MFen:
administration.sgml 1.10 -> 1.12 features.sgml 1.29 -> 1.33 index.xsl 1.160 -> 1.161 where.sgml 1.89 -> 1.91 docs/books.sgml 1.27 -> 1.29 + fixes
This commit is contained in:
Gabor Kovesdan
parent
d4716b0fb0
commit
c4a5fa9fe6
Notes:
svn2git
2020-12-08 03:00:23 +00:00
svn path=/www/; revision=31007
7 changed files with 328 additions and 66 deletions
|
|
@ -1,4 +1,4 @@
|
|||
# $FreeBSD: www/hu/Makefile,v 1.4 2007/04/20 20:01:29 gabor Exp $
|
||||
# $FreeBSD: www/hu/Makefile,v 1.5 2007/09/10 21:43:26 gabor Exp $
|
||||
|
||||
###################################################
|
||||
# The FreeBSD Hungarian Documentation Project #
|
||||
|
|
@ -54,4 +54,6 @@ XMLDOCS= index:xsl:${XML_NEWS_NEWS}:
|
|||
DEPENDSET.index= transtable mirrors news press events \
|
||||
advisories notices
|
||||
|
||||
DATESUBST= 's/<!ENTITY date[ \t]*"$$Free[B]SD. .* \(.* .*\) .* .* $$">/<!ENTITY date "Utols\ó\; m\ó\;dos\í\;t\á\;s: \1">/'
|
||||
|
||||
.include "${WEB_PREFIX}/share/mk/web.site.mk"
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -1,4 +1,6 @@
|
|||
# $FreeBSD: www/en/Makefile.inc,v 1.8 2000/11/07 04:05:08 kuriyama Exp $
|
||||
# $FreeBSD: www/hu/Makefile.inc,v 1.1 2007/01/07 22:44:46 keramida Exp $
|
||||
|
||||
DATESUBST= 's/<!ENTITY date[ \t]*"$$Free[B]SD. .* \(.* .*\) .* .* $$">/<!ENTITY date "Utols\ó\; m\ó\;dos\í\;t\á\;s: \1">/'
|
||||
|
||||
WEBBASE?= /data/hu
|
||||
WEB_PREFIX?= ${.CURDIR}/../..
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -1,5 +1,5 @@
|
|||
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/administration.sgml,v 1.2 2007/06/15 09:16:22 gabor Exp $">
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/administration.sgml,v 1.3 2007/08/05 21:05:27 gabor Exp $">
|
||||
<!ENTITY title "A FreeBSD Projekt Adminisztrációja és
|
||||
Menedzsmentje">
|
||||
<!ENTITY % navinclude.about "INCLUDE">
|
||||
|
|
@ -8,7 +8,7 @@
|
|||
|
||||
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||||
Original Revision: r1.10 -->
|
||||
Original Revision: r1.12 -->
|
||||
|
||||
<html>
|
||||
&header;
|
||||
|
|
@ -170,6 +170,7 @@
|
|||
<ul>
|
||||
<li>&a.mux; <<a href="mailto:mux@FreeBSD.org">mux@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
<li>&a.bmah; <<a href="mailto:bmah@FreeBSD.org">bmah@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
<li>&a.gnn; <<a href="mailto:gnn@FreeBSD.org">gnn@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
<li>&a.hrs; <<a href="mailto:hrs@FreeBSD.org">hrs@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
<li>&a.kensmith; <<a href="mailto:kensmith@FreeBSD.org">kensmith@FreeBSD.org</a>>
|
||||
(Lead)</li>
|
||||
|
|
@ -186,7 +187,6 @@
|
|||
felelõs.</p>
|
||||
|
||||
<ul>
|
||||
<li>&a.wilko; <<a href="mailto:wilko@FreeBSD.org">wilko@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
<li>&a.murray; <<a href="mailto:murray@FreeBSD.org">murray@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
<li>&a.rwatson; <<a href="mailto:rwatson@FreeBSD.org">rwatson@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
</ul>
|
||||
|
|
@ -245,6 +245,7 @@
|
|||
|
||||
<ul>
|
||||
<li>&a.grehan; <<a href="mailto:grehan@FreeBSD.org">grehan@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
<li>&a.marcel; <<a href="mailto:marcel@FreeBSD.org">marcel@FreeBSD.org</a>></li>
