pfsense.com">pfSense</a> egy m0n0wall
alapú tűzfalrendszer, de a fejlesztés
céljai és a támogatott funkciók
különbözőek, mint például az
OpenBSD Packet Filter (PF) és a &os; 6.1
támogatása, vagy a kitűnő
hálózati ütemezéshez az ALTQ
támogatása, valamint a funkcionalitás
bővíthetőségét egy
integrált csomagkezelő rendszer
segítségével valósítja
meg.</p>
</li>
<li>
<p>A Whistle Interjet egy <q>hálózati
készülék</q>, amely
útválasztó, webszerver, e-mail szerver
és egyéb funkciókat lát el,
továbbá webböngészővel
konfigurálható. A készülék
alapja a &os; operációs rendszer, és a
Whistle a fejlesztéseinek nagy részét
visszaküldte a &os; Projektnek (miközben eleget
megtartott ahhoz, hogy az üzleti versenyben
maradhasson).</p>
</li>
</ul>
<p>A DragonflyBSD esetéhez hasonlóan, az OpenBSD sem
volt önálló projekt, a NetBSD projekt
alapjaitól indult el és azóta kialakult a
saját szemléletmódja.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="server">A *BSD</a> rendszerek remek
kiszolgálók, de rossz asztali rendszerek</h3>
<p>A *BSD rendszerek remek kiszolgálók, de egyben
remek asztali rendszerek is. Sok elvárás a
kiszolgálók felé (rövid
válaszidő nagy terhelés alatt is,
stabilitás, az erőforrások hatékony
kihasználása) ugyanúgy elvárás
az asztali rendszerek esetén is.</p>
<p>A *BSD rendszerek ugyanazokkal az asztali szoftverekkel (KDE,
GNOME, Firefox, ablakkezelők) működnek, mint a
Linux, és az irodai szoftverek, mint például
az OpenOffice csomag is remekül működnek
alattuk.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="old-codebase">A</a> *BSD rendszerek
forráskódja régi, elavult és
haldoklik</h3>
<p>Noha a BSD rendszerek forráskódjának egyes
részei akár több mint 20 évesek is
lehetnek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy elavult
lenne vagy éppen haldokolna. Rengeteg profi
felhasználó szereti azt a stabilitást,
amelyet ez a többéves tesztelés hozott
magával.</p>
<p>Technológiai fejlesztések továbbra is
bekerülnek a *BSD rendszerekbe, mint
például:</p>
<ul>
<li>
<p>SMP: Symmetric Multi-Processing, vagyis a több
processzorral rendelkező rendszerek használata.</p>
</li>
<li>
<p>SoftUpdates: A BSD állományrendszert
legalább olyan gyorssá teszi mint a Linux
által használt állományrendszerek,
az aszinkron írási műveletek
engedélyezése &mdash; és így az
ezzel járó kockázat &mdash;
<strong>nélkül</strong>.</p>
</li>
<li>
<p>VM rendszer: A VM (Virtuális Memória)
alrendszer folyamatosan fejlődik. A VM/cache
kialakítása segít a wcarchive.cdrom.com
szolgáltatásához hasonló
kiszolgálóknak a több ezer
(konkrétan több mint 10&nbsp;000) egyidejű
FTP kapcsolat kiesésektől mentes
kezelésében.</p>
</li>
<li>
<p>Különböző architektúrák: A
&os; jelenleg hét fő architektúrát
támogat: Alpha, AMD64, i386, Itanium, PC-98, PowerPC
és UltraSPARC. Jelenleg is folynak fejlesztések
további architektúrák
támogatására. Bővebb
információért lásd a <a
href="&base;/platforms/index.html">Támogatott
platformok</a> oldalt.</p>
</li>
<li>
<p>MAC alrendszer: A &os; támogatja a Mandatory Access
Controlt, vagyis egy olyan funkciót, amely
általában csak drága
megbízható (trusted) operációs
rendszerekben található meg. A &os; ellenben
kiemelkedő biztonságot nyújt ingyen! A
témával kapcsolatban a <a
href="http://www.trustedbsd.org">TrustedBSD Projekt</a>
kínál további
kiegészítéseket.</p></li>
<li>
<p>GEOM alrendszer: A GEOM egy moduláris lemezkezelő
rendszer, amelynek segítségével
összefűzhetünk, tükrözhetünk,
csíkozhatunk vagy titkosíthatunk lemezeket.