|
||||
</ul>
|
||||
|
||||
<h3><a name="t-re-sparc64">FreeBSD/sparc64 Release Engineering Team</a>
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -1,7 +1,7 @@
|
|||
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY base CDATA "..">
|
||||
<!ENTITY enbase CDATA "../..">
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/docs/books.sgml,v 1.3 2007/06/15 09:16:23 gabor Exp $">
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/docs/books.sgml,v 1.4 2007/09/03 11:27:51 gabor Exp $">
|
||||
<!ENTITY title "Online Könyvek és Cikkek">
|
||||
<!ENTITY % navinclude.docs "INCLUDE">
|
||||
|
||||
|
|
@ -12,7 +12,7 @@
|
|||
|
||||
<!-- FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||||
Original Revision: r1.27 -->
|
||||
Original Revision: r1.29 -->
|
||||
|
||||
<html>
|
||||
|
||||
|
|
@ -175,8 +175,9 @@
|
|||
Néhány tipp, hogyan használjuk ki a CVSup
|
||||
bonyolultabb funkcióit.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/dialup-firewall/index.html">Dialup
|
||||
Tûzfal a FreeBSD-vel</a> (dialup-firewall)<br>
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/dialup-firewall/index.html">Tûzfal
|
||||
létrehozása betárcsázós
|
||||
kapcsolatokhoz FreeBSD-vel</a> (dialup-firewall)<br>
|
||||
Hogyan állítsunk be egy tûzfalat a PPP
|
||||
és az ipfw használatával dinamikusan
|
||||
kiosztott IP címek esetén.</p>
|
||||
|
|
@ -186,14 +187,14 @@
|
|||
Hogyan hozzunk lére lemez nélküli
|
||||
X szervert.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles;/euro/article.html">Az Euró
|
||||
<p><a href="&url.articles;/euro/index.html">Az Euró
|
||||
Szimbólum a FreeBSD-ben</a> (euro)<br>
|
||||
Hogyan konfiguráljuk a FreeBSD-t és a hozzá
|
||||
kapcsolódó alkalmazásokat az Euró
|
||||
szimbólum megjelenítéséhez.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/explaining-bsd/index.html">A BSD
|
||||
Meghatározása</a> (explaining-bsd)<br>
|
||||
Bemutatása</a> (explaining-bsd)<br>
|
||||
A válasz arra a kérdésre, hogy mi az a BSD?</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles;/fbsd-from-scratch/index.html">A FreeBSD
|
||||
|
|
@ -253,17 +254,17 @@
|
|||
Egy módszer az IPsec funkcionalitásának
|
||||
ellenõrzésére.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/laptop/article.html">FreeBSD Hordozható
|
||||
Számítógépeken</a> (laptop)<br>
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/laptop/index.html">FreeBSD
|
||||
Laptopon</a> (laptop)<br>
|
||||
Hogyan használjunk FreeBSD-t egy laptopon.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/linux-comparison/article.html">FreeBSD:
|
||||
A Linux egy Nyílt Forrású
|
||||
Alternatívája</a> (linux-comparison)<br>
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/linux-comparison/index.html">FreeBSD:
|
||||
Egy nyílt forrású alternatíva a
|
||||
Linux mellett</a> (linux-comparison)<br>
|
||||
Elmagyarázza a Linux és a FreeBSD közti
|
||||
különbségeket.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles;/mailing-list-faq/article.html">Gyakran
|
||||
<p><a href="&url.articles;/mailing-list-faq/index.html">Gyakran
|
||||
Ismételt Kérdések a Levelezési
|
||||
Listákról</a> (mailig-list-faq)<br>
|
||||
Hogyan használjuk megfelelõen a levelezési
|
||||
|
|
@ -276,8 +277,8 @@
|
|||
használatába FreeBSD alatt.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/multi-os/index.html">A FreeBSD
|
||||
használata más operációs
|
||||
rendszerekkel együtt</a> (multi-os)<br>
|
||||
telepítése és használata más
|
||||
operációs rendszerekkel együtt</a> (multi-os)<br>
|
||||
Hogyan telepítsük a FreeBSD-t más
|
||||
operációs rendszer mellé, ugyanarra
|
||||
a számítógépre.</p>
|
||||
|
|
@ -342,7 +343,7 @@
|
|||
scripteket és hogyan értsük meg a már
|
||||
létezõeket.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles;/relaydelay/article.html">FreeBSD Mail
|
||||
<p><a href="&url.articles;/relaydelay/index.html">FreeBSD Mail
|
||||
Szerver Feketelistával</a> (relaydelay)<br>
|
||||
Feketelistás mail szerver létrehozása
|
||||
a FreeBSD, a Sendmail, a Perl és a relaydelay
|
||||
|
|
@ -399,9 +400,9 @@
|
|||
eszközöket, szalagos tárakat és
|
||||
CD-ROM olvasókat.</p>
|
||||
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/version-guide/index.html">A megfelelõ
|
||||
FreeBSD verzió kiválasztása</a>
|
||||
(version-guide)<br>
|
||||
<p><a href="&url.articles.hu;/version-guide/index.html">Válasszuk
|
||||
ki a nekünk igazán megfelelõ FreeBSD
|
||||
verziót!</a> (version-guide)<br>
|
||||
Hogyan válassza ki az igényeinek megfelelõ FreeBSD
|
||||
verziót. Elmagyarázza a kiadások és a
|
||||
branch-ek rendszerét, és leírja a -CURRENT
|
||||
|
|
@ -429,6 +430,106 @@
|
|||
egy Iomega Zip (SCSI, IDE, vagy párhuzamos) meghajtót a
|
||||
FreeBSD-n.</p>
|
||||
|
||||
<h2>Egyéb weboldalakon</h2>
|
||||
|
||||
<p>Számos önálló erõfeszítés
|
||||
is hozzájárult ahhoz, hogy hasznos
|
||||
információk álljanak rendelkezésre a
|
||||
FreeBSD-rõl.</p>
|
||||
|
||||
<h3>Cikkek</h3>
|
||||
|
||||
<ul>
|
||||
<li>
|
||||
<p>Niels Jorgensen készített egy egyetemi
|
||||
tanulmányt a FreeBSD fejlesztési
|
||||
folyamatáról: <a
|
||||
href="http://www.ruc.dk/~nielsj/research/publications/freebsd.pdf">
|
||||
"Putting it All in the Trunk, Incremental Software Development in
|
||||
the FreeBSD Open Source Project"</a>
|
||||
[Information Systems Journal (2001) 11, 321-336].</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="mailto:mckusick@mckusick.com">Kirk McKusick</a>, a BSD
|
||||
egyik eredeti berkeley-i tervezõje két <a
|
||||
href="http://www.mckusick.com/courses/">4.4BSD Kernel Internals</a>
|
||||
kurzust tart a FreeBSD használatával. Azok
|
||||
számára, akik nem tudnak személyesen
|
||||
részt venni a kurzuson, már egy videosorozat is
|
||||
elérhetõ.</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="http://flag.blackened.net/freebsd/">FreeBSD hogyanok
|
||||
lusta és reménytelen embereknek</a>: egy másik
|
||||
próbálkozás könnyen
|
||||
olvasható "hogyan" jellegû útmutatók
|
||||
biztosítására a FreeBSD
|
||||
beállításával és
|
||||
konfigurálásával kapcsolatban.</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="http://www.tldp.org/HOWTO/Linux+FreeBSD.html">A
|
||||
Linux+FreeBSD mini-HOWTO</a> leírja, hogyan
|
||||
használhatunk Linuxot és FreeBSD-t ugyanazon a
|
||||
rendszeren. Bemutatja a FreeBSD-t és elmagyarázza,
|
||||
hogy tud a két operációs rendszer
|
||||
együttmûködni, például a swap
|
||||