Funkcionalitásban gazdag, és biztonságban
tartja az adatainkat.</p>
</li>
</ul>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="bsd-war">A</a> *BSD projektek egymással
háborúznak, hetente válnak ki újabb
felhasználói csoportok</h3>
<p>Ez nem így van. Noha időnként heves
viták zajlanak a *BSD rendszerek képviselői
között, a projektek továbbra is együtt
dolgoznak. A &os; Alpha portja kezdetben nagyrészt a
NetBSD csapat munkáján alapult. A NetBSD és
az OpenBSD is a &os; Portgyűjteményét vette
alapul a saját portrendszerének
kialakításakor. A &os; és a NetBSD is
vesznek át olyan biztonsági
javításokat, amelyeket az OpenBSD-ben fedeznek fel
először.</p>
<p>A &os; és a NetBSD projektek több mint tíz
éve váltak szét, azóta csak az OpenBSD
és a DragonflyBSD számítanak újabb BSD
projektnek.</p>
<p>A *BSD projektek más területen is
együttműködnek. Például a <a
href="http://www.daemonnews.org/">DaemonNews</a> havonta
frissülő internetes magazin is a négy projekt
tagjainak közös munkája.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="clustering">A</a> *BSD rendszereket nem
fürtözni (párhuzamos
számításokra)</h3>
<p>A következő (angol nyelvű) linkek pontosan ezt
cáfolják:</p>
<ul>
<li><a
href="http://www.epm.ornl.gov/pvm/">http://www.epm.ornl.gov/pvm/</a>
The Parallel Virtual Machine: egy olyan szoftvercsomag, amellyel
egyszerűen össze tudunk állítani egy
fürtöt. Ez a forráskód szabadon
elérhető, és nagyobb problémák
nélkül elfut &os;-n.</li>
<li><a href="http://www.scl.ameslab.gov/Projects/old/ClusterCookbook/">
http://www.scl.ameslab.gov/Projects/old/ClusterCookbook/</a></li>
<li><a
href="http://people.freebsd.org/~brooks/papers/bsdcon2003/fbsdcluster/">http://people.freebsd.org/~brooks/papers/bsdcon2003/fbsdcluster/</a>
Brooks Davis leírása egy olyan &os; fürt
implementációjáról, amely több,
mint 300 processzort tartalmaz.</li>
<li><a
href="http://www.onlamp.com/pub/a/bsd/2004/07/01/freesbie.html">http://www.onlamp.com/pub/a/bsd/2004/07/01/freesbie.html</a>
Webkiszolgáló fürt létrehozása
FreeSBIE-vel (egy &os; alapú live-CD rendszerrel).</li>
<li><a
href="http://www.openbsd.org/faq/pf/carp.html">http://www.openbsd.org/faq/pf/carp.html</a>
Az OpenBSD Közös cím redudancia protokollja
(Common Address Redundancy Protocol, CARP), amellyel
redundáns fürtöket hozhatunk létre a
tűzfal szintjén.</li>
<li><a
href="http://www.countersiege.com/doc/pfsync-carp">http://www.countersiege.com/doc/pfsync-carp</a>
Egy jó áttekintés a CARP-ról.</li>
<li><a
href="http://pf4freebsd.love2party.net/carp.html">http://pf4freebsd.love2party.net/carp.html</a>
Az OpenBSD CARP implementációjának &os;
portja.</li>
</ul>
<p>Ezeken kívül még a <a
href="mailto:freebsd-cluster@FreeBSD.org">freebsd-cluster</a>
levelezési lista is rendelkezésre áll a
FreeBSD fürtözésével kapcsolatos
kérdések megvitatására.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="support">Nincs kereskedelmi támogatás a
*BSD rendszerekhez</a></h3>
<p><b>&os;:</b> A <a
href="&enbase;/commercial/consult_bycat.html">&os; kereskedelmi oldala</a>
felsorolja azokat a cégeket, amelyek kereskedelmi
támogatást nyújtanak a &os;-hez.</p>
<p>A <a href="http://www.freebsdmall.com">&os;
Mall</a> szintén kínál kereskedelmi
támogatást, illetve ezenkívül
árusít pólókat, sapkákat,
könyveket, szoftvereket és promóciós
tárgyakat.</p>
<p>Tanfolyamok után a <a
href="http://www.bsdmall.com/">BSDMall.com</a> oldalon
érdeklődhetünk, de egyéb termékeket
is árulnak, mint például
pólókat, sapkákat, könyveket és