terület megosztásával.</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="http://www.nber.org/amd.html">Hogyan induljunk el az
|
||||
AMD-vel FreeBSD alatt</a></p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><em>A FreeBSD telepítés részletei
|
||||
kezdõknek</em>: ez a dokumentum a <a
|
||||
href="&url.books;/handbook/install.html">A FreeBSD Kézikönyv</a>
|
||||
része lett.</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="http://ezine.daemonnews.org/200010/blueprints.html">Dynamic
|
||||
Kernel Linker (KLD) Facility Programozási Bevezetõ</a></p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="http://ezine.daemonnews.org/200007/newbus-intro.html">Hogyan
|
||||
írjunk kernel meghajtókat a Newbus
|
||||
segítségével</a></p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><em>ISA eszközmeghajtó írása</em>:
|
||||
ez a dokumentum <a
|
||||
href="&url.books;/arch-handbook/index.html">A FreeBSD
|
||||
Architektúra Kézikönyvének</a>
|
||||
része lett.</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><em>FreeBSD Assembly nyelvû programozási
|
||||
útmutató</em>: ez a dokumentum <a
|
||||
href="&url.books;/developers-handbook/index.html">A FreeBSD
|
||||
Fejlesztõk Kézikönyvének</a>
|
||||
része lett.</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="http://www.cfcl.com/rdm/split_DNS.html">Megosztott DNS
|
||||
beállítása FreeBSD-n</a></p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p><a href="http://people.FreeBSD.org/~fsmp/SMP/SMP.html">Az
|
||||
SMP support page</a> a FreeBSD 4.X és korábbi
|
||||
verziók SMP támogatásáról
|
||||
tartalmaz információkat.</p>
|
||||
</li>
|
||||
<li>
|
||||
<p>A fõiskolai jegyzet <i>Operating Systems Concepts</i>
|
||||
"A Függelék" fejezete Silberschatz, Galvin és
|
||||
Gagne szerzõktõl elérhetõ <a
|
||||
href="http://www.wiley.com/college/silberschatz6e/0471417432/pdf/bsd.pdf">PDF formátumban</a>.
|
||||
A függeléket a FreeBSD-nek szentelték és
|
||||
jó betekintést nyújt a FreeBSD belsõ
|
||||
felépítésébe.</p>
|
||||
</li>
|
||||
</ul>
|
||||
|
||||
&footer;
|
||||
|
||||
</html>
|
||||
|
|
|
|||
193
hu/features.sgml
193
hu/features.sgml
|
|
@ -1,12 +1,12 @@
|
|||
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/features.sgml,v 1.2 2007/01/15 15:08:11 keramida Exp $">
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/features.sgml,v 1.3 2007/06/15 09:16:22 gabor Exp $">
|
||||
<!ENTITY title "A FreeBSD Technológiai Elõnyeirõl">
|
||||
<!ENTITY % navinclude.about "INCLUDE">
|
||||
]>
|
||||
|
||||
<!-- FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||||
Original Revision: r1.29 -->
|
||||
Original Revision: r1.33 -->
|
||||
|
||||
<html>
|
||||
|
||||
|
|
@ -18,40 +18,148 @@
|
|||
számítógépét, bizonyára azt
|
||||
szeretné, ha a rendszer erõforrásait
|
||||
maximálisan kihasználhatná. A FreeBSD
|
||||
nagyszerû adottságai ezt nyújtják
|
||||
Önnek.</p>
|
||||
teljesítményre, hálózatkezelésre
|
||||
és adattárolásra koncentráló
|
||||
törekvései a könnyû
|
||||
rendszeradminisztrációval és kiváló
|
||||
dokumentációval kombinálva nyújtják
|
||||
Önnek ezt.</p>
|
||||
|
||||
<h2>Egy teljes operációs rendszer a 4.4BSD alapjain.</h2>
|
||||
|
||||
<p>A FreeBSD kiváló gyökerei a legutóbbi
|
||||
<b>BSD</b> kiadásból származnak, amelyet a
|
||||
<p>A FreeBSD kiváló gyökerei a <b>BSD</b>
|
||||
kiadásból származnak, amelyet a
|
||||
kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer Systems
|
||||
Research Group adott ki. <i>A 4.4BSD Operációs Rendszer
|
||||
Tervezése és Implementációja</i>
|
||||
könyvet a 4.4BSD rendszermérnökei írták,
|
||||
így részletesen leírja a FreeBSD alapvetõ
|
||||
funkcióit.</p>
|
||||
Research Group adott ki. A több, mint tíz évi
|
||||
fejlesztõi munka eredményeként a BSD rendelkezik
|
||||
az ipari vezetõ SMP képességgel,
|
||||
többszálú és hálózati
|
||||
teljesítménnyel, ahogyan új menedzsment
|
||||
eszközökkel, fájlrendszerekkel és
|
||||
biztonsági funkciókkal. Ennek
|
||||
eredményeképp, a FreeBSD megtalálható
|
||||
szerte az Interneten, routerek belsõ operációs
|
||||
rendszereként, root névszervereken, jelentõs
|
||||
weboldalak kiszolgálójaként, ezen
|
||||
kívü széleskörûen használt
|
||||
asztali gépek operációs rendszereként
|
||||
is. Ez csak a FreeBSD Projekt sokoldalúságának
|
||||
és az egész világra kiterjedõ
|
||||
elismertségének köszönhetõen
|
||||
valósulhatott meg.</p>
|
||||
|
||||
<p>A világszerte különbözõ helyen
|
||||
élõ önkéntes fejlesztõi csoportok
|
||||
ügyességének és tapasztalatának
|
||||
köszönhetõen a FreeBSD Projekt sok tekintetben
|
||||
kibõvítette a 4.4BSD operációs
|
||||
rendszer adottságait, folyamatosan törekedve arra, hogy
|
||||
minden újabb kiadás stabilabb és gyorsabb legyen,
|
||||
emellett a felhasználók igényeinek
|
||||
megfelelõen új funkcionalitással
|
||||
bõvüljön.</p>
|
||||
<h2>A FreeBSD rendelkezik a fejlett operációs rendszerek
|
||||
adottságaival, így ideális mindenféle
|
||||
rendszerhez, a beágyazott rendszerektõl kezdve a
|
||||
felsõkategóriás multiprocesszoros szerverekig.</h2>
|
||||
|
||||
<h2>A FreeBSD nagyobb teljesítményt nyújt és
|
||||
kevesebb adminisztrációs munkát igényel,
|
||||
mint más operációs rendszerek.</h2>
|
||||
<p>A <b>FreeBSD 7.0</b>, amely 2007 végén
|
||||
jelent meg, rengeteg új funkcióval és
|
||||
megnövelt teljesítménnyel rendelkezik. Az
|
||||
adattárolásra és a multiprocesszoros
|
||||
teljesítményre irányuló
|
||||
törekvéseknek köszönhetõen a FreeBSD 7.0
|
||||
támogatja a Sun <b>ZFS fájlrendszerét</b>
|
||||
és <b>jól skálázható
|
||||
multiprocesszoros teljesítménnyel</b> bír. A
|
||||
mérések kimutatták, hogy a FreeBSD kétszer
|
||||
nagyobb teljesítményt nyújt MySQL és
|
||||
PostgreSQL rendszerekkel egy 8-magos szerveren, mint a jelenlegi
|
||||
Linux rendszerek.</p>
|
||||
|
||||
<p>A FreeBSD fejlesztõi szembeszálltak az
|
||||
operációs rendszerek tervezésekor
|
||||
felbukkanó nehézségekkel, hogy ezeket a fejlett
|
||||
funkciókat biztosítsák az Ön
|
||||
számára:</p>
|
||||
<ul>
|
||||
<li><b>SMPng</b>: A fejlett SMP támogatás hét
|
||||
évi fejlesztése után a FreeBSD 7.0
|
||||
megvalósította a jól kidolgozott lineáris
|
||||
skálázhatóságot a legtöbb
|
||||
feladathoz, több mint 8 processzormag esetén is.
|
||||
A FreeBSD 7.0-ban majdnem teljesen eltávolításra
|
||||
került a Giant Lock; el lett távolítva a
|
||||
CAM tárolási rétegbõl és az
|
||||
NFS kliensbõl, és a munka folytatódik egy
|
||||
jobban kidolgozott zárolási folyamat
|
||||
érdekében a hálózati alrendszerhez.
|
||||
Szintén jelentõs fejlesztések
|
||||
történtek a kernel ütemezõjében
|
||||
és a zárolási primitívekben,
|
||||
az opcionális ULE ütemezõ pedig
|
||||
megvalósítja a szálak CPU
|
||||
affinitását és a processzoronkénti
|
||||
futási sorokat, hogy csökkentse a terhelést
|
||||
és növelje a gyorsítótár
|
||||
kihasználását. Az 1:1 szálazást
|
||||
biztosító libthr szálkezelõ csomag
|
||||
alapértelmezetté vált. A mérések
|
||||
drámai elõnyöket mutatnak más &unix;
|
||||
rendszerek teljesítményével szemben azonos
|
||||
hardveren, és tükrözik a FreeBSD kernel SMP
|
||||
technológia irányába történõ
|
||||
fejlõdését.</li>
|
||||
|
||||
<li><b>ZFS fájlrendszer</b>: A Sun korszerû ZFS
|
||||
fájlrendszere egyszerû adminisztrációt,
|
||||
tranzakcionális szemantikát, egymáshoz
|
||||
illesztett adatintegritást és rendkívüli
|
||||
skálázhatóságot nyújt. Az
|
||||
önkorrekció, a beépített
|
||||
tömörítés, a RAID, a pillanatképek
|
||||
és a kötetkezelés
|
||||
segítségével a FreeBSD
|
||||
rendszeradminisztrátorok könnyen kezelhetik a nagy
|
||||
adattároló köteteket.</li>
|
||||
|
||||
<li><b>10Gbps hálózati optimizáció</b>:
|
||||
Az összes jelentõs 10Gbps hálózati
|
||||
gyártó optimizált meghajtóival a
|
||||
FreeBSD 7.0 nagymértékû
|
||||
optimizációval rendelkezik nagy
|
||||
terhelésnél a hálózati vermet
|
||||
illetõen, beleértve az automatikus
|
||||
skálázású socket puffereket, a
|
||||
TCP Segment Offload-ot (TSO), a Large Receive Offload-ot (LRO),
|
||||
a közvetlen hálózati verem elküldést
|
||||
és a TCP/IP terheléselosztást a több
|
||||
processzor között, vagy a több hálózati
|
||||
interfész között, ha egyszerre több van
|
||||
használatban. Teljes terjesztõi támogatás
|
||||
elérhetõ a Chelsio, Intel, Myricom és Neterion
|
||||
cégektõl.</li>
|
||||
|
||||
<li><b>SCTP</b>: A FreeBSD 7.0 az új IETF Stream Control
|
||||
Transmission Protocol (SCTP) protokoll referencia
|
||||
implementációja, amely a VoIP
|
||||
szolgáltatást, a telekommunikációt,
|
||||
és egyéb olyan felhasználási
|
||||
területeket hivatott támogatni, amelyek nagy
|
||||
megbízhatóságot és változó
|
||||
minõségû átvitelt igényelnek olyan
|
||||
szolgáltatásokkal együltt, mint a
|
||||
többutas átvitel, a hibatûrés és a
|
||||
multi-streaming.</li>
|
||||
|
||||
<li><b>Vezetéknélküli
|
||||
hálózatkezelés</b>: A FreeBSD 7.0
|
||||
jelentõsen javítt vezetéknélküli
|
||||
hálózatkezelést tartalmaz, beleértve
|
||||
a nagy teljesítményû Atheros alapú
|
||||
kártyák kezelését, új
|
||||
meghajtókat a Ralink, Intel és ZyDAS
|
||||
kártyákhoz, WPA támogatás,
|
||||
keresés és roaming a háttérben,
|
||||
illetve 802.11n támogatás.</li>
|
||||
|
||||
<li><b>Új hardver architektúrák</b>: A
|
||||
FreeBSD 7.0 jelentõsen javított
|
||||
támogatással rendelkezik a beágyazott
|
||||
ARM architektúrához és kezdetleges
|
||||
támogatással a Sun Ultrasparc T1
|
||||
platformjához.</li>
|
||||
</ul>
|
||||
|
||||
<p>A FreeBSD nagy múlttal rendelkezik a fejlett
|
||||
operációs rendszer adottságok
|
||||
kifejlesztésében, néhány
|
||||
ilyen adottságról alább olvashat:</p>
|
||||
|
||||
<ul>
|
||||
<li><b>Az összevont virtuális memória és
|
||||
|
|
@ -172,6 +280,33 @@
|
|||
megtalálható a <b>SEBSD</b>, a <b>Type Enforcement</b>
|
||||
egy FLASK alapú implementációja.</li>
|
||||
|
||||
<li>A <b>TrustedBSD Audit</b> egy biztonsági eseményeket
|
||||
naplózó rendszer, amely jól
|
||||
testreszabható, biztonságos és
|
||||
megbízható naplózó
|
||||
szolgáltatást nyújt az audit szervizen
|
||||
keresztül. Az adminisztrátorok
|
||||
beállíhatják a naplózás
|
||||
módját és részletességét
|
||||
a felhasználók, a fájlmûveletek, a
|
||||
végrehajtott parancsok, a hálózati
|
||||
aktivitás, a bejelntkezések, és rengeteg
|
||||
egyéb folyamat nyomonkövetéséhez.
|
||||
Az audit csõvezetékek lehetõvé teszik az IDS
|
||||
eszközök számára, hogy a kernel audit
|
||||
szolgáltatásához csatlakozzanak és
|
||||
feliratkozzanak az eseményekhez, amelyekre
|
||||
szükségük van a biztonsági
|
||||
monitorozáshoz. A FreeBSD támogatja az ipari
|
||||
szabvány BSM audit fájlformátumot és
|
||||
API-t, lehetõvé téve, hogy a meglévõ
|
||||
BSM eszközöket használjuk
|
||||
módosítás nélkül, vagy kis
|
||||
mödosítással. Ez a formátum
|
||||
használt Solaris és Mac OS X rendszereken,
|
||||
biztosítva így az interoperabilitást és
|
||||
az egységesített elemzést.</li>
|
||||
|
||||
<li><b>A GEOM moduláris lemezkezelõ réteg</b>
|
||||
segítségével gyorsan kifejleszthetõk
|
||||
új lemezkezelõ szolgáltatások és
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -4,11 +4,11 @@
|
|||
<!ENTITY title "A FreeBSD Projekt">
|
||||
]>
|
||||
|
||||
<!-- $FreeBSD: www/hu/index.xsl,v 1.4 2007/01/21 06:58:32 keramida Exp $ -->
|
||||
<!-- $FreeBSD: www/hu/index.xsl,v 1.5 2007/03/26 15:22:53 gabor Exp $ -->
|
||||
|
||||
<!-- FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||||
Original Revision: r1.160 -->
|
||||
Original Revision: r1.161 -->
|
||||
|
||||
<xsl:stylesheet xmlns:xsl="http://www.w3.org/1999/XSL/Transform" version="1.0">
|
||||
<xsl:import href="http://www.FreeBSD.org/XML/www/lang/share/sgml/libcommon.xsl"/>
|
||||
|
|
@ -104,9 +104,11 @@
|
|||
<li>
|
||||
<a href="&u.rel.announce;">Hivatalos Kiadás &rel.current;</a>
|
||||
</li>
|
||||
<!-- Should be re-enabled when 7.0 is out IE, when rel2 = 6.X
|
||||
<li>
|
||||
<a href="&u.rel2.announce;">Hivatalos (Örökségi) Kiadás &rel2.current;</a>
|
||||
</li>
|
||||
-->
|
||||
<xsl:if test="'&beta.testing;' != 'IGNORE'">
|
||||
<li>
|
||||
<a href="&base;/where.html#helptest">Következõ Kiadás
|
||||
|
|
|
|||
|
|
@ -1,5 +1,5 @@
|
|||
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//FreeBSD//DTD HTML 4.01 Transitional-Based Extension//EN" [
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/where.sgml,v 1.4 2007/01/21 06:58:32 keramida Exp $">
|
||||
<!ENTITY date "$FreeBSD: www/hu/where.sgml,v 1.5 2007/08/05 21:05:27 gabor Exp $">
|
||||
<!ENTITY title "A FreeBSD beszerzése">
|
||||
<!ENTITY % navinclude.download "INCLUDE">
|
||||
<!ENTITY url.rel "ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases">
|
||||
|
|
@ -7,7 +7,7 @@
|
|||
|
||||
<!-- FreeBSD Hungarian Documentation Project
|
||||
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
|
||||
Original Revision: r1.89 -->
|
||||
Original Revision: r1.91 -->
|
||||
|
||||
<html>
|
||||
|
||||
|
|
@ -44,8 +44,7 @@
|
|||
|
||||
<p>A FreeBSD CD-ROM vagy DVD-ROM lemezen
|
||||
megvásárolható a <a
|
||||
href="http://www.freebsdmall.com/">FreeBSD Mall</a>, <a
|
||||
href="http://www.bsdmall.com/freebsd1.html">BSD Mall</a> cégektõl,
|
||||
href="http://www.freebsdmall.com/">FreeBSD Mall</a> cégtõl,
|
||||
vagy a többi <a
|
||||
href="&enbase;/doc/en_US.ISO8859-1/books/handbook/mirrors.html">CD-ROM
|
||||
és DVD-ROM terjesztõ</a> egyikétõl.</p>
|
||||
|
|
@ -246,14 +245,8 @@
|
|||
<tr>
|
||||
<td colspan="2">FreeBSD &betarel.current;-&betarel.vers;</td>
|
||||
<td colspan="2"></td>
|
||||
<td rowspan="8"><a href="&enbase;/releases/&betarel.current;R/schedule.html">[Megtekint]</a></td>
|
||||
<td rowspan="8"><a href="&enbase;/releases/&betarel.current;R/todo.html">[Megtekint]</a></td>
|
||||
</tr>
|
||||
<tr>
|
||||
<td> </td>
|
||||
<td>alpha</td>
|
||||
<td><a href="&url.rel;/alpha/&betarel.current;-&betarel.vers;">[Disztribúció]</a></td>
|
||||
<td><a href="&url.rel;/alpha/ISO-IMAGES/&betarel.current;/">[ISO]</a></td>
|
||||
<td rowspan="7"><a href="&enbase;/releases/&betarel.current;R/schedule.html">[Megtekint]</a></td>
|
||||
<td rowspan="7"><a href="&enbase;/releases/&betarel.current;R/todo.html">[Megtekint]</a></td>
|
||||
</tr>
|
||||
<tr>
|
||||
<td></td>
|
||||
|
|
@ -366,6 +359,32 @@
|
|||
<a href="ftp://current.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">snapshot
|
||||
szerver</a> FTP oldalát.</p>
|
||||
|
||||
<a name="derived"></a>
|
||||
<h2>A FreeBSD-bõl származó operációs
|
||||
rendszerek disztribúciói</h2>
|
||||
|
||||
<p>A FreeBSD széleskörûen használt, mint
|
||||
más kereskedelmi és nyílt forrású
|
||||
operációs rendszerek építõeleme.
|
||||
Az alábbi projektek nagymértékben elterjedtek
|
||||
és különleges jelentõséggel bírnak
|
||||
a FreeBSD felhasználói számára.</p>
|
||||
|
||||
<ul>
|
||||
<li><p>A <a href="http://www.pcbsd.org">PC-BSD</a> a FreeBSD
|
||||
egy leszármazottja, grafikus telepítõvel és
|
||||
lenyûgözõ asztali eszközökkel, amelyek
|
||||
a hétköznapi felhasználó életét
|
||||
hivatottak megkönnyíteni.</p></li>
|
||||
|
||||
<li>A <p><a href="http://www.freesbie.org/">FreeSBIE</a> egy LiveCD,
|
||||
amely a FreeBSD-n alapul. Közvetlenül CD-rõl
|
||||
mûködik, a merevlemez érintése
|
||||
nélkül. Szintén tartalmaz egy könnyen
|
||||
kiterjeszthetõ segédeszközt a beágyazott
|
||||
változatok elkészítéséhez.</p></li>
|
||||
</ul>
|
||||
|
||||
<a name="apps"></a>
|
||||
|
||||
<h2>Alkalmazások és Segédprogramok</h2>
|
||||
|
|
|
|||
Loading…
Add table
Add a link
Reference in a new issue