szoftvereket! Egy pillantást megér.</p>
<p><b>OpenBSD:</b> Az <a
href="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD kereskedelmi
oldala</a> tartalmazza a cégeket, amelyek kereskedelmi
támogatást kínálnak az
OpenBSD-hez.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="applications">Nincsenek</a> alkalmazások a *BSD
rendszerekhez</h3>
<p>A nyílt forrású közösség
túlnyomórészt BSD rendszereken (SunOS
és hasonlók) kezdett el dolgozni. A *BSD rendszerek
felhasználói általában
módosítás nélkül le tudják
fordítani ezeket az alkalmazásokat.</p>
<p>Továbbá minden *BSD projekt tartalmaz egy
ún. <q>portrendszert</q>, amellyel a portolt
alkalmazások lefordítását igyekszik
megkönnyíteni.</p>
<p><b>&os;:</b> Jelenleg több, mint 16&nbsp;000
alkalmazás tölthető le és
telepíthető a &os; Portgyűjteményén
keresztül. Az i386 és AMD64 platformokon a Linux
emulációs réteg képes futtatni a Linux
alkalmazások nagy többségét. Az AMD64
és Itanium architektúrákon
ezenkívül egy kompatibilitási réteg
segítségével futtathatók a
32&nbsp;bites &os; alkalmazások.</p>
<p><b>NetBSD:</b> A Linux emulációs réteg
futtatja az i386 architektúrára készült
Linux alkalmazások nagy többségét, a
SunOS4 alkalmazások többsége pedig SPARCStation
munkaállomásokon futtatható.</p>
<p><b>OpenBSD:</b> Jelenleg több, mint 3&nbsp;700
alkalmazás tölthető le és
telepíthető az OpenBSD saját
portgyűjteményének
segítségével. A Linux
emulációs réteg itt is képes futtatni
az i386-os Linux alkalmazások nagy
többségét, a SunOS4 alkalmazások
többsége pedig SPARCStation
munkaállomásokon futtatható.</p>
<p>A NetBSD és az OpenBSD is képes némi
módosítással használni a &os;
Portgyűjteményében található
alkalmazásokat, ezt tükrözi a portolt
alkalmazásaik kisebb száma is.</p>
<p>Igaz, a legtöbb cég a Linuxot választja
először, ha &unix;-ra akarja portolni a szoftvereit.
Szerencsére a *BSD rendszerek Linux emulációs
rétege képes futtatni ezeket az
alkalmazásokat (Acrobat, StarOffice, Mathematica,
WordPerfect, Quake, az Intel ICC fordítója, a Compaq
Alpha fordítója stb.) viszonylag gond
nélkül, ha nem is problémamentesen.</p>
<p>Történeti példaként
megemlítjük, hogy a Netscape Navigator első
verziója, amely Java támogatással futott a
&os; alatt, a linuxos verzió volt. A rendszer azonban most
már futtathatja a Mozilla natív &os;
verzióját is, natív Java pluginnal. Mindez a
Portgyűjtemény segítségével
könnyen és kényelmesen
telepíthető.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="beats">A *BSD</a> rendszerek jobbak, mint más
rendszerek</h3>
<p>Ez csak a felhasználó
ízlésétől függ.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h3><a name="beaten">Más rendszerek</a> jobbak, mint a *BSD
rendszerek</h3>
<p>Ez csak a felhasználó
ízlésétől függ.</p>
<hr noshade="noshade" size="1"/>
<h2>Hozzájárulók</h2>
<p>A &os;, NetBSD, és OpenBSD projekt tagai, akik
hozzájárultak ehhez az oldalhoz:</p>
<table width="100%">
<tbody>
<tr>
<td>Nik Clayton
&lt;<a href="mailto:nik@FreeBSD.org">nik@FreeBSD.org</a>&gt;</td>
</tr>
<tr>
<td>Jordan Hubbard
&lt;<a href="mailto:jkh@FreeBSD.org">jkh@FreeBSD.org</a>&gt;</td>
</tr>
<tr>
<td>Ian F. Darwin
&lt;<a href="mailto:ian@DarwinSys.com">ian@DarwinSys.com</a>&gt;</td>
</tr>
<tr>
<td>Adrian Filipi-Martin
&lt;<a href="mailto:adrian@ubergeeks.com">adrian@ubergeeks.com</a>&gt;</td>
</tr>
<tr>
<td>Tom Rhodes
&lt;<a href="mailto:trhodes@FreeBSD.org">trhodes@FreeBSD.org</a>&gt;</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</body>
</html